Az SZKT Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségébe választotta. Cseke Attila kijelentette, sok önkormányzati problémával foglalkozott, megfelelő rálátása van a munkára. Eljött az ideje, hogy az önkormányzatok megpróbáljanak saját projektekkel és saját programokkal a lábukon megállni, mondta. /Lokodi Imre: Cseke Attila: nem lesz „hétvégi Erdély”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Máris munkához látott az önkormányzati törvény alapján nemrég hivatalosan bejegyzett Erdővidéki Kistérségi Társulás, melynek az összes erdővidéki önkormányzat tagja. A fejlesztési lehetőségekről tárgyalt a kisrégió polgármestereivel Demeter János, Vajda Lajos és Henning László, a megyei tanács elnöke, alelnöke, illetve RMDSZ-frakciójának vezetője. Elhatározták, hogy a szövetség megpályázza a szelektív hulladékgazdálkodásra kiírt Phare-programot. /Szekeres Attila: Erdővidéket fejlesztenék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

Június 10-én Nagyenyeden felavatták a helyi fogolytáborban elhunyt 234 magyar honvéd tiszteletére felállított emlékhelyet. Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke elmondta: a Nagyenyedre bevonuló szovjet katonák rettegésben tartották az egész várost. Megkezdték a magyar és német foglyok tömeges szállítását Nagyenyedre. Gyalogosan, szigorú őrizet mellett kísérték őket. Egy részüknek Nagyenyed csak átmeneti szálláshelyül szolgált, másik részüket azonban itt tartották hadifogságban. A városban két fogolytábor létezett. A visszaemlékezők szerint a foglyok rongyosak volta, elszedték tőlük ruhájukat, bakancsukat, kisebb értékeiket. A helyi magyar és német lakosság segíteni akart az éhező foglyokon. Ungvári néni a foglyok közé vitte az élelmet, nem félve az őrségtől. A kiéhezett foglyok odatolakodtak, ekkor az őrök rájuk lőttek, eltalálván Ungvári nénit is, aki belehalt, idézte fel Rácz Levente. Torockóról és Torockószentgyörgyről is hoztak élelmet a lakosok. Az őrség elvette a saját részét, a többi a foglyokhoz került. A táborban kitört a tífusz-járvány. A tífusz és vérhas naponta szedte áldozatait. A halottakat közös sírokba temették. Egy Oravetz József nevű tiszt megszökött a táborból. Üldözői megtalálták, visszavitték és agyonverték a tisztet. Az életben maradt foglyokat 1945 húsvétjáig tartották Nagyenyeden, aztán Tövisre vitték, onnan pedig ismeretlen helyre szállították őket. Ahhoz, hogy a fogolytáborban meghalt, elfelejtett 234 honvédnek megadassék a végtisztesség, 63 évnek kellett eltelnie. Markó Béla, az RMDSZ elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik évek óta azon munkálkodnak, hogy az Erdély földjén elpusztult honvédeknek méltó síremlékeket állítsanak. „Minden föld, haza, ország annyit ér, ahányan meghaltak érte” – jelentette ki Markó. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) 2000. szeptember 5-én azzal a szándékkal alakult meg, hogy felkutassák a második világháborúban elesett honvédek jelzett vagy jeltelen sírjait. További célként jelölték meg sírkertek létrehozását és gondozását, emlékhelyek kialakítását Torda és Aranyosvidék környékén. Pataky József elmondta, hét év alatt 30 helységben 1541 hősi halott eltemetési helyét sikerült azonosítaniuk, és több esetben ezeket megjelölték. Idén ősszel Tordatúron állítanak kopjafát az unitárius templomkertben a honvédek emlékére. /Papp Annamária: Újabb siratófal a magyar honvédek emlékére. Tisztelgés a Nagyenyeden elhunyt katonák előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Budapestnek érdeklődnie kell a kormányközi kapcsolatok keretében, amikor Romániában a magyarok hátrányos helyzetbe kerülnek, hiszen ez nem csak romániai belpolitikai ügy – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó szerint nyilvánvaló, hogy a romániai igazságszolgáltatás nem független. Emlékeztetett arra, hogy nem csak Nagy Zsolt ellen vizsgálódik a román ügyészség: másik négy RMDSZ-es tisztségviselő ellen is büntetőjogi vizsgálatot indítottak. Úgy vélte: a magyar kormánynak rá kellett volna kérdeznie arra, hogy mi történik, hiszen nem csak belpolitikai kérdés, ha egy másik országban hátrányos helyzetbe kerülnek a magyarok. