1990. dec. 14-én nyílt meg Budapesten, a Történelmi Múzeumban a romániai magyar képzőművészek kiállítása, ahol ötven művész alkotásai láthatók. Az Erdély Művészetéért Alapítvány szintén kiállításra készül, pályázatot hirdetett erdélyi képzőművészek részére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Az RMDSZ nem lép koalícióra román ellenzéki pártokkal, nyilatkozott Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ főtitkára /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége Ilie Caliannak, az Adevarul de Cluj főszerkesztőjének írt nyílt levelében felteszi a kérdést, hogy a lapban három folytatásban megjelent, Radu Ceontea szenátorral készült interjú, ez a faji gyűlöletre uszító, a magyar nemzetiséget fenyegető szöveg hogyan szolgálja a nemzeti megbékélés ügyét. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

A Rompres az óév utolsó napján közölte, Andrei Plesu művelődési miniszter bejelentette lemondását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5-6./

A jan. 7-i kormányülésen Andrei Plesu ismertette művelődési miniszteri tisztségéből történt lemondásának okait. Szerinte a volt királynak vissza kell kapnia román állampolgárságát, hogy hazalátogathasson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Végül Plesu visszavonta lemondását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

"Minden magyar kötelet hord a zsebében, amivel azután megfojtja a románokat - nyilatkozta Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke a Baricada (Bukarest) hetilapnak. "Az elején féltünk az RMDSZ-től. Ezt a mozgalmat már nem tekintjük ellenfélnek, mert a végét rúgja." "A Vatra Romaneasca támogatja a katonai kormányzás gondolatát." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8., II. rész: jan. 12-13./"

A kolozsvári Báthory István Líceum Kotta Nélkül, című folyóiratának eddig három száma jelent meg. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Tízezres tömeg emlékezett Madéfalván a Siculicidium évfordulójára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990-ben 13.210 magyar nemzetiségűnek hagyták jóvá a külföldön letelepedési kérvényét, közülük 12.028-an akartak Magyarországra menni. - A Belügyminisztérium közleménye nem tartja számon az útlevéllel távozókat és a határon átszökőket. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

Tőkés Elek, akinek Kolozs megyei tanfelügyelői tisztéből való 1990. szeptemberi menesztése széleskörű tiltakozást váltott ki, januártól ismét tanfelügyelő. Régi állását versenyvizsga eredményeképpen tölti be. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Ilie Calian válaszolt az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének. Lapja nem tartozik egyik párthoz sem, minden álláspontot közöl, Ceontea nézeteit a parlamentben is hasonlóképpen fejtette ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Kialakulóban van a Moszkva-Peking-Bukarest tengely, írta a Dreptatea jan. 9-i száma.

Az anyanyelvi oktatás kérdései a szórványmagyarság körében címmel tartottak kétnapos tanácskozást Gyergyószárhegyen. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990 késő őszén volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság alakuló ülése, felvették a városban 1876-tól 1948-ig működött előd nevét, azzal a különbséggel, hogy az irodalomcentrikus volt, Marosvásárhelyen viszont sok művész él, itt a színház, a színifőiskola, az orvosi egyetem, ezért sokrétűbb tevékenységet terveznek, nyilatkozta a társaság elnöke, Oláh Zsigmond. Az alelnök Tonk Sándor, a titkár Fülöp Géza. /N. M. K. : Beszélgetés Oláh Tiborral, Kemény Zsigmond Társaság elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

"Megkezdte a Hargita és Kovászna megyei munkahelye és lakhelye elhagyására "kényszerült" személyek meghallgatását az e célra alakult parlamenti bizottság. /Dimineata, jan. 10./ Román képviselők ugyanis azt állították, hogy a magyarok elüldözték ezekből a megyékből a románokat."

