"A Szatmári Értesítőt (1861–1862) Ábrai Károly indította el 1861-ben, Börkey Imre felelős szerkesztésében és kiadásában. A nyomdai munkálatokat Debrecen város officinájában végezték. A hetenként megjelenő, a vegyes tartalmú és hirdetési lap határán álló orgánum fennmaradását biztosította, hogy a Szatmármegyei Gazdasági Egylet, a Nőegylet közlönye, a Nagy- és Felsőbányai, Nagy-Károlyi, Szinyér-Váraljai és a Fehérgyarmati Tudakozó Intézetek híradójaként is megjelenhetett. Ez gazdasági, kereskedelmi jelleget kölcsönzött a lapnak, ami Börkey biztosító ügynöki szemléletéből fakadhatott, de egy „tőkeerős” állandó előfizetői tábort is biztosított. Az olvasók az említett egyesületek munkájába, közéleti tevékenységébe is betekintést nyerhettek. A szerkesztők felhívást tettek közzé és ismertették a Szatmárban 1862-ben megrendezett nagyszabású gazdasági kiállítást. A pénzintézetek történetéhez nyújtott adalékot a felállítandó Szatmár megyei takarékpénztár alapszabályának tervezete. Ezek mellett csekély számban közérdeklődésre számot tartó cikkek is olvashatók, pl. Egy utazó szatmári látogatásainak tapasztalatai, vagy Börkey Imre tollából A cselédrendszer, az üzleti rendszer. Gyene Károly, akit 1865-ben Szatmár-németi jobboldali parlamenti képviselőjévé választottak, a SzatmárNémeti Felsőbb Protestáns Nőnövelde ügyében közzétett nyilatkozatában hozta az olvasók tudomására, hogy az alig egy hónapja nyílt intézetben az oktatást végző gimnáziumi tanárok fizetésére nem maradt anyagi fedezet, ezért mindannyian ingyen végezték munkájukat."

Forrás: László Gézáné: A történelmi Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegyék sajtótörténete 1845-től 1920-ig. Doktori disszertáció, Bp, 2013, 85.