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára szerint nem a magyar, hanem a román belpolitikai helyzet alakulása eredményez az RMDSZ számára politikai nehézségeket. Ezzel reagált az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártja vezetőjének nyilatkozatára. /Markó: Budapestnek érdeklődnie kell, amikor a magyarok külföldön hátrányos helyzetbe kerülnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Cáfolja Emil Boc pártelnök, hogy a Demokrata Párt (PD) június 11-én találkozott volna az RMDSZ-szel, és arra próbálta rávenni a magyar politikusokat, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, illetve hogy lépjenek ki a kormányból. A hírt Markó Béla szövetségi elnök is cáfolta. /Cáfolják a titkos RMDSZ–PD találkozó hírét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Ezen a héten biztosan nem találkozik Markó Tőkéssel – erősítette meg a Transindex kérdésére mind Markó Béla sajtófelelőse, Lengyel Erika, mind Tőkés kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt. A Kossuth Rádió úgy értesült, hogy a Markó–Tőkés találkozó ezen a héten létrejöhet. A népszavazási kudarc után többen arra kérték Markó Bélát, tárgyaljon, és jusson valamilyen egyezségre Tőkés Lászlóval az európai parlamenti választások kapcsán. A Transindex információi szerint valóban folyhat valamilyen egyeztetés az RMDSZ, illetve a független jelölt Tőkés László között, azonban a tárgyalások még csak informálisak, hivatalos megkeresés nem érkezett az RMDSZ részéről. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Kérdés, miért csak most került terítékre a Bolyai Egyetem visszaállítása? Az RMDSZ-nek meg kellett várnia, hogy felüsse fejét egy polgári szövetségnek nevezett új politikai csíra, amely zászlajára tűzte ezeket a jelszavakat? Meg kellett várnia az Erdélyi és a Székely Nemzeti Tanács létrejöttét? Megjelentek a Magyari Nándorok, a Cs. Gyímesi Évák meg Fey Lászlók, akik a liberális eszméktől áthatva ellenzői a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos kezdeményezésnek. Az egyház berkeiben megtalálták azokat, akik Tőkés László ellene szólnak. Kétségtelen, hogy Tőkés püspöknek is vannak hibái, de nála nincs szó a mindenhol tapasztalható korrupcióról. Létrehozta a Sulyok István Főiskolát. Szigora az egyházon belül pedig a helyzet miatt szükséges. Méltó lehet arra, hogy az erdélyi magyarságot képviselje az európai parlamentben. Nemzetközileg elismert karizmatikus egyéniség, határozott fellépésű, kizárólag az erdélyi magyarság ügye iránt elkötelezett. Szavazzunk Tőkés László püspök úrra, javasolta Kis Kornél Iván. /Kis Kornél Iván Nagybánya: Tőkésre szavazzunk! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

Létszámhiány miatt harmadszorra sem sikerült megválasztani a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségét. Az elnöki széket elfoglaló Claudiu Secasiu személyi okokra hivatkozva nem vállal újabb mandátumot. A tisztségre Csendes László, az RMDSZ, illetve Laurentiu Tanase, a Szociáldemokrata Párt jelöltje pályázik. Nem tanúsít érdeklődést viszont a vezetői tisztségre Ticu Dumitrescu, mivel megcsömörlött az egy évvel ezelőtti cirkusztól. Arra a kérdésre, hogy miért vállalná az elnöki tisztséget, Csendes László kijelentette: „Én most alelnök vagyok. Ha az elnök lemond, akkor az alapszabályzat értelmében át kell vennem a hatáskörét”, közölte, majd hozzátette: nem „töri magát” a CNSAS-elnöki tisztségéért. /N. – H. D. : Újból elmaradt a tisztújítás a CNSAS-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Mircea Dinescu emlékeztetett, hogy a múlt héten ketten szándékosan nem vettek részt a tisztújító ülésen. /Cs. P. T. : Dinescu: bojkottálják Csendes megválasztását. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Csegzi Sándor személyében kihívóra talált Borbély László középítkezési és lakásügyi miniszter a marosvásárhelyi polgármester-jelölti tisztségért folytatott küzdelemben. A hét éve alpolgármesteri tisztséget betöltő Csegzi azután közölte szándékát, hogy Borbély bejelentette: indulni készül a 2008-as helyhatósági választásokon. Csegzi elmondta, meglepte a miniszter kijelentése, mert nem volt titok, hogy ő megpályázza a polgármesteri tisztséget. Csegzi attól tart: ha ezúttal is az RMDSZ felső vezetőségéé lesz az utolsó szó, akkor ő alulmaradhat. A közel fele-fele arányban magyarok és románok lakta Marosvásárhely polgármesteri tisztségét 2000 óta a jelenleg demokrata színekben politizáló Dorin Florea tölti be. /Sz. E. : Csegzi lesz Borbély kihívója. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

