Független Ujság, 1934–1940

Szabadelvű politikai, társadalmi, gazdasági és kritikai hetilap Kolozsvárt. 1934. dec. 31-től 1940. aug. 30-ig jelent meg. Szerkesztője és kiadója Ligeti Ernő. Széles demokratikus összefogás alapján a radikális és liberális közírók és szellemi emberek mellett helyt adott a szocialista és kommunista publicistáknak és íróknak is. 1. számának programadó cikkét Spectator (Krenner Miklós) írta Csüggedni vagy feszülni címen, szükségesnek tartva a magyar kisebbségi mozgalom megszervezését a "népi mozgalom" alapján. Szerinte a mozgalom alapelve az együttműködés a többségi nemzettel, államhűség és a jogok követelése, minden magyar erő összefogása s a munka és kenyér biztosítása mindenkinek.

A lap 1935 áprilisában közli Reményik Sándor Ahogy lehet c. versét, s elindítja a "hídverés" cikksorozatát. E tárgykörből Hegedűs Nándor, Kacsó Sándor, Tabéry Géza, Tavaszy Sándor és mások írásai jelennek meg. Az "ifjúsági és kisebbségi politika" ankétján megszólaltatja a radikális és szocialista fiatalok képviselőit. Ligeti Ernő cikksorozata felvázolja a magyar nemzetiség történeti útját a kisebbségi élet "bölcsőjétől", 1919-től a 30-as évekig, Spectator pedig elindítja a kisebbségi arcvonal vagy demokrata pártszövetség megteremtésének vitáját. Bányai László a vitához kapcsolódva felveti a kérdést: "Hol a demokrata arcvonal?" Balogh Edgár A magyar kultúra történelmi becsülete c. cikkében (1935) üdvözli a baloldal találkozását a humanistákkal és a székely írók csoportjával. Az erdélyi irodalom vitájában a Függetlenségi Ujság az ESZC irodalompolitikájával szemben Berde Mária és Tabéry Géza, majd Szentimrei Jenő álláspontját támogatja; részletesen beszámol Németh László romániai útijegyzeteiről s a nagyváradi hídverési vitáról, amelyben többek között részt vett Victor Eftimiu, Octavian Goga, Tabéry Géza és Zilahy Lajos.

1936-ban és 1937-ben két rendkívüli vitaanyagnak adott helyet a lap. Az elsőnek központi kérdése a demokratikus szellemi arcvonal megteremtése. A kérdéshez hozzászól Erdélyi Ágnes, Heves Renée, Jancsó Elemér, Kovács Katona Jenő, Körösi Sándor, Méliusz József, Mikó Imre és Szenczei László. Ezt követte 1937 tavaszán a "fiatal magyarok találkozója" kérdésében indított ankét, amelyben részt vett Asztalos Sándor, Balogh Edgár, Bányai LászlóDemény Dezső, Jancsó ElemérJordáky LajosKéki Béla, Kovács Katona Jenő, Nagy István, Szemlér Ferenc, Szabédi László, Szenczei LászlóVenczel József, Vita Sándor és Wass Albert. Méliusz József a szlovenszkói Tavaszi Parlament példamutatásáról közölt cikket, Józsa Béla felvetette a kérdést: "Mi lesz a romániai magyar munkással?" Az ankétot Tamási Áron foglalta össze Mind magyarok vagyunk c. cikkében.

A lap teljes egészében közölte a Vásárhelyi Találkozó előkészítő jelentését Tamási Áron, Asztalos Sándor, Jordáky Lajos, Nagy István, Petrovay Tibor és Vita Sándor aláírásaival; állást foglalt világpolitikai kérdésekben is: támogatta a Páneurópa-mozgalmat, határozottan állást foglalt a fasizmus ellen, hosszas cikkekben tett hitvallást a spanyol köztársaság mellett, s elítélte a hitlerista Németország háborús politikáját.

A lap kiadója és szerkesztője, Ligeti Ernő maga írja visszaemlékezéseiben: "A Független Újság a körülmények összejátszása folytán akaratlanul is jelentős, közvéleményt alakító szerephez jutott." A lap történetéről bővebben itt és itt.

Repertórium.

A Független Ujság a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár katalógusában P II 762 jelzettel érhető el. Az itt őrzött (nem teljes) sorozat digitális másolata 2022 év végéig folyamatosan kerül feltöltésre.

Tartalomjegyzék