Demokráciadeficit van az RMDSZ-ben – hangzott el június 29-én azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor kezdeményezett Marosvásárhelyen. Alternatívák a magyar érdekképviseletben – ezen a címen meghirdetett megbeszélésre alig húszan jöttek el. A szervezők meghívták Markó Béla szövetségi elnököt, Kelemen Atilla megyei elnököt, Fodor Imre SZNT-elnököt is. Egyikük sem jött el. A politikai élet történéseit 15 éve elemző dr. Magyari Nándor László szociológus szerint a válság az RMDSZ-ben hosszabb idő eredménye. Szerinte ez a jövő évi választásokon az RMDSZ képviselői nem jutnak be a román parlamentbe. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, az RMDSZ a magyarság szavazatának 50 százalékára számíthat, a Magyar Polgári Szövetség a szavazatok mintegy 8-10 százalékát vinné el. A szenátor feltette a kérdést: mi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy román és magyar érdekeket egyaránt képviselő regionális párt? Smaranda Enache szerint a romániai magyar közösségnek már nem lesz elegendő a homogén romániai kisebbségpolitika, ezért regionalizmusra támaszkodó kisebbségpolitikát kell folytatnia. Enache asszony úgy látja, nem az RMDSZ megreformálásban kell gondolkodni, hanem új pártokat kell kitalálni. Eckstein-Kovács Péter rámutatott, aki kritikusabban nyilvánult meg, azt ellenségként kezeltek az RMDSZ-en belül. A platform bejegyzésével az a cél, hogy az RMDSZ sokszínű szervezet legyen. /Antalfi Imola: Alternatívák a magyar érdekképviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

A legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei szerint, ha a jövő héten tartanák a választásokat, az RMDSZ csak 4 százalékot érne el, tehát kiesne a törvényhozásból. Mind az RMDSZ-nek, mind az RMDSZ ellenzéki szervezeteinek el kell gondolkodnia ezen. Még van remény arra, hogy megtörténik a kiegyezés az RMDSZ és Tőkés László tábora között. Elgondolkoztató, hogy a magyarellenes Demokrata Párt már-már a parlamenti többség megvalósításának határán áll. /Kilin Sándor: Közvélemény. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

Kizárólag az állam hivatalos nyelvén készítteti el az új utcanév-táblákat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Megjegyezte: „legfeljebb a magyarok kedvéért a román név után odaíratjuk az utca szócskát”. Arra a felvetésre, hogy mit tesz, ha az RMDSZ-többségű önkormányzati testület a valós kétnyelvűség mellett dönt, Florea úgy vélekedett, nincs szüksége tanácsi határozatra, a problémát polgármesteri rendelettel is meg tudja oldani. „A két alpolgármester és az önkormányzat RMDSZ-es frakciója ragaszkodik a valós kétnyelvűséghez” – nyilatkozta a Krónikának Bakos Levente. Az alpolgármester pontosította a város utcanévjegyzékét, és egy szakértőcsoport segítségével lefordíttatta a magyar megfelelővel még nem rendelkező utcaneveket is. Bakos szeretné, ha a tanács még e heti ülésén elfogadná a jegyzéket, de a napirendet összeállító polgármester nem terjesztette a megvitatandó tervezetek közé. /Szucher Ervin: Vitatott kétnyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

