Kemény kritika, politikusoknak, egyházaknak címezve
Kemény kritikát fogalmazott meg Czirják Árpád pápai prelátus a történelmi magyar egyházak és különösen a római katolikus egyház tevékenysége kapcsán. Többet kellene tenniük a magyarság megmaradásának érdekében – hangzott el a Gyergyócsomafalván megtartott 8. Székely Fórumon. Komoly bírálatot kaptak az erdélyi magyar politikai szervezetek is.
Czirják Árpád a szombati fórum fő előadójaként összegezte meglátásait az erdélyi magyarság és Székelyföld jelenlegi helyzetével, jövőbeli kilátásaival kapcsolatban. Megállapította, ma rosszabb a helyzet, mint a kommunista hatalom idején.
A szabadság romániai nacionalista értelmezése szerint azt jelenti, hogy a kisebbség jogait sorozatosan lehet sérteni a demokrácia égisze alatt. Segítség nem érkezik, Európa sokkal nagyobb gondokkal van elfoglalva, mintsem egy kisebbségben élő népcsoport sérelmeivel foglalkozzon.
Az előadó kemény szavakat irányzott a jelen és az elmúlt 27 év erdélyi magyar politikusai felé. Sorra vette az RMDSZ és a későbben alakult szervezetek hibáit, felrótta eredménytelenségüket.
A politikusok egykor esküt tettek az önrendelkezés mellett, de nem tettek érte semmit. Csak magyarázkodásokat hallatnak. Az autonómia elérésére a 90-es évek kezdetén sokkal nagyobb volt az esély, de elmulasztották, mondván, hogy majd később, alkalmasabb időpontban tűzik napirendre. Az apró lépések vezetnek a jó irányból a rossz felé. Az elején észre sem vehető, de napról napra nagyobb lesz a távolság a kezdeti céltól – hallhatta a csomafalvi Borsos Miklós Művelődési Házban helyet foglaló mintegy kétszáz érdeklődő. Az RMDSZ politikájának következő korszaka a „mérleg nyelve” időszak, azaz, hogy kormányban, vagy ellenzékben politizálva lehet-e többet elérni. Bebizonyosodott, egyik sem vezetett előbbre. Ne altatódalt fújjanak, hanem ébresztőt – üzente a magyar politikai szervezeteknek Czirják Árpád.
A Székely Nemzeti Tanács sem kerülte el a bírálatot: lármafákat gyújt, de képtelen arra, hogy mozgósítsa, fellármázza a székelységet. A politikusoktól hatékony politizálást követelt a szónok, azaz, hogy ne csak abban merüljön ki a tevékenységük, hogy itthon vívnak szélmalomharcot, és Budapestre járnak támogatásért, hanem felkészülten, nemzetközi fórumokon hívják fel a figyelmet az erdélyi magyarság helyzetére.
Az egyházak is hallassák szavukat
Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőinek hangoztatni kellene szavukat közéleti kérdésekben, de ez nem történik meg – rótta fel az előadó. Nagy hibának tekinti az erdélyi római katolikus egyház visszatérő jeligéjét: a pap ne politizáljon. Kifejtette, Márton Áron példamutatására a mai egyházi vezetés is gyakran hivatkozik, de nem teszik fel a kérdést, hogy mit tenne itt és most ma Márton Áron? Merthogy biztosan tenne valamit, nem nézné tétlenül a népének nyomorúságát.
Leszögezte, a pap tudja, politikai szerepet nem vállalhat, nem lehet egyik pártnak sem szekértolója. Felül kell emelkednie a politika irányzatotokon, hogy küldetését teljesíteni tudja. De nem kell kivonulnia a közéletből. Az értelmiség nagy számban elvándorolt, hiányoznak azok, akik a nép nehéz sorsát világgá tudnák kiáltani. Ki kell lépni a megszentelt környezetből, szolidaritást kell vállalni a fogyatkozó közösséggel, vállalni kell a nemzetébresztő programot – szól Czirják Árpád üzenete. Szekelyhon.ro; itthon.ma/erdelyorszag

A Magyar Szórvány Napja Arad megyében
Amint azt a Magyar szórványnapi rendezvényeknek az Arad megyei programjában leközöltük november 11-én, szombaton este a borossebesi Onix Panzióban szórvány-bált szerveztek, ahol a helybeli vendégek mellett pankotai és borosjenői magyarok is részt vettek, összesen mintegy 110-en. A terített asztaloknál helyet foglaló vendégeket Mellák István helybeli RMDSZ-elnök, valamint Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő köszöntötte. Mindketten kiemelten fontosnak tartották a magyar szórványközösségek anyanyelvű kultúrájának, hagyományainak a megőrzését, közösségeiknek a megerősítését, amit a hagyományossá vált Magyar Szórvány Napja is hatékonyan szolgál. Ezt követően Tóth Péter Lóránt Nekem áldott az a bölcső, ami magyarrá ringatott címmel Arany János-balladáknak, Szent Lászlóval kapcsolatos verseknek a magas színvonalú megszólaltatásával szórakoztatta, hatotta meg könnyekig a közönséget. Ezt követően együtt megvacsoráztak, majd a Meteor együttes kiváló zenéjére, éjjeli 1 óra utánig, lélekben megerősödve, együtt mulattak.
Emlékezetes előadás Szentleányfalván
November 12-én, vasárnap 16 órától a szentleányfalvi református imateremben Péró Tamás megyei tanácsos, RMDSZ-ügyvezető elnök köszöntötte az egybegyűlteket, kifejtve: a szentleányfalviak az elmúlt időben az RMDSZ partnerei voltak a Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett programban. Az együttműködésért köszönetet mondott a szentleányfalvi magyaroknak, illetve az egyházi, de az RMDSZ-es vezetőiknek is. Miután bemutatta Tóth Péter Lóránt világutazót, történelem- és testnevelőtanárt, továbbá a Radnóti-, Latinovits- és Dudás Kálmán-díjas versmondót, abban a reményben zárta felvezetőjét, hogy az előadás után Tóth Péter Lórántot nemcsak maga, hanem a szentleányfalviak is a barátjuknak tekintik.
Ezt követően Tóth Péter Lóránt, Hajvert Ákos Radnóti-díjas délvidéki versmondó közreműködésével Arany János életének az érdekes részleteit összekötve a nagy költő balladáival, bensőséges hangulatot teremtve szórakoztatta a közönséget.
Igaza volt az RMDSZ-ügyvezető elnöknek, hiszen az előadó prózában Arany János születésének, életének érdekes, csak kevesek által ismert részletei közepette, a megszületésüknek a sorrendjében, igen nagy átéléssel szavalta a balladáit is. Mivel azoknak számos összefonódásuk van Nagyvárad megalapítójával, nemzetünk nagy királyával, Szent Lászlóval, vele kapcsolatban is sok, érdekfeszítő adattal, történettel szolgált. Előadóestjének fontos eleme volt a nagy költőnek Petőfi Sándorhoz kötődő bensőséges, egész életre szóló barátsága, amit Hajvert Ákos Radnóti-díjas délvidéki versmondóval párbeszéd formájáéban adott elő, de az élethelyzetek jobb szemléltetése érdekében a közönségből is bevont néhány embert. A vasárnapi előadóesten megszólaltatott legszebb Arany János-balladák és -költemények, a Petőfi Sándor-válaszlevelek és -versek élményszámba mentek, maradandó emléket hagytak a hallgatóságban. Az emlékezetes előadásért, a szentleányfalviak nevében nt. Vékony Zsolt lelkipásztor mondott köszönetet. A vendégek és házigazdák nevében a lelkipásztor kezeinek az egybekulcsolása a szórványmagyarságnak az anyanemzethez való tartozását jelképezte. A családias együttlét szeretetvendégséggel, bensőséges baráti beszélgetéssel zárult. Balta János / Nyugati Jelen (Arad)

A magyar nyelv napját ünnepelték Kolozsváron
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös, a nyelvművelő munka elismerésére alapított díját vehette át ma, hétfő este, a magyar nyelv napja alkalmából az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a kolozsvári Bánffy-palotában. A díjat (amely Sánta Csaba szobrászművész A bölcső című alkotása mellett egy 20 ezer lej értékű támogatást is tartalmaz) a Communitas Alapítvány részéről Takács Csaba elnök, az RMDSZ részéről pedig Kelemen Hunor elnök adta át Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnöknek. A 15 éves írószervezetet Markó Béla költő, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke méltatta.
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány közös, a nyelvművelő
A díjátadót ünnepi műsor követte, amely során többek között Karácsonyi Zsolt, Király László, Király Zoltán, Márton Evelin olvasott fel műveiből, továbbá részletek hangzottak el Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész A legjobb ember – zenés Ady-fantázia című előadóestjéből.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a Magyar Országgyűlés a magyar nyelv napjának, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette azt a törvényt, amely a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tette. Romániában az RMDSZ kezdeményezésére 2015 novemberében hirdették ki azt a törvényt, amely kimondja: november 13-án Románia minden településén hivatalos úton is megünnepelhető a Magyar Nyelv Napja. Idén harmadik alkalommal került sor erre az ünnepre. Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

Száz óvodát és bölcsődét épít, újít fel Erdélyben a magyar kormány
Mintegy 21,5 milliárd forintos forrásból elindul a Kárpát-medencei óvodafejlesztés második üteme, amelynek keretében 77 új óvoda, bölcsőde épül és 250 intézmény újul meg 2019 végéig – jelentette be Grezsa István kormánybiztos keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Grezsa István kiemelte: összesen 38,5 milliárdos programról van szó, ez a jelenleg futó legnagyobb költségvetési külhoni program. Közölte, jelenleg a határon túli magyar óvodások száma 48 ezer körül van, a cél, hogy ez legalább 60 ezerre duzzadjon, azaz a vegyes házasságból származó gyerekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe. Hozzátette: 1675 intézménybe járnak gyerekek. A kormánybiztos elmondta, központi továbbképzések is indulnak, köztük a legmagasabb színvonalú óvodapedagógiai, módszertani képzések, s a Hagyományok Háza programjai is eljutnak minden nemzetrészhez. Az új fejlesztéseknek köszönhetően az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma több mint tízezerrel nő a Kárpát-medencében. A második programrész keretében befejezik még azt a 19 óvodát is, amelynek a fejlesztése még az első ütemben indult el. A magyar nyelvű roma kisebbség óvodahálózatának fejlesztésére továbbra is nagy figyelmet fordítanak, a második ütemben három új roma óvoda épülhet meg és további hármat felújítanak.
A program egyházi forrásigénye 13,5 milliárd, a világi része 7,84 milliárd forint. A lebonyolításra, a központi programelemre 206 millió, illetve 273 millió forint áll rendelkezésre. A fejlesztés során Erdélyben 54, a Felvidéken 11, Kárpátalján 10, a Vajdaságban és Ausztriában 1-1 új óvoda, illetve bölcsőde létesülhet. Emellett Erdélyben 50, a Felvidéken 95, Kárpátalján 59, a Vajdaságban 6, Muravidéken 1, Horvátországban 6 intézmény újulhat meg – olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hangsúlyozta: az intézményrendszert kell megerősíteni, amely az oktatási intézmények mellett a politikai intézményrendszert is magában foglalja. „Utóbbi sokszor bizonyított már, s megmutatta, hogy ha nem lenne, akkor a magyarság sokkal nehezebb körülmények között élne” – hangsúlyozta. Felidézte: 2010-ben, a kormányváltás után a nemzetpolitika gyökeres változáson ment át, az első ciklusban a keretrendszert dolgozták ki.
Emlékeztetett a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló döntésre, s közölte: megvan a több mint egymillió új állampolgár. Kitért a nemzeti összetartozás napjára, majd felidézte, hogy bevonták a közjogi egyesítésbe a határon túli nemzetrészeket, a politikai döntéshozatal lehetőségét is biztosították a külhoniaknak, akik részt vehetnek az országgyűlési választásokon. Eddig 301 ezren regisztráltak, de szeretnék, ha ezt a számot növelni lehetne. „Reméljük, most kevesebb lesz a rontott szavazat is, mint az eddigi választásokon” – tette hozzá az államtitkár.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, hogy az óvodafejlesztési programnak köszönhetően jobb körülmények között tudják majd a gyerekeket nevelni, és jobb körülmények között tudnak a pedagógusok dolgozni. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszönetet mondott azért, hogy sikerül felszámolni a Szovjetunió örökségét, eddig ugyanis az 1970–1980-as évek körülményei voltak jellemzőek az óvodákban. Reményeik szerint olyan településeken is indulhatnak óvodai csoportok, amelyeken eddig nem voltak.
Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kiemelte: az asszimilációt a nyelvváltás előzi meg, s ezt követi az identitásváltás. Probléma Romániában, hogy az óvodába járás nem kötelező, így a gyerekek 40 százalékát tudják csak befogadni, még rosszabb a helyzet a bölcsődéknél, ahol nincs állami támogatás. Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke rámutatott: nagyon fontos ez az időszak a gyermekek életében az anyanyelv elsajátítása szempontjából. „Üdvös és kívánatos, hogy a program jelentős része éppen a Felvidékre érkezett” – mondta, és köszönetet mondott a támogatásért. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: legalább annyira fontosak az óvodák, mint a beiskolázási program, az ösztöndíjak, a kulturális és gazdaságfejlesztési programok. Jóformán nincs olyan intézmény, illetve óvodás, aki a program valamely eleme által ne lenne érintett.
Pásztor kitért arra is, nagyon sokat jelent a magyar kormány stratégiai partnersége, s reményét fejezte ki, hogy ez hosszú távon megmarad. Ennek lényege, hogy közösen tegyenek azért, hogy a határon túli magyar közösségek és azok minden tagja jobban élhessenek a szülőföldjén. „Ez az a kapocs, szál, amely hihetetlen erővel köti össze őket” – mutatott rá. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke azt mondta: náluk nincsenek egynyelvű óvodák, minden intézmény kétnyelvű, itt próbálják a magyar tartalmat erősíteni. Szeretnének egy új típusú intézményt is létrehozni, a „retro óvodában” a régmúlt idők hangulatát idéznék fel.
A program első ütemében 17,1 milliárdos keretből 76 új óvoda és bölcsőde épülhet, s több mint 200 bölcsődei és óvodai intézmény újul meg vagy bővül. Emellett 15 magyar tannyelvű roma óvoda fejlesztése valósulhat meg – olvasható az összegzésben. MTI; Krónika (Kolozsvár)

Nem szabad abbahagyni: a magyar nyelv napján díjazta az RMDSZ az Erdélyi Magyar Írók Ligáját
Ünnepi köszöntőjében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt az anekdotát idézte, amikor egy idős művész a hosszú élet titkát abban látta, hogy nem szabad abbahagyni a lélegzést. Úgy vélte: a nyelv hosszú életének a titka is az, hogy nem szabad abbahagyni annak használatát.
A politikus arra figyelmeztetett, hogy a nyelv egyaránt képes alkotásra és rombolásra. Utóbbira példaként idézte, hogy az 1990-es marosvásárhelyi pogromkísérlet onnan indult, hogy valakik magyarul is kiírták, hogy gyógyszertár. Hozzátette: manapság Ukrajnát sújtja nyelvi háború.
Az E-MIL intézményét méltató Markó Béla költő elmondta, maga is a laudációra készülve keresett rá az intézmény szó eredetére és csodálkozott rá, hogy volt a magyar nyelvben egykor egy kedv, ízlés, irány jelentésű int főnév, melyből az intéz és az intézmény szavunk is ered. Markó Béla megemlítette: magyar irodalom csak egy van, magyar irodalmi élet viszont több is”, hiszen az erdélyi magyar írók többsége a romániai és a magyarországi írók szövetségének is tagja. Megjegyezte: néha úgy tűnik, hogy „Magyarországon belül is több, egymással párhuzamos irodalmi élet van és nem a sokszínűség, hanem a kizárólagosság jegyében”.
Úgy vélte, az Erdélyi Magyar Írók Ligája akár az önálló írói érdekképviseletről legyen szó, akár a magyarországi irodalmi intézményekkel való folyamatos kapcsolatról, akár a magyar–román együttműködésről, sikerrel válaszolt a kihívásokra. „Tetszik nekünk vagy sem, Erdélyben magyar értelmiséginek lenni közéleti felelősséget is jelent” állapította meg Markó Béla.
Hozzátette: az itteni intézmények többet jelentettek mindig valamiféle bürokratikus keretnél. A díjat – Sánta Csaba szobrászművész Bölcső című alkotását –, melyhez 20 ezer lej pénzjutalom is tartozik, Kelemen Hunor és Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke adta át Karácsonyi Zsolt E-MIL-elnöknek.
Az est keretében az E-MIL alkotói – László Noémi, Király László, Király Zoltán, Márton Evelin és Karácsonyi Zsolt – olvastak fel műveikből. Az ünnepség zárásaként részletek hangzottak el Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongoraművész A legjobb ember – zenés Ady-fantázia című előadóestjéből. MTI; Krónika (Kolozsvár)

