Gyulafehérvári Közlöny, 1881–1886

Politikai tartalmat sokáig nem közlő, önmagát "gazdasági, társadalmi, közművelődési és közigazgatást érdeklő"-ként meghatározó hetilap volt Gyulafehérváron. 1881-ben hosszabb szünet után a 4. évfolyammal indult újra. Megjelenése 1888-ban még biztosra vehető, ez évet követően viszont nincs hír róla. A 4. évfolyam (1881) második lapszámában így köszöntötte régi-új olvasóit:

"A hírlapírói küzdelem sorompóiba ismét belépni kényszerülvén, teljes reményünket fejezzük ki, hogy ezt megbánni, okunk egyáltalában nem leend. Számítván e város nagyérdemű és jóra törekvő polgárságának szíves pártfogására, annyival is inkább, mert életczélul tűztük ki, nemcsak a közművelődés fejlesztéséhez tehetségünk szerént hozzá járulni, hanem még, városunk polgárságának köz- és magán érdekeit a lehetőleg támogatni, s a polgárságot, más kétértelmű lapok által történt eddigi megtámadtatásoktól lealáztatásoktól s gunyolásoktól megvédni." 

A 4. évfolyam első felében két oldalon jelent meg, a magyar nyelven írt hírek és elemzések melett román nyelvű összefoglalót is közölt. Német nyelvű társlapja-fordítása, a Karlsbuger Zeitung is a 4. évfolyam 37. lapszámától elmaradt. Ekkortól a hetilap 4 oldalasra (később pár lapszáma 6 oldal) és teljesen magyar nyelvre váltott, amit így indokolt:

"Lapunk 5-ik évfolyamát több oldalról nyilvánított kívánságra, a három hazai nyelven szerkesztvén és adván ki, tettük ezt azon meggyőződéssel, hogy városunk különböző ajkú lakosságának tetszését és közmegelégedését vívjuk ki. Alig egy nehány szám kiadása után, már kénytelenek voltunk a román szöveget kihagyni, mert lapunk fentartásában és pártfogásában a román olvasó közönség azon része sem müködött közre, mely a vállalat támogatását ígérte. Épen úgy jártunk a német olvasó közönséggel. Mert lapunk előfizetői között alig van 15 német ajkú olvasó. Tekintettel tehát ez utóbbi körülményre s tekintettel arra, hogy tisztelt olvasóinknak — kik közül a német ajkúak is bírják a magyar nyelvet — egy nyelven bár, de annál több közérdekű olvasmányt, s ezt egyöntetűen szolgáltathassuk a n. é. olvasó közönségnek; s végre az indokból, mert a német nyelven szerkesztésben, tekintetbe vehető munkaerővel sem bírunk — elhatároztuk, hogy lapunkat a jelen számmal teljes magyar szövegben bocsátjuk közre a szives olvasók rendelkezésére. S ezzel úgy hisszük, hogy a hazafias kötelmeknek is nagyobb mérvben teszünk eleget."  

Szerkesztők: Ávéd Jákó 1881–1884, Marosi Albert 1881–1883 (ez lehet Ávéd Jákó álneve), Issekutz János 1884–1886.

Tartalomjegyzék