Jan. 23-án éjszaka már másodszor verték szét ismeretlenek Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Líceum névtábláját, az előző hónapban pedig Kőrösi Csoma Sándor domborművét törték össze. /Gazda József: A megdobált Kőrösi Csoma Sándor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./

Ion Iliescu elnök kétnapos látogatásra Olaszországba érkezett. Tárgyalt Gianni De Michelis külügyminiszterrel, Francesco Cossiga köztársasági elnökkel és Giulio Andreotti kormányfővel, megállapodtak a román-olasz együttműködési keretegyezményre vonatkozó tárgyalásokról majd febr. 1-jén fogadta a pápa. Iliescu elnököt a pápai kihallgatásra elkísérte Adrian Nastase külügyminiszter is. Iliescu elnök olasz üzletemberekkel tárgyalt, majd találkozott az olaszországi román emigráció több tagjával. Kisebb román csoport tüntetett a román elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3, 5./

Magyar-román oktatási és tudományos munkatervet írtak alá Budapesten, jan. 30-án. A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezmény kidolgozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./

A televízió febr. 3-i esti adásában Razvan Teodorescu, a Román Televízió elnöke közölte, hogy febr. 18-ától csökkentik a nemzetiségi adásidőt és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Soros György febr. 4-én Kolozsvárra érkezett, tárgyalt a Babes-Bolyai Egyetem rektorával, Ionec Haiduc-kal, majd előadást tartott a Nyitott Társadalom Alapítványáról /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./, febr. 5-én pedig sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nyitott Társadalom Alapítvány kolozsvári irodája megnyitása alkalmából. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

"A román nacionalisták rendszeresen írják arról, hogy a székelyek nem magyarok. A csángókról az egyik román lapban olvasható: "Bizonyítékaink vannak arra, hogy ezek román jobbágyok voltak, akik magyar nemesek birtokairól szöktek meg, s ideiglenesen a székelyek között húzták meg magukat" "Ideje már, hogy a Román Tudományos Akadémia egy bizottságot nevezzen ki a csángók történelmének tanulmányozása céljából, hogy véget vessenek annak a vitának, amely megzavarja ennek a lakosságnak a nyugalmát." /Adevarul in libertate, 1990. okt. 19./ Legutóbb dr. Bárányi Ferenc a parlamentben előterjesztette az RMDSZ álláspontját, emiatt többen felháborodtak és tiltakoztak, köztük a kolozsvári Nemzeti Megmentési Front. Bárányi az 1918-as gyulafehérvári határozatra hivatkozott, kifejtve, szeretnék, ha az erdélyi magyarság "politikai, gazdasági és jogi helyzetét az 1947-es állapotnak megfelelően" állítnák vissza. Szeretnék, ha megszüntetnék a vidékek, helységek etnikai összetételének megváltoztatását. A kolozsvári Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatban fejtette ki álláspontját. Ebből egy-két idézet: "Három dolog döbbenti meg az olvasót: a hangvétel, a tartalom agresszivitása, és a hamisítás. Az egész anyag tiszteletlen, sértő és elítélendő vádaskodás a kormány és a román nép ellen." "A Bárány /sic!/ úr által kifejtett gondolatok cinikusak, gyűlölettel és megvetéssel telítettek. Az NMF közbotránynak tartja, és mint ilyet, elítéli". /Adevarul in libertate, 1990. okt. 17./ Hol van már az az idő, amikor a XVII. És XVIII. században még minden moldvai és havasalföldi krónikás "tara unguresca"-nak, vagyis "magyarok országának" nevezte Erdélyt. /Takács Ferenc: A Vasgárda szelleme él és virágzik. = Erdélyi Magyarság (Budapest), febr., 5. sz./"