Megszűnés fenyegeti Máramaros megye egyetlen magyar nyelvű hetilapját
Befektetőt keres, adományokat vár Máramaros megye egyetlen magyar nyelvű lapja, a Bányavidéki Új Szó. A szerkesztőség minden, az újság fennmaradását szívügyének tartó itthoni és külföldön élő magyar segítségére számít.
Adományokat vár, befektetőket keres fennmaradásához Máramaros megye egyetlen magyar nyelvű lapja, a Bányavidéki Új Szó. A 29. évfolyamánál tartó hetilap szerkesztősége novemberben felhívást tett közzé, melyben a nehéz anyagi helyzetre hívja fel a figyelmet. A lapot támogató Pro Genius Egyesület felhívással fordul minden jó szándékú, az újság fennmaradását szívügyének tartó itthoni és külföldön élő magyarhoz, magánvállalkozóhoz, politikushoz, egyesülethez, alapítványhoz, politikai párthoz azzal a kéréssel, hogy ötletekkel, illetve lehetőségeihez mérten anyagilag támogassa lapunkat” – olvasható a lap november 3-i számának címoldalán közzétett felhívásban.
A Bányavidéki Új Szó sanyarú helyzete a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) hétvégén Kolozsváron tartott szórványnapi találkozójának a napirendjén is szerepelt, ahol Deák László, a lap szerkesztője ismertette a jelenlegi állapotokat.
Elmondta, az újság hat éve görgeti magával az állami hatóságoknál felhalmozott adósságát, mely már csak a kamatok miatt is egyre növekszik.
Bár a jelenleg 2500 példányban megjelenő újság árát az eddigi 2 lejről 3-ra emelték, és a mintegy 1300 előfizető is egy lejjel többet, 7,5 lejt fizet havonta az olvasnivalóért, a drágítás távolról sem fedezi a hiányt. Pedig Deák László szerint „aprópénzhiányról” van szó, a szerkesztőség immár hat éve azt szeretné, ha helybéli magyar vállalkozó, befektető venné át a lapot, de ezek nem látnak benne üzleti lehetőséget.
Az 1990-es évek elején az volt az elképzelés, hogy az akkor megvásárolt nyomdagép révén fogják eltartani az újságot, de napjainkban ez már nem érvényes, ugyanis megváltozott a nyomdatechnika, és a gép elavultnak számít. Deák László szerint a négytagú szerkesztőség által közzétett „kiáltó szónak” máris van eredménye, a felhívás első megjelenése óta eltelt két és fél hét alatt mintegy háromezer lej gyűlt össze. Az összeg csak az aktuális problémák megoldására elég, a fő bajt nem orvosolja, hangsúlyozta. További segítség a Communitas Alapítványtól nyert nyolcezer lejes támogatás, amely elmondása szerint másfél hónapig elég. (A nagybányai lap korábban húszezer lejes normatív támogatást kapott az RMDSZ-es alapítványtól, ez azonban megszűnt, jelenleg csupán a kért pénzösszeg felét hagyták jóvá.) Meg kellene érteni, hogy az újságra még szükség van” – jelentette ki Deák László, aki szerint ha a magyar közösség hagyja megszűnni a bástyaként működő partiumi szórványlapokat, a „pusztulás beáramlik a tömb irányába”. Hangsúlyozta, a lapot azért is meg kell tartani, mivel a térségben nem vált be másik kiadvány, bár a Szatmári Friss Újság szerkesztősége korábban jelentős anyagi befektetéssel megjelentetett egy bányavidéki mellékletet, a várt érdeklődés elmaradása miatt ez másfél év után megszűnt.
A lap kiadása mellett a szerkesztőség a fiatal korosztály felé is próbál nyitni, a Bethlen Gábor Alap támogatásával tavaly hozták létre a hírportálként működtetett honlapot, melyet a közeljövőben szintén BGA-s támogatással fejlesztenek.
A portál olvasóinak több mint fele a 30-40-es korosztályból kerül ki, míg az idősebbek Deák László szerint a nyomtatott lapot várják, és folyamatosan aggódnak a megszűnéséért.
A segíteni akarók lejben a következő számlaszámokra juttathatják el adományaikat: Asociaţia Pro Genius Baia Mare, OTP Bank Romania. RO69 OTPV 3500 0008 0625 RO01, de forintban, euróban és dollárban is elfogadják a segítséget. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

Románia diszkriminálja a magyarok örökségét
Romániának fel kell hagynia az erdélyi magyarok épített és kulturális örökségének diszkriminációjával – jelentette ki Novák Csaba Zoltán szenátor, a parlament UNESCO-bizottságának alelnöke annak kapcsán, hogy a felsőház plénuma tegnap megemlékezett az UNESCO 1945. november 16-i létrehozásáról.
„A magyarság többszázados erdélyi múltja okán gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik, értékeink közül számos méltán megérdemelné, hogy felkerüljön az UNESCO örökségi listáira. Az elmúlt időszakban sajnos azt tapasztaltuk, hogy Románia nem ismeri el kellőképpen kulturális örökségünket, ezt igazolja az is: tavaly a kulturális minisztérium államtitkára megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára” – nyilatkozta a szenátor, emlékeztetve, hogy ezért akkor Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szakértői kormány kulturális miniszterének azonnali lemondását kérte.
Novák Csaba Zoltán kijelentette, a parlamenti UNESCO-bizottság, amelynek ő maga is tagja, országos stratégia kidolgozását kezdeményezi a szellemi és épített kulturális örökség népszerűsítése céljából, amelynek munkálataiba minden, az UNESCO-ügyben érintett hazai intézményt és civil szervezetet bevonnak majd.
„A parlamenti testület tagjaként szorgalmazni fogom, hogy az erdélyi magyar szakemberek képviselőinek is biztosítsanak helyet a munkacsoportban. Továbbá kérni fogom, hogy a román állam ne tekintsen többé mostohagyerekként az erdélyi magyarság kulturális örökségére, legyen szó kastélyainkról, templomainkról, a székely kapukról vagy szellemi örökségünkről” – nyilatkozta Novák Csaba Zoltán.
Az esemény apropóján a politikus tegnap felszólalt a szenátus plénuma előtt. Beszédében kiemelte, az UNESCO második világháborút követő megalapítása óta fő céljának tekinti a kultúra, környezetvédelem, oktatás és tudomány révén erősíteni a nemzetek együttműködését és a világbékét.
„1945-ben, közvetlenül létrejötte után az UNESCO rövid távú prioritása a háború által tönkretett iskolák, könyvtárak, múzeumok újjáépítésének segítése volt. Lehetséges, hogy hetven év elteltével hasonló célok kellene hogy vezéreljenek, nem szó szerinti újraépítkezésre van szükség, hanem mentalitásváltásra, új értékrend kiépítésére az oktatás és kutatás területén. Az oktatás, a tudományok, illetve a kultúra képezi a fenntartható fejlődés és a kiegyensúlyozott társadalmak alapját” – fogalmazott felszólalásában Novák Csaba Zoltán.
Az RMDSZ felsőházi politikusa felhívta a figyelmet továbbá az UNESCO jelentőségére a világ- és helyi szintű örökségvédelem szempontjából. „Tekintettel arra, hogy a terrorista szervezetek világörökségi védettségű értékeket pusztítanak el az általuk uralt területeken, feltétlenül szükséges lenne az UNESCO kulturális pluralizmus népszerűsítésében és kulturális örökség védelmében játszott szerepének megerősítésére” – hangsúlyozta a szenátor. Háromszék; Erdély.ma

November 15-én van a magyar szórvány napja
Az Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősség jegyében november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. A magyar parlament felhívta az intézményeket, szervezeteket, és felkérte a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.
Az RMDSZ nagyváradi kongresszusa már 2011. február 27-én határozatban nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává, amelyet Erdélyben 2011 óta ünnepelnek meg. A döntést azzal indokolták, hogy az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, és a szórványban élők a leginkább veszélyeztetettek közülük.
A magyar szórvány napján a főszereplők a szórványban élők, az ő kultúrájuk, mindennapjaik bemutatása. Szórványon az összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező kisebbséget értjük, amelynek tagjai idegen nyelvi környezetben élnek a Kárpát-medencében és Moldvában. A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is. Létszáma nehezen meghatározható: a Kárpát-medencében 200 ezer és 1 millió között ingadozik. A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, és a határon túli magyarságon belül egyre többen élnek így.
A szórványban élőknek az elsődleges problémát a nyelv, a kultúra megtartásának eszközei, a közintézményekben az anyanyelv használata jelenti. A magyarság megmaradásának biztosítása ott a legnehezebb, ezért akár területenként külön programokat kell alkotni, hogy megállítsák a szinte már megállíthatatlant. Ennek érdekében már 2011-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szórvány-diaszpóra munkacsoportja. Az anyaország jelentős összegekkel támogatja a szórványban élő magyarság védőbástyáinak számító magyar szervezeteket és intézményeket.
Folyamatos a konzultáció a szórványban élőkkel, a Bethlen Gábor Alapból számos intézményt és programot támogattak és támogatnak e közösségek megerősítésének szándékával. A magyar kormány által 2015-ben elindított Petőfi Sándor-program keretében ösztöndíjasok támogatják a külhoni magyarság szórványközösségeit, segítségükkel több helyszínen indult meg vagy indult el újra a magyar nyelv, a néptánc, a népzene oktatása.
A Romániában első alkalommal 2011. november 12-13-án megtartott központi ünnepségek helyszíne a Hunyad megyei Déva volt. Az RMDSZ szórványkonferenciáján megállapították, hogy a szórványkollégiumok létrehozása, működ- tetésük és fejlesztésük jelentős mértékben hozzájárul az anyanyelvű oktatás beindításához és megerősítéséhez olyan térségekben, ahol a magyar nyelvű oktatás feltételei nem biztosítottak. Az ünnep alkalmából alakult meg Brassóban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szórványtanácsa.
2012-ben az RMDSZ bejelentette, hogy szórványmenedzser-szolgálatot indított, melynek keretében 14 szórványkollégium működését támogatja, és próbálja megakadályozni a településeiken tíz százalék alatti arányt képviselő, elszórtan élő magyarok asszimilációját. A szervezet műemlék-örökbefogadási programot is indított az erdélyi magyar kisközösségeknek.
A magyar szórvány ünnepe 2013 óta már az egész Kárpát-medencére kiterjed. Népújság (Marosvásárhely)

Tragikomikus jelenetek Horváth Anna mai tárgyalásán
„Én nem adtam neki pénzt a kampányban, esetleg a testvérem”
Összekevert tanúvallomások, a bíró által kijavított fordító, nem létező nyomásgyakorlás buszállomás szintén nem létező fedele miatt, török tiszteletbeli konzul, lovak, stoplámpák és románul nehezen beszélő tanúk – sok ínyencség és humoros jelenet volt kedden reggel a volt kolozsvári alpolgármester, Horváth Anna újabb tárgyalásán, amely során a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által javasolt személyeket, tehát a vád tanúit hallgatták ki. Vallomást tett például egy olyan pszichológus, aki tulajdonképpen filológus, de marketinggel foglalkozik… A várakozásokkal ellentétben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által tavaly május elején készített, a Fodor Zsolt és Horváth Anna közötti találkozó során zajlott beszélgetés hanganyagát ezúttal sem hallgatták meg: előbb be kell fejezni az összes tanú kihallgatását. Belőlük még a következő tárgyalásra is több mint tucatnyi maradt, holott az eddigi kettőn is csupán tanúkihallgatások folytak.
A Szabadság által konzultált ügyvéd elmondta: a bíróságnak azért kell ennyi tanút meghallgatnia (valamennyien már a vizsgálati időszakban írott tanúvallomást tettek a DNA ügyészei előtt), mert vád szerint az egyik vádlott, nevezetesen Horváth Anna valóságos hálózatot alakított ki azokból az elsősorban üzletemberekből álló csoportból, akiktől a tavalyi helyhatósági választás során pénzt csikart volna ki. Érdekes megjegyezni, hogy a három tárgyalás során eddig egyetlen tanú sem vallotta azt, hogy Kolozsvár volt RMDSZ-es alpolgármestere ekképp járt volna el irányukba, vagy valamilyen nyomást gyakorolt volna.
A török nexus
Visszatérve a keddi tárgyalásra: elsőként Törökország kolozsvári tiszteletbeli konzulját hallgatták ki. Vita László, a Vitacom cég tulajdonosa elmondta: magánszemélyként 2000–2500 lejjel támogatta Horváth Anna helyhatósági kampányát, de nem tudja, az összeget hogyan osztotta el az RMDSZ. – A volt alpolgármester kérte az anyagi támogatásomat, első alkalom volt, hogy ilyen támogatást nyújtottam. Hozták a formanyomtatványt az RMDSZ-től, az érdekképviseleti szervezet tagja lévén segíteni akartam. A támogatást 1-2 nap alatt átutaltuk – nyilatkozta a bíróság előtt a magyar üzletember. Összetettebb volt Antal Annamária tanúvallomása. Horváth Anna közeli városházi beosztottja immár több mint 10 éve az alpolgármesteri kabinet munkatársa, László Attila idejében került a közhivatalhoz. – Nem emlékszem, hogy Fodor Zsolt volt-e Horváth Annánál fogadóórán, s arra sem, milyen ügyben. Részt vettem ugyan Horváth Anna választási kampányában, de nem voltam azon a megbeszélésen, amelyen döntöttek az önkéntesek munkájának honorálásáról – mondta Antal Annamária.
Az Euro GSM marketing menedzserét, a filológus (a bíró pszichológust értett…) Spânu Alinát is kihallgatta a bíróság. – Semmit sem tudok a cégünk és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség közötti támogatási szerződésről. Engem egy kolléganőm hívott csupán, hogy van-e lehetőség, hogy kedvezményes áron vásároljunk fesztiváljegyeket az Electric Castle-re, ugyanis én tartottam a kapcsolatot a szervezőkkel – jelentette ki a tanú.
Amint arról korábban több ízben beszámoltunk, Horváth Annát többek között azzal vádolja a DNA, hogy a Fodor Zsolt üzletembertől kapott pénzből munkatársai fesztiváljegyeket (Untold, Electric Castle, Double Rise) vásároltak azoknak az önkénteseknek, akik az RMDSZ választási kampányában tevékenykedtek. A DNA szerint az Euro GSM tulajdonosa ennek fejében egy építkezéshez szükséges dokumentáció elfogadásának felgyorsítását kérte volna az RMDSZ-es alpolgármestertől.
Buszmegálló vagy csak annak teteje?
A Kolozsvári Közszállítási Vállalat (CTP, volt RATUC) vezérigazgatóját is kihallgatták. A cégvezető értetlenül állt a tárgyalóterem ajtaja előtt. A bíróság arra volt kíváncsi, hogy Horváth Anna valóban nyomást gyakorolt-e egy buszmegálló létrehozására. Állítólag éppen a Sora üzletházzal szembeni megállóról van szó, amelynek közvetlen közelében, azaz a Kossuth Lajos (1989. december 21.) és a Bolyai utca sarkán található az Euro GSM egyik üzlete. Később kiderült: nem is arról a megállóról, sőt, még csak nem is megállóról, hanem egy kisbácsi megálló fedeléről volt szó. – A buszmegálló létrehozása közszükséglet volt. Hogy valaki nyomást gyakorolt volna ennek megvalósítására? Hangsúlyozni szeretném, hogy az ügy tárgyát képező időszakban már létezett a megálló, csak nem volt fedele. Ezzel kapcsolatban sem gyakorolt senki sem nyomást – mondta Liviu Neag.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal urbanisztikai osztályának két munkatársa tanúvallomásában azt állította: Horváth Anna érdeklődött ugyan bizonyos iratcsomók iránt, nyomást viszont nem gyakorolt rájuk. Kiemelték: nem emlékeznek, hogy Fodor Zsolt építkezési iratcsomójával kapcsolatban Horváth Anna megkereste volna őket. – Nem is tehette meg, mi ugyanis a polgármester közvetlen alárendeltjei vagyunk – mondta egyikük a bírónak.
Fordítót korrigál a bíró
A hiányos román nyelvtudásra való tekintettel Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének jelenlegi elnöke hivatalos fordítót kért, ám adott pillanatban a bíró kijavította utóbbit. – Ügyeljen, mert februárt mondott! – pontosított a bíró.
A politikus azt mondta, az RMDSZ-en belül már 2015 végén beszélni kezdtek az érdekvédelmi szervezet különböző közösségi, kulturális, ifjúsági és sport rendezvényein önkénteskedő fiatalok motiválásán, mi több, versenyt kívántak szervezni a legaktívabbak és legjobbak kiemelt honorálására. – Az egész évben tevékenykedő fiataloknak akartuk valahogy megköszönni a munkát – mondta a tanú, de a bíró nem volt megelégedve. – Bár nem ismerem a nyelvet, tudom Önt követni akkor is, amikor magyarul beszél – mondta a bíró, majd figyelmeztette Antal Gézát, hogy csakis az igazat mondja. – Hangsúlyozom: az összes eseményünkön dolgozó önkéntest honorálni akartuk. Nem tudom, honnan jött a pénz, a fesztiválbérletek egy részét Szabó Mónikától vettem át, és én osztottam ki. Azt hittem, közös kampánypénzről van szó, nem ismertem Fodor Zsolt urat, a kampányközpontban nem hallottam, hogy valaki említette volna a nevét. Nem voltak külön olyan önkéntesek, akik csak a választási kampányban tevékenykedtek – szögezte le Antal Géza.
A lovak, a stoplámpák és a feltételezett korrupció
Egy kolozsvári lovarda tulajdonos-testvérpárja is megjelent tegnap a bíróság előtt. Egyikük, Biró Farkas Tamás valóban 1000 lejjel támogatta Horváth Annát a kampányban, ám a tavalyi DNA-s vallomása a testvére, Biró Á. Attila neve alatt szerepelt. – Voltam Horváth Annánál audiencián, mert a szomszédban építkeztek, s bizonyos dolgok nem voltak rendben. Én nem adtam neki pénzt, esetleg a testvérem. Hogy azt a bizonyos nyilatkozatot én adtam volna? Nem. Persze, hogy talál a szülők neve, mert hát testvérek vagyunk, a kampányhoz viszont nem én járultam hozzá – nyilatkozta Biró Attila, a kolozsvári lovarda képviselője. Kiderült: a DNA ügyészei összekeverték a tanúvallomásokat… Biró Farkas Tamás elismerte: valóban adott pénzt, bár Horváth Anna ezt nem kérte. – A volt alpolgármester lánya a fiam osztálytársa. Egy napon dél tájt találkoztam vele, s nagyon fáradt volt. Ekkor döbbentem rá, hogy nagyon sokat dolgozik. Anyagi hozzájárulásommal ezt a közösségi munkát akartam támogatni. Semmilyen ügyben nem járt közbe, néha viszont felhívtam, hogy valahol ismét forgalmi dugó van, nem működnek egyes stoplámpák, utcák nincsenek jól leaszfaltozva – mondta Biró Farkas Tamás.
A következő nyilvános tárgyalásra csütörtökön, december 7-én kerül sor. Szabadság (Kolozsvár)

