Benyújtották a szenátusban az egyéni választókerületek bevezetését szabályozó törvénytervezetet. A választási rendszer módosítását korábban ellenző RMDSZ szerint sikerül olyan megoldást találni, amely a szövetség számára sem hátrányos. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: sikerül olyan vegyes rendszert elfogadtatni, amelyben a töredékszavazatok nem vesznének el, hanem bekerülnének egy kosárba, ahonnan utólag arányosan osztanák el a pártok között. /Egyetértés az egyéni választókerületek fölött? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését ellenőrző parlamenti bizottság június 26-án egyöntetűen elfogadta azt a jelentést, amelyben azt javasolják a SRI igazgatójának, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Coldea-ügyben. Az SRI esetében kizárható a politikai rendőri tevékenység, Radu Stroe, a bizottság elnöke azonban kijelentette: ha még előfordulnak hasonló incidensek, akkor ez a kockázat könnyen fennállhat. Emlékezetes: Basescu elnök felfüggesztését elutasító alkotmánybírói döntés után Mircea Geoana, a PSD elnöke azt állította, hogy az államfő felszólította a SRI-t, szolgáltasson adatokat az alkotmánybírákról, akiket tehát ily módon megzsaroltak. Radu Stroe elmondta: George Maiornak, a SRI igazgatójának javasolják a belső rendszabályok, valamint a fegyelmi intézkedések életbe léptetését azon személyekkel szemben, akik hozzájárultak a jelzett hiányosságokhoz. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta: „Biztos vagyok abban, hogy George Maior korszerű hírszerző szolgálat híve, mivel csak így teljesítheti kötelességét. ” /Egyöntetűen elfogadták a Coldea-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Erdélyből Európába címmel június 30-án a romániai magyar polgári erők közös szervezésében fórumot tartanak Marosvásárhelyen. A fórumról Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kifejtette, műfaja olyan demokratikus erdélyi politikai forma, amelynek hagyománya Alsócsernátonban kezdődött. A mostani fórum tárgyköre az ősszel sorra kerülő európai parlamenti választásokkal kapcsolatos. Az RMDSZ-szel folytatott eddigi párbeszédeink tapasztalata eleve megkérdőjelezi a további párbeszéd-kezdeményezések sikerét. Az eddig meghirdetett megbeszélések megrekedtek a párbeszéd látszatánál. Ez történt 2006 novemberében, decemberében, idén januárban, amikor több rendben is találkoztak Markó Bélával és munkatársaival. Sem a kerekasztal, sem a közös erdélyi lista nem jött létre. /M. J. : Marosvásárhelyi polgári fórum az EP-választásokról. A párbeszéd lehetőségét már eljátszotta az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./

Puskás Bálint alkotmánybírói kinevezését kifogásolja több emberjogi szervezet. A bukaresti sajtótájékoztatón, amelyet az Academia de Advocacy, a Freedom House, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Polgári Szövetség, a Temesvár Társaság tartott, az Országos Feddhetetlenségi Tanácsba (OFT) meg az alkotmánybíróságba javasolt, illetve kinevezett személyeket kifogásolták. Elmondták, hogy mind Puskás Bálint, mind az RMDSZ által az OFT-be javasolt Pete István rajta volt a Tiszta Parlamentért Koalíció 2004-ben kiállított feketelistáján (Verestóy Attilával együtt). Puskás Bálint esetében feltették a kérdést: hogyan lehet alkotmánybíró olyan személy, aki szövetkezeti jogászként dolgozott, semmiféle polgári vagy büntetőjogi gyakorlattal nem rendelkezik, nem dolgozott az igazságügyben? /Szekeres Attila: Kiből lehet alkotmánybíró!? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Június 26-án Marosvásárhelyen hetvenkilenc éves korában váratlanul elhunyt Domokos Géza író, szerkesztő, politikus, az RMDSZ alapító elnöke /sz. Brassó, 1928. máj. 18./ 1969–1990 között a Kriterion Könyvkiadó igazgatója volt, irányítása alatt a kiadó a magyar szépirodalom és tudományosság tekintélyes műhelyévé vált. 1989 decemberében az RMDSZ egyik alapítója, az érdekvédelmi szövetség első elnöke, 1992-ig parlamenti képviselője, azután nyugdíjba vonult, hátralevő éveit szülőföldjén, Sepsiszentgyörgyön, Papolcon töltötte. Kiemelkedő szerepet játszott a szervezet országos és helyi intézményeinek kiépítésében, a román politikai pártokkal folytatott párbeszéd elindításában, az RMDSZ külföldi megismertetésében. Halálával megszakadt önéletrajzi köteteinek sorozata. Az RMDSZ saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. /Elhunyt Domokos Géza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) megelégedéssel nyugtázza, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselői határozati javaslatot terjesztettek elő a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében – olvasható közleményükben. Az egyetem ügyében a kül- és belpolitikai eszközök együttes alkalmazása vezethet eredményre. Ezért párhuzamosan két lépést tartanak szükségesnek: egyrészt az RMDSZ stratégiát dolgozzon ki az indítvány sikerét biztosító EP-támogatási aláírások begyűjtése érdekében. Emellett az RMDSZ kezdjen tárgyalásokat, és megfelelő szakmai előkészítés után nyújtson be törvénytervezetet egy olyan állami magyar egyetem újraindítása érdekében, amely magába foglalná mind a BBTE, mind pedig a MOGYE magyar tagozatát. A BKB javasolja az RMDSZ-nek, az EMNT-nek, az SZNT-nek, illetve a romániai magyar szakmai és civil szervezeteknek, hogy az egyetem újraindítása iránti igény demonstrálása végett közösen szervezzenek országos aláírásgyűjtést. /BKB-s javaslatok a Bolyai Egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27.

