A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656–1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság alóli felszabaduláskor készült térképsorozat jelentős: az erdélyi rész sokkal részletesebb a korábbi térképeknél; a Kárpát-medence első megyetérképei ezek, sőt Erdélyben a vármegyei–széki rendszer dualizmuskori felszámolásáig ez az egyetlen megyetérkép-sorozat.
Jelen honlap a 18 erdélyi (és partiumi) térképlapot mutatja be kiegészítve név-adatbázisukkal. A térképek nagy felbontású képei böngészhetők és letölthetők, illetve lehetőség nyílik a nevek között összetett keresésre és szűrésre is, a találatok pontos megjelenítésére térképen. A honlaphoz könyv is társul, amely részletes – magyar nyelvű, románra és angolra is lefordított – tanulmányt tartalmaz a térképek szerkezetéről és tartalmáról, készítésük hátteréről és környezetéről; továbbá elsőként teszi közzé nyomtatott formában e térképlapokat, névmutatóval együtt.
Az erdélyi megyetérképek honlapja: http://terkep.digiteka.ro/mct/
A kötet a kiadó honlapján: http://iskolaalapitvany.ro/az-alapitvanyrol/iskola-alapitvany-kiado/
Megfontolások A népszolgálat és eszmetörténeti háttere, Erdélyben 1945-ig című digitális szövegtár összeállításához
Ez a szövegtár az MTA Kisebbségkutató Intézete és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet A népszolgálat fogalomtörténete kutatási programjában készült a 2011 májusi műhelytalálkozó beszámolói és az augusztusi Hungarológiai Kongresszuson szervezett blokk kiegészítő eredményeként.
A jelen munkát ezen túl három dolog motiválta. Egyrészt, ha a népszolgálatot a romániai magyarság – döntően két világháború közti – &o...
Az autonómia kérdésköre minden bizonnyal az 1989-es rendszerváltást követő politikai diskurzus legvitatottabb kisebbségi vonatkozású témája.
Az eltelt tizenhét évben (a gyűjtemény 2007-ben keletkezett) szinte nem találunk olyan vezető politikust vagy a közéletben rendszeresen megszólaló értelmiségit, aki legalább egyszer ne mondott volna véleményt az ügyben. Versengő értelmezések és koncepciók, a legkülönbözőbb hangvételű nyilatkozatok, eltérő taktikai célzatú állásfoglalások láttak napvilágot.
Az autonómiatörekvések legfontosabb dokumentumai azok a törvénytervezetek, amelyek az etnikai vonatkozású autonómia-meg...
A bibliográfia nemcsak a moldvai csángók társadalmában az utóbbi években végbemenő kulturális és társadalmi átalakulásának jellemzőit bemutató és értelmező tanulmányokat tartalmazza. Az itt szereplő tanulmányok valamiképpen reflektálnak a tudományos tapasztalás kontextusára is, az elemzések elkészítése kizárólag szakmai indíttatású. Közös szemléleti horizontjuk a jelenségeknek önmagukban való vizsgálata.
Nehéz eldönteni, hogy ezek a tanulmányok kívül esnek-e a moldvai csángók sajátos helyzetét a legkülönfélébb ideológiák, hiedelmek, „meggyőző...
"Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés a trianoni békeszerződés által Romániának ítélt terület mintegy 2/5-ét – az úgynevezett Észak-Erdélyt – visszacsatolta Magyarországhoz. Dél-Erdély, mintegy 60 000 km2, továbbra is Románia része maradt. A döntést az észak-erdélyi magyarok túlnyomó többsége lelkesen üdvözölte, a dél-erdélyi magyarság tömegein viszont mélységes csalódottság és elkeseredettség vett erőt, a legtöbben a trianoni katasztrófához hasonló sorscsapásként élték meg az újabb, nem sok jóval kecsegtető kisebbségi sors beköszöntét. Az &e...
"Romániában a rendszerváltást követően 1992-ben és 2002-ben tartottak népszámlálást. Mindkét cenzus a magyar népesség szempontjából kedvezőtlen demográfiai folyamatokra mutatott rá. Az 1992-es népszámlálás 1,6milliónál alig több magyart mutatott ki, ami jóval alatta maradt a 2 millióerdélyi magyarral kalkuláló korabeli vízióknak. A 2002-es népszámlálás szerint a magyarok száma Romániában valamivel 1,4 millió fölötti volt, ami tíz év alatt közel 200 ezer fős, 12 százalékos csökkenést jelentett. Ezzel párhuzamosan a magyarok Románia össznépességén belüli aránya 7,2 százal&eacut...