Tizennégy tanú van hátra Horváth Anna perében – januárban játsszák le a SRI-hangfelvételt
A vád kilenc tanúját hallgatták meg Horváth Anna perének keddi tárgyalásán: ezúttal sem tett senki terhelő vallomást a volt alpolgármester ellen. A következő tárgyalás december 7-én lesz.
Csak januárban játsszák le a Kolozs megyei táblabíróságon Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester perében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vádemelés alapjául szolgáló hangfelvételét, miután a december 7-én sorra kerülő következő tárgyaláson befejezik a tanúk kihallgatását – derült ki a keddi tárgyaláson, amelyen, akárcsak októberben, egyik tanú sem tett terhelő vallomást a vádlott ellen.
Anca Neag, Horváth Anna jogi képviselője a tárgyalást követően a Krónikának elmondta: még 14 tanú meghallgatása van hátra, ebből kilenc a vád tanúja, azután következnek a védelem tanúi.
Horváth Anna négy, a szintén vádlott Fodor Zsolt kolozsvári üzletember pedig egy tanút nevezett meg. A tárgyalás végén a bíróság feloldotta azt a tilalmat, amely alapján Horváth Anna nem találkozhatott Antal Annamáriával, a városháza munkatársával és Antal Gézával, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnökével, mivel kedden mindketten vallomást tettek.
Kilenc tanút hallgattak meg
A tárgyaláson kilenc tanút hallgattak meg – mindannyian a vád tanúi –, közülük sem tett senki terhelő vallomást Horváth Anna ellen. Az ügy szempontjából talán a legrelevánsabb Ramona Ruşescu nyilatkozata, hiszen a városháza urbanisztikai osztálya építkezési engedélyeket kibocsátó részlegének vezetőjeként alá is támaszthatta volna a vádakat. Monica Rodina bírónő kérdésére viszont azt válaszolta:
Horváth Anna soha nem sürgetett meg egyetlen ügyet sem, legfeljebb érdeklődött egy-két esetben, hogy teljes-e a dokumentáció, nem hiányzik-e valami az iratcsomóból.
Hozzátette: nemcsak a volt alpolgármester, hanem a hivatal szinte valamennyi munkatársa érdeklődött nála ilyen ügyben, hiszen szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki építkezési engedélyre vár. Leszögezte: az ilyen típusú érdeklődést kizárólag információkérésként, és nem nyomásgyakorlásként értelmezte.
A bírónő fogást keresve a tanún, arra kérdezett rá, hogy az ilyen információnyújtással nem töltenek-e el indokolatlanul sok időt a közpénzből fizetett alkalmazottak. Ramona Ruşescu leszögezte: az efféle érdeklődés azért is hasznos, mert amennyiben egy dokumentáció hiányos, a polgármesteri hivatalnak postán kellene értesítenie a kérvényezőket, ez pedig még több idő és közpénz elpocsékolásával járna.
Antal Géza ragaszkodott anyanyelv-használati jogához
A tárgyalás legérdekesebb színfoltja minden kétséget kizáróan Antal Géza volt, aki ragaszkodott anyanyelv-használati jogához, és tolmácsot kért. Ezzel együtt többnyire románul válaszolt a bírónő kérdéseire, csak egy-két esetben kérte a fordító segítségét. A bírónő hangján egyébként egyértelműen érezhető volt, irritálja a tény, hogy Antal él alapvető jogával. Nem is bírta ki, hogy diszkréten szóvá ne tegye: „na ugye, hogy mégiscsak tud románul” – jegyezte meg, amikor Antal bővített mondatban helyes románsággal válaszolt egyik kérdésére.
Az is kiderült, hogy a bírók is meglehetősen rosszul viselik a politikusi körmondatokat, egy alkalommal ugyanis a bírónő kissé ingerülten vágott bele Antal szavába azzal, hogy „az igazat mondja”. Az ügyvezető alelnök egyébként többek között arról értekezett, hogyan verbuválják az önkénteseket, akik nem csak az RMDSZ-es politikusok kampányaiban vesznek részt, hanem a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) rendezvényein is közreműködnek.
Akárcsak az októberi tárgyaláson, ezúttal is kihallgattak kolozsvári üzletembereket, az ügyészségnek azonban sikerült elkövetnie azt a „bravúrt”, hogy a Horváth Anna 2016-os önkormányzati választási kampányát ezer lejjel támogató egyik üzletember helyett annak testvérét idézték be.
A puszta szerencsének tudható be, legalábbis nem az ügyészségen múlt, hogy végül a „jó” testvér is megjelent. Elmondta: támogatása kizárólag Horváth Annának szólt, akit személyesen ismer, az RMDSZ, meg a politika úgy általában hidegen hagyja.
Kolozsvár volt alpolgármestere ellen tavaly októberben indult bűnvádi eljárás. Miután a hatósági felügyeletre vonatkozó kényszerintézkedést kétszer is meghosszabbították, az RMDSZ politikusa márciusban lemondott alpolgármesteri tisztségről, helyére Oláh Emese önkormányzati képviselő került. Horváth Anna közösségi oldalán korábban közölte: nem feljelentés, hanem a tavaly februárban kezdődött „teljes körű nemzetbiztonsági megfigyelése” alapján, a „lehallgatások értelmezéseinek ürügyén” indult ellene ügyészségi eljárás. Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: az RMDSZ nem támogatja a bizalmatlansági indítványt
Az RMDSZ nem támogatja az ellenzék bizalmatlansági indítványát, annak ellenére, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök elismeri: a kormány „túlságosan brutálisan” vezetné be az adótörvénykönyv módosításait.
Erről a politikus szerdán nyilatkozott a RFI-nek. Kelemen Hunor arra reagált, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát (USR) elkezdte a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges aláírások összegyűjtését a parlamentben. Az ellenzék az adótörvénykönyv január elsejétől hatályba lépő módosításai miatt menesztené a kormányt.
Az RMDSZ elnöke elmondta, „első látásra” a Tudose-kabinet neoliberális intézkedéseket jelentett be. Problematikusnak tartja azonban, hogy a kormány nem készítette elő kellőképpen az adótörvénykönyv módosítását. „Az intézkedéscsomag bevezetése túlságosan brutálisan, túlságosan radikálisan történt. Megold néhány fontos problémát, ám közép- és hosszútávon más, még súlyosabb gondokat okoz, ha az intézkedések nem járnak együtt a közigazgatás reformjával” – magyarázta Kelemen Hunor.
A politikus közölte: az RMDSZ elsősorban úgy módosítaná a kormány által már elfogadott intézkedéseket, hogy több pénzt kapjanak a helyi önkormányzatok. Egyik javaslatuk az, hogy jövő évtől az államkasszába folyó jövedelemadó fölött száz százalékban az önkormányzatok rendelkezzenek.
A szövetségi elnök közölte: a fenntartásai ellenére az RMDSZ nem támogatja a bizalmatlansági indítványt. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi időben rendkívüli módon megromlott a viszonyuk a PNL-vel. Kelemen Hunor arra utalt, hogy a liberálisok ebben az évben az élen jártak a nacionalista hisztériakeltésben, amikor a parlamentben a kisebbségek közösségi jogait bővítő tervezetek kerültek terítékre.
Az RMDSZ elnöke szerint azért sem támogatják a bizalmatlansági indítványt, mert a PSD-ALDE koalíciónak jelenleg stabil parlamenti többsége van, de ha sikerülne is megdönteni a kormányt, nem világos, hogy ellenzék kit javasol miniszterelnöknek és milyen irányba vinné az országot. „Elégedetlenséggel tölt el, hogy az ellenzék szerint ez csak a szavazás után dől el” – nyilatkozta Kelemen Hunor. maszol.ro

Visszavonják Kelemen Hunor állami kitüntetését
Visszavonják Kelemen Hunor állami kitüntetését – döntött a Románia Csillaga állami érdemrend becsületbizottsága. A testület döntését Klaus Iohannis államfő elé terjesztik, aki meghozza a végső döntést ez ügyben.
Mircea Geoană, a Románia Csillaga állami érdemrend becsületbizottságának tagja arról tájékoztatta az AGERPRES hírügynökséget, hogy a testület Kelemen Hunor érdemrendjének visszavonásáról döntött, mivel az RMDSZ elnöke egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ képviselőinek és a magyar közösségnek nincs oka ünneplésre az egyesülés centenáriumán.
A bizottság Klaus Iohannis elé terjeszti döntését, aki államelnöki rendelettel dönt majd arról, hogy helyt ad-e a testület határozatának.
A bizottság tagjai közül öten az RMDSZ elnöke állami kitüntetésének megvonására szavaztak, egy személy tartózkodott, egy tag pedig hiányzott.
Kelemen Hunor a közelmúltban a kolozsvári Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a Szövetség képviselőinek és a magyar közösség tagjainak nincs okuk ünneplésre a centenárium alkalmával, valamint kifejezte abbéli félelmét, hogy a politikusok nacionalista diskurzust fognak alkalmazni, miután nem tudnak megvalósításokról beszélni az utóbbi száz évre visszatekintve.
Kelemen Hunor 2000-ben kapta meg a Románia Csillaga kitüntetés parancsnoki fokozatát. Erdély.ma

Harc a nemzet érdekében – a bátor, de megfontolt politikus könyve
A múlt héten előbb Kézdivásárhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön mutatták be az idén elhunyt volt parlamenti képviselő, Borbély Imre Harc a nemzet érdekében című, posztumusz megjelent könyvét. A megtisztelő feladatra a főszereplő fia, lapunk munkatársa, Borbély Zsolt Attila vállalkozott.
A könyv gerincét a legendás Ellenpontok című szamizdat folyóirat Göteborgban (Svédország) élő szerkesztője, Tóth Károly Antal által Borbély Imre temesvári mérnök–politikussal készített életútinterjú adja, melyet Borbély Zsolt Attila, a szöveg gondozójaként és a kötet szerkesztőjeként válogatott tanulmányokkalegészített ki édesapja életművéből.
Amint megtudhattuk, Borbély Imre 1948-ban született Temesváron, itt szerzett vegyészmérnöki diplomát 1974-ben és 1977–1990 között ugyancsak itt dolgozott tudományos kutatóként. Ebben az időszakban öt találmányát szabadalmaztatták. Mindvégig a kommunista rendszer és Ceaușescu-féle diktatúra bírálói és azon ritka emberek közé tartozott, akik nem rejtették véka alá véleményüket, hanem így vagy úgy hangot is adtak neki. Az sem véletlen tehát, hogy már első perctől Tőkés László nyílt támogatói és titkos tanácsadói között találjuk. A református lelkésznek a hatalommal való szembeszegülését ugyanis stratégiai tanácsokkal támogatta, miközben katolikus létére is rendszeresen ellátogatott az általa tartott istentiszteletekre. Ezzel is kifejezte ugyanis a megnyilvánulásaival és általa mondottakkal való egyetértését. És ezt megtette akkor is, amikor már csak milicisták és szekusok sorfala között lehetett bejutni a temesvári református templomba. Ugyanakkor részt vállalt abban is, hogy a lelkészről szóló hírek a szabad világba is eljussanak, és 1989. december 15-én és 16-án ott volt a lelkész védelmére összegyűlt tömegben. Akkor sem maradt otthonában, amikor 17-én a békés, tüntető tömegbe éles lőszerrel lőtt a katonaság.
Ilyen előzmények után vállalt szerepet a rendszerváltás után megalakult RMDSZ-ben, és lett a helyzetteremtő politizálás szószólója, a kis lépésekkel szemben a nagy lépések szorgalmazója, az erdélyi magyarság társnemzeti státusának és Románia szövetségi állammá történő alakításának az elkötelezett híve. 1990 és 1993 között a szövetség elnökségi tagja, mely minőségében értelmi szerzője volt az erdélyi magyar autonómia törekvéseket az RMDSZ programjába 1992-ben hivatalosan is beemelő Kolozsvári nyilatkozatnak. 1992 és 1996 között érdekvédelmi szervezetünk parlamenti képviselőjeként tevékenykedett. Ebben a minőségében elsőként szólalt fel magyarul a román parlamentben (1994. március 15-én), és szintén ő állította fel 1993. október 6-án a román képviselőket az aradi vértanúk tiszteletére. Ugyanakkor a Temesvári Társaság külső tagjaként 1990-ben a kezdeményezője és egyik értelmi szerzője volt a Temesvári kiáltványnak, mely 8. pontja három ciklusra eltiltotta volna a kommunista hatalmi gépezet és politikai rendőrség tagjait a politikai szerepvállalástól.
Mindezekért az RMDSZ megalkuvó és sok esetben gyáva vezetése megpróbálta félreállítani, ami 1996 nyarára sikerült is nekik. Így a továbbiakban civilként, a Magyarok Világszövetségének berkeiben tevékenykedett a nemzet érdekében. Szellemi nagyságát és politikai éleslátását bizonyítja például, hogy már 1996-ban tanulmányban fogalmazta meg a magyarság határok fölötti egyesítésének a gondolatát, melyet a külhoni magyar állampolgárság, valamint a magyar államhatárokon kívülre szorult nemzettestek autonómiájának a biztosításán keresztül vélt megvalósíthatónak. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

