Dr. Krauss Ottó jogász ismertette a Magyar Nemzetiségi Alapítványt, melynek ő a titkára. Az alapítványt két magyarországi kisvállalkozás alapította. Rendhagyó az alapítvány, mert egyszerre kíván segíteni a Magyarországon élő nemzetiségeknek és a határon túl élő magyaroknak. Első lépésként népfőiskolai jelleggel táborokat szerveztek határon túl élő magyarok diákoknak a Balaton partján és az ország más részén. /Szucher Ervin: Rendhagyó nemzetiségi alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

Kormányellenes tüntetés Bukarestben, a rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre. Másnap, január 13-án szintén volt tüntetés, a rendőrség akkor is közbeavatkozott. A Román Újságírók Szövetsége tájékoztatta a belügyminisztériumi illetékeseket arról, hogy a tüntetések idején a rendfenntartó erők erőszakosan léptek fel és bántalmaztak 13 újságírót. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17., MTI/

Jan. 16-án a szenátusban befejezték a földtörvény tervezetének vitáját. A földtörvényt 10 tartózkodással elfogadta a szenátus. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

"A besztercei elekrotechnikai termékeket gyártó vállalat karácsonyi csomagot osztott az ott dolgozók gyermekeinek. A csomagban volt Raoul Sorban Fantasma Imperiului Ungar si Casa Europei című, magyarellenes uszításokkal teli könyve. A könyv végén "revizionista és hungarista" kiadványok listája található, köztük Ágoston Vilmos, Béke György, Bodor Pál, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Sütő András, Szabó T. Attila, Szőcs Géza könyvei. Sorban szerint a romániai magyarságnak meg kell szakítani kapcsolatát az anyaországgal. /Gunther M. Ilona: Magyarnak lenni - románellenesség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ "

A parlamentben jan. 16-án előterjesztették a hivatalos jelentést a marosvásárhelyi márc. 19-20-i eseménnyel kapcsolatban /N. S. Dumitru olvasta fel a kivonatát/, ebből kiderül, hogy nem a magyarok voltak a kezdeményezők. Az egész jelentés 60 oldalas, a függelék 160 oldalt tesz ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Ion Iliescu elnök rövid látogatást tett Indiában, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tanácskozott Csandra Shekhar indiai miniszterelnökkel. /Rompres, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Jan. 16-án Necula Radu vezetésével parlamenti küldöttség utazott Strasbourgba, hogy eljuttassa az Európa Tanácsnak az 1990. márciusi marosvásárhelyi és az 1990. június 13-15-i bukaresti események kivizsgálásával megbízott parlamenti bizottság által készített jelentéseket. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

A gyűlöletkampány nem csitul: Marosvásárhelyen és máshol naponta megvernek magyarokat. Január 4-én egy csecsemőjét vivő édesanyát támadtak meg, 11-én egy magyarul beszélő házaspárt vertek meg. Egy magyar dalokat dúdoló fiút hátbaszúrtak. A példákat tovább lehetne sorolni. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Kinek fáj a Temesvári Új Szó címen gyűjtés indult, hogy megmentsék a megye magyar nyelvű napilapját, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tudja fenntartani magát. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Megjelent Kövesdi Kiss Ferenc Beszélgetés a csönddel című, a szerző újabb verseit tartalmazó kötete. Az előszóíró Bustya Dezső a szerzőt a helytállás, az ittmaradás költőjének nevezte. /Beszélgetés a csönddel. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Mózsi Ferenc Chicagóban megjelenő Szivárvány című irodalmi, művészeti szemléjének tavaly júniusi /31./ száma hat hónapos utazás után jött meg. A folyóirattal együtt érkezett meg a folyóirat 10. évfordulója megünneplésére szóló meghívás. A 31. számban szereplő képzőművészeti válogatás teljes egészében az erdélyi magyarokra alapoz. Ennek magyarázata, hogy a Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében Philadelphiában, Pittsburgban és Washingtonban 18 erdélyi magyar művész alkotásaiból rendeztek kiállítást. A folyóiratban több erdélyi képzőművész /köztük Plugor Sándor, Kusztos Endre, Gáll András, Páll Lajos és Bardócz András/ munkái láthatók. Gazdag ennek a Szivárvány-számnak az irodalmi összeállítása is, emellett Ágoston Vilmos Markó Béla Talanítás című kötetét elemezte, Szathmáry Lajos Kettős siratója pedig Bözödi Györgytől és a szintén Erdélyből származó Teleki Bélától vett búcsút. /N. M.K. [Nagy Miklós Kund]: Az Óperencián túlról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

Egy éves a nagyváradi városi televízió. A magyar nyelvű adások csütörtök éjjel jelentkeznek. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./

A Vatra Romaneasca tiltakozó beadvánnyal reagált a marosvásárhelyi eseményekről szóló parlamenti jelentésre, a parlamenti ismertetést követő napon, jan. 17-én. Radu Ceontea szenátor a tévében ismertette a Vatra véleményét. Szerintük a jelentés nem tükrözi a valóságot, követelték, hogy a parlament készítsen újabb jelentést. /Neumann Ottó: Új jelentést követelnek a marosvásárhelyi eseményekről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

Jan. 17-én a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ megtartotta első ülését. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

Paul Cheler tábornok, az Erdélyi hadsereg parancsnoka a tévé jan. 12-i katonai műsorában /adásában/ hangsúlyozta, hogy az ország fenyegettségét közvetlennek tartja, egyben kifejtette, hogy aggasztó a törvénytelen fegyvertartás. Cheler nemzetellenes veszélynek tüntette fel a magyar cserkészmozgalmat, magyarul mondva a cserkész szót, mintha kimondottan magyar mozgalomról lenne szó. Nem említette, hogy van román cserkészmozgalom is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

