Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/
30951 tétel
2007. július 10.
Tőkés László kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy a református püspök és Markó Béla szövetségi elnök találkozóját az RMDSZ, illetve a független jelöltet támogató hat szervezet – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Székely Nemzeti Tanács (SZNT), Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), Magyar Polgári Egyesület (MPE), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (EMI) – képviselői közösen készítsék elő. Szilágyi emlékeztetett, az EMNT már tavaly sürgetett egy erdélyi magyar minimumprogramot, javasolva egyben az Erdélyi Magyar Kerekasztal összehívását. Szepessy László, az RMDSZ elnöki hivatalának igazgatója kifejtette, hogy Markó Béla, a szövetség elnöke elsősorban arra a javaslatára vár választ, amelyben egyeztető megbeszélésre hívta meg Tőkés Lászlót. Az, amit Szilágyi Zsolt javasol, másról szól – mondta Szepessy. /Markó–Tőkés előtárgyalásokkal? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2007. július 10.
Ma az RMDSZ erősebb, mint valaha – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök a 2004-es parlamenti választások után, amikor a Szövetségi Képviselők Tanácsa felhatalmazta az RMDSZ vezetőségét arra: folytassanak tárgyalásokat a Traian Basescu vezette D. A. Szövetséggel a kormányban való részvételről. Az RMDSZ sikeresen tárgyalt – ma már azt mondhatjuk: vesztére. Alig telt el két és fél év azóta, most az RMDSZ jobban meg van félemlítve, mint 1990 márciusában. Az RMDSZ tétován reagál, vezetőinek sokszor nem megfelelően érvelnek. Most arra kell tudni reagálni, hogy köztiszteletnek örvendő román értelmiségiek kérdőjelezik meg az RMDSZ létjogosultságát. Azt mondják: az etnikai pártok ideje lejárt, az Európai Unióban nincs már rájuk szükség. Ilyenkor kell tudni érvelni, rávilágítani a regionális (és ezen belül akár etnikai) pártok szerepére az Európai Unió régi tagországaiban, szembe kell tudni állítani a német, finn, észak-olasz stb. példát a hivatkozott franciával, spanyollal, kanadaival. /Salamon Márton László: Közérzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2007. július 10.
Borbély Tamás újságíró szerint szappanoperává silányulhat az eddig többnyire kudarc jellemezte romániai magyar felsőoktatás ügye, ha civilek, politikusok, szakmai csoportocskák továbbra is egyeztetés nélkül tűzik zászlajukra ezt a témát. Most kedvezőbb szelek fújnak: nagyrészt a magyarországi európai parlamenti képviselőknek köszönhetően a Bolyai Egyetemről már Brüsszelben is viszonylag sokat hallhattak. A téma széleskörű ismertetésében nagy szerepe volt a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak, főleg Hantz Péternek, akinek végül az állásába került az, hogy megpróbálta a figyelem homlokterébe állítani a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) visszásságait. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői konkrét cselekvésbe kezdtek. Azonban maguk a kezdeményezők is kételkednek sikerükben. Kelemen Atilla bevallotta: nem hiszi, hogy sikerül összegyűjteni a téma napirendre tűzéséhez szükséges törvényhozói aláírást. A magyarországi európai parlamenti képviselők is kifejtették, hogy az EU érzéketlen a nemzeti kisebbségek jogai iránt. Feloldhatatlannak tűnő ellentét van a romániai magyar közösségen belül. Az ellentét az önálló egyetemet ellenző BBTE magyar oktatóinak többsége, illetve az új felsőoktatási intézmény mellett síkra szálló politikusok között húzódik meg. A helyzet nem ennyire egyszerű, az oktatók körében is vannak, akik önálló egyetemet akarnak. A BBTE magyar tanárainak többsége a status quo hívei, az intézmény tekintélyéből ők maguk is profitálnak. Azonban a jelenlegi állapot fenntartása veszélyes. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelent garanciát az etnikai kérdés megoldására. A 2004-ben csatlakozott Szlovákiában most betiltanák a településnevek magyar használatát. Mindezt Brüsszel passzívan szemléli. Az egyetemi szenátus etnikai összetétele miatt a magyarok véleménye bármikor lesöpörhető az asztalról. /Borbély Tamás: Buktató mulasztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2007. július 11.
Az RMDSZ számára is elfogadható döntés született az egyéni választókörzetes rendszerre vonatkozó törvénytervezet kapcsán – fogalmazott Markó Béla RMDSZ- elnök sajtóértekezletén. A megmaradt szavazatok bekerülnének egy kosárba, ahonnan újraosztanák azokat. Ezáltal elvben biztosítani lehetne az arányos képviseletet. /Markó: Az RMDSZ számára fontos az arányos képviselet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2007. július 11.
