2021-ben ünnepeljük a magyar filmgyártás 120 éves évfordulóját, ebből az alkalomból a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum támogatásával egy különleges filmtörténeti csemegével készült.
1915. április 19-én a budapesti Royal Apolló Mozgó zsúfolásig telt termében került sor a Bánk bán filmváltozatának bemutatójára. Az első magyar történelmi film átütő sikerét egyedülálló filmes stáb garantálta: kellett a kolozsvári színházigazgató, Janovics Jenő eltökéltsége, aki a helyi Bánk bán-kultusz egyik leglelkesebb éltetőjeként mindent megtett annak érdekében, hogy színvonalas, látványos film születhessen Katona József tragédiájából. Szükség volt Kertész Mihályra, az első egész estés magyar film rendezőjére, aki 1914-ben a Nordisk Filmgyárnál töltött tanulmányútja után tért vissza Magyarországra és rögtön elfogadta Janovics felkérését. Emellett szükség volt olyan elismert színészekre is, mint Jászai Mari és Szentgyörgyi István, valamint gróf Kornis Károlyra, aki a nemes célra szentbenedeki kastélyát gondolkodás nélkül felajánlotta forgatási helyszínként.
A Zágoni Bálint rendezte dokumentumfilmből kiderül az is, hogyan fogadta a kritika a filmet, mikor tűnhettek el a film kópiái, a fennmaradt képanyag segítségével pedig a Bánk bán egy rövid jelenetét is rekonstruáljuk. A 12 perces dokumentumfilm az Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programjának keretében valósult meg. Az alkotást számos elveszett magyar némafilm beazonosítójának, a 2021-ben elhunyt Balogh Gyöngyi filmtörténésznek dedikáljuk.
Forgatókönyv: Gyalui Jenő
Rendezte: Fekete Mihály
Operatőr: Fekete László
Szereplők: Izsáky Margit, Kozma Hugó, Nagy Adorján, Réthely Ödön, Szakács Andor, Jakabffy Ilonka, Fekete Mihály
Bemutató: 1919. febr. 25, Színkör-mozgó
Szerkesztés, kutatás: Balogh Gyöngyi, Zágoni Bálint
Vágás, retusálás, grafika: Bertóti Attila
Zene: Darvas Kristóf
A kancsuka hazájában forgatására 1918 júniusában került sor, a filmet 1919 februárjában mutatták be. Az orosz kormányzóságban játszódó kortárs dráma főszereplői Izsáky Margit és Kozma Hugó voltak. A műtermi felvételek mellett a jelenlegi Babeș-Bolyai Tudományegyetem főépülete előtt, a Sétatéren és a Fellegvár házai előtt is forgattak. A rekonstrukciót megkönnyítette, hogy a Román Nemzeti Levéltárból előkerült a film majdnem teljes forgatókönyve, illetve két forgatási nap diszpozíciós íve is. A Doktorok munkacímmel leforgatott film ezúttal Gyalui Jenő eredeti forgatókönyve alapján készült, a film rendezője ebben az esetben is Fekete Mihály volt. A rekonstruckiót a jelenetfotók mellett több mint 50 filmszalagrészlet segítette.
Forgatókönyv: Gyalui Jenő (Eugene Brieux darabja alapján)
Rendezte: Fekete Mihály
Operatőr: Fekete László
Szereplők: Várkonyi Mihály, Izsáky Margit, Laczkó Aranka, Berky Lili, Berky József, Fekete Mihály
Bemutató: 1918. nov. 14, Színkör-mozgó
Szerkesztés, kutatás: Balogh Gyöngyi, Zágoni Bálint
Vágás, retusálás, grafika: Bertóti Attila
Zene: Darvas Kristóf
A métely bemutatója a korabeli sajtóhír alapján 1918 november 14-én volt. Kolozsváron a Színkör Mozgóban és az Egyetem mozgóban vetítették, más városban történő vetítésről nincsenek adatok. A film nem eredeti forgatókönyv alapján készült, hanem Eugen Breiux drámáját alkalmazta filmre Gyalui Jenő. A kolozsvári filmstúdió számos alkalommal filmesített meg olyan népszerű színdarabokat, amelyek a társulat műsorán szerepeltek, sőt, az elkészült filmek legnagyobb hányada színpadi darabok adaptációja. Ezt a drámát azonban mindössze két alkalommal adták elő 1917-ben, egyértelmű, hogy nem a népszerűsége miatt vitte filmre Janovics stúdiója. Mivel a mű lényegében a vérbaj veszélyeit dramatizálja, hihető az a kijelentés, amelyet Welser Vitéz Tibor írt a 60-as évek elején egy kolozsvári bőrgyógyász visszaemlékezéseire hivatkozva, miszerint a film jelentékeny kormánytámogatással készült, és a háború során a szifilisz megakadályozására irányuló felvilágosító propaganda része lett. Ez az információ azért is érdekes, mert két évvel később készül el a Világrém (Din grozăviile lumii), a fennmaradt kolozsvári filmek egyike és egyben a stúdió utolsó filmje, amely már a román egészségügyi minisztérium megrendelésére készült, ugyancsak hasonló céllal.
