Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. január 12.
Január 1-jétől a magyar kormány támogatásának hiányában leállt a státustörvény végrehajtását segítő kárpátaljai irodahálózat működése, írta a Magyar Nemzet. Ezek hiányában azok a kárpátaljaiak, akik eddig nem nyújtották be a magyar igazolvány, az oktatói és diákigazolványok iránti kérelmüket, ezentúl talán már nem is tehetik meg. A helyi, közel 12 státusirodának egészen a jövő év márciusáig szólt a működési szerződése a Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH), amely azt felbontotta, és csupán a tavalyi év december végéig kötötte meg az illetékesekkel. A státustörvény végrehajtása Kárpátalján tehát leállt. Indokairól és további terveiről a magyar kabinet nevében a HTMH semmilyen formában nem értesítette a státusirodákat, csupán nem hosszabbította meg a szerződéseket, ezért az irodák munkatársai január 1-jétől fizetetlen kényszerszabadságot vettek ki. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az érintett státusirodák nevében hivatalos úton indoklást kért a HTMH-tól, ám válasz ez idáig nem érkezett – közölte Kovács Miklós, a kulturális szövetség elnöke, aki szerint ezzel a lépéssel a magyar kormányzat durva provokációt követett el a kárpátaljai magyarok és ezen belül a KMKSZ ellen. Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökét „nagy meglepetésként” érte, amikor megtudta, hogy a kárpátaljai státusirodák átmenetileg bezártak. Szerinte az irodák kényszerszünetéről „egyoldalú” döntés született. Az elnök egyúttal cáfolta, hogy a kormány a hivatalon keresztül akarja lejáratni a KMKSZ-t. /Bezártak a státusirodák Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), jan.12./
2004. január 13.
Tavaly Romániában 14,1 százalékos volt az infláció, ami minimálisan meghaladta a becsült 14,0 százalékot. Idén a kormány 9 százalékosra szeretné csökkenteni a pénzromlást, a sikerben azonban a szakértők zöme nem bízik. /14,1 százalékos volt tavaly a pénzromlás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2004. január 13.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kinyilvánítja igényét, hogy Románia EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke január 12-én Budapesten, miután Németh Zsolt fideszes képviselővel tárgyalt. Az SZNT autonómiatörekvései nem különböznek az RMDSZ 1993-ban megfogalmazott hármas autonómiakoncepciójától – mondta Csapó József. Hozzátette: amióta az RMDSZ 1996 nyarán kormányzati szerepet vállalt, az autonómiatörekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni. Mint elhangzott, legkésőbb február közepéig a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT képviselőit is hívják meg. "Január 17-re összehívtam a Székely Nemzeti Tanácsot a módosított és kiegészített autonómiastatútum jóváhagyására" – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó József elmondta: a román szenátus és képviselőház frakcióvezetői mellett a magyar parlament frakcióvezetőit egyaránt megkeresték az autonómia ügyének támogatása érdekében, és utóbbiak közül egyelőre csak a Fidesz reagált erre. "Az SZNT alkotmányos, a demokráciákra jellemző eszközöket használ és csakis azokat" – szögezte le a szervezet vezetője. Csapó József közölte, hogy az SZNT vezetői az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőivel is találkoztak, és ismertették álláspontjukat az autonómiáról. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács László külügyminiszter egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatában "veszélyesnek" tartotta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az SZNT "bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre", Csapó József azt mondta: ha valaki meg akar maradni szülőföldjén őshonosként, tényleges egyenlőségben, akkor nem mondhat le arról, hogy saját kebeléből választott elöljárók révén saját sorsáról döntsön. "Az autonómiáért való küzdelmet nem szabad olyan politikai eszközként felhasználni, ami megoszthat egy közösséget" – fűzte hozzá. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat "világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett". Egyben felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatni fogja az autonómia ügyét. A fideszes képviselő azt is rendkívül lényegesnek tartja, hogy "a román hatalom szüntesse be mindazok zaklatását, akik Erdélyben kiállnak az autonómia mellett". Kitért arra, hogy az SZNT tavaly októberi megalakulását "olyan atrocitások kísérték, amelyek ellentétben állnak az alapvető európai normákkal". "Támogatjuk Románia EU-csatlakozását, Bukarestnek pedig meg kell felelnie az alapvető demokratikus európai normáknak, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának" – mondta Németh Zsolt. Megjegyezte, hogy az SZNT az európai szervezetek ajánlásai alapján jár el. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy az Európa Tanácsban nemrég az európai autonómia charta kidolgozására tettek javaslatot. /Németh–Csapó megbeszélés Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2004. január 13.
