Erdélyi Digitális Tudománytár
1431319 oldal tudományos és kulturális tartalom
Sajtó
Könyv
Térkép
Repertórium
Adatbázis
Szövegtárak
Film
Életút-interjúk
Napi- és hetilapok, illetve folyóiratok, amelyek egyes régiókban és különféle történelmi időszakokon keresztül az erdélyi (romániai) magyarság nyilvánosságát képezték a 19. és a 20. század folyamán.
Napi- és hetilapok
1895–1940
1880–1944
1827–1848
1989–
1939–1940, 1945–1989
1918–1944
1924-1943
1968–1989
1841-1848
1904-1905
1989–
1940-1944
1944–1952
Folyóiratok
1970–2003
1995-2006
1924–1944
1932-1940
1935-1938
1930-1940
1927-1940
1916-1944
1935-1944
1934-1938
1876-1878
1923-1944
1954–1989
1994-
1935-1937
1926–
1973-1989
1990-
1922–1942
1948–1985, 1990–
1926-1932
1920–1922
1921–1944
1930
1942-1944
1977-1989
1946-1989
Kolozsvár, 1882–1889
1919-1921
Külső hivatkozások
Kolozsvár, 1892–1903
1969–1986
Arad, 1911–1916
1922–1923
1922–1940
Kolozsvár, 1875–1890
1911–1914
1888-1944
1899–1902
1903–1905
1909
Marosvásárhely, 1871–1876
1892–1948
Kolozsvár, 1869–1944
1928–1944
Kolozsvár, 1862–1872
1942–1944
1814–1818
Kolozsvár, 1863
Budapest, 1921–1922
Nagykároly, 1909–1919
1896–1918
Kolozsvár, 1882–1888
Kolozsvár, 1929–1940
Szatmárnémeti, 1902–1910
1987–1989
Szatmárnémeti, 1891–1914
Gyergyóditró, 1886–1888
1923-1924
Kolozsvár, 1893–1915
1912
Nagyszeben, 1913–1920
1898–1899
Nagykároly/Érmellék 1908–1916
Kolozsvár, 2000–2003
Kolozsvár, 1856–1859
2006–
1903–1944
1908–1920
1871–1884
Kolozsvár, 1830–1844
Kolozsvár, 1902–1908
Kolozsvár–Trencsénvár, 1865
Csíkszereda, 1907–1909
Arad, 1925–1926
Kolozsvár, 1871–1907
2000–2002
Arad, 1919–1921
Szatmárnémeti, 1904–1911
Szatmárnémeti, 1869–1919
1884–1919
1897–1912
1861–1862
Nagykároly, 1905–1913
Nagykároly, 1903–1920
1918–1944
Székelyudvarhely, 1905–1906
Csíkszereda, 1905–1915
Székelyudvarhely, 1931–1944
1883–1944
Szatmárnémeti, 1904, 1911, 1913-1914, 1918
Csíkszereda, 1912
Székelyudvarhely, 1921–1927
Szatmérnémeti, 1902–1919
Kolozsvár, 1874
1846–1848
Kolozsvár, 1931–1936
Kolozsvár, 1874–1876
Kolozsvár, 1918–1940
Kolozsvár, 1891–1898
1834–1848
Kolozsvár, 1896–1897
Kolozsvár, 1995–2006
Művek és forráskiadványok, amelyek valamely erdélyi család(ok), város, régió, vagy intézmény, valamint egy jelenség, folyamat, esemény történetére vonatkoznak, illetve egyes személyek életútját dolgozzák fel.
Itt tárolt könyvek
Nevelés- és iskolatörténet
1941, Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos
1992, Szabó Miklós, Tonk Sándor
1979, Jakó Zsigmond, Juhász István
1994, Bura László
Forrásközlés
1944, Jákó Zsigmond
1942, Szabó Dénes
1944, Veress Endre
1942, Tamás Lajos
1872-1934, Szabó Károly, Barabás Samu, Szádeczky Lajos
Egyháztörténet
Együttélés
Ladányi János, Szelényi Iván, 2004
Nagy Sándor, 2000
Michael Sinclair Stewart, 1994
Biró A. Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Sándor, Túros Endre, 1996
Alföldi András, Bíró Sándor, Elekes Lajos, Fekete Nagy Antal, Gáldi László, Gyallay Domokos, Györffy György, Kniezsa István, Maksay Ferenc, Pukánszky Béla, Mályusz Elemér, 1941
Bodó Julianna, 2002