„Nem akarjuk kockáztatni a magyarok brüsszeli képviseletét, nyitottak vagyunk a párbeszédre, azonban Tőkés László részéről eddig még nem érkezett válasz a meghívásomra” – nyilatkozta Markó Béla sajtótájékoztatóján. Az egyeztetést Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke javasolta egy nappal korábban. „A Markó-Tőkés találkozóra július huszadikán kerülhet sor, ugyanis abban az időszakban várhatóan mindkét magyar politikus a nyári szabadegyetemen lesz. Azonban, ha a július 20-ára tervezett nyilvános fórumra Markó nem látogat el, az mind a szervezők, mind a résztvevők számára nagy csalódást jelenthet” – fejtette ki Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő. Markó a sajtótájékoztatón elmondta, még nem döntött arról, hogy ott lesz-e Tusnádon, ugyanis „a meghívás lényege nem az, hogy részt veszek-e egy nyári szabadegyetemen, hanem hogy létrejöjjön a kommunikáció az RMDSZ képviselői, illetve Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői között”. /Illyés Judit: ‘Nem kockáztat’ az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2007. július 11.
Az RMDSZ az európai parlamenti választások kérdésében konzultációkat akar folytatni a magyar közösség szervezeteivel, hogy ne veszélyeztessék a magyar közösség képviseletének biztosítását Brüsszelben, jelentette ki Markó Béla. Ami a Tőkés László püspöknek eljuttatott beszélgetésre való meghívást illeti, Markó kijelentette: a találkozás célja, hogy megállapodjanak bizonyos együttműködési keretben, megjelöljék a közös prioritásokat, és az európai parlamenti választások képviselőjelölt listákról tárgyaljanak. /Szó eshet a lista módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2007. július 11.
Tibori Szabó Zoltán szerint sok mindent sikerült az elmúlt években elérni a magyarság jogainak biztosítása terén, vannak magyar iskolák, magyar művelődési intézmények, amelyeket a román állam eltart, elismerték a magyar nyelv használatának jogát, meghozták az elkobzott javak visszaszolgáltatását lehetővé tevő törvényeket. Más kérdés, hogy ez lassan történik, de sok magyar magánszemély, egyház és intézmény visszakapta elrabolt javait. Két fő célkitűzés van azonban, amit az RMDSZ-nek nem sikerült megvalósítania: az egyik az önálló állami magyar egyetem létrehozása, a másik az autonómia. Most ezekre kellene összpontosítani. Ehelyett Tibori szerint jól fizetett európai, helyi önkormányzati és román parlamenti helyekért folynak harcok. Az RMDSZ-ből kiszorult erők azt akarják, hogy a szövetség lépjen velük koalícióra. Tőkés Lászlót az erdélyi magyarság 22 százaléka támogatja, egy közvélemény-kutatás szerint. Tőkés László egyházi segítséggel összegyűjtötte a szükséges támogató aláírásokat. Tibori szerint Markó Béla kényszerhelyzetbe került, „engedni kényszerül a zsarolásnak”. Belement abba, hogy a következő időszakban találkozzon a püspökkel. Tőkés László az RMDSZ-t „erdélyi nemzeti kerekasztal” mellé kényszerítené, amelyen a szövetség elveszítené az „első az egyenlők közötti” státusát, és meg kellene állapodnia a szervezetből az elmúlt években távozott sértődöttek által létrehozott alternatív szervezetekkel. /Tibori Szabó Zoltán: Bűvös kör. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2007. július 11.
Nagykorúsodott, 18. születésnapjához érkezett a tusványosi szabadegyetem, és negyedik alkalommal szervezik meg a konkurens rendezvényként kitalált MIÉRT EU-tábort. A kilencvenes évek elején, amikor Bálványoson megrendezték az első szabadegyetemet, magyarországi és hazai magyar politikusok voltak az előadók. Mára ellenzéki táborrá változott, az anyaországból a Fidesz, Erdélyből pedig elsősorban az RMDSZ ellenzékének tekintett személyek, csoportosulások vesznek részt a rendezvényen, bár még mindig presztízskérdés az RMDSZ színeiben politizálók számára is, hogy meghívást kapjanak egy-egy előadásra. A MIÉRT EU-tábor az RMDSZ-es politikusok rendezvénye. Ezen a héten megfordul Tusnádon mindenki, aki számít a szövetségben, és jelen lesznek a magyarországi támogatók közül az MSZP képviselői. Többnyire a kérdések egyoldalú megvilágítására lehet számítani. A média és politika viszonyáról például kizárólag politikusok szólnak, ők tartanak előadást arról, hogy függetlenek-e a romániai magyar újságok. A jövő héten kezdődő tusványosi szabadegyetemen jelen lesz több RMDSZ-es politikus, és véleményt mondanak román elemzők, politológusok is. Érdekesnek ígérkeznek a társadalomtudományi előadások. Egyelőre nem szerepel a programban a Markó–Tőkés találkozó. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is tart majd előadást. Két tábor, melyben hasonló témaköröket vizsgálnak, de különböző időpontban. Éppen arra lenne szükség, ami a kilencvenes évek elején jellemezte a Bálványosi Szabadegyetemet, hogy egy asztalnál folyjon a vita, közösen keressék a megoldásokat. /Farkas Réka: Tábor és ellentábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2007. július 12.
