Kelemen Hunor rossz néven vette az Európai Néppárt bírálatát
Az RMDSZ nem érdemelte ki azt a bírálatot, amelyet az Európai Néppárt (EPP) elnökétől, Joseph Daultól kapott csütörtökön az igazságszolgáltatási reformok megszavazásáért – mondta az MTI-nek a szövetség elnöke.
Kelemen Hunor arra a román médiában közzétett nyilatkozatra reagált, amelyben az EPP elnöke a jogállamiságot aláásó, az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásként értékelte a törvénycsomagot, és végül sajnálkozását fejezte ki, hogy annak megszavazásában az európai néppárti tagsággal rendelkező RMDSZ is segítette a szociálliberális kormánytöbbséget. Igazságügy: nem teszi ki az ablakba az RMDSZ az Európai Néppárttól kapott bírálatot Veszélyben van a romániai igazságszolgáltatás függetlensége az igazságügyi törvények módosítása miatt az Európai Néppárt (EPP) szerint, amely egyúttal elmarasztalta az RMDSZ-t a bukaresti kormánykoalíció kezdeményezéseinek támogatása miatt.
Az RMDSZ elnöke szerint az elfogadott korrekciókra szükség volt, azok nem csorbítják a korrupcióellenes harcot, és a kérdést nem szabad a jobb- és baloldal ideológiai szembenállása alapján kezelni.
Úgy értékelte: Daul állásfoglalása az EPP Romániában ellenzékben lévő tagszervezeteit – a Nemzeti Liberális Pártot és a Népi Mozgalom Pártot – hivatott támogatni.
Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy Daul belekeverte az RMDSZ-t, annak ellenére, hogy korábban levélben tájékoztatta az EPP elnökét, miért támogatja az RMDSZ a törvénycsomagot.
Sajnálkozott, hogy Daulnak nem volt a kisebbségi jogokról is hasonló állásfoglalása, amikor a magyar közösséget érte támadás, jogait csorbították, vagy éppen az igazságszolgáltatás részéről érte súlyos támadás a tulajdonjogot.
Kelemen Hunor kifejtette: sokan haragszanak az RMDSZ-re, amiért támogatta, hogy a korkedvezménnyel nyugállományba vonult, majd visszafoglalkoztatott bírák és ügyészek ne kaphassanak egyszerre fizetést és speciális nyugdíjat is, vagy azért, mert az új jogszabályok lehetővé tennék a bírák és ügyészek felelősségre vonását, ha egy-egy hibás döntésükért az Emberi Jogok Európai Bírsága kártérítésre kötelezi a román államot.
Kelemen Hunor jelezte: az RMDSZ támogatása az igazságszolgáltatás átszervezésének szólt, a büntető törvénykönyv és büntető eljárás módosítását célzó kormánypárti javaslatokkal kapcsolatban azonban „óriási fenntartásaik” vannak. A szenátus csütörtökön szavazta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács működését szabályozó törvény módosítását, és ezzel lezárult az igazságszolgáltatás átszervezését célzó törvénycsomag parlamenti elfogadása.
A reform szükségességét a kormánytöbbség az „ügyészállami túlkapások” megfékezésének szükségességével, a korrupcióellenes ügyészek (DNA) állítólagos titkosszolgálati befolyásolásával indokolta.
Romániában csaknem két hónapja rendszeresen tüntetnek az igazságügy átszervezése ellen az ellenzéki szervezetek, amelyek szerint a szociálliberális kormánytöbbség saját korrupt politikusai védelmében akarja megfélemlíteni és „politikai pórázra” kötni az igazságszolgáltatást.
Az EPP elnöke pénteken kiadott nyilatkozatában úgy vélekedett: az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzés fokozásával a szocialisták erősítik ugyan hatalmukat, de gyengítik Romániát, a bíróságok gyengítése pedig a korrupciónak kedvez és a szegénység terjedéséhez vezet. MTI; Krónika (Kolozsvár)

Iohannis most sem figyelt a magyarok igényeire
Visszaküldte megfontolásra a parlamentnek Klaus Iohannis román államfő csütörtökön az oktatási kerettörvény két hete elfogadott módosítását, amely megteremtette volna a jogi feltételét annak, hogy a parlament törvénnyel alapítsa újra a helyi hatóságok által felszámolt magyar tannyelvű marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumot.
A visszadobott törvénymódosítás - a marosvásárhelyi iskolaügy szempontjából fontos cikkely mellett – alapvetően a mezőgazdasági szakoktatás átszervezéséről szól. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ősszel, amikor bebizonyosodott, hogy az ellehetetlenített marosvásárhelyi felekezeti iskola ügyét helyi szinten nem sikerül rendezni, ezt a – jogalkotási eljárás előrehaladottabb szakaszában lévő – törvénymódosítást használta fel arra, hogy a központi hatóságok számára megteremtse a beavatkozás lehetőségét, utat nyisson a politikai megoldás előtt.
Az államfő ugyan nem a törvény általi iskolaalapítás lehetősége, hanem a törvénymódosítás más rendelkezései ellen emelt kifogást, de a parlamenti procedúra megismétlése a marosvásárhelyi iskolaügy rendezését is hátráltathatja.
Az oktatási kerettörvény gyors kihirdetésének reményében csütörtökön a bukaresti képviselőház már meg is szavazta a marosvásárhelyi felekezeti iskola újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, ám az államfő mostani lépése kérdésessé teszi, hogy a meghurcolt iskola helyzetét rendező tervezetet ilyen körülmények között elfogadja a kétkamarás román parlament szenátusa.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát. MTI; itthon.ma/erdelyorszag

Mi fog kiderülni? – Közérdekű információk közlésére kötelezte a törvényszék az RMDSZ-t
Egy sor közérdekű információ közzétételére kötelezte a Kolozs megyei törvényszék elsőfokú ítéletében a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). A csütörtökön kimondott ítéletet a romániai bíróságok portálja közölte a hét végén.
Az RMDSZ-t az Átlátszó Erdély portál perelte be, miután a szövetség elutasította, hogy a gazdálkodására vonatkozó részletes információkat közöljön. A portál azt szerette volna megtudni, hogy mire költötte a szövetség azt a mintegy 28 millió eurónak megfelelő összeget, amelyet az utóbbi hat évben az erdélyi magyar nemzeti közösség képviselőjeként kapott a román költségvetésből.
A törvényszék arra kötelezte az RMDSZ-t, hogy közölje a tulajdonában álló ingatlanok listáját, valamint azt is, hogy kitől, mikor, mennyiért vásárolta ezeket, közölje a bérelt ingatlanok listáját, valamint azt is, hogy kitől mennyiért bérli ezeket. A törvényszék ítélete szerint a szövetségnek az ingatlanokra fordított karbantartási költségekről is számot kell adnia, valamint arról, hogy 2009 óta milyen képzőművészeti alkotásokat vásárolt, kiktől és mennyiért. Emellett közölnie kell, hogy az utóbbi hat évben a szövetséget képviselő emberek milyen kiszállási díjat számoltak el külföldi utazásaik alkalmával. Az ítélet nem jogerős. A kikézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni ellene.
Egy május végi sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvény nem vonatkozik az RMDSZ-re, de a szövetség 2009-ig visszamenően nyilvánosságra hozza honlapján a közpénzek elköltésére vonatkozó valamennyi adatot. A szövetség a 2010 és 2016 közötti gazdálkodásáról közölt vázlatos adatokat a honlapján.
A közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvényt egyébként éppen az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselőinek a kezdeményezésére módosította úgy a parlament, hogy az immár egyértelműen vonatkozik a pártokra és a közhasznú civil szervezetekre is.
Az RMDSZ ugyan pártként működik a román parlamentben, de érdekvédelmi civil szervezetként van bejegyezve.
A román költségvetésből a magyar közösségnek nyújtott, és az RMDSZ által kezelt támogatás kérdése több mint egy évtizede érzékeny témája az erdélyi magyar közéletnek. Az ellenzéki magyar pártok több rendben azzal vádolták a szövetséget, hogy pártépítésre használja a közösségnek szánt pénzt. MTI; Székelyhon.ro

Megemlékezés a forradalom évfordulójáról
Ma délelőtt Aradon is megemlékeztek az 1989-es forradalom évfordulójáról a Városháza előtti téren, ahova 28 évvel ezelőtt már december 21-én másodikként, Temesvár után kivonult a legnagyobb aradi gyárak munkássága, s itt zajlott az örömünnep is december 22-én, a diktátor elmenekülésének hírére.
Az állami himnusz elhangzása utáni gyászszertartást követően Timotei Seviciu ortodox érsek, Valentin Voicilă, az aradi forradalom egykori vezetője, Doina Nan, a forradalomban elhunytak és megsebesültek egyesületének elnöke mondott beszédet, majd a forradalmárok szervezetei, az elesettek és sebesültek hozzátartozói, a Városháza és a megyei tanács, a politikai pártok helyi szervezetei (köztük az RMDSZ), a honvédelmi és belügyminisztérium nevében helyeztek el koszorúkat a forradalom és áldozatai emlékművénél. Jámbor Gyula / Nyugati Jelen (Arad)

Karácsonyi együttlét a Gondviselés Egyesületnél
A fogyatékkal élő felnőtteket foglalkoztató Gondviselés Egyesület az előző évekhez hasonlóan idén is megszervezte meghitt karácsonyi ünnepségét az egyesület központjában, szeretetben gazdag kis közösségében. Az énekszó és versek mellett elhangzottak a fiatalok személyes jókívánságai is az újévre vonatkozóan. „Jó nekünk itt együtt lenni, mert itt barátokra találtunk”, „Kívánjuk hogy mindenki boldog és egészséges legyen a következő évben is!”– fogalmaztak a résztvevők.
Mint minden évben, idén is megtiszteltek jelenlétükkel az RMDSZ szervezet képviselői Makkai László hidelvi kerületi elnök vezetésével, aki kedves, bíztató szavakkal köszöntötte a közösséget és a munkatársakat, hangsúlyozva, hogy van értelme a tevékenységünknek, a közös munkának, a jövőbeli terveknek. Makkai Laszló nemcsak bátoritó szavaival, hanem karácsonyi ajándékokkal is meglepte a kis közösséget.
Köszönjük az RMDSZ hidelvi kerületének, hogy több éve úgy morálisan, mint létfenntartásunkhoz szükséges eszközökkel támogatja az egyesület működését, lévén egyetlen ilyen jellegű magyar egyesület Kolozsváron.
Áldott ünnepet kívánunk mindenkinek!
A Gondviselés Egyesület munkaközössége Szabadság (Kolozsvár)