A szenátus jogi bizottsága kedvezően véleményezte Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor jelölését az Alkotmánybíróságba. Az RMDSZ-es politikus Kozsokár Gábort cserélné le a taláros testületben, aki a szövetség jelöltjeként 1998-tól töltötte be az alkotmánybírói tisztségét. Kozsokár kilencéves mandátuma idén jár le. /Puskás Bálint alkotmánybíró lesz? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Nagy Károly szerint a romániai magyar baloldal sorsát egy sötét ügy befolyásolta. 1947 telén a Bihar megyei (akkor még) Sziguranca magyar kommunista főnökének, Czellér Lajosnak a kezébe került a Vasgárda utolsó körlevele, amelyben közölték a gárda tagjaival, hogy az új helyzetben a titkosan működő szervezet feloszlik. Parancsba adták a tagoknak, épüljenek be a kommunista pártba. Arra buzdították őket, hogy igyekezzenek minél több zsidó és magyar személyt vezető tisztségbe juttatni. A kisebbség soraiból származó vezetők egyre nagyobb száma kiváltja a „hazafias jó románok”, főképp az értelmiségiek felháborodását a kommunista párt ellen. Czellér ezt az iratot átadta belügyminisztériumi feletteseinek. Ezek megtiltották, hogy az üggyel tovább foglalkozzon. 1948-ban Czellért megvádolták, hogy titoista ügynök, és bezárták. Később kiszabadult és a Belügyminisztériumban dolgozott. 1952 őszén halva találták a bukaresti Belu temetőben, jobb keze mellett pisztoly. Nagy Károly nem fogadja el, hogy öngyilkos lett. 1957-58-ban két vezető pártfunkcionáriusról kiderült, hogy vasgárdista. 1964-ben amnesztiával kiengedték a börtönből az összes politikai foglyot, a súlyos bűnökért elitélt vasgárdistákat is. (De Luka Lászlót és Lakatos Istvánt nem). A legismertebb magyar közéleti személyiség, aki körül 1989 után egy hiteles magyar baloldal kibontakozhatott volna, az Fazekas János, a Kommunista Párt központi vezetőségének tagja volt. Azonban javasolta a köztársasági elnöki tisztség megszüntetését és az Elnöki Tanács visszaállítását, ezért Ceausescu 1984-ben, 56 évesen nyugdíjba kergette a miniszterelnök-helyettesi funkcióból. Fazekas ellenezte a Bolyai Egyetem felszámolását 1959-ben, majd egyedül szavazott a Magyar Autonóm Tartomány nemzetiségi összetételének románosító megváltoztatása ellen. Fazekas 1984-ben a Ceausescu-diktatúrát és a nemzetiségek elnyomását leleplező levelet juttatott el Gorbacsovhoz, az ENSZ főtitkárához és az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez. Végül 1989 januárjában Sütő Andrással együtt újabb levelet intézett az említett személyiségekhez, ezúttal a falurombolás és a határokon lelőtt menekültek ügyében. Mindezek után logikus lett volna, hogy egyike legyen az RMDSZ vezetőinek. Nem így történt. Sőt. Amikor 1993-ban az RMDSZ brassói kongresszusának nyílt levelet akart átadni, már az előcsarnokból kiutasították. Nagy Károly súlyos hibát követett el, amikor Fazekas Jánost lebeszélte a magyar szocialista párt megalakításáról. 1995-ben megalakult egy demokratikus baloldali politikai platform. Létrejött annak bukaresti csoportja is, és ez Fazekas Jánost választotta meg elnökéül. A platform akkori országos elnöke azonban – bár erre az alapszabályzat nem jogosította fel, mi több Sütő András és Balogh Edgár írásban követelték Fazekas tisztségének elismerését – érvénytelenítette a bukaresti csoport választását. Tiltakozásképpen a bukaresti csoport feloszlott. – 2003-ban létrejött székelyföldön még egy baloldali platform, a Demokratikus Újbaloldali Fórum, azonban nem tett szert akkora befolyásra, hogy az RMDSZ politikájára befolyást gyakoroljon. Nagy Károly: Egy hitvallás margójára. Avagy miért nincs Romániában hiteles magyar baloldal? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ A szerző a Demokratikus Újbalodali Fórum volt kongresszusi képviselője. Az írás első része: Szabadság (Kolozsvár), jún. 13.

