Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
6293 tétel
2004. január 3.
Parázs vita támadt Szatmárnémetiben a tanácsi testület tavalyi utolsó ülésén, amikor a két jogász alkalmazására kiírt pályázat került szóba. Ilyés Gyula alpolgármester kijelentette, ragaszkodik ahhoz, hogy a két leendő jogász közül legalább az egyik tökéletesen ismerje a magyar nyelvet is, hiszen a szaknyelv fordítására nincs alkalmas embere a polgármesteri hivatalnak. Az ülésen kiderült, hogy a sajtóban megjelent értesítőben a polgármesteri hivatal titkára által eszközölt belejavítás miatt nem szerepelt a magyar nyelv ismeretére vonatkozó kritérium. A leendő jogász, vagy jogászok magyar nyelvtudásának hasznosságával több tanácsos is egyetértett. /(pcx): Szatmárnémeti: Magyarul is tudó jogászt keres a polgármesteri hivatal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 3./
2004. január 3.
Szilveszter este úgy megtelt a szatmárnémeti Északi Színház, hogy még pótszékeket is elő kellett venni. A darabot megelőzte a híre: szerzője, Sárossy Szüle Mihály, aki 1922–től színészként és rendezőként dolgozott budapesti, majd vidéki színházaknál. 1927–ben amerikai vendégszereplésre indult, majd operettszínházat alapított New Yorkban, amelyet 1934–ig, hazatéréséig vezetett. Itthon ismét játszott, rendezett, színházat igazgatott, darabokat, sőt könyveket írt. 1946–tól ugyanazt folytatta New Yorkban, később egy ottani magyarlakta vidékeket járó vándortársulat vezetőjeként, majd Miamiban, ahol ismét létrehozza a saját színházát, melyben magyarországi művészek vendégjátékát is megszervezte. 1982–ben megírta – barátja, Jávor Pál személyéhez kötötten – az amerikai magyar színjátszás történetét. Végül hazatért, Budapesten halt meg, 1992–ben. Sárossy Szüle Mihály Egy bolond százat csinál című zenés komédiájából film is készült, ifjabb Latabár Kálmán főszereplésével, amelyet Budapesten 1944 végéig vetítettek, hatalmas sikerrel. Annak ellenére, hogy a történet látszólag semmivel nem több a kor filléres regényeinél. /Báthory Éva: Szilveszter a színházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 3./
2004. január 3.
Nagyvárad magyarsága az Állami Színházban, a Hyppolyt, a lakáj című zenés vígjáték bemutatójával ünnepelte a 2004-es év beköszöntét. Nagyváradon már hagyomány, hogy a város magyarsága a színházban szilveszterezik. A bemutatót követően éjfélkor a színművészek 700 pohár pezsgőt osztottak szét a közönség soraiban, újévi köszöntőt mondott Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, majd Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Pozsony főterén pontban éjfélkor megjelent a Szent Márton dóm tetején látható stilizált Szent Korona lézerképe, amellyel a fővárosi önkormányzat hosszú évtizedek után felvállalta Pozsony múltját, azt, hogy a Duna-parti város évszázadokon át a magyar királyok koronázási helye volt. A honatyák szerint a Szent Korona méltó jelképe lesz a városnak, amely az uniós csatlakozással párhuzamosan jelzi a szlovák főváros európai voltát. /Szilveszter itthon és a szomszédoknál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 3./
2004. január 5.
Újévi üzenetében Ion Iliescu a reformok fenntartott ütemű folytatását szorgalmazta. Az államfő Románia legnagyobb tavalyi eredményei között a szélesebb polgári jogokat és szabadságjogokat biztosító alkotmánymódosítást, illetve a gazdaságban elért jó eredményeket említette. Hagyományos újévi üzenetében I. Mihály király a korrupció és az inkompetencia elleni harc fokozását szorgalmazta. Markó Béla RMDSZ-elnök azt kívánta 2004-re, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sikerrel szerepeljen az idén sorra kerülő romániai helyhatósági választásokon. /Elnök és király a korrupció ellen. Markó Béla az RMDSZ választási sikerében bízik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2004. január 5.