Kovács László külügyminiszter néma maradt, amikor a kolozsvári magyar konzulátus zászlaját minősíthetetlen módon eltávolították, aki a magyar–román alapszerződés idején kijelentette, nem hajlandó feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát a határon túli kétmilliós magyarság vélt érdekeiért, az idén viszont, amikor ismét fölmerült a kettős állampolgárság kérdése, meglepő módon előbb hárommillióra, majd gyorsan három és fél millióra emelte a határon túli magyarság számát! A magyar gazdaság nem bírná el, ha ezek, úgymond, mind Magyarországra telepednének át. Árva szót sem szólt, amikor 2001 decemberében az MSZP 23 millió román Magyarországra özönlésével rémisztette a hiszékeny polgárokat. Kovács aggódva óvta az erdélyieket az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) önkormányzati elképzelésétől, amelyek, úgymond, veszélyesek lehetnek. Amikor Kolozsvárt, az EMNT alakuló ülésén Kövér László arról szólt, hogy "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi.", Kovács támadásba lendült: a Duna Tv Heti Hírmondó című adásában arról akarta meggyőzni a nézőket, hogy Kövér László nyilván az északírekre, a baszkokra, a korzikaiakra utalt, akik terrorista módszerekkel akarják elérni céljaikat, hogy ezzel nyilván hasonló cselekedetekre bujtogatja az erdélyi magyarságot. A külügyminiszter módszere pártja cégtáblacseréje előtt alkalmazott kommunista módszerével azonos: a lejáratásra kiszemelt szájába olyasmiket ad, amiket az soha nem mondott. A szélsőséges rendszerek, a fasiszta, a náci és a kommunista évtizedekig ezzel dolgoztak, ezt alkalmazták a koholt vádak alapján folytatott perekben. /Asztalos Lajos: Bolhából elefánt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2004. január 13.
A Maros megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöksége által közzétett állásfoglalásra (Népújság, jan. 8.) válaszolt. Kifejtették, hogy a helyhatósági választásokon az MPSZ Marosvásárhelyen és a megye minden helységében, ahol szükségesnek tartja, saját polgármesterjelöltet és tanácsosi jelöltlistát állít, elutasítva a vádat, miszerint a magyarság egysége ellen cselekedne. Az MPSZ ugyanis elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ gyakorlatát: a jelöltek "bizonyos körök" általi kijelölése révén csorbítják a magyar választópolgárok választási jogát. Az MPSZ tudatában van az egységes fellépés fontosságának, ezért kijelenti, hogy titkos szavazással, előválasztásokon kell eldönteni azt, hogy ki legyen Marosvásárhely egyetlen, minden választópolgár által támogatott magyar polgármesterjelöltje, valamint a tanácsosjelöltek. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2004. január 13.
