A mozisátortól a tévétoronyig. Fejezetek a romániai magyar filmezés, televíziózás és mozizás történetéből. , Ferenczi Szilárd – Zágoni Bálint (szerk.). Kolozsvár, 2021

Mozgóképi hivatkozások jegyzéke

Az Iskola Alapítvány és a Filmtett Egyesület gondozásában megjelent tanulmánykötet az erdélyi, bánsági és partiumi magyar vonatkozású, százéves filmtörténet különféle regisztereiből nyújt válogatást, amelyeket a filmkészítés, televíziós produkció és vetítés-terjesztés szempontjai szerint kategorizálja, de nem szigorúan eszerint osztja a kötetet fejezetekre. Az első fejezetet az erdélyi-partiumi filmvetítőknek és mozialapítóknak szenteli olyan városokban, amelyeknek mozitörténeteit (vagy azok részecskéit) 2020-ig a kutatók feltárták. A második fejezetben a dualizmuskori és első világháború idején virágzott, kolozsvári központú játékfilmgyártás intézménytörténeti elemeit egészíti ki a két világháború között működő profi és amatőr filmkészítők történeteivel, s ezeket az erdélyi kezdeményezéseket a magyar filmgyártás peremére helyezi. A harmadik fejezet egyrészt a kommunista korszak és a rendszerváltást követő első évtized magyar anyanyelvű szakembereinek szerepét hangsúlyozza a román nemzeti filmgyártásban és televíziós iparban, illetve az amatőr filmkészítés egyik jelentős alakjának, a marosvásárhelyi Schnedarek Ervinnek vizsgálja munkásságát.

Az alább beágyazott videók olyan mozgóképi anyagok, amelyek a tanulmányok hivatkozásaiban szerepelnek, valamint az olvasmányt és megértést egészítik ki, és amelyeket papíron lehetetlen láthatóvá tenni, de virtuálisan megoszthatóak. Az olvasó egyszerű klikkeléssel ezeket megtekintheti a tanulmányok olvasása közben.

Az első fejezethez, melynek címe Mozi-történetek, egyelőre nem rendelkezünk mozgóképi segédanyaggal. A videójegyzék a második fejezet egyes tanulmányainak részleteihez mindössze elmélyítő anyagot nyújt. A jegyzék törzsrészét a harmadik fejezet, és főként az utolsó tanulmány hivatkozásaiban felsorolt Youtube-linkek alkotják.

A szerkesztők és a Digitéka a harmadik felek által működtetett felületek tartalmáért, üzemhibáiért, valamint a videók esetleges elérhetetlenné válásáért nem vállalnak felelősséget.

Tartalomjegyzék
Bevezető
1. fejezet
2. fejezet
3. fejezet
Függelék
Jakab-Benke Nándor: Egy filmtörténet mellé (alá, felé, gyanánt) - avagy a címadás örömei... 9-14.
Kápolnási Zsolt: A kolozsvári mozihálózat kiépülése (1896-1918) 15-37.
Zsizsmann Erika: A mozi és a város. A kolozsvári Művész (Arta) több mint százéves története 38-49.
Ferenczi Szilárd: (Kicsit sem magasztos) rekviem egy moziért. A kolozsvári Corso mozi története 50-61.
Puskel Péter: Moziláz Aradon 62-71.
Sebestyén Kálmán: A filmvetítések kezdete Tordán 72-77.
József Álmos: Filmvetítés Sepsiszentgyörgyön (1899-1944) 78-86.
Szabó Károly: Székelyudvarhely mozitörténete 87-96.
Szabó Ádám: Vigadás, halálsugár és némaság. A csíkszeredai némafilmes vetítések története 97-114.
2.1. Delia Enyedi: „Itt először”: Mozgó fényképek a Farkas utcai színházban. 115–126.
121-122 oldalak
„A vetítés mindenik változatában a tetőpontot a Vonat megérkezése vagy a Berlini vonat című egypercesek jelentették. [...] A filmkészítő helyett a nézők beszámolóira hivatkozva elmondható, hogy a korai filmvetítéseken a vonateffektus a nézők irányába száguldó járművel pánikot volt hivatott kelteni. Később bebizonyosodott, hogy a hasonló incidensekről szóló beszámolók megalapozatlanok, inkább reklámfogások voltak, mintsem a nézők felfokozott érzelmi és fizikai reakciói.

Kolozsvár esetében nem számoltak be hasonló esetekről. A vonatok vetítése iránti igény nem a nézők naivitását mutatja, hanem inkább azt, hogy 1899-ben még mindig elvarázsolták őket a filmtechnikában rejlő lehetőségek, attraktív volt annak gyors mozgásokat rögzítő és levetítő képessége.”