Várhatóan még az uniós csatlakozás előtt hatálytalanítják a Szlovákia határain kívül élő szlovákok anyaországi státusáról rendelkező törvényt, mert a jelenlegi jogszabály az Európai Unió részéről elfogadhatatlan, mondta Claude Baláz, a határon túli szlovákok ügyeinek pozsonyi kormánybiztosa. Ehelyett ki kell alakítani a határon túli szlovákokkal való törődés megfelelő állami politikáját. Szlovákia eddig csupán szerény ösztöndíjakkal, az elmúlt évben mindössze ötmillió koronával támogatta a külföldi szlovákokat. Claude Baláz szerint a jövőben ezt az összeget megtízszereznék. Példaként említette, hogy Magyarország 2004-ben nyolcmilliárd forintnál nagyobb összeget fordít a határon túli magyarok támogatására, de ezen túlmenően a Határon Túli Magyarok Hivatala az állami költségvetésből még további 471 millió forintot költ erre a célra. /Hatályon kívül helyezik a szlovák státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2004. január 5.
Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Szövetség is saját polgármesterjelöltet állít – jelentette be Tőkés András a Polgári Mozgalom január 3-i székházavatóján. Az RMDSZ és a Kiss Kálmán-féle szabad demokraták után az MPSZ a harmadik szervezet, amely magyar jelöltet készül állítani a megyeszékhelyen. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Atilla. Ere a döntésre azért volt szükség, mert az egypártrendszer egysége helyett a közakarat diktálta sokszínű egységet óhajtják megteremteni, hangsúlyozta beszédében Szász Jenő, az MPSZ országos vezetője is, aki szerint itt az ideje, hogy „a szavazókból választókat kreáljunk”. Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlévőket, hogy vegyék saját kezükbe a sorsukat. Tőkés András jelképesen birtokba vette a székházat. Az épületet, melyet két utca választ el az RMDSZ székházától, Szőcs Géza, a szövetség egykori főtitkára biztosította, tatarozására közadakozásokból került sor. Az avatóünnepélyt még 2003 nyarára tervezték, de egy betörés miatt az MPSZ kénytelen volt elhalasztani az eseményt. Néhány hónappal ezelőtt a központifűtés-rendszer kazánját lopták el ismeretlen tettesek, jelenleg a homlokzatot firkálják össze, szinte heti rendszerességgel. /Szucher Ervin: Szavazók helyett választókat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2004. január 5.
Valaki panaszkodott: a szatmári rendőrség útlevél-osztályán hiába szólt magyarul, senki nem válaszolt rá. Hol van az RMDSZ, fakadt ki. Sike Lajos újságíró szerint az RMDSZ azzal, hogy kiharcolta, kilobbizta a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, megtette a dolgát. A többi az embereken múlik, az ügyfélnek követelnie kell azt, ami neki az érvényes román törvény szerint kijár. Csak Szatmárnémetiben négy magyar szakközépiskolai osztály maradt üresen az ősszel, jóllehet Kónya László főtanfelügyelő-helyettes a nyolc osztályt végző magyar fiatalok számaránya és szakmai érdeklődése szerint követelte ezeket az osztályokat. Ám a diákok részben felszívódtak a román osztályokba, részben átmentek magyarországi középiskolákba. Szatmárnémetiben a magyar elsősök 20-22 százalékát ma is román osztályokba íratják a szülők, köztük értelmiségiek. A szatmári magyar vállalkozók felének nem olvasható cégtábláján, kirakatában, reklámszövegében magyar szöveg, bár a város lakosságának 40 százaléka (ötvenezer ember) magyar. /Sike Lajos: Önmagunk felelőssége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 5.
Szatmárnémetiben jelenleg kilenc ortodox templom épül, miközben a történelmi egyházaknak ez időben egy sem. Pár éven belül immár 15-16 ortodox temploma lesz a városnak, s akkor már a Szatmárnémeti inkább egy regáti vagy bizánci településhez, mint erdélyi városhoz fog hasonlítani. /(Sike Lajos): Egyre „bizánciasabb" város lesz Szatmárnémeti! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Szatmárnémeti lakosságának 40 százaléka magyar!
2004. január 5.