Megfontolások a Digitális szövegtár az erdélyi magyar humán és társadalomtudományi kutatások történetének tanulmányozásához című összeállításról
Ennek a digitális szövegtárnak a terve egyrészt már az ezredfordulón, a Bevezetés romániai magyar társadalomkutatás történetébe kolozsvári, a BBTE Szociológia Tanszéken, majd a KPI szakkollégiumában tartott hasonló kurzus kapcsán felmerült. Másrészt a Tizenkét év című az erdélyi magyar tudományos kutatások 1989 utáni eredményeit összefoglaló 2002-es kritikám kapcsán kellett azzal szembenézni, hogy mennyire nem lá...
RMDSZ-tanulmányok 1990–2005
A szövegtár 30, különböző kiadványokban megjelent tanulmány, kutatási eredmény elektronikus változatát csoportosítja. Célja: egyetlen oldalról hozzáférhetővé tenni a legfontosabb tételeket a Szövetség első másfél évtizedének történeti irodalmából, a teljesség igénye nélkül.
"Az erdélyi szellemet az erdélyiek lelki életében kell keresnünk, annak színezetében és tartalmában. Ahogyan az egyesek között nyilvánvaló különbségek vannak, ugyanúgy meg lehet találnunk sajátos, közös vonásokat egy-egy nép tagjaiban, az ország egyes részeinek lakosaiban. Mások az uralkodó gondolataik, tehát gondolkodások köre és tartalma; más színezetű az érzelmi életök, mert más viszonyok között nem fejlődhetett a távollakókéval azonosan; más az akarások iránya, hiszen az élet sajátos körülményei más-más cselekvést tesznek szükségessé. Vajjon van-e sajátos erdélyiség: jel...
A tanulmányok válogatása során több szempontot is követtünk. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy reprezentatív válogatást nyújtsunk az erdélyi falvakkal foglalkozó társadalomtudományok, a néprajz, az antropológia és a szociológia rendszerváltás utáni terméséből. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen terjedelmű válogatásba az említett szakterületek számos képviselőjének írásai nem kerülhettek be, mégis reméljük, hogy jól tükrözi az újabb kutatások révén kirajzolódó erdélyi faluképet.
A kiválasztott anyagok között néhány román nyelvű...
Az itt közzétett tanulmányok kivétel nélkül az utóbbi húsz év termései. Elsődleges célunk az volt, hogy néhány, az erdélyi zsidóság 20. századi történelmével foglalkozó tanulmány segítségével rátekintést nyújtsunk a kutatások jelenlegi állására, azokra az irányvonalakra, amelyeket a témával foglalkozó kutatók követnek. Reményeink szerint adatbázisunkat a középiskolai és felsőfokú oktatásban egyaránt értékesíteni tudják mindazok, akik a téma iránt érdeklődnek.
Kutatott és kevésbé kutatott témák, iskolák és az &iac...
„A második bécsi döntés és az azt követő négy év Észak-Erdélyének története ma a legjobb esetben is csak „szürke foltnak” minősíthető a magyar történettudományban. Köszönhetően a rendszerváltást követő évek megélénkült érdeklődésének már nem fehér, amiről szinte alig vannak ismereteink, eltekintve néhány kiemelt területtől (baloldali mozgalmak, ellenállás, az 1944-es újabb uralomváltás) és természetesen az egyéni és közösségi emlékezet más formáitól. Rendszeres, sokoldalú, sok szempontú felmérése és kutatása azonban máig elmaradt, így aztán...
"A romániai roma lakosság helyzetéről szóló diskurzusok nagy nyilvánosságot kaptak 1989 után. Megtalálhatjuk a politikai diskurzusokban, nyilvános vitákban, a sajtóban és nem utolsósorban az akadémiai mezőnyben, ahol a társadalomtudományok érdeklődésének egyik központi témájává vált. Ennek az egyre növekvő érdeklődésnek az egyik kiváltó oka a gazdaságban végbemenő strukturális változás volt, amely inflációt, gazdasági recesssziót, munkanélküliséget és fokozódó szegénységet hozott (Zamfir 1994, 2001). Az életszínvonal egyre érzékelhetőbb csökkenése és a romló életk...
„A második bécsi döntés és az azt követő négy év Észak-Erdélyének története ma a legjobb esetben is csak „szürke foltnak” minősíthető a magyar történettudományban. Köszönhetően a rendszerváltást követő évek megélénkült érdeklődésének már nem fehér, amiről szinte alig vannak ismereteink, eltekintve néhány kiemelt területtől (baloldali mozgalmak, ellenállás, az 1944-es újabb uralomváltás) és természetesen az egyéni és közösségi emlékezet más formáitól. Rendszeres, sokoldalú, sok szempontú felmérése és kutatása azonban máig elmaradt, így aztán...