A kormány nem avatkozik be az igazságszolgáltatásba, az igazságszolgáltatásnak sem lenne szabad beavatkoznia a kormány teendőibe – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu kormányfő azokról az ügyészségi eljárásokról, melyeket az RMDSZ kormányzati és önkormányzati tisztségviselői ellen indítottak a magyar közösségek számára kiutalt pénzforrások miatt.,,Azt hiszem, néhány ügyész a 1990. előtti politikai rendszert veszi alapul” – nyilatkozta az ügyészségi eljárásokról a kormányfő. A Korrupcióellenes Ügyészség jelenleg Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, Erdei Doloczki István Szatmár megyei képviselő, Szabó István szatmári tanácselnök és Riedl Rudolf, a megye alprefektusa ellen folytat vizsgálatot amiatt, hogy a magyar közösségek lakta erdélyi települések számára aránytalanul magas pénzforrásokat utaltak ki. /(-kas): Kiállt az RMDSZ-es tisztségviselők mellett a kormányfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./
2007. július 12.
A kisebbségi törvény elfogadására a román parlamentben nincs akarat, állapította meg Király András képviselő. Úgy látja, hogy a nyugdíjtörvényt elfogadják, januártól életbe lép. Szerinte van esély új magyar miniszterelnök-helyettesre azután, hogy Markó Béla lemondott erről a posztról. Király András szerint a két tábornak össze kellene fogni, Tőkés László püspöknek is többet érne a közös lista, mint az egyénileg megszerzett cím. A képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ-nek nincs jó sajtója. Irházi János újságíró közbevetette, van olyan országos újság, amely az RMDSZ-szel kezdődik és végződik. Király András elismerte, a népszavazást követően az RMDSZ részéről hiányzott az önkritikai hang. /Irházi János: “Már egy tartózkodással bevonulhattunk volna a történelembe” Király szívesen látna egy közös EP-listát Tőkés Lászlóval. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./
2007. július 12.
„Minden elképzelhető” – kommentálta július 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke azt az elképzelést, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján Markó Béla és Tőkés László kapja meg az első két helyet. E forgatókönyv szerint a szövetségi elnök és a püspök a választások után nem fogadná el mandátumát, hanem átadná a helyét a listán következő jelölteknek. A javaslatot Toró T. Tibor képviselő fogalmazta meg tavaly decemberben, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ párbeszédének elindításakor. Toró szerint a „forgatókönyvtől” nem zárkózik el Tőkés László sem. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta: tekintettel arra, hogy a püspök jelezte, a választások kapcsán hajlandó az RMDSZ-szel párbeszédet folytatni, valószínűsíthető, hogy Tőkés püspök számára is elfogadható helyet kap az RMDSZ EP-választási listáján. /Cs. P. T. : Markó és Tőkés befutó helyeken? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
2007. július 12.
A legfontosabb erdélyi magyar prioritásnak nevezte Tőkés László és Markó Béla tervezett találkozóját Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-es képviselő. Kiadott közleményükben leszögezték: összefogásra és egységre van szükség. /Farkas Réka: Összefogást akarnak (RMDSZ-es képviselők állásfoglalása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./
2007. július 12.