Zsúfolt ház előtt játszott szilveszterkor a marosvásárhelyi Tompa Miklós társulat. A Túl az Óperencián című szilveszteri kabaré Súrlott grádics emlékei alcímet viselte. Marosvásárhely egykori „békebeli” vendéglői, kávéházai, a Súrlott Grádics, az Édes Lyuk, a Ferde Lámpa hangulatát próbálták színpadra varázsolni, Kilyén László színművész összeállításában. A Marosvásárhelyi Rádió immár a tizenharmadik Rádiókabaréval jelentkezett, a Gruppen-Hecc társulat, a Hahota színtársulat is vidám, zenés előadással lépett a nagyérdemű elé. /Antal Erika: Békebeli idők a Súrlott grádicsban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2004. január 5.
Budapesten 2003 végén átadták az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülete által adományozott Szongott Kristóf-díjat. Ezúttal két Kis-Szamos menti értelmiségi nyerte el a magas kitüntetést: Gabányi János tanárnak post mortem ítélték oda az értékes díjat, elismerve ezzel több mint öt évtizedes tanügyi, cserkész- és művelődéstörténeti tevékenységét. A másik kitüntetett Lengyel Ákosné néprajzkutató, akit a szamosújvári és mezőségi tárgyi emlékek, a helybeli örmény-katolikus temető kriptáinak állagmegóvása, a szamosújvári-válaszúti magyar szórványközpont megsegítése terén kifejtett munkájáért kapta a díjat. /Erkedi Csaba: Szamosújvári néprajzkutatók kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2004. január 5.
Az elmúlt évek hagyományát követve az EMKE Maros megyei szervezete január elsején megemlékezést tartott Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobránál. Dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök Petőfi szellemiségére emlékeztető szavait követően Nagy László unitárius lelkész az egyház közösségmegtartó erejét hangsúlyozta. Ünnepi beszédet tartott Fodor Imre polgármester-helyettes is. A megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget. /Emlékezés Petőfire. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 5.
A madéfalvi veszedelem (Siculicidium) közelgő 240. évfordulója alkalmából Csíkdelne műemlék templomában január 4-én, vasárnap ünnepi szentmisét tartottak, ezt követően pedig emléktáblákat lepleztek le. Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes prédikációjában a székely ellenállás, Beke István és Zöld Péter lelkipásztorok, valamint Páll Gáborné és Vámszer Géza, a templom megmentőinek szerepét méltatta. Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője ünnepi beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy az utódoknak kötelessége mindig méltóan emlékezni azokra, akik minden időkben gerincesen felvállalják népük sorsát. Az emléktáblák szövege a következő: Ebben a szentegyházban szolgálták Istent és népüket Beke István és Zöld Péter lelkipásztorok, a madéfalvi veszedelmet megelőzően a székely szabadságküzdelmek szellemi vezetői, állíttatta a Székelyföld folyóirat, a másikon pedig ez áll: Páll Gáborné, Kamer Edit és Vámszer Géza emlékére, akik áldozatvállalásukkal az 1930-as években megmentették ezt a templomot a végromlástól, Csíkdelne–Pálfalva egyházközsége. /Kristó Tibor: Megemlékező szentmise a Szent János-templomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./
2004. január 5.
Dec. 29-én Függöny mögött… címmel mutatott be sikeres szilveszteri kabarét Nagybányán a helyi Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány a Városi Színházban. Mint mindig év végén, a terem zsúfolásig megtelt. A rendező, konferáló Simori Sándor volt. /Függöny mögött… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 5.
1999-ben határozta el a közművelődési és népművészeti tevékenységgel foglalkozó alapítvány létrehozását, emlékezett a kezdetre Lőrincz Zsuzsanna, az Artera Alapítvány vezetője. Családi indíttatása is volt a kezdeményezésnek. 2000-ben családi alapítvány volt az Artera, családjuk önkéntes, önzetlen munkáján alapult. Amikor az első rendezvényt, a Míves Emberek Sokadalmát megszervezték, azt a színházi szakszervezet támogatta, a díjakat tőlük kapták a fellépők. Később egyre több támogató jött a segítségükre, 2003-ban több helyi, városi vállalkozó is akadt. Pályázatot nyertek, melyet a csíkszeredai Polgártárs Alapítvány írt ki a Máréfalvi Miraculum életre hívására és megőrzésére. Húsvét után a Mesefalu Máréfalván rendezvényt tavaly tartották első ízben. A jövőben állandó mesterség bemutatókat szeretnének tartani. /Barabás Blanka: Az Artera tavalyi éve, idéni tervei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./
2004. január 5.
