Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1294 tétel
1991. február 28.
Febr. 27-én Anders Björk, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke beszédet mondott a román képviselők együttes ülésén, majd találkozott Ion Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel. Kifejtette, hogy az Európa Tanács nem avatkozik be Románia belügyeibe, egyetlen kivétellel, ezek az emberi jogok, melyek Európában nem képezhetnek belügyet. Anders Björk találkozott a parlamenti csoportok vezetőivel, így Domokos Gézával is, aki elmondta, dokumentumot készítettek a televízió számos intézkedéséről, továbbá az oktatásügy helyzetéről, amely elégedetlenséget keltett a kisebbség körében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1991. február 28.
A Renasterea Banateana /Temesvár/ című lap nem független többé, Iosif Constantin Dragantól kapott új nyomdagépeket, ezentúl Dragan tanait fogja hirdetni. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1991. február folyamán
A román sajtóban továbbra is antiszemita, uszító cikkek látnak napvilágot. Például az Atlas /Kolozsvár/ 1991/6-os számában Ioan Plotuna Antisemitismul in Romania zilelor noastre című cikkében azt állítja, hogy ebben az évszázadban valamennyi bajt, ami a román nép nyakába szakadt, a zsidók okozták.
1991. február folyamán
A román parlamentben a magyar-jugoszláv fegyverüzletet felhasználták magyarellenes hangulatkeltésre. Mihai Iurcu szenátor azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány az esetleges magyar fegyverrejtegetők felkutatására. /MTI/
1991. február folyamán
A Vatra Romaneasca igazgató bizottsága magyarellenes felhívást juttatott el a Rompresnek, ebben követelte, hogy mérjék fel, milyen iskolákat létesített a magyar kisebbség illegálisan, szeparatista módon, állapítsák meg a Magyarországról behozott tankönyvek számát, továbbá ne jelenjenek meg a törvények magyarul is. /MTI/
1991. február folyamán
A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a Helsinki Bizottság /Bukarest/ antidemokratikusnak nevezte az alkotmánytervezetet, a független sajtó papírral való ellátását, az újságírókkal szembeni rendőri erőszakot, tüntetők letartóztatását, az 1990. június 13-14-i bukaresti tüntetés bányászokkal való leverését /az összecsapásokban 60-an meghaltak, 542-en megsérültek, több mint ezer személyt őrizetbe vettek/, a régi intézmények továbbélését. /AFP/
1991. február folyamán
A román kormány elbocsátásokkal és büntetőjogi felelősségre vonással fenyegette meg a sztrájkolókat. /MTI/
1991. február folyamán
Fazekas János, 1981-ben félreállított miniszterelnök-helyettes a szovjet, az amerikai és a francia elnökhöz, illetve a német kancellárhoz intézett nyílt levelében a kisebbségek számára önálló televízió és rádióállomás létesítéséhez kért segítséget. A levelet még ezelőtt írta, hogy a televízióban csökkentették a nemzetiségi adásidőt. /MTI/
1991. február folyamán
A parlament ülésén Razvan Teodorescu, a tévé elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. /MTI/
1991. február folyamán
Erdélyi övezeti értekezletet tartott Marosvásárhelyen a kormányzó Nemzeti Megmentési Front. A tanácskozásra nem engedték be a helyi magyar újságírókat. A megjelent Petre Roman miniszterelnök kijelentette, hogy európai normákat szándékoznak biztosítani a kisebbségeknek. /MTI/
1991. február folyamán
A román képviselőház és szenátus együttes ülésükön 279 szavazattal 12 ellenében és 78 tartózkodással elfogadták az alkotmánytervezet első tézisét: Románia szuverén, egységes, független és oszthatatlan nemzetállam. /MTI/
1991. február folyamán
"Bartis Árpád emlékezett Lakatos Demeter csángó költővel való találkozására. Bartis 1969-ben látogatott Szabófalvára, ahol Lakatos Demeter már házi őrizetben volt, nemcsak azért, mert sokan látogatták, mert magyar verseket írt, hanem azért, mert Magyarországra látogatott. Lakatos Demeter Szabófalván született 1911. nov. 19-én. Sofőr volt, sok helyre eljutott. Verseket kezdett írni, az iskolában tanult román helyesírással írta a magyar verseket. Kolozsváron, a Keleti Újság 1935. nov. 15-i számában jelent meg első verse. Domokos Pál Péter találóan írta verseiről: "A szöveg leírása éppen úgy készül, miként a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária siralom szövegei készültek. Azokat sem magyar helyesírással írták, hanem latin ortográfiával. Lakatos Demeter nyelve igen régi magyar nyelv, mentes az iskolától, a nyelvújítástól, a tanultak hatásától." /Bartis Árpád: Találkozásom Lakatos Demeter csángó-magyar költővel. = Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), febr./"
1991. március 1.