Figyelmeztetés vagy elismerés?
Klaus Iohannis államelnök és Románia főügyésze is komoly figyelmeztetésnek minősítette az Európai Bizottság jelentését a romániai igazságügyről, Tudorel Toader igazságügyi miniszter viszont elismerésként értelmezte azt.
Kinek van igaza, mit állít valójában Brüsszel a romániai igazságszolgáltatásról? – merülhetnek fel a kérdések az ügy kapcsán. A válaszok korántsem annyira egyértelműek, mint gondolhatnánk, érdemes ezért kissé visszaforgatni az idő kerekét. Az 1990-es éveket szekurista hatalomátmentés, vadkapitalista szabadrablás, mértéktelen korrupció, súlyos szociális és gazdasági problémák jellemezték, sokáig az euroatlanti integráció jelentette az egyetlen reménysugárt, hogy változhat valami Romániában. Szigorú követelményrendszere volt a nyugati elit klubba való belépésnek, Romániának egy sor reformot kellett végrehajtania. Az ország a legkorruptabb európai államok egyike volt, a nagyhatalmú politikai vezetők sérthetetlenek voltak, a politikai és az igazságügyi elit cinkostársakként dolgoztak az ország kifosztásán. Ezért 2007-ben is csak úgy vették fel Romániát az EU-ba, hogy Bukarest vállalta: az igazságszolgáltatásban tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a folyamatot pedig az Európai Bizottság az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus részeként követi figyelemmel. Az európai nyomás meg is tette hatását, létrehozták a korrupcióellenes ügyészséget, kezdték felgöngyölíteni a nagykorrupciós ügyeket, miniszterek, nagyhatalmú politikusok ellen indult bűnügyi kivizsgálás. Csakhamar azonban a korrupcióellenes küzdelem is kezdett átcsapni valamiféle gusztustalan valóságshow-ba. Kamerák előtt, lehallgatási jegyzőkönyvek kiszivárogtatása révén, hatalmas sajtónyilvánosság közepette „végeztek ki” választott politikusokat, önkormányzati vezetőket, akiknek politikai karrierjét derékba törték. Gyakorta még vádemelésig sem jutott az ügy, más esetekben a bíróság felmentette az érintetteket, de volt példa, hogy ártatlanokat ítéltek el obskúrus érdekek miatt – a Mikó-ügyben született ítélet óta például a restitúció teljesen leállt. A kézdivásárhelyi fiatalok története is rávilágít arra, hogy van igazuk azoknak, akik ügyészállamról, a titkosszolgálatok és az ügyészség közötti összefonódás révén összeálló párhuzamos államról beszélnek. A baj csak, hogy ez utóbbiakat – ide sorolhatjuk a Szociáldemokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt, illetve az RMDSZ képviselőit – sem feltétlenül a demokratikus értékek iránti elkötelezettségük vezérli, sokukat inkább saját bőrük mentése. Az országjelentés értelmezése ezért elsősorban politikai kérdés, az államelnök és köre kongatja a vészharangot az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a kormányoldal meg igyekszik kiragadni pár kedvező mondatot. Mi pedig reménykedhetünk, hogy e végletek között hánykolódó ország egyszer majd csak megtalálja az egyensúlyi helyzetet, s olyan igazságszolgáltatási rendszere lesz, amelyben a bűnösöket megbüntetik – de nem hurcolnak meg ártatlanokat, nem hallgatnak le milliókat, s csak annak kell félnie, aki törvénytelenséget követ el. Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kettős ünnepség volt Lippán
Czernák Ferenc szavalással ünnepelte 80. születésnapját
Amint azt előzetesen meghirdettük, hétfőn a lippai Hildegardis Ház nagytermében a helybeli Degré Alajos Olvasókör 17 órától szervezte meg a Magyar Nyelv Napját, aminek az ünnepélyes alaphangját a ft. Hiticas Macedon Valentin lippai plébános vezetésével elmondott közös fohász is megadta. Együtt imádkoztak a helybeli magyar közösségért, kultúrájának a megmaradásáért. Ezt követően Czernák Ferenc, az Olvasókör elnöke köszöntötte a szép számú egybegyűltet, név szerint megemlítve Szabó Mihályt, Arad Megyei Jogú Város Tanácsának a tagját, illetve Lőrincz Matildot, a gyoroki József Attila Irodalmi Kör vezetőjét és a vele érkezett irodalomkedvelőket.
Szabó Mihály tanácsos az RMDSZ megyei vetősége és a maga nevében üdvözölte a jelen lévőket, illetve 80. születésnapján felköszöntötte, egy üveg itallal ajándékozta meg Czernák Ferencet a szórványmagyarság szolgálatában kifejtetett irodalomserkentő munkájáért. A továbbiakban az ünnepelt a Magyar Nyelv Napjának a jelentőségét méltatta, ugyanis 1844, november 13-án döntött a Magyar Országgyűlés a magyarnak hivatalos nyelvként történt elismeréséről. Miután példákkal alátámasztva ecsetelte anyanyelvünknek a szépségeit, felkérte ft. Hiticas Macedon plébánost Reményik Sándor Az ige című költeményének a felolvasására. Ezt követően Czernák Ferenc szavalta el Faludy György Óda a magyar nyelvhez című költeményét. Utána Lőrincz Matild olvasta fel Ábrányi Emil Hatalmas szép nyelv a magyar kezdetű versét, majd ugyancsak ő adott hangot Hegedűs Géza Szonett az anyanyelvről című költeményének. Ezt követően Simó Luca olvasta fel Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét. Wonerth Loránd eszperente nyelven adott hangot Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma című költeményének.
A továbbiakban Czernák Ferenc születésnapjának a megünneplése következett, az ünnepelt visszatekintett az Aradról indult életére, munkájára, majd Pósa Lajos, Petőfi Sándor, Tóth Árpád, Böszörményi Zoltán, Ady Endre és Sajó Sándor költeményeinek a megszólaltatásával bizonyította: 80 éves kora ellenére ragyogó memóriával rendelkezik, amit az anyanyelvű kultúra szolgálatába állít. A születésnap csattanóját a Simó Klára által elmondott mókás versike képezte, amiben a 80 éves ember komoly indokokkal alátámasztva kér Istentől további egy-egy évet 100-ig.
A hétfő esti kettős ünnepség szeretetvendégséggel zárult, ahol vendégek és vendéglátók ízletes születésnapi tortát, süteményeket fogyasztottak, amit üdítővel, borocskával öblítettek, közben baráti hangulatban sokáig beszélgettek. Emlékezetessé tették Czernák Ferenc 80. születésnapját, aki amúgy is boldog volt, hiszen nem csak az irodalomkedvelő barátok, hanem a fia, Attila és a felesége is együtt voltak vele a jeles napon, amelynek a sikeréhez nagyban hozzájárult Wonert Loránd, a Hildegardis Ház adminisztrátora is. Balta János / Nyugati Jelen (Arad)

Kelemen: továbbra is őszintén fogok beszélni
A szólásszabadság korlátozására figyelmeztető rossz üzenetnek tartja Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy egy állásfoglalása miatt meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől. A politikus azt követően nyilatkozta ezt, hogy kiderült: a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak ítélte őt kitüntetésének viselésére és annak visszavonását kérte Klaus Johannis államfőtől.
Kelemen Hunor kitüntetésének visszavonását augusztusban kezdeményezte egy civil szervezet, miután az RMDSZ elnöke a Szabadságnak adott interjúban rámutatott: a románságnak is el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumát. A becsületbíróság határozatáról az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: a román állam nemcsak neki, hanem az egész romániai magyar társadalomnak üzeni, hogy vannak dolgok, amelyekről nem beszélhetnek, mert az állam „nem viseli el”.
„A szólásszabadságnak ez a burkolt korlátozása nyilvánvalóan súlyos dolog. Mert nem nekem üzenik, hanem elsősorban a társadalomnak, hogy vannak tabutémák, amelyekről nem szabad őszintén, tisztességesen beszélni. Engem nem fog ez elriasztani attól, hogy továbbra is őszintén, szabadon beszéljek, de ezt az üzenetet ki lehet olvasni” – mondta Kelemen Hunor.
Hozzátette: nagy megtiszteltetés volt számára, hogy 2000-ben, amikor államtitkárként tevékenykedett a kulturális minisztériumban, Emil Constantinescu elnök kitüntetette őt a román-magyar közeledésben, a kulturális kapcsolatok elmélyítésében játszott szerepéért. „De én nem azért dolgoztam, hogy ilyen kitüntetéseket kapjak, úgyhogy az elvétele sem okoz nekem álmatlan éjszakákat” – jegyezte meg az RMDSZ elnöke.
Elmondta, még augusztusban részt vett a testület előtt egy „feszült légkörű, de tisztességes” beszélgetésen. Meghallgatásán a héttagú becsületbíróság tagjai közül csak Mircea Geoana volt külügyminiszter, korábbi szociáldemokrata pártelnök, Constantin Degeratu tábornok, a hadsereg volt vezérkari főnöke és Costin Georgescu a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori vezetője volt jelen.
„Elmondtam: nem tiszteletlenség, nem a sértés szándékával fogalmaztam meg dolgokat. Elmondtam azt is, párbeszédre van szükség, hogy a többség-kisebbség viszonyát rendezni kellene, sérelmeinkről, frusztráltságainkról beszéljünk nyíltan, ez a legjobb mód. Mircea Geoana volt az egyedüli ott, aki ezt értette” – idézte fel.
Kelemen Hunor közölte: nem kíván jogi lépéseket tenni a becsületbíróság határozata ellen, az államfőnek kell most mérlegelnie, hogy visszavonja-e a kitüntetését. „Nem ez a kitüntetés tett engem azzá, aki vagyok, és nem ennek a hiánya fog megváltoztatni” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
A Románia Csillaga érdemrend közgyűlését 2013-ban Tőkés László európai parlamenti képviselő miatt hívták össze, hogy a legmagasabb román állami kitüntetés több mint 1300 birtokosa megválassza azt a héttagú etikai becsületbíróságot, amely törvényesen kezdeményezheti az államfőnél a kitüntetés visszavonását. Tőkés László állami kitüntetésének visszavonásáról tavaly márciusban adott ki elnöki rendeletet Klaus Johannis államfő, miután hosszas peres eljárás után érvényben maradt a kitüntetés visszavonását javasló becsületbírósági határozat. Az EP-képviselő az 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában szerzett történelmi érdemeiért kapta a kitüntetést, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében, ahogyan azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Szabadság (Kolozsvár)

Veszélyeztetheti a Mátyás-szoborcsoportot a köréje tervezett korcsolyapálya
A romániai építészkamara elnöke építkezési engedély hiányában törvénytelennek tartja a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport körül épülő korcsolyapályát, Oláh Emese alpolgármester viszont ugyanarra a törvényre hivatkozva magyarázza meg, miért legális a projekt.
A törvényesség és az illegalitás határán egyensúlyoz a Kolozsvár főterén építés alatt álló karácsonyi vásár, illetve az ehhez tartozó, a helyiek egy részének körében felháborodást kiváltó, a Mátyás-szoborcsoport körül kialakított korcsolyapálya. A létesítményre sem műemlékvédelmi, sem építkezési engedélyt nem adtak ki, ugyanis a teret egy három cégből álló csoportnak öt évre bérbeadó polgármesteri hivatal nem kötelezte ezek igénylésére a vállalkozókat.
Többen úgy vélték, emiatt meg lehet akadályozni a műemléket potenciálisan veszélyeztető építkezést, a Krónikának nyilatkozó illetékesek azonban rámutattak: a projekt a törvényesség határán innen van, azaz bizonyos, a speciális helyzetre vonatkozó előírások miatt jogi szempontból nem lehet rajta fogást találni. Korcsolyapálya épül a Mátyás-szoborcsoport köré – az RMDSZ magyarázatot kér A regionális műemlékvédelmi bizottság, valamint az építészkamara erdélyi szervezetének állásfoglalását sürgeti Horváth Anna kolozsvári RMDSZ-es önkormányzati képviselő a Mátyás-szobor köré épülő korcsolyapálya törvényességének kérdésében.
Kolozsi Tibor szobrászművész, a Mátyás-szoborcsoport restaurálási projektjének vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: műemlékvédelmi szempontból arra kell fokozott figyelmet fordítani, hogy a korcsolyapálya lebontásakor az olvadás miatt keletkező rengeteg vízmennyiség ne a műemlék környékén folyjon el.
„Inkább legális, mint nem”
Gergely Balázs önkormányzati képviselő ígéretéhez híven az elmúlt napokban utánanézett annak, hogy a szabadidős létesítmény jogi és műemlékvédelmi szempontból eleget tesz-e a törvényeknek. A Krónikának szerdán elmondta: sajnos a jogszabályok szerint a három hónapnál rövidebb ideig álló építmények esetében nem kell műemlékvédelmi engedélyt kérni. „Magyarán: mindez a törvényesség határán mozog, de inkább legális, mint nem” – fogalmazott.
Gergely Balázs szerint egy ilyen jelentőségű szobor esetében mindenképpen fontos lenne, hogy a műemlék biztonságát tekintsék elsődleges szempontnak.
„Ezek a dolgok aggályosak. Nem tudjuk, hogy a polgármesteri hivatalnál mennyire figyeltek oda ezekre a szempontokra, de mindenképpen a törvényesség keretén belül mozognak” – fejtette ki.
A tanácsos arra is kitért: a magyar önkormányzati képviselőket nem tájékoztatták az ügyben, a testület által július 28-án elfogadott vonatkozó határozatban az szerepelt, hogy közbeszerzési eljárást hirdetnek a karácsonyi vásár megszervezésére, a konkrét tervekkel viszont csak az építkezés elkezdésekor találkoztak. Gergely Balázs leszögezte: bár papíron nem lehet belekötni az építkezésbe, a tanácsosok és a műemlékvédő szakemberek feladata az, hogy figyeljék a fejleményeket, és abban az esetben, ha úgy látják, bármilyen formában kár éri a szobrot vagy környezetét, lépjenek időben közbe.
Kell vagy sem az építkezési engedély?
Ezzel szemben Şerban Tigănaş, a romániai építészkamara elnöke az Actual de Cluj hírportálnak leszögezte: építkezési engedély nélkül a korcsolyapálya megépítése egyértelműen törvénytelen. A szakember az építkezési engedélyek kiadását szabályozó 1991/50-es számú törvény 3-as cikkelyére hivatkozik. Úgy fogalmazott: a polgármesteri hivatal „takarózhat azzal”, hogy engedélyezték a létesítményt, de „ez jogilag más lapra tartozik”, ettől függetlenül kötelező módon be kell szerezni az építkezési jóváhagyást az ideiglenes építményekhez is.
Iulia Perşa városházi szóvivő viszont a Krónikának azt nyilatkozta: a kiírásban éppen azért nem szabták feltételül az építkezési engedély igénylését, mert a szakértők szerint erre a törvények szerint nincs szükség. Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)