Markó Béla benyújtotta lemondását Románia miniszterelnök-helyettesi tisztségéről Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek. Markó kijelentette: a szövetségen belül kell majd eldönteni, mi legyen a miniszterelnök-helyettesi poszt sorsa, azaz jelöljön-e egy másik személyt a tisztségre, avagy üresen hagyja. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ képviselői találkozni fognak Tőkés Lászlóval, és az EP-választásokról is beszélni fognak. /Markó lemondott a kormányfő-helyettesi tisztségről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Intézményi és politikai szinten is „kiváló és bizalomteljes” volt az együttműködésem Markó Béla leköszönő kormányfő-helyettessel” – jelentette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, aki arról is tájékoztatott, hogy az RMDSZ még nem nevezte meg azt a politikust, aki az államminiszteri tisztséget átveszi. /Megüresedett Markó posztja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban elmondta, miniszterelnök-helyettesi tisztségéről lemondása után tanácsosai más tárcákhoz kerültek. Államtanácsosa, Szász Attila a továbbiakban is vezeti a kabinet munkáját, s a három igazgatóság, az integrációs, az oktatási és a művelődési igazgatóság továbbra is végzi elemző tevékenységét. Korábban időhiánnyal magyarázta Markó a lemondását. Az időhiány nem abból fakad, hogy Markó Béla mindent kézben akart tartani? – hangzott a kérdés. Markó részben jogosnak tartja ezt a kritikát. Elismeri, hogy nem mindig bízott meg a mások által elvégzett munkában. Markó Béla indoklása szerint az RMDSZ-tagsággal való jobb kommunikáció reményében mondott le. Mitől lesz jobb ez a kommunikáció? – kérdezte Csinta Samu felelős szerkesztő. A szövetségnek azon kell dolgoznia, hogy a képviselt közösségen belül ne legyenek ellenségei, válaszolt Markó. Szerepel a célok között, hogy az RMDSZ ne klientúraépítésre használja a magyarországi és hazai közpénzeket? Markó válaszában leszögezte, a magyarországi közpénzeknek csak egy kis részére van ráhatása az RMDSZ-nek. Ez a kis része a tíz százalék, amelyet a kispályázatok számára különített el a Szülőföld Alap. A sajtótámogatás esetében Markó szerint az újságíró-társadalomra kell bízni a sajtóra szánt keret elosztását. /Csinta Samu: Kommunikálni, de mit? = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

A XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (a “Tusványos”) szervezői nemcsak nyílt fórumra, hanem kétoldalú érdemi párbeszédre hívják Markó Bélát és Tőkés Lászlót Tusnádfürdőre. A szabadegyetem az elmúlt években többször adott alkalmat és lehetőséget a csúcspolitikusoknak a térség legégetőbb kérdéseire megfogalmazni. Idén a szabadegyetem egyik kiemelkedő eseménye az erdélyi magyar érdekképviselet brüsszeli esélyeit elemző vitadélután, melynek meghívott előadói Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A közös fellépés alkalmat teremt a nagy érdeklődéssel várt RMDSZ–EMNT csúcstalálkozóra. /Toró T. Tibor parlamenti képviselő: Felhívás Markó–Tőkés párbeszédre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

Markó Béla immár nem miniszterelnök-helyettes. Hat héttel ezelőtt jelentette be a lemondást. Hiába mondta Markó, hogy párbeszédre van szükség, „szorosabb kapcsolatra” a választókkal, nem akar szakítani a párbeszéd rá jellemző gyakorlatával: a monodialógussal. Markónak nyílt vitákat kellene vállalnia eddig nem vállalt ellenfeleivel, írta Bakk Miklós. Először is, milyen legyen az RMDSZ és ellenzéke együttlétezésének az új kerete. Másodszor: mit kell tartalmaznia az autonómiára és néhány további közjogi kérdésre vonatkozó minimál-egyetértésnek. És végül: kik és hogyan döntsenek a támogatásokról. Markó dilemmája: hogyan beszéljen az alapkérdésekről úgy, hogy valójában ne beszéljen róluk. /Bakk Miklós: Monodialógus. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) július 3-án Csendes Lászlót, az RMDSZ képviselőjét választotta meg az intézmény elnökének. Csendes Lászlót hat „mellette” és négy „ellene” szavazattal választották meg elnöknek, és hat hónapig fogja betölteni a tisztséget. A titkári funkciót továbbra is a Nagy-Románia Párt (NRP) képviselője, Constantin Buchet tölti majd be. Csendes László /sz. 1964. ápr. 25./ 43 éves. Elvégezte a bukaresti zenekonzervatóriumot és doktorátust szerzett. Egyetemi előadótanár, több nemzetközi szervezet tagja, az Evangélikus-Lutheránus Egyház főkurátora. Csendes László elmondta: harcolni fog azért, hogy a Belügyminisztérium archívumában található iratok a CNSAS-hoz kerüljenek, továbbá informatizálni szeretné az archívumot, ezt a munkát ezen a héten elkezdik. Közölte, hat hónapnál tovább nem kívánja betölteni ezt a tisztséget. /Csendes László a CNSAS új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2007. júl. 4./