Az SZNT üdvözli az autonómiastatútum beterjesztését, az RMDSZ és az MPP hallgat
A Székely Nemzeti Tanács köszönetét fejezte ki Kulcsár-Terza József parlamenti képviselőnek, amiért a román törvényhozás elé terjesztette a szervezet által elfogadott, a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Értesüléseink szerint az RMDSZ és az MPP felső vezetősége nem támogatta a lépést.
Történelmi pillanatnak nevezi a Székelyföld autonómiatervezetének parlamenti beterjesztését a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amely szerint ennél reménytelibb várakozást advent idején nem is kívánhatott volna magának a szervezet és a tömbmagyar régió magyarsága. Az SZNT arra reagált, hogy Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő pénteken egyéni törvényjavaslatként iktatta a bukaresti képviselőházban Székelyföld autonómiatervezetét. Kulcsár-Terza József egyénileg iktatta a parlamentben az SZNT autonómiatervezetét Egyéni törvényjavaslatként iktatta a bukaresti képviselőházban Székelyföld autonómiatervezetét pénteken Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő.
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte, a székely nép a törvénytervezet korábbi, kétszeri elutasítása ellenére sem mond le a Székelyföld területi autonómiájáról.
„Az ország törvényhozó szerve a parlament, egyben a romániai társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fóruma. Ez az egyetlen méltó fórum, ahol a székelység saját jövőjéről párbeszédet folytathat az ország többségi lakosságával. Székelyföld autonómiastatútuma olyan törvénytervezet, amely Székelyföld lakóinak teljes és tényleges egyenlőségét biztosítja, mint ilyen hozzájárul a jogállamiság és a demokrácia elmélyítéséhez Romániában. A törvénytervezet beterjesztésével ezt az üzenetet is meg kell kapnia a román közvéleménynek és a román politikai osztálynak: a székely autonómiatörekvések elválaszthatatlanok azoktól a céloktól, amelyeknek minden elkötelezett román demokrata híve” – állapítja meg a szervezet vezetője.
Izsák szerint a Székelyföld autonómiastatútuma az egyetlen olyan törvénytervezet, amely a román társadalom egészének felmutatja a székely székek által őrzött hagyományos értékeket, azt az akaratot, hogy az ott élő közösség ezeket meg kívánja őrizni. „Történelmi pillanat ez a mai. Székelyföld autonómiastatútumának eddigi nyolc beterjesztőjének (Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Becsek-Garda Dezső és Sógor Csaba) névsora kiegészül egy kilencedik névvel, az Ön nevével” – emlékeztet Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke bízik abban, hogy amíg a román közvélemény és a román politikai osztály is ráébred, hogy a statútum elfogadása Románia érdeke is, „mindig lesznek olyan követei Székelyföldnek, akik támogatják, érvelnek mellette és szavazatukkal megteremtik annak lehetőségét, hogy a tervezet törvényerőre emelkedjen, s ha kell, újra és újra leteszik a román parlament asztalára a székely nép jogos követelését”.
Egyébként nem véletlen, hogy Kulcsár-Terza az SZNT autonómiastatútumát, és nem a saját alakulata, az MPP, valamint az RMDSZ által három évvel ezelőtt kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet terjesztette be a parlamentben. Lapunk úgy tudja, hogy a területi autonómiát célzó törvénykezdeményezést az RMDSZ vezetősége ezúttal sem tartotta időszerűnek, és nem támogatta a színeiben törvényhozói mandátumhoz jutott honatya indítványát.
Ugyanakkor a Krónika értesülései szerint Kulcsár-Terza József pártbeli felettese, Biró Zsolt MPP-elnök sem pártolta a törvényjavaslat beterjesztését, ezzel magyarázható, hogy a háromszéki képviselő az SZNT statútumával állt elő.
Mindez azért is furcsa, hogy Biró Zsolt eddig rendszerint úgy nyilatkozott, hogy fontosnak tartja az autonómiatervezet előterjesztését a román parlamentben. Arról nem beszélve, hogy az MPP szeptemberi, Gyergyószentmiklóson rendezett választmányi ülésén döntés született arról, hogy még idén benyújtják a bukaresti törvényhozásban az autonómiastatútumot. Krónika (Kolozsvár)

Ezért szavazta meg az RMDSZ a költségvetést
A parlament pénteken megszavazta a 2018-as állami költségvetést, valamint a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. Az RMDSZ parlamenti csoportja igennel szavazott a költségvetésre, mert Tánczos Barna szenátor elmondása szerint úgy ítélték meg, hogy a költségvetési törvény számos pontban kedvező az erdélyi magyarság számára.
Az önkormányzatok finanszírozását illetően továbbra is kétségeik vannak
A szenátor kiemelte, az RMDSZ javaslatára több erdélyi beruházás is folytatódhat, illetvelletve kezdődhet el a 2018-as állami költségvetés alapjaiból. „A Szövetség munkájának eredménye, hogy elkülönítenek pénzeket az erdélyi repterek korszerűsítésére, biztosítják a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításához szükséges forrásokat, illetve az is, hogy a Sepsiszentgyörgyi Iskolás Sportklub állami költségvetési támogatásban részesül. Kezdeményezésünkre a zilahi megyei sürgősségi kórház is jelentős fejlesztéseket eszközölhet. Ennek ellenére kétségeink vannak afelől, hogy a költségvetés végrehajtása során miként oldják meg az önkormányzatok finanszírozását, amelynek számítási képlete jelentősen változik jövőre, és amely elsősorban a kisebb önkormányzatoknak kedvez. Tekintettel arra, hogy a költségvetési törvény számos tekintetben kedvező az erdélyi magyarok számára, és hogy a parlamenti munka során több javaslatunkat is sikerült elfogadtatni, az RMDSZ parlamenti csoportja által meghozott döntés értelmében megszavaztuk a 2018-as állami költségvetést” – nyilatkozta Tánczos.
Prioritásként kezelték a reptereket
Az RMDSZ pénzügyi szakpolitikusa szerint a repülőterek vonzáskörzetükben jelentősen hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez, ezért az RMDSZ számára minden költségvetési vita alkalmával prioritás volt, hogy ezek modernizációjára pénzforrások kiutalását kérje. Tánczos szerint 2018 már a második olyan év lesz, amikor az RMDSZ javaslatára különítenek el összegeket az állami költségvetésből a nagyváradi és a marosvásárhelyi repülőterek számára.
„Idén is kezdeményezésünkre több millió lejes állami költségvetési finanszírozásban részesültek az erdélyi repterek: jövőre a marosvásárhelyi légikikötő 40 millió lejt, a nagyváradi reptér több mint 10 millió lejt kap fejlesztési munkálataira. Emellett 2018-ban a szatmárnémeti repülőtér számára is 10 millió lejes finanszírozást biztosít a költségvetési törvény, szintén az RMDSZ javaslatainak eredményeként” – mondta Tánczos Barna.
A szenátor arra is rámutatott, hogy decemberben a tanügyi törvény módosításával az RMDSZ-nek sikerült tisztáznia a magyar pedagógus-továbbképző központ beindításának jogi keretét, és a héten, második lépésként, a költségvetési törvény munkálatai során a finanszírozását is megoldotta.
Pénzt kap a nagyváradi pedagógus továbbképző központ és a zilahi kórház is
„Javaslatunkra mintegy 2 millió lejt különítenek el a jövő évi büdzséből a Nagyváradon létesítendő továbbképző központra, amelynek beindítását régóta várják az erdélyi magyar pedagógusok. Ez a központ lehetőséget teremt majd a magyar pedagógusoknak, hogy a képzéseket anyanyelvükön végezzék. Az itt megszerzett pontok szakmai előmenetelüket segítik” – hangsúlyozta a szenátor. Az RMDSZ javaslatára jelentősen növekedik a Sepsiszentgyörgyi Iskolás Sportklub elkezdett beruházásainak befejezésére szánt költségvetési támogatást. A kormány által előterjesztett 400 ezer lejes keret 3 millió lejre nő.
Emellett költségvetési támogatást kap a zilahi kórház is. „A zilahi megyei sürgősségi kórház járóbeteg rendelőjének és műtőtermeinek kibővítésére és modernizálására közel 14 millió lejt kért az RMDSZ. Ez a projekt eredetileg nem szerepelt a költségvetés tervezetében, a Szövetség kezdeményezésére fogja a kormány finanszírozni jövőre a kórház beruházását” – mondta el Erdei-Dolóczki István, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja.
Az RMDSZ javaslatára rögzíti a költségvetési törvény azt is, hogy a jövő év első félévében 1000 lej marad a nyugdíjpont értéke. „Azért van szükség ennek feltüntetésére a jogszabályban, hogy egyértelműsítse és garantálja ezt a minimál értéket július elsejéig, amely időponttól egy sürgősségi kormányrendelet értelmében ez növekedni fog 10 százalékkal” – mutatott rá Erdei-Dolóczki István.
Változik az önkormányatok finanszírozási képelete
A jövő évi költségvetésben az önkormányzatok finanszírozásának képlete változik a legnagyobb mértékben. Mint ismert, januártól 16-ról 10 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, amely az önkormányzatok egyik legnagyobb bevételi forrása. Az intézkedés hatására jelentős összegektől esnek el az önkormányzatok, amit valamilyen formában kompenzálni kell.
„Az RMDSZ azt javasolta, a jövedelemadóból befolyó összegek a jelenlegi 71,5 százalék helyett ezután 100 százalékban maradjanak helyben. Kezdeményezésünket a pénzügyi szakbizottság megszavazta, ám ezt követően, a plénumi vita során a liberális párt gyulafehérvári képviselője RMDSZ-ellenes és a javaslat elleni felszólalása elbizonytalanított több liberális honatyát a jelenlévők közül, és sokan a szavazáskor nem is tartózkodtak a teremben. A kormánypárti törvényhozók kitartottak saját elképzelésük mellett, így sajnos javaslatunkat visszautasította a parlament” – mondta az RMDSZ képviselője.
A képviselő szerint a kormány által kidolgozott finanszírozási képlet elfogadható része, hogy minden önkormányzatnak lesz egy minimális működési költsége, lakosonként 750 lej. Ez az összeg ugyanakkor nem lehet kisebb 1 millió lejnél a községek esetében, legalább 3 millió lejnek kell lennie a városok, és minimum 5 millió lejnek a municípiumok esetében. Ez a megoldás elsősorban a kisebb községeknek kedvez, hiszen nem kevés az olyan önkormányzat, amely saját jövedelemből nem tudja biztosítani a működéséhez szükséges pénzt.
Erdei-Dolóczki István kiemelte, az RMDSZ-nek a nagyobb városok, municípiumok költségvetésével kapcsolatban vannak fenntartásai, és módosító javaslatainak többségében a finanszírozásuk növelését kérte. A személyi jövedelemadó csökkenése miatt kevesebb pénzhez jutnak az említett önkormányzatok, holott „ezeken a településeken nagyon fontos lenne a fejlesztési költségek biztosítása, mert jelentős potenciállal rendelkeznek e téren” – hangsúlyozta Erdei-Dolóczki István.
Mint mondta, ezen kiesés egyensúlyozása érdekében dolgozták ki azt a korrekciós rendszert a költségvetésben, amely biztosítani hivatott, hogy 2018-ban egyetlen önkormányzatnak sem lehet kisebb költségvetése, mint 2017-ben. Ha az első félévi mutatók azt jelzik, hogy az éves költségvetése kisebb lesz az ideinél, akkor ezt a kormány köteles korrigálni az első félév végén. Ez alól várhatóan azok az önkormányzatok lesznek kivételek, amelyek 2016-ból és 2017-ből rendelkeznek pénztartalékokkal.
„A költségvetés tervezete az áfából visszaosztandó összegek megállapításánál az önkormányzatok 2016-os és 2017-es tartalékait is alapul veszi. Azok az önkormányzatok, amelyek 2017 végén tartalékolt pénzzel rendelkeznek, kisebb összeget kapnak a visszaosztás során, mint amennyi a számítási képlet alapján amúgy járna nekik. A megtakarításuk felével egyenlő összeget vonnának le a visszaosztandó bevételből. Az RMDSZ azt javasolta, hogy a levonás kiszámításánál ne vegyék alapul az uniós projektek kivitelezésére, illetve célirányosan támogatott projektek befejezésére tartalékolt összegeket. Ezek átlagosan az önkormányzatok megtakarításainak 80 százalékát teszik ki, így csak a fennmaradó 20 százalék felével megegyező levonásban részesülnek az áfa visszaosztása során. Ezt kompromisszumos megoldásként elfogadta a plénum, ennek ellenére továbbra sem lehetünk teljesen elégedettek ezzel az új rendszerrel, hiszen, ha kezdeményezésünkre kisebb mértékben is, még így is a jól teljesítő önkormányzatokat bünteti” – fogalmazott a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja.
Tartható az 5,5 százalékos gazdasági növekedés jövőre?
„A 2018-as költségvetés 5,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. Az idei több mint 7 százalékos növekedést látva, meggyőződésem, hogy ez egy tartható és reális tervezés, egy egészséges és nem túlfűtött gazdaságnak a növekedése. A 3 százalékos költségvetési hiánycél megfelel az ország uniós vállalásainak, ám valószínűleg az év második felében különböző költségcsökkentésekkel fogja tudni tartani ezt a kormány. A társadalombiztosítási kasszában látszani fog a személyi jövedelemadó és a tb-járulékok új befizetési rendszerének hatása, hiszen a bruttó fizetésbe beépítették a teljes társadalombiztosítási járulékot és ezáltal gyakorlatilag arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy bruttó fizetésemelést alkalmazzanak, ha alkalmazottaik nettó bérét tartani akarják. A társadalombiztosítási büdzsé esetében 20 milliárd lejes plusz bevételre számíthat a kormány, egyértelműen a személyi jövedelemadó kárára” – összegezte Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi költségvetési bizottságának tagja.
Hozzátette, ami jelentős bevételi forrást jelenthet a költségvetésnek, az az uniós alapok lehívása, mert ha több pénz áramlik a gazdaságba ilyen formában, az a költségvetésben is megjelenik. A kormány jövőre 30 százalékos növekedésre számít e téren 2017-hez képest. (rmdsz-tájékoztató) Transindex.ro

