A napokban Király András parlamenti képviselővel Irházi János készített interjút, ehhez fűzte megjegyzéseit a cikkíró. “Amióta Markó Béla megkapta a kormányfő-helyettesi tisztséget, számtalan kérdést oldottunk meg, főleg oktatás, kultúra, művelődés terén. ” Markó Béla felügyelete alatt benyújtott a kormány egy új oktatási törvénytervezetet, amely a magyar oktatásra nézve az eddiginél is hátrányosabb. A romániai magyarság közművelődésére kiutalt pénzt a Markó Béla vezette Communitas Alapítvány kuratóriumai elsődlegesen az RMDSZ céljaira és klientúrájának utalják ki, állapította meg Nagy István. “Nagy Zsolt közismert, népszerű, hisz 23 éves kora óta az RMDSZ ügyvezetésén dolgozott. ” Valójában Tőkés Lászlóval ellentétben Nagy Zsoltról alig tudnak az emberek. “A népszavazást követően az RMDSZ részéről hiányzott az önkritikai hang. ” Mikor volt? /Nagy István: Csak ültem és ámultam. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Vitán felül! Erős Európa – Erős Közösségek címmel veszi kezdődik július 17-én az erdélyi nyár legrangosabb eseménye, az immár nagykorúvá érett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – tájékoztatott a Tusványos Press. Tusnádfürdőn július 17–22. között válogathatnak a tartalmas politikai, kulturális, közéleti és szórakoztató programokból a tábor látogatói. A kisebbségi oktatás versenyképességéről Közép-Európában a fősátorban hallgathatnak előadást az érdeklődők. A szabadegyetem örömmel helyet biztosítana Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke közötti találkozónak is. /Nagykorú lett a szabadegyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

Marosvásárhelyen a magyarságnak csak akkor lehet esélye a polgármester- választáson, ha egy akaraton lesz mindenki. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök azt mondta, Marosvásárhely polgármesterjelöltje nemcsak a városi szervezet ügye, s hogy a megye (értsd a megyei vezetőség) odafigyel a városi szervezet döntésére. Figyeljen oda, de ne szóljon bele, hangsúlyozta Fülöp Géza hozzászólásában. A beleszólás antidemokratikus. /Fülöp Géza: Oldott kéve? Lesz-e, lehet-e még magyar polgármestere Marosvásárhelynek? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Befutó helyet ajánlott július 17-én az RMDSZ Tőkés Lászlónak az európai parlamenti választási listáján, Markó Béla szövetségi elnök pedig ismét megbeszélésre hívta az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjét az együttműködés konkrét feltételeiről. Markó Béla nem Tusványoson, a tábor keretében kíván egyeztetni Tőkéssel. Az RMDSZ a független jelöltként indulni szándékozó Tőkés Lászlóval több kérdésben nem ért egyet, és számos kérdésben ő sem ért egyet a Szövetséggel – állapította meg a dokumentum. „Ennek ellenére hiteles személyiségnek tartjuk, és felajánljuk a választási együttműködést. Az RMDSZ valószínűleg külön indulva is átlépné az ötszázalékos küszöböt, de ezt nyilvánvalóan nem vehetjük biztosra akkor, amikor a romániai magyarság aránya mindössze hat és fél százalék körül van Romániában“ – áll a közleményben. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke közölte: Tőkés László esetleges felvételéről az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára előbb a két politikusnak személyesen kell tárgyalnia. Tőkés László püspök leszögezte: bármennyire is megtisztelő számára a szövetség felajánlása, miszerint az európai parlamenti választási listán befutó helyen szerepelhet, nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti képviselete szempontjából. /Cs. P. T. : Tőkés–Markó Tusványos után. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Az RMDSZ Állandó Tanácsa azt javasolja Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, hogy szerepeljen bejutó helyen a szövetség európai parlamenti listáján. Az EMNT elnökének az RMDSZ-listán való esetleges szerepeltetése először idén tavasszal merült fel, amikor számos magyarországi közéleti személyiség, illetve több RMDSZ-es politikus (Sógor Csaba, Toró T. Tibor, majd Eckstein-Kovács Péter) arra kérte Markó Bélát: tegye lehetővé egy összmagyar jelöltlajstrom összeállítását, amelyen Tőkés László befutóhelyre kerülne. Ettől a javaslattól akkori az RMDSZ vezetősége határozottan elzárkózott. Tőkés László szerint konszenzusos alapon olyan nemzeti jelöltlista összeállítása szükséges, amelyet az egész erdélyi magyarság támogat. Az így összeállítandó 35 fős jelöltlistán helyet kellene kapnia például a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőinek, Hantz Péternek és Bodó Barnának is. A tárgyalások időpontja és helyszíne egyelőre még bizonytalan. /Benkő Levente: RMDSZ: Tőkéssel az EP-be. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Az RMDSZ elvileg bejutó helyet ajánlott fel Tőkés Lászlónak az európai parlamenti választásokon, ez az első kísérlet a romániai magyar politikai életben dúló hidegháború enyhítésére. A minden korábbinál alacsonyabb támogatottság sokkjával szembesülő RMDSZ pragmatikus lépésre szánta el magát. Ez az új helyzet hatékony kommunikációt igényel. Ez már a felek közös felelőssége. /Csinta Samu: Egységretorika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

A Népújság szerint Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az RMDSZ menetrendszerű lejáratásával jobb pozíciót akar elérni. A lap szerint a tényleges teljesítménnyel nem áll jól sem Tőkés László szervezete, sem a Szilágyi Zsolt által képbe hozott helykeresők. Az MPSZ nem képes pártként bejegyeztetni magát. Mózes Edith szerint az autonómiareferendum pótcselekvés. Tőkés László minden erőlködés dacára sincs egy súlycsoportban az RMDSZ-szel. /Mózes Edith: Szálljunk le a földre! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Lehoczky Attila nem érti azokat a belső rugókat, amelyek a két legnépszerűbb romániai magyar politikus lépéseit irányítják. Tőkés László követelőzései a leendő EP-listával kapcsolatban már-már kekeckedésszámba mennek. Markóék pedig azokon a pontokon nem kívánnak engedni, melyeket az erdélyi magyar jobboldal a legfontosabbaknak tart. A cikkíró szerint a jobboldalnak a Markó–Tőkés megegyezés nem is annyira lényeges, „voltaképpen csak a rommagyar lelkek megnyugtatása a cél”. A romániai magyar választóknak elegük van az RMDSZ román (romános) politikában való részvételéből, Tőkésék pedig egyedül gyengék. Tárgyalni kellene, nem kényeskedni. /Lehoczky Attila: Vita és egyezkedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) július 16-án Marosvásárhelyen is megkezdte a Székelyföld autonómiájáról szóló belső népszavazás lebonyolítását. 60 mozgóurnával indultak el Marosvásárhelyen az SZNT önkéntesei. A kétnyelvű szavazólapon – a román ajkú lakosságot is megkérdezik –, amint a mintán is látható, egyetlen kérdés van: Ön, mint Marosvásárhely lakosa, akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és települése ehhez tartozzon? Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint 60-90%-os részvételre számítanak, ezen belül pedig 98-99% lesz az IGEN szavazatok száma. A marosvásárhelyi referendum lebonyolításába az RMDSZ is besegít. /Mózes Edith: Az SZNT hétfőn Marosvásárhelyen is elindította a referendumot. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Leonard Orban, a többnyelvűségért felelős európai biztos ellenzi az RMDSZ három európai parlamenti képviselője azon kezdeményezését, hogy újraalapítsák az 1959-ben megszüntetett magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet. Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly aláírásgyűjtésbe kezdtek az Európai Parlamentben az állami magyar Bolyai Egyetem újralapítása érdekében. A három EU-honatya azzal vádolja Románia mindenkori kormányait, hogy diszkriminatívak voltak a magyar kisebbséggel szemben, és felkérik az Európai Bizottságot és az Európai Miniszterek Tanácsát, hogy ítéljék el a román kormány hozzáállását, és kezdeményezzék azon eljárások elindítását, amelyek megkönnyítenék az egyetem megalapítását. Orban szerint “az Európai Bizottság nem kompetens az ügyben, lévén ez nemzeti vagy regionális, illetve az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