A métely rekonstrukciója több szempontból is kihívást jelentett: egyrészt A kancsuka hazájában-nal ellentétben nem állt rendelkezésünkre a film forgatókönyve, csak a francia dráma, amely a film alapját képezte. A film egyik fontos szereplője, a Berky Lili által alakított színésznő nem jelenik meg a színdarabban, ugyanakkor megismerhetjük egy vidéki lány történetét, aki miután elkapja a betegséget, bosszút akar állni a férfiakon. A fennmaradt fotók és filmrészletek alapján eléggé egyértelmű volt, hogy ezt a karaktert gondolta tovább Gyalui Jenő, mikor filmre vitte a darabot. A film azért is fontos, mert neves színészgárda játszik a filmben, Berky Lili mellett a hollywoodi karriert is befutó Várkonyi Mihály alakítja az egyik főszerepet. A film rendezője Fekete Mihály volt, a kolozsvári társulat színésze és rendezője, aki már 1913-ban bekapcsolódott a Janovics Jenő által elindított filmgyártásba. A métely technikai kivitelezés szempontjából is érdekes, mivel több jelenetben trükkfelvételeket alkalmaznak a filmben.
Rendező: Zágoni Bálint
Szakértő: Margitházi Beja, Kurutz Márton, Balogh Gyöngyi
Szereplők: Dimény Áron, Hatházi András, Gergely Zsuzsa
Operatőr: Bántó Csaba, Szén János, Varró-Bodoczi Zoltán
Vágó: Bertóti Attila
Hang: Iszlai József
Zene: Darvas Kristóf, Iszlai József
Speciális effektusok: Bertóti Attila
Producer: Zágoni Bálint
Gyártásvezető: Vodál Vera, Major Lajos Attila, Tóth Gödri Iringó
Gyártó: Filmtett Egyesület
Az 1910-es évek derekán a Janovics Jenő színházigazgató által vezetett kolozsvári filmgyár több mint hatvan filmet mutatott be a legismertebb magyar színészek és a legjobb rendezők, operatőrök közreműködésével. Az első világháború után a némafilm korszakának egyik legtermékenyebb magyar filmes műhelye bezárta kapuit, az azt követő évtizedekben pedig különböző úton-módon majdnem az összes film megsemmisült.
A dokumentumfilm filmtörténészek együttműködésével, valamint archív felvételek, képanyagok felhasználásával ismerteti a kolozsvári filmes műhely hatéves működését. Mennyire voltak igényesek ezek a filmek és hogyan szerepeltek más országok vetítőtermeiben? Összeköthető-e a kolozsvári filmstúdió fellendülése és bukása az első világháború történéseivel? Azt is vizsgáljuk, hogy mennyire egyedi vagy megszokott eset, hogy az elkészült filmeknek alig 5%-a vészelte át az elmúlt évszázadot? Hogyan tűntek el a Janovics stúdiójában gyártott filmek kópiái az évtizedek alatt és van-e esély arra, hogy újabb elveszettnek hitt kolozsvári némafilm kerüljön elő?
Mozgóképi hivatkozások jegyzéke
Az Iskola Alapítvány és a Filmtett Egyesület gondozásában megjelent tanulmánykötet az erdélyi, bánsági és partiumi magyar vonatkozású, százéves filmtörténet különféle regisztereiből nyújt válogatást, amelyeket a filmkészítés, televíziós produkció és vetítés-terjesztés szempontjai szerint kategorizálja, de nem szigorúan eszerint osztja a kötetet fejezetekre. Az első fejezetet az erdélyi-partiumi filmvetítőknek és mozialapítóknak szenteli olyan városokban, amelyeknek mozitörténeteit (vagy azok részecskéit) 2020-ig a kutatók feltárták. A második fejezetben a dualizmuskori és első világháború idején virágzott, kolozsvári központú játékfilmgyártás intézménytörténeti elemeit egészíti ki a két világháború között működő profi és amatőr filmkészítők történeteivel, s ezeket az erdélyi kezdeményezéseket a magyar filmgyártás peremére helyezi. A harmadik fejezet egyrészt a kommunista korszak és a rendszerváltást követő első évtized magyar anyanyelvű szakembereinek szerepét hangsúlyozza a román nemzeti filmgyártásban és televíziós iparban, illetve az amatőr filmkészítés egyik jelentős alakjának, a marosvásárhelyi Schnedarek Ervinnek vizsgálja munkásságát.
Az alább beágyazott videók olyan mozgóképi anyagok, amelyek a tanulmányok hivatkozásaiban szerepelnek, valamint az olvasmányt és megértést egészítik ki, és amelyeket papíron lehetetlen láthatóvá tenni, de virtuálisan megoszthatóak. Az olvasó egyszerű klikkeléssel ezeket megtekintheti a tanulmányok olvasása közben.
Az első fejezethez, melynek címe Mozi-történetek, egyelőre nem rendelkezünk mozgóképi segédanyaggal. A videójegyzék a második fejezet egyes tanulmányainak részleteihez mindössze elmélyítő anyagot nyújt. A jegyzék törzsrészét a harmadik fejezet, és főként az utolsó tanulmány hivatkozásaiban felsorolt Youtube-linkek alkotják.
A szerkesztők és a Digitéka a harmadik felek által működtetett felületek tartalmáért, üzemhibáiért, valamint a videók esetleges elérhetetlenné válásáért nem vállalnak felelősséget.