Magyarbarátság vagy képmutatás? (RMDSZ–MRSZ pengeváltás)
Az erdélyi magyarság intelligenciája elleni támadásként értékelte Benkő Erika, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője a Mentsétek meg Romániát Szövetség immár második nyílt levelét, amelyet az erdélyi magyar közösségnek címeztek és a Facebookon tettek közzé.
A háromszéki képviselő a mostanság inkább a cirkuszba illő parlamenti tiltakozásairól ismertté váló ellenzéki alakulatnak a magyarkérdésekben ellentmondásos viszonyulását rója fel.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség múlt csütörtökön tette közzé második, az erdélyi magyar közösségnek címzett nyílt levelét – az előző az igazságügyi törvények módosításának vitája alatt látott napvilágot, és Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszolt rá –, amelyben a marosvásárhelyi római katolikus líceum megalapítását célzó parlamenti döntéssel kapcsolatos pozitív viszonyulásukat magyarázzák. Eszerint a támogatásuk hátterében a következő érvek állnak: egyrészt képviselőik a toleranciáért, a multikulturalizmusért és egy modern Romániáért szavaztak, illetve nem szeretnének belevegyülni a régi pártok nacionalista és néha szélsőséges politikai játékába. Megállapítják ugyanakkor: az alakulat annak ellenére támogatta az RDMSZ kezdeményezte törvénytervezetet, hogy nem létezik semmilyen egyezmény a két párt között (ellentétben a kormánykoalíciót alkotókkal), mivel hisznek abban, hogy a marosvásárhelyi magyar gyerekeknek a magyar oktatáshoz joguk van, illetve a magyaroknak, mint a románoknak, szükségük van a jogállamra és egy működő jogrendszerre. Meglátásuk szerint az MRSZ a magyarok és a románok alternatívája, a párt, amely „tisztességesen szeretné képviselni az ország minden egyes tagját, betartva mindenkinek az alapjogait”.
A Mi baja az USR-nek a székely ötévessel? című, pénteken a közösségi médiában közzétett állásfoglalásában Benkő Erika rámutat: a pártnak a magyarokhoz intézett sorai olvasása közben az jut eszébe: december 20-án ugyanennek az alakulatnak a képviselői leszavazták, hogy az erdélyi magyar gyermekek magyar nyelven nézhessenek mozifilmeket Erdélyben. „Úgynevezett toleranciaszintjüket nyilvánvalóan meghaladja az, hogy egy ötéves kisgyermek a Verdákat magyarul nézhesse a sepsiszentgyörgyi moziban” – fogalmaz a törvényhozás tagja.
Benkő Erika továbbá megjegyzi: az MRSZ felhívását jócskán árnyalja, hogy az erdélyi magyarság nyelvi jogainak bővítését zsigerből elutasították, illetve ellenzik a közösség számára oly fontos székely zászló használatát, s annak is ellenállnak, hogy március 15-e hivatalos ünnep legyen. A magyarság elégedjék meg december 18-ával, elvégre az például a tatár közösségnek is jó. „Mert egy USR-s jogállamban ugyebár nem a nemzeti közösségek dolga dönteni saját nemzeti ünnepükkel kapcsolatosan” – jegyzi meg ironikusan az RMDSZ parlamenti képviselője. Benkő Erika szerint az MRSZ-nek ezen kérdéskörrel szembeni általános viszonyulását véve egyértelmű: „úgy szólnak a magyarokhoz, hogy közben azért azt nem szeretnék, hogy az anyanyelvhasználati küszöb csökkenjen, vagy hogy regionális identitásunkat szabadon kifejezhessük, és persze nemzeti ünnepünk se legyen”.
A képviselő szerint egyre egyértelműbb, hogy az alakulat tagjai a legkevésbé sem értik a magyar közösséget, amint azt sem, hogy mit jelent erdélyi magyarnak lenni, mit jelent a székely identitás, és azt sem, hogy a székelyföldi magyaroknak milyen hosszú távú elképzeléseik vannak a közösség jövőjéről.
Az RMDSZ képviselője ugyanakkor azon túl, hogy üdvözölte, az alakulat támogatta szavazataival a marosvásárhelyi katolikus iskola létrehozatalát elősegítő törvénytervezetet, felhívta az MRSZ vezetőinek és tagságának a figyelmét arra a tényre, amely szerint „egy normális államban nem kellene erre törvényt hozni, a nemzeti közösségeknek ugyanis alapvető joguk van az anyanyelvükön, saját felekezeti iskoláikban tanulni”. További következtetésként megállapítja: „akkor lenne ez ügyben joguk a magyar közösség jóérzésére apellálni, ha maguk küzdöttek volna az elmúlt hónapokban oroszlánként azért, hogy a vásárhelyi iskolát újra lehessen alapítani. Akkor tényleg lenne reális alapjuk arra, hogy a magyar közösség barátjaként ábrázolják magukat. Így azonban mindössze kisajátítanák azon kollégáim kínkeserves munkáját, akik mindent megtettek azért, hogy a marosvásárhelyi magyar gyermekek továbbra is magyarul tanulhassanak a katolikus gimnáziumban.”
Zárásként az RMDSZ képviselője felidézi: az MRSZ megnyilvánulása nem az első próbálkozás arra, hogy az erdélyi magyar közösség erejét szétforgácsolják, szétzilálják. Ennek kapcsán megjegyzi, hasznosabb lenne, ha a román alakulat tartózkodna a magyar közösség intellektusának „sértegetésétől”. Nagy D. István / Háromszék; Erdély.ma

Közös ügyeink
Sokan emlékeznek a pluralizmus jegyében – jelenleg ugyan csökkent erővel, de továbbra is zajló – erdélyi magyar–magyar politikai harc alapvető szlogenjére: nemzeti ügyekben együttműködés, másban verseny.
A jelmondatot ugyan a magát ellenzékinek meghatározó polgári, majd néppárti oldal fogalmazta meg, az idő múlásával viszont az RMDSZ is nagyjából magáévá tette, és el kell ismerni, több alkalommal ennek szellemében is jártak el. Az idei karácsony viszont, úgy tűnik, e hallgatólagos egyezség átlényegülését hozta magával: a jelek szerint a nemzeti, közös ügyek fogalmai nem mindenki számára ugyanazt jelentik. Nehéz ugyanis másként értelmezni, miként történhetett meg, hogy a szövetség színeiben mandátumot nyert – és ezáltal a formális és informális szabályok szerint is ennek a törvényhozási csapatnak a tagjává vált –, de amúgy a Magyar Polgári Párt „zászlaját” hordozó háromszéki parlamenti képviselő egyéni törvénykezdeményezésként, mintegy gerillaakcióként nyújtja be a Székelyföld területi autonómiájának statútumát. Nem mellesleg a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott változatot, és nem a szövetség által már jó ideje összeállított, az MPP által is felvállalt és a honlapjukon „közkinccsé” tett tervezetet. Kétségtelen, Kulcsár-Terza József kezdeményezése kapcsán lehetnek fenntartások, legtöbb kritikusa várhatóan az időzítést említi majd: a centenárium éve előszobájában, jaj! Tény ugyanakkor, hogy a háromszéki képviselő múlt pénteki gesztusának két alapvető jellege vitathatatlan: a következetesség, illetve a választókhoz való tisztességes viszonyulás a tervezet benyújtásáról szóló ígéret betartásával. Utóbbi példaként szolgálhat más törvényhozásbeli társainak, az RMDSZ-frakció többi tagjának is. A titok ugyanis – még ha ez sokaknak kényelmetlen is – ennyire egyszerű: nem elegendő cirkalmas mondatokban támogatni a magyar közösség boldogulását szolgáló célokat, tettekben sem ártana igazolni elkötelezettségünket, felvállalva azokat is, amelyek kellemetlenek, és amelyek esetleg nemtelen támadásokat szülhetnek a többség részéről. A közösség képviselete ugyanis erről is szól. Mert lehet és kell is vitatkozni a székely önrendelkezés esélyeiről, formáiról, hiszen egyetlen terv vagy kezdeményezés – jöjjön bármely oldalról – sem tökéletes, ez viszont nem lehet érv sem a végtelen várakozásra, sem a félmegoldásokra. Kétségtelen, a rendszerváltás utáni Romániában az ilyen és ehhez hasonló célok a román pártok szempontjából mindig is mellőzendők, elgáncsolandók voltak és lesznek, a megfelelő pillanatra várni tehát lassan felesleges. Próbálkozni kell tehát, az esetleges nyílt elutasítás ugyanis többet ér minden halogatásnál és kivárásnál, és nem mellesleg elég erős adu is lehet adott pillanatban. És apropó, ha ez nem közös ügy, akkor mit neveznénk annak? Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nagycsaládok karácsonya
Amint azt meghirdettük, a Katalin Egyesület munkatársai karácsony előtt újra felkerestek Arad megyében 20 magyar nagycsaládot, amelynek tagjai 104, többségében kiskorú gyermeket nevelnek. Tartós élelmiszereket, édességeket, kalácsot, egy-egy banánosdoboz ruhaneműt, illetve a Csiky Gergely Főgimnáziumban újra megszervezet cipősdobozba rakott ajándékokat, de az RMDSZ-székházban összegyűlt adományokat is elvitték nekik.
Adományozó körúton
Az aradi nagycsaládok közül a tízgyermekes Csermák család idén is rendezett körülmények között, szerényen, de anyagi biztonságban várta a nagy ünnepet. A családfő a legkisebb gyermekkel, Ferenc Jenővel éppen egy temesvári klinikán tartózkodott, ahol a kisfiún sikeres plasztikai műtétet hajtottak végre.
A kisszentmiklósi nyolcgyermekes Bagi család sem szűkölködött, hiszen az Aradi Polgármesteri Hivatal szociális programjának a jóvoltából a kiskorúak mindennap ingyenebédet kapnak. A családapa viszont az egymás után érkező gáz-, villany-, illetve vízszámlák miatt izgult, mivel kőműves lévén, manapság nincs munkája.
Kakasvárosban a 11 gyermekes Feier családhoz éppen disznótorba érkeztünk, ahol a nagyobb fiúk komolyan segédkeztek a munkában. Amint az édesanyjuk, Ibolya elmondta, a 4 nagyfiú, az apjukkal együtt, németországi építőtelepeken dolgozott, egy csapatot alkotva. Mivel a családapának nem igazán ment az itthoni asztalosműhelye, Németországban a csapatával épületek tetőszerkezetének az elkészítését vállalta.
A pécskai 3 gyermekes Gergely Juditék viszont szűkösen élnek, mert ilyenkor télen nem igazán kerül napszámosmunka.
Nagyiratoson a 8 gyermekkel özvegyen maradt Horváth Józsefet egyedül találtuk otthon. A kisebb gyermekek közül 4 a kisiratosi Pio Atya Gyermekotthonban lakik, a nagyobb fiúk dolgoznak, ahol tudnak. Magának viszont aligha kerül munkája, meg aztán már nem igazán tudja folytatni a szokott munkáját, a fanyesést, ezért örömmel cipelte be a 14 kilós élelmiszercsomagot.
Zimándközön a 6 gyermekes Gurobics Angéla és húga, a 3 gyermekes Szabó Katalin egy házban laknak, amelyre alaposan ráférne a javítás. Angéla gyermekei közül már a tizenévesek is vállalnak alkalmi munkát, a férjének állandó munkahelye van, ezért valahogy megélnek. Szabó Katalinnak viszont komolyabb gondjai vannak, hiszen a betegnyugdíját elveszítette, a gyermekei dolgozgatnak, ahol tudnak, tehát nagyon jókor érkezett a karácsonyi ajándék.
Kisjenő-Erdőhegyen a 6 gyermekes Zleocki család háziasszonya, Csíger Ibolya bizakodva tekintett az ünnep elé, hiszen a férfiaknak állandó munkájuk van, de a legnagyobb fiú, Ferike is jól keres.
Ágyán örömhír fogadta a csomagvivőket: többévi késlekedéssel ugyan, de Borbély Lóránd mégiscsak bevakolta a háza elejét. Az öröm azonban nem teljes, hiszen 5 gyermekének az anyja férjhez ment, ezért az apa a maga szüleinek a segítségével, egyedül neveli tovább a gyermekeit. Feladatának megpróbál eleget tenni, rendszeresen dolgozik, beosztja a keresetét.
Simonyifalván a 8 gyermekes Gazsó család anyagi biztonságban várta az ünnepeket. A házaspárnak, de a legnagyobb lánynak is állandó munkája van. Az anya, Mészáros Mária a házuk homlokzata miatt kesereg, hiszen állítása szerint a munkadíjat megelőlegezte a mesternek, aki viszont a munka befejezését tavaszra halasztotta. Ugyancsak Simonyifalván, a düledező házában ezúttal is hasztalan kerestük az unokáit egyedül nevelő Metz Jolánt, akinek az adományát ismét megbízható helyen kellett hagynunk.
Amint a körúton kiderült, az Arad megyei magyar nagycsaládok többsége jobb körülmények között él, mint néhány évvel ezelőtt. Sorsuk javulása főként annak köszönhető, hogy a gyermekeik egy része felnőtt, munkát vállal, de a szülők közül is többen dolgoznak.
Köszönet
Ezzel együtt mindannyian nagy örömmel fogadták az adományokat, amelyek a legjobbkor a legjobb helyre kerültek. A nevükben az Egyesület vezetősége ezúttal is köszönetet mond a Csiky Gergely Főgimnáziumban Rogoz Marianna tanárnő által szervezett cipősdobozba csomagolt 80 ajándékcsomagért, a Máltai Szeretetszolgálat Aradi Szervezetének az élelemért, mindazoknak a családoknak, akik tartós élelmiszereket, köztük gyümölcsízt, édességet adományoztak, illetve a pénzt adományozó családnak. A jószívű emberek adományaival, illetve az Egyesület tartalékalapjából vásárolt nagy mennyiségű élelemmel, édességgel a szegény sorsú gyermekek és családtagjaik arcára sikerült mosolyt varázsolnunk, éreztettük velük: nincsenek egyedül, valakik rájuk is gondoltak. Ugyancsak köszönet jár Varga Enikő óvónőnek és Bálint Magdolna tanítónőnek, amiért Gyorokra, továbbá Andresz József vingai alpolgármesternek, amiért Majláthfalvára kiszállították a karácsonyi csomagokat. Balta János / Nyugati Jelen (Arad)