Sütő András az erdélyi magyar középiskolai igazgatók tanácskozásának résztvevőihez küldött üzenetét közölte a lap. Az író veretes szavakkal köszöntötte a tanácskozókat, kiemelve, hogy a magyarság követeléseinek nemzetállami nacionalista ellenzői „kemény utóvédharcokat folytatnak Trianon szülte előjogaik és asszimilációs álmaik védelmében.” Mögöttük még mindig tömegek állnak, ezért „politikai rózsasándoroskodással, erőink oktalan megosztásával velük szemben csak kudarcot vallhatunk”- hangsúlyozta, az egységnek nincs. Az erdélyi-romániai magyarság fennmaradásának feltétele, „hogy állampolgári jogain felül kollektív jogait is elnyerje.” – írta. Sütő András sorolta a súlyos problémákat, nem sikerült a magyar iskolai hálózat teljes újrateremtése. Három éve hangzott el a szórványgondozó lelkipásztorok drámai algyógyi kiáltványa. Milyen kevés cselekvést hírül adó visszhangja volt. Az író szólt „az anyanyelvi ipari-szakmai-műszaki oktatás lehetőségétől megfosztott fiatal magyar nemzedék” súlyos problémájáról is. /Sütő András: Gond és remény. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2004. január 13.
A piacokon működő kereskedelmi egységek szakszervezete, a Solidaritatea 2002 támogatja a Szabadság-szobornak a Tűzoltó téren történő felállítását, olvasható nyilatkozatukban. /A Solidaritatea 2002 Szakszervezet a Szabadság-szoborért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2004. január 13.
Bukarestig vezetnek a Hargita megyei erdőirtások szálai – jelentette ki január 12-én Garda Dezső RMDSZ-képviselő. Garda Dan Coriolan Simedru liberális képviselővel közösen Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót, amelyen elmondták: habár a törvénytelenségek bizonyítottak, a hatóságok nem hajlandók lépni a milliárdos erdőirtások ügyében. Az állami szervek akadályozzák a Hargita megyei erdőirtások ügyében a képviselőház visszaéléseket vizsgáló bizottsága által indított kivizsgálást – állítja Garda Dezső RMDSZ-es és Dan Coriolan Simedru PNL-s képviselő. A két bizottsági tag felkérésére az Országos Ellenőrző Hivatal szervei is kivizsgálást indítottak a Hargita megyei falopások ügyében. Megállapították, hogy a gyergyói erdészeti hivatal hamis adatokkal kiállított dokumentumokkal adott tovább nagy mennyiségű faanyagot a gyergyószárhegyi Erdőtulajdonosok Egyesületének, a „manővereknek” köszönhetően több mint 20 ezer köbméternyi fenyő „egyszerűen elpárolgott”. A jelentés szerint az így okozott anyagi kár kilencmilliárd lejre rúg. A dokumentum tizennégy nevet sorolt fel, akik ellen a pénzügyőrség bűnvádi eljárás indítását kérte. A fakitermelési vállalatok gyakran az erdészek vagy az erdészeti igazgatóság tulajdonában vannak. A környezetvédelmi rendőrség eljárás indítását kéri Laczkó Terézia, a csíkszeredai erdészeti igazgatóság főmérnöke, valamint Melles Előd, a Gyergyói Erdészeti Hivatal vezetője ellen, hivatali mulasztás miatt. /L. L.: A fatolvajokat védik az állami szervek. = Krónika (Kolozsvár), jan.13./
2004. január 13.
Markó Béla kijelentése, miszerint nem hajlandó tárgyalni az RMDSZ és az EMNT közötti viszony rendezéséről, az RMDSZ VII. kongresszusa megszüntette Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkcióját. A román sajtó örömmel idézte Markó Béla RMDSZ-elnök értékelését, miszerint az EMNT, illetve Tőkés püspök kétségbeesve keresi az RMDSZ általi elismerését, másképp nem lévén semmiféle legitimitása. Ugyanezek a lapok ugyancsak nagy kedvteléssel emlegették Toró T. Tibor képviselő véleményét, miszerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége pimasz és balkáni módszerekkel operál. A román lapok örömmel adtak hangot Borbély Zsolt véleményének is, aki szerint az RMDSZ nem csak antidemokratikus, hanem a kommunizmushoz visszaforduló párt is. Sylvester Lajos reméli, hogy az RMDSZ-vezetők túlzó magabiztossága csak tüneti jelenség. Bauer Tamás budapesti volt SZDSZ-es képviselő szerint a konfrontáció helyett a kompromisszumok politikáját kell követni, akárcsak az RMDSZ-vezetés, és integrálódni kell a nemzetállamba. /Sylvester Lajos: A tét: a magyarság sorsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2004. január 13.