Bíró Sándor, 2002
Makkai László, 1989
Deér József, Gáldi László, 1943
Csepeli György, Örkény Antal, Székelyi Mária, 2002
Kemény Gábor, 1939
Emlékírók
Bálint József, Pataki József, Tóth István, Köllő Károly, Puskás Lajos, Jákó Zsigmond, 1990
Filozófia és esszé
Bretter György, 1979
Molnár Gusztáv, 1984
Papp Z. Attila, 2001
Wesselényi Miklós, 1843
Fordítások
Balla Zsófia, 1983
Bretter György, 1979
1988, Kiss J. Botond
1971, Majtényi Erik
1984, Molnár Ferenc
1978, Gáll Ernő
Beke György, 1972
1975, Markovits Rodion
1991, Gergely András
1973, Szász János
1976, Sütő András
Benkő Samu, 1984
1975, Franyó Zoltán
1977, Jakó Zsigmond
1975, Szenczei László
1979, Markovits Rodion
1972, Sütő András
1978, Szabó Gyula
Forrás könyvek
1980, Bréda Ferenc
1977, Egyed Péter
1990, Majla Sándor
1974, Markó Béla
1969, Bodor Ádám
1975, Tamás Gáspár Miklós
1967, Vári Attila
1978, Mózes Attila
1972, Kincses Elemér
1973, Györffi Kálmán
1988, Egyed Emese
1978, Adonyi Nagy Mária
1989, Láng Zsolt
1962, Lászlóffy Aladár
1977, Ágoston Vilmos
1972, Bogdán László
1989, Irházi János
1961, Veress Zoltán
1972, Ferencz S. István
1970, Czegő Zoltán
1992, Medgyesi Emese
1975, Szőcs Géza
Helytörténet
1943, Árvay József
1945, Szabó T. Attila
1942, Szabó T. Attila
1943, Hantos Gyula
1939, Balázs Éva
Irodalomtörténet és -elmélet
1984, Bertha Zoltán, Görömbei András
1983, Földes László
1940, Kemény Gábor
1973, Jancsó Béla
1994, Martos Gábor
1983, Görömbei András
1973, Kántor Lajos, Láng Gusztáv
Kézikönyvek
Kisebbségi lét
1939, Jakabffy Elemér, Páll György
2007, K. Lengyel Zsolt
1989, Mikecs László
2007, Horváth Sz. Ferenc
1933, Tolnai Gábor
1930, Dr. Sulyok István, Dr. Fritz László
1937, Kacsó Sándor
1990, Barabás Béla, Diószegi László, Enyedi Sándor, Sebők László, R. Süle Andrea
1991
1941, Mikó Imre
1940, Jócsik Lajos
1989, Tóth Sándor
1937, Győri Illés István
1989, Cseke Péter, Molnár Gusztáv
1941, Ligeti Ernő
Koinonia könyvek
1999, Bálint Ágnes
1996, ifj. Visky Ferenc
1999, Visky Ferenc
2004, Visky Ferenc
Néprajz
1944, Sándor Gábor
1943, Járdányi Pál
1944, K. Kovács László
1998, Gazda Klára
2000, Pozsony Ferenc
1988, Gaál Károly
1971, Kallós Zoltán, Szabó T. Attila
1985, Péntek János, Szabó Attila
1980, Gazda Klára
1957, Konsza Samu, Faragó József
1985, Zabalai Zsigmond
1972, Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, Dr. Nagy Jenő
1978, Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, Dr. Nagy Jenő
1944, Cs. Sebestyén Károly
1954, Faragó József, Jagamas János
1981, Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, Dr. Nagy Jenő
1972, Dr. Kós Károly
1987, Bíró Zoltán, Gagyi József, Péntek János
1976-1994, Dr. Kós Károly, Dr. Faragó József
1974, Dr. Kós Károly, Szentimrei Judit, Dr. Nagy Jenő
1975, Kriza János
Nyelvészet
1974, Szabédi László
1944, Samuelis Klein
1941-1942, Csűry Bálint
1943. Friedrich Krauss
1998, Kontra Miklós, Saly Noémi
Sajtótörténet
Szépirodalom
1966, Nagy István
1961, Nagy István
1996, László Noémi
1966, Kovács György
1997, Demény Péter
1967, Kovács György
1994, Demény Péter