Autonómiatervezet mint egyéni törvényjavaslat: az alkotmánnyal „takarózik” az RMDSZ és az MPP-elnök
Az alkotmányossági akadályok miatt nem látnak sok esélyt arra az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Krónikának nyilatkozó politikusai, hogy a parlament vitára fogja bocsátja a Kulcsár-Terza József MPP-s háromszéki parlamenti képviselő által pénteken egyéni törvényjavaslatként iktatott székelyföldi autonómiatervezetet. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője lapunk megkeresésére nem adott egyértelmű választ arra, hogy parlamenti szavazás esetén kiállnak-e a statútum mellett.
Biró Zsolt MPP-elnök pártsikerként értékeli a tervezet iktatását, holott nem írta alá.
Az alkotmányossági akadályok miatt nem látnak sok esélyt arra az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Krónikának nyilatkozó politikusai, hogy a parlament vitára bocsátja a Kulcsár-Terza József MPP-s háromszéki parlamenti képviselő által pénteken egyéni törvényjavaslatként iktatott székelyföldi autonómiatervezetet.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kedden lapunknak elmondta: Kulcsár-Terza előzetesen jelezte nekik, hogy még az év vége előtt be fogja nyújtani a parlamentbe a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiastatútumát, ők pedig ezt tudomásul vették. Korodi ugyanakkor emlékeztetett: a tervezet már kétszer volt a parlament előtt, és mindkét alkalommal vita nélkül elvetették. Alkotmányossági probléma merül fel, ezért seperik le mindig vita nélkül az autonómiatervezetet. El kell mondanunk, hogy amíg Románia alaptörvénye nem változik, semmi esélye nincs annak, hogy az autonómiastatútum átmenjen. Ez kétlépcsős folyamat” – szögezte le a Hargita megyei parlamenti képviselő, aki szerint „dolgoznak az ügyön”.
Kérdésünkre, hogy ha mégis sor kerül vitára, az RMDSZ honatyái kiállnak-e a Kulcsár-Terza által benyújtott tervezet mellett, Korodi úgy fogalmazott: a vitában természetesen elmondják érvrendszerüket a közösségi jogok érvényesítéséről, az autonóm intézményrendszer létrehozásának fontosságáról.
Hasonlóképpen vélekedik Biró Zsolt MPP-elnök, aki a Krónikának valamivel diplomatikusabban nyilatkozva úgy fogalmazott: a szakértők véleménye megoszlik arról, hogy a jelenlegi alkotmány mellett el lehet-e bármit is érni ezen a téren, vagy előbb mindenképp módosítani kell az alaptörvényt. Biró ugyanakkor hangsúlyozta: az MPP már hosszú ideje szorgalmazza az alkotmánymódosítást. A politikus arra is kitért, hogy a polgári párt számára az autonómia képviselete becsületbeli ügy, az alakulat programjában is világosan szerepel, hogy mindent megtesznek az önrendelkezés kivívásáért. A pártelnök szerint azáltal, hogy Kulcsár-Terza József benyújtotta az SZNT által kidolgozott statútumot, „semmi új nem történt”, hiszen erről már az MPP választmányi ülésén is döntöttek. Biró Zsolt ugyancsak emlékeztetett arra, hogy az SZNT statútuma már kétszer megjárta a parlamentet, ugyanakkor úgy véli: az MPP „becsületbeli kötelességének tett eleget” azzal, hogy harmadszor is benyújtották.
„Tettük ezt annak ellenére, hogy az SZNT a parlamenti választásokon elzárkózott a magyar jelöltek támogatásától, sőt voltak olyan tagjai, akik román pártok, vagy éppen a lengyel képviselet mellett tették le a voksukat. Mi folyamatosan hangoztatjuk, hogy a magyar emberek érdekeit a román parlamentben csak magyar képviselők védelmezik” – fogalmazott az MPP elnöke. Lapunknak azt is elmondta: az RMDSZ-szel közösen kidolgozott autonómiatervezetet sem vetették el, „létezik a munkacsoport”, ígérete szerint annak a javaslatnak a beterjesztésére is sor kerül, ám ez az alkotmányossági problémáktól függ.
„Az alkotmánymódosítás rögös út, nem lesz egy díszmenet, látványos eredményekre egyelőre nem számítunk” – szögezte le Biró Zsolt. Mindezek ellenére értelmét látja annak, hogy Kulcsár-Terza most benyújtotta a statútumot, mert szerinte ez mindenképpen eléri a román társadalom ingerküszöbét, hozzájárul ahhoz, hogy a kérdésben folyamatos közvita legyen, „ez most a legfontosabb szempont”. Bármi is lesz a sorsa, fontos, hogy egy törvénytervezet ne sikkadjon el, ne porosodjon a fiókban. Első körben a törvényhozási tanácsnak kell majd véleményeznie” – tette hozzá a pártelnök.
Noha Biró Zsolt többes számban beszélt az autonómiatervezet benyújtásáról, Kulcsár-Terza József pénteken egyéni törvényjavaslatként iktatta azt a képviselőházban. Az MPP politikusa a Székelyföld autonómiastatútumát abban a formában terjesztette a parlament elé, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács kidolgozta és elfogadta. „Bízom abban, hogy ez nemcsak annyit fog jelenteni, hogy a Székelyföld autonómiájának ügye a román parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat” – írta közleményében a politikus. A polgári párt háromszéki elnöke – aki az RMDSZ jelöltlistáján szerzett parlamenti mandátumot és az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagja – kifejezte meggyőződését, hogy a székelységet megilleti az önrendelkezés joga, annak gyakorlására ígéretet kapott az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozatban is, és ennek a közösségi akaratnak a megjelenítésére minden alkalmat meg kell ragadniuk a székelység választott képviselőinek.
Kulcsár-Terza József az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: becsületbeli kérdésként kezeli az ügyet. „A Székely Nemzeti Tanácsnak tagja vagyok, úgy gondolom, ezt be kellett nyújtani, és mikor kérnénk számon a gyulafehérvári ígéreteket, ha nem most, a centenárium éve előtt?” – tette fel a szónoki kérdést a képviselő, kifejezve reményét, hogy – a korábbi alkalmaktól eltérően – a bukaresti parlament ezúttal nem fogja érdemi vita nélkül elvetni a tervezetet.
Arra a kérdésre, hogy megpróbálta-e meggyőzni párttársát, Biró Zsolt MPP-elnököt vagy az RMDSZ-frakció többi tagját, hogy ők is aláírják a törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József azt mondta: egyeztetett frakciótársaival, elmondta nekik, miért tartja szükségesnek a tervezet előterjesztését, de szerinte nem őt kell kérdezni arról, miért egyedül az ő aláírása szerepel az iktatott törvénytervezeten. Az időzítés tekintetében Kulcsár-Terza József elmagyarázta: a parlamenti munka során mindig adódnak más szempontok, amelyek szintén fontosak a magyarság számára – mint az anyanyelvhasználati küszöb módosításáról szóló kezdeményezés vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye – és ezek miatt várt az ülésszak végéig.
A Székely Nemzeti Tanács pénteken köszönetét fejezte ki Kulcsár-Terzának, és történelmi pillanatnak nevezte a parlamenti beterjesztést. Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Az örökké időszerűtlen autonómia
„Autonómia nélkül minden kisebbség halálra ítéltetett.” Ha nem is feltétlenül ebben a formában, de a fenti idézet nagyon sokszor elhangzott már Kárpát-medencei magyar politikusoktól az elmúlt közel száz év folyamán.
Mondjuk Kós Károlytól el egészen napjaink közéleti szereplőiig. Az autonómia, az önrendelkezés igénye talán nálunk, Erdélyben fogalmazódik meg a leghangsúlyosabban az elcsatolt nemzetrészek közül, politikai beszédekből, közösségi iránymutatásból nem hiányozhat, választási kampányok idején hívó szóként, „voksgenerátorként” bármikor bevethető.
Még jó, hogy nemrég volt a Kolozsvári nyilatkozat huszonöt éves évfordulója, amikor az 1992. október 25-én a kincses városi Szent Mihály-templomban történt eskütételre emlékezve újfent egyértelművé lehetett tenni, hogy a romániai magyar közösség egy pillanatig sem mondott le az autonómiaigényéről. Ismét le lehetett szögezni, hogy az autonómia továbbra is célja a politikai érdekképviseletnek, fel lehetett hívni a figyelmet, hogy már eddig is sikerült kiharcolni számos, a belső önrendelkezéshez vezető jelentős jogot, ezek kiterjesztése pedig első számú prioritás a következő időszakban.
Még jó, hogy tudják mindezt az erdélyi magyarok, akik az elmúlt napok fejleményei alapján akár el is bizonytalanodhattak volna. Hiszen lám, a közösséget Románia parlamentjében képviselő honatyák közül mindössze egy vállalta fel a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó törvénytervezet beterjesztését. A többiek szerint a kérdés nem „aktuális”, nem „időszerű”, és különben is összeegyeztethetetlen a jelenlegi alkotmány előírásaival.
Természetesen el lehet vitatkozni azon, alkalmas momentum-e a Románia és Erdély egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának centenáriumi éve arra, hogy a bukaresti törvényhozásban terítékre kerüljön a tömbmagyar Székelyföld autonómiastatútuma. Meglehet, nem ez a legmegfelelőbb pillanat, és a románság egy része provokációnak tekinti. Csakhogy a Kulcsár-Terza József-féle akcióval nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a romániai magyar politikai alakulatok között fikarcnyi (akció)egység sincs az autonómiatörekvés tekintetében, mindig akadnak ugyanis, akik szerint ez a kérdés nem időszerű.
És az RMDSZ, valamint az MPP számára a mostani helyzet azért kínosabb mint valaha, mert immár nem „szorulnak” az SZNT autonómiastatútumára, néhány éve ugyanis önálló törvénytervezetet dolgoztak ki az önrendelkezésről. A jelek szerint az asztalfióknak. A közösség, a szavazótábor azonban annyit megérdemelne, hogy nyíltan, egyenesen kommunikálják neki, mi is a szándék a törvénytervezettel, megváltozott-e a stratégia, cél-e még az önrendelkezés, vagy egyszerű kampányelem.
P. S.: Az idézet Erdélyi Gézától, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház volt püspökétől származik, akivel karácsony előtt készített interjút a Magyar Nemzet napilap. És ha neki lesz igaza? Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