Fey László szerint az RMDSZ ellenzéke „Tőkés Lászlóval az élen, váltig hangoztatja, hogy román-magyar kerekasztal-megbeszélést szándékszik kezdeményezni. Ez is kétszínűség, hiszen éppen ezek a személyek zárkóztak el a románsággal való bármely párbeszédtől. Az ő szótárukban a „neptunos" jelző szitokszó…” /Fey László: Néhány észrevétel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
2004. január 13.
Maroshévízen fogyatkozik a magyarság, írta Czirják Károly a gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilapban. Míg 60 évvel ezelőtt a lakosság 35%-a volt magyar, ez az arány 1992-ben 29%, 2002-re pedig 25%-ra csökkent. 2003-ban a római katolikus és református egyházak összesen 30 gyermeket kereszteltek meg, 13 házasságkötést és 51 temetést jegyeztek. /Fogy a magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
2004. január 13.
Az Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester zászlóperei különféleképpen alakulnak. Az első, 2002 nyarán kezdődött ügyben – amikor a prefektus azért rótt ki 50 millió lejes büntetést a polgármesterre, mert hiányzott a trikolór a polgármesteri hivatal tornyának csúcsáról, és ugyancsak 50 milliót azért, hogy a hivatal kétnyelvű fejléces papírt használt levelezésében –, a bákói törvényszék a prefektúrának adott igazat. Albert Álmos megfellebbezte az ítéletet, a kényszervégrehajtás elodázását kérve. Időközben a bákói törvényszék újra napirendjére tűzte a pert és maradt az ítélet, miszerint ki kell fizetnie a százmilliót. A polgármester elmondta, tovább fog fellebbezni a hazai fórumokon, illetve a strasbourgi Emberjogi Bíróságon is. A második, szintén 2002-ben indított zászlóper tárgyalásai Nagyszebenben zajlottak, ott a törvényszék jobb belátásúnak bizonyult. A szebeni törvényszék az első vádpontot visszautasította, arra hivatkozva, hogy bizonyíthatatlan a zászlók állapota, a második vádpontot viszont megalapozottnak találta, fenntartva a 15 milliós büntetés jogosságát. Ezzel az ítélettel a prefektus nem ért egyet, fellebbezett. /(vop): Egy vesztett, egy félig nyert (Zászlóperek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2004. január 13.
Székedi Ferenc, a lap munkatársa visszautasította Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének Felkelés a közjóért című újévi üzenetét, melyben van népfelség és Szent Korona, Jézus és drogfogyasztás, Aranybulla és Lengyelország, kettős állampolgárság és kényszerzubbonyos alkotmány stb. Az MVSZ-t túlnőtték az idők, önmagába roskadt, elsüllyedt, vezetői saját megélhetésükért koldulnak pénzt. Az MVSZ sajtószolgálata szerint botrányosra sikeredett a Siculicidium 240. évfordulóján, a Madéfalván szervezett megemlékezés, mivel Blága Béni polgármester miatt az MVSZ elnöke nem mondhatta el beszédét. Székedi Ferenc helyeselte, hogy a polgármester nem engedte Patrubányt jutni. /Székedi Ferenc: Kaszára, kapára emberek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
2004. január 13.
Számos változtatást vezetnek be a tanügyben a tízosztályos kötelező oktatási rendszer miatt, a tantárgyak közé pedig felveszik a jövő tanévtől a zenei és a képzőművészeti tanórákat, amelyeken zene- és művészettörténeti alapismereteket sajátíthatnak el a diákok. Tervezik az adózási óra bevezetését is, hogy a diákok jól eligazodjanak az ország adózási rendszerének szabályai között. /K. ZS.: Jelentős változások a tanügyben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2004. január 13.