A MIÉRT által szervezett tusnádfürdői EU-tábor második napján a média és politika viszonyából volt szó. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alenöke szerint a romániai magyar sajtó a piac mérete miatt eleve csak részben szabad, ugyanakkor a médiamunkások hiányos szakmai felkészültségük miatt ezt a részleges szabadságot sem tudják kihasználni. A „képviselők és a szenátorok azt csinálnak a sajtóval, amit akarnak” – hangoztatta Gáspárik. Soós Róbert, a maszol.ro vezető szerkesztője szerint a romániai magyar internetes média legnagyobb problémája, hogy a szerkesztett portáltartalmat fogyasztók száma négy-ötezer egyedi látogatóra tehető, míg a reklámügynökségek ingerküszöbét tízezer látogatóval is alig-alig lehet elérni. /Sajtószabadság, piacosan. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, szemléletváltásra is szükség van a romániai magyar fiatalság körében. Meg kell tanulni helyben megoldani a saját problémákat, nem lehet mindenért Brüsszelbe futni, összegyűjtött aláírásokkal a kézben. Az ügyvezető elnök kitért az erdélyi magyarság körében tapasztalható megosztottságra is, a sajtó alapvető feladatai között pedig megemlítette az elfogulatlanságot és a kritikai látásmódot. A meghívott vendégek (Korodi Attila miniszter, Újhelyi István MSZP-s államtitkár, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke) rövid beszédükkel köszöntötték a résztvevőket. A programban meghívottként szerepelt Markó Béla RMDSZ-elnök is, de ő nem vett részt a megnyitón. /Tötszegi Orsolya. Fodor Tekla: Tusnádfürdői laza Eu-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2007. július 12.
Indoklás nélkül vonják meg a támogatást a magyar kormányt és határon túli szócsöveit bíráló kisebbségi médiumoktól. Nem adnak magyarázatot a kormányzati nemzetpolitika képviselői arra a kérdésre, miért csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezeteknek jut pénz. Az Erdélyben és Kárpátalján is széles körű visszatetszéssel kísért gyakorlat szerint a magyar közösségek túlélése szempontjából kulcsfontosságú területekre nem írnak ki pályázatot. Erdélyi civil szervezetek és lapkiadók az elmúlt években rendszeresen bírálták a Szülőföld Alap (SZA) pályázati politikáját, részrehajló pénzosztogatással vádolva a magyar kormánynak alárendelt intézményt. Álláspontjuk nem változott azután sem, hogy az alap nemrég közzétette a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait, valamint a pályázóknak megítélt támogatásokat. Makkay József, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozott: Magyarországon és Romániában ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja. Makkay sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó rendszeresen kimarad a támogatottak köréből. Ennek megfelelően az idén sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepeltek a nyertesek között, miközben ezeket a kiadókat az SZA kuratóriuma nem tájékoztatta a döntés indokolásáról. Sérelmezi a részrehajló elbírálást Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke is, ismertetve: a MIT-hez tartozó szervezetek alig jutottak támogatáshoz. A Szülőföld Alap kollégiumában Erdélyt képviselő Székely István – történetesen az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja – újságírói kérdésre nem kívánta megindokolni, miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. Két és fél milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, amely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott; az alapítvány mögött a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó húzódik meg, amely kiadja az Erdélyi Riport hetilapot. Bőkezűnek bizonyult a Szülőföld Alap a Kelemen Hunor RMDSZ-es ügyvezető elnöke tulajdonában lévő Transindex hírportállal is, amelynek két pályázata hétmillió forintot kapott. A több mint száz civil szervezetet tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége hiányolja, hogy a kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára létfontosságú területekre nincs kiírás és pályázati lehetőség az alap programjai között: az ifjúsági, nem szak-könyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozókat pedig csak bizonyos szűk sávban támogatnak. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az észrevételekre akkoriban úgy válaszolt: azok számára idegen a magyar kormány új, kétpillérű nemzetpolitikája, akik etnobizniszben gondolkodnak, és nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez. Hasonló gyakorlatot követ a Szülőföld Alap Kárpátalján is. Az áttörés még nem következett be a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolatában – szögezte le Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Kovács szerint ugyanis a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor is az UMDSZ kapta a Kárpátaljára irányuló támogatások döntő többségét, igen csekély az elmozdulás. A tények önmagukért beszélnek. A határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap Kulturális és Egyházi Kollégiuma legutóbbi ülésén 80 millió forint elosztásáról döntött a kárpátaljai pályázatok vonatkozásában. A kulturális célra fordítható keretösszeg – 33,2 millió forint – közel kétharmadát, konkrétan 19 millió forintot az 50 tagot számláló, Horváth Sándorné nevével fémjelzett Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete kapta. A kuratóriumban szavazati joggal Kárpátalját történetesen az UMDSZ által delegált Horváth Sándor képviselte. A könyvkiadásra szánt pénz 80 százalékát az Intermix Kiadó (vezetője Dupka György UMDSZ-alelnök), valamint az UMDSZ tagszervezete, a Lembergi Magyarok Kulturális Egyesülete érdemelte ki. A KMPSZ pályázatait – egy kivételével – szintén elutasították, mivel azok oktatási célt szolgálnak, addig a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülők és Pedagógusok Tanácsa a kulturális keretből is támogatásban részesült, és ezzel együtt megkapta a továbbpályáztatásra kiírt, 8,5 millió forintra rúgó keret teljes egészét. A Szülőföld Alap ukrajnai támogatásainak aránytalanul nagyobb részét továbbra is az UMDSZ holdudvarába tartozó szervezetek kapják. A magyar kormány állítólag azért alakította át a határon túli magyarok támogatásának rendszerét, hogy igazságosabbá tegye az elosztást. /Rostás-Székely: Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap. = Magyar Nemzet, júl. 12./
2007. július 13.