1973, Kós Károly
1998, Kányádi Sándor
1973, Szenczei László
1995, Kelemen Hunor
1995, László Noémi
1968, Bözödi György
1976, Nagy István
1967, Markovits Rodion
1986, Markovits Rodion
1973, Kuncz Aladár
1967, Szabédi László
1985, Berde Mária
1971, Szemlér Ferenc
1930-1931, Szilágyi András
1973, Sipos Domokos
1981, Méliusz József
1996, Gyallay Domokos
1965, Endre Károly
1965, Horváth Imre
1963, Szentimrei Jenő
1963, Tompa László
Társadalomtörténet
1932, Fábry Zoltán
1943, Biró József
1944, Faragó Ferenc
Vegyes
2006, Czoch Gábor, Fedinec Csilla
2004, Oláh Sándor
1998, Biró A. Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Sándor, Túros Endre
1999, Gagyi József
1992, Kondorosi Ferenc, Biró A. Zoltán
1995, Biró A. Zoltán, Biró Albin, Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Sándor, Túros Endre
Külső hivatkozások
19-20. századi társadalomtörténet
Podhorszky-Pálfi Sándor (szerk.), 1927
I. Világháború
Betegh Miklós, 1924
Általános ismertetők
Szádeczky-Kardoss Lajos, 1927
Kővári László, 1853
Kővári László, 1862
Jancsó Benedek, 1931
Cholnoky Jenő, 1942
Osvát Kálmán (szerk.), 1925
Kővári László, 1847
Kővári László, 1847
Gérando, Auguste de, 1850
Gérando, Auguste de, 1850
Apor Péter, (1927)
Kővári László, 1842
British Foreign Office, 1920 (1917)
Családtörténet(ek)
Kővári László, 1854
Pálmay József (szerk.), 1902
Baán Kálmán - Kóczy T. László - Gazda István, 1984
Bilkei Gorzó Bertalan, 1910
Lendvai Miklós, 1896
Kövendi Veress Sándor, 1891
(Ön)Életrajzok
Szabó Dezső, 1944
Balázs Ferenc, 1944
Teleki Sándor, 1882
Teleki Sándor, 1879–1880
Szentgyörgyi István, 1923
albisi Barabás Béla, 1929
Lázár Miklós gr., 1889
Várady Aladár - Berey Géza (szerk.), 1934
Papp Ferenc, 1935
Asztalos István, 1946
Gyalui Farkas (szerk.), 1941
Szigethy József (szerk.), 1939
Helytörténet
Gegő Elek, 1838
Szongott Kristóf - Vajna Károly - Hodoreán János, 1898
Lázár István - Weinrich Frigyes - Moldován Gergely - Herepey Károly - Cserni Béla - Szilágyi Farkas, 1899
kisbaconi Benkő Károly, 1853
Szabó T. Attila, 1937
Szabó T. Attila, 1943
Lengyel Dániel, 1853
Ávéd Jákó (szerk.), 1912
Téglás Gábor, 1902
Jakab Elek, 1870–1888
Szentkláray Jenő, 1900
Pesty Frigyes, 1882
Nagy István, 1939
Szilágyi István (szerk.), 1876
kisbaconi Benkő Károly, 1868–1869
Palmer Kálmán (szerk.), 1894
Nagy Péter, 1926
Bányai János (szerk.), 1933
Makkai László, 1943
Molnár Károly – Vajda Emil, 1897
Szabó István, 1937
Éhen Gyula, 1906
Rigler Gusztáv – Filep Gyula, 1903
Szabó Katalin, 2000
Szilágyi Ferencz, 1870
Nevelés- és iskolatörténet
Pápai Páriz Ferenc, (közzéteszi Rácz Emese) 2016
Némethy Károly, 1890
Némethy Károly, 1890
19–20. század
Szervezet, egylet, közösség
Gábriel József - Mangold Sándor, 1890
Apáthy István – Kenéz Béla – Pósta Béla – Thorma Miklós, 1914
Útleírás
Paget, John, 1850
lugosi Fodor András, 1844
Ierson, Henry, 1891
Cornish, Louis Craig, 1923
Boner, Charles, 1865, London
Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot ábrázoló térképek a középkortól napjainkig.
Itt tárolt térképek
Collectio Hevenesiana, 1699?