Június 26-án elhunyt Domokos Géza, író, szerkesztő és politikus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első elnöke. Az RMDSZ országos vezetősége közleményében értékelte tevékenységét, munkásságát 1997-ben Kisebbségért Díjjal, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia Hazám-díjával ismerték el. Íróként, szerkesztőként kivételes szerepe volt a huszadik század második felének erdélyi magyar irodalmában: 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó főszerkesztőjeként, majd 1969-től 1990-ig a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatójaként küzdött a magyar kultúra fennmaradásáért. Irányítása alatt több mint háromezer kötetet, köztük a magyar irodalom, a magyar tudományosság legjelesebb alkotóinak munkáit sikerült megjelentetni. A megszülető Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítója és első elnöke lett. Meghatározó szerepet játszott a szervezet országos intézményeinek felépítésében, a román politikai pártokkal folytatott párbeszéd elindításában. 1990 és 1993 között, az RMDSZ elnökeként mindent megtett a magyarellenes erőszak megfékezéséért. 1993-tól kezdve a közélettől visszavonultan élt. Publicisztikájával, önéletrajzi munkáival a romániai magyar közösség sorsának, dilemmáinak éles, pontos, mélyreható elemzését végezte el. /Az RMDSZ országos vezetősége: Domokos Géza halálára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Domokos Gézát hosszabb ideje kezelték szívelégtelenséggel, koszorúér-elmeszesedéssel. Sepsiszentgyörgyön búcsúztatják, majd a zágoni temetőben helyezik végső nyugalomra. /Elhunyt Domokos Géza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A lapok sorra búcsúztak Domokos Gézától, értékelve életművét: a/ Domokos Géza visszaemlékezéseiről szóló kötetének az Esély címet adta. 2004. decemberében beszélt munkásságáról a közszolgálati rádió bukaresti stúdiójában. Kifejtette, hogy a történelem felajánlott egy esélyt, egy lehetőséget. A nagy kérdés: hogyan éltünk ezzel az eséllyel? Az RMDSZ megalapításakor Domokos Géza úgy látta, hogy lezárult egy korszak: véget ért az elviselhetetlen nemzetiségi elnyomás és a beolvasztási politika. Itt követték el az első hibát: azt hitték, nem folytatódhat ez a nacionalizmus. A parlamentben az egyik román képviselő elkezdte mondani a románok elűzését Hargita és Kovászna megyéből... Hónapokig eltartott a vita, ami elvezetett a híres HarKov jelentéshez. Ez jelezte, hogy vajmi kevés történt: még ha az állam akkori vezetői vagy a kormányon lévő egy-két ember másképpen is gondolkozott, középszinten, vidéken megmaradt a mentalitás, az agresszivitás, elsősorban a magyarok iránti bizalmatlanság. Az, hogy más útra lépjen az RMDSZ, a vezetőségben soha nem képezte vita tárgyát. Elhangzott a Temesvári Kiáltvány, annak a nyolcadik pontja kimondta, hogy a volt pártvezetők, aktivisták ne viselhessenek köztisztséget. Domokos Géza a párt Központi Bizottságának póttagja volt. Úgy érezte, hogy ez tehertétel, ettől mentesíteni lehet az RMDSZ-t. Domokos Géza már 1990 januárjában felvetette egy román nyelvű lap kiadásának a szükségességét. Nem volt elég kitartás benne, nem volt elég pénzük. A másik, amit másképpen csinálna: árnyaltabban kellett volna beszélnie 1991 őszén, amikor kirobbant az autonómiavita. Ebben a kérdésben nem volt elég türelmes azokkal szemben, akik az autonómia kérdését napirenden tartották. /Szőcs Levente: Akinek a paktumpolitika nem volt pejoratív. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Domokos Géza jövőre lett volna 80 éves, s jövőre lesz 60 éve, hogy Dávid Gyula ismeri őt, 1948 őszén lettek szobatársak a Bolyai Tudományegyetem Józsa Béla Diákotthonában. Aztán egy év múlva őt Moszkvába küldték egyetemi tanulmányai folytatására, s csak húsz év múltával jöttek ismét össze, amikor Domokos Géza Románia első nemzetiségi könyvkiadójának megszervezésére kapott megbízást, s ő Dávid Gyulát is kiválasztotta a kezdőcsapatba. Domokos Géza a diktatúra évtizedeinek romániai magyar közszereplői közül azon kevesek között van, akik politikai-szakmai karriert futottak be, de soha sem felejtették el, mivel tartoznak saját közösségüknek. A román kommunista rendszer