Január 8-án megtartották Aradon a Kölcsey Egyesület idei első találkozóját, a Kölcsey-csütörtököt. Pávai Gyula tanár beszélt Vörösmarty költészetéről. A magyar irodalom tanfolyamra járók népfőiskolai végzettséget szereznek. /Benke Tímea: Kölcsey előadások 2004-ben is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2004. január 13.
Marosvásárhelyen több mint két éve folynak a felújítási és átalakítási munkálatok a főtér és a Kossuth utca sarkán levő Lábasházban, amely a katolikus egyház tulajdonát képezi, s ahol egy 90 személyes kollégium kialakításába fogtak. A XV. századból származó műemlék épület átalakítása rendkívül költséges. A tavalyi sikertelen kísérlet után az idei évben újból próbálkoznak azzal, hogy katolikus osztály induljon Marosvásárhelyen, annak ellenére, hogy az egyház által visszaigényelt tanintézményekben korábban visszautasították ezt a kérést. A volt leányiskola és zárda épületében most a művészeti iskola működik, az egyház éveken át pereskedett, de nem volt eredménye, sőt elrendelték az újraállamosítást is. Az egyházi vagyonok visszaszolgáltatására alakított bukaresti bizottság a múlt évben az épületet visszaszolgáltatta a katolikus egyháznak. Bár a döntés már fél éve megszületett, erről a mai napig nem kaptak semmilyen írást. /(b.gy.): Rendkívül költséges egy műemlék épület felújítása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2004. január 13.
Tordán a Petőfi Társaság által szervezett népfőiskola idén is rendszeresen szervezi összejöveteleit. Ebben az évben a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a magyar nyelv ápolására, a nemzeti öntudat megőrzésére. Bernád Ilona, a népi gyógyászat ismerője Egészségünkért című könyvét mutatta be, amely a magyar népi gyógyászatról, illetve keleti népi gyógymódokról szól. Gazda József tanár, műkritikus, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör alapítója és irányítója is eljött Tordára. Előadásában a szórványról beszélt. Szomorúan állapította meg, hogy míg más népek szórványai kibontakoznak, megmaradnak, addig a mi népünk beolvad. Január 9-én Horváth Arany, Horváth István költő lánya tartott előadást. /Ladányi Emese Kinga: Magyarságunkért szólnak a népfőiskolai előadások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2004. január 13.
December 11-én a magyar állami tévé Riporter kerestetik című műsorában fiatal jelöltek versengtek; közöttük egy ifjú titán, akinek feladata volt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével telefoninterjút készíteni. Az illető azt kérdezte, hogyan vehetett részt Szili Katalin, az Országgyűlés elnökeként, a magyar állam István-napi ünnepén azon a szertartáson, amelyet a katolikus egyház szervez első királyunk mumifikálódott jobbkeze tiszteletére? A kérdésre felelve Szili részvétele protokolláris jellegére utalt. Magyarországi elvakultak szerint első királyunk jobbkéz-múmiája "húscafat", koronánk "sapka", sőt nemrég Makón a kereszt-jelkép is "érzékenységeket sért". E sorba beillik a Tilos Rádió körül kialakult legújabb botrány. E csoportnak egyik ideológiai "pápája" épp egy erdélyi emigráns... /Nagy László: Nemzeti jelképek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ A cikkíró Tamás Gáspár Miklósra gondolt.
2004. január 13.