Lassan összeáll a kép Olosz Lajosról. Megjelent korábban az Életkép, levelek tükrében (Félig élt élet), és a Hittel, mélységek felett /Olosz lágeréveiről/, most pedig Olosz Lajos és Reményik Sándor levelezése /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ látott napvilágot. A kötetet hihetetlen szorgalommal rendezte sajtó alá Kis Olosz Klára, a költő unokája, irodalmi hagyatékának örököse. Hevesi József recenziójában rámutatott arra, jó lett volna a szereplők, nevek, szövegösszefüggések taglalása. Például: Podhorszky Lajos, a nyelvtudós évekig a Sorbonne professzora volt Luis Podhorsky-ként. Nehéz eligazodni a Podhorszky-ak családfáján, mert van lengyel anyanyelvű Podhorsky, van román anyanyelvű szinész-, és svéd tábornok-rokon is. /Hevesi József: Levelek tükrében (Újabb Kis Olosz könyv). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 5.
Napvilágot látott Páll Lajos: Hódara. Gyermekversek /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című munkája. A könyvet Csillag István illusztrálta. /A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 6.
Néhány hónapja felmerült, hogy az aradi Szabadság-szobor ügye miatt az RMDSZ egyoldalúan felbontja a PSD-vel kötött együttműködési egyezményt. A 2003-as RMDSZ–PSD egyezmény felbontása végül elmaradt. Az a baj, hogy a szövetség politikájáról szóló, mértékadó román és magyar értelmiségiek részvételével zajló érdemi vita is elmaradt. A közeledő helyhatósági, majd parlamenti választások előtt a PRM választói felé is kacsingató PSD-nek el kell döntenie: 2004-ben is folytatni kívánja-e az együttműködést? /Salamon Márton László: Fogas kérdések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg, állapította meg Gazda Árpád, a lap munkatársa. Az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya-építés ügyében tett kormányzati lépések, és az alkotmánymódosítás tekinthető az RMDSZ és a kormánypárt tavalyi együttműködése legfontosabb eredményeinek. Kudarc azonban, hogy tucatnyi ígéretét immár másodszor szegte meg a kormánypárt. Az autópálya terén elért siker azzal magyarázható, hogy váratlanul megjelent az amerikai érdek. A kormány vélhetően nem az RMDSZ-nek, hanem az amerikai Bechtel cégnek akart kedveskedni a sztrádaépítéssel. A 2003-as megállapodásban immár második alkalommal fogadták meg a felek, hogy az év végére általában befejezik az erdő- és földtulajdonjegyek kiadását. Immár másodjára szegte meg ígéretét a kormánypárt a természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok után járó kárpótlás törvénye ügyében. E jogszabály elfogadása június 30-i határidővel szerepelt a 2002-es megállapodásban, majd határidő nélkül került át a 2003-asba. A jelentés előterjesztője a kártérítések kifizetésére tízéves időszakot javasolt. Az egyházaktól elkobzott ingatlanainak visszaszolgáltatása lassan halad. Az erdélyi magyar történelmi egyházak több mint kétezer kéréséből eddig 129 esetében hozott pozitív elvi döntést az illetékes kormánybizottság, és csak 49 ingatlan esetében állította ki azt a határozatot is, mellyel az egyházak telekkönyveztethetik tulajdonukat. Míg 2002-ben április 30-i határidővel szerepelt a megállapodásban a korábbi kormány által rendeleti úton elméletben visszajuttatott egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, 2003-ban már csak a visszaszolgáltatás sürgetésében állapodtak meg a felek. A protokollum értelmében a feleknek közösen kellett volna tanulmányozniuk a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatásának lehetőségét. Nem született olyan javaslat erről a kérdésről, melyet a kormánypárt elé lehetett volna terjeszteni. Míg 2001-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonala szervezési, szakmai és pénzügyi feltételeinek a megteremtéséről, 2002-ben pedig a magyar karok és tanszékek létrehozásáról állapodtak meg a felek, 2003-ban arra vállalkoztak: „közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a 2003–2004-es tanévben egy magyar nyelvű természettudományi és egy magyar nyelvű humán kart hozzanak létre a törvénynek megfelelően, a jelenlegi szakok összekapcsolásával”. Ez