a nemzetiségi kiadót a nacionálkommunista homogenizáció érdekében hozta létre. Domokos Géza azonban felismerte és kihasználta a számára „adott” mozgásteret: a romániai magyar (sőt nemcsak a magyar) kisebbség szellemiségének önkifejezése számára olyan fórummá tette a Kriteriont, amilyen nem volt addig, s talán nem is lesz. Az erdélyi magyar értelmiségi lakásokban ott voltak a Kriterion könyvsorozatai: a Szabó T. Attila-féle Erdélyi magyar szótörténeti tár, a Székely oklevéltár, a „fehér könyvek”, a Magyar Klasszikusok, a Téka-sorozatok kötetei, a nagy erdélyi történész-, művelődés- és művészettörténész-nemzedék munkái, a világirodalomra ablakot nyitó Horizont-sorozat. Az egész akkor formálódó nemzedék innen merítette az ismeretet, de az erőt is magyarságtudatának megőrzéséhez, gyarapításához. 1989 után Domokos Géza pályájának is új – a közvetlen politizálással megterhelt – szakasza következett. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az ő elnökségének évei alatt építette ki az erdélyi magyar civil intézményeknek azt a hálózatát, amelynek legkiválóbb személyiségeit akkor ott tudta maga mögött, a Szövetség Egyeztető Tanácsában. /Dávid Gyula: In memoriam Domokos Géza (1928–2007). = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Domokos Géza világéletében realistának tudta magát. Realista volt mint újságíró és újságszerkesztő, realista mint író, realista mint kiadóvezető – nem utolsósorban pedig realista politikus volt. Jól választotta meg Domokos Géza visszaemlékezései három kötetének a címét: Esély. Gazdag élete során többféle esély látszott megnyílni előtte. Gyermekkorának faluja, Zágon, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium arra predesztinálta, amit majd a hetvenes-nyolcvanas években cselekedhetett, a Kriterion igazgatójaként. Előtte azonban megjárta Moszkvát, a Maxim Gorkij Irodalmi Intézetet (itt Pausztovszkij tanítványa lehetett), és volt a Pionírnak meg az Ifjúmunkásnak a főszerkesztője, Bukarestben. 1989 decembere előtti a párt Központi Bizottságának is tagja volt. Az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegének főszerkesztőjeként elindíthatta a Forrás-sorozatot, alatta indult a Horizont, a világirodalmi könyvsorozat, 1968-ban mint az Előre főszerkesztő-helyettese élére állhatott a romániai magyar irodalmi élet megújítási kísérletének, később pedig az Írószövetség országos alelnöki minőségében próbálhatta menteni, ami menthetőnek látszott. Domokos most már lezárult életművének fő alkotása bizonyára a Kriterion, amelyből magyar kultúramentő intézményt formált. 1989 után méltán állhatott az alakuló Romániai Magyar Demokrata Szövetség élére. Lehetett, és olykor kellett vitatkozni vele, de a romániai magyarság politikai súlyát elsősorban ő próbálta besulykolni a fejekbe. /Kántor Lajos: Domokos Géza esélye (1928–2007). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Domokos Géza RMDSZ elnök és képviselő korában, a kilencvenes évek elején, madéfalvi dermesztő hidegben, a székely vértanúk emlékművénél az építkezésről beszélt. Hogy nem aki jajong, hanem aki épít, csak az maradhat meg. Domokos Géza ezt tette egész életében. Épített. Kiadót, szervezetet, alapítványt, intézményeket. /Székedi Ferenc: Az építő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Hetvenkilenc éves korában, váratlan rosszullét után Marosvásárhelyen elhunyt Domokos Géza író, szerkesztő és politikus. „Domokos Géza életműve csak ezután fog kiteljesedni: hiszen küzdelme, küldetése még nem ért véget, szellemisége tovább él közöttünk. Itt marad velünk, mert szükségünk van rá, szükség van bölcsességére, türelmére, nyitottságára és konokságára. Együtt küzd velünk, amíg valóban el nem érjük 1989-ben közösen megfogalmazott céljainkat, a magyar közösség megmaradását, gyarapodását biztosító teljes jogegyenlőséget” – olvasható az RMDSZ közleményében. Domokos Géza Brassóban született 1928. május 18-án, elemi iskoláit a háromszéki Zágonban kezdte el, középiskolába Sepsiszentgyörgyön járt. Egy évet tanult a Bolyai Egyetem bölcsészkarán, majd Moszkvában, a Makszim Gorkij Irodalmi Főiskolán folytatta tanulmányait. Hazatérte után Bukarestben telepedett le, az Előre