A falusi vendéglátás elméleti és gyakorlati tudnivalóit sajátíthatták el a Krasznán megszervezett tanfolyam résztvevői, akik a hét végén vették át diplomáikat. A november óta tartó képzést az RMDSZ, a Nyíregyházi Főiskola, a budapesti Gazdasági Főiskola, továbbá a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége szervezte. A tanfolyamon részt vevő 54 személyből a sikeres vizsga után 44-en kaptak oklevelet. /Gergely Gizella: Faluturizmus: csupán apróságok hiányoznak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a magyar kormány szerint az utóbbi időben „szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében megújult nemzetpolitikát”. A sajtótájékoztató napján, július 12-ébb a Magyar Nemzetben részletes összeállítás jelent meg Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap címmel a támogatások önkényes elosztásáról. A cikk szerint a mai magyar kormányt, illetve az RMDSZ-t bíráló határon túli magyar lapok nem kaphatnak semmiféle támogatást a Szülőföld Alapból, megemlítve az Erdélyi Napló, valamint a Krónika elutasított pályázatait. A sajtótájékoztatón az államtitkár reagált a cikk felvetéseire, cáfolva a politikai részrehajlás tényét. Gémesi Ferenc szerint a pályázatok elbírálásának a felelőssége a Szülőföld Alap határon túli kollégiumaira hárul, a prioritások határon túli kurátorokkal történő egyeztetés nyomán születnek meg. Gémesi hangsúlyozta: az elutasított pályázatoknak nincs köze az ő hivatalához, áthárítva ezzel a felelősséget az RMDSZ térfelére, amely közismerten egyedüli hivatalos határon túli partnere a magyar kormánynak, és ebből kifolyólag a Szülőföld Alapnak is. /M. J. : RMDSZ nyomásra utasították el a bíráló lapok pályázatait. Új nemzetpolitikáról beszél a Miniszterelnöki Hivatal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

Lehoczky Attila megosztotta gondolatait a Nyugati Jelen olvasóival az RMDSZ, és az abból kiebrudaltak közötti megegyezés körülményeiről. Ehhez szólt hozzá a lap Vitafórumában Nagy István. Szerinte a hazai magyar közélet két emblematikus alakjának nincs oka kibékülésre, de a nemzeti közösség létérdeke, hogy megegyezzenek. Tőkés Lászlót eddig kétszer ütötte ki a Markó Béla vezette RMDSZ, először a szatmárnémeti kongresszuson megvonva tiszteletbeli elnöki címét, másodszor az aradin, amikor nem vitatta meg azt az indítványt, hogy a szövetség jelöltje lehessen. Ezek után Tőkés László lépéseit nem lehet kekeckedésnek nevezni. Tőkés Lászlót kötelezi az általa képviselt értékrend és a neki 137 ezer aláíró, és az összegyűjtő hat szervezet álláspontja. Markó Béláék mára már nem érzik magukat elég erősnek, de még most is évtizedes gyakorlatukat folytatják. Céljuk nem a rommagyar lelkek megnyugtatása, hanem a meglévő politikai szerepük megőrzése. Az RMDSZ vezetői előbbre valónak tartják a szervezeti érdeket, mint a közösségit, ami szereptévesztés. Tőkésék retorikáját nem érdemes kárhoztatni, mert a politikai megszólalás mikéntje helyzet- és emberfüggő. Az RMDSZ felelőssége a nagyobb, mert minden eszköz az ő kezében van, a törvényhozási, a pénzosztási és -felhasználási is. /Nagy István: Megegyeznek? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./ Előzmény: Lehoczky Attila: Vita és egyezkedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

A Társadalmi Párbeszéd Csoport Bukarestben szervezett összejövetelt a következő témakörrel: Az RMDSZ – az elvek és a politikai fejlemények között. „... az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot... ” A vitát Radu Filipescu és Armand Gosu vezette, és arra Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett meghívást kapott Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, illetve Anton Niculescu külügyi államtitkár. A megbeszélésen Markó Béla tisztázta: az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot. Nem tagadta, hogy a magyar közösség „mérsékeltje” és radikálisai” közös célt követnek, csupán a kérdésfelvetés tekintetében vannak közöttük különbségek. Markónak azt is meg kellett magyaráznia, miért támogatta az RMDSZ a 2004-es választásokon Adrian Nastasét, illetve miért szavazott idén Traian Basescu államfő felfüggesztésére. A jelenlevők mindkét döntést meggondolatlannak minősítették. Markó az első kérdésre azzal érvelt, hogy az RMDSZ ily módon akarta biztosítani a kisebbségeket támogató, 2000–2004 között hozott intézkedések folytonosságát. A második problémára vonatkozóan hibának mondotta az államfő felfüggesztési folyamatának beindítását, de hozzátette, Basescut büntetni kellett alkotmánysértéseiért. A magyarok pedig azért maradtak távol a referendumról, mert egyrészt nem akartak az RMDSZ ajánlásával ellentétesen szavazni, másrészt pedig nem értettek egyet az RMDSZ álláspontjával. Az RMDSZ döntését azonban egyik esetben sem lehet hibásnak nevezni – tette hozzá. /B. T. : GDS-kérdésözön az RMDSZ-hez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kész