Nem sikerült megállapodnia július 3-án a román–magyar vegyes bizottságnak, így a nyár folyamán még egy ülésszak várható. Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára kifejtette, Magyarország a Sapientia Egyeteme ügyében is tisztán akar látni. Szóba jött az ősszel sorra kerülő román–magyar közös kormányülés előkészítése is. Az RMDSZ-szel való egyeztetés után továbbra is az Iskola Alapítvány kapta meg az oktatási-nevelési támogatásokat, kiírta a pályázatokat, a kifizetések elkezdődtek. A pályázat útján adható további támogatások a Szülőföld Alap rendszerében működnek, a nyár folyamán döntések is születnek a pályázatokról. Jelenleg az erdélyi vonatkozású oktatási-kulturális intézeteknek a speciális szerződés alapján történő finanszírozásán dolgoznak, jelezte Gémesi, hogy ne kelljen pályázniuk. Basescu román államfő nemrég bírálta Magyarország kisebbségpolitikáját. A kisebbségi vegyes bizottság ülésén Gémesi elmondta, hogy a magyarországi románság széles körű kulturális autonómiával rendelkezik: intézményrendszerrel, kisebbségi önkormányzatokkal, támogatási rendszerekkel, jogszabály által biztosított jogkörökkel. A parlamenti képviselet ügyében dolgozik egy munkacsoport. A Sapientia Egyetemmel kapcsolatban kérte a magyar fél, tegyék egyértelműbbé, hogyan történhet meg a társfinanszírozás az akkreditációt követően. A román fél ígéretet tett, hogy ezt tisztázzák, mert továbbra is csak a magyar fél az egyedüli finanszírozó. /Mihály László: Tisztán akarunk látni. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Perelni készül Nicolae Bocsan, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem (BBTE) rektora Kónya-Hamar Sándort, amiért az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő korábban az EP kulturális és oktatási szakbizottságában tíz pontban cáfolta az általa „propagandaszólamoknak” nevezett állításokat, amelyek szerint a BBTE multikulturális és többnyelvű lenne. Nicolae Bocsan szerint az RMDSZ ismét kampánytémának használja a kérdést. A hivatal nevében kiadott közleményében a rektor leszögezte: egyetlen országban sem politikai pártok demagóg politizálása révén oldják meg az egyetemek problémáit. A rektor egyebek között hangsúlyozta: a kolozsvári felsőoktatási intézménybe több mint tízezer magyar diák jár, közülük bárki tanulhat magyarul, ha akar. Szerinte a BBTE által megvalósított multikulturalizmust Európában modellértékűnek tekintik. Kónya-Hamar Sándor elmondta, nem tud a perről, hogy parlamenti jogállamban ilyesmire nem kerülhet sor. „Ha valamiért parlamentáris úton küzdünk, ha egy kisebbség jogait próbáljuk érvényesíteni, akkor ilyenszerű fenyegetésekkel valakit elbátortalanítani vagy megijeszteni nem lehet, nem szabad. Az igaz, hogy politikai értelemben nem kellene beavatkozni, de hát ahol nincs meg a minimális szakmai, politikai és emberi jóindulat aziránt, hogy egy számottevő közösség kérését teljesítsék, akkor kénytelenek vagyunk ilyen eszközökhöz folyamodni” – nyilatkozta a képviselő. Hozzátette: csakis annak próbálnak érvényt szerezni, ami az RMDSZ programjában szerepel. „A fenyegetőzés azt jelenti, hogy nincsenek már érvek birtokában, tehát nem lehet egyezkedni, dialógust folytatni. Állok elébe az ügynek. Ahol nincs soknyelvűség, ott rendes emberi kommunikáció sincs, ott a közösségek jogorvoslása sem lehetséges” – fejtette ki Kónya-Hamar Sándor. Magyari Tivadar magyar tagozatvezető-rektor-helyettes közleményében ez áll: „Szeretném, ha komoly és felelős politikai szereplők tudnák, hogy amennyiben a felsőoktatásunk dolgainak rendezését kívánják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen is, akkor a mostani egyeztetéseknek és megoldási formák kidolgozásának nem kedvez a BBTE elleni napi kampány. ” Magyari szerint nem igaz, hogy „maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan”. Általában nem igaz – állította Magyari –, bármennyire is meggyökereztették azt a nézetet egyesek, hogy az egyetemen „egy általános, tömény, mindent lebénító magyarellenesség lenne”. /A BBTE pereli Kónyát. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Traian Basescu államfő kijelentette: követelni fogja a kormánytól, hogy jelölje meg, milyen forrásokból kívánja fedezni a nyugdíjemeléseket. A parlament által elfogadott módosított nyugdíjtörvény csak akkor lép érvénybe, ha Basescu is aláírja. Basescu azzal fenyegetőzött: referendumot ír ki, amennyiben szeptemberig nem fogadják el az egyéni választókerületekről szóló törvényt. Az államfő ezúttal sem kímélte az újságírókat, akiknek – magyarázta – felkopna az álluk, ha nem volnának politikusok. Véleménye szerint a „firkászok” 80 százaléka pletykából, spekulációkból él. Basescu szerint elmozdításának kiagyalói a liberális Bogdan Olteanu, a PSD-s Viorel Hrebenciuc és az RMDSZ-es Verestóy Attila, akiket a maffiózó politikai rendszer kulcsfiguráinak nevezett. Kijelentette: az olyan politikusokkal, mint például Viorel Hrebenciuc, semmilyen együttműködést nem tud elképzelni. /Basescu szerint a nyugdíjemelés fedezet nélküli ígérgetés lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Az államfő támadásainak kereszttüzében Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője, valamint Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke állt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője visszautasította az államfő vádjait. „Nem hiszem, hogy jót tesz az államfő megítélésének, ha teljesen alaptalanul vádol különböző politikusokat” – szögezte le Verestóy. Hozzátette: ő több olyan politikussal is együttműködik, akik az államfőhöz közel állnak. /Basescu: egy mindenki ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