„A politikum, a közbeszéd és az akadémiai diskurzusok túlnyomó többsége a szegénységet (illetve az elszegényedés folyamatát) a rendszerváltás fő negatív következményének tekinti. A gazdasági szerkezetváltozás az átmenet első évtizedében inflációt, gazdasági recessziót, munkanélküliséget generált, aminek következtében a reáljövedelmek drasztikusan lecsökkentek, és az életszínvonal rohamosan romlott, a vásárlóerő erodálódott, miközben a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység mértéke folyamatosan növekedett.”
Oláh Norbert Sándor – Péter L&aac...
"A kommunizmus örökségével való komolyabb szembenézést feltételező kezdeményezésre a román állam hivatalos képviselői részéről későn, bő másfél évtizeddel a kommunizmus összeomlását követően került sor. Kellő súlyú civil társadalmi és értelmiségi nyomásnak kellett találkoznia ehhez egy olyan államelnökkel, aki úgy ítélte meg, hogy kevesebbet kockáztat, mint amennyit nyerhet azzal, ha vállalja, hogy a román állam nevében hivatalosan elítéli a kommunizmust, mint „bűnös” rendszert. Traian Băsescu, 2004 decemberében szoros eredményekkel záruló, második választási fordulóban megvál...
2021-ben ünnepeljük a magyar filmgyártás 120 éves évfordulóját, ebből az alkalomból a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum támogatásával egy különleges filmtörténeti csemegével készült.
1915. április 19-én a budapesti Royal Apolló Mozgó zsúfolásig telt termében került sor a Bánk bán filmváltozatának bemutatójára. Az első magyar történelmi film átütő sikerét egyedülálló filmes stáb garantálta: kellett a kolozsvári színházigazgató, Janovics Jenő eltökéltsége, aki a helyi Bánk bán-kultusz egyik leglelkesebb éltetőjeként mindent megtett annak érdekében, hogy színvonalas, látványos film születhessen Katona József tragédiájából. Szükség volt Kertész Mihályra, az első egész estés magyar film rendezőjére, aki 1914-ben a Nordisk Filmgyárnál töltött tanulmányútja után tért vissza Magyarországra és rögtön elfogadta Janovics felkérését. Emellett szükség volt olyan elismert színészekre is, mint Jászai Mari és Szentgyörgyi István, valamint gróf Kornis Károlyra, aki a nemes célra szentbenedeki kastélyát gondolkodás nélkül felajánlotta forgatási helyszínként.
A Zágoni Bálint rendezte dokumentumfilmből kiderül az is, hogyan fogadta a kritika a filmet, mikor tűnhettek el a film kópiái, a fennmaradt képanyag segítségével pedig a Bánk bán egy rövid jelenetét is rekonstruáljuk. A 12 perces dokumentumfilm az Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programjának keretében valósult meg. Az alkotást számos elveszett magyar némafilm beazonosítójának, a 2021-ben elhunyt Balogh Gyöngyi filmtörténésznek dedikáljuk.
Forgatókönyv: Gyalui Jenő
Rendezte: Fekete Mihály
Operatőr: Fekete László
Szereplők: Izsáky Margit, Kozma Hugó, Nagy Adorján, Réthely Ödön, Szakács Andor, Jakabffy Ilonka, Fekete Mihály
Bemutató: 1919. febr. 25, Színkör-mozgó
Szerkesztés, kutatás: Balogh Gyöngyi, Zágoni Bálint
Vágás, retusálás, grafika: Bertóti Attila
Zene: Darvas Kristóf
A kancsuka hazájában forgatására 1918 júniusában került sor, a filmet 1919 februárjában mutatták be. Az orosz kormányzóságban játszódó kortárs dráma főszereplői Izsáky Margit és Kozma Hugó voltak. A műtermi felvételek mellett a jelenlegi Babeș-Bolyai Tudományegyetem főépülete előtt, a Sétatéren és a Fellegvár házai előtt is forgattak. A rekonstrukciót megkönnyítette, hogy a Román Nemzeti Levéltárból előkerült a film majdnem teljes forgatókönyve, illetve két forgatási nap diszpozíciós íve is. A Doktorok munkacímmel leforgatott film ezúttal Gyalui Jenő eredeti forgatókönyve alapján készült, a film rendezője ebben az esetben is Fekete Mihály volt. A rekonstruckiót a jelenetfotók mellett több mint 50 filmszalagrészlet segítette.