sem történt meg. A megállapodás szerint április 30-ig kellett volna a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számait megállapítani, a kormány viszont csak hónapokkal a tanévkezdés után, december 4-én hozta meg az erre vonatkozó határozatot. Akárcsak 2002-ben, 2003-ban is eredménytelenül „vizsgálták annak a lehetőségét”, hogy a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen magyar csoportokat indítsanak. A megállapodásban a moldvai csángók megemlítése nélkül jelent meg az Európa Tanács csángó-ajánlására való utalás és az anyanyelv oktatásának a biztosítására tett ígéret. A dokumentum szerint március elsejéig kellett volna befejezni a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének a tatarozását. A magyar iskola a román szülők tiltakozása miatt csak szeptemberben költözhetett be a felújított épületbe. A szeptemberi tanévkezdésig kellett volna lebonyolítani a szatmárnémeti Hám János Katolikus Gimnázium által szorgalmazott ingatlancserét. Erre immár 2004-ben, az év első napjaiban kerülhet sor. Második alkalommal szegte meg a PSD a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának a megfelelő formában történő ratifikálására vonatkozó ígéretét. Ezt a tavalyi megállapodás szerint az év végéig kellett volna megtenni, a tavalyelőtti protokollumban június végi határidő szerepelt a kitétel mellett. Szintén kétéves adóssága a kormánypártnak a kisebbségkutató intézet létrehozása. Június 30-i határidő szerepelt a marosvásárhelyi televízióstúdió újbóli beindításánál, a stúdió azonban máig sem kezdte el a sugárzást. Nemcsak az RMDSZ-szel kialakított partneri viszonyt, hanem a magyar kisebbséget is semmibe vette a kormány, amikor az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezte ki novemberben Cristian Jura jogászt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának élére. A szövetség képviselői mintegy 200-300 milliárd lejre becsülik azt a többletforrást, amit a magyar lakosságú településeknek, megyéknek sikerült kilobbizni. Noha az egyezmény 60 napos határidőt szabott a két politikai erő szervezeteinek a megyei szintű együttműködési szerződések megkötésére, néhány megyében az év végéig sem sikerült ilyen dokumentumot aláírni. Az RMDSZ-nek kormánypárti támogatással sikerült elérnie az igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználat alkotmányos garantálását. Szintén RMDSZ-sikerként könyvelhető el a felekezeti oktatás alkotmányos garantálása. Az aradi emlékmű témája nemcsak a pártközi kapcsolatokat, a román–magyar államközi viszonyt is megterhelte. Az ügyet Medgyessy Péter kormányfőnek sem sikerült elsimítania szeptember végi bukaresti látogatásán. Eredménynek számít, hogy azokon a településeken, amelyeken jelentős magyar közösség él, immár a vasútállomásokon is kezdtek megjelenni a magyar településnevek. Érdemes volt egyezséget kötni a kormánypárttal a 2003-as évre – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. /Gazda Árpád: Adós maradt a kormánypárt. RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
A Nagy-Románia Párt (NRP) "színeváltozása" több politikai elemzés tárgyát képezte az elmúlt évben. Corneliu Vadim Tudor pártvezér által szalonképessé akarja tenni pártját. A korábban az EU ellen agitáló NRP néhány hónapja az integráció elszánt bajnokaként tűnt fel. Az antiszemita pamfletszerzőként elhíresült C. V. Tudor pedig nemrég sajnálatát fejezte ki, hogy gúnyirataiban a zsidó közösséget gyalázta, és üdvözölte a romániai Holokausztot vizsgáló bizottság létrehozását. Azonban a magyarellenesség továbbra is az NRP-retorika középpontjában áll. /Sz. K.: Nyugat-barát, filoszemita … magyargyűlölő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