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656–1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság alóli felszabaduláskor készült térképsorozat jelentős: az erdélyi rész sokkal részletesebb a korábbi térképeknél; a Kárpát-medence első megyetérképei ezek, sőt Erdélyben a vármegyei–széki rendszer dualizmuskori felszámolásáig ez az egyetlen megyetérkép-sorozat.

 

Jelen honlap a 18 erdélyi (és partiumi) térképlapot mutatja be kiegészítve név-adatbázisukkal. A térképek nagy felbontású képei böngészhetők és letölthetők, illetve lehetőség nyílik a nevek között összetett keresésre és szűrésre is, a találatok pontos megjelenítésére térképen. A honlaphoz könyv is társul, amely részletes – magyar nyelvű, románra és angolra is lefordított – tanulmányt tartalmaz a térképek szerkezetéről és tartalmáról, készítésük hátteréről és környezetéről; továbbá elsőként teszi közzé nyomtatott formában e térképlapokat, névmutatóval együtt.

 

Az erdélyi megyetérképek honlapja: http://terkep.digiteka.ro/mct/
A kötet a kiadó honlapján: http://iskolaalapitvany.ro/az-alapitvanyrol/iskola-alapitvany-kiado/

Külső hivatkozások
(Vár)Megyetérképek
M. Földr. Int., Bp. 1911
Remekházy Károly, 1883
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1910?
Gönczy Pál, 189?
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1912
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1912
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1912
Szinte Gábor, 1887
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913
Sebők László, 1992
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913.
Czakó István, 1926
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1912
Stoits György, 191?
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1915
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1912
M. Földr. Int. Rt., Bp. 191?
M. Földr. Int. Rt., Bp. 1913
Várostérképek 18–19. század
Wisner de Morgenstern, Franciscus Xaver - reg. sylv. offlem., 1772
Nyomt. J. Beránek, 18??
Várostérképek 1867–1918
Várostérképek 1918–1940
Dion Laous – Toma Darabas, 1931. Conform planului oficial al Serviciului Tehnic Municipial
Várostérképek 1940–1944
Történelmi térképek
Sebők László gyűjtemény
Erdélyi / romániai magyar sajtótermékek repertóriumai. Névre, évszámra, lapszámra és tárgyszóra kereshető, illetve szűkíthető adatbázisok.
Itt tárolt repertóriumok
1924–1925, Vargha Fruzsina
1935–1944, Záhony Éva
1973–1989, Kuszálik Péter
2001–2019, Erdei Virág
2000–2006, Györgyjakab Izabella
2008–2018, Kuszálik Eszter
2005–2018, Györgyjakab Izabella
1990–1999, 2005–2018, Kovács Mária
1925–1926, Györgyjakab Izabella
2012–2018, Anghel Anna
Külső hivatkozások
Erdélyi / romániai magyar adatbázisok. Névre, helységre, intézményre kereshető, illetve szűkíthető adatbázisok.
Külső hivatkozások
Digitális szövegtárak
Itt tárolt szövegtárak

Megfontolások A népszolgálat és eszmetörténeti háttere, Erdélyben 1945-ig című digitális szövegtár összeállításához

Ez a szövegtár az MTA Kisebbségkutató Intézete és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet A népszolgálat fogalomtörténete kutatási programjában készült a 2011 májusi műhelytalálkozó beszámolói és az augusztusi Hungarológiai Kongresszuson szervezett blokk kiegészítő eredményeként.

A jelen munkát ezen túl három dolog motiválta. Egyrészt, ha a népszolgálatot a romániai magyarság – döntően két világháború közti – &o...

Az autonómia kérdésköre minden bizonnyal az 1989-es rendszerváltást követő politikai diskurzus legvitatottabb kisebbségi vonatkozású témája.
Az eltelt tizenhét évben (a gyűjtemény 2007-ben keletkezett) szinte nem találunk olyan vezető politikust vagy a közéletben rendszeresen megszólaló értelmiségit, aki legalább egyszer ne mondott volna véleményt az ügyben. Versengő értelmezések és koncepciók, a legkülönbözőbb hangvételű nyilatkozatok, eltérő taktikai célzatú állásfoglalások láttak napvilágot.
Az autonómiatörekvések legfontosabb dokumentumai azok a törvénytervezetek, amelyek az etnikai vonatkozású autonómia-meg...