találkozni Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a tusnádfürdői tábort követően, ezt a református püspök nyilatkozta. Hozzáfűzte: megtisztelő számára a szövetség felajánlása (miszerint az európai parlamenti választási listán befutó helyen szerepelhet), nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti képviselete szempontjából. A püspök közölte: az ügyben nem az ő kezében van a döntés. Tusnádfürdőn a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkoznak majd az őt jelölő hat szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – vezetői, nekik kell dönteniük az RMDSZ-szel való együttműködés kérdéséről. „Jómagam nem abban látom a megoldást, hogy felkerülök a listára, hanem abban, hogy jelöljük például Bodó Barnát vagy Hantz Pétert kiszélesítve a politikai spektrumot” – mondta Tőkés. /Tőkés László kész találkozni Markóval a tusnádi tábort követően. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ elnöke leszögezte, a magyar egyetem kérdése 1959 óta megoldatlan. A magyar oktatók aláírásukkal hitelesítették, hogy a BBTE keretén belül nyelvi – és nem etnikai – alapon szerveződő külön struktúrákra, tanszékekre és karokra van szükségük. Semmilyen előrelépés nem történt a többnyelvű feliratozás kérdésében. Dolgoznak az európai fórumokhoz benyújtott határozati javaslatok ügyén is, Magyari Tivadar, rektor-helyettes ezek leállítására szólította fel őket. Nem szabad megfeledkezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának gondjairól sem. A mintegy 1100 magyar hallgató közül közel 800-an írták alá a BKB által megfogalmazott követeléslistát, ennek hatására megindult a magyar feliratok kihelyezése. Magyari tetszetős fejleményekről számolt be. Termeket neveznek el magyarokról, néhány többnyelvű táblát is kitettek. Mindez azonban messze nem az, amit követelnek. Néhány magyar banner kitételét senki ne tévessze össze az egyetem hivatalos, többnyelvű feliratozásával. Bármikor visszavonható kis eredményekkel próbálják kifogni a szelet vitorlából. A rektorátus megígérte, hogy 2007. július 1-jéig megoldják az egyetem többnyelvű feliratozásának kérdését. Nem oldották meg. A két rektor-helyettes lemondása előtt, a magyar tagozat oktatóinak konszenzusos véleménye alapján megfogalmazott, decemberi beadványára máig nem válaszoltak, pedig a törvény harminc napon belüli válaszkötelezettséget ír elő. A magyar tagozat vezetői akkor azt nyilatkozták, amíg a felvetett kérdésekről nincs tárgyalás és valamilyen megállapodás, szó sem lehet továbblépésről. Magyari azt mondja, a végcélja hosszú távon ugyanaz. Ha van stratégiája, azt egyeztetni kell a közösséggel. Ez nem történt meg. Erdélyi értelmiségiek, akadémikusok aláírásával idén tavasszal az Európai Parlament petíciós bizottságához indítványt adtak be, amely kivizsgálást kér két ügyben: az intézmény multikulturális jellege mennyire felel meg a multikulturalizmus európai mércéjének, illetve, hogy jogszerű volt-e a két BKB-alelnök eltávolítása. A második dokumentumot három RMDSZ-es képviselő nyújtotta be. Azt kérik, az Európai Parlament tűzze napirendre az ügyet és hozzon erről értelmező nyilatkozatot, amely konkrét lépésekre kötelezné a román hivatalosságokat. Az Európa Tanács egyik szakbizottsága már elfogadta azt a beadványt, amely súlyosan elmarasztalja mind a BBTE-t, mind pedig a román kormányt, és többek között a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálására is felszólított. /Stanik Bence: BKB nem viccel. Interjú Bodó Barnával, a BKB elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

A “befutó hely” nem megoldás, legfeljebb egy közös nemzeti lista – ez Tőkés László válasza Markó Béla legújabb ajánlatára. “Erre nézve viszont kételyeink vannak – különös tekintettel a listaállító SZKT-határozat megkötései miatt” – áll még a közleményben, amelyből a Transindex közölt részleteket. A hírportál szerint Tőkés László újból az őt jelölő hat erdélyi szervezettől tette függővé, hogy elfogadja-e az RMDSZ-es ajánlatot vagy sem. “Senkinek nincs istenadta joga eldönteni, hogy egy lista nemzeti-e vagy sem” – replikázott a Transindexnek Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

