"Schwester (Sveszter) Ferenc 1837-ben Arader Kundschaftsblatt címmel kis formátumú, hirdetésekkel, helyi hírekkel megtűzdelt német nyelvű lapocskát adott ki. Két évvel később, 1839. október 5-én, a szerkesztő nevének feltüntetése nélkül, napvilágot látott kiadványának magyar változata is, az Aradi Tudakozó Intézet Magyar Hírlapja. A rendszertelenül megjelenő, kis formátumú, 4-6 oldalas lapocskának az indulás évében mindössze 13 száma került ki Schmidt Ferenc nyomdájából. A második évfolyam már nagyjából hetente közölt hirdetéseket, helyi érdekességeket. Persze a névtelen szerkesztő sirámait is, amiért kevés az előfizető és ráfizetéses a kiadvány. A helyzeten az sem segített, hogy a 25. számtól a kiadvány Aradi Hirdető néven jelent meg, és 1840 végén Schwester Ferenc feladta inkognitóját. Ráadásul, azért hogy a hazafiatlanság vádja alól is mentesüljön, nevét magyarosan Sveszternek írta. (Ficzay Dénes: Emlékkönyv. Arad, 2007, 134.)
Az első aradi magyar újságot nem kapkodták szét az olvasók. Egy év alatt sem sikerült az előállítási költségeket fedező legalább 200 előfizetőt toborozni. A szerkesztő egy ideig a német lap bevételéből tartotta fenn a Hirdetőt, de 1841 végén sűrű bocsánatkérések közepette megszüntette a kiadást. A Kundschaftsblatt pályafutása a szabadságharc idején, 1849-ben ért véget. A Hirdető azonban több volt egy torzóban maradt szerény kísérletnél. Újraindult 1845-től és 1853-ig több-kevesebb rendszerességgel megjelent. Az 1848-as forradalom aradi eseményeiről hitelesen számolt be a lap. Innen tudjuk, hogy a helyi lakosság milyen kitörő örömmel fogadta a pesti március 15-ei események hírét. A forradalom további történéseiről bocsánatos késéssel tudósított a Hirdető, hiszen a hírek frissessége a pesti postakocsi menetrendjétől, no meg a lap alkalmi megjelenésétől függött. Így például a Hirdetőnek csak a március 25-i száma tette közhírré Aradon, hogy „a sajtó szabad.” Majd a lap több-kevesebb rendszerességgel tájékoztatott a helyi eseményekről: a népfelkelő alakulatok megszervezéséről, Török Gábor polgármesterré választásáról, az 1849. Február 8-i utcai harcokról, a város elfoglalásáról, a vár ostromáról.
A szabadságharc aradi eseményeinek krónikásaként és szerkesztői elszántságát bizonygatva, Schwester azt írta, hogy, bár a „bombák” hullnak, a Hirdető zavartalanul megjelenik. (Az osztrák kézen maradt várból több hónapig ágyúzták a honvédsereg által elfoglalt Aradot.) Az Aradi Hirdető a szabadságharc leverése után, az abszolutizmus korában egy ideig magyarul és németül jelent meg, majd 1853-ban végleg megszűnt. Az aradi sajtó kezdetei azonban elválaszthatatlanok Schwester Ferenc, ez a derék német-magyar polgár igyekezetétől." Puskel Péter: Az Alföld régiós szerepe. Az első fajsúlyos vidéki napilap. régi(j)óvilág IX. évf. 1. szám, 2015. június, 22–23.