Biztonságban a Bolyai jövője
A marosvásárhelyi RMDSZ és a szövetség önkormányzati testületének közbenjárására Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala kifizette a Református Egyháznak a Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak és a Református Kollégiumnak otthont adó ingatlan elmaradt bérleti díjait. 526.000 lejt utalt a polgármesteri hivatal a református egyház részére, ezzel megtérítve a 2017 márciusa és novembere közti elmaradt bérleti díjakat. Ugyanakkor megállapodás született a felek között, hogy a bérleti szerződést januártól meghosszabbítják (az eddigi szerződésben foglaltak módosítása nélkül). „Fontosnak tartjuk, hogy biztonságban tudjuk a magyar oktatást Marosvásárhelyen, ezért mindent megteszünk a jövőben is azért, hogy a két iskolát ne fenyegesse semmi, aminek értelmében megkérdőjelezhető legyen a működésük a jövőben”, fogalmazott Magyary Előd, az RMDSZ frakcióvezetője. (közlemény) Népújság (Marosvásárhely)

Guruló szórványkavicsok
Elárvuló kövek
Bárba szorult kulturális élet
Mezőseptér irányába folytatjuk utunkat, ahol mindössze öt magyar – mind református – él. Útközben értesülünk arról, hogy a templom gondnoka, annak ellenére, hogy korábban megígérte, nem tud fogadni. Így csak rövid kitérőt teszünk, és lefotózzuk az ortodox temető szomszédságában az erdő szélén álló cserépborítású templomot, amely javításra szorul. Hogy ki szán erre majd pénzt, és lesz-e akinek, egyelőre megválaszolatlan kérdés. A faluból felkapaszkodunk egy dombra, majd egy erdőn átvezető úton kanyarodunk le Mezőörményes községközpontba, ahol az itteni szórvány legnagyobb református közössége él, összesen 47-en vannak.
Mezőörményes a legkorábban ismert adatok szerint a Kán nemzetségbeli László vajda és fiai birtoka volt, amelyet 1321-ben I. Károly király Kácsik nemzetségbeli Mihály fia Péternek adott adományul Myke magtalan halála miatt. 1329-ben I. Károly több birtokkal együtt elcserélte a Hontpázmány nemzetségbeli Pogány Istvánnal, ő 1336-ban továbbcserélte Zyluas-i Sumbur fiaival, Gyulával és Petheuval, valamint Gyula unokájával, Pál fia Andrással, olyan területekre, amelyeket szegénységük és elpusztulásuk miatt sem hasznosítani, sem megőrizni nem tudtak. Egy peres ügyben 1413-ban említik a települést, amikor a tuzsoni Bolgár Miklós bevádolta az Örményes birtokon lakó Mihály vlah kenézt és Mánt, hogy Dragus nevű jobbágyától elvettek egy 40 forint értékű lovat, forintját száz új dénárral számítva. 1554-ben Somy Anna örményesi és egyéb birtokbeli részének negyedét férje, Kechkemeth-i Pathochy Boldizsár részére kötötte le, annak a 8000 forintnak fejében, amelyet tőle kapott, hogy az apjától örökölt ékszereit, amelyeket zálogba kényszerült adni peres ügyei és fiai neveltetése érdekében, visszaszerezhesse. Kastélyát 1638-ban említik először. 1910-ben 1401 lakosából 1042 román és 314 magyar, 1992-ben a 2430 lakosából 2215 román, 117 cigány és 97 magyar volt. A 2011-es népszámlálási adatok szerint 1949 lakója volt a községnek, 87,33%-uk román, 8,41%-uk roma, 2,57%-uk magyar nemzetiségű.
Kiváló aszfaltos úton kanyarodunk a házak között. Egy nagy telken van a református templom, mellette jókora parókia, amely jelenleg lelkipásztorhiány miatt üresen áll. Szépen rendezett udvarra lépünk be, ahol Silimon Dénes és felesége, Erzsébet fogad. Leülünk a konyhában, és rögtön a múltról beszélünk. Fiatalkorukban kétszer annyi magyar volt a faluban, mint most. Dénes IMSZ- (Ifjú Munkások Szövetsége) titkár volt. Hétvégeken rendszeresen báloztak. Színjátszó csoport is működött. Emlékezetük szerint 1963-ig négy osztályig volt magyar oktatás is. Az 1970-es években megindult a sorvadás. Akkor városba mentek, ma már külföldre távoznak a fiatalok. Az istentiszteleteken, egyházi ünnepek kivételével nem igazán gyűlnek össze a magyarok. A fiatalok nem tudnak táncolni, énekelni, mint hajdanán – mondja Silimon Dénes, majd hozzáteszi, időnként a bárban azért magyar zene van. Nem véletlenül. A tulajdonos Silimonék lánya, Tomşa Ilona, az RMDSZ helybéli szervezetének a vezetője, Dumitru Tomşa (román) polgármester felesége. Neki aztán nem mernek szólni azok a románok, akik betérnek a bárba, és esetleg nem tetszik az, amit hallanak. Aztán viccesen megjegyzik, hogy lányuk jó házasságban él: az RMDSZ „egybekelt” a PNL-vel, most az ALDE-val. Tisztelik egymást a faluban a magyarok és a románok, a vejük ért magyarul, és jó gazda. Minden utcát leaszfaltozott, felújították a kultúrotthont, rendbe tették a községközpontot, a lehetőségek szerint törődnek az emberekkel. Akkor van remény, hogy megmaradjanak! – jelentem ki. Erre a házaspár elgondolkodik, majd Dénes elmondja: a fiatalság nem szeret gazdálkodni. Ha egy kicsit felkarolnák, talán többen maradnának a falun. Hogy meddig, nem tudni.
Elköszönünk, mert nem messze tőlük Pásztor Lajos presbiter és felesége, Erzsébet is vár ránk. Jó gazda portáján vagyunk. Kőből épült csűr és ól áll a hátulsó udvaron, a kert a ház mögött messze lenyúlik a völgybe.
– Van olyan nap, amikor nem kell jó napottal köszönni – mondja Pásztor Lajos, majd hozzáteszi, azért a szomszédban levő magyar családdal rendszeresen tartják a kapcsolatot. Azon igyekeznek, hogy a templomban ne csak egyházi ünnepekkor gyűljenek össze. Az idén, ha szerényen is, de megünnepelték március 15-ét. Volt anyák napja is, ajándékcsomagokat is készítettek. Gazdálkodnak, ahogy tudnak, de nem panaszkodnak. Azt szeretnék, hogy a parókia minél többször benépesüljön. Csak legyen, aki eljöjjön. Ha kevesen is vannak, de összetartanak, akkor helytállhatnak az őrhelyen – vonjuk le a következtetést, miközben mindketten kikísérnek a kapuig.
Agyúval (is) őrzött kastély
Mielőtt az útirányt Beresztelke felé vennénk, egy kis kitérőt teszünk a községközpontban levő kopott külsejű, egykori Bánffy-kastélyhoz. Egyik oldalán felirat: kultúrotthon. Betört ablakai, az udvaron levő szemét és gaz arról árulkodik, hogy rég nem használták. Fotózom, mire az udvaron levő egyik épületből előkerül egy alkoholtól felpuffadt arcú férfi, és rám szól: tilos fényképezni! Elmondom: békés szándékkal jöttünk, csak a kastély helyzetéről szeretnénk érdeklődni. A földszinten levő sötét helyiségbe invitál, s közben mondja, a tulajdonosok őt bízták meg, hogy vigyázzon az épületre, mert ha nem, a cigányok mind elhordanák. Szállást adtak neki, ő pedig senkit sem enged be. Készségesen megadja a tulajdonos telefonszámát, mert ő nem mondhat semmit, nem is tud. A múltját sem ismeri és a jövőjét sem. Pedig nem is akármilyen épületbe költözött be.
A település 1638-ban került I. Rákóczi György tulajdonába, aki a görgényszentimrei várához vezető úton, pihenőhelyként egy korábbi, tornácos, földszintes udvarház helyén 1639–1641 között kastélyt építtetett. Korabeli források szerint az épület téglából, kőalapokra épült, földszintjét az emelettel egy kőből készült oszlopos lépcső kapcsolta össze. A földszint szobái boltozottak voltak, az emelet szobái síkmennyezetet kaptak. Az udvarház alsó ablakait vasráccsal látták el, az épületet pedig fecskefarkú cserepekkel födték be. Az udvarház II. Rákóczi György idején a Barcsai, végül a (losonczi) Bánffy család tulajdonába került, Bánffy Dénes 1667–1668 között felújíttatta. 1721-ből származik az a leltár, amely leírja a korabeli állapotokat. A jelenlegi épület a 18. század végén nyerte el mai formáját. A 19. század elején több alkalommal kisebb felújításokat végeztek, többször javították a tetőzetet, fedélszéket, illetve kicserélték a nyílászárókat is. Legutóbb 1962–1967 között végeztek jelentősebb helyreállítási munkálatokat, amelyeket pénzhiány miatt nem fejezhettek be. A kommunizmusban az emeleten kultúrotthon, könyvtár, a földszinten pedig iskola működött. Hozzá tartozott még egy gabonaraktár is. A kastély eredeti berendezése, illetve a díszítése részleteiben sem maradt fenn. Valamikor egy kis tó is állt gyönyörűen rendezett parkjában.
Telefonon beszélgettem a kastély jelenlegi tulajdonosával, a szászsebesi (Sebeş Alba) Cosmean Cosminával, aki elmondta, hogy Ludovic Zaharia 1937-ben vásárolta meg az épületet a tulajdonos Bánffy gróftól. Tőle vette meg Branea Eugen, az ő nagyapja. Így igényelte vissza jogos tulajdonát, amelyet a 10/2001-es törvény alapján 2012-ben meg is kapott. Elmondta, szándékában áll valamilyen turisztikai létesítménnyé alakítani, azonban még nincs elképzelése, hogy miként. A beszélgetésből viszont kiderült, hogy még azt sem tudta, hogy milyen dokumentáció szükséges egy műemlék épület helyreállításához. Arra is gondolt, hogy támogatja egy falumonográfia szerkesztését, amibe a kastély történetét is belefoglalja. Egyelőre azonban csak a szándéka és az elhatározása van, nem létezik terv, és a pénzről sem igazán beszélt. Az épületre nemcsak a megbízott őr vigyáz. Szomszédságában áll a második világháborúban elhunytak emlékoszlopa, amelyet két korabeli ágyú övez. Az egyik mintha a kastélyt is védené, vagy perlekedne vele. Mert az épület és a fegyver is a letűnt idők néma tanúja, csak éppen másról regélnek.
*
Vannak emberek, akik még mesélnek a közelmúltról és a jelenről, amely lassan történelemmé lesz. A magaslatokra épült templomok őrzik még a falak közé zárt szavakat, a magyarul elmondott zsoltárokat, igéket, aztán maradnak a kövek, amelyek kaviccsá porladnak, és egyszer majd homokként szétszóródnak a szélben. Vajda György / Népújság (Marosvásárhely)