Két közös projekt alapjait fektették le január 12-én Temesváron a szegedi és a temesvári polgármesteri hivatalok képviselői. A határokon átívelő együttműködéseket támogató előcsatlakozási alap (PHARE–CBC) által finanszírozott pályamunkák közül az egyik az építészet és településfejlesztés terén való összefogást, a másik a két városháza tisztviselőinek közös képzését veszi célba. Temesvár és Szeged tavaly nyáron tükörterveket nyújtott be a két projekt kivitelezésére: a bánságiak csak a humánerőforrás-képzésre, a Tisza-partiak az urbanisztikai együttműködésre kaptak támogatást. A 13 ezer eurós projekt (amiből tízezer a PHARE-támogatás) magába foglalja egy szegedi építészeti konferencia, illetve egy temesvári kiállítás szervezését 33 fiatal szegedi építész munkáiból. /Pataky Lehel Zsolt: Elindították Temesvár és Szeged közös programjait. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2004. január 13.
Szilágyi Gabriella 14 éve Csombord elemi iskolájának tanítónője. A 14 iskolai év alatt, amióta itt tanít, a legtöbben 14-en voltak. Most vannak a mélyponton, összesen 7-en vannak. Csombordon a magyarság aránya 20% körüli. Nincsenek tankönyveik, a régieket használják. /N. T.: De megmaradunk…= Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2004. január 13.
Telt ház előtt mutatták be január 11-én, vasárnap Párizsban a Lucernaire Színházban Samuel Beckett Játék című színművének Tompa Gábor rendezésében színpadra állított magyar nyelvű előadását, a Kolozsvári Magyar Színház és a budapesti Thália közös produkcióját. Tompa Gábor elmondta, hogy a Beckett-mű egy éven belül a második produkció, amelyet a Tháliával közösen hoztak tető alá, s havonta többször is műsorra tűzik Kolozsvárott, illetve Budapesten. /A Játék Párizsban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2004. január 13.
A várossá nyilvánított Erdőszentgyörgy műkedvelő színjátszó csoportja a magvát képezheti a jövőben megalakítható népszínháznak. Minta lehet a dunántúli testvérváros, Celldömölk alternatív színháza, melynek rendezője, Nagy Gábor közölte, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület színjátszóin szeretnének segíteni. Előadásokat tartanának a szervezésükben – és a bevétel őket illetné. A celldömökiek az oda-vissza út költségét vállalnák. Soltis Lajos alternatív színháza népszerű darabbal érkezne, egy meséjátékkal. Címe: A csillagszemű juhász, rendezte Ecsedi Erzsébet. Júniusban jönnének. /(bölöni): "Jövünk Erdőszentgyörgyre!". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2004. január 13.
Böjte Csaba ferences pap 1992 novemberében kapott kinevezést Dévára. Romhalmazt talált a régi épület helyén. Böjte bejárta a dél-erdélyi szórványt, és tapasztalhatta, hogy semmiféle intézménye sincs annak a közel 40 ezer magyar embernek, akik falvakban, kisvárosokban élnek és próbálnak megmaradni. Az első napokban kolduló gyerekeket látott. Felkereste a gyermekek legközelebbi rokonait, és szinte mindegyikük kérte, hogy fogadják be őket és biztosítsanak nekik oktatási, nevelési lehetőséget. 1993 szeptemberében indultak egy összevont, I–IV. osztályos iskolával, 21 gyerekkel. Jelenleg 374 gyermek van Déván és Szászvároson, akik az ország minden részéből jöttek. Minden gyereknek a története más. Más gondok, más problémák. A szerzetes szerint Déva hídfő is lehetne a Székelyföld és Magyarország között, fontos lenne a magyarságnak Dél-Erdélyben egy ilyen hídfőállást kiépíteni. Úgy látja, hogy az RMDSZ-nek nincs kiforrott stratégiája sem a szórvány-, sem a szociális támogatások terén. – A szórványba olyan lelkipásztorok, papok kellenének, akik mernek megszólítani vegyes házasságból jött gyermekeket is, mernek nyitni az emberek felé. Három évvel ezelőtt kezdték el a munkát Szászvároson. Akkor ott hét magyar gyerek volt az I–IV. osztályos iskolában. Most 87-en vannak az óvodában és az iskolában együttesen. – Minden gyermek lelki sebbel érkezik hozzájuk. /Fábián Tibor: A dél-erdélyi szórvány apostola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 13./
2004. január 13.