A televízió nemzetiségi nyelvű adásidejének csökkentése ellen febr. 4-én nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ és a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990. dec. 27-én Marosvásárhelyen tartotta első országos kongresszusát, amelyen megválasztották a párt 11 tagú országos vezetőségét. Elnök: dr. Tőkés László, alelnökök: dr. Újvári István, Apor Csaba, Farkas István, főtitkár: Kelemen Kálmán, szóvivő: Hunyadi András, vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba és Miholcsa József. A kongresszus úgy határozott, hogy az RMKP székhelye Marosvásárhelyen legyen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Az RMDSZ Elnöksége febr. 7-én munkaülést tartott bukaresti székházában. Az RMDSZ külkapcsolatokkal foglalkozó irodája megtette az első lépéseket a szomszéd országokban, illetve Nyugat-Európában működő pártokkal és kisebbségvédelmi szervezetekkel való együttműködésre. Az RMDSZ változatlanul küzd az anyanyelvű oktatásért, a pedagógushiány pótlásáért. A jövőben a Bolyai Társaság elnöke az RMDSZ oktatási bizottságának társelnöke lesz. A közlemény hangsúlyozta, hogy erősödik a magyarellenes kampány. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Iliescu elnök vezetésével febr. 6-án ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amely elemezte az öbölválságban Romániát érintő következményeit. Az öbölháború okozta közvetlen veszteségeit 2,9 milliárd dollárra becsülték Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

A sok magyarellenes cikk közül egy példa: Petre Salcudeanu vezércikke az Adevarul febr. 8-i számában, ebből kiderül, hogy a magyarok a puszta emberei, jellemzőjük a kegyetlenség, a románok viszont szelídek és halk szavúak.

A romániai zsidóság holokausztja eddig tabutéma volt, nemrég először rendeztek hivatalos megemlékezést. A fiatalabb generációk nem tudhatnak a történtekről: gyújtogatásokról, mészárlásokról, nyilatkozta dr. Moses Rosen főrabbi. Antonescu kormányának köszönhetően Romániában zajlottak le az első európai fasiszta pogromok: 1941. jan. 21-23-a között Bukarestben, jún. 29-én Isasiban, július-októberben Besszarábiában és Bukovinában, októberben Transznisztriában összesen 300 ezer áldozatot kívánó öldöklés. A jelenlegi időkben valóságos mozgalom indult Ion Antonescu rehabilitálásáért. Több cikkben tagadják a zsidók ellen 1941-ben elkövetett népirtást. /Winter Péter: Beszélgetés Õeminenciája dr. Moses Rosen főrabbival. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Szovátán febr. 9-én megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület. Tiszteletbeli elnöke Tófalvi Zoltán, elnöke Mester Zoltán. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

1990. február 14-én indult meg az aradi tévé magyar nyelvű adása, amely szerdánként látható a bukaresti tévé műsorzárása után. Az évfordulóra emlékeztető cikket a műsorvezető-szerkesztő, Puskás Tündér-Emese írta. /Jelen (Arad), febr. 9./

Király Károly febr. 6-án kelt nyílt levélben fordult Petre Roman miniszterelnökhöz, számon kérve a kisebbséggel kapcsolatos régebbi ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./

Romániába látogatott az Európa Tanács küldöttsége Catherine Lalumiére, az ET főtitkára vezetésével, hogy az együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaljon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./

Iliescu elnök meghívására febr. 11-én Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, a Moldovai SZSZK elnöke. Megbeszélést tartottak, másnap a parlamentben mondott beszédet a moldovai elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Iliescu elnök elmondta, hogy a két testvérköztársaság államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Románia 80 moldovai pap romániai képzését vállalta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Snegur a román parlamentben a Romániával kialakítandó gazdasági konföderációról beszélt, a kulturális konföderáció máris gyümölcsöző, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A képviselők megéljenezték, amikor közölte, arról álmodik, hogy köztársasága Romániával konföderációba tömörül. /MTI/

Másfél hónap múlva befejeződik gyógykezelése, jelentette ki Antall József miniszterelnök febr. 10-i tévébeszélgetésében. Munkavégző képessége töretlen, amit bizonyít, hogy betegsége alatt is napi 16 órát dolgozik. A kormányfő ismertette a jugoszláv fegyvereladási ügy történetét. A kormány sajnálatát fejezte ki a konfliktus miatt. Antall József kitért a kárpótlási törvényjavaslatra is. Ebben a kérdésben nagyon nehéz érdekegyezséget teremteni. A kormányfő elítélte a szabaddemokratáknak azt az elképzelését, hogy minden magyar ember, a csecsemőktől Péter Gáborig, állampolgári jogon mintegy húszezer forint értékű kárpótlási jegyet kapjon. /Antall József nyilatkozata. = Pesti Hírlap, febr. 11./