A bibliográfia nemcsak a moldvai csángók társadalmában az utóbbi években végbemenő kulturális és társadalmi átalakulásának jellemzőit bemutató és értelmező tanulmányokat tartalmazza. Az itt szereplő tanulmányok valamiképpen reflektálnak a tudományos tapasztalás kontextusára is, az elemzések elkészítése kizárólag szakmai indíttatású. Közös szemléleti horizontjuk a jelenségeknek önmagukban való vizsgálata.

Nehéz eldönteni, hogy ezek a tanulmányok kívül esnek-e a moldvai csángók sajátos helyzetét a legkülönfélébb ideológiák, hiedelmek, „meggyőző...

"Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés a trianoni békeszerződés által Romániának ítélt terület mintegy 2/5-ét – az úgynevezett Észak-Erdélyt – visszacsatolta Magyarországhoz. Dél-Erdély, mintegy 60 000 km2, továbbra is Románia része maradt. A döntést az észak-erdélyi magyarok túlnyomó többsége lelkesen üdvözölte, a dél-erdélyi magyarság tömegein viszont mélységes csalódottság és elkeseredettség vett erőt, a legtöbben a trianoni katasztrófához hasonló sorscsapásként élték meg az újabb, nem sok jóval kecsegtető kisebbségi sors beköszöntét. Az &e...

"Romániában a rendszerváltást követően 1992-ben és 2002-ben tartottak népszámlálást. Mindkét cenzus a magyar népesség szempontjából kedvezőtlen demográfiai folyamatokra mutatott rá. Az 1992-es népszámlálás 1,6milliónál alig több magyart mutatott ki, ami jóval alatta maradt a 2 millióerdélyi magyarral kalkuláló korabeli vízióknak. A 2002-es népszámlálás szerint a magyarok száma Romániában valamivel 1,4 millió fölötti volt, ami tíz év alatt közel 200 ezer fős, 12 százalékos csökkenést jelentett. Ezzel párhuzamosan a magyarok Románia össznépességén belüli aránya 7,2 százal&eacut...

Megfontolások a Digitális szövegtár az erdélyi magyar humán és társadalomtudományi kutatások történetének tanulmányozásához című összeállításról

Ennek a digitális szövegtárnak a terve egyrészt már az ezredfordulón, a Bevezetés romániai magyar társadalomkutatás történetébe kolozsvári, a BBTE Szociológia Tanszéken, majd a KPI szakkollégiumában tartott hasonló kurzus kapcsán felmerült. Másrészt a Tizenkét év című az erdélyi magyar tudományos kutatások 1989 utáni eredményeit összefoglaló 2002-es kritikám kapcsán kellett azzal szembenézni, hogy mennyire nem lá...

RMDSZ-tanulmányok 1990–2005

A szövegtár 30, különböző kiadványokban megjelent tanulmány, kutatási eredmény elektronikus változatát csoportosítja. Célja: egyetlen oldalról hozzáférhetővé tenni a legfontosabb tételeket a Szövetség első másfél évtizedének történeti irodalmából, a teljesség igénye nélkül.

"Az erdélyi szellemet az erdélyiek lelki életében kell keresnünk, annak színezetében és tartalmában. Ahogyan az egyesek között nyilvánvaló különbségek vannak, ugyanúgy meg lehet találnunk sajátos, közös vonásokat egy-egy nép tagjaiban, az ország egyes részeinek lakosaiban. Mások az uralkodó gondolataik, tehát gondolkodások köre és tartalma; más színezetű az érzelmi életök, mert más viszonyok között nem fejlődhetett a távollakókéval azonosan; más az akarások iránya, hiszen az élet sajátos körülményei más-más cselekvést tesznek szükségessé. Vajjon van-e sajátos erdélyiség: jel...

A tanulmányok válogatása során több szempontot is követtünk. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy reprezentatív válogatást nyújtsunk az erdélyi falvakkal foglalkozó társadalomtudományok, a néprajz, az antropológia és a szociológia rendszerváltás utáni terméséből. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen terjedelmű válogatásba az említett szakterületek számos képviselőjének írásai nem kerülhettek be, mégis reméljük, hogy jól tükrözi az újabb kutatások révén kirajzolódó erdélyi faluképet.