Miután az RMDSZ befutóhelyet ajánlott fel Tőkés Lászlónak, Markó már nem tette meg azt a szívességet az ellenzéknek, hogy saját felségterületén találkozzon az EMNT-elnökkel. /Papp Attila Zsolt: Politikai térerő. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Július 19-én Budapesten bírálta a magyarországi támogatások rendszerét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, mondván, döcög a támogatások odaítélésének folyamata. Kérte, ezt gyorsítsák fel. „Az RMDSZ célja, hogy minél nagyobb hangsúlyt helyezzünk Erdély fejlesztésére” – emelte ki Markó, aki Budapesten Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel és Kiss Péter kancelláriaminiszterrel folytatott tárgyalásokat. Markó kijelentésére reagálva Kiss Péter hangsúlyozta, a két ország együttes kormányülése előtt külön konzultálnak az RMDSZ-szel, hogy a számunka is fontos kérdések napirendre kerülhessenek. Az egyeztetések után Bajnai Gordon közölte: hetvenmilliárd forint uniós fejlesztési pénzt kaphat közösen Magyarország és Románia a határ menti térségek fejlesztésére. /Markó: döcögő támogatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, egy hete bejelentette, hogy valószínűleg közvélemény-kutatás alapján állítanak Marosvásárhelyen polgármester-jelöltet. Ezzel szemben az RMDSZ szabályzata szerint a jelöltet a városi szervezetnek kell megneveznie. Előzőleg választmányi ülés titkos szavazásán Csegzi Sándor alpolgármester 23-20-as arányban nyert Borbély László fejlesztési miniszter ellen. Csegzi Sándor kijelentette: számított támadásokra, de különösebben nem zavarja a megyei szervezet által kitalált újabb „vizsgatétel”. „Az RMDSZ-nek tisztán ki kellene mondania: nem ezt vártuk a voksolástól!” – jelentette ki Andrássy Árpád, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jegyzője. Izsák Balázs, a szervezet alelnöke leszögezte, az SZNT nem kíván beleszólni az RMDSZ jelöltállítási módszerébe. Magánemberként viszont Izsák hangsúlyozta, hogy Borbély László jobban tenné, ha visszavonulna a társadalmi és politikai életből. Ezt Borbély népszerűtlenségével és sorozatos kudarcaival indokolta. A város egykori polgármestere, Fodor Imre, az SZNT országos elnöke szerint az lenne a tisztességes, ha az RMDSZ vezetősége tiszteletben tartaná a választmány szabályszerű döntését. Fodor ugyanakkor cáfolta a Népújság által neki tulajdonított kijelentést, miszerint „amennyiben valóban azt akarjuk, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, s valóban le akarjuk győzni Dorin Floreát, akkor Borbély Lászlóra van szükség”. /Szucher Ervin: Játék közben módosítana szabályt az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Szükségesnek látják az RMDSZ-szel való párbeszédet a Tőkés László református püspököt támogató szervezetek, amelyek vezetői július 20-án egyeztettek erről a tusványosi táborban, kikötve, hogy e tárgyalások ne személyekről vagy az európai parlamenti választási lista valamely biztos helyéről szóljanak, hanem az erdélyi magyar közéletben szükséges tisztulásról, megújulásról, összefogásról. Ezt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke mondta el Tusnádfürdőn miután tanácskozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László megrökönyödéssel fogadta a hírt, miszerint Markó Béla közölte: azért nem jött el a tusványosi táborba, mert nincs hivatalos meghívása. Márpedig napi rendszerességgel folyt erről egyeztetés az utóbbi időben – mondta Tőkés, aki azt remélte, hogy Markóval a táborban ülhet le majd tárgyalni. Orbán Viktor szerinte nem Budapestnek kell eldöntenie, hogy „Erdélyországban” mi a helyes politikai irányvonal, az az „erdélyi rendekre, választópolgárokra, pártokra, kiemelkedő személyiségekre” tartozik. Úgy vélte, az anyaországnak az a kötelessége, hogy támogassa az ott kialakult közakaratot. /Szükségesnek látják a Tőkést támogató szervezetek a párbeszédet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Demokrácia-deficit Romániában és Magyarországon címmel zajlott július 20-án beszélgetés a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Gabriel Andreescu egyetemi oktató az igazságügy terén található visszásságokra hívta fel a figyelmet. Szerinte a román alkotmánybíróság nem a demokrácia pillére, megkérdőjelezhető, politikai befolyástól sem mentes döntéseket hoz. Az ügyészség nem tartja be a demokrácia alapvető játékszabályait, semmibe veszi az ártatlansági vélelmet, és viszonylag gyakran alapvető állampolgári jogaiban sérti meg azokat, akiket valamilyen ügyben vizsgál. Lányi András magyarországi előadó kijelentette: 2007 történelmi dátum Magyarországon a demokrácia megcsúfolásában, erre az egyik legsúlyosabb példa a nemzeti vagyon kiárusítása, nagy részének idegen magánkézbe kerülése. „A demokrácia nem az, amikor a többség és a kormány bármit megtehet, hanem ellenkezőleg” – hangsúlyozta. „A román és a magyar történelem nem demokratikus rendszerek sora, csak nagyon rövid ideje tanuljuk a demokráciát” – mutatott rá Ovidiu Pecican történész. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ-en belül tapasztalható demokrácia-deficitről szólva elmondta: ez a párt szervezeti jellegéből is adódik. Baj, hogy például az SZKT tagjait nem választják, hanem küldik. Hogyha az SZKT a parlamentnek felel meg, létezni kellene „pártoknak” is, ezt a szerepet pedig a különböző politikai platformok tölthetnék be. Hangsúlyozta: a verseny hiánya rossz hatással van az érdekképviseletre, mindenki igyekszik „jóban lenni” a felső vezetéssel. Megoldást azt jelenthetne, ha átszerveznék a struktúrát, és minden tisztséget titkos szavazással lehetne betölteni, mivel most „be vannak betonozva” az emberek a vezető pozíciókba. /Farkas Imola: Lábbal tiporják a demokráciát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Ilyen felállásban nem volt még a rendezvény – vezette fel Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a Bálványosi Nyári Szabadegyetem fő előadásának számító beszélgetést, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével. Az előadás Erős Európa – Erős közösségek főcímmel zajlott. Tőkés László elmondta: gyenge Románia és Magyarország is, itt volna hát az esély a gyengék egyesülésére azért, hogy erőhöz juthassanak. Az európai parlamenti jelölését támogató aláírásgyűjtés kapcsán Tőkés László elmondta: támogatást kapott az egyházaktól, amelyek ellen viszont páratlan támadás indult emiatt. Emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, ügyvezető elnöke zsarolásnak minősítette az egyházak kiállását, de emellett az egyházon belül is felütötte fejét a sárdobálás. „Le kell küzdenünk az identitásválságot, vissza kell találnunk gyökereinkhez, hitünkhöz, ha erőt akarunk nyerni, és ebben az egyházaknak nagy szerepe van” – jelentette ki a püspök. Önmagunkra találásra, tisztulásra, a nemzeti értékek helyretételére, tudati megújulásra van szükség; rendszerváltásnak kell végbemennie az erdélyi magyar politikában és közéletben egyaránt – és a magyarság nem összetévesztendő az RMDSZ-szel, hangsúlyozta Tőkés László. A püspök szerint badarság az a kommunista felfogás, amely szerint az egyház nem politizál, hiszen mindig is megszólaltak az egyház emberei politikai kérdésekben, és feladatuk volt leleplezni az igazságtalanságokat. „Szégyellem, hogy folyik a nyilatkozatháború, a párbeszéd a párbeszédről. Magyar emberek vagyunk, és meg kellene tudnunk beszélni a dolgainkat” – reflektált Markó Béla RMDSZ-elnök távolmaradására a püspök. „El kell jutnunk Erdélyből Európába, adja Isten, hogy így legyen” – zárta beszédét. Orbán Viktor rámutatott: Európában új politikai és szellemi korszak kezdődött, de Magyarországon továbbra is kisszerű, dogmatikus politika van életben. Az új európai korszellemet meghatározó alapgondolatok: csak Isten tud a semmiből valamit teremteni, az ember csak párban képes erre; a kultúra mindenkié, az élőké, a holtaké és az utánunk következőké egyaránt; az ember alapvetően közösségi lény. Ma már erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat, erkölcsi normákat várnak az emberek politikai vezetőiktől – mindezt Merkel és Sarkozy győzelme is igazolja /Farkas Imola: Erős Európát, erős közösségeket! Orbán Viktor és Tőkés László előadása Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán szerint a mai kereszténydemokrata, konzervatív politikusok választási sikerei is jelzik a korszellem megváltozását, azt, hogy az emberek erkölcsi relativizmus helyett biztos pontokat keresnek. Az új jobboldalnak harcolnia kell a nemzeti érdekvédelem jegyében, hogy a Kárpát-medencei magyarok érdekegyeztető fórumai ismét létrejöjjenek, szögezte le Orbán Viktor. Ilyen a Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a határok feletti nemzetegyesítés, az állampolgárság kérdése. Hozzátette, meg kell teremteni azokat az alkotmányos intézményeket, amelyek segítségével a magyar demokrácia meg tudja védeni önmagát. Emellett a versenyhelyzet kialakulását elősegítő, monopóliumellenes szabályokat is ki kell dolgozni, és fel kell venni a harcot a szegénység ellen. Mint hangoztatta, történelmi megállapodásra van szükség a középosztály és a szegények 2-3 milliós világa között. „A Fidesz küldetése, hogy ezt a szövetséget létrehozza” – szögezte le Orbán Viktor. /Balogh Levente: Kinek hisznek a szegények? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke július 21-én a Bálványosi Szabadegyetemen egy új jobboldal kialakításának szükségességéről szólt. Ennek a jobboldalnak fel kell vállalnia a magyarországi, három milliónyi szegény lakosság érdekében a küzdelmet. A mostani baloldalinak nevezett kormány ugyanis reform címén olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek kifejezetten a szegény réteget sújtják. Ilyen a tandíj bevezetése, az ún. vizitdíj az orvosnál, a tervezett ingatlanadó, a betegbiztosítás piaci alapokra való helyezése stb. Mindezek sokmindenről szólhatnak, de a társadalmi szolidaritásról semmiképpen, pedig a klasszikus meghatározás szerint a baloldal politizálásának ez lenne a legfőbb alapja. /Veres István: Hol van a baloldal mostanában? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 23./ Az Új Magyar Szó szerint a zárórendezvény: lelkigyakorlat mindenkinek. A lap szerint Tőkés László püspök záróelőadása metafizikai távolságban volt egy EP-képviselő-jelölttől elvárt politikai megnyilvánulástól. Orbán Viktor „megkritizálta az erdmagyarokat”, mert kevesen mentek el a választásra. A lap gunyoros, lenéző hangon számolt be Orbán Viktor előadásáról. /Szabó Tünde: Tusványos-vég: Tőkést az RMDSZ-be, Orbánt az egyetemre! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Csak akkor lehetséges az RMDSZ megreformálása, ha beismerik hibáikat, stratégiai mulasztásaikat – nyilatkozta Tőkés László püspök Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felvetésére a Szabadegyetemen. A szenátor azt javasolta Tőkésnek, fogadja el az RMDSZ európai parlamenti listáján a felajánlott befutó helyet, mert ez kötelessége, de kérje, hogy az az RMDSZ, amelyet ő is képvisel, legyen egy demokratikus szervezet, amelyben véghezviszik az aradi kongresszuson elmulasztott szerkezeti reformokat és személycseréket. Eckstein-Kovács felvetésére válaszolva Tőkés László kijelentette: amikor megpróbálta belülről reformálni az RMDSZ-t, akkor kipenderítették. Tőkés egyébként szkeptikus az RMDSZ megújulását illetően. A püspök sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ elnök nem jelent meg a rendezvényen. Tusványos többet érdemel – fogalmazott. A közös EP-képviseletről szólva kifejtette: meg kell előlegezni a bizalmat a tárgyaláshoz, főleg miután az RMDSZ válságban van. Segíteni kell rajta – hangoztatta a püspök, hozzátéve: nem pártlistáról, hanem magyar érdekekről kell egyeztetni. Rendszerváltásra van szükség az erdélyi magyar közéletben, elsősorban a közpénzek elosztását illetően – vélte az egyházfő. Az Iskola Alapítványt ki kell ragadni Kelemen Hunor kezéből, és át kell adni a társadalmi szervezeteknek, a Communitas Alapítványt pedig Takács Csaba kezéből, és át kell adni az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE) – fogalmazott Tőkés. /Tőkés: az RMDSZ reformjára van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Gabriel Andreescu emberjogi aktivista a Tőkés–Markó-vitáról kifejtette, hogy a közösség alapvető problémáját belső demokráciájának tönkretétele jelentette, 2004-ben a helyhatósági választási törvény megszavazásával az RMDSZ megakadályozta politikai riválisa, a Magyar Polgári Szövetség választási részvételét. Most mindkét félnek fel kellene adnia támadó, egymást minősítő retorikáját. Budapest és a többi határon túli magyar szervezet is érdekelt az erdélyi magyar közösség brüsszeli képviseletében. Basescu a nép támogatására törekedve támadta a pártok oligarcháit. Néhány RMDSZ-vezető nevének említésével csupán a korrupció felszámolását akarta érzékeltetni. Az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szinte egyetlen, a magyar közösség javára szolgáló eredményt sem sikerült kiharcolnia a kormányban. /Rostás Szabolcs: Egységgel a szubjektivizmus ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