Febr. 8-án sztrájkba lépett a iasi vasútigazgatóság. Ehhez a vasútigazgatósághoz hét megye tartozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A fokozódó cigányellenes megnyilvánulások ellen nyilatkozatban tiltakozott a Cigányok Demokratikus Szövetsége. /MTI/

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke febr. 13-án a parlamentben ismertette az RMDSZ álláspontját az alkotmánytervezettel kapcsolatban. Kifogásolta azt a meghatározást, hogy Románia egységes nemzeti állam. A nemzeti állam megnevezés nem helytálló, mivel a nemzetiségek lélekszáma - becslések szerint - eléri az ötmilliót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Petre Burca, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ képviselője a parlamentben kifejtette, mennyire helyes volt a tévében a kisebbségi adásidő csökkentése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

"Jan. 21-én a parlamentben megemlékeztek a vasgárdisták 1941-es bukaresti pogromjáról. Ezt megelőzően azonban 1990-ben feldúlták a marosvásárhelyi zsidó temetőt és az egyik műemlék jellegű nagyváradi zsidó templomot, írta Halász Anna, majd a parlamenti megemlékezés után az Expres Magazinban Simion Ghinea volt legionárius letagadta a vasgárdisták rémtetteit, akik 1941-ben a bukaresti vágóhíd húskampóira zsidókat akasztottak. Curzio Malaparte Kaput című regényét az egész világon olvashatták, egyedül Romániában nem adták ki, ebben a szerző szemtanúként írta le a iasi pogromot, amelyet nem a németek csináltak, hanem a románok. Dan Lazarescu történész a tévében a Vasgárdát a korrupcióval szembeni tisztulási folyamat szorgalmazójaként mutatta be, vezérüket, Codreanut "karizmatikus" figurának nevezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"

Adrian Nastase külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Brüsszelben a belga vezetőkkel, majd az Európa Parlament elnökével és a Közös Piac-bizottság alelnökével, febr. 14-én pedig Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával és a NATO 16 képviselőjével találkozott, Luxemburgban az ország külügyminiszterével tanácskozott, majd Genfben részt vett az ENSZ Emberjogi Bizottságának évi ülésszakán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

"Petre Roman Király Károlynak írt válaszlevelében mindent visszautasított, sőt azt állította, hogy "a nemzeti kisebbségek iránt, más területekkel ellentétben még jobban is bizonyítottuk, hogy betartjuk ígéreteinket." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ Király Károly nyílt levele: febr. 6-i jegyzet."

Az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja módosító javaslatot állított össze Románia alkotmánytervezete téziseihez. A hatalom köteles biztosítani a nemzeti kisebbségek védelmét. A román állam alapja a román nép egysége helyett a román nép és a nemzeti kisebbségek egysége. Több pont újrafogalmazását kérik, illetve egyesek elhagyását, például azt, hogy a nemzeti és etnikai szeparatizmusra való izgatás büntetendő. Ugyancsak javasolják annak kimondását, hogy ahol a kisebbségi lakosság él, anyanyelvét használhatja a közigazgatási szervekkel kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Tovább terjed a vasutasok sztrájkja. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

"Király Károly reagált Petre Roman miniszterelnök válaszlevelére: csak általánosságokat tartalmaz, "és valós tényeket utasít el sértő szavakkal és vádlón", ezért a választ elhamarkodottnak ítéli. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Előzmény: 94. és 111. jegyzet."

1991. január elsején Románia lakossága 20.000-rel volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A csökkenés oka a kivándorlás. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Petre Roman miniszterelnök a bukaresti tévé magyar adásában /febr. 18-án/ azt állította, ha egy intézkedés nem tartalmaz diszkriminációt, az már felér a jogegyenlőséggel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./, továbbá azt, hogy a magyar-román ellentétet a magyar kormánytényezők nyilatkozatai okozzák. Szerinte az egyetemi anyanyelvű oktatás legfeljebb humán tárgyaknál lehetséges. /MTI/