Június 13-án a szenátus elutasította azt a tervezetet, amely feljogosította volna a kabinetet arra, hogy a három hónapos parlamenti nyári vakáció alatt is rendeleteket fogadjon el. A politikai erők közül csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ támogatta a tervezetet. Ebben az ügyben az utolsó szó a képviselőházé. /borbély: Gúzsba kötötték a kormányt a szenátorok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A romániai kisebbségügyi törvény, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kétnyelvű feliratai, Nagy Zsolt informatikai miniszter elleni eljárás, valamint Traian Basescu román államfő magyarországi kisebbségpolitikát bíráló kijelentése is szóba került Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár és Ireny Comaroschi budapesti román nagykövet június 13-án történt találkozóján. A szakállamtitkár örömmel nyugtázta, hogy július 3-án Bukarestben ülést tart a kétoldalú kisebbségügyi vegyes bizottság, egyben tájékoztatást kért a romániai kisebbségi törvény immár hosszabb ideje előirányzott, de továbbra is húzódó parlamenti elfogadásának kilátásairól. Emellett emlékeztetett arra is, hogy magyar partnerének küldött levelében Razvan Ungureanu korábbi külügyminiszter kilátásba helyezte a magyar nyelvű feliratok 2007. július 1-jétől kezdődő elhelyezését a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen; a szakállamtitkár érzékeltette: a magyar fél előrelépésre számít az egyetemmel kapcsolatos kérdésekben. A találkozón Szőke László elmondta, sajnálattal értesültek Traian Basescu elnöknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bukaresti diszkriminációellenes konferenciáján elhangzott, a magyarországi kisebbségpolitikát bíráló kijelentéséről. A közlemény szerint az államtitkár kitért arra is, hogy aggályokat kelt a Nagy Zsolt informatikai miniszter elleni eljárás, valamint a további négy RMDSZ-es tisztségviselő ellen indult büntetőjogi vizsgálat is, mert a körülmények alapján nem lehet kizárni, hogy ezek az eljárások az RMDSZ ellen irányuló politikai törekvéseket is szolgálhatnak. /A magyar–román kapcsolatok aktuális kérdései. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Hatodik nekifutásra is elbukott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzése. Új alakuló gyűlést kell tartania a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek, és újra kell indítani a bejegyzési procedúrát, mivel június 13-án a székelyföldi önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvéd visszavonta a bejegyzési kérelmet. Azért kényszerültek erre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói – a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak. 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Az alakuló ülést követően a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. Emiatt több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket. Végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. /Kovács Zsolt: Kudarcos szövetkezés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

A Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzése egy éve húzódik. Az RMDSZ által uralt önkormányzatok tehetetlenkedése is megmutatkozott. A Szövetség a Székelyföldért és a civil mozgalomként működő Székely Nemzeti Tanács tulajdonképpen egymást serkentő versenytársak is lehetnek a székelyföldi autonómia ügyében. /Bakk Miklós: Az autonómia spirálja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Elfogadta a parlament a vadászati törvény módosítását. A parlament az RMDSZ-es képviselők által szorgalmazott kompromisszumos változatot fogadta el. Az RMDSZ képviselőinek így Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök és társai törvénymódosítási javaslatát sikerült részben ártalmatlanítaniuk. „Amennyiben hatályba lépett volna a javaslat, a föld- és erdőtulajdonosok lényeges bevételtől estek volna el” – állapította meg Tamás Sándor képviselő. /Gazda Árpád: RMDSZ–Kelemen: 1-0. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

