Erdélyi Digitális Tudománytár
Összetett keresés
1 310 178 oldal tudományos és kulturális tartalom
Sajtó Könyv Térkép Repertórium Adatbázis Szövegtár Film Életút-interjúk
Digitális szövegtárak
Itt tárolt szövegtárak
Megfontolások A népszolgálat és eszmetörténeti háttere, Erdélyben 1945-ig című digitális szövegtár összeállításához Ez a szövegtár az MTA Kisebbségkutató Intézete és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet A népszolgálat fogalomtörténete kutatási programjában készült a 2011 májusi műhelytalálkozó beszámolói és az augusztusi Hungarológiai Kongresszuson szervezett blokk kiegészítő eredményeként. A jelen munkát ezen túl három dolog motiválta. Egyrészt, ha a népszolgálatot a romániai magyarság – döntően két világháború közti – önszerveződése egyik kulturális kódjának tekintjük, akkor be ...
Az autonómia kérdésköre minden bizonnyal az 1989-es rendszerváltást követő politikai diskurzus legvitatottabb kisebbségi vonatkozású témája.Az eltelt tizenhét évben (a gyűjtemény 2007-ben keletkezett) szinte nem találunk olyan vezető politikust vagy a közéletben rendszeresen megszólaló értelmiségit, aki legalább egyszer ne mondott volna véleményt az ügyben. Versengő értelmezések és koncepciók, a legkülönbözőbb hangvételű nyilatkozatok, eltérő taktikai célzatú állásfoglalások láttak napvilágot.Az autonómiatörekvések legfontosabb dokumentumai azok a törvénytervezetek, amelyek az etnikai vonatkozású autonómia-megoldások intézményesítéséről általánosan vagy konkrétan rendelkeznek. Az 1989 és 2006 közötti időszakban 15 ilyen tervezet született ...
A bibliográfia nemcsak a moldvai csángók társadalmában az utóbbi években végbemenő kulturális és társadalmi átalakulásának jellemzőit bemutató és értelmező tanulmányokat tartalmazza. Az itt szereplő tanulmányok valamiképpen reflektálnak a tudományos tapasztalás kontextusára is, az elemzések elkészítése kizárólag szakmai indíttatású. Közös szemléleti horizontjuk a jelenségeknek önmagukban való vizsgálata. Nehéz eldönteni, hogy ezek a tanulmányok kívül esnek-e a moldvai csángók sajátos helyzetét a legkülönfélébb ideológiák, hiedelmek, „meggyőződések” felőli megközelítéseken. Ha nem lenne mögöttük több ezer másik elemzé ...
"Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés a trianoni békeszerződés által Romániának ítélt terület mintegy 2/5-ét – az úgynevezett Észak-Erdélyt – visszacsatolta Magyarországhoz. Dél-Erdély, mintegy 60 000 km2, továbbra is Románia része maradt. A döntést az észak-erdélyi magyarok túlnyomó többsége lelkesen üdvözölte, a dél-erdélyi magyarság tömegein viszont mélységes csalódottság és elkeseredettség vett erőt, a legtöbben a trianoni katasztrófához hasonló sorscsapásként élték meg az újabb, nem sok jóval kecsegtető kisebbségi sors beköszöntét. Az észak-erdélyiek reményei, ha csak részben is, de beváltak az elkövetkező né ...
"Romániában a rendszerváltást követően 1992-ben és 2002-ben tartottak népszámlálást. Mindkét cenzus a magyar népesség szempontjából kedvezőtlen demográfiai folyamatokra mutatott rá. Az 1992-es népszámlálás 1,6milliónál alig több magyart mutatott ki, ami jóval alatta maradt a 2 millióerdélyi magyarral kalkuláló korabeli vízióknak. A 2002-es népszámlálás szerint a magyarok száma Romániában valamivel 1,4 millió fölötti volt, ami tíz év alatt közel 200 ezer fős, 12 százalékos csökkenést jelentett. Ezzel párhuzamosan a magyarok Románia össznépességén belüli aránya 7,2 százalékról 6,6 százalékra esett vissza. A csökkenés mé ...
Megfontolások a Digitális szövegtár az erdélyi magyar humán és társadalomtudományi kutatások történetének tanulmányozásához című összeállításról Ennek a digitális szövegtárnak a terve egyrészt már az ezredfordulón, a Bevezetés romániai magyar társadalomkutatás történetébe kolozsvári, a BBTE Szociológia Tanszéken, majd a KPI szakkollégiumában tartott hasonló kurzus kapcsán felmerült. Másrészt a Tizenkét év című az erdélyi magyar tudományos kutatások 1989 utáni eredményeit összefoglaló 2002-es kritikám kapcsán kellett azzal szembenézni, hogy mennyire nem látom át a tudománypolitikai, illetve tudománytörténeti előzményeket. E hi ...
RMDSZ-tanulmányok 1990–2005 A szövegtár 30, különböző kiadványokban megjelent tanulmány, kutatási eredmény elektronikus változatát csoportosítja. Célja: egyetlen oldalról hozzáférhetővé tenni a legfontosabb tételeket a Szövetség első másfél évtizedének történeti irodalmából, a teljesség igénye nélkül.