riportere lett, majd 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó főszerkesztője. A Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatójaként 1969-től 1990-ig eredményesen küzdött a magyar kultúra fennmaradásáért. Irányítása alatt több mint 3000 kötet jelent meg, az általa vezetett intézményekben jelentős szellemi műhelyek alakultak ki. „Amiről kevesebbet beszélünk: kialakult a Kriterionnál egy olyan modell, amelyről az az érzésem, hogy a nemzeti kisebbségi és etnikai csoportok számára sokáig használhatónak bizonyult. Sok ügyeskedés után és tudatosan vállalt kompromisszum árán a kvázi lojalitást és a nemzetiségi ügyet valamilyen szintre hozhatták, éltetni tudták” – mondja a Sikertörténet kudarcokkal (bukaresti életutak) című interjúkötetben Bányai Évának. A diktatúra bukása után az RMDSZ egyik alapítója, illetve első elnöke volt, 1992-ig RMDSZ-es képviselő a parlamentben. Nyugdíjas éveit visszavonultan töltötte Papolcon és Sepsiszentgyörgyön. /Távozott az alapító. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Levelet intézett Franco Frattini európai biztoshoz a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyik elbocsátott oktatója, Hantz Péter. A levél szerint „abszurd és anakronisztikus, hogy a 21. század Európájában romániai akadémiai vezetők, a román diplomácia hathatós támogatásával hadjáratot viselnek olyan alapvető kisebbségi jogok ellen, melyeket Európa minden jelentősebb nemzeti közössége élvezhet – a romániai magyarság kivételével”. „Diákjainkat már a középiskolai román nyelvvizsgákon diszkriminálják, a felsőoktatásban pedig számos fontos szak nem tanulható magyar nyelven” – olvasható a levélben. A levél szerint „Románia megoldatlan kisebbségi problémák egész sorát hurcolta be magával az Európai Unióba. Az RMDSZ, kormányon belül vagy kívül sem tudta elérni a Bolyai Egyetem újraindítását. A belpolitikai eszközök kimerülése, a mindenkori román kormány elutasító, kisebbségellenes magatartása miatt kellett az RMDSZ-nek az Európai Parlamenthez fordulnia. ” Hantz Péter a levélben azt kérte Franco Frattinitől, „vesse latba befolyását a romániai magyarságtól elvett Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. A romániai hivatalos szervek számára az európai fórumok, főleg a Bizottság javaslatai követendő irányvonalat jelenthetnek. ” /Lobbi a Bolyaiért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Nagy Károly egyetemi tanár, Nagy István munkásíró és kommunista pártember fia a Szabadságban (Egy hitvallás margójára, június 13. és 15.) arról elmélkedett, miért nincs a romániai magyaroknak erős demokrata-baloldali pártja vagy legalábbis platformja (az RMDSZ-en belül). Bevezetőjében „szokatlan” eseményeket beszél el az illegális, majd törvényes kommunista mozgalom történetéből (Fóris István, Luka-Luca László-Vasile története), majd kifejtette, hogy a magyar baloldalnak Fazekas János (a Kommunista Párt központi vezetőségének tagja, miniszter, majd miniszterelnök-helyettes) köré kellett volna tömörülnie. Nagy V. László hozzászólásában leszögezte, nem lehet elfelejteni a kommunizmus 45 évét, a börtönöket, kényszer-munkatelepeket. A diktatórikus pártok ideológiája egyforma, a külön jobb- vagy baloldali diktatúra csak porhintés. Ne mondja senki, hogy a Szovjetunióban nem az orosz sovinizmus uralkodott. Hibázik Nagy Károly, ha túldicséri Luka Lászlót vagy épp Fazekas Jánost. Ők akkor csatlakoztak a kommunizmushoz, amikor már ismertek voltak a kommunista proletárdiktatúra szörnyűségei. Fazekas János pozitív oldalai ismert, de ettől még érzelmeiben kommunista maradt. Ára volt annak, hogy a fiatal Fazekasban megbízott Gherghiu-Dej vagy épp Ceausescu, hogy oly magasra emelkedhetett. Mint ahogy annak is ára volt, hogy Hajdú Győző úgy megbízott Markó Bélában, hogy helyettesének nevezték ki. Igazi, mérsékelt szociáldemokráciára Romániának és a romániai magyarságnak is szüksége van. /Nagy V. László: A romániai magyar szociáldemokrácia feléledése? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Az elhunyt Domokos Géza mindannyiunk ismerőse volt, emlékezett Cseke Gábor. A vezető román és magyar tévéadásokban valahol a „futottak még”-féle hírekben emlékeztek róla. Cseke Gábor szerint az aktív politikából való önkéntes távozásakor, a kilencvenes évek első felében a szolgálatos hangadók közül számosan úgy gondolták, hogy egy fontolva haladóval kevesebb áll az útban. Az Erdélyi Napló 1993. február 11-i számában Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor, Domokos egykori tanítványa és munkatársa a Kriterionnál, megkövette az igazságtalanul félreállásba hajszolt közembert, aki mégiscsak tető alá hozta az RMDSZ-t, a romániai magyarság érdekképviseletét. Ő volt az, aki az elsők között önvizsgálat alá vetette nem csupán politikai-emberi múltját, hanem jelenét is, így születettek meg könyvei – a három kötetes Esély, az Igevár és az Éveim, útjaim, arcaim. /Cseke Gábor: Kő a boltozatban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29/

Közzétették a Szülőföld Alap sajtótámogatásait. „Nem kell csodálkozni, Magyarországon és Romániában is ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja” – jelentette ki Makkay József a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a Szülőföld Alap pályázati értesítője alapján. Az alap honlapján közzétették a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait és a pályázóknak megítélt támogatásokat. Az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó ezúttal sem találtatott támogatandónak. Sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepelnek a nyertesek között. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló lapok pályázatait Bukarestben utasították el. A Szülőföld Alap kuratóriuma csak rábólintott az RMDSZ-irodából átküldött javaslatokra. A részrehajló elbírálást sérelmezte Sándor Krisztina is, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A kollégiumban erdélyi részről jelen levő Székely István, az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja nem kívánta megindokolni, hogy miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A legjelentősebb kulturális folyóiratok általában 2–2,7 millió forintos támogatásban részesültek, a kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. 2,5 milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, mely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott. Székely István a Krónikának elmondta, voltaképpen az Erdélyi Riport pályázatáról volt szó. A hetilapot a Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó adja ki. Székely elmondta, a kollégium a 285,5 millió forintos keretéből csak 161,4 milliót osztott ki. A fennmaradó részre ősszel pályázhatnak az érdeklődők. Ezzel az alap az év eleji rendezvények, események számára próbál támogatást biztosítani. A kiosztható keretösszeg tizedrészét a korábbi megegyezés szerint a pályáztatást lebonyolító szervezetek oszthatják szét a kispályázók között. Erre a lebonyolítói szerepre Erdélyből csupán az Euro Trans Alapítvány pályázott. /Gazda Árpád: Támogatás – politikai alapon? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

A marosvásárhelyi Cuvantul Liber lapban az orvosi egyetem „egy csoport román és magyar diákja” újfent tiltakozott az ellen, hogy, bárki feszültséget szítson Vásárhely eme patinás oktatási intézményében. Ebben az újságban időről időre felbukkannak ilyen „számtalanokból és névtelenekből” álló tiltakozó csoportok vagy állítólag magyar cikkírók, akik ezt a lapot találják a legmegfelelőbb fórumnak soros magyar- és RMDSZ-ellenes véleményük kifejtésére. A lap június 28-i számában névtelenek tiltakoztak egy „egyén” megnyilvánulásai ellen, aki állítólag itthon és külföld előtt is „kétségessé teszi” az OGYE „értékeit”, a „profizmust, kompetenciát és toleranciát”, és egy „szűk csoporttal” együtt „az etnikai szeparatizmust” akarja. A gyáva névtelenek nevesítik az illetőt, és azt állítják róla, hogy azért akar ily módon feltűnést kelteni, mert csak protekcióval, 37 éves korában jutott el az utolsó egyetemi évig. Ez a lap névtelenül rágalmaz. Egy nappal korábban valaki „megdicsérte” Mózes Edithet ugyanebben a lapban, mivel szerintük két kollégája „a támogatásával” kikelt az RMDSZ ellen. Ebből annyi igaz, hogy valóban Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Mózes Edith azonban jelen sem volt, külföldön tartózkodott. /Mózes Edith: Újfent tiltakoznak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Ótelek önálló községgé alakulására kidolgozott törvénytervezet a végszavazáson nem kapta meg a minimálisan szükséges voksot a szenátustól, a parlamentnek az ügyben a döntő szót kimondó házától. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a törvény egyik kidolgozója szerint nem rosszindulatból utasították el, inkább figyelmetlenségből nem kapta meg a javaslat a kellő számú szavazatot. A jelenleg hat településből álló Újvár község lakosai 2005 áprilisában népszavazáson döntöttek Ótelek és Jánosfölde leválásáról, az Ótelek (amelyet majdnem kilencven százalékban magyarok laknak) központú új közigazgatási egység létrehozásáról. A közben rájuk zúdult pusztító árvíz miatt és az újjáépítés közben az önállósulás háttérbe szorult, de azután Toróék kijárták a kormány jóváhagyását, elfogadtatták a képviselőházzal a tervezetet, most meg elbukott az indítvány. Toró jelezte, megkeresik a módját annak, hogy szeptembertől miként indíthatnák újra a folyamatot. /Pataky Lehel Zsolt: Három szavazat hiányzott Ótelek önállósulásához. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Utolsó nyilvános szereplésén, március 21-én a sepsiszentgyörgyi sajtóklubban, a vádra, miszerint ő is azok közé tartozott, akik 1968-ban kompromisszumot, csúnyább szóval ,,alkut” kötöttek volna a hatalommal, Domokos Géza úgy vélekedett, hogy alkut csak egyenlő vagy legalábbis egyenlőnek tűnő felek köthetnek, a romániai magyarság pedig újabb kori története során soha nem volt olyan helyzetben, hogy alkukat köthetett volna. Legfeljebb kompromisszumokat. A hatalom akkor sok új intézményt engedélyezett, ezek közé tartozott az általa irányított Kriterion is. A sok új intézmény hamar kiürült, a Kriterion viszont legvégig folytatta tevékenységét. Domokos Géza ezt mindig tudta, meddig lehet elmenni. Kötéltáncos volt kultúrpolitikusként, s később RMDSZ-vezetőként is, háló nélküli kötéltáncos, írta róla Bogdán László. /Bogdán László: Kötéltánc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Domokos Géza 1989 decemberében a romániai magyarság hazai képviseletének első embere lett, az RMDSZ megalapítója. A romániai fordulat előtt évtizedeken át – ahogy lehet – a magyar érdekekért a bukaresti párt- és államvezetéssel, a románsággal kellett folyamatos harcot vívnia, 1989 után gyakran az övéivel, a romániai magyar érdekképviselet radikálisabb vezetőivel és csoportosulásaival is gyakran szembekerült. Életének minden kétséget kizáróan legnagyobb kulturális tette a Kriterion Könyvkiadó létrehozása és működtetése. Szinte a csodával határos, hogy a diktatúra éveiben egészen a könyvbetiltásokig a Kriterion-könyvek a nemzetiségi önismeret ösztönzőivé, az emberi tartás támaszaivá, a magyar megmaradás legfontosabb eszközeivé váltak. Erdélyben a magyarlakta vidékeken olyan könyvvásárlási szokások s olyan olvasáskultúra alakul ki, amely a hazai magyarság belső tartását és ellenállását erősítette. Az írástudók csapatainak útegyengetője, mentora volt. Alapozó ember, írta róla Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A szellemi építkezés példaértékű embere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Fodor Sándor igaz barátjától búcsúzik, Domokos Gézától, aki arra használta fel párttag-mivoltát, hogy segítsen, és akinek döntő része volt abban, hogy a Kriterion Kiadó sikerei a határokon túl is elismertekké váltak. Az egész magyar nyelvterületen tekintélyt szerzett kiadójának. Az RMDSZ elnökéül Domokos Gézát választották meg, mert senki úgy nem ismerte románok politikai észjárását, mint ő. Azután a fejére olvasták ellenfelei, hogy a kommunista nomenklatúra embere. Egyre hevesebben támadták. És Domokos Géza minden támadójának válaszolt, majd lemondott elnöki tisztségéről. Lassacskán mind elmegyünk, írta Fodor Sándor. Egy olyan történelmi korszak emberei, akiket a holnap nemzedéke már nem ért meg. De biztos, hogy mindig egyenes gerincű emberek. Olyanok, amilyen Domokos Géza volt. /Fodor Sándor: Búcsú egy igaz baráttól. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