A balti államok és Moldávia függetlensége támogatására szervezett tüntetést Bukaresten az egyetemisták ligája és a besszarábiai diákok. A szovjet nagykövetség előtt is tüntettek. /Röviden rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19-20./

Jan. 17-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, azután hogy jan. 17-re virradó éjszaka kitört az Öböl-háború. A tanács felkérte a kormányt tegyen pótlólagos intézkedéseket a határforgalom ellenőrzésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19-20./

A Körösmente Irodalmi és Közművelődési Társaság legutóbbi összejövetelén elhatározta, hogy a Ágya nagy szülöttjének, Olosz Lajos költő születésének 100. évfordulójának tiszteletére országos ünnepséget rendeznek. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19-20./

Az RMDSZ Elnöksége nyilatkozatában reményének adott kifejezést, hogy a mostani nemzetközi összefogás megfékezi az iraki agressziót és helyreállítja Kuvait függetlenségét, egyben szolidaritását fejezte ki a balti államokkal. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

A Marosvásárhelyen szoborgyalázással /ártatlanul/ vádolt Ughy Istvánt, Nagy Csabát és Bálint Gyulát jan. 21-én másodfokon, a Temes megyei törvényszéken egy év két hónap börtönre ítélték. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./ Az ügyvédek elmondták, hogy a zászló 12 méter magasan volt, azt sehogy sem tudták volna elérni, olvasható Gazda Árpád tudósításban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Jan. 19-én előzetes letartóztatásba helyezték Cseresznyés Pál 49 éves marosvásárhelyi lakost, akit a marosvásárhelyi események idején készült filmfelvételek alapján azonosítottak azzal, aki rugdosta Cofariut. A márciusi események ártatlan magyar áldozatainak gyilkosai még mindig szabadlábon vannak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölni kezdte az 1990. március 19-21-i események kivizsgálásáról készült parlamenti jelentést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Az Öböl-menti háborúra hivatkozva felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy változatlanul érvényben van a magánszemélyeknél megszálló külföldiek kötelező bejelentéséről és a külföldiek előírt nyomtatványon történő bejelentkezéséről szóló 1969. évi 25-ös számú törvény. Egyidejűleg megszigorították a határátkelőhelyek ellenőrzését. Ceausescu korából való törvények újraalkalmazásáról van szó, emlékeztet Nits Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

A Bolyai Társaság jan. 19-én Kolozsvárott megtartotta első országos közgyűlését. A Társaság célja az önálló magyar felsőfokú oktatás megteremtése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Marosvásárhelyen lezajlott a Független Magyar Párt V. országos konferenciája. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a magyarság politikai pártjai lépjenek koalícióba. Megerősítették országos elnöki tisztségében dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvost, társelnök: Kiss Kálmán tanár /Marosvásárhely/. Az elnökség tagjai: Kollár József /Temesvár/, Enyedi Miklós /Marosvásárhely/, Kiss József /Szatmárnémeti/. Az országos konferencia előtt tisztújítás volt két megyében. Máramaros megyében a párt új elnöke Pusztai János író, Szatmár megyében pedig Soós Angéla színésznő. A vezetőség tagjai: dr. Bálintfy Imre, Kiss József, Badzay Chila Gábor és Menyhárt János. Az Erdélyi Futár szerkesztésével Badzay Gábort bízták meg. /Tisztújítások a Független Magyar Pártban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Bukaresten jan. 21-én a parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról. Moses Rosen elmondta, hogy a borzalmak túlélőjeként tanúskodik. A Romania Libera is őszintén írt a történtekről, a jan. 23-i Adevarul viszont nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést, olvashatjuk Cseke Gábor cikkében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Az Adevarul Harghitei /Csíkszereda/ jan. 25-i száma Kincses Elődöt Szaddam Husszeinhez hasonlította /G. Mihail: Hic jacet lupus!/

Marosvásárhely volt November 7-e lakónegyedében rendszeresen megverik a magyarokat. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

A 23 tagú alkotmányozó bizottság 1990. szept. 3-án kezdte meg munkáját, melyben két RMDSZ-képviselő is részt vesz. Hajdu Gábor az államszervezési kérdésekkel foglalkozó csoport tagja, Frunda György pedig az emberi jogokkal foglalkozóé. Frunda György egyben a bizottság titkára. Frunda nyilatkozott az eddig elvégzett munkáról. Nem elégedett, hangsúlyozta, de amit lehetett, azt megtették Hajdu Gáborral együtt. A kollégák értékelték munkájukat addig, amíg a nemzetiségi problémákról nem volt szó. Frunda kiemelte, hogy az Iliescu elnök által is aláírt Párizsi Chartában először szögezték le, hogy a nemzeti kisebbségek jogai az ENSZ által kikiáltott egyetemes emberi jogok részei. Ezt nem akarták megérteni a román kollégák. Az anyanyelvi oktatásnál kiegészítést kért Frunda György: az anyanyelvi oktatást biztosítsák minden fokon. /Nagy Miklós Kund: Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

Jan. 25-én meghalt Bajor Andor író, a Keresztény Szó /Kolozsvár/ katolikus hetilap főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Bajor Andor /Nagyvárad, 1927. szept. 30. - Kolozsvár, 1991. jan. 25./ a Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófia szakos diplomát. 1949-től gyakornok a Bolyai Tudományegyetemen, majd magyar tanszéken tanársegéd. 1953-tól az Állami Irodalmi Kiadó szerkesztőségi tagja, 1969 után az Előre munkatársa. A humoros művekben talált igazi hangjára.