A vonat érkezése. Lumière-fivérek, 1896, francia kísérleti film
Kupán Árpád: Nagyváradi filmes kezdeményezések az első világháború előtt 127-137.
2.3. Zágoni Bálint: Meghiúsult tervek és félreértett címek – pontosítások a Janovics Jenő kolozsvári filmgyárában készült produkciók kapcsán. 138–152.
151. oldal
„A Janovics Jenő stúdióiban gyártott filmek pontos számát meghatározni nem csak a hiányos információk és az évek során tisztázatlan félreértések miatt körülményes, hanem azért is, mert néhány film besorolását nem lehet kizárólag objektív szempontok mentén eldönteni. […] Amennyiben azonban a jelen szöveg pontosításait figyelembe véve vizsgáljuk a kolozsvári műhely filmográfiáját, megkérdőjelezhető az az elmélet is, miszerint a Szamos-parti filmgyárban a világháború alatt évről évre látványosan nőtt a legyártott filmek száma, a legtermékenyebb időszaknak pedig a háború utolsó éve bizonyult, tizennyolc leforgatott produkcióval. Valójában 1915-től hozzávetőlegesen 8–10 nagyjátékfilm legyártására rendezkedett be a kolozsvári stúdió, legeredményesebbnek pedig a Corvin-időszak bizonyult, amikor a Budapesten forgatott filmekkel együtt az elkészített filmek száma 16 volt.”

Részlet A toloncból (1914, r. Kertész Mihály, felújított)
Erdély mozgóképes öröksége. A Filmtett 5 részes websorozata, 2016.
2.4. Bokor Zsuzsa: Kinek szól a Világrém? 153–163.
A Világrém pillanatnyilag nem elérhető a világhálón, még részleteiben sem, helyette álljon itt az Erdély mozgóképes öröksége – 5. rész (Filmtett, 2016), mely a Világrém több jelenetét idézi.

Erdély mozgóképes öröksége – 5. rész
2.5. Ferenczi Szilárd: Egy vándormozigépész útjai. Képzelt interjú Bertók József (1891–1972) operatőr emlékirata alapján. 164–189.
Bertók József számos dokumentumfilm és híradó operatőre volt. Pár példa ezek közül.

Leányvásár a Gajna-hegyen (1934)
2.6. Blos-Jáni Melinda: Amatőr filmesek Erdélyben. Három történet a második világháború előttről. 190–206.
Erdély amatőrfilmesek lencséjén keresztül: Három történet a második világháború előttről. Filmtett, 2020.

Erdély amatőrfilmesek lencséjén keresztül: Három történet a második világháború előttről. Filmtett, 2020.
Orbán Lajos Kolozsvár-helyszínű filmjei közül három, az 1920-as és 1930-as évekből:

Fényképésztalálkozó, 1928
Tűzifa szállítók Kolozsvár főterén, 1928
Cserkésztalálkozó, 1931
2.7. Blos-Jáni Melinda: A némafilmektől a híradó- és oktatófilmekig. Janovics Jenő munkássága a két világháború között. 207–223.
219–220. oldalak
„Janovics Jenő forgatókönyvet ír, helyszínel és megszervezi a forgatást, azonban az MFI részéről sok a huzavona: csak magyarországi operatőrrel akarnak dolgozni, és nem adnak alább a bevált filmes mintákból. Például Janovicsot felkérik egy Erdély-film elkészítésére, melynek Székelyföldi képeskönyv lenne a címe, viszont a Felvidéki levél című film dramaturgiai mintájára kellene elkészülnie. Olyan felvételeket rendelnek, amelyek egyszerre hasznosíthatók kultúrfilmként, de turisztikai reklámként is összevághatók. Janovics tervez egy Erdélyi Népszokások című filmet is, melyet Makkay Endre néprajzos együttműködésével készítene. A Fotofilm operatőrével megy forgatni, amiről így számol be: „azt hiszem, hogy ez a 634 kilométeres autóút megérte a költségeket, mert nemcsak a pünkösdi népszokásokat vettük fel, hanem már elmentünk Korondra is, megcsináltuk egy szász községben a szászok templombamenetelét, pazar, szép festői ruhákban, megcsináltuk az egész Sóvidéket, és megcsináltuk egész Marosvásárhelyt, úgy hogy összesen 630 métert vettünk fel, és ebben igazán gazdag anyag van a Székelyföldi képeskönyvhöz” (1941. június 4.). Janovics szakszerű leírást küld az elkészült felvételekről a megrendelőnek, amiben megjegyzi, hogy melyik felvétel alkalmas filmhíradóba, melyik kultúrfilmbe, és melyik etnográfiai anyag. Azonban hiába a szakszerűség és az elvárásokhoz való alkalmazkodás, az MFI vezetősége megváltozik, és a filmek végül nem készülnek el. Habár feltételezhetjük, hogy a felvételeket mégiscsak hasznosították, hiszen a korszak magyar filmhíradóiban találunk olyan felvételeket, amelyek témája hasonló: pl. a Kézműipari tárgyak készítése Korondon vagy A székelykői vár romjai.”

222. oldal
„A Fotofilm operatőreinek, Fekete Lászlónak és Miskovszky Istvánnak a neve gyakran bukkan fel Janovics filmterveiben, és a román, illetve magyar megrendelésre készült kolozsvári filmhíradók és oktatófilmek stáblistáján. Innen nézve elég ironikusnak tűnik, hogy a román királyi felvonulásokat megörökítő híradókat ugyanaz a kamera és ugyanaz a kéz rögzítette, akárcsak az első erdélyi honvédújoncokról szólót.”