A kilencéves mandátumát befejező Kozsokár Gábor alkotmánybíró utódjául Puskás Bálintot jelölte a taláros testületbe a szenátus, akinek helyét a választási listán következő Szabó Ilona, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója veszi át az RMDSZ-frakcióban. Szabó Ilonát váratlanul érte, hogy hamarosan parlamenti mandátumot kap. 2000-ben RMDSZ-képviselőjelölt, 2004-ben szenátorjelölt volt; az előválasztásokon a harmadik helyet kapta Puskás Bálint és Németh Csaba után. /Cseke Péter Tamás: Nőiesedő” RMDSZ-frakció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető kifejtette, minden olyan civil és politikai ambíciókat is tápláló civil szerveződéssel együtt kell működni, amely nem az RMDSZ lesöprését tűzte ki célul. Az RMDSZ az elmúlt esztendőkben erős és határozott országos politikai szerepre is vállalkozott, hangsúlyozta. A népszavazás kérdésében: „Jó döntést hoztunk, és a kampány jelszava is jó volt: igent a demokráciára”. Verestóy szerint: „Tévedés, hogy a Basescu mellett szóló szavazatok, azaz a nemek valamiféle RMDSZ-ellenességet jelentettek volna. ” A szenátor szerint „a lejáratási kampány, amelyet ellenem is folytatnak, nem más, mint egy stratégia része: a politikai vezetők hitelének megnyirbálásával a közösség megosztható”. /Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető: Mi a megoldás része vagyunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jún. 14./

A diplomáciai gyakorlatban szokatlannak nevezte a bukaresti Külügyminisztérium azt, hogy június 13-án Szőke László magyar külügyminisztériumi szakállamtitkár aggályait fejezte ki Irene Comaroschi budapesti nagykövetnek Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni bűnvádi eljárás miatt. „Egy jogállamban a bűnvádi eljárások nem etnikai kritériumok alapján zajlanak. Romániában a törvény előtt mindenki egyenlő” – szögezi le a bukaresti minisztérium közleménye, amely pontokba szedve választ adott a magyar külügy tájékoztatójában felvetett kérdésekre. Szőke László szakállamtitkár emlékeztette a román diplomatát arra is, hogy magyar partnerének küldött levelében Razvan Ungureanu korábbi külügyminiszter kilátásba helyezte a magyar nyelvű feliratok 2007. július 1-től kezdődő elhelyezését a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A bukaresti külügy arról tájékoztatta Budapestet, hogy a kisebbségi törvényt jelenleg a parlament szakbizottságai tárgyalják. A közlemény a Babes-Bolyai Tudomány kétnyelvű feliratai kapcsán emlékeztetett arra, hogy tavalyi levelében Razvan Ungureanu akkori külügyminiszter „nem tett ígéretet olyan vállalásokra, amelyek csorbítanák az egyetemi autonómiát”. A külügyi tájékoztató a Traian Basescu államfő kijelentéséhez fűződő budapesti kifogásokról megállapította: a magyar és a román fél korábban is eltérően viszonyult a kisebbségi kérdés rendezéséhez. A román-magyar „diplomáciai szóváltás” egy nappal azután robbant ki, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: Budapestnek érdeklődnie kell a kormányközi kapcsolatok keretében, amikor Romániában a magyarok hátrányos helyzetbe kerülnek. Markó szerint a romániai igazságszolgáltatás nem független. /Cs. P. T. : Román külügy: szokatlan Budapest eljárása. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Vegytiszta fasizmusnak nevezte Tamás Sándor képviselő a Nagy-Románia Párt egyik törvénytervezetét június 14-én a képviselőházban. Ezért a kijelentéséért a jogi bizottság elé akarják citálni a képviselőt. Tamás Sándor elmondta: ,,tarthatatlan az a nacionalista hullám, amely nem csak a hangnemben, hanem a tettekben is megmutatkozik”. A Nagy-Románia Párt legújabb tervezete ki akarja iktatni a közéletből mindazokat a magyarokat, akik RMDSZ-tagként bármilyen köztisztséget töltöttek be 1990 után Romániában a helyi tanácstagtól a miniszterig, továbbá az egyetemi tanárokat és a közszolgálati médiában dolgozókat is.,,Ezt a törvénytervezetet neveztem én vegytiszta fasizmusnak – mondta Tamás Sándor –, mert nem 1937-ben Goebbels országában, hanem 2007-ben egy demokratikus Romániában élünk. Keményen fogalmaztam, mert minket a háromszéki emberek azért küldtek Bukarestbe, hogy keményen lépjünk fel minden olyan esetben, amikor a magyarokat vagy bármelyik más nemzetiséget ki akarják iktatni az élet valamelyik szintjéről” – mondta a képviselő. /(Iochom): Vegytiszta fasizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