A kiválasztott anyagok között néhány román nyelvű...

Az itt közzétett tanulmányok kivétel nélkül az utóbbi húsz év termései. Elsődleges célunk az volt, hogy néhány, az erdélyi zsidóság 20. századi történelmével foglalkozó tanulmány segítségével rátekintést nyújtsunk a kutatások jelenlegi állására, azokra az irányvonalakra, amelyeket a témával foglalkozó kutatók követnek. Reményeink szerint adatbázisunkat a középiskolai és felsőfokú oktatásban egyaránt értékesíteni tudják mindazok, akik a téma iránt érdeklődnek.

Kutatott és kevésbé kutatott témák, iskolák és az &iac...

„A második bécsi döntés és az azt követő négy év Észak-Erdélyének története ma a legjobb esetben is csak „szürke foltnak” minősíthető a magyar történettudományban. Köszönhetően a rendszerváltást követő évek megélénkült érdeklődésének már nem fehér, amiről szinte alig vannak ismereteink, eltekintve néhány kiemelt területtől (baloldali mozgalmak, ellenállás, az 1944-es újabb uralomváltás) és természetesen az egyéni és közösségi emlékezet más formáitól. Rendszeres, sokoldalú, sok szempontú felmérése és kutatása azonban máig elmaradt, így aztán...

"A romániai roma lakosság helyzetéről szóló diskurzusok nagy nyilvánosságot kaptak 1989 után. Megtalálhatjuk a politikai diskurzusokban, nyilvános vitákban, a sajtóban és nem utolsósorban az akadémiai mezőnyben, ahol a társadalomtudományok érdeklődésének egyik központi témájává vált. Ennek az egyre növekvő érdeklődésnek az egyik kiváltó oka a gazdaságban végbemenő strukturális változás volt, amely inflációt, gazdasági recesssziót, munkanélküliséget és fokozódó szegénységet hozott (Zamfir 1994, 2001). Az életszínvonal egyre érzékelhetőbb csökkenése és a romló életk...

„A második bécsi döntés és az azt követő négy év Észak-Erdélyének története ma a legjobb esetben is csak „szürke foltnak” minősíthető a magyar történettudományban. Köszönhetően a rendszerváltást követő évek megélénkült érdeklődésének már nem fehér, amiről szinte alig vannak ismereteink, eltekintve néhány kiemelt területtől (baloldali mozgalmak, ellenállás, az 1944-es újabb uralomváltás) és természetesen az egyéni és közösségi emlékezet más formáitól. Rendszeres, sokoldalú, sok szempontú felmérése és kutatása azonban máig elmaradt, így aztán...

„A politikum, a közbeszéd és az akadémiai diskurzusok túlnyomó többsége a szegénységet (illetve az elszegényedés folyamatát) a rendszerváltás fő negatív következményének tekinti. A gazdasági szerkezetváltozás az átmenet első évtizedében inflációt, gazdasági recessziót, munkanélküliséget generált, aminek következtében a reáljövedelmek drasztikusan lecsökkentek, és az életszínvonal rohamosan romlott, a vásárlóerő erodálódott, miközben a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység mértéke folyamatosan növekedett.”

Oláh Norbert Sándor – Péter L&aac...

"A kommunizmus örökségével való komolyabb szembenézést feltételező kezdeményezésre a román állam hivatalos képviselői részéről későn, bő másfél évtizeddel a kommunizmus összeomlását követően került sor. Kellő súlyú civil társadalmi és értelmiségi nyomásnak kellett találkoznia ehhez egy olyan államelnökkel, aki úgy ítélte meg, hogy kevesebbet kockáztat, mint amennyit nyerhet azzal, ha vállalja, hogy a román állam nevében hivatalosan elítéli a kommunizmust, mint „bűnös” rendszert. Traian Băsescu, 2004 decemberében szoros eredményekkel záruló, második választási fordulóban megvál...

Külső hivatkozások
Erdélyi / romániai magyar filmtörténet, filmrekonstrukciók, filmanyagok.
Saját anyagok

2021-ben ünnepeljük a magyar filmgyártás 120 éves évfordulóját, ebből az alkalomból a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum támogatásával egy különleges filmtörténeti csemegével készült.