Iskolaalapító csendestársak felelőssége
A „fű alatti” politizálás taktikáját alkalmazta a kormány és az RMDSZ a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében: kiderült, hogy a képviselőház szép csendben rábólintott arra a törvénymódosító javaslatra, amely elősegítheti egy új tanintézet létrehozását, jövő héten pedig a szenátus döntő kamaraként elfogadhatja a jogszabály-módosítást.
Mint ismeretes, az érintettek nagyjából egyetértenek abban, hogy a hányattatott sorsú iskola ügyét – a jelenlegi zűrzavaros, felháborító és szomorú helyzet ismeretében – úgy lehet megnyugtató módon rendezni, hogy új intézményt hoznak létre, amely ugyanott működik majd, ugyanazokkal a tanárokkal és diákokkal, csak „tiszta lappal kezd”.
Ezt pedig a jelek szerint a régi, immár jogi személyiséggel nem rendelkező gimnázium körüli botrányokkal, pereskedésekkel, ügyészségi vizsgálatokkal, meghozott és elkaszált tanácsi határozatokkal, egymásra mutogatásokkal, meghurcolásokkal, visszaállamosítási kísérletekkel párhuzamosan, azoktól függetlenül szeretnék véghezvinni.
Mégpedig úgy, hogy először a tanügyi törvény módosításával iskolaalapítási jogot adnak a parlamentnek, második lépésben pedig egy új törvénnyel (amelynek tervezetét szerdán iktatták az alsóházban) létrehozzák az új marosvásárhelyi tanintézetet. A kezdeményező RMDSZ szerint azért kell így eljárni, mert helyi szinten szövevényes, feloldhatatlan patthelyzet alakult ki, és csak „fentről”, politikai döntéssel lehet biztosítani, hogy a jövő tanévtől ismét saját iskolájukba járhassanak az idén ősszel a Bolyai Farkas Elméleti Líceum kötelékébe sorolt osztályok tanulói.
Az érvelés megállja a helyét – sajnos. Hiszen még ha remélhetőleg létre is jön az új marosvásárhelyi római katolikus gimnázium, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy milyen áron. Egyrészt a decentralizáció feltétlen híveiként most központosítunk, mégpedig azért, mert helyi szinten csődöt mondtunk. Másrészt olyan hatalmat adunk a mindenkori parlament kezébe, amellyel könnyen vissza is élhet: például ott hoz létre iskolát, ahol nem indokolt. Az pedig óriási veszélyeket rejthet magában, ha az alapítási joghoz a megszüntetés joga is társul.
Az RMDSZ nem verte nagy dobra a körvonalazódó megoldást, de az első lépést elősegítő képviselőházi szavazás legalább megerősítette, hogy a szövetség „rajta van az ügyön”. No meg az is igazolást nyert, hogy a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt egyelőre tartja magát – a Budapest ellentmondást nem tűrő nyomására – tett ígéretéhez, miszerint rendezi a vásárhelyi iskolaügyet.
Az intézkedést övező csenddel nyilván azt szeretnék elkerülni, hogy a törvénymódosítás nacionalista hőbörgés tárgyává váljon, és újfent meghátrálásra kényszerítse a PSD-t egy „magyar ügyben”. A taktika okos politizálásra vall, ám a titkolózás hátulütője, hogy újabb és újabb kérdéseket vet fel – csak remélni tudjuk, hogy a törvénytervezet kidolgozói minden eshetőségre, a veszélyekre is gondoltak. Páva Adorján / Krónika (Kolozsvár)

Hogyan lett a Mája patakból Ștefan?
Újabb visszás állapotra hívta fel a figyelmet a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), amelynek aktivistái a színmagyar Székelyberében kihelyezett új irányjelző táblák egynyelvűségét tették szóvá. A polgármester a helyzet mielőbbi korrigálását ígérte
A civil aktivisták Maros megye legmagyarabb vidékére látogattak el, Székelyberébe és a hozzá tartozó öt településre. A községközpont azon a Nyárádszeredát Sóváraddal összekötő megyei úton fekszik, amelyet két és fél évvel ezelőtt tettek járhatóvá. A földcsuszamlás miatt évtizedekig csak traktorok által használt utat leaszfaltozták, és elsőnek a megyében mindenütt kétnyelvű irányjelző táblákkal látták el. A szalagvágáson részt vevő Ciprian Dobre egykori liberális megyeelnök a normalitás jelének nevezte a térségben használt kétnyelvűséget. Ehhez képest huszonhét esztendős visszalépést jelent a Székelybere területén nemrég elhelyezett táblák egynyelvűsége. Érthetetlen, hogy Maros megye egyik legmagyarabb községében miért nem sikerült az elöljáróknak kétnyelvű táblákat kihelyeztetni. Érdekes módon a Székelybere községgel szomszédos Nyárádszeredában ez nem jelentett gondot – írják a nyelvi jogokért küzdő civilek.
Megkeresésünkre Benedekfi Csaba RMDSZ-es polgármesternek az volt az első reakciója, hogy a táblákat nem ő tervezte. Úgy érzem, ennél ezerszer fontosabb, hogy a román kormány által meghirdetett program keretében sikerült egy színmagyar község útjait leaszfaltozni. A CEMO által emlegetettek mellett sokkal fontosabb gondjaink is vannak – replikázta az elöljáró. Mindezek ellenére Benedekfi már a jogvédők megjelenése előtt megrendelte az új, kétnyelvű táblákat, amelyeket reményei szerint a napokban ki is függeszthet. Mint belátta, őt is zavarják az afféle mesterséges megnevezések, mint például a Ştefan-patak, miközben Mája patakát még csak Istvánnak sem hívják. A polgármesternek fogalma sincs, hogy az útépítő honnan vette, hogy az említett patakot Ştefannak kellene nevezni
Az idén összesen 8 kilométerre került aszfaltszőnyeg, így Székelyberéből Seprőd, Nyárádszentimre, Berekeresztúr, Mája és Márkod határáig lehet minőségi úton közlekedni. A kendői út leaszfaltozására is megvan a szükséges pénz, a munkálatok a jövő tavasszal rajtolnak. Hasonló a helyzet egy másik, szintén az idén aszfaltozott szakaszon is, az Erdőszentgyörgyöt Székelykeresztúrral összekötő megyei úton. Azok a táblák, amelyeket mi helyeztünk ki, mind kétnyelvűek – reagált az észrevételre Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere. Az elöljáró nem érti, hogy a Székelykeresztúr felé, a bözödújfalui tó partján vezető újonnan leaszfaltozott út mentére az építő miért csak bizonyos táblákat feliratozott két nyelven. Mint mondta, ő már felszólította a pótlásra, mint ahogy a Lucként megjelenő Lóc-patak nevének a helyesen való írására is. Az új táblák még nem érkeztek meg, ezért Csibinek szándékában áll megsürgetni az illetékeseket.
Bodó Előd Barna, Mezőpanit községgazdájának is szándékában áll az összes egynyelvű táblát kicserélni. Az első éppen a Marosvásárhely – Nagysármás megyei útról való letérőnél áll, ahova hosszú évekkel ezelőtt egy magyar nemzetiségű magánvállalkozó helyezett el román feliratot. „Nem csak a forgalmi táblákat készülünk lecserélni, illetve pótolni, hanem turisztikai információs feliratokat is helyezünk a község területére” – mondta el lapunknak a mezőpaniti polgármester.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom, amely nemrég a szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestert bírósági úton próbálta rábírni a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésére, a székelyberei ügy kapcsán úgy véli, még számos olyan magyar elöljáró van Erdélyben, aki nem figyel kellőképpen arra, hogy ne érje nyelvi diszkrimináció saját közösségét. Szekelyhon.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Gyász évtizedeken át
73 esztendeje, hogy sírnak a utódok, akiknek szülei, testvérei, rokonai, ismerősei a barcaföldvári haláltáborban szenvedtek, miután a román hadsereg összefogdosta és ide hurcolta az útjába került védtelen magyar és német embereket.
A láger több mint 3000 szenvedő foglyából 1000-nél több balszerencsés személy veszítette el életét. A tífusz, az agyonkínzás, éheztetés, szomjaztatás, a sárban, mocsárban, hidegben való tartás megtette a magáét... Az áldozatok között sok a háromszéki is, szentivániról is tudunk. Emlékezetükre a Földvárral szomszédos községben, Hidvégen szolgált Ungvári Barna András (jelenleg uzoni) református lelkész kezdeményezésére épült meg a volt gyűjtőtábor középtáján, a szovjet katonák hadi temetője mellé a kovácsoltvas kerítéssel körbefogott sírkert, közepében egy robusztus sírkővel. Sokszor volt már meggyalázva, csúfolva, de mégis áll ez az emlékmű, és 1999 óta minden év november 4-én, a nemzet gyásznapján virágba és lobogó gyertyafénybe borul e kis temetőkert.
Idén már 18. alkalommal gyűltünk össze több százan vezekelni és emlékezni. Megfigyelésem szerint igen sokan voltak köztünk rendszeresen ide látogatók, sajnos inkább középkorú és idős emberek. Ugyancsak rendszeresen gyűlnek össze ide a különböző történelmi egyházak vezetői – Brassóból, Földvárról, Hidvégről, Uzonból, Ürmösről és máshonnan is –, az egyházi és civil dalárdák és énekkarok, a vitézi rendek különböző körzetekből – Kézdi, Sepsiszentgyörgy, Barót – díszöltözetben, az RMDSZ és más politikai tömörülések delegáltjai, sok-sok civil szervezet tagjai és magánszemélyek, főképp Erdővidékről, de sok más helyről is.
A műsor, a beszédek, versek, szavalatok, énekek, koszorúzás és a díszőrség tette méltóságossá ezt az eseményt. Szomorú szívvel emlékeztünk azon katona vagy civil foglyokra, akik 1944–45-ben itt, nem is a harctéren veszítették el életüket. Értük helyeztük el az emlékezés sok-sok koszorúját és énekeltük el himnuszainkat. N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megszüntetnék a „diszkriminációt”: megkülönböztetőnek tartja az RMDSZ a büntetés-végrehajtási körülményeket.
Diszkriminatív a büntetések letöltésére és a kedvezményekre vonatkozó szabályozás – ezzel indokolta a Krónikának Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, hogy a szövetség módosító javaslatokat nyújtott be. A másik ok a börtönök túlzsúfoltsága.
Az egyértelmű diszkrimináció megszüntetése a célja annak a törvénymódosító javaslatnak, amelyet az RMDSZ a büntető törvénykönyvhöz, illetve a büntetés-végrehajtásról rendelkező törvényhez nyújtott be. Ennek értelmében a legtöbb egy év szabadságvesztésre ítélt személyek házi őrizetben tölthetik le büntetésüket, és a fogva tartás ideje alatt közölt minden tudományos kiadvá­nyért húsz nappal csökken a büntetésük – jelentette ki a Krónikának Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese. Mint arról beszámoltunk, a szenátus hétfőn hallgatólagosan elfogadta a módosító javaslatot, mivel nem sikerült napirendre tűzni az előírt 45 napon belül.
„Kommunista mentalitás”
Márton Árpád emlékeztetett: a büntetés-végrehajtási törvényben léteznek bizonyos előírások, amelyek értelmében ha egy elítélt jól viselkedik és dolgozik, akkor bizonyos számú nappal csökkentik a szabadságvesztés idejét. Ezt többek között az befolyásolja, hogy fizikai vagy szellemi munkát végzett, hogy éjszaka is dolgozott, illetve hogy kapott-e pénzt érte vagy sem.
„Ezzel kapcsolatban valóban voltak visszaélések, mint például a Becali-ügy” – emlékeztetett Márton az üzletember-politikus esetére, aki számos olyan könyv megírásával érte el büntetésének csökkentését, amelyekről később kiderült, hogy plágiumok voltak. „A technokrata kormány azonban úgy gondolta, hogy ennek a gyakorlatnak úgy vet véget, hogy teljesen eltörli ezt a lehetőséget. Végül úgy módosították, hogy függetlenül a megírt művek számától, összesen legtöbb húsz nappal csökkenhet a büntetés. Csakhogy ennek nyomán egy olyan elítélttől, aki iskolába jár, és a börtönben tanul meg írni és olvasni, sokkal több napot vonnak le a büntetéséből, mint annak, aki doktori disszertációt ír.
Márpedig az előbbi kategóriába tartozók rendszerint zömmel az erőszakos bűncselekmények elkövetői közül kerülnek ki” – ecsetelte Márton. „Ez egy kommunista mentalitás megnyilvánulása, miszerint az értelmiségi munka kevesebbet ér, mint a fizikai. Ezt nem tudjuk elfogadni, de azt igen, hogy a börtönben szigorúan ellenőrizzék a szellemi alkotói tevékenységet, és csakis az arra valóban érdemesek kapjanak kedvezményt. A cél az, hogy arányosság legyen az elvégzett munka és a kapott kedvezmény között” – mondta a politikus.
Az RMDSZ a módosításokat mindezek mellett a börtönök túlzsúfoltságával is magyarázta. Ennek kapcsán föltettük a kérdést: ezt nem orvosolta-e Tudorel Toader igazságügy-miniszter módosítása, amelynek nyomán minden olyan, az EU-s előírásoknak nem megfelelő, embertelen körülmények között letöltött hónapért hat napot vonnak le a büntetésből.
Márton Árpád szerint két különböző dologról van szó, a miniszter javaslata ugyanis arról szól, hogy az országban a börtönviszonyok nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, emiatt Romániát több alkalommal is kártérítés kifizetésére kötelezték. Akik embertelen körülmények között töltik a büntetésüket, azok büntetése súlyosabbnak minősül. A Toader-féle módosítás kimondottan az embertelen körülmények között letöltött időhöz képest számolja ki a kedvezményt függetlenül attól, hogy az elítélt mit tesz, vagy hogyan viselkedik a börtönben.
Ez főként az erőszakos bűncselekmények elkövetőire vonatkozik, mivel ők ültek rosszabb körülmények között” – mutatott rá Márton. Emlékeztetett: az is különbség a két módosítás között, hogy az ilyen esetekben letöltöttnek tekintik a büntetést, míg a másik módosítás nyomán csak feltételesen kerülnének szabadlábra az érintettek.
Annak kapcsán, hogy a Toader-féle módosítás nyomán szabadlábra helyezett elítéltek között volt olyan, aki pár nappal később máris erőszakos tettet követett el, és vissza is került, kifejtette: az RMDSZ célja elsősorban az, hogy azok, akik tudományos dolgozatot vagy könyvet írtak, vagy valamilyen találmányt jegyeztettek be, visszakapják a korábbi jogosultságokat.
Az „ügyészállam” ellen
Ugyanakkor céljuk az is, hogy kizárják az ügyészeket a feltételes szabadlábra helyezés folyamatából. „A cél Románia ügyészállami mivoltának a felszámolása” – fogalmazott Márton, kijelentve: az RMDSZ álláspontja szerint az ügyészek feladata az ítélet kiszabásával véget ért, a feltételes szabadlábra helyezési kérelem elbírálásáról pedig azon, börtönbeli testületeknek kell véleményt mondaniuk, amelyeknek tagjai nap mint nap együtt dolgoznak az elítélttel, és ezen testületeknek kell a végső döntést kimondó bírónak továbbítaniuk a javaslatukat. Mint megírtuk, az RMDSZ-es javaslat kezdeményezőinek indoklásában az áll, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már többször jelezte: a romániai börtönök túlzsúfoltak, és nem biztosítanak megfelelő körülményeket a fogvatartottak számára.
A javaslat abban is módosítaná a büntető törvénykönyvet, hogy a maximum tíz évre elítélt fogvatartottak a kirótt időtartam felének letöltése után már kérhetnék feltételes szabadlábra helyezésüket. A jelenlegi Btk. szerint ezt csak a kiszabott idő kétharmadának letöltése után kérvényezhetik.
A javaslat szerint azok, akiket tíz évnél hosszabb időre ítéltek börtönbüntetésre, a letöltött idő kétharmada után kérhetik feltételes szabadlábra helyezésüket; a most hatályos Btk. értelmében ez a jog csak a letöltött idő háromnegyede után illeti meg őket.
A tervezet ugyanakkor nagyobb mértékben rövidítené meg azon fogvatartottak számára a büntetést, akik munkát végeznek a börtönben, és 20 nappal csökkentené a fogva tartás időtartamát minden publikált tudományos munkáért vagy szabadalmaztatott találmányért.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor korábban az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy a javaslatot eredetileg 2016 októberében terjesztették a szenátus elé, de mivel a korábbi törvényhozás nem tűzte napirendjére, az indítványt lezárták. A tervezet megszavazásának határideje november 6-a volt. A büntető törvénykönyvet, büntetőeljárási törvénykönyvet és büntetés-végrehajtási, szabadságkorlátozásról rendelkező törvénykönyvet módosító tervezetről a képviselőház szavaz majd döntő fórumként. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Benyújtották a bizalmatlansági indítványt
Bizalmatlansági indítványt terjesztett be az ellenzék tegnap a kormánykoalíció ellen, válaszul arra, hogy a kabinet elfogadta az adótörvény átfogó módosítását. A miniszterelnök szerint az indítvány vitája jó alkalom lesz arra, hogy bemutassák a kormány megvalósításait.
A kormány egyebek mellett az alkalmazottakra hárította a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettségét, így ahhoz, hogy nettó bérük ne csökkenjen, a munkáltatóknak emelniük kell mintegy 20 százalékkal a dolgozók bruttó bérét, ami a versenyszférában nem biztos, hogy megtörténik. Az ellenzék fő erejét képviselő Nemzeti Liberális Párt (NLP) másik két kisebb ellenzéki párttal, a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (MRSZ) és a Népi Mozgalom Párttal (NMP) együtt terjesztette be az indítványt. Raluca Turcan, az NLP képviselőházi frakcióvezetője tegnap kijelentette: a kormány hazudott a választóknak, nem nőttek a bérek, a vállalkozásokra pedig nagyobb adóterhet róttak. Mint mondta, azért kell leváltani a kormányt, hogy elkerüljék a későbbi drasztikus gazdasági és szociális intézkedéseket. „1989 óta még nem haragított magára a kormány ennyiféle román állampolgárt: hivatalnokokat, állami alkalmazottakat, a versenyszféra alkalmazottjait, nyugdíjasokat, üzletembereket, civil szervezeteket, a civil társadalmat. Volt egy szappanbuborék, amely szétfoszlott, és Románia összes állampolgára az áldozatává vált. A kormányprogram bérnövekedéseket ígért, de sajnos bércsökkenésekhez vezetett, legjobb esetben is nagyon kis mértékű növekedésekhez. A nyugdíjasokat becsapták a nyugdíjtörvény halogatásával. A vállalkozói szférának ígért támogatás átváltozott pluszteherré minden becsületes üzletember számára. A közigazgatási struktúráknak súlyos érvágást jelent a kormány által bevezetett teher, de főleg az, hogy nincs pénz befektetésekre” – mondta Raluca Turcan. A liberálisok képviselőházi frakcióvezetője hozzátette: indítványuk egy inkompetens kormány ellen irányul, a román állampolgárok összes kategóriájának érdekeit képviseli. Az indítványt 148 törvényhozó írta alá, akiknek zöme az ellenzék padsoraiban foglal helyet. Legkevesebb 233 szavazatra lenne szükség a kabinet megbuktatásához. A kormányoldalról egyelőre senki nem jelezte, hogy támogatná az indítványt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök két nappal ezelőtt elmondta: a szövetség és az NLP viszonya feszült amiatt, hogy Ludovic Orban pártelnök az elmúlt időszakban több nacionalista, magyarellenes kijelentést tett. Cristian Seidler, az MRSZ képviselőházi frakcióvezetője azt nyilatkozta tegnap, hogy semmi okát nem látják annak, amiért az RMDSZ-nek támogatnia kellene ezt a kormányt. „Azokban a megyékben, ahol zömmel az RMDSZ-re szavaztak, semmit nem költöttek sem az infrastruktúrára, sem az oktatásra, az átlagfizetés pedig a legalacsonyabbak között van az országban. Semmi okát nem látjuk, amiért az RMDSZ-nek támogatnia kellene ezt a kormányt, leszámítva esetleg az igazságszolgáltatás terén fennállható cinkosságot” – mondta Seidler. Legutóbb júniusban szavazott a parlament bizalmatlansági indítványról, akkor saját pártja, az SZDP buktatta meg Sorin Grindeanu miniszterelnököt.
Mihai Tudose miniszterelnök tegnap azt nyilatkozta a párt végrehajtó bizottságának herkulesfürdői tanácskozása után: a bizalmatlansági indítvány vitája jó alkalom lesz arra, hogy bemutassák a kormány megvalósításait. Romániában az idei első kilenc hónapban 7 százalékkal nőtt a gazdaság, a harmadik negyedévben pedig 8,8 százalékkal a tavalyi azonos időszakhoz képest. Mivel a növekedés fő hajtóereje a fogyasztás, Klaus Iohannis államelnök és elemzők többször aggodalmuknak adtak hangot, hogy hosszú távon nem tartható fenn, és figyelmeztettek, felborulhat a makrogazdasági egyensúly. Az elnök tegnap is bírálta a kormányt, hogy elhanyagolja a közberuházásokat, ugyanis a béremelések és adócsökkentések következtében csak a beruházási költségek lefaragásával tudja tartani a GDP-arányos 3 százalékos államháztartási hiányt. Erdély.ma