"Az erdélyi szellemet az erdélyiek lelki életében kell keresnünk, annak színezetében és tartalmában. Ahogyan az egyesek között nyilvánvaló különbségek vannak, ugyanúgy meg lehet találnunk sajátos, közös vonásokat egy-egy nép tagjaiban, az ország egyes részeinek lakosaiban. Mások az uralkodó gondolataik, tehát gondolkodások köre és tartalma; más színezetű az érzelmi életök, mert más viszonyok között nem fejlődhetett a távollakókéval azonosan; más az akarások iránya, hiszen az élet sajátos körülményei más-más cselekvést tesznek szükségessé. Vajjon van-e sajátos erdélyiség: jellemzi-e az erdélyi embert a gondolkodásnak, az érzelmi életnek ...
A tanulmányok válogatása során több szempontot is követtünk. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy reprezentatív válogatást nyújtsunk az erdélyi falvakkal foglalkozó társadalomtudományok, a néprajz, az antropológia és a szociológia rendszerváltás utáni terméséből. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen terjedelmű válogatásba az említett szakterületek számos képviselőjének írásai nem kerülhettek be, mégis reméljük, hogy jól tükrözi az újabb kutatások révén kirajzolódó erdélyi faluképet. A kiválasztott anyagok között néhány román nyelvű tanulmány is megjelenik. Ezekkel célunk az volt, hogy általuk az erdélyi falvakr ...
Az itt közzétett tanulmányok kivétel nélkül az utóbbi húsz év termései. Elsődleges célunk az volt, hogy néhány, az erdélyi zsidóság 20. századi történelmével foglalkozó tanulmány segítségével rátekintést nyújtsunk a kutatások jelenlegi állására, azokra az irányvonalakra, amelyeket a témával foglalkozó kutatók követnek. Reményeink szerint adatbázisunkat a középiskolai és felsőfokú oktatásban egyaránt értékesíteni tudják mindazok, akik a téma iránt érdeklődnek. Kutatott és kevésbé kutatott témák, iskolák és az írások szakmaisága alapján készült a válogatás. Amint a ...
„A második bécsi döntés és az azt követő négy év Észak-Erdélyének története ma a legjobb esetben is csak „szürke foltnak” minősíthető a magyar történettudományban. Köszönhetően a rendszerváltást követő évek megélénkült érdeklődésének már nem fehér, amiről szinte alig vannak ismereteink, eltekintve néhány kiemelt területtől (baloldali mozgalmak, ellenállás, az 1944-es újabb uralomváltás) és természetesen az egyéni és közösségi emlékezet más formáitól. Rendszeres, sokoldalú, sok szempontú felmérése és kutatása azonban máig elmaradt, így aztán csak részkérdésekre adott válaszokkal szembes ...
"A romániai roma lakosság helyzetéről szóló diskurzusok nagy nyilvánosságot kaptak 1989 után. Megtalálhatjuk a politikai diskurzusokban, nyilvános vitákban, a sajtóban és nem utolsósorban az akadémiai mezőnyben, ahol a társadalomtudományok érdeklődésének egyik központi témájává vált. Ennek az egyre növekvő érdeklődésnek az egyik kiváltó oka a gazdaságban végbemenő strukturális változás volt, amely inflációt, gazdasági recesssziót, munkanélküliséget és fokozódó szegénységet hozott (Zamfir 1994, 2001). Az életszínvonal egyre érzékelhetőbb csökkenése és a romló életkörülmények láthatóvá tették a romániai társadalom marginalizált ré ...
„A második bécsi döntés és az azt követő négy év Észak-Erdélyének története ma a legjobb esetben is csak „szürke foltnak” minősíthető a magyar történettudományban. Köszönhetően a rendszerváltást követő évek megélénkült érdeklődésének már nem fehér, amiről szinte alig vannak ismereteink, eltekintve néhány kiemelt területtől (baloldali mozgalmak, ellenállás, az 1944-es újabb uralomváltás) és természetesen az egyéni és közösségi emlékezet más formáitól. Rendszeres, sokoldalú, sok szempontú felmérése és kutatása azonban máig elmaradt, így aztán csak részkérdésekre adott válaszokkal szembes ...
„A politikum, a közbeszéd és az akadémiai diskurzusok túlnyomó többsége a szegénységet (illetve az elszegényedés folyamatát) a rendszerváltás fő negatív következményének tekinti. A gazdasági szerkezetváltozás az átmenet első évtizedében inflációt, gazdasági recessziót, munkanélküliséget generált, aminek következtében a reáljövedelmek drasztikusan lecsökkentek, és az életszínvonal rohamosan romlott, a vásárlóerő erodálódott, miközben a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység mértéke folyamatosan növekedett.” Oláh Norbert Sándor – Péter László: „Lecsúsztunk és egyszerre mindent elveszítettünk”. Szociológiai tanulmány a ...
"A kommunizmus örökségével való komolyabb szembenézést feltételező kezdeményezésre a román állam hivatalos képviselői részéről későn, bő másfél évtizeddel a kommunizmus összeomlását követően került sor. Kellő súlyú civil társadalmi és értelmiségi nyomásnak kellett találkoznia ehhez egy olyan államelnökkel, aki úgy ítélte meg, hogy kevesebbet kockáztat, mint amennyit nyerhet azzal, ha vállalja, hogy a román állam nevében hivatalosan elítéli a kommunizmust, mint „bűnös” rendszert. Traian Băsescu, 2004 decemberében szoros eredményekkel záruló, második választási fordulóban megválasztott elnök 2006 tavaszán látta elérkezettnek az időt, hogy a vele szemben megfogalmazott várakozásoknak ...