A választók 47 százaléka a Demokrata Pártra (PD) szavazna, amennyiben jövő vasárnap előrehozott választások lennének, és a lakosság több mint fele (54 százalék) nagyon elégedett, illetve elégedett az államfő, Traian Basescu tevékenységével, derült ki a felméréséből. A demokratákat a Szociáldemokrata Párt (PSD) követi 18, majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13, a Becali féle Új Generáció Pártja (PNG) és a Nagy Románia Párt (PRM) 6 százalékkal. A felmérés szerint az RMDSZ, a konzervatívok és a liberális-demokraták nem érik el a bejutási küszöböt. Basescu után Theodor Stolojanban bíznak a legtöbben (28 százalék), majd Gigi Becaliban (27 százalék). /INSOMAR: Vezetnek a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Június 30-án helyezték végső nyugalomra Domokos Gézát. Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház előcsarnokában felállított ravatalnál Incze Sándor református esperes búcsúztatta a jeles írót, politikust. Dávid Gyula beszédében megemlítette, hogy Domokos fiatalkori riportkötete után eltemette írói ambícióit, életét a könyvkiadásnak szentelte, a Kriterion létrehozásával és működtetésével szolgálta a közösségét. Domokos Géza jelentős építőmunkát végzett mind a Kriterion Kiadónál, mind pedig az RMDSZ élén – jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke. Gémesi Ferenc államtitkár a magyar kormány nevében úgy fogalmazott: „Bár mindannak, aminek Domokos Géza kezdeményezője, részese, szenvedője volt, ma még nem mérhető le a hatása, hiszen közelmúltunkban még túl sok a homály, a bizonytalanság vagy szándékos ferdítés és elhallgatás, de az ő több évtizedes tevékenységének értéke már ma is mindnyájunk számára nyilvánvaló. ” A színház elől indult a hosszú autós temetési menet Zágonba, itt temették el Domokos Gézát. /B. B. : Domokos Géza nemzeti közösséget építő érdemeit méltatták temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Főembert temetünk ma” – mondta Markó Béla /Mihály László: Főembert temettek a magyarok Zágonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A testületileg történő lemondást is fontolóra vették a Bihar megyei Székelyhíd tanácsosai Gyurcsik Zoltán polgármester viselkedése miatt, aki június 21-én tettlegességgel végződő incidenst okozott az egyik helyi vendéglőben. Az RMDSZ-es polgármester pofon vágott egy pincérnőt, akivel két nappal korábban azért került összetűzésbe, mert visszautasította, hogy rendezze számláját. Orosz Enikő, az érintett pincérnő feljelentést tett a rendőrségen. Gyurcsik Zoltán június 19-én visszautasította, hogy rendezze számláját a Székelyhíd központjában található étteremben. A pincérnő szerint nem ez az első eset, hogy az elöljáró a számla rendezése nélkül távozik a vendéglőből. Gyurcsik másnap megkereste Orosz Enikőt, sikertelenül próbálta meggyőzni arról, hogy vonja vissza a feljelentést. A június 28-án tartott székelyhídi tanácsülésen Rákóczi Lajos helyi tanácsos felkérte Gyurcsik Zoltánt, hogy tájékoztassa a testület tagjait az ügyről. „De miről?” – kérdezett vissza a polgármester. /Pofozkodott a polgármester. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Elállt mintegy két hónappal ezelőtt bejelentett lemondási szándékától Mikló Ferenc nagyszalontai önkormányzati képviselő, a képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetője. A nagyszalontai református egyházközség lelkészi, valamint a Bihari Református Egyházmegye esperesi tisztségét is betöltő Mikló Ferenc áprilisban mondott le tanácsosi mandátumáról. Lépését azzal indokolta, hogy nehezen tud megfelelni az általa betöltött tisztségekből fakadó sokirányú kötelezettségnek. A Krónika ellenben úgy tudja, a távozási szándék mögött Török László polgármesterrel, az RMDSZ nagyszalontai szervezetének elnökével támadt nézeteltérése húzódik meg. Az őszre halasztott európai parlamenti választások márciusi kampányában Mikló Ferenc ugyanis közölte: Tőkés László indulását támogatja aláírásával. /Nagyszalonta. Tanácsos marad Mikló Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Új ifjúsági ernyőszervezet alakult Gyergyóban a hét végén: a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) újjászervezését célzó közgyűlésre azokat az önálló ifjúsági szervezeteket