3.1. Ferenczi Szilárd: Egyesülés a celluloid vonzalmában avagy magyar szakemberek a román filmgyártásban. 227–268.
228. oldal
„[…] Az abszurd államapparátusban résztvevők hétköznapi félelmei és megfelelési kényszere ugyanakkor, szükségszerűen, abszurd helyzeteket is teremtett, nem remélt meglepetések, apró kivételezések is előfordultak, az érintettek őszinte döbbenetére.”

3. lábjegyzet: Interjú Bodor Pállal (kérdezett B. Nagy Veronika) a Román Televízió 2017. március 13-án sugárzott Magyar Adásában. A műsor készítői B. Nagy Veronika, Boros Zoltán, Dobrányi Péter, Borsos Tünde Krisztina.
258–259. oldalak
Mészáros Titusz: Stuf (Nád). Sahiafilm, 1966.

Mészáros Titusz: Stuf (Nád). Sahiafilm, 1966.
3.2. Simonffy Katalin: Riport, ankét, dokumentumfilm. Tallózás a régi Magyar Adás (1969–1985) archívumából. 269–285.
269. oldal
„A hetedik erdélyi magyar hetilap, vagy a hetedik erdélyi magyar színház, vagy a romániai magyar panasziroda, vagy a nép ügyvédje, vagy erdélyi magyar koncertiroda, vagy inkább mindez együtt akart lenni és részben volt is a román tévében 1969-től sugárzott magyar nyelvű műsor (nekünk és akkor mindenkinek A MAGYAR ADÁS).” (Tomcsányi Mária: X faktor. Józsa Erika – Simonffy Katalin – Tomcsányi Mária (szerk.): A mi Magyar Adásunk 1969−1985. Kriterion, Kolozsvár, 2014, 12. A tanulmányban nem hivatkozott, rövid, nosztalgikus szalagtári válogatás a Magyar Adás 16 éves működéséről.

Simonffy Katalin: Riport, ankét, dokumentumfilm. Tallózás a régi Magyar Adás (1969–1985) archívumából. 269–285.
Schneider Tibor: Támogatástól tűrésig, majd tiltásig. Magyar nyelvű színházi felvételek a Román Televízióban 1969 és 1985 között 286-305.
Miklós Szilárd: A láttatás mezején. Fischer István rejtett öröksége 306-323.
3.5. Blos-Jáni Melinda: A közművelődési filmklubtól a videostúdióig. Schnedarek Ervin (1920–2008) munkássága és a keskenyfilmezés története Marosvásárhelyen. 324–365.
Bevezető gyanánt egy összeállítás, mely Schnedarek Ervin munkásságát tárgyalja, viszont nincs hivatkozva a tanulmányban.

Erdély amatőrfilmesek lencséjén keresztül: Schnedarek Ervin. Filmtett, 2020
1. lábjegyzet. Schnedarek Ervin hagyatékát az örökösök beleegyezésével az Erdélyi Audiovizuális Egyesület digitalizálta. A digitalizálás lezárásaként Kamera forog! Schnedarek Ervin és a keskenyfilmezés Marosvásárhelyen 1950 és 1989 között címmel kiállítás készült 2019-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a Maros Megyei Múzeum és az Erdélyi Audiovizuális Egyesület szervezésében. Az egyesület youtube-csatornáján 106 felvétel érhető el
24. lábjegyzet. Az egykori mozigépész szakiskola végzettjei/Alumnii fostei școli de proiecționiști
41. lábjegyzet. Stopptrükk gyakorlatok/Exerciții de stop motion
42. lábjegyzet. Fejezetek a pionírok életéből/Pasiuni și gânduri pionerești
43. lábjegyzet. Repülőgépmodellező nap Marosvásárhelyen/Ziua aeromodelismului la Târgu Mureș
44. lábjegyzet. Rókavadászat/Vânătoarea de vulpi
46. lábjegyzet. Cigaretta/Țigara
46. lábjegyzet. Bobo Ponyászkán/Bobo la Poneasca
48. lábjegyzet. Tóparti idill/Idile pe malul lacului
49. lábjegyzet. A két kópé jóbarát/Cei doi călugări
50. lábjegyzet. A sündisznó és a róka/Vulpea și ariciul
55. lábjegyzet. Akarod, nem akarod – mozgásteszt/Vrei, nu vrei – test de mișcare
66. lábjegyzet. Egy üres hely a padsorban/Un loc gol in bancă
75. lábjegyzet. ASA filmérzékenység teszt/Test de fotosensibilitate ASA
79. lábjegyzet. Nem/Nu
80. lábjegyzet. Az éjszaka csendjében/În liniștea nopții
82. lábjegyzet. Farsangtemetés Sófalván/Farşangul din Ocna de Jos
98. lábjegyzet. Marosvásárhely, 1989. december 21–22./Târgu Mureș, 21–22 decembrie 1989
103. lábjegyzet. Simonffy Katalin: Az én márciusom
Személynévmutató 367-377.
Rezumate 378-383.
Abstracts 384-389.
A szerzők 390