Fülöp Lídia lugosi író elmondta, hogy még sok terve van. Felgyűltek benne az élmények. Negyed század telt el azóta, hogy első könyve, a Hosszú úton című verseskötete megjelent. Öt esztendővel ezelőtt jelentette meg a Végnélküli inasévek című önéletrajzi regényének első kötetét. Megszületett a folytatás, a második kötet, mely az 1945–1983 közötti időszakot mutatja be. Elkészült könyvét most javítgatja. /Pongrácz P. Mária: Megírom az életem. Fülöp Lídia műhelytitkaiból. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2004. január 13.
Immár a második fényképalbum született meg a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával. Karda Emese, a központ vezetője elmondta, hogy tíz fotóművészt táboroztattak Borszéken egy héten keresztül. A Művelődési Központ terve, hogy egész Hargita megyét, majd később az egész Székelyföldet lefedjék ilyen albumokkal. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató a fotóalbumról kiemelte: a Zsindelyország című albumban korábban Székelyvarság térségét hasonló kiadványban mutatták be. A mostani kötet címe: Barangolás (különben kétnyelvű kiadványról van szó.), Borszéket mutatta be. /(Máthé Éva): Dicséretes kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
2004. január 13.
Jancsó Árpád temesvári mérnök magyar és román nyelvű szakmunkái a bánsági utak és hidak történetéről, útügyi szakszótára, franciaországi úti jegyzetei élvezetes olvasmányok. Most rendhagyó könyvvel áll elő: albumot készít Temesvár több évszázados ábrázolásaiból. Nemcsak a metszeteket fogja publikálni, hanem a könyvek vagy lapok eredeti kiadásainak címlapmásolatát is, amelyben az ábrázolások fellelhetők. A kiadvány anyagának nagy részét Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban és az Országos Széchényi Könyvtárban találta. Jancsó Árpád a Mirton Könyvkiadóval folytat tárgyalásokat, várhatóan februárban napvilágot lát a könyv. A szerző jelenleg az anyagi eszközök előteremtésén dolgozik. A négynyelvű könyvbe díszes ex libriseket iktat be a jelentősebb támogatók részére. /Szekernyés Irén: Temesvár több száz éves metszeteken. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./
2004. január 13.
Tiltakoznak a Nagyváradi Állami Színház két társulatának színművészei az ellen, hogy a stúdióteremnek otthont adó épületet a Transilvania cégcsoport vásárolja meg. A művészek japánsztrájkot hirdettek, azaz mától kezdve fehér karszalaggal lépnek színpadra. A milliárdos Micula fivérek szállodát és mélygarázst szeretnének építeni a nyári színház helyén. Meleg Vilmos, a Szigligeti Ede Társulat igazgatója jelezte, ha a japánsztrájk nem lesz eredményes, a színművészek a tiltakozás más módszerekhez fognak folyamodni. /Pengő Zoltán: Japánsztrájk a váradi színpadon. = Krónika (Kolozsvár), jan.13./
2004. január 13.
A múlt év végén a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadónál látott napvilágot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Képtára alapkiállításának katalógusa, Panteon címen. Vargha Mihály, a képtár igazgatója, a kötet szerkesztője rámutatott, a Panteon az első kiadvány a 125 éve létező gyűjteményről. A képtár 2500 műtárggyal rendelkezik, az alapkiállításon viszont alig másfél százat tudnak bemutatni. /Demeter Virág-Katalin: Katalógus a múzeum gyűjteményéről. = Krónika (Kolozsvár), jan.13./
2004. január 14.