Az Új Magyar Szó kiállt az RMDSZ vezetői mellett, hangsúlyozva, felelősségre vonni azokat a politikusokat, akik választóiknak tett ígéreteiket teljesítik, nyilvánvalóan súlyos szabályszegés. „Az RMDSZ immár évek óta, megbecsült közvetítőként törekszik nem csupán a román és magyar kormány közötti jó viszony ápolására, hanem a két ország olyan közös jövőképének a kialakítására, amely többek között egész sor, európai ihletettségű program véghezvitele nyomán jöhet létre. ” Az RMDSZ-nek kulcsszerepe van a két ország viszonyában. Nem véletlen, hogy a magyar külügyminisztérium nem hagyja szó nélkül mindazt, ami Bukarestben az RMDSZ- politikusokkal, illetve az RMDSZ-törvénykezdeményezésekkel történik. /Székedi Ferenc: Célok és eszközök. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Az RMDSZ meghirdetett új előirányzata úgy szól: vissza a néphez! Az évek során csökkent a veszélyforrás, ugyanúgy a közösségi veszélytudat. Most nem prioritás június 4-ét „nemzeti emléknapnak, gyásznapnak, siralomnapnak, ad abszurdum: ünnepnapnak nevezni Erdélyben és a Kárpát-medencében, ahol a kollektív emlékezet jelzett napon amúgy is automatikusan begyullad”. A cikkíró szerint mentalitásváltásra van szükség. /Lokodi Imre: Mit mondtak az osztrákok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Nagy Zsolt felfüggesztett miniszter hangsúlyozta: egy jogállam alapja az ártatlanság vélelme. Amióta elindult az ellene és az RMDSZ ellen irányuló lejárató hadjárat, sok téves értelmezés és információ jelent meg. Ezért összefoglalta a történteket, hogy nyomon követhető legyen, hogyan alakult ez az ügy. Az ügyészség 2006. december 5-én fordult az államelnökhöz. A felsorolt vádak: hazaárulás, kémkedés, a nemzetbiztonság veszélyeztetése, csatlakozás szervezett bűnözői csoporthoz. A bizottság (három hónapnyi hezitálás után) nem javasolta az eljárás megkezdését, megállapítva, hogy nincsenek sem indítékok, sem bizonyítékok arra, hogy elkövette volna a felrótt bűncselekményeket. Ettől függetlenül az államfő zöld utat adott a kivizsgáláshoz. Az elnöknek lehetősége van felfüggeszteni a kormány tagját az eljárás kérésének pillanatától, azaz esetében december 5-e óta. Az „ügy” kronológiája 2006. november 22-én lát napvilágot a „kémügy”, amelyben 8 személyt vádolnak meg, közülük az egyik Nagy Zsolt személyes tanácsadója – December 5-én az ügyészség kéri a Nagy Zsolt elleni eljárás engedélyezését az államelnöktől. 2007. március 12-én Traian Basescu telefonon értesíti Markó Bélát, hogy zöld utat ad az eljárásnak. Március 13-án Nagy Zsolt találkozik az államelnökkel, aki elmondja, hogy ez az ügy hülyeség, alaptalan stb. és elmondja, hogy hivatalosan bejelenti a döntését. Május 4-én bejelenti az ügyészség, hogy elindította Nagy Zsolt miniszter ellen az eljárást. Május 7-ére beidézik, olyan dátumot választanak, amikor tudják, hogy a miniszter hivatalos magyarországi látogatáson van. Június 8-án a cotroceni-i egyeztetésen az államelnök tanácsosai azt kérik az RMDSZ-től, hogy lépjen ki a kormányból, mert ez szerintük megoldaná a helyzetet. Az RMDSZ nyilvánosan elutasítja a Demokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazását. Június 11-én az államfő aláírja a felfüggesztési rendeletet. /Nagy Zsolt: A tisztázás szándékával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