Továbbra sem tudni, mikor találkozik Markó Béla és Tőkés László. „Kommunikációs csata indult be az RMDSZ és Tőkés László támogatói között” – állapította meg Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Toró elmondta, sem Markó Béla szövetségi, sem Kelemen Hunor ügyvezető elnök nem válaszolt telefonhívásaira. /Gazda Árpád: Kommunikációs versengés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./
2007. július 13.
Az 1948 és 1963 között politikai bűnökért hozott ítéletek eltörlésére vonatkozó törvényt kezdeményez Eckstein-Kovács Péter. A tervezet, amelynek másik két társszerzője Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő, kártérítést is kilátásba helyez az érintettek, illetve azok utódai számára. – Nem rehabilitálásról, hanem az olyan politikai perekben született ítéletek megsemmisítéséről van szó, amelyeket 1948–1963 között hoztak Romániában – az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi egyezmények ellenére. A jogszabály hivatalból törölne minden ilyen ítéletet függetlenül attól, hogy az érintettek kérvényezik-e vagy sem. A törvény hatálya alá eső ügyek azonosítása az erre a feladatra kijelölt ügyészek dolga lesz. Ami pedig a kártérítést illeti, az elképzelések szerint pontos összeg lenne meghatározva minden börtönben töltött hónapért, amelyet az elítélteknek ártatlanul kellett elszenvedniük. Eckstein-Kovács Péter reményének adott hangot, hogy az RMDSZ-vezetőknek és Tőkés Lászlónak sikerül megegyezniük abban, hogy a püspököt befutó hely illesse meg a szövetség EP-jelöltjeinek listáján. /SZ. K. : Javaslat politikai bűnökért hozott ítéletek eltörlésére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2007. július 13.
Tusnádon, a Miért által szervezett EU-táborban július 12-én Birtalan József, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének elnöke a közigazgatásban jelen levő korrupcióról tartott előadást, Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke a helyi szintű fejlődési lehetőségekről, a regionális fejlesztésekről, Winkler Gyula államtitkár az unió hétéves költségvetéséről számolt be, Antal István RMDSZ-képviselő a fiatal vállalkozóknak adott tanácsokat, Takács Emőke, az OTP Bank Románia munkatársa a fiatalok pénzszerzési lehetőségeit mérlegelte. Szász Attila államtanácsos a tanulás és a piac adta lehetőségek kihasználására ösztönözte a jelenlevőket. Csáka József, a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke a romániai kis- és közepes vállalkozások versenyképességéről beszélt. /Iochom István: Gazdaságról, korrupcióról, fejlődésről (Tusnád, EU-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./
2007. július 13.
Szűcs László, a lap főmunkatársa szerint a Markó-Tőkés csúcstalálkozóval a lényeges dolgokat a szőnyeg alá söprik. Szerinte senki sem kérdezi meg, mi van az egyik fél magabiztos harciassága mögött? Az újságíró nem hiszi, hogy képes lenne a tartós együtt cselekvésre a két vezetői gárda, továbbá nem lesz attól jobb az RMDSZ megítélése, hogy választási alkut köt radikális bírálóival. /Szűcs László: A csúcs árnyékos oldala. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2007. július 14.