Sándor István református lelkész, Sándor Magdolna óvónő és Székely Dénes koreográfus lelkes munkájának eredményeképpen megalakult az Erdővidéki Népi Együttes. Bemutatkozásuk 1990 szilveszterén történt. A jelenleg ötven tagú együttes sok helyen fellépett. Tervük a hivatásos népi együttes létrehozása, Barót központtal. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
1991. március 1.
Adrian Nastase külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatáson Malajziában tartózkodik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1991. március 1.
Az amerikai külügyminisztérium emberi jogokról szóló jelentésében 18 oldalnyi terjedelemben foglalkozik a romániai helyzettel. Beszámol az 1990. júniusi bukaresti tüntetés során alkalmazott hatósági erőszakról. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytatja az ellenzékiek megfigyelését, lehallgatja a telefonjaikat. A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a rádiót és a televíziót. A legsúlyosabb bírálatok az etnikumok közötti kapcsolatokért érik a kormányt, a Vatra Romaneascát sovén, magyarellenes szervezetnek tartja, amelyet a marosvásárhelyi erőszakcselekmények felbujtójának jelöl meg. A jelentés kitértarra, hogy a cigányokat hátrányos megkülönböztetés éri. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
1991. március 1.
A Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy) ma nyitják meg az utóbbi fél évszázad legjelentősebb adományozójának emlékére rendezett kiállítást. Dr. Horváth Miklós értékes festményeket és antik bútorokat adományozott a múzeumnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./
1991. március 2-3.
Febr. 28-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, meghallgatták Victor Stanculescu védelmi miniszter tájékoztatóját a Varsói Szerződés katonai struktúrájának felszámolásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2-3./
1991. március 4.
"Tőkés László püspök a vele készült beszélgetésben visszaemlékezett Désen töltött éveire. Az Ellenpontok erdélyi szamizdat ügye után indult meg a hajsza ellene, 1984-ben kitették az egyházból, 1986-ig volt munkanélküli. Akkor sem volt tétlen, meghurcolták az ifjúsági bibliakört, zaklatták a presbitereket. A magyar fiatalokból álló temesvári Thália amatőr társulatot betiltották /ennek tagja volt az interjút készítő Varga Gábor/, majd a engedélyezték működésüket, de azzal a minősíthetetlen feltétellel, hogy négy-öt odaadó tagot ki kell zárni, sőt egyetemről való kicsapásuk is szóba került. Ezzel az üggyel kapcsolatban Tőkés László /a fiatalok érdekében/ levelet intézett Papp László püspökhöz, aki ezért Tőkés Lászlót megrovásban részesítette. Az erdélyi magyar irodalom értékes, nem olyam szemetes, mint a magyarországi magyar irodalom. Az erdélyi magyar irodalom "önfenntartó, nemzetmentő jellegű", hangsúlyozta a püspök, és ott vannak a gyengéi, ahol ez az elkötelezettség nincs meg benne. Tőkés László kifejtette, hogy a néppel szeretne egyházat építeni, hogy az egyházat belső megtisztulással alulról szervezve, megújíthassák. /Varga Gábor. Temesvár ostroma ?89. A néppel szeretnék egyházat építeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./"
1991. március 4.
Márc. 4-vel újabb szórakoztató magyar lap látott napvilágot, a B'Ábel, a Népújság melléklete. /B'Ábel (Marosvásárhely), márc. 4./
1991. március 5.
Egyetemisták és a bukaresti Diákkonvenció tüntetett, tiltakoztak Bukaresten az utóbbi időben újságírókat és más értelmiségieket ért bántalmazások miatt. A felvonulók Iliescu és kormányellenes jelszavakat kiáltoztak, a volt királyt, Mihályt pedig éltették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1991. március 5.
A Vatra Romaneasca márc. 3-án Ploiestiben tartott rendkívüli országos értekezletén elutasította Radu Ceontea elnök előzőleg bejelentett lemondását, sőt a Románok Nemzeti Egységpártja is elnökévé választotta őt, tudósított Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1991. március 5.