Borbély László miniszter és Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester egyaránt pályázik Marosvásárhely polgármesteri székére. Csegzi Sándor a sajtóban emlékeztetett, hogy ő már korábban kinyilvánította hasonló szándékát. 2004-ben az RMDSZ felső vezetősége úgy döntött, hogy Dorin Florea ellenében Kelemen Atillának, a szervezet megyei elnökének kell indulnia. Csegzi meghökkentőnek találta Borbély azon kijelentését, miszerint nem tud arról, hogy az RMDSZ-en belül másvalaki is pályázna az elöljárói székre, hiszen Csegzire vonatkozóan az RMDSZ városi szervezetének 13-as számú körzete már több hónappal ezelőtt megtette a javaslatát. Borbély László, annak ellenére, hogy ismert személynek tartja Csegzit, azt mondta, hogy több érv szól saját jelölése mellett: tizenhét éve különböző döntéshozói és végrehajtói tisztségekben szerzett tapasztalatot, amire hitelét és esélyét is alapozza. Kelemen Atilla megyei elnök szerint nem a sajtóban kell ezt megbeszélni, hanem az RMDSZ-en belül. /Bögözi Attila: Borbély–Csegzi párharc Vásárhelyért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Demeter Andrást nevezte ki az RMDSZ ajánlatára Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 11-én a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkári tisztségébe. Demeter elmondta, továbbra is azt a területet vezeti államtitkárként, amelyen eddig, a Kortárs Művészetek, Kulturális Sokszínűség Igazgatósága vezérigazgatójaként tevékenykedett. Most mindezt magasabb pozícióból végzi. A kulturális sokszínűség négy dolgot foglal magába, az előadóművészeteket (színház, zene), a könyv- és különböző kiadványok megjelentetését, a nemzeti kisebbségek kulturális programjait, projektjeit, továbbá a film és audiovizuális stratégiákat stb. Az államtitkári tisztségnek köszönhetően kibővült mindez a szakszervezetekkel, valamint a parlamenttel való kapcsolattartásra. /F. I. : Demeter András művelődési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Még nagyobb elszántságra ösztönözheti a magyar kormány állásfoglalása a román hatóságokat abban, hogy maximális céltudatossággal járjanak el az RMDSZ vezetői ellen indított ügyészségi nyomozásokban. A román politikai erők kivétel nélkül barátságtalanok az RMDSZ-szel, a román sajtóban tapasztalható RMDSZ-ellenes össztűz. Az RMDSZ nyolc éve hatalmon van, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányának nyújtott parlamenti támogatás hozzávéve tizenkét évre visszanyúló hatalom-közeliség mutatható ki. Ez sok a román politikusnak. A magyar külügynek azért lehet szemrehányást tenni, hogy hosszú ideje érdektelenséget mutatott a romániai magyarokat érintő kérdésekben, most pedig maximálisan eleget tett a határon túlról érkező egyik elvárásnak. A Gyurcsány-kormány azt a mentalitásváltást szorgalmazza az erdélyi magyar közösségben, hogy ne nézzék Magyarországot fejőstehénnek, miközben Románia gazdasága dübörög. Borbély Tamás újságíró szerint ez a személetmód korrekt, meg kell próbálni bevonni a romániai magyar magántőkét a közösséget szolgáló projektekbe. Így az RMDSZ és az egész romániai magyar intézményrendszer sem lenne kiszolgáltatott. /Borbély Tamás: Korszerűtlen kérések és válaszok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Nyílt levélben fordult Románia környezetvédelmi miniszteréhez, Korodi Attilához Olajos Péter (MDF) európai parlamenti képviselő. Eszerint „a verespataki beruházás szempontjából egy kiemelt jelentőségű törvényjavaslatot nyújtott be Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor a bukaresti törvényhozás elé”, amelyet ha elfogadnak, Románia egész területén betiltanák a cianidos bányászatot. Olajos Péter ezért az RMDSZ-es miniszter közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a javaslat minél előbb elfogadásra kerüljön. /Verespatak: Nyílt levél Korodi Attilához. