„A második bécsi döntés és az azt követő négy év Észak-Erdélyének története ma a legjobb esetben is csak „szürke foltnak” minősíthető a magyar történettudományban. Köszönhetően a rendszerváltást követő évek megélénkült érdeklődésének már nem fehér, amiről szinte alig vannak ismereteink, eltekintve néhány kiemelt területtől (baloldali mozgalmak, ellenállás, az 1944-es újabb uralomváltás) és természetesen az egyéni és közösségi emlékezet más formáitól. Rendszeres, sokoldalú, sok szempontú felmérése és kutatása azonban máig elmaradt, így aztán csak részkérdésekre adott válaszokkal szembesülhetünk, és részeredmények állnak a rendelkezésünkre. Ami pedig különösen érdekes: a korábbi kultúraközpontú kisebbségtörténet lényegét jelentő kisebbségi eszmetörténet művelői is igen óvatosan bántak a korszakkal, annak ellenére, hogy az általuk ebben a megközelítésben vizsgált személyek életpályájának igen sajátos – és sokszor meghatározó – periódusát jelentette a négyéves magyar uralom.”
Egry Gábor: „Kis magyar világ” – történeti megközelítések. Limes, 2006/2. (139–142) 139.