„Makfalva történelmében ott van Erdély egész történelme. Elég, ha az elnyomással szembeni lázadást vezető Dózsa Györgyre vagy éppen a községet fölpártoló Wesselényi Miklósra gondolunk” – hangoztatta Markó Béla RMDSZ-elnök a Maros megyei község első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából tartott hét végi falutalálkozón. Kakassy Árpád nyugalmazott református esperes igehirdetésében figyelmeztetett: gazdaságilag, erkölcsileg, politikailag és társadalmi szempontból is az emberiség súlyos válságban szenved. „Ebből a válságból csakis a keresztyénség mentheti meg a világot. ” – hangsúlyozta. Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke az összefogást sürgette. „Saját magunkat ne daraboljuk fel, és ne a másikban keressük mindig a hibát” – figyelmeztetett. Az ünnepi istentisztelet után a tömeg a most felállított Wesselényi-szoborhoz /a falu szülötte, Suba László szobrászművész alkotásához/ vonult, ahol Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök méltatta korának kimagasló vezéregyéniségét. „Ha leszakad az ég is, lesz itt magyar mégis” – zárta beszédét Ady soraival az elnök, majd a község polgármesterével együtt július 22-én leleplezték Wesselényi szobrát. /Kosztra Endre: Félezer éves község ünnepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Várhatóan a hétvégén, esetleg jövő hétfőn ül egy asztalhoz Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője. Szepessy László, az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalának igazgatója elmondta, Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke közölte, ez a hét nem alkalmas a püspöknek a találkozóra. „Markó Béla ekkor felajánlotta: ezen a hétvégén, de legkésőbb jövő hétfőn üljenek egy asztalhoz. Az elnök utána szabadságra megy” – mondta Szepessy. /Markó–Tőkés jövő hétfőn? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke kijelentette, nem Magyarországon kell eldönteni, hogy Erdélyben mi a helyes politikai irányvonal. Ennek ellenére az Új Magyar Szó elmarasztalta Orbán Viktort és a Fideszt, azt írva: „Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László pénzzel, paripával és politikai fegyverrel támogatták a már az RMDSZ ellenében politizáló udvarhelyi polgármestert, az általa vezetett MPSZ-t, és nem kevésbé támogatták az EMNT megalakulását. ” /Simon Judit: A Fidesz közbelép – Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke a tusványosi szereplését azzal egészítette ki, hogy a Fidesz a román Demokrata Párttal való kapcsolatát elmélyítse, s az egymás közötti párbeszéd folyamatossá tételéről állapodjon meg Sorin Frunzaverdével, a párt főtitkárával. Németh szerint tekintettel arra, hogy a Demokrata Párt már az Európai Néppárt tagja, a Fidesz számára kézenfekvő feladat, hogy „legjelentősebb európai néppárti román testvérpártjával” szorosabbra fűzze a viszonyt. A fideszes politikus elítélte az RMDSZ-t, hozzátéve, Románia fél az olyan alapvető európai kisebbségvédelmi intézmény létrehozásának még a mérlegelésétől is, mint a területi autonómia, holott ez a kisebbségi lét elemi feltétele. A Népújság emlékeztette Németh Zsoltot, hogy a Demokrata Párt szintén ellenzi az autonómiát. Németh Zsolt bizonyára nem tudja, írta Mózes Edith, hogy Traian Basescu elnök kijelentette „Székelyudvarhelyen, a Fidesz közeli székváros Fidesz közeli polgármestere jelenlétében, hogy a Székelyföldnek pontosan annyi autonómia jár, mint az olténiai Craiovának, egy szemernyivel sem több. ” /Mózes Edith: Törököt fogott a Fidesz. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

Az RMDSZ vezetősége még nem kérte Nagy Zsolt felfüggesztett távközlési és informatikai minisztertől, hogy lépjen vissza az európai parlamenti jelöltlistáról, jelentette ki Nagy Zsolt. Leszögezte: Markó Béla és Tőkés László találkozója után valószínűleg eldől majd, hogy fog kinézni a lista. Toró T. Tibor képviselő, az EMNT alelnöke kijelentette: a találkozóra valószínűleg jövő héten kerül sor. Július 23-ától Somodi Zoltán tölti be a minisztérium megüresedett államtitkári tisztségét, ő Porcsalmi Bálint helyét vette át. Somodi 2005–2006 között Nagy Zsolt IT projektekért és e-kormányzatért felelő tanácsosa volt, 2006-tól a szaktárca által elindított és a Világbank által támogatott Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projekt ügyvezető igazgatójaként dolgozott. /Markó–Tőkés találkozó a jövő héten? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./