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Marosvásárhely polgármesteri székének visszaszerzése lesz vélhetően az RMDSZ-stratégia alapja a jövő évi önkormányzati választásokon. Amennyiben az RMDSZ jelöltje itt nyer, akkor könnyebben adja el sikerként a teljesítményét. Mai napig sem sikerült feldolgoznia a romániai magyar vezető politikai elitnek és a helyi közösség jelentős részének, hogy a nemrég még magyarok által többségben lakott Marosvásárhelynek immár nyolcadik éve román polgármestere van. A 2000-es választás a románok összefogási képtelenségének mítoszát rombolta szét, a 2004-es voks pedig az etnikai szavazás merev korlátainak átléphetetlenségét cáfolta meg, ugyanis Dorin Florea jelentős számú magyar szavazatnak köszönhetően diadalmaskodott. Ennek fő oka az, hogy Florea elődei, Nagy Győző és Fodor Imre szerény eredményekkel igazgatták a várost, míg a jelenlegi városvezető látványos intézkedésekkel hódította meg a lakosság többségét. Marosvásárhelyen a 2002-es népszavazás szerint valamivel 50 százalék alá csökkent a magyarok száma, ennek ellenére nem reménytelen a jövő évi RMDSZ-jelölt sorsa. A győzelem nem lehetetlen. /Marosvásárhely visszahódítására készül az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Ismét megerősítette lemondási szándékát a miniszterelnök-helyettesi tisztségről Markó Béla május 15-én tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján. Egyelőre még nem döntöttek arról, hogy az RMDSZ-nek járó államminiszteri tisztségre továbbra is igényt tart-e a szövetség, és ha igen, kit jelöl helyébe. Az RMDSZ-es EP-lista sorsáról érdeklődő újságíróknak Markó elmondta: a szövetség továbbra is támogatja Nagy Zsolt jelölését. A tisztségéből felfüggesztett minisztert az RMDSZ alkalmasnak tartja arra, hogy a szövetséget külföldön, az Európai Unióban képviselje. Megerősítette: az RMDSZ párbeszéd-párti, és hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Tőkés László független EP-jelölttel, de előbb a programban, a célokban, prioritásokban kell megegyezni, s csak ezután a tisztségekben, személyi kérdésekben. Az RMDSZ helyesli a magyar külügy gesztusát. Azokra a vádakra, miszerint Budapest számonkérése beavatkozás Románia belügyeibe, Markó kifejtette: ha Románia szó nélkül elfogadja a Brüsszel által támasztott feltételeket, akkor el kell fogadnia azt is, hogy egy másik EU-tagállam kérdéseket tegyen fel Bukarestnek. – Utoljára 89 előtt hallottam azt a képtelenséget, hogy a romániai kisebbségek helyzetéről érdeklődni beavatkozás az ország belügyeibe – vélekedett a szövetségi elnök. Emlékeztetett: nem is olyan rég Traian Basescu arról értekezett, hogy három országban, Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon nem tartják tiszteletben az ott élő román kisebbség jogait. Ha az államfőnek megengedett az ilyen sommás kijelentés, akkor nézzék el Budapestnek is, ha kérdéseket tesz fel, mondotta a politikus. A Magyarországon élő román kisebbség „sanyarú” sorsával kapcsolatban megjegyezte: az RMDSZ egyáltalán nem bánná, ha az ott érvényben levő kisebbségi törvényt Románia egy az egyben átvenné. /Sz. K. : Helyesli az RMDSZ a magyar külügy gesztusát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A román külügyminisztérium közleménye szerint a diplomáciai gyakorlatban szokatlanok azok a megjegyzések, amelyekkel a magyar külügyminisztérium nyilvános formában értékelte a Nagy Zsolt miniszter és az RMDSZ további négy tagja ellen indított romániai büntetőjogi eljárásokat. Romániában egyetlen büntetőjogi vizsgálat sem indul etnikai szempontok alapján. „Ismert tény, hogy a román állam biztosítja a parlamenti képviseletet a nemzeti kisebbségek számára, amelyek ténylegesen részt vesznek a határozathozatali folyamatban a román társadalmat érintő minden területen. A magyar állam egyelőre nem biztosítja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét” – olvasható a közleményben. A magyar nyelvű feliratok a kolozsvári BBTE-n július 1-től kezdődő elhelyezésével kapcsolatban a közlemény szerint kizárólag az egyetem illetékes. A kisebbségi törvénytervezetet az illetékes parlamenti szakbizottságok vizsgálják, és a román fél majd tájékoztatást ad arról, milyen szakaszban van ez a téma a román törvényhozó testületben. /Bukarest válasza a magyar diplomáciának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./