Tőkés László Temesvár ostroma 1989 című könyvét a román vámhatóságok ismételten nem engedték be Romániába. Közölték, hogy 1991. jan. 1-vel életbe lépett a kormány intézkedése, mely szerint könyvsegélyszállítmányokat csak akkor lehet behozni, ha előzőleg a Vallásügyi Államtitkárság engedélyezi. /Magyar Hírlap (Budapest), jan. 7., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Az RMDSZ Elnöksége jan. 8-án munkaülést tartott a képviselőcsoport, a megyei vezetők és a Főtitkárság bevonásával. Támogatásukról biztosították Temesvár sztrájkoló munkásait. Elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot kezdeményeznek a nyugat-európai politikai tömörülésekkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A Kőrösi Csoma Sándor Magyar-Angol Baráti Társaság jan. 16-án tartja alakuló ülését Kolozsváron. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Adrian Nastase külügyminiszter két-két napos látogatást tett Szíriában /jan. 8-9./ és Jordániában /jan. 10-11./, szíriai, illetve jordániai kollégája meghívására. A kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10., MTI/ Nastasét fogadta Asszad szíriai elnök is, akinek átadta Iliescu üzenetét. /Röviden rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ A román külügyminisztert Jordániában fogadta Husszein király is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12-13./

"A Szent István korában alapított erdélyi püspökséget 1932-ben, román nyomásra nevezték el gyulafehérvárinak, tisztázta az elnevezést Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a vele készült beszélgetésben. A gyulafehérvári egyházmegyének mintegy 250 plébániája, 350 papja van, közülük hetven nyugdíjas. A hívek száma 526 ezer, szinte kivétel nélkül magyarok. Gyulafehérvár 150-200 kilométerre fekszik Székelyföldtől. Gyulafehérvár elrománosodott város, azonban itt van 90 éves székesegyház, az 500 éves püspöki palota és a szeminárium. A moldvai csángók a román egyházmegye területén vannak, "mi oda nem mehetünk át". 1955-57 között Gyulafehérváron tanult Románia leendő római katolikus papsága, beleértve a csángó kispapokat is. Az addig nyelvújítás előtti magyar nyelvet beszélő csángó fiatalok a szemináriumban kezdtek ráébredni hovatartozásukra. Emiatt 1957-ben Iasiban a kormány engedélyezte a bezárt szeminárium megnyitását, hogy így - elválasztva magyar testvéreitől - román nyelven biztosítsák a moldvai csángó kispapok nevelését. Az elmúlt években, a diktatúrában egyre kevesebb kispap felvételét engedélyezték a szemináriumba, a felvehető huszonnégy fős keretet tizenháromra csökkentették, ugyanennyit engedélyeztek a mintegy 300 ezer hívővel rendelkező iasi egyházmegyének. Jakab Antal püspök azonban, dacolva a hatóságokkal, huszonnégy hallgatót vett fel. /e. l.: Szórvány és megmaradás. Beszélgetés az erdélyi segédpüspökkel. = Új Ember (Budapest), jan. 13./ "

"James A. Baker Tőkés László püspöknek írt levelében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok határozottan kiáll az emberi jogok tisztelete mellett, beleértve a nemzeti kisebbségek tagjainak megvédelmezését is. "Szoros figyelemmel kísérjük a romániai eseményeket, beleértve az etnikai és vallási kisebbségekkel való bánásmódot." Értékelné, írja Baker, ha tudomásukra jutna bármely romániai kisebbség elleni üldöztetés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./"

Meghurcolt, börtönviselt erdélyi magyar papok névsorát közli Hetényi Varga Károly azzal, hogy a névsor nem teljes, az olvasók segítségét kéri, hogy az üldözöttek emléke megmaradjon. A hosszú listán szereplők közül kivégezték Ábrahám Árpád torjai plébánost /1958-ban/, börtönben haltak meg: Ambrus György, Boga Lajos /kínzások következtében/, Sándor Imre /belehalt a kínzásokba/, Sántha Áron, Schell István. /Hetényi Varga Károly: Csak az igazságot akarták. Meghurcolt, börtönviselt papok az erdélyi egyházmegyében (1918-1988). = Igen (Budapest), jan. 14./