Forgatókönyv: Gyalui Jenő (Eugene Brieux darabja alapján)
Rendezte: Fekete Mihály
Operatőr: Fekete László
Szereplők: Várkonyi Mihály, Izsáky Margit, Laczkó Aranka, Berky Lili, Berky József, Fekete Mihály
Bemutató: 1918. nov. 14, Színkör-mozgó
Szerkesztés, kutatás: Balogh Gyöngyi, Zágoni Bálint
Vágás, retusálás, grafika: Bertóti Attila
Zene: Darvas Kristóf
A métely bemutatója a korabeli sajtóhír alapján 1918 november 14-én volt. Kolozsváron a Színkör Mozgóban és az Egyetem mozgóban vetítették, más városban történő vetítésről nincsenek adatok. A film nem eredeti forgatókönyv alapján készült, hanem Eugen Breiux drámáját alkalmazta filmre Gyalui Jenő. A kolozsvári filmstúdió számos alkalommal filmesített meg olyan népszerű színdarabokat, amelyek a társulat műsorán szerepeltek, sőt, az elkészült filmek legnagyobb hányada színpadi darabok adaptációja. Ezt a drámát azonban mindössze két alkalommal adták elő 1917-ben, egyértelmű, hogy nem a népszerűsége miatt vitte filmre Janovics stúdiója. Mivel a mű lényegében a vérbaj veszélyeit dramatizálja, hihető az a kijelentés, amelyet Welser Vitéz Tibor írt a 60-as évek elején egy kolozsvári bőrgyógyász visszaemlékezéseire hivatkozva, miszerint a film jelentékeny kormánytámogatással készült, és a háború során a szifilisz megakadályozására irányuló felvilágosító propaganda része lett. Ez az információ azért is érdekes, mert két évvel később készül el a Világrém (Din grozăviile lumii), a fennmaradt kolozsvári filmek egyike és egyben a stúdió utolsó filmje, amely már a román egészségügyi minisztérium megrendelésére készült, ugyancsak hasonló céllal.
A métely rekonstrukciója több szempontból is kihívást jelentett: egyrészt A kancsuka hazájában-nal ellentétben nem állt rendelkezésünkre a film forgatókönyve, csak a francia dráma, amely a film alapját képezte. A film egyik fontos szereplője, a Berky Lili által alakított színésznő nem jelenik meg a színdarabban, ugyanakkor megismerhetjük egy vidéki lány történetét, aki miután elkapja a betegséget, bosszút akar állni a férfiakon. A fennmaradt fotók és filmrészletek alapján eléggé egyértelmű volt, hogy ezt a karaktert gondolta tovább Gyalui Jenő, mikor filmre vitte a darabot. A film azért is fontos, mert neves színészgárda játszik a filmben, Berky Lili mellett a hollywoodi karriert is befutó Várkonyi Mihály alakítja az egyik főszerepet. A film rendezője Fekete Mihály volt, a kolozsvári társulat színésze és rendezője, aki már 1913-ban bekapcsolódott a Janovics Jenő által elindított filmgyártásba. A métely technikai kivitelezés szempontjából is érdekes, mivel több jelenetben trükkfelvételeket alkalmaznak a filmben.
Rendező: Zágoni Bálint
Szakértő: Margitházi Beja, Kurutz Márton, Balogh Gyöngyi
Szereplők: Dimény Áron, Hatházi András, Gergely Zsuzsa
Operatőr: Bántó Csaba, Szén János, Varró-Bodoczi Zoltán
Vágó: Bertóti Attila
Hang: Iszlai József
Zene: Darvas Kristóf, Iszlai József
Speciális effektusok: Bertóti Attila
Producer: Zágoni Bálint
Gyártásvezető: Vodál Vera, Major Lajos Attila, Tóth Gödri Iringó
Gyártó: Filmtett Egyesület
Az 1910-es évek derekán a Janovics Jenő színházigazgató által vezetett kolozsvári filmgyár több mint hatvan filmet mutatott be a legismertebb magyar színészek és a legjobb rendezők, operatőrök közreműködésével. Az első világháború után a némafilm korszakának egyik legtermékenyebb magyar filmes műhelye bezárta kapuit, az azt követő évtizedekben pedig különböző úton-módon majdnem az összes film megsemmisült.
A dokumentumfilm filmtörténészek együttműködésével, valamint archív felvételek, képanyagok felhasználásával ismerteti a kolozsvári filmes műhely hatéves működését. Mennyire voltak igényesek ezek a filmek és hogyan szerepeltek más országok vetítőtermeiben? Összeköthető-e a kolozsvári filmstúdió fellendülése és bukása az első világháború történéseivel? Azt is vizsgáljuk, hogy mennyire egyedi vagy megszokott eset, hogy az elkészült filmeknek alig 5%-a vészelte át az elmúlt évszázadot? Hogyan tűntek el a Janovics stúdiójában gyártott filmek kópiái az évtizedek alatt és van-e esély arra, hogy újabb elveszettnek hitt kolozsvári némafilm kerüljön elő?