Végrehajtási utasítások nélkül lépnek hatályba az anyanyelvhasználatot elősegítő törvénymódosítások
Végrehajtási utasítások nélkül lépnek hatályba január elsejétől Romániában azok az áprilisban elfogadott törvénymódosítások, amelyek a kórházakban és szociális intézményekben segítik elő a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az MTI-nek elmondta: sem az egészségügyi minisztérium, sem a munka és szociális szolidaritás minisztériuma nem dolgozta ki a hatályba lépés előtt a törvénymódosítások végrehajtási utasításait. Korábban a törvénymódosítást kezdeményező RMDSZ azt közölte: nagymértékben a végrehajtási utasításokon múlik, hogy a törvénymódosítás valóban kiterjeszti-e az anyanyelvhasználat jogát az egészségügyre és a szociális intézményekre.
A munkaügyi tárca az MTI kérdésére közölte, hogy egy kerettörvény módosításáról lévén szó, nem szükségesek a végrehajtási utasítások, az egészségügyi minisztérium pedig egyelőre nem válaszolt az MTI kérdéseire. A munkaügyi tárca azt is hozzátette: mivel a törvénymódosítás a közigazgatási törvény küszöbértékeihez köti a kisebbségi nyelveken beszélő személyzet alkalmazásának a követelményét, a közigazgatási törvény végrehajtási utasításait kell irányadónak tekinteni ebben az esetben is. Korodi Attila szerint a törvényeket január elsejétől alkalmazni kell akkor is, ha nincsenek hozzá végrehajtási utasítások.
Kicsit sarkítva: ha nem alkalmazzák, az hivatali visszaélésnek számít” – tette hozzá a politikus. Úgy vélte: az RMDSZ politikusaira hárul a feladat, hogy 2018 elején meggyőzzék az illetékeseket a kormányhatározatok kibocsátásának a szükségességéről. A frakcióvezető szerint az egészségügyben várható a nagyobb ellenállás, mint a szociális intézményekben.
A román képviselőház április 11-én ellenszavazat nélkül fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek szerint az egészségügyi és a szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a nemzeti kisebbségek anyanyelvét. Klaus Johannis államfő előbb alkotmányossági vizsgálatot kért, de az alkotmánybíróság pozitív véleményezése után kihirdette a törvénymódosításokat.
Az erdélyi Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI) arra figyelmeztetett, hogy a törvénymódosítások nem rendelkeznek a kisebbségekhez tartozó páciensek anyanyelven történő ellátásának biztosításáról. Az AGFI példaként azt hozta fel, hogy egy kolozsvári kórházban „egyetlen magyarul tudó ápoló alkalmazásával is eleget lehet tenni” a módosított törvények előírásainak.
A civil jogvédők aggályaira válaszolva az RMDSZ a végrehajtási utasítások fontosságát hangsúlyozta. „Fontos, hogy a törvény alkalmazási módszertana pontosan határozza majd meg, hogy milyen szakembereket kell a kórházi és szociális intézményeknek alkalmazniuk ahhoz, hogy a beteg teljes körű, anyanyelven történő szolgáltatást kapjon ezekben az intézményekben” – fogalmazott közleményében az RMDSZ. A szövetség szerint a törvénymódosítás az „anyanyelvhasználat lehetőségét bővítette”. MTI; Krónika (Kolozsvár)