Szőcs Géza szenátor jan. 9-én interpellált Doru-Viorel Ursu belügyminiszterhez: tiltakozott Tőkés László Temesvár ostroma című könyve behozatalának megtiltása ellen, továbbá a jan. 1-jétől életbe lépett rendelet ellen, melynek értelmében Magyarországról könyvet csak a Vallásügyi Vezérigazgatóság engedélyezésével lehet behozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Jan. 14-én a volt király melletti tüntetés volt Kolozsváron, felszólalt Doina Cornea és Nemes Calin. Felhívták a kolozsváriakat, hogy ezentúl naponta gyűljenek össze a Mátyás szobornál. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Iliescu elnök Kínába utazott jan. 14-én. Útban Kína felé Pakisztánban tett hivatalos látogatást, ahol a gazdasági együttműködés bővítéséről tárgyalt Gulam Iszak Han államfővel és Mohammad Mian Navay Serif miniszterelnökkel. Iliescu elnök látogatásra hívta meg a pakisztáni államfőt és miniszterelnököt, akik a meghívást elfogadták. Jan. 15-én Ion Iliescu elnök Jang Sang-kun államelnök meghívására Kínába látogatott. Iliescut elkísérte útjára Victor Stanculescu honvédelmi miniszter is. A román elnök a kínai vezetőkkel a gazdasági együttműködés megszilárdításáról tárgyalt. Kína 100 millió jüan értékű kölcsönt nyújt Romániának, főként mezőgazdasági cikkek és könnyűipari gépek vásárlására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15., MTI/

Megjelent a Bolyai Társaság és az RMDSZ összeállítása: A romániai magyar főiskolai oktatás című füzet. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

A kilencven esztendős Domokos Pál Péter a vele készült beszélgetésben visszatekintett életére. Amikor csíksomlyói tanítóképzőben tanítani kezdett, székely népviseletben jelent meg vasárnaponként, ezzel is segített abban, hogy az emberek újra viselni kezdjék a népviseletet. Megtartotta az Ezer székely leány napját, amellyel hagyományt teremtett. Népművészeti kiállítást rendezett Csíkszeredában, Orbán Balázs ünnepséggel egybekötve. Megszervezte a tanítóképző énekkarát, bejárta velük Csíkot. Jó barátja volt Venczel József /1913-1972/, a zsögödi Nagy Imre festőművész, továbbá Vámszer Géza. Domokos Pál Péter elismerte: aki Székelyföldön él, az nehéz iskolát jár, de a székely élet jobban emberré neveli gyermekeit. /Székedi Ferenc: Beszélgetés a kilencven esztendős Domokos Pál Péterrel. = Csíki Lapok (Csíkszereda), jan. 15./

Az Amnesty International az emberi jogok Romániában történő tiszteletben tartásáról szóló jelentésében kitért az 1990. márciusi marosvásárhelyi és az 1990 júniusi bukaresti eseményekre. Az Amnesty International ápr. 17-én írásban fordult a román hatóságokhoz, kijelentve, szívesen venné egy vizsgálóbizottság megalakulását. Hat hónappal az események után a bizottság még nem tett közzé jelentését. A hatóságok nem biztosították 1990 márciusában a megtámadott magyarok védelmét. Szemtanúk jelentették, hogy baltával, villával, kaszával felfegyverzett románokat autóbuszokkal, teherautókkal hoztak Marosvásárhelyre, akiket rendőrök irányítottak az RMDSZ székházához. A rendőrség nem próbálta megfékezni a székházat több órán át ostromlókat. A letartóztatottak majdnem kizárólag magyarok és cigányok. Az elítélt cigányok esetében a törvénykezési formákat nem tartották be. A bukaresti eseményekről diákok elmondták, hogy gumibotos rendőrök verték őket, a bányászok is megverték a fiatalokat és a cigányokat. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15., 16./

A Szatmárnémetiben megrendezett Gellért Sándor vers- és prózamondó versenye az RMDSZ egyik legszebb és legeredményesebb kulturális rendezvényének bizonyult. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Az alkotmánytervezet tézisei kimondják, hogy Románia egységes nemzetállam. Ezt cáfolja Kádár Gyula írásában: nem lehet nemzetállamról beszélni, amikor több mint kétmillió magyar, több millió cigány, többszázezer német és több kisebbség él az országban. /Kádár Gyula: Hozzászólás a Front alkotmánytervezetéhez. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./