Petre Roman miniszterelnök márc. 4-12-e között latin-amerikai körútra indult, Chilébe, Ecuadorba és Brazíliába látogat. /Román rádió/
1991. március 5.
Márc. 4-én ítéletet hirdetett a bukaresti Legfelsőbb Bíróság annak a 61 brassói lakosnak a rendkívüli semmisségi panasza ügyében, akik 1987. nov. 15-én megszervezték Brassóban a gépkocsigyári munkások lázadását a Ceausescu-rendszer ellen. Ezzel véget ért az egy éve húzódó ügy. Az akkor elítéltek csak hosszú huzavona után kapták meg a bírósági felmentést. /Brassó: megkésett igazságtétel. = Népszabadság, márc. 5./
1991. március 5.
"A Catavencu népszerű szatirikus hetilap bukaresti szerkesztőségét ismeretlenek feldúlták, dokumentumokat tüntettek el, tudósított a hetilap márc. 5-i száma. Előzőleg megfenyegették a szerkesztőséget, akik hiába kértek védelmet a belügyminisztériumtól. Az újság közli a fenyegető levelet, amely népárulónak nevezi az újságírókat, mert a "román nép ősi ellenségeinek", a magyaroknak helyet biztosítanak a lapban. Az üzenet aláírása: Tudor hadserege - Iancu Jianu kapitányság. /MTI/"
1991. március 6.
A Bolyai Társaság nyilatkozatában kedvezőtlennek nevezte az erdélyi fiatalok tömeges méretű magyarországi továbbtanulását. A Bolyai Társaság a magyar állam által felajánlott 100 ösztöndíjra a vizsgaeredmények alapján tesz javaslatot. Ezt a keretet nem kell túllépni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1991. március 6.
Szatmárnémetiben márc. 1-2-án ülést tartott az RMDSZ Országos Választmánya, melyen részt vettek az RMDSZ megyei szervezeteinek elnökei, a társszervezetek és kollektív tagok /MISZSZ, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, Romániai Magyar Kisgazda Párt/ is. Az Országos Választmány szorgalmazza a szórványmagyarság sajátos gondjainak felkarolását és elhatározta a szórványvidékekkel foglalkozó bizottság létrehozását. Úgy határoztak, hogy a következő kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz. Az RMDSZ második kongresszusát május 24-26-án tartják meg, Marosvásárhelyen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1991. március 6.
"Petre Turlea, a Nemzeti Megmentés Frontja képviselője be akarja tiltani márc. 15-e megünneplését. "Felkérjük a kormányt, akadályozza meg az államellenes cselekedeteket és a magyar állampolgárokat március 10 és 17-e között ne engedje az ország területére." - jelentette ki a parlamentben. Ion Gavra vatrás képviselő hasonlóképpen beszélt: "a magyarok hatalmas hulláma akar az országba bejönni és itt bent is készülődnek Magyarország nemzeti ünnepének megtartására. Ezt meg kell akadályozni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"
1991. március 6.
Szász Zoltán, az amerikai Külpolitikai Intézet alelnöke, az emberi és kisebbségi jogok védelmezője Kolozsváron találkozott a helyi sajtó képviselőivel. Szász Zoltán, több politológiai könyv szerzője, 1944-ben távozott Magyarországról az Egyesült Államokba, negyedszer jár Kolozsváron, 1976, 1978 és 1990 után. Az 1976-ban és 1978-ben a régi rendszer hívta meg őt, de nem tudták meggyőzni igazukról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1991. március 6.
Ion Robu bukaresti érsek társaságában Szatmárnémetibe látogatott John Bukovsky bukaresti pápai nuncius, címzetes érsek, hogy átnyújtsa Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak a pápa kitüntetését, melyet azért kapott, mert a kommunista diktatúra vallásellenes időszakában sikerrel vezette egyházközségét. A nunciusnak felvetették a moldvai csángómagyarok problémáját, akik csak román nyelven hallgathattak szentmisét. A nunciust ez meglepte, mert minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét, példa erre, hogy több németországi városban öt nyelven folynak a szentmisék. /Gál Éva Emese: Mit mond a nagykövet úr? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1991. március 6.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület megalakulásának századik évfordulóját ünnepelhetné, ha nem szüntették volna meg időközben, nyilatkozta az újjáalakult egyesület elnöke, dr. Tövissi József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./