Ezred nélkül maradt verselő ezredes
Ha kell, templomban vagy vetélkedőn szaval; ha kell, honvédsírokat gondoz, vagy fakultatív magyarórákat szervez, de vállal idegenvezetést helytörténeti előadással megspékelve. Ő a helyi RMDSZ elnöke és az olvasókör vezetője is. Az Arad megyei kisvárosban szinte mindenki ismeri: a nyolcvan esztendős Czernák Ferenc a lippai magyarság mindenese.
Ha az Egyesült Államok hadseregében szolgált volna, az amerikaiak most afféle One-Man-Show-ként jellemeznék az ezredesi rangban nyugalomba vonult férfit. Az idegen légióban a L’Homme Orchestre titulus illetné. Mifelénk a lippai magyar közösség mindenesének tartják. Pedig Czernák Ferenc csak egy a még megmaradt pár száz lippai magyar közül. Ám ő az egyetlen, aki fáradtságot nem ismerve,a kilencedik ikszébe lépve is kitartóan úszik az árral szemben, és magával ragadja azt a maroknyi közösséget, amely hajlandó őt követni. Az az ember, aki Sajó Sándor felvidéki költővel vallja: „Nem akarok gyáva csendet, / Amíg élek, zúgok-zengek”.
Mindig akad egy vers a tarsolyban
Szinte nincs kérdés, nincs élethelyzet, amelyre Czernák Feri bácsi ne tudna rímekben válaszolni. Úgy húzza elő az idézeteket, mint cirkuszi mágus cilinderéből a fehér nyuszit. Utcán, asztalnál, templomban, mindenütt, ahol úgy érzi, hogy a helyzet megkívánja.
Feri bácsi néha a templomba betérő turisták előtt is megcsillogtatja lexikális tudását
Nem saját költeményeit adja elő, még csak nem is improvizál; egyszerűen a memóriájába „nyúl” valamelyik magyar klasszikus soraiért.
Merthogy leszerelése óta kedvenc hobbija a versmondás. „Műkedvelő szavaló vagyok” – szerénykedik, de amikor sorolni kezdi, hol és milyen rendezvényeken lépett közönség elé, kiderül, nem kispályás versmondó vágja haptákba magát előttünk.
A verselő alkalmi közönség előtt is bizonyít. „Egy kis figyelmet kérnék!” – szól a máriaradnai kegytemplom Magyarországról érkezett látogatóihoz. Mire minden szempár rávetődne, már mondja is II. János Pál pápa Mosolyod című versét: „Mosolyod, mely szívből fakad, / Aranyozza be arcodat! / Mosolyod nem kerül pénzbe, / Mégis sokat ér testvéred szemében. / Gazdagítja azt, aki kapja, / S nem lesz szegényebb az sem, aki adja. / Pillanatig tart csupán, / De örök nyomot hagy maga után. / Senki sem oly gazdag, / Hogy nélkülözni tudná, / És senki sem oly szegény, / Hogy meg nem érdemelné. / Az igaz barátság látható jele, / Hintsd be a világot egészen vele. / Mosolyod: nyugalom a megfáradottnak, / Bátorság a csüggedőnek, / Vigasztalás a szomorkodónak. / Mosolyod értékes, nagyon nagy jó, / De semmiért meg nem vásárolható. / Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem, / Mert csak abban a percben van értéke, / Amelyben arcodon megjelen. / És, ha ezután olyannal találkozol, / Aki nem sugározza a várt mosolyt, / Légy nagylelkű, s a magadét add, / Mert senkinek sincs nagyobb szüksége mosolyra, / Mint annak, aki azt másnak adni nem tudja”.
A pápa sorai célba találnak, az anyaországi látogatók arcán a mosoly és a meghatódottság keveréke rajzolódik ki. Köszönetet mondanak az egyik oszlop mögül felbukkanó, számukra ismeretlen versmondónak, majd kérdezősködni kezdenek, mint olyantól, akiről azt hiszik, a katolikus egyház alkalmazásában áll.
Lippa volt Európa első városa, amelynek a közvilágítását acetilénes lámpák biztosították
Az öreg ezredest nem zavarja, sőt örömére szolgál, hogy lexikális tudását is megcsillanthatja, és információözönnel látja el az érdeklődőket.
„Maresch Bélától, a marosvásárhelyi, majd a kolozsvári színház Aradra hazatelepedett nyugalmazott művészétől loptam el valamit a versmondás művészetéből. Amikor látta, hogy komolyan érdekel a szavalás, még koreográfiát is tanított hozzá” – árulja el, amikor a templomból kijövet a nem mindennapos fellépésről faggatjuk. Kiderül, amikor csak teheti, itthon és határon túl kamatoztatja tehetségét, versenyekre nevez, szavalóesteket tart, ünnepi beszédeit idézetekkel szövi át. A 2015-ös Kárpát-medencei Ki mit tud?-on Heltai Jenő A vén kocsis dalával az első helyre futott be az Operettszínházban. E mellett még számos díjjal büszkélkedhet, de nem teszi. Pedig nincs könnyű dolga, főként az anyaországi vetélkedőkön. „Magyarországra átmenni és szavalni kicsit olyan, mint sört vinni a németeknek vagy konyakot a franciáknak” – állítja, de a díjai bizonyítják, hogy az anyaországban „tálalt” versei nem akadtak meg a közönség torkán. Az öregúrnak kedvencei is vannak: mindenekfölött Petőfi és Vörösmarty, de költőként – és ezt kétszer is nyomatékosítja: csakis úgy! – nagyra becsüli Ady és József Attila munkásságát is. A legszívesebben „igazmondó, elgondolkodtató verseket” szaval. „Én nem mondok olyanokat, hogy kék az ég és zöld a fű, meg zümmögnek a méhek. Lehet, hogy az afféle versek is szépek, de én azokat a sorokat kedvelem igazán, amelyekből mi, magyarok, következtethetünk is valamit.” Szucher Ervin / Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Az RMDSZ nem támogatja a büntetőjog „eszement” módosításait
Az RMDSZ parlamenti frakciói nem értenek egyet a büntető törvénykönyv és büntetőeljárási törvénykönyv módosítására tett legújabb kormánypárti javaslatokkal, és főleg azzal az „eszement ötlettel”, hogy 200 ezer eurós összeghatár alatt nem minősülne bűncselekménynek a hivatali visszaélés – tájékoztatta a sajtót a Maszol kérdésére csíkszeredai évértékelő beszélgetésén Kelemen Hunor szövetségi elnök, Korodi Attila képviselő és Tánczos Barna szenátor.
Az RMDSZ politikusai ugyanakkor sajnálatosnak tartják, hogy a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó 2004/303-as, az igazságszolgáltatás megszervezését szabályozó 2004/304-es és a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal (CSM) kapcsolatos 2004/317-es igazságügyi törvényt módosító tervezetet összemossák a büntetőjog módosításával.
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ-es honatyák tiszta lelkiismerettel vállalták a három igazságügyi törvény módosítását. Szavai szerint ezek nem a korrupcióellenes harcról szólnak, nem akadályozzák vagy rontják azt, és az igazságszolgáltatás függetlenségét sem befolyásolják, sőt a politikától való függetlenségét erősítik.
„Ezek a törvények a bírók és az ügyészek státusáról szólnak, semmi köze a büntetőtörvénykönyvhöz, a Legfelsőbb Bírói Tanács a szervezését tartalmazzák, az ügyészek és a bírák felelősségre vonását és a karrierlehetőségeket. A módosítás az állam büntetőpolitikáját semmilyen mértékben nem befolyásolja, ezek elsősorban technikai kérdések, de van néhány olyan ügy, amelyet az ügyészek és a bírák kifogásolnak. A kérdés tulajdonképpen az, hogy azt a hatalmi egyensúlyi állapotot, amely hiányzik ma Romániában, vissza lehet-e állítani vagy sem” – állapította meg Kelemen Hunor.
Egyenlő bánásmód bíráknak és ügyészeknek
A politikus kifejtette, hogy a parlament által már elfogadott módosítások révén különválasztanák az ügyészeket a bíráktól a Legfelsőbb Bírói Tanácsban. Ez azért fontos, mert eddig az ügyészek hozhattak döntéseket a bírákkal kapcsolatban is, illetve az ügyészek többségben voltak a CSM-ben. Ezzel szemben az Európai Unióban minden országában megtörtént ez a különválasztás. Az új törvény azt is kimondja, hogy az ügyészek, valamint a bírák karrierépítésükben miként haladhatnak előre.
„Nem engedi meg azt, ami most még lehetséges: hogy például egy ügyész a ranglétrán a legfőbb ügyészségre jut, majd egyet gondol, és 15 év ügyészi munka után bíróvá válik, szintén a legfelsőbb bíróságon. Az új törvény azt mondja, lehetséges ez a váltás, de a ranglétra aljáról kell kezdenie az építkezést” – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki szerint az is fontos kitétel az új törvényben, hogy két évvel meghosszabbítják a tanulási folyamatot, így nem 25 éves korukban lehetnek legkorábban véglegesen kinevezett bírók vagy ügyészek, hanem 27 évesen.
A törvénycsomagban továbbra is lehetővé teszik, hogy 55 éves korukban, tehát viszonylag fiatalon menjenek nyugdíjba, de ha ennek ellenére tovább folytatnák munkájukat, akkor nem kapnák meg a speciális nyugdíjukat a bírói vagy ügyészi fizetés mellé, addig amíg elérik a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Kelemen Hunor szerint ez a javaslat váltotta ki az egyik legnagyobb felháborodást.
A törvénytervezetben szerepel az is, hogy a bírók és ügyészek ugyanazokban az alap egészségügyi szolgáltatásokban részesüljenek, mint bármely más állampolgár, tehát például a költségtérítéses gyógyszereket ők is vásárolják meg – eddig ugyanis ez nem így volt.
„A felelősségre vonás témaköre is nagy vihart kavart, mert mi azt mondtuk, hogyha valaki olyan munkát végez, amely kárt okoz az államnak vagy másoknak, akkor azért őt anyagilag is felelősségre lehet vonni. Ma egyedül az ügyészek és a bírók esetében nem létezik ilyen felelősségre vonás, ezen akarunk változtatni” – jegyezte meg Kelemen Hunor. Hozzátette, az új törvény értelmében esetükben nemzetközi bírósági ítéletre van szükség, ha munkájukkal, döntéseikkel kárt okoztak az államnak. Ehhez a rosszhiszeműséget is be kell bizonyítani, ami az egyik legnehezebb feladat. De ha ez megtörtént, akkor a pénzügyminisztériumnak az állam nevében kell eljárnia, és a kártérítést bírósági úton hajthatja be.
Rosszkor és rosszul terjesztették elő a Btk.-módosítást
Az RMDSZ három politikusa a sajtóbeszélgetésen elmondta: a büntetőjog PSD által javasolt módosításait nem ismerik még, mert azokat nem terjesztették a plénum elé, de eddigi információik alapján nem támogatják az indítványaikat.
A hatályos büntetőeljárási törvénykönyv lehetővé teszi a büntetés bizonyos szakaszában, hogy házi őrizetben legyen az illető, viszont Romániában ezt nem tudják alkalmazni, mert nincsenek meg az ehhez szükséges technikai feltételek – kommentálták azt a módosítási javaslatot, miszerint a 3 évnél rövidebb időre elítélt személyek házi őrizetben töltsék le a büntetésüket.
Tánczos Barna szerint az igazságügyi rendszer működésében vannak alapelvek, amelyekről lehetett volna értelmesen vitázni, és sajnálatos, hogy az év utolsó hetében mindenféle „eszement ötlettel” álltak elő, amit nem gondoltak végig.
A politikusok kifejtették, hogy a károkozással kapcsolatban az alkotmánybíróság azt mondja, hogy valamiféle számszerűsített értékküszöbnek lennie kell, amelyet a mindenkori minimál- vagy átlagbérhez kellene kötni, de több százezer eurókat emlegetni hülyeség.
„A hivatali visszaéléssel van egy óriási definícióbeli probléma: ez nem feltétlenül az értékhatárról szól. Ott van példaként az ittas vezetés: egy bizonyos alkoholmennyiség fölött bűncselekménynek minősül, az alatt pedig csak kihágás. Ha nem is a legjobb hasonlat, de a hatalommal való visszaélést is így kellene kezelni, mert egy dolog a direkt közbeszerzéssel megvásárolt golyós tollak esetében a rossz közbeszerzési procedúra, amit megállapít a számvevőszék, és más dolog, ha azt mondja, hogy ez ugyanaz, mintha a 30 millió eurós uniós projektben a közbeszerzési procedúrát elrontották volna” – fejtette ki a szenátor.
Mint mondta, jelen pillanatban nincs különbség a közbeszerzési procedúra szándékos, tudatos elrontása és a tudatlanságból elkövetett procedurális hiba között – ezen mihamarabb változtatni kell. maszol.ro

Ötven erdélyi falugazdászt fizet 2018-től a magyar állam
Az agrárszakemberek feladata az lesz, hogy információkkal és tanácsadással segítsék a magyar gazdálkodók munkáját.
December elején, Kárpát-medencei Falugazdász Program címmel megállapodást írt alá a budapesti Földművelésügyi Minisztérium egy sor, az utódállamokban működő civil szervezettel. Ennek értelmében jelentősen kiterjesztik az Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Bácskában és a Muravidéken működő falugazdász-hálózatot.
Sebestyén Csaba, az egyik hazai partnerszervezet, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke azt mondja, idehaza jelenleg két falugazdász iroda működik, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön, az öt utódállamban működő, a magyar állam által fizetett falugazdászok száma pedig 41. A most aláírt dokumentum értelmében ez utóbbiak száma jövő évtől kezdve 100 lesz, közülük ötvenen Erdélyben fognak tevékenykedni. Bár a hálózat nagysága e fejlesztést követően még mindig nem lesz arányos a szükségletekkel, a létszámnövelés egy nagyon pozitív lépés, szögezi le az RMGE elnöke.
Ez a falugazdász dolga
A falugazdászok feladata, hogy szakmai tanácsadással és információk átadásával segítsék a gazdákat. Ennek egyik legfontosabb területe az európai uniós, illetve a romániai agrártámogatásokra, pályázati lehetőségekre vonatkozó tájékoztatás. A mezőgazdaságot érintő törvények, ezek változásainak, illetve a törvények alkalmazási módszertanának a megismertetése a gazdálkodókkal szintén a falugazdászok feladata.
A mezőgazdasági termelők többsége számára az értékesítés az egyik legnehezebb feladat, amin a falugazdászok a potenciális felvásárlók azonosításával enyhíthetnek. A szakmai továbbképzések szervezése szintén a feladataik közé tartozik.
Hiányt pótolnak Erdélyben
A falugazdász hálózatnak hiánypótló szerepet kell betöltenie Erdélyben, mondja Sebestyén Csaba, lévén, hogy nálunk, Magyarországtól eltérően, nem létezik agrárkamara, amely a gazdák szakmai támogatásával foglalkozna. Ilyen szakemberek az Európai Unió nyugati tagállamaiban is működnek, ott 300–400 gazdálkodóra jut egy. Nálunk, a jövő évi jelentős létszámemelést követően is, minden egyes falugazdászra 25–30 ezer mezőgazdasági termelő jut majd.
„Ezt a számbeli hiányosságot a szakmai munka maximalizálásával kell majd kompenzálni. Az anyaországi támogatás a fizetéseket, a telefonhasználat- és az üzemanyag-fogyasztás költségeit fedezi, de ezen kívül szükség van ingatlanokra, internetre, gépkocsira is. Mivel a hazai partnerszervezetek közül csak mi fedjük le egész Erdélyt, illetve nekünk van a legnagyobb szakmai tapaszttalatunk, indokolt volna, hogy az egész program az RMGE égisze alatt fusson. Ez azért is indokolt volna, mivel az RMDSZ társult szervezete lévén, használni tudjuk a Szövetség infrastrukturáját” – nyilatkozta a Maszolnak Sebestyén Csaba.
A program gyakorlatba ültetése januárban, legkésőbb februárban kezdődik. Arról még nem született döntés, területileg hol lesznek elhelyezve az új falugazdászok. Sebestyén Csaba szerint minden egyes megyébe kellene néhány, hogy minél közelebb legyenek a gazdálkodókhoz. Pengő Zoltán / maszol.ro

Az elnök pálfordulása
Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hat parlamenti képviselője, név szerint Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly 2004 júliusában benyújtotta a román parlamentben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székelyföldre vonatkozó autonómiatervezetét.
Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi csoportjának az ügy kapcsán akkor közzétett nyilatkozatában többek között ez állt: „egy nem kellő időben, nem kellő formában és nem kellő tartalommal benyújtott tervezet csak árt az autonómia ügyének.” Érdekvédő szervezetünk folyó év december 22-én sem állt az autonómiatervezet benyújtása mögé, így Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselője kénytelen volt egyéni törvényjavaslatként iktatni azt a román parlamentben.
Elgondolkodtató, ami történt, mert a választópolgárban azt az érzést keltheti, hogy képviseletünkben nincs meg a jogaink kiharcolásához és érvényesítéséhez szükséges bátorság, elszántság és akarat. Az ugyanis ki van zárva, hogy a diktátor bukása óta eltelt 28 év alatt ne lett volna egyetlen alkalmas pillanat sem az autonómiatervezet benyújtására. És ezúttal a kellő forma és tartalom hiányára sem hivatkozhatnak, mert időközben kidolgozták a saját autonómiatervezetüket.
Senki előtt nem lehet kétséges: számunkra az autonómia a meg- és fennmaradás egyetlen biztosítéka. Megvalósítani viszont csak szervezett formában, egységes fellépéssel, kemény kiállással és következetes küzdelemmel lehet. Egy olyan érdekképviselet által, amelynek a hangjára bel- és külföldön egyaránt odafigyelnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az erdélyi magyarság eltűntetésén fáradozó román hatalom csakis belső kényszer és külső nyomás hatására lesz hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni erről.
Ami viszont igazán tragikus, és ugyanakkor mélyen elítélendő, az Biró Zsolt képviselőnek az autonómiatervezet benyújtásával való szembehelyezkedése. Hiszen ő a Székelyföld autonómiájáért küzdő MPP országos elnökeként, annak megbízásából és javaslatára került be a román parlamentbe. Legfőbb feladata pedig az autonómiamozgalom megismertetése, népszerűsítése, valamint elfogadtatásának elősegítése lenne. Éppen ezért pálfordulása nem maradhat következmények nélkül. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