Január 5-én az oktatási-nevelési támogatások 2003–2004-es évre szóló romániai folyósításáról írt alá együttműködési megállapodást Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének képviselője, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke Budapesten. Romániában a támogatást az Iskola Alapítvány juttatja el az érintettekhez. Bálint-Pataki József elmondta, hogy az idei büdzsében 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Hozzátette: tavaly Erdélyben körülbelül egymilliárd forintot fordítottak oktatási-nevelési támogatásra ott, ahol legalább két gyermek részesült magyar nyelvű oktatásban, és ezt a szülők igényelték, azonban idéntől a segítségnyújtás minden magyarul tanuló gyermekre kiterjed, így ennek az összegnek várhatóan a duplájára lesz szükség. Kárpátalján összesen mintegy 274 millió forintot, Vajdaságban 181 millió forintot, Szlovéniában 1 millió 839 ezer forintot, Horvátországban 5 millió forintot osztottak szét. A hivatal elnöke január végéig határozza meg az általános és középiskolások esetében a tankönyv- és taneszköz-támogatás összegét, illetve új elemként az egyetemisták, főiskolások esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. Előreláthatólag 2400 forint körül lesz a tankönyv- és taneszköz-támogatás, és 2500–3000 forint az egyetemisták tankönyv- és jegyzettámogatásának összege. Az egy tanulóra jutó támogatás összege húszezer forint. Tavaly 1,2 milliárd állt rendelkezésre tankönyv- és taneszköz-támogatásra, amelyet további mintegy 300 millió forinttal egészítettek ki a beérkezett igények alapján. A keretösszegből több mint 38 ezer fiatal támogatására nyílt lehetőség, akiknek a száma becslések szerint idén várhatóan a 70 ezret is meghaladja. A pályázati űrlapokat a státusirodákban lehet igényelni. /1,7 milliárd forint a magyarul tanuló fiataloknak. Megállapodás az oktatási támogatások romániai folyósításáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
A szerbiai választások csattanós választ adtak azoknak, akik az erdélyi magyarság egységét amolyan RMDSZ-mítoszként próbálják beállítani, kezdte Markó Bélával a beszélgetést Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, bízik abban, hogy nyilvánvaló lesz, a magyar közösségek egységesen lépnek fel, és ily módon kellő erőt tudnak képviselni. A legutóbbi szerbiai választások után a magyar közösségnek nem lesz parlamenti képviselete. Ennek a fő oka az egységes fellépés hiánya volt. Veszélyesnek tartja azokat a megosztási kísérleteket, amelyek most már Erdélyben is érzékelhetőek. /Makkai János: "Az egység az egész romániai magyarságé". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
2004. január 6.
December végén Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ alelnöke kijelentette, hogy a Csapó József és a Bakk Miklós kidolgozta tervezetek radikálisan különböznek egymástól. Az SZNT vezetői kifogásolják, hogy az EMNT vezetői által munkadokumentumként elfogadott regionális autonómia törvénycsomag három jogszabályból áll. Úgy vélik, hogy a parlamenti vitán, ha csak egy jogszabályt is elutasítanak a honatyák, az egész törvénycsomag értelmét veszti. – Az SZNT nem kapcsolja össze a statútum-tervezeteket, mert a hatáskörök és illetékességek különbözőek. Székelyföld autonómia statútum-tervezetét csakis a székelyek közképviselete illetékes képviselni, és a parlament elé terjeszteni – jelentette ki a Szabadságnak Csapó József, az SZNT elnöke. Módosították és kiegészítették Csapó tervezetét, amelyet az elképzelések szerint az SZNT vezető testülete is nemsokára megvitat. A kiegészítések egyrészt azért történtek, mert 1997-ben megjelent az Európa Tanács 1118-as határozata, amely jóváhagyta a regionális autonómia európai chartáját, emellett a helyi önkormányzatok, és a helyi választásokra vonatkozó törvények is megváltoztak. Az SZNT elnöke zokon vette, hogy a Bakk Miklós politológus vezette szakértői csoport nem kérte ki az SZNT véleményét. A két nemzeti tanács vezetősége még nem tárgyalt az autonómiatervezetekről. Az Erdélyi Nemzeti Tanács vezetőinek reménye szerint egyeztetik a Székely Nemzeti Tanáccsal az autonómiatervezeteket, majd törvénycsomagként terjesztik a román törvényhozás elé – jelentette ki Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. /Borbély Tamás: Nézeteltérés az autonómiatervezetek körül. Zokon vette az SZNT, hogy megkerülték. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