„Erdély nem a magyaroké, nem a románoké és nem az itt élő nemzetiségeké”, fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tusnádfürdői EU-táborban. Mint mondta, nem az egymás mellett élő etnikumok döntenek Erdély sorsáról, nincsenek kellő befolyással a regionális politikákra, az infrastrukturális fejlesztésekre. A szövetségi elnök szerint minden Erdélyben élő nemzetiségnek szüksége lenne az autonómia sajátos változataira. Markó előadásában az erdélyi dilemmáról – a modernizáció és tradíció szembenállásáról – értekezett, amely szerinte hamis áldilemma. Szerinte a romániai magyarság jövője az uniós csatlakozást követően nem a beolvadásról, asszimilációról, nem az elszigetelődésről meg bezárkózásról, hanem a tradíciónak a modernizáció szolgálatába való állításáról kellene szólnia. Bukarest közelsége nem jelentheti Erdély távolban maradását – nyomatékosított Markó. Újfajta egységet szorgalmazott Erdélyben. Elmondta, hogy a romániai magyar közéletben létezik egy erős, sok éves tapasztalattal bíró, számos téren bizonyított RMDSZ, de ugyanakkor létezik egy RMDSZ-en kívüli, csekély támogatottsággal rendelkező kisebbség, amelynek céljai azonosak az RMDSZ céljaival, különbségek az eszközök és a megvalósítás terén vannak. Az RMDSZ elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-en kívül álló szervezeteknek bármilyen kicsi is a támogatottsága, a közelgő választásokon minden egyes szavazatra szükség van, különben fennáll a lehetősége annak, hogy a romániai magyarság brüsszeli képviselet nélkül marad. /Markó: Vissza Erdélyt az erdélyieknek! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ „Erdélyt vissza az erdélyieknek!”. Azaz: Erdélyt vissza kell adni az ott élő románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó megismételte korábbi kijelentését, miszerint Erdélyt „keleti Svájccá” kellene változtatni, vagyis olyan régióvá, ahol partnerként létezhetnének együtt az ott élő népek, közösségek, mégpedig a maguk sajátos autonómiájával. Markó Tőkés Lászlóra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökére utalva az együttműködés jó példájaként említette a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálásának ügyét. /Markó Béla: Erdélyt vissza kellene adni az erdélyieknek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
2007. július 14.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke július 13-án Nagyváradon kijelentette: nem fog megelégedni azzal, hogy őt felvegyék az RMDSZ EP-listájára. Kérni fogja a korrupcióval gyanúsított esetleges jelöltek listáról való levételét is. A püspök bejelentette: erről fog tárgyalni Markó Béla RMDSZ-elnökkel a jövő héten Tusnádon. Tőkés szerint a felmérések az RMDSZ támogatottságának drasztikus csökkenését mutatják, ezért az RMDSZ jelenlegi listájának semmi esélye nincs. “Nem hozhatom veszélybe a magyarság érdekeit azzal, hogy egy olyan listán jelöltetem magam, amely már eleve bukásra van ítélve” – tette hozzá. Tőkés ugyanakkor elmarasztalta Markót amiatt, hogy “nem korrektül készíti elő a tusnádi találkozót”. /Tőkés az EP-listáról. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./
2007. július 14.
A tusnádfürdői EU-tábor második napjának témája a média és politika viszonya volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke elmondta: a sajtószabadság csakis korlátok között működhet. A törvény szabályozhatja azt, hogy mi kerüljön be egy műsorba és mi ne, a műsor megszerkesztésébe viszont már nincs beleszólása. Gáspárik szerint három tényező döntő módon befolyásolja a sajtószabadságot: lényeges, hogy kik állnak a média tulajdonosi körében; fontos ugyanakkor a technológiai, műszaki felkészültség, mint ahogy a szakmai felkészültség is mérvadó. Kelemen Attila az Erdély Fm igazgatója A média mint manipulációs eszköz címmel tartott előadást. Anekdotákkal fűszerezett beszéde a sajtó negatív oldalára mutatott rá: a „féligazságok tőzsdéjének” nevezte a sajtót, amelynek hihetetlen játéktere van. Bár sokan úgy vélik, hogy a politikum befolyásolja a médiát, Tamás Sándor képviselő azt bizonygatta, hogy ez épp fordítva van: a politikusok azok, akik alkalmazkodnak a sajtóhoz, félnek ennek hatalmától, a sajtószabadságtól. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a politikusok és sajtósok egymásra vannak utalva. Kádár Magor, a BBTE oktatója a politikai marketingről, illetve a politikusok arculatáról, imázsáról tartott előadást. /Média és politika viszonya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2007. július 14.
Augustin Zegrean, Tudorel Toader és Puskás Bálint új alkotmánybírók július 13-án az államfő előtt letették az esküt. Puskás Bálintot, az RMDSZ szenátorát a szenátus javasolta e tisztség betöltésére. Az alkotmánybírók újabb három évre Ioan Vidát választották meg az intézmény elnökének. /Letették az esküt az új alkotmánybírák. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2007. július 14.