„Nem normális, hogy Hargita megyében annyi medve van, mint Finnországban”
Hargita Megye Tanácsának kezdeményezésére közvitát szervezett pénteken a szenátus környezetvédelmi bizottsága a medvekérdésben – tájékoztat közleményben az RMDSZ.
A dokumentum szerint a legfontosabb eredmény az, hogy sikerült ténylegesen a közvita középpontjába helyezni a nagyvadakkal kapcsolatosan megjelent problémakört, kiemelten a medvék túlszaporodásából eredő országos társadalmi kérdést – szemlézi az Agerpres az RMDSZ közleményét. A környezetvédelmi minisztérium biodiverzitás igazgatóságának vezetője is elismerte, nem normális, hogy Hargita megyében annyi medve van, mint Finnországban, csak sokkal kisebb területen – számolt be a vitán elhangzottakról Hargita Megye Tanácsának elnöke, ahol érintett felek voltak jelen: környezetvédők, vadgazda egyesületek, a kormányzati szféra, parlamenti képviselők, erdészeti tudományos intézetek képviselői.
„A vita következtetése egyértelmű: a megelőzés a hosszú távú megoldás, hiszen a beavatkozás csupán a hatásokat kezeli, a kiváltó okot nem. Azt kértük, hogy már jövő januárban adják ki a beavatkozási rendeletet 2018-ra, ugyanakkor az idei beavatkozási szám maradjon meg, míg teljesen el nem fogy, tehát jövőben is lehessen felhasználni az idén jóváhagyott kvótából megmaradt számot. Továbbá azt kértük, jövő évben készüljön el a hosszú távú menedzsment terv, amire a környezetvédelmi minisztérium képviselőjének az volt a válasza, hogy még idén közvitára kerül – idézi a közlemény Borboly Csabát, a Hargita megyei tanács elnökét.
A nagyvadak kérdésének vitája a következő hónapokban folytatódik. A szenátus szakbizottságának elnöke szerint egy átfogó javaslatot kell kidolgozni az RMDSZ frakcióval, a polgármesterekkel és gazdákkal, vadgazdákkal, hogy milyen törvénymódosításokra van szükség, milyen szerepek nincsenek meghatározva, és milyen intézkedésekre van szükség. Székelyhon.ro

Szolgálat a „végeken”, ahol egyre ritkább a magyar szó
Életre szóló élményt, rengeteg szeretetet kapnak a Petőfi-ösztöndíjasok
„Egyik legnagyobb eredményünknek tartjuk, hogy tevékenységünk alatt gyakorlatilag megkétszereződött a fakultatív magyarórákra járó gyermekek száma. Jelenleg három különböző kor és tudásszint szerinti csoportban zajlik ez a foglalkozás a hatékonyabb tanulás érdekében” – hangsúlyozta Bokor Csongor és Hollanda Tímea, a Petőfi-program két ösztöndíjasa a velük készült beszélgetés során. A két lelkes, munkája iránt elkötelezett fiatal a Brassó megyei Fogarason vállalt szolgálatot, ahol tudásukhoz és a lehetőségekhez mérten próbálnak tenni a szórványban élő magyar közösség megmaradása érdekében. Az RMDSZ nagyváradi kongresszusa már 2011 februárjában határozatban nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját, a magyar szórvány napjává. A szövetség idei központi rendezvényét ma tartja Szamosújváron, a Téka szórványközpontban.
Példaértékű szolgálatot teljesít a „végeken” Bokor Csongor és Hollanda Tímea: két lelkes fiatal, akik a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaiként a tudásukhoz és a lehetőségekhez mérten tenni próbálnak a szórványban élő magyar közösségek megmaradásáért. A Kárpát-medencei magyar szórványközösségek támogatására 2015-ben meghirdetett Petőfi-program keretében a magyar állam több mint hatvan ösztöndíjat oszt ki a nemzet iránt elkötelezett, közösségszervező tevékenységekben jártas személyek számára. A pályázat nyertesei kilenc hónapon keresztül megfelelő kiképzés után a célországban, a fogadó szervezettel és a kijelölt mentorral együttműködve erősíteni próbálják az adott település helyi magyarságának azonosságtudatát.
„Baróton születtem és nőttem fel, később Kolozsváron, majd Budapesten tanultam. 2010 óta szervezője vagyok a Kanadai Rákóczi Alapítvány Diákok Határok Nélkül programjának. A velem együtt ebben a civil mozgalomban tevékenykedő önkéntesek jó része korábban már részt vett a Kőrösi Csoma Sándor Programban. Ők ajánlották nekem, hogy jelentkezzek, és az alapítványtól kaptam a pályázathoz szükséges egyik ajánlást is. Sikeresen pályáztam, a 168 interjúra behívott jelentkező közül ötvenünknek sikerült a felvételi. Később még jobban megnőtt a program iránti érdeklődés. Mindez 2015-ben történt, a Petőfi Sándor Program megvalósulásának első évében. Kilenc hónapos megbízatást kaptam, és a számomra kijelölt céltelepülés a Brassó megyei Fogaras volt. Utólag megtudtam, hogy az akkori fogadószervezetem, az unitárius egyház Háromszék-Felsőfehéri Egyházkörének Esperesi Hivatala és a mentorom, Török István esperes kérésére olyan ösztöndíjast küldtek ide, aki ismeri a román nyelvet is” – idézte fel a kezdeteket Bokor Csongor. Elmondása szerint minden ösztöndíjasnak a közösség és a fogadószervezet jellege miatt más a feladatköre. Egyes helyeken kimondottan néptáncot oktatnak, vagy weboldalt szerkesztenek, vagy csak a fogadószervezeten belül tevékenykednek. „Én feladatul kaptam a fogarasi teljes magyar közösség megszólítását, felekezeti hovatartozástól és kortól függetlenül. Utólag elmondhatom, hogy áldásos és szerencsés helyzetben voltam, hiszen a szülővárosom, Barót és a színmagyar kistérség, Erdővidék, ahonnan jöttem, csupán 80 kilométerre fekszik Fogarastól. A program második kiírásában nem vettem részt, de az önkéntesség jegyében maradtam Fogarason, így Tímeával közösen folytathattuk az elkezdett tevékenységet. Jelenleg a Fogarastól mintegy 18 kilométerre található Brassó megyei Halmágy település Evangélikus-Lutheránus Egyházközségének ösztöndíjasa vagyok, ahol szintén nagyon sokrétű tevékenységet folytatunk a mentoraimmal, az egyházközség vezetőivel” – mesélte Csongor, akinek hivatalosan hiába járt le az ösztöndíja, annyira megszerette Fogarast, hogy nem tud elszakadni tőle, és továbbra is a szívén viseli az itt élő magyar közösség sorsát.
Csongorral ellentétben Tímea számára nem volt idegen és szokatlan a szórvány világa, ugyanis Brassóban született, ahol szintén megfogyatkozott számú magyar közösség él. Az Áprily Lajos Főgimnáziumban érettségizett, és vallomása szerint az akkori osztályközösségükből csupán ő választotta egyedül a magyar nyelvű továbbtanulás lehetőségét. „2016 februárjában önkéntesen csatlakoztam Bokor Csongor akkori fogarasi ösztöndíjas missziójához, és négy hónapon át segítettem a közösségben kifejtett munkáját. Később a program második kiírására én is jelentkeztem, és a bíráló bizottság pozitívan értékelte korábbi, illetmény nélküli önkéntes tevékenységemet. Következésképpen a program második megvalósulásban én lettem Fogaras ösztöndíjasa, Csongor pedig önkéntesen velem együttműködve tevékenykedett tovább” – tudtuk meg Tímeától.
A két különböző közegből Fogarasra került fiatal meglehetősen elkeserítő helyzettel szembesült. A településen jó pár éve sem egységes, sem összevont formában nem létezik intézményes magyar nyelvű oktatás. Fakultatív magyarórákat kezdtek tartani a gyermekeknek, mely tevékenységhez a református egyház biztosít termet. Ezt a munkát előttük egy idős tanárnő végezte önkéntesen, mellé csatlakoztak a fiatalok, akik az utóbbi két évben teljesen átvették ezt a nemes, de ugyanakkor nem könnyű feladatot.
Magyar nyelvtanulás a szórványban
„Nagyrészt vegyes házasságból származó gyermekekről van szó, akik között nagy különbségek vannak, sokuknak idegen nyelvként kell tanítanunk a magyar nyelvet. Büszkén mondhatjuk, hogy az elején 15 gyermekkel kezdtük, jelenleg harminc fölé nőtt a számuk. Egyik legnagyobb eredményünknek tartjuk, hogy tevékenységünk alatt gyakorlatilag megkétszereződött a magyarórákra járó gyermekek száma. Jelenleg három különböző kor és tudásszint szerinti csoportban zajlik ez a foglalkozás a hatákonyabb tanulás érdekében. A magyar nyelv elsajátítása mellett fontosnak tartjuk ugyanakkor a közösségépítést már a legfiatalabbak körében is, ezért játékos, korszerű módszerekel próbáljuk elérni ilyen irányú fejlődésüket, a zene nyelvén is közeledve feléjük” – számolt be munkájukról Csongor és Timi. A felnőtteknek külön programokat szerveznek: elindították és sikeresen működtetik a Babits Mihály Önképzőkört, amelynek keretében általában kéthetente neves közéleti személyiségeket, kutatókat, színjátszó csoportokat, előadóművészeket hívnak Fogarasra. A legelején Erdővidékre támaszkodtak, de azóta érkeztek előadók Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, de még Budapestről is. A fogarasiakkal is több alkalommal sikerült eljutniuk Erdővidékre, ezzel is erősítve a székely–szórvány kapcsolatot, valamint a helyiek magyar identitását. Létezik egy húsz-harminc fős, jószerével idősebbekből álló aranycsapat, mely minden, általuk szervezett eseményen képviselteti magát. Úgy vélik, a nagyobb feladat inkább a közösség passzív, közömbösebb részének megszólítása, ami többé-kevésbé sikerült néhány programuk során, amikor több mint százan gyűltek össze egy-egy önképzőkörön. „Tevékenységünk csúcsa az I. és a II. Fogarasi Magyar Nap megszervezése szabadtéri rendezvény formájában a református egyház udvarán, színpaddal, sátrakkal, egész napos színes programokkal. Mindkét eseményen ötven erdővidéki önkéntes segített be, s a rossz idő ellenére is több száz fogarasi és környékbeli vett részt rajtuk. Minden bizonnyal az ehhez hasonló rendezvények szólítják meg leginkább az embereket. Ezek voltak az általunk elindított, bevezetett főbb programok” – számoltak be nagy lelkesedéssel a fiatalok. Mindemellett tevékenyen részt vesznek a négy magyar történelmi egyház életében, segítik őket munkájukban, valamint megpróbálják színesebbé tenni a már sokéves hagyományokkal rendelkező, bejáratott megemlékezéseket, ünnepségeket, rendezvényeket. Jelenleg a halmágyi evangélikus egyházzal közösen egy ifjúsági találkozó megszervezésére készülnek, amelynek célja a fogarasföldi és környékbeli fiatalság találkozása, ismerkedése, kapcsolatteremtése.
Fogarason is járt a Mikulás
„A közösség első perctől kezdve befogadott és támogatott minket. Az életre szóló élményen, a sok elismerésen és megbecsülésen túl valami mást is kaptunk tőlük, a rengeteg szeretetet, ami előrevitte tevékenységünk sokrétűségét, további lendületet és motivációt adva nekünk. Bizakodóak vagyunk, hogy az általunk elindított programok a jövőben nélkülünk is megvalósulnak majd. Mi kifejezetten hagyományteremtő szándékkal szerveztük meg a Fogarasi Magyar Napokat, és az eredmények azt igazolják, hogy mindez nem volt hiábavaló, sőt fejlődőképes a programunk ezen része, de ugyanezt elmondhatjuk az önképzőkörökről és a gyermekfoglalkozásainkról is. Az egyházak képviselői nagymértékben segítik a munkánkat, egyház nélkül gyakorlatilag nincs lehetőség megmaradni a szórványban, ez különösen igaz itt Fogarason” – szögezte le Csongor és Tímea. Ahhoz, hogy ezt a tevékenységet sikeresen éljék meg, és pozitívan tudják értékelni az elért eredményeket, rengeteg hit és elhivatottság szükséges – hangsúlyozták érdeklődésünkre. „Ez sokkal több mint egy megbízatás vagy munka. Itt a jövő nemzedéke és Babits, Mikszáth, Árva Bethlen Kata, a magyar irodalom és történelem nagy, Fogarashoz köthető alakjainak kultusza közötti kapocs, valamint a magyar közösség és a magyar nyelv használatának megmaradása a tét. A Petőfi-programban kifejtett tevékenységünk hozzájárul az egyre nagyobb méreteket öltő asszimilációs folyamat lassításához és a magyar identitás megőrzéséhez. Mi abban hiszünk, hogy a közösség erejével meg tudjuk szólítani az embereket, kicsiket és a nagyokat egyaránt. Mindent a közösségért teszünk, és ami ennél is fontosabb, hogy velük együtt próbálunk tenni értük. Állandó megújulással, a közösség igényeire figyelve, mi is, a program is és a fogarasi magyarság is sikeresek lehetünk a jövőben” – összegezte Csongor és Tímea. Papp Annamária / Szabadság (Kolozsvár)