1915. április 19-én a budapesti Royal Apolló Mozgó zsúfolásig telt termében került sor a Bánk bán filmváltozatának bemutatójára. Az első magyar történelmi film átütő sikerét egyedülálló filmes stáb garantálta: kellett a kolozsvári színházigazgató, Janovics Jenő eltökéltsége, aki a helyi Bánk bán-kultusz egyik leglelkesebb éltetőjeként mindent megtett annak érdekében, hogy színvonalas, látványos film születhessen Katona József tragédiájából. Szükség volt Kertész Mihályra, az első egész estés magyar film rendezőjére, aki 1914-ben a Nordisk Filmgyárnál töltött tanulmányútja után tért vissza Magyarországra és rögtön elfogadta Janovics felkérését. Emellett szükség volt olyan elismert színészekre is, mint Jászai Mari és Szentgyörgyi István, valamint gróf Kornis Károlyra, aki a nemes célra szentbenedeki kastélyát gondolkodás nélkül felajánlotta forgatási helyszínként.

A Zágoni Bálint rendezte dokumentumfilmből kiderül az is, hogyan fogadta a kritika a filmet, mikor tűnhettek el a film kópiái, a fennmaradt képanyag segítségével pedig a Bánk bán egy rövid jelenetét is rekonstruáljuk. A 12 perces dokumentumfilm az Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programjának keretében valósult meg. Az alkotást számos elveszett magyar némafilm beazonosítójának, a 2021-ben elhunyt Balogh Gyöngyi filmtörténésznek dedikáljuk.

Külső hivatkozások

Forgatókönyv: Gyalui Jenő
Rendezte: Fekete Mihály
Operatőr: Fekete László
Szereplők: Izsáky Margit, Kozma Hugó, Nagy Adorján, Réthely Ödön, Szakács Andor, Jakabffy Ilonka, Fekete Mihály
Bemutató: 1919. febr. 25, Színkör-mozgó
Szerkesztés, kutatás: Balogh Gyöngyi, Zágoni Bálint
Vágás, retusálás, grafika: Bertóti Attila
Zene: Darvas Kristóf

A kancsuka hazájában forgatására 1918 júniusában került sor, a filmet 1919 februárjában mutatták be. Az orosz kormányzóságban játszódó kortárs dráma főszereplői Izsáky Margit és Kozma Hugó voltak. A műtermi felvételek mellett a jelenlegi Babeș-Bolyai Tudományegyetem főépülete előtt, a Sétatéren és a Fellegvár házai előtt is forgattak. A rekonstrukciót megkönnyítette, hogy a Román Nemzeti Levéltárból előkerült a film majdnem teljes forgatókönyve, illetve két forgatási nap diszpozíciós íve is. A Doktorok munkacímmel leforgatott film ezúttal Gyalui Jenő eredeti forgatókönyve alapján készült, a film rendezője ebben az esetben is Fekete Mihály volt. A rekonstruckiót a jelenetfotók mellett több mint 50 filmszalagrészlet segítette.

Forgatókönyv: Gyalui Jenő (Eugene Brieux darabja alapján)
Rendezte: Fekete Mihály
Operatőr: Fekete László
Szereplők: Várkonyi Mihály, Izsáky Margit, Laczkó Aranka, Berky Lili, Berky József, Fekete Mihály
Bemutató: 1918. nov. 14, Színkör-mozgó
Szerkesztés, kutatás: Balogh Gyöngyi, Zágoni Bálint
Vágás, retusálás, grafika: Bertóti Attila
Zene: Darvas Kristóf

A métely bemutatója a korabeli sajtóhír alapján 1918 november 14-én volt. Kolozsváron a Színkör Mozgóban és az Egyetem mozgóban vetítették, más városban történő vetítésről nincsenek adatok. A film nem eredeti forgatókönyv alapján készült, hanem Eugen Breiux drámáját alkalmazta filmre Gyalui Jenő. A kolozsvári filmstúdió számos alkalommal filmesített meg olyan népszerű színdarabokat, amelyek a társulat műsorán szerepeltek, sőt, az elkészült filmek legnagyobb hányada színpadi darabok adaptációja. Ezt a drámát azonban mindössze két alkalommal adták elő 1917-ben, egyértelmű, hogy nem a népszerűsége miatt vitte filmre Janovics stúdiója. Mivel a mű lényegében a vérbaj veszélyeit dramatizálja, hihető az a kijelentés, amelyet Welser Vitéz Tibor írt a 60-as évek elején egy kolozsvári bőrgyógyász visszaemlékezéseire hivatkozva, miszerint a film jelentékeny kormánytámogatással készült, és a háború során a szifilisz megakadályozására irányuló felvilágosító propaganda része lett. Ez az információ azért is érdekes, mert két évvel később készül el a Világrém (Din grozăviile lumii), a fennmaradt kolozsvári filmek egyike és egyben a stúdió utolsó filmje, amely már a román egészségügyi minisztérium megrendelésére készült, ugyancsak hasonló céllal.