„Maros megye odafigyel a városi szervezetre, de a polgármesterjelölt nem csak Marosvásárhely dolga”. Megtaláljuk a módját, hogy megfelelő döntést hozzunk”, válaszolta Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke sajtótájékoztatón, a Népújság felvetésére, amely szerint egyesek úgy látják, hogy a megye nem ért egyet a városi szervezetnek a polgármesterjelölt ügyében hozott döntésével. Kelemen kijelentette: az RMDSZ nem érzi úgy, hogy a választók eltávolodtak volna tőle az államfő felfüggesztéséről szóló referendum után. Kelemen Atilla kijelentette: a marosvásárhelyi polgármester-jelölt választása Maros megye problémája is, akár az országos RMDSZ problémája is. Kelemen elismerte, hogy Csegzi Sándor a marosvásárhelyi RMDSZ jelöltje, de mint mondta, még sok körülményt kell figyelembe venni. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Marosvásárhely polgármesterjelöltje nem csak a városi szervezet ügye. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
2007. július 16.
Az erdélyi magyarok Romániához és az anyaországhoz fűződő viszonyáról tartottak előadást politikusok a hétvégén zárult tusnádfürdői EU-táborban. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára egyik előadásában közölte: szakítani kell azzal a nézettel, amely szerint az anyaország az „adakozó”, a külhoni magyar közösségek pedig a „támogatottak”, ez utóbbiak ugyanis most egyenrangú partnerek, kiszámíthatóvá kell tenni az együttműködést. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy Románia EU-csatlakozásával teljesen új történelmi helyzetet teremtett. „Nagy figyelmet kell most szentelni arra, hogyan tudjuk bevonni az uniós forrásokat a nemzetpolitikába. Főleg arról van szó, hogy miként lehet európai pénzeket felhasználni a magyarok lakta régiókban útépítés, környezetvédelem vagy bármilyen infrastrukturális beruházás finanszírozásához” – emelte ki. Szerinte Románia európai uniós csatlakozása után úgy lehet versenyképessé tenni a magyar közösségeket, ha az együttműködésbe sikerül bevonni európai forrásokat is. Gémesi szerint meg kell találni azokat az intézményeket, amelyek az egyes magyar közösségek élete szempontjából meghatározóak. „Úgy kell finanszírozni ezeket, hogy ne kelljen minden évben újra pályázni, alkut kötni, hanem váljon kiszámíthatóvá az a támogatás, legyen látható íve” – hangoztatta, ilyen intézménynek nevezve például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Markó Béla RMDSZ-elnök tusnádfürdői beszédében az „Erdélyt vissza az erdélyieknek!” jelszót járta körül. A politikus úgy véli, Erdély sorsát nem Bukarestben, a központi politika szintjén kell eldönteni, hanem az erdélyieknek kell azt befolyásolniuk. „Ma már bátran, de másképpen kell megfogalmazni az egykori irredentának minősülő jelszót: Erdélyt vissza! Természetesen ma már más tartalommal kell megtölteni ezt a jelszót, úgy változtatva meg, hogy Erdélyt vissza kell adni az ott élő románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek” – emelte ki Markó. /Véget vetnek az adakozásnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2007. július 16.
Tanulságosak Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárának az adakozó anyaországról és a támogatott határon túli magyarokról a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott kijelentései. Gémesi szerint azért kellett felszámolni az adakozó-támogatott viszonyra épülő rendszert, mert egyenlőtlen helyzetet teremtett Magyarország és a külhoni közösségek között. Ezzel szemben a határon túliak meggyőződése: az eddigi támogatási rendszerrel azért kellett szakítani, mert jelentős mértékben az Orbán-kormány idején, a státustörvény égisze alatt dolgozták ki, vigyázva, hogy a budapesti finanszírozásból egyaránt kapjanak a Kárpát-medencében működő magyar szervezetek – „legitimitásuktól” függetlenül. A Gyurcsány-kormány új nemzetpolitikát hirdetett meg, ezzel a mottóval mindent felszámoltak, ami eddig működött. A jól bejáratott Magyar Állandó Értekezlet helyét – a mindenkori Kárpát-medencei ellenzék kiiktatásával – átvette a ritkán, de eredménytelenül ülésező Regionális Egyeztető Fórum, a határon túli magyarok sokrétű problémáit és igényeit átlátni képes közalapítványok megszűntek, a romjaikon felhúzott Szülőföld Alap pedig elnézi a baráti pénzosztozkodást. Ezzel csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezetek kapnak támogatást. Erdélyben például egyetlen fillért sem kapnak az RMDSZ-t bírálni merő újságok, Kárpátalján annak a könyvtáros egyesületnek juttatnak 19 millió forintot, amely vezetőjének férje képviseli a régiót az SZA kuratóriumában. A fenti, Gémesi szerint csupán etikailag kifogásolható esetek fölött persze szemet hunyt az új magyar nemzetpolitika. /Rostás Szabolcs: Adakozópolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./
2007. július 16.