2004 az anyaország és a nemzet zöme számára az Európai Unióba való belépés éve lesz. Egyesek szerint ezt gátlástalan ultraliberális, nemzetek feletti erők irányítják, amelyek keveset törődnek a kis népekre ható negatív következményekkel. A Nyugat már nem a teljesítményt díjazza, hanem a multinacionális óriásvállalatok piacának kiterjesztését. Ma már önámítás, mi több, káros 15 millió magyarról beszélni a régióban. Hivatalos statisztikai adatok szerint 2002 közepén valamivel több mint tizenkét millióan voltunk. A magyar nemzettest minden részében fogyásnak indult, de ebben az anyaország jár az élen, ahol huszonöt esztendeje tart a negatív tendencia. Érdemes áttekinteni a különböző határon túli területeken élő magyarság számbeli (ezer főben) és a helyi lakosságban elfoglalt részarányának (%-ban) alakulását: Erdély – 1910-ben 1658 (=31,7%), 1980-ban 1691 (=22,5%), 1991-ben 1604 (=20,8%), 2001-ben 1435 (=19,8%); Felvidék – 1910-ben 881 (=30,2%), 1980-ban 570 (=11,2%); 1991-ben 567 (=10,8%), 2001-ben 520 (=9,9%); Kárpátalja – 1910-ben 185 (=30,6%), 1980-ban 158 (=13,7%), 1991-ben 156 (=12,5%), 2001-ben 151 (=12,1%); Vajdaság – 1910-ben 425 (=25,1%), 1980-ban 585 (=18,9%), 1991-ben 339 (=16,9%), 2001-ben 290 (=14,3%); Horvátország – 1910-ben 119 (=3,5%), 1980-ban 25 (= 0,6%), 1991-ben 22 (=0,5%), 2001-ben 16 (=8,0%); Murvavidék – 1910-ben 21 (=23,0%), 1980-ban 8,7 (=9,5%), 1991-ben 7,6 (=8,5%), 2001-ben 8 (=8,3%); Őrvidék – 1910-ben 26,2 (=9,0%), 1980-ban 4,1 (=1,5%), 1991-ben 6,8 (=2,8%), 2001-ben 7 (=3,0%). Nem lehet véletlen, hogy az utóbbi évtizedben a magyarság számbelileg a legkisebb mértékben a legnagyobb anyagi nélkülözésben élő kárpátaljaiaknál csökkent. /Ördög I. Béla: Uniós felzárkózás – kérdőjelekkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
Feltételezhető, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter nem engedélyezi azoknak a szigorúan titkos iratoknak a nyilvánossá tételét, amelyekbe még a titkosszolgálati anyagok átadását felügyelő bizottság sem tekinthet bele – értesült Népszava. A lap megbízható forrásból szerzett információi szerint egy másik, "szupertitkosnak" nevezett iratcsomagban több olyan anyag található, amely a jelenlegi titkosszolgálati munkára is kiható adatokat tartalmaz. Úgy tudják, hogy vannak iratok arról is, hogy a magyar szolgálatoknak lehetett szerepük az 1989-es romániai forradalomban. /Magyar titkosszolgálatok a romániai 1989-es forradalomban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
Január 5-én Romániában megkezdődött a második félév, amelyet az április 3-18. közötti kéthetes húsvéti szünidő szakít meg. Maros megyékben 100.460 diák kezdte meg a második félévet, akik közül 66.829-en a román, 32.543-an a magyar, 1088-an a német tagozaton tanulnak – tájékoztatott Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. /Megkezdődött a tanítás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
2004. január 6.
Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora érdeklődéssel figyelte a Sapientia, illetve az EMTE fogantatását és fejlődését. Úgy látja, hogy nem megfelelő pályázatokkal választották ki a funkciók betöltésére a szakembereket, hanem ismeretség, rokonság, szubjektív befolyásolások alapján. Ráadásul, minden kívülről jövő kritikát gyanakodva fogadnak. Számára érthetetlen volt, hogy a BBTE magyar professzori és docensi testületéből csak nagyon kevésnek a véleményére voltak kíváncsiak a leendő tudományegyetem alapítói. Tapasztalataira szükség lett volna. A pályázatok elbírálására kialakított feltételrendszerről Kessler Jenő megjegyzéseit, kifogásait írásban is jelezte az EMTE néhai rektorának, Tonk Sándornak. Választ nem kapott. A követelményrendszer a BBTE hasonló szabályzatának szolgai lemásolása volt. Kessler nem tartotta helyesnek, hogy az EMTE ilyen, minden szakmailag elfogadható szempontokat nélkülöző, szellemében elavult rendszer alapján építse ki oktató és kutató testületét. Előzőleg már más, általa hibásnak ítélt jelenségekre is felhívta az EMTE vezetőségének figyelmét (például a környezetvédelmi szak tantervének elfogadhatatlanságára, az erdélyi magyar tudományos életet taglaló és a Sapientia által kiadott kötetek egyes részeinek felületes összeállítására és lektorálására). Választ nem kapott. Áttelepülve Magyarországra, úgy látja, hogy a Xántus-ügy is megerősítette abban, hogy a szervezési problémák, a szubjektív összefonódások rossz hatásai előbb- utóbb megjelennek és lerontják a rengeteg munkával megteremtett intézmény alakulgató presztízsét. /Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora: Megválaszolatlan kérdések felsőoktatásunkról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