A métely rekonstrukciója több szempontból is kihívást jelentett: egyrészt A kancsuka hazájában-nal ellentétben nem állt rendelkezésünkre a film forgatókönyve, csak a francia dráma, amely a film alapját képezte. A film egyik fontos szereplője, a Berky Lili által alakított színésznő nem jelenik meg a színdarabban, ugyanakkor megismerhetjük egy vidéki lány történetét, aki miután elkapja a betegséget, bosszút akar állni a férfiakon. A fennmaradt fotók és filmrészletek alapján eléggé egyértelmű volt, hogy ezt a karaktert gondolta tovább Gyalui Jenő, mikor filmre vitte a darabot. A film azért is fontos, mert neves színészgárda játszik a filmben, Berky Lili mellett a hollywoodi karriert is befutó Várkonyi Mihály alakítja az egyik főszerepet. A film rendezője Fekete Mihály volt, a kolozsvári társulat színésze és rendezője, aki már 1913-ban bekapcsolódott a Janovics Jenő által elindított filmgyártásba. A métely technikai kivitelezés szempontjából is érdekes, mivel több jelenetben trükkfelvételeket alkalmaznak a filmben.

Rendező: Zágoni Bálint
Szakértő: Margitházi Beja, Kurutz Márton, Balogh Gyöngyi
Szereplők: Dimény Áron, Hatházi András, Gergely Zsuzsa
Operatőr: Bántó Csaba, Szén János, Varró-Bodoczi Zoltán
Vágó: Bertóti Attila
Hang: Iszlai József
Zene: Darvas Kristóf, Iszlai József
Speciális effektusok: Bertóti Attila
Producer: Zágoni Bálint
Gyártásvezető: Vodál Vera, Major Lajos Attila, Tóth Gödri Iringó
Gyártó: Filmtett Egyesület

Az 1910-es évek derekán a Janovics Jenő színházigazgató által vezetett kolozsvári filmgyár több mint hatvan filmet mutatott be a legismertebb magyar színészek és a legjobb rendezők, operatőrök közreműködésével. Az első világháború után a némafilm korszakának egyik legtermékenyebb magyar filmes műhelye bezárta kapuit, az azt követő évtizedekben pedig különböző úton-módon majdnem az összes film megsemmisült.

A dokumentumfilm filmtörténészek együttműködésével, valamint archív felvételek, képanyagok felhasználásával ismerteti a kolozsvári filmes műhely hatéves működését. Mennyire voltak igényesek ezek a filmek és hogyan szerepeltek más országok vetítőtermeiben? Összeköthető-e a kolozsvári filmstúdió fellendülése és bukása az első világháború történéseivel? Azt is vizsgáljuk, hogy mennyire egyedi vagy megszokott eset, hogy az elkészült filmeknek alig 5%-a vészelte át az elmúlt évszázadot? Hogyan tűntek el a Janovics stúdiójában gyártott filmek kópiái az évtizedek alatt és van-e esély arra, hogy újabb elveszettnek hitt kolozsvári némafilm kerüljön elő?

A Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménye az Iskola Alapítvány támogatásával erdélyi magyar életút-interjú adatbázis építésébe kezdett, kutatási céllal. A program elsősorban olyan életpályákat dokumentál (azonos kérdéssorral), amelyek a helyi magyar közösségek önszerveződésének története szempontjából lehetnek fontosak. Ugyanakkor más kutatások eddig le nem írt vagy fel nem dolgozott anyagait is gyűjtjük. Az interjúk kutatási célra használhatók (a tervek szerint olvasószerkesztve, tárgyszavazva) a program szakmai felelősének hozzájárulásával az alábbi két emailcímen: digiteka@iskolaalapitvany.ro, doktar.jakabffy@upcmail.ro