Magyar Szórvány Napja: a szórványban is vannak sikertörténetek
A tavaly felavatott Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumban tartja idén az RMDSZ a Magyar Szórvány Napja ünnepi rendezvényét. A szombat délelőtti megnyitón elhangzott köszöntőbeszédekben a szórványban élők nehézségeiről, de számos sikertörténetről is hallottunk.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke új típusú beszédmódot szorgalmazott a szórvány közösség jellemzésére. 2003-ban, a szövetség szórványügyi alelnökeként olyan diskurzussal találkozott, amely a szerencsétlenség, a szenvedés, a szolidaritás gondolatát társította a szórványhoz. A negatív konnotációjú fogalmak helyett „új típusú beszédmódra van szükség”, mert a szórvány lehet sikeres és színvonalas is.
Az oktatásban is szemléletváltásra van szükség: már nem elég sokat tenni az oktatási program megerősítéséért, ideje az oktatás minőségén is javítani. „Ahol minőségi oktatás van, ott az iskola mint intézmény nincs veszélyben” – vélekedett Porcsalmi Bálint. Fontos ugyanakkor a pedagógusok és a közösségszervezők motiválása, ami elsősorban nem pénzt, hanem továbbképzési lehetőséget jelent.
Híd lehet a magyarok és a románok között
Olyan sikertörténetekre, mint például az Örökségünk Őrei mozgalom, 2018-ban nagyobb szükség van, mint valaha, mutatott rá az RMDSZ ügyvezető elnöke. A centenárium veszélyt vagy lehetőséget is jelenthet a romániai magyar közösség számára, ebben pedig a szórvány közösségnek van a legnagyobb feladata. Elmondta: a szórványban élők a híd szerepét tölthetik be a magyar és a román közösség között. „Ez egy felelősség, amivel élni kellene” – nyomatékosított. Hozzátette: a szórványban tevékenyekedő személyek nagyobb elismerést érdemelnek.
Beszédében a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre is kitért. Tájékoztatott: Erdélyben közel 110 ezer aláírás gyűlt össze, a szükséges 250 ezret pedig az év végéig összegyűjtik. A kezdeményezés célja, hogy „megváltoztassuk Európa hozzállását az őshonos kisebbségekkel szemben”– jelentette ki.
Potápi Árpád, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkárának üzenetét Mucsi Géza, az államtitkárság osztályvezetője tolmácsolta. Arról beszélt, hogy a szórvány jövőjét együtt kell tervezni, ezért is jelentette ki a magyar kormány, hogy „nem mond le a szörvány közösségekről”.
Felsorolta azokat a megvalósításokat, amelyekhez a magyar kormány szervesen hozzájárult, ilyen többek között a rendezvény helyszíne, a szamosújvári iskola is, amely a tervek szerint a következő években szabadtéri sportpályákkal bővülhet. Ugyanakkor bejelentette: a Kárpát-medencei óvodafejélesztési program keretében 2018-ig 31 új óvodát és bölcsődét építenek, több mint ugyanennyit felújítanak, valamint 50 új intézmény létrejöttét és ugyanennyi fejlesztését támogatják, emellett pedig a Mezőségen egymilliárd forintból elindítják a gazdaságfejlesztési programot.
Félmegoldások helyett minőség
Balázs Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány igazgatója megköszönte, hogy lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák, „25 év alatt mit lehetett létrehozni jóformán a semmiből”. Elmondta, az iskola építését tavaly fejezték be. A szórványban nem félmegoldásokra, hanem minőségre van szükség, hiszen annak ellenére, hogy a szamosújvári gyerekek 30 százaléka vegyes házasságból származik, magyar iskolába iratják őket. Emellett összefogás nélkül sem lehet eredményeket felmutatni, példaként említette a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvánnyal való együttműködést.
„Kolozs megye kicsiben olyan, mint Erdély” – vont párhuzamot Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke – hiszen mindkét térségben beszélhetünk tömbvidékről és szórványról. A kincses városban a magyar közösség „komoly kihívásokkal néz szembe”, fűzte hozzá. „Ha a Téka Alapítvány nem végzi a munkáját, a magyar gyermekek román iskolába jártak volna” – gratulált a szamosújváriaknak. Szolidaritásra, empátiára és egymás megértésére van szükség a tömb és szórvány között – zárta gondolatát Csoma Botond.
A tömbvidéken élők látogassanak el a szórványba
Cseke Attila szenátusi frakcióvezető kiemelte: Bihar megyében pontosan tudják, mit jelent szórvány közösségben élni és dolgozni. Bár nagyon sok ünnepnap, nemzeti nap és világnap létezik, és tartalmuk miatt nem említhetőek egy lapon, van egy közös üzenetük: megpróbálnak valami olyanra rámutatni, ami fontos azoknak, akik ünnepelnek, magyarázta a Bihar megyei RMDSZ elnöke. Ilyen értelemben ezek a szolidaritás és az összefogás ünnepei, tette hozzá.
A frakcióvezető leszögezte: kitágítani kell a szórvány fogalmát, hiszen ez nem csak az elszigetelten élő, kis közösségeket jelenti. Az 1,2 millió romániai magyar közül 400–500 ezernek nap mint meg kell harcolia az identitásáért. A tömbmagyarságban élőket buzdította: ahogy a középkorban minden királynak illett meglátogatni Szent László nagyváradi sírhelyét azért, hogy erőt merítsen, a tömbmagyar térségekben élők is látogassanak el a szórványba, hogy lássák, hogyan élnek ott, ahol az asszimiláció veszélye a legnagyobb.
Az ünnepi rendezvény a Téka Alapítvány gyermekeinek néptáncelőadásával kezdődött. A nap további részében Oktatás a szórványban, valamint Szociális intézmények és szervezetek a szórványban, kihívások és megoldások címmel szerveznek kerekasztal-beszélgetést.
Benedek Zakariás parlamenti képviselő arról beszélt, hogy 2018 a centenárium és a magyarországi választások miatt is fontos év a romániai magyarok számára. A képviselő a szórvány közösség megmaradását az oktatási rendszer és az oktatás minőségének megerősítésében látja. Szerinte kellő figyelmet kell fordítani a fiatalokra, az oktatókra és azokra a szülőkre is, akik úgy látják, a román tanintézményekben színvonalasabb az oktatás.
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének vezetője annak fontosságát hangsúlyozta, hogy fényt kell mutatni a szórvány számára az alagút végén, hiszen enélkül „belekeseredhetnek” a sorsukba. Vannak olyan térségek Arad megyében, ahol a magyarság aránya az 5 százalékot sem éri el, vagy van, ahol 10-15 magyar személyt számolnak. Faragó szerint a szórványban nem jellemzőek a magyar-magyar konfliktusok, ehelyett „a mi erőnket a román többség emészti fel”. Fontos, hogy a jövőben is legyen olyan, településekre lebontható szórványprogram, amely jövőképet kínál a közösségnek – zárta beszédét a képviselő. Tasi Annabella / maszol.ro

Ady Endrére emlékeztek Érmindszenten
Ady Endre életéről és költészetéről emlékeztek meg a költő-író születésének 140. évfordulója alkalmából érmindszenti szülőházánál szombaton.
Az 1990 óta huszonnyolcadik alkalommal megrendezett „zarándokúton” Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, a költő szülőhelyének gyermekkori és ifjúkori emlékképei – így a hétszilvafa, az avardombok, a krisztuskereszt vagy a szikkadt Kraszna-ágak – egy nagy költészet motívumkincseivé váltak, jelképezték Ady költészetében a saját és a magyarság sorsát. A késő ősz, a novemberi napok fázós, ködös élményei elkísérték őt egész életében – mondta Lezsák Sándor.
Szavai szerint tragikus, betegséggel és elillanó szerelmekkel, halálérzettel, örökös háborúsággal terhelt élet jutott Adynak, de ez alkotó élet volt, a váteszi képességekkel megáldott zseni sorstörténete, aki mélyre látott a bonyolult emberi létben éppúgy, mint a magyarságban. Lezsák Sándor szerint Adyt sokan félreértették, kiragadva költészetéből és életéből azokat a pillanatokat, amire éppen szükségük volt. Nem ismerték, vagy nem akarták észrevenni a kételyekkel küszködő kálvinistát, a folyton háborúzó férfit és a fajtáját ostorozó, de azt mindenkinél jobban szerető és féltő embert – tette hozzá. Békére és igazságra vágyott a csalások és a hazugságok fölött – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, az életében esendő és romló Ady helyett a költői nagyságot és a látnoki erőt kell meglátni, ami közkincs és örök értéke a magyarságnak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a költő kultusza máig él, főleg azért, mert Ady lázadó volt, küldetéstudattal rendelkezett és szenvedéllyel élt. „Azt vallotta, úgy kell magyarnak lenni a 20. században, hogy a magyarsággal és a magyarságtudattal megértjük a körülöttünk lévő népeket, és nekik is meg kell érteniük bennünket” – mondta a szövetségi elnök. Utalt arra, Adyt elfogadták az Osztrák–Magyar Monarchia más nemzetiségű írói, költői és szellemi vezetői is, ez pedig azt mutatja, hogy lázadása és útkeresése megértésre talált. Ady Endre új minőséget teremtett az újságírásban, haladó és magyar volt – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Mint mondta, tudta, hogy küldetése van, változtatni akart a világ és a magyar nemzet sorsán, valamint új utakat nyitott a magyar irodalomban.
A koszorúzást követően a programsorozat délután Nagykárolyban folytatódott, ahol a Károlyi-kastély kertjében leleplezték az Ady Endre és Bölöni Györgyné Marchis Otília nagykárolyi találkozásának emléket állító, egész alakos bronzszobrot. Háromszék; Erdély.ma

A nyilatkozat tettnek számít?
Az elszabadult magyarellenesség, a nacionalista indulatkeltés újabb bizonyítéka, hogy Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétől is vissza akarják vonni a Románia Csillaga érdemrendet. A kitüntetést 2000-ben a művelődési minisztérium államtitkáraként kapta Emil Constantinescu államfőtől a román–magyar kulturális kapcsolatok építésében vállalt szerepéért. A visszavonást Kelemen Hunor azon nyilatkozta miatt indítványozták, amelyben hangot adott annak a közérzésnek, miszerint az erdélyi magyarok számára nem ünnep december elseje – az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat századik évfordulója –, amely kimondta Erdély Romániához való csatolását, de amelynek a nemzetiségek jogaira vonatkozó előírásait a mai napig sem tartják be teljes mértékben.
Az érdemrend becsületbíróságának véleménye szerint, amelyet Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat egykori főnöke képviselt az Antena 3 hírtelevízióban, Kelemen Hunor nyilatkozata arról árulkodik, hogy nem tartja tiszteletben a román nemzeti ünnepet, és ily módon „megtagadja a román államot, történelmet és kultúrát, a románok alapvető jogait”. Érdekességként hadd említsük meg, hogy a kitüntetés visszavonását a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció kezdeményezte, amely román állampolgárságától is szeretné megfosztani Kelemen Hunort. Nos, ha ennyi telik a Románia modernizálását célzó üzleti, szakmai és oktatási szakembereket tömörítő társaságtól, akkor elég sötéten fest az ország jövője. Az érdemrend becsületbírósága viszont már belejött a visszavonásokba, de korántsem azoktól, akiket az érdemrendre vonatkozó jogszabály szerint már régen meg kellett volna fosztani, mert akaratlagos cselekedetükért jogerősen börtönbüntetésre ítélték őket, és tetteik miatt méltatlanná váltak a kitüntetés viselésére. A kitüntetéssel rendelkező börtönviseltek, akik között becsületbírósági tag is van (!), továbbra is jó románoknak számítanak, de Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki a rendszerváltás elindításában játszott szerepéért kapta a csillagot, ismert tusványosi kijelentéséért méltatlanná vált rá. A Bukaresti Táblabíróság megindoklása szerint, amellyel Tőkés László keresetét elutasították, a nyilatkozat tettnek számít. Azaz, ha ígérünk valakinek egy szájbavágást, az egyenlő azzal, mintha ki is vertük volna a fél fogsorát. Ez a megindoklás ellentmond a szabad véleménynyilvánítás jogának, amelyet az alkotmány biztosít, és amire a becsületbíróság előtti meghallgatásakor és nyilatkozataiban Kelemen Hunor is hivatkozott. Ha Tőkés László ügyében a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács mégis helybenhagyja a Bukaresti Táblabíróság indoklását, kizárt dolog, hogy az Európai Emberjogi Bizottság elfogadja azt.
A becsületbíróság ajánlásait követően Kelemen Hunor ügyében most Klaus Johannis félterén van a labda. Bár a legnépszerűbb német hetilap, a Der Spiegel egy korábbi vezércikkében dilettánsnak nevezte a német kisebbségből származó államfőt, amiért Tőkés Lászlótól visszavonta a kitüntetést, ahelyett, hogy korrupció miatt elítélt személyeket fosztott volna meg Románia Csillagától, Johannis feltételezhetően ezúttal is a nacionalista nyomásnak enged. Ha így történik, ezzel a már-már nevetségessé váló „add vissza a babaruhát” játékkal a legmagasabb román állami kitüntetés értéke tovább csorbul. A világhírű magyar agykutató, Vizi Szilveszter akadémikus nem véletlenül adta vissza. Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)