A Magyar Professzorok Világtanácsa dr. Kozma Dezső és dr. Péntek János egyetemi tanárokat "kimagasló oktató, kutató, tudományos, valamint oktatás- és tudományszervező munkásságuknak elismeréseként a Pro Universitate et Scientia kitüntetést adományozza". A kitüntetéseket a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Találkozóján, decemberben, Miskolcon nyújtották át. /Kolozsvári tanárokat tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
Temesvár Szabadfalu negyedében, Petőfi Sándor nevét viselő, kis, parkos téren két emlékmű áll. Az egyik annak emlékét őrzi, hogy 1849-ben a magyar honvédek itt táboroztak, s Petőfit itt nevezte ki Bem József őrnaggyá, a másikat az első világháborúban elesett hősöknek állították. Ez utóbbit kisebb-nagyobb betűkkel írt graffitik borítják, alig található már üres felület a kegyelet emelte építményen. A jórészt német neveket rögzítő emlékművön megjelent a legújabb “felirat.” Egyre gyakoribb a köztéri alkotások, emlékművek meggyalázása. Az illetékes hivatal pedig lassan mozdul. /(Sz. I.): Első világháborús emlékművet gyaláztak meg. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./
2004. január 6.
Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Alapítvány elnöke kifejtette, el kellett oszlatni az emberekben a félelmet, a gyanakvást, közösséget kellett teremteni a csángó falvakban. Így azok, akik felvállalták a harcot, már maguk mögött tudhattak egy csoportot. A pápai nagykövet már leszögezte, hogy, ha arra igény lesz, megteremthető a magyar nyelvű misézés lehetősége. Ez persze csak elvi álláspont, további erőfeszítésekre is szükség lesz, hogy ez gyakorlattá váljon. Tudni kell: a iasi-i püspökség igen fiatal, 1948-ban létesült, és félti hatalmát, tart attól, hogy a mi vidékünk esetleg Erdély felé kacsint. Ezek a moldvai papok csaknem mind identitásválságban és -zavarban élnek. Azok ugyanis, akik teljesen elfelejtették anyanyelvüket, valószínűleg belenyugszanak, hogy ők románok, de azok, akik tudják, mint Gherghel püspök is, hogy nem román eredetűek, talán nehezen néznek szembe önmagukkal. Pusztinában például két éve indult be a magyar nyelv oktatása, heti három órában, ami csak valamivel több a semminél. Az állam valamit engedett, az egyház hajthatatlan. A nuncius segítene, de nem nagyon tud. A nuncius bevallotta: nem gondolta, hogy ekkora lesz az ellenállás a moldvai papok részéről, és hozzátette: úgy látszik, hogy ezeknek meg kell térniök. Nyisztor Tinka hangsúlyozta: katolikusként azt várná el tőlük, nézzenek szembe önmagukkal, és legalább lelkiismeretük előtt tisztázzák, miért vállalták fel az erőszakos románosítást. /Gyarmath János: Ha aprók is, mégicsak sikerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
2004. január 6.
2003 utolsó napjaiban látott napvilágot Magyarországon az első cigány (roma) nyelvű Újszövetség. Ez fontos lépés a magyarországi roma közösség elismerésében. Az Újszövetség egyházi és állami támogatással jelenhetett meg, a római katolikus egyház és a magyar kormány számára fontos a roma közösség társadalmi integrálása. Ez a törekvés már jó tíz esztendeje érzékelhető Magyarországon. Romániában másfél-kétmillió között mozog a roma nemzetiségűek száma. A múlt század elején még rabszolgasorsban élő, a második világháborúban Transznisztriába üldözött és jócskán megtizedelt, a kommunizmus idején a többi nemzetiséggel együtt teljesen letagadott, és a ma is kiközösített romániai cigányok nehezen találhatják meg helyüket a társadalomban. /Roma Újszövetség. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./