A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656–1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ névvel szokás hivatkozni rá). Az oszmán fennhatóság alóli felszabaduláskor készült térképsorozat jelentős: az erdélyi rész sokkal részletesebb a korábbi térképeknél; a Kárpát-medence első megyetérképei ezek, sőt Erdélyben a vármegyei–széki rendszer dualizmuskori felszámolásáig ez az egyetlen megyetérkép-sorozat.

Jelen honlap a 18 erdélyi (és partiumi) térképlapot mutatja be kiegészítve név-adatbázisukkal. A térképek nagy felbontású képei böngészhetők és letölthetők, illetve lehetőség nyílik a nevek között összetett keresésre és szűrésre is, a találatok pontos megjelenítésére térképen. A honlaphoz könyv is társul, amely részletes – magyar nyelvű, románra és angolra is lefordított – tanulmányt tartalmaz a térképek szerkezetéről és tartalmáról, készítésük hátteréről és környezetéről; továbbá elsőként teszi közzé nyomtatott formában e térképlapokat, névmutatóval együtt.

Az erdélyi megyetérképek honlapja: http://terkep.digiteka.ro/mct/
A kötet a kiadó honlapján: http://iskolaalapitvany.ro/az-alapitvanyrol/iskola-alapitvany-kiado/

2021-ben ünnepeljük a magyar filmgyártás 120 éves évfordulóját, ebből az alkalomból a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum támogatásával egy különleges filmtörténeti csemegével készült.

1915. április 19-én a budapesti Royal Apolló Mozgó zsúfolásig telt termében került sor a Bánk bán filmváltozatának bemutatójára. Az első magyar történelmi film átütő sikerét egyedülálló filmes stáb garantálta: kellett a kolozsvári színházigazgató, Janovics Jenő eltökéltsége, aki a helyi Bánk bán-kultusz egyik leglelkesebb éltetőjeként mindent megtett annak érdekében, hogy színvonalas, látványos film születhessen Katona József tragédiájából. Szükség volt Kertész Mihályra, az első egész estés magyar film rendezőjére, aki 1914-ben a Nordisk Filmgyárnál töltött tanulmányútja után tért vissza Magyarországra és rögtön elfogadta Janovics felkérését. Emellett szükség volt olyan elismert színészekre is, mint Jászai Mari és Szentgyörgyi István, valamint gróf Kornis Károlyra, aki a nemes célra szentbenedeki kastélyát gondolkodás nélkül felajánlotta forgatási helyszínként.

A Zágoni Bálint rendezte dokumentumfilmből kiderül az is, hogyan fogadta a kritika a filmet, mikor tűnhettek el a film kópiái, a fennmaradt képanyag segítségével pedig a Bánk bán egy rövid jelenetét is rekonstruáljuk. A 12 perces dokumentumfilm az Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programjának keretében valósult meg. Az alkotást számos elveszett magyar némafilm beazonosítójának, a 2021-ben elhunyt Balogh Gyöngyi filmtörténésznek dedikáljuk.