MTI-évértékelő: az erdélyi magyarság megtapasztalta a politikai alkuk kockázatait, a magyar–román viszony sérülékenységét
Az RMDSZ és a román kormánykoalíció pártjai politikai alkudozásának a kockázatait, a román–magyar viszony sérülékenységét mutatta meg az erdélyi magyarság 2017-es éve.
Az RMDSZ a 2016 decemberében hatalomra jutott baloldali-liberális kormánykoalíció parlamenti támogatásáról írt alá megállapodást, mert a hatalomtól remélte a kisebbségi jogok bővítését. Miközben a jogok bővítésében csak parányi lépést sikerült tennie, a szövetség presztízsveszteséget szenvedett el amiatt, hogy támogatta a koalíció erősen vitatott döntéseit. Az együttműködés nem kezdődött rosszul. Májusban olyan törvénymódosítást sikerült elfogadtatni, mely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi azokat a kórházakat és szociális intézményeket, amelyek a kisebbségek által lakott területeken működnek. A kisebbségi jogokkal való érdemi politikai cserekereskedelemre azonban júniusban nyílott lehetőség, amikor amiatt alakult ki kormányválság Romániában, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítvánnyal próbált szabadulni a saját soraiból származó Sorin Grindeanu miniszterelnöktől és kormányától. A baloldali-liberális koalíció nem tudta pontosan felmérni, hogy soraiból hányan állnak Grindeanu mellé, és az RMDSZ-szavazataival szerette volna biztosítani a kormánybuktatás sikerét. A szövetség kisebbségi jogok parlamenti elfogadásában kérte meg a támogatás árát. Kérésére a parlamentben letörölték a port a kulturális autonómia alapjait is rögzítő, 12 éve benyújtott kisebbségi törvény tervezetéről, a parlamenti bizottságok tárgyalni kezdték a közigazgatási törvény módosítását, a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentését, és azt a törvénytervezetet, amely a magyar közösség tagjai számára munkaszüneti nappá nyilvánítja március 15-ét, a magyar nemzeti ünnepet. Az ajánlat azonban magyarellenes indulatokat váltott ki a román társadalomban. Nemcsak a parlamenti ellenzék, hanem a kormánypártok soraiban ülő képviselők egy része is úgy találta: a koalíció a román nemzeti érdeket áldozza fel a vezető kormánypárt belső ügyeinek a rendezése érdekében. Az alku bukott, a koalíció saját erőből is le tudta váltani miniszterelnökét, a kisebbségi jogok nem bővültek, az RMDSZ nem vett részt a szavazáson. Az év végén az RMDSZ az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag elfogadtatásához nyújtott kockázatos segítséget a kormánykoalíciónak, cserébe pedig az őszi tanévkezdéskor megszüntetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium újraalapításához várt támogatást a parlamenti többségtől.
Ezúttal is csak részeredményeket könyvelhetett el. A parlament ugyan elfogadta az iskolaalapításhoz szükséges törvénymódosítást, de Klaus Johannis államfő a törvénymódosítás alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérte, így kérdéses, hogy a 2018-2019-es tanévtől újraalakulhat-e a Római Katolikus Gimnázium.
Azért volt kockázatos a koalíciónak nyújtott politikai támogatás, mert a kérdés a romániai társadalmat, és az erdélyi magyar társadalmat is megosztja. Míg az RMDSZ a romániai ügyészállam lebontásának a szükségességét emlegette, a törvénycsomagra a romániai társadalom meghatározó része a korrupt politikusoknak a bűnüldözést ellehetetlenítő kísérleteként tekint. Ráadásul az Európai Unió meghatározó tagállamai, valamint az Egyesült Államok és az Európai Néppárt is az igazságszolgáltatás függetlenségét gyengítő kísérletnek tekintette a törvénymódosításokat. Így az RMDSZ éppen azokkal az erőkkel találta szemben magát, amelyektől segítséget remél a kisebbségi jogok bővítéséhez. A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumért folytatott küzdelem végigkísérte az évet. A Maros megyei tanfelügyelőség négy nappal a tanévkezdés előtt jelentette be, hogy a katolikus iskola a 2017-2018-as tanévtől megszűnik önálló intézményként működni. Válaszként a magyar kormány közölte: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen. Később, amikor Liviu Dragnea PSD-elnök biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a vétóját. A román–magyar viszony sérülékenységét a politikától független epizódok is megmutatták. Szeptember elején egy videóblogger gerjesztett erős magyarellenes indulatokat, amikor olyan telefonnal készített kisfilmet mutatott be, amely látszólag azt bizonyította, hogy egy nagy áruházlánc székelyudvarhelyi üzletének a kültéri grill részlegén az elárusító nem szolgálja ki a hozzá román nyelven folyamodó vásárlót. Később térfigyelő kamerák felvételeivel sikerült tisztázni, hogy a bloggert azért nem szolgálták ki, mert a nyitás előtt akart vásárolni, és a kisfilm a harmadik vásárlási próbálkozását mutatja be. Erős indulatokat váltott ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek az a kijelentése is, hogy az erdélyi magyaroknak nincs mit ünnepelniük december elsején, az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés évfordulóján. A kijelentés ritka egységbe kovácsolta az erdélyi magyarságot, de alig akadt román támogatója. Egy bukaresti civil szervezet előbb Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását, majd a magyar politikusnak 2000-ben adományozott Románia Csillaga érdemrend visszavonását kezdeményezte. Az RMDSZ és a kormánykoalíció viszonyáról árulkodik, hogy a kezdeményezést az érdemrend becsületbírósága is támogatta, a testületet pedig többnyire a kormánypártok korábbi vagy jelenlegi politikusai alkotják. MTI Krónika (Kolozsvár)

A hatalom árnyékában
Az RMDSZ és a kormánykoalíció pártjai politikai alkudozásának a kockázatait, a román–magyar viszony sérülékenységét mutatta meg az erdélyi magyarság 2017-es éve: a szövetség a hatalomtól remélve a kisebbségi jogok bővítését, a koalíció parlamenti támogatásáról írt alá megállapodást, de a jogok bővítésében csak parányi lépést sikerült tennie, ellenben presztízsveszteséget szenvedett el amiatt, hogy támogatta a koalíció erősen vitatott döntéseit – foglalja össze évértékelőjében az MTI.
Az RMDSZ és a kormánykoalíció együttműködése nem kezdődött rosszul: májusban olyan törvénymódosítást sikerült elfogadtatni, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi azokat a kórházakat és szociális intézményeket, amelyek a kisebbségek által lakott területeken működnek – ennek azonban végrehajtási utasításait egyik érintett minisztérium sem dolgozta ki.
A kisebbségi jogokkal való érdemi politikai cserekereskedelemre júniusban nyílott lehetőség, amikor amiatt alakult ki kormányválság, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) bizalmatlansági indítvánnyal próbált szabadulni a saját soraiból származó Sorin Grindeanu miniszterelnöktől és kormányától. A koalíció nem tudta pontosan felmérni, hogy soraiból hányan állnak Grindeanu mellé, és az RMDSZ szavazataival szerette volna biztosítani a kormánybuktatás sikerét. A szövetség a kisebbségi jogok parlamenti elfogadásában kérte meg a támogatás árát. Kérésére a parlamentben letörölték a port a kulturális autonómia alapjait is rögzítő, tizenkét éve benyújtott kisebbségi törvény tervezetéről, a parlamenti bizottságok tárgyalni kezdték a közigazgatási törvény módosítását, a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentését és azt a törvénytervezetet, amely a magyar közösség tagjai számára munkaszüneti nappá nyilvánítja március 15-ét. Az ajánlat azonban magyarellenes indulatokat váltott ki a román társadalomban. Nemcsak a parlamenti ellenzék, hanem a kormánypártok soraiban ülő képviselők egy része is úgy találta: a koalíció a román nemzeti érdeket áldozza fel a vezető kormánypárt belső ügyeinek rendezése érdekében. Az alku bukott, a koalíció saját erőből is le tudta váltani miniszterelnökét, a kisebbségi jogok nem bővültek, az RMDSZ nem vett részt a szavazáson. Az év végén az RMDSZ az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló törvénycsomag elfogadtatásához nyújtott kockázatos segítséget a kormánykoalíciónak, cserébe pedig az őszi tanévkezdéskor megszüntetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium újraalapításához várt támogatást a parlamenti többségtől. Ezúttal is csak részeredményeket könyvelhetett el. A parlament ugyan elfogadta az iskolaalapításhoz szükséges törvénymódosítást, de Klaus Iohannis államfő a törvénymódosítás alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérte, így kérdéses, hogy a 2018–2019-es tanévtől újraalakulhat-e a Római Katolikus Gimnázium. Azért volt kockázatos a koalíciónak nyújtott politikai támogatás, mert a kérdés a romániai társadalmat és az erdélyi magyar társadalmat is megosztja. Míg az RMDSZ az ügyészállam lebontásának a szükségességét emlegette, a törvénycsomagra a romániai társadalom meghatározó része a korrupt politikusoknak a bűnüldözést ellehetetlenítő kísérleteként tekint. Ráadásul az Európai Unió meghatározó tagállamai, valamint az Egyesült Államok és az Európai Néppárt is az igazságszolgáltatás függetlenségét gyengítő kísérletnek vélte a törvénymódosításokat. Így az RMDSZ éppen azokkal az erőkkel találta szemben magát, amelyektől segítséget remél a kisebbségi jogok bővítéséhez. A román–magyar viszony sérülékenységét a politikától független epizódok is megmutatták. Szeptember elején egy videóblogger gerjesztett erős magyarellenes indulatokat, amikor olyan telefonnal készített kisfilmet mutatott be, amely látszólag azt bizonyította, hogy a Kaufland áruházlánc székelyudvarhelyi üzletének a kültéri grillrészlegén az elárusító nem szolgálja ki a hozzá román nyelven folyamodó vásárlót. Később térfigyelő kamerák felvételeivel sikerült tisztázni, hogy a bloggert azért nem szolgálták ki, mert a nyitás előtt akart vásárolni, és a kisfilm a harmadik vásárlási próbálkozását mutatja be. Erős indulatokat váltott ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek az a kijelentése is, hogy az erdélyi magyaroknak nincs mit ünnepelniük december 1-jén, az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés évfordulóján. A kijelentés ritka egységbe kovácsolta az erdélyi magyarságot, de alig akadt román támogatója. Egy bukaresti civil szervezet előbb Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását, majd a politikusnak 2000-ben adományozott Románia Csillaga Érdemrend visszavonását kezdeményezte. Az RMDSZ és a kormánykoalíció viszonyáról árulkodik, hogy a kezdeményezést az érdemrend becsületbírósága is támogatta, a testületet pedig többnyire a kormánypártok korábbi vagy jelenlegi politikusai alkotják. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)