„A legényes boldoggá teszi táncosát”
Kalotaszegi legényes versenyt szerveztek Bánffyhunyadon
Harmadik alkalommal szervezték meg a Járd ki lábam, járd ki most kalotaszegi legényes versenyt Bánffyhunyadon november 18-án, szombaton. A megmérettetésre ezúttal 20 legény vállalkozott, hét település (Méra, Mákó, Zsobok, Bánffyhunyad, Miriszló, Csombord, Nagyecsed) képviseletében. A versenyzők két kategóriában (gyermek és felnőtt), Fekete János ,,Poncsa” legényeséből mutatták be a kötelező táncanyagot, majd a saját maguk által összeállított 6-10 pontot. A talpalávalót a Rezeda zenekar húzta Varga István ,,Kiscsipással” kiegészülve. A program szombat délelőtt a válogatóval kezdődött, délután a döntővel folytatódott, este pedig gálaműsor zárta az egész napos rendezvényt. A gyermekkategória fődíját, s ezzel együtt a 2017 ígéretes legényes tehetsége címet a tízéves Bria János nyerte el, felnőtt kategóriában viszont nem ítélt oda fődíjat a zsűri.
A díjkiosztó gálán Búzás-Fekete Mária alpolgármester, a helyi RMDSZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket, hangsúlyozva, hogy ez a verseny mindenkié, nem csupán a helyieké, célja pedig újraéleszteni egy feledésbe merülő hagyományt. Bevallása szerint nagyobb érdeklődésre számítottak a környékbeliek részéről, de bízik benne, hogy az elkövetkezendő években sikerül felkelteni a legények kíváncsiságát, elnyerni bizalmukat. Bátorításként elmondta: egy versenyen mindenki nyer, ha nem díjat, akkor barátokat, tapasztalatot, biztatást, élményeket. Zárógondolatként, nem először, megfontolandó idézetet hallhattunk tőle: ,,Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”(Wass A.)
A profi táncosokból, koreográfusokból, táncpedagógusokból álló kiváló szakmai zsűri tagjai egyenként köszöntötték a jelenlevőket, a versenyzőket. Elsőként Könczei Árpád, a zsűri elnöke összegezte a napot, kiemelve, hogy a legényes olyan összetett mozgásforma, amely boldoggá teszi táncosát, s olyan sajátos táncforma, amely más népek kultúrájában nincs meg. Bordás Barnabástól, aki új tagja a szakmai zsűrinek, megtudhattuk, hogy a legényes a világörökség része. Ezt egészítette ki Kádár Elemér gondolata, amely szerint belenőni egy kalotaszegi világba, ismerni, látni ennek kultúrkincseit, óriási előny, nem kihasználni ezt pedig óriási mulasztás.
Both József, aki oktatóként, sok-sok évvel ezelőtt maga hintette el a hunyadi fiatalokban a néptánc szeretetének magját, kitartásra buzdított minden résztvevőt, hiszen a kitartó munkának mindig eredménye van. ,,A mag, ha gondosan ápoljuk, szárba szökken” – fogalmazott. Tötszegi András „Cucus”, aki szintén új zsűritagként, a kalotaszegi „világ” képviselője, táncával mutatta be, hogyan lehet átörökíteni, megőrizni és mégis egyedivé tenni a legényest.
A gálaműsort a zsűritagok tánca nyitotta, mindenikük bemutatta saját kalotaszegi legényes verzióját, a közönség és a versenyzők csodálatára.
A díjkiosztón a résztvevők emléklapot kaptak, ami egyúttal „meghívóként” is szolgált a jövőben esedékes legényes versenyre. Emléklapot vehetett át Berki Dávid, Horvát Attila, Kolcsár Tamás, Illána Dávid, Újvári Ferenc, Lőrincz Ákos, Boncz Gergő, Fazakas-Pali Krisztián, Szabó Csaba, Köble Norbert, Mezei Mátyás, Bak Szabolcs.
A gyermekkategória fődíját, s ezzel együtt a 2017 ígéretes legényes tehetsége címet a tízéves Bria János nyerte el. A kalotaszegi legényes hiteles előadója címet két fiatalembernek ítélte oda a zsűri: Konti Alfréd és Farkas Lóri személyében. A kalotaszegi legényes tehetséges megformálója címet pedig Laczi Lóránd és Simon János kapta.
Felnőtt kategóriában nem ítélt fődíjat a szakmai zsűri. A Fekete János „Poncsa” kalotaszegi legényesének hiteles előadója címet Bujáki Zoltán nyerte el. A Fekete János „Poncsa” kalotaszegi legényesének egyéni megformálója címet Mezei Lászlónak ítélék oda.
A díjátadást követően a legények bemutatták a közönségnek is, hogy méltóak az elnyert címekre, egyedi, eredeti, határozott mozdulatokkal járták el a kalotaszegi legényest.
A gálaműsor a meghívott néptánccsoportok fellépésével folytatódott. A bánffyhunyadi Suhanc Néptánccsoport nyitotta a sort. Népes csapatuk igazi ünnepi hangulatot teremtett a teremben. Őket követte a Györgyfalvi Ifjúsági Néptánccsoport. Sajátos táncváltozatukon keresztül megmutatták, a legényest a lányok is el tudják járni, nem kis meglepetésére a közönségnek. A záró táncot a Mérai Cifra Néptánccsoport tagjai járták, akik nevüket nem meghazudtolva, táncukkal, viseletükkel a cifra Kalotaszeget képviselték.
Harmónia, összhang, öröm sugárzott a néptánc csoportok tagjairól, hirdetve, hogy ünnep ez a nap nekünk, kalotaszegi embereknek. S még ha nem is tudjuk, de éreznünk kell ennek fontosságát.
Bethlendi András szervező elmondta: a verseny alapgondolata: újjáéleszteni, népszerűsíteni, átörökíteni a hagyományt. A felkérés ezelőtt három évvel a bánffyhunyadi magyar közösség vezetőinek részéről érkezett. Több szervezet, egyesület összefogásával jött létre a verseny: a Kalotaszeg Néptáncegyüttes, a Kalotaszeg NTE egyesület, a Bánffyhunyadi RMDSZ, a Bánffyhunyadi Városi Tanács és a Kalotaszeg Ifjúságáért Egyesület szervezi. Bevallása szerint kihívás a legényes verseny szervezési szempontból is, hiszen az érdeklődők létszámának növelése a céljuk, amihez még keresik a kulcsot. Erőssége és egyben vonzereje is lehetne a versenynek az erős szakmai zsűri, aki minden évben vállalja az egész napos munkát, a szakmai tanácsadást. Benk Ilona / Szabadság (Kolozsvár)

„Közméltóságnak kötelező az ünnep” – Costin Georgescu volt SRI-igazgató a Románia Csillagáról, a katalán „tabutémáról”
Egy „egyszerű” román állampolgárnak nem, egy közjogi méltóságnak azonban kötelező megünnepelni Románia nemzeti ünnepét – jelentette ki a Krónikának Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója annak kapcsán, hogy a Románia Csillaga érdemrend általa vezetett becsületbírósága méltatlannak találta Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt a kitüntetésre.
– Milyen indokok alapján kezdeményezték Klaus Johannis államfőnél, hogy vonja meg Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől a Románia Csillaga kitüntetést?
– Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni, mert a becsületbíróság szavazása titkos volt, az indoklást pedig hamarosan közzétesszük. De a fő indok ugyanaz volt, mint amit panaszában az érdemrend egyik birtokosa is megállapított: Románia alkotmányának be nem tartása.
Rendkívül súlyos dolog a Románia Csillaga érdemrenddel kitüntetett személy esetében, ha nem tartja tiszteletben az alkotmányt. Sok más érv is szól a kitüntetés megvonása mellett, de nem áll módomban részleteket elárulni most.
– Csakhogy az alkotmány szavatolja a szólás szabadságát is.
– Az egy dolog, de ha nem tartod tiszteletben az alkotmányt, azt jelenti, nem tartod tiszteletben a szólás szabadságát sem, nem tartasz tiszteletben semmit. Az alkotmányt az ország valamennyi polgárának be kell tartania, az állami kitüntetetteknek pedig annál inkább.
– Mégis miképpen sértett alkotmányt Kelemen Hunor, amikor azt mondta: az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni december elsejét?
– Magával a kijelentéssel. De nem akarok erről hosszan nyilatkozni, nem állok én most törvényszék előtt, hogy megindokoljam a határozatot. Majd a testület valamennyi tagja személyesen megindokolja a döntését.
– Ezek szerint Romániában mindenkinek kötelező megünnepelni a nemzeti ünnepet?
– Ha valaki a román állam közméltósága, parlamenti mandátumot szerezve felesküdött a román alkotmányra, és tagja lett a kormánynak, elhiheti, hogy kötelező. Ellenkező esetben nincs mit keresnie az állami közméltóságok sorában. Én is voltam képviselő, felesküdtem Románia alkotmányára, senki sem teheti meg, hogy nem tartja tiszteletben az alaptörvényt. Ha mégis, nincs mit keresnie a törvényhozásban. De az RMDSZ elnöke nyilvánvalóvá tette: nem arról van szó, hogy nem tiszteli a nemzeti ünnepet, hanem hogy a magyaroknak nincs mit ünnepelniük december elsején és a centenáriumon.
– Testületünk első ülésén megbeszélést folytattunk Hunor úrral, nem akartunk eljutni ehhez a végkifejlethez. Abban reménykedtünk, hogy tisztázni fogja a dolgokat, de ez sajnos nem sikerült neki, sőt további akciói nem arról győztek meg bennünket, hogy egy kicsit is sajnálja a korábbi nyilatkozatait. Mondok két példát. Nemrég Tőkés Lászlóval együtt végigkísérte Magyarország miniszterelnökét úgynevezett nemhivatalos romániai látogatása során, és hallottuk, miket nyilatkozott Orbán úr. És ne feledjük Hunor úr régebbi nyilatkozatait Katalóniáról és a Románia közepén fekvő megyékről. Lehet valakinek véleménye, de vannak dolgok, amiket a román állam tisztségviselőjeként nem tehet meg. Hál’ istennek hosszú évekig éltem Erdélyben, Medgyesen, Marosvásárhelyen, Brassóban, Kolozsváron is, ott jártam elemi iskolába, később nagyon sok magyar munkatársam volt, sok magyar, tatár barátom van, szerb gyereket kereszteltem. Számomra nem létezik magyar vagy román ember, kizárólag román állampolgár, tehát fel se merül a nemzetiségi kérdés, arról van szó, hogy valamennyien egyenlők vagyunk, és tisztelnünk kell ezt az országot, ahogy teszik például az amerikaiak. Együtt kell élnünk. Nem is azt mondom, hogy testvérekként, hanem barátokként.
– Márpedig ha olyan sokat élt Erdélyben, talán észrevette, hogy nagyon sok olyan magyar nemzetiségű román állampolgár van, aki nem tekinti ünnepnek december elsejét. Velük mi történjen?
– Én tiszteletben tartom azokat a polgárokat, akik nem tartják ünnepnek, nincs velük semmi bajom. De attól a pillanattól, hogy valaki a román állam közjogi méltósága, és egy számos alkalommal kormányzati pozícióban lévő párt elnöke... Tudja meg, hogy egyike voltam azoknak, akik küzdöttek azért, hogy az RMDSZ 1996-ban tagja legyen a Demokratikus Konvenciónak (CDR) és a pártszövetség alkotta kormánynak. Sokat dolgoztam az RMDSZ-szel, és kiálltam amellett, hogy nemcsak a parlamentben kell ott lennie, hanem a kormányban is, hiszen ehhez az országhoz tartozik. Nos, amikor közeleg Trianon százéves évfordulója, és látjuk, mi minden történik a nagyvilágban, az RMDSZ elnökének nem kellett volna ilyesmit nyilatkoznia. Még ha nem értesz egyet, akkor is visszafogod magad. Nem jelensz meg nyilvánosan Orbánnal, és nem teszel utalást Katalóniára Románia vonatkozásában.
Bizonyos dolgokat megértek, például a dolgok érzelmi töltetét, de szerintem ennek véget kellene már vetni, száz év elteltével ugyanis mindez már történelem, ilyen alapon visszamehetnénk Burebistáig, Attiláig, Ádámig és Éváig. Ha tetszik, ha nem, valamennyien ugyanannak az országnak vagyunk a polgárai, előre kell tekintenünk, nem hátra.
– De Kelemen egyértelművé tette, hogy Katalónia jelenlegi autonómiáját szeretné például a székelyföldi megyék számára, de nem kér a katalánok által szorgalmazott függetlenségből.
– Nem használhatod a Katalónia kifejezést Romániában, hiszen Katalónia függetlenséget követel, nem mást. De álljunk itt meg, inkább hangsúlyozom: nem rosszindulatból vagy gyűlöletből hoztuk ezt a döntést, ellenkezőleg, nagyon sajnálom, hogy ez történt. Mi amúgy csak javaslatot tettünk, a döntés Románia államelnökéé.
– A Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának tagja Șerban Brădișteanu szívsebész is, aki két évvel ezelőtt felfüggesztett börtönbüntetést kapott bűnpártolás miatt. Ő méltó még a kitüntetésre?
– Nem tudom megmondani, mert nem ismerem a dossziéját. Gondoljon bele, hogy a román képviselőház jelenlegi elnökét is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték korábban. Tisztázni kell mindezeket a dolgokat, addig azonban nem akarok véleményt mondani.
– Adrian Năstase volt kormányfő úgy birtokosa most is az állami kitüntetésnek, hogy kétszer is letöltendő szabadságvesztéssel sújtották.
– Őszintén megmondom, halvány gőzöm nincs, hogy megvan-e még neki. Nem ismerhetek minden egyes ügyet, nem az én dolgom. Ezt kérdezze meg az elnöki hivataltól. Nekünk az a dolgunk, hogy elemezzük a mostanihoz hasonló eseteket, és javaslatot tegyünk az államfőnek, ami sok esetben fájó.
– Korábban azt hangoztatta, hogy létezik egy, Erdély Romániától való elszakítását célzó terv. Ma is fenntartja ezt? – Nyilvánvalóan létezik ilyen terv, amikor Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly Nagy-Moldova térképével ajándékozta meg a Moldovai Köztársaság frissen választott elnökét, Igor Dodont kettejük találkozóján. Mindez azt feltételezné, hogy Moldva Romániától való elcsatolása útján új állam jönne létre. Tekintettel az Európában és a nagyvilágban végbemenő folyamatokra, nagyon figyelmeseknek kell lennünk. Szeretném, ha tévednék, viszont az is tény, hogy az 1989-es forradalom idején egyértelműen létezett egy Románia szétdarabolását célzó terv, amelyet olyanok dolgoztak ki, akik nem szerettek minket az évszázadok során. Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

Hálaadás: parókiafelújítás, emléktábla- és kopjafaavatás Patóházán
Hálaadó istentiszteletre gyűltek össze Patóháza református templomába, hogy Istennek köszönjék meg a reformáció 500 évét, a felújított parókiát, emléket állítsanak az ott szolgáló lelkészeknek és az egyházközség jótevőinek. A kopjafaavatáson Megyesi Pál, a község szülötte emléke előtt tisztelegtek.
A Köpeczi Református Egyházközség kórusa csendült fel az istentisztelet elején, vasárnap délután 15 órától, majd Forró László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője hirdetett Igét a Királyok Második Könyve 2. részéből vett igeszakasz alapján. A prédikátor az igehirdetés elején felvázolt egy jelenséget, mely szerint alig telt el a reformáció 500. évfordulója, rögtön megjelentek a fanyalgók, elégedetlenek, kik szerint a reformáció nem erről kellene szóljon, mint, amit az elmúlt évben tapasztatunk.
Ezek az emberek nem látták Isten szeretetét abban, hogy tele templomban, hálaadó istentiszteleten, vagy éppen megtelt főtéren hirdettetett az evangélium. Patóháza református gyülekezete is hálát ad sokmindenért, főleg azért, mert nem tekintette akadálynak az előtte tornyosuló vizeket, és ahogy egykor Illés palástja, úgy a gyülekezet hite kettéválasztotta a folyót, fáradozásaikat áldás követte.
Az igehirdetésre válaszolva Tolnai Zelma tiszteletesasszony a Köpeczi és a házigazda Patóházai Református Egyházközség összevont kórusát vezényelte a szép éneklésben. Tolnai János lelkipásztor köszöntésében köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a parókia teljes felújítását, az emléktábla- és kopjafaavatást, kiemelve a Reformáció Emlékbizottságát, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-t, valamint a helyi önkormányzatot. A magyar kormányt a helyszínen ifj. Csige Sándor konzul képviselte.
Király Lajos esperes a 42. zsoltár alapján az ember legmélyebb vágyairól beszélt, mely sokkal több, mint a gazdagság. Veress Kovács Attila Nagyvárad-belvárosi lelkész a patóházaiak volt lelkésze szeretetteljes, nosztalgikus köszöntése után a többi jelenlevő lelkész is Igét tolmácsolt. Közéleti személyiségek is szót kaptak, köztük Radu Iancu aranyosmeggyesi polgármester és az RMDSZ megjelent képviselői: Erdei D. István és Magyar Lóránd.
Máthé Róbert, aki szintén kötődik a gyülekezethez, hiszen évekig szolgált ott lelkipásztorként, ezen alkalommal a Patóházán szolgáló lelkipásztorokról szólt. Nem emelt ki neveket, csupán csak azt vázolta, hogy voltak lelkészek, akiknek sikerült a harcuk, és voltak olyanok, akik kudarcot vallottak. A már nem élők emléke legyen áldott!
Jó volt látni a patóházai ifjak és gyerek szolgálatát, mely megadta az alaphangját az emléktábla leleplezésének, ami a gyülekezetben szolgálatot teljesítő lelkészek névsorát tartalmazza.
A templom kertjében Sütő Béla faragómester bemutatta a felavatandó kopjafát, amit Medgyesi Pál, és a gyülekezet jótevőinek tiszteletére állíttatott a Patóhóházai Református Egyházközség. A kórus szolgálatát követően meg is koszorúzták az emlékművet, majd szeretetvendégséggel zárult az áldásokban gazdag alkalom. szatmar.ro