Dávid Csaba, a marosvásárhelyi városi RMDSZ elnöke nem akart konfliktusba kerülni a sajtótájékoztatón jelen levő Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnökkel, ezért kijelentette: ha a jelenlegi alpolgármester, Csegzi Sándor jelölésének kérdését, (akit a városi szervezet Borbély László miniszter ellenében szavazott meg polgármester-jelöltéjének) a magyarság szempontjából országosnak tekintik, akkor az RMDSZ-hez tartozó szervezeteknek jogukban áll elemezni ezeket a véleményeket. Dávid Csaba elismerte, hogy Csegzi Sándor a marosvásárhelyi RMDSZ polgármester-jelöltje. /Bögözi Attila: Mégsem Csegzi? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2007. július 17.
Tőkés László szívesen tárgyalna az RMDSZ vezetőivel az európai parlamenti választásokról, de bizalmatlan az RMDSZ iránt, és bizonytalan az esetleges együttműködést illetően. Az ÚMSZ – hosszú idő után először – interjút készített Tőkés László püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Elvben van még lehetőség arra, hogy közös lista alakuljon ki az RMDSZ-szel, nyilatkozta. Megszerezte 140 ezer aláíró támogatását, ez mutatja, hogy az RMDSZ nem fedi le az egész romániai magyarságot. Tőkés László csak akkor indulna közös listán, ha erre áldását adja az őt felkérő hat szervezet. Jó lenne előkészíteni a találkozást Markó Bélával. Ő készen áll a tusványosi táborban a találkozóra. Ha sikerül most kompromisszumot kötni, Tőkés elképzelhetőnek tartja az elkövetkezendő időkben az összefogást. Az autonómia ügye csak teljes összefogással képviselhető. /Both Abigél: Tőkés László – bizalmatlanság és bizonytalanság közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
2007. július 17.
Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője szerint csökken az esélye annak, hogy az „erdélyi magyar-magyar csúcs” létrejöjjön. Az RMDSZ-nek az utóbbi egy évtizedben soha nem volt nagyobb szüksége arra, hogy külső ellenzékével tárgyalva, némileg megszabaduljon az egyenpártiság ballasztjától. A szövetség vezetői az utóbbi időben számos jelét adták ennek akkor is, ha a hivatalos megnyilatkozásokban tetten érhető egyféle kevélység, egyfajta leereszkedő magatartás. Másrészt a Tőkés László nevével fémjelzett csoportosulásnak is szükségük volna önlegitimációra. A lap szerint Tőkésék nem érzik a kompromisszumkötés kényszerét, egyik fél sem készített el egyfajta problémakatalógust. /Salamon Márton László: Ami késik, múlik is? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
2007. július 17.
Markó Béla RMDSZ-elnök ma vagy holnap kész lenne közös asztalhoz ülni Tőkés Lászlóval – közölte Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója, miután a református püspök nem fogadta el a korábban felajánlott dátumok egyikét sem. Szepessy hozzátette: Markó továbbra sem a Tusványos tábor keretében kíván találkozni Tőkés Lászlóval. Tusványost helyszínként eredetileg Tőkés László javasolta az RMDSZ elnökének, aki azonban úgy véli, hogy nem egy diáktábor lenne a legmegfelelőbb keret egy komoly megbeszélés számára. Az EMNT stábja ragaszkodik ahhoz, hogy az elnöki találkozó előkészítésére az RMDSZ, illetve a Tőkés László jelölését támogató hat szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – képviselői üljenek össze, és határozzák meg azokat a kérdéseket, amelyekben a felek egyetértenek, valamint azokat is, amelyekben nézetkülönbség van. Markó szerint azonban először az elnököknek kellene találkozniuk. /Markó új ajánlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
2007. július 17.
Lesz-e Markó–Tőkés találkozó? Szükségességét mindkét fél felmérte, s míg Markó retorikája napról napra engedékenyebb, Tőkés egyre keményebb feltételeket szab. Markó Béla régóta emlegeti a tárgyalásokat, a magyar–magyar párbeszéd szükségességét, de komolyan csak a bukott népszavazási kampány óta gondolja. Az RMDSZ akkor szembesült először azzal, hogy a magyar szavazókra gyakorolt hatása már nem egyértelmű. Tusnádon Markó már úgy beszélt a megegyezésről, mint szükségszerűségről, igaz, kiemelte, az RMDSZ a tapasztalt, erős szervezet, amelynek tárgyalnia kell a gyenge, ,,súlytalan”, ,,más szervezetekkel”, ellenkező esetben ,,hiányozhat a szavazatuk”. Egy-két évvel ezelőtt az RMDSZ elnöke még hallani sem akart arról, hogy a szövetségen kívül is van élet. /Farkas Réka: A kiegyezés felelőssége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./