1849. január 8-án az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópa vezette román sereg megrohanta a védtelenül hagyott Nagyenyedet, és lemészárolta a védtelen magyar lakosságot. A martalócok nemcsak Nagyenyeden, hanem szerte a megyében meggyilkoltak magyarokat, öregeket, gyerekeket és nőket. A vérengzés január 11-ig tartott. A vérfürdő áldozatainak tömegsírja a várfal tövében található. Az első megemlékezést 1998-ban tartották, és azóta a nagyenyedi magyarság január 8-án mindig fejet hajt az áldozatok emléke előtt. Eddig a református templom nyújtott otthont az ökumenikus istentiszteletnek, idén a római katolikus istenháza vette át ezt a szerepkört. /N. T.: Megemlékezés Nagyenyed pusztulásáról. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./ Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök bízik abban, hogy eljön annak is az ideje, amikor majd a templomfalakon kívül lehet beszélni e szomorú eseményekről Nagyenyeden. Egyelőre még nem érett meg Nagyenyed arra, hogy szembenézzen ezekkel a dolgokkal. /Sz. Cs.: Nagyenyed fekete vízkeresztje – 1849. január 8. Főhajtás a mártírok előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./ Rácz Levente beszédében felidézte a történteket. Az 1848. szeptember 16-i balázsfalvi gyűlésen a románság képviselői – miután a császár megengedte fegyverkezésüket – külön nemzetőrség állítása mellett voksoltak. Ezt követően sorra végigpusztították Alsófehért, az akkor legtöbbet szenvedett vármegyét, és ezen belül Hegyalja magyar lakossággal rendelkező számos települését: Zalatnát, Magyarcsesztvét, Magyarigent, Búzásbocsárdot, Borosbocsárdot, Sárdot, Krakkót, Benedeket, Borbándot, Koslárt, Harit, Asszonynépét, Forrót, Nagylakot, Marosújvárt és Felvincet. Axente Sever parancsnoksága alatt ezen települések nagy részében a magyar közösségeket majdnem teljesen kiirtották. A nagyenyediek jelentős része ekkor nem tartózkodott a városban: a férfiak jelentős része a honvédségnél szolgált, a nők egy része elmenekült Kolozsvárra , a kollégiumban az oktatás szünetelt. Becslések szerint mégis kb. 4000 fegyvertelen ember maradt a városban, többnyire öregek, nők és gyermekek. A magyar lakosság egy része túlzott bizakodást mutatott, mert nem hitték, hogy a szelíd román emberek, akikkel addig együtt éltek, képesek legyenek őket lemészárolni és kirabolni. 1849. január 8-án Axente Sever feleskette embereit, hogy kő kövön nem marad Nagyenyeden. Prodan biztosította a város elöljáróit, hogy nincs szándékukban bejönni a városba, a polgárok maradjanak nyugodtan házaikban, és térjenek nyugovóra. Ezt követően indultak el a románok. Felgyújtották a házakat, nőket, gyerekeket és öregeket is öltek. A város magyarságának egy része a minorita rendházba és a katolikus templomba menekült, de hiába, őket is megölték. Az áldozatok száma kb. 800-ra emelkedett. /Részletek Rácz Levente ünnepi beszédéből. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2004. január 14.
Az Adevarul című napilap szerint a kormánypárt megsérti a sajtószabadságot. Ugyanabban a lapban terjedelmes írást közöltek, amelynek minden mondata tele van magyarellenes uszításokkal. A kormánypárt támogatja a marosvásárhelyi orvosi egyetemen a szeparatizmus megvalósítását. Ha megnő a magyar helyek száma, ehhez megfelelő számú egyetemi előadótanárt, professzort, tanársegédet stb. kell alkalmazni, állami költségvetésből kell fizetni. Mózes Edit megjegyezte: nem sajtószabadság, hogy nap mint nap írhatják minden következmény nélkül a magyarellenes, romaellenes irományokat? A román lap elfelejtette megírni, hogy a marosvásárhelyi egyetem (egyébként a kolozsvári is) létesítésekor kizárólag magyar tannyelvű volt. /Mózes Edith: Memóriazavarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./