várták, amelyek a továbbiakban az RMDSZ-szel együttműködve kívánnak tevékenykedni. Az alapító ülésen 41 szervezet képviselői jelentek meg. Az alapszabály vitáján, illetve a vezetőségválasztáson csupán 25 szervezet képviselői vettek részt, ugyanis a Wohlfart Rudolf (a GYTIT elődje, a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács március végén szabálytalanul megválasztott elnöke) köré tömörülő ifjak még az ülés tényleges munkálatainak megkezdése előtt kivonultak a teremből. A fiatalok Barti Tihamért, a gyergyószentmiklósi művelődési központ gazdasági igazgatóját választották a GYTIT elnökének, ügyvezető alelnöknek pedig Magyari Levente történészt szavazták meg. /Újjászervezték a GYTIT-t. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Markó Béla július 2-án elbúcsúzott közeli munkatársaitól, július 3-án benyújtja kormányfő-helyettesi tisztségéről való lemondását a miniszterelnöknek. „A következő időszakban elsősorban a szövetség elnökeként lesz rám szükség” – mondta Markó Béla. A miniszterelnökkel megbeszélte, hogy ezután is rendszeresen konzultálnak, hiszen a kormányt továbbra is a két koalíciós szervezet alkotja: a Liberális Párt és az RMDSZ. Arra a kérdésre, hogy miért volt fontos az államminiszteri tisztség, Markó kifejtette, egy épületben dolgozott a miniszterelnökkel, s ha úgy adódott, bármikor bement hozzá, megbeszélték a problémákat. A felügyelete alá tartozó területeket valóban felügyelte. A népszavazás eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy Markó lemondott erről a tisztségéről. Markó szerint előállhat olyan helyzet, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz egyáltalán képviselője Brüsszelben. /Szőcs Levente: ‘Nem tudtam eleget foglalkozni a saját szervezetem életével’. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Markó Béla lemondása a miniszterelnök-helyettesi tisztségről egyik alapvető dilemmáját tükrözi az erdélyi magyar érdekképviseletnek: hogyan ossza meg magát a bukaresti román politikai és az erdélyi magyar közösségi jelenlét között. A 2004-es választások nyomán megalakult koalícióba kerülésével az RMDSZ gyakorlatilag mindent a kormányzás lapjára tett fel. A Kolozsváron működő ügyvezető elnökség súlytalanná vált, a Bukarestben koncentrálódó központi vezetés pedig elefántcsonttoronyba zárkózott. Ezen a helyzeten próbál meg most változtatni az RMDSZ. A szövetségi elnök kormánybeli tisztségéből való visszalépése azonban aligha fogja megoldani a szövetség alapvető dilemmáit. A régiósodó Európában nagyobb célokat is meg lehet magyar érdekképviseletnek fogalmazni. Fel kell készülni azokra az időkre, amikor a hatáskörök, források régiós szintekre kerülnek le. Figyelni kell a régiós lehetőségekre. /Salamon Márton László: Kettősség. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Frunda György leváltását kérték július 2-án az Európa Tanács parlamenti közgyűlése román küldöttségének éléről a testület demokrata párti tagjai, akik azzal vádolták az RMDSZ-es szenátort, hogy nem vett részt a parlamenti közgyűlés jogi bizottságának ülésén, amikor az úgynevezett Marty-jelentés került terítékre. Az ET parlamenti közgyűlése elfogadta Dick Marty svájci törvényhozó jelentését, amely szerint „nagy valószínűséggel” léteztek több éven át titkos, a CIA által irányított fogolytáborok Romániában és Lengyelországban. A román küldöttség tagjai ezek után tiltakozó levelet fogalmaztak meg, amelyben közölték: mindaddig nem vesznek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, amíg Dick Marty el nem látogat Romániába, hogy a helyszínen vizsgálja meg: valóban vannak-e bizonyítékok állításaira. Frunda RMDSZ-es szenátor leszögezte: a bizottság június 7-i üléséről „igazoltan hiányzott”, mert éppen az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsát elnökölte Marosvásárhelyen. A szenátor politikai támadásnak tekinti demokrata párti kollégái bírálatait. „Amióta megírtam a jelentést a nemzetről, meg akarnak szabadulni tőlem” – fejtette ki a szenátor, aki az említett jelentésében keményen bírálta a román hatóságok kisebbségpolitikáját. /Cs. P. T. : Frundát fúrják a demokraták. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./