A jól végzett munka tudatában búcsúzott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke miniszterelnök-helyettesi posztjától, a kabinet tagjaitól, a kormányfőtől. Úgy érzi, mind a kormány, mind a benne ügyködő magyar politikusok eredményes munkát végeztek, hozzájárultak az ország euroatlanti integrációjához, az ország általános gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A liberális–RMDSZ kormány csak jót mond magáról, dacára annak, hogy se az intézményi reformok, se az uniós pénzek lehívása terén nem jeleskedtek. A mezőgazdaság helyzete drámainak nevezhető, a tanügy a középszerűség melegágya, az infrastruktúra fejlesztése döcög, a nyugdíjasok hatvan százalékának 300 új lejből kellene megélniök. Az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként még a puha kulturális autonómiát szavatoló törvényt sem tudta átverekedni a parlamenten, a tanügyi törvény kisebbségellenes cikkelyeit képtelen volt megváltoztatni, az önálló Bolyai Egyetem újraindításáért folytatott harcot teljesen a civil szervezetekre bízta, nem jeleskedett az egykor államosított magyar vagyonok visszaszolgáltatása terén sem. /Simó Erzsébet: Talmi álmok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

A XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a „Tusványos” szervezői nemcsak nyílt fórumra, hanem kétoldalú érdemi párbeszédre hívják Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés kijelentette: találkozna Markóval a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. A találkozó gondolatát Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke is támogatja, aki a Transindex internetes portálnak a következőket nyilatkozta: „Biztos vagyok benne, hogy július folyamán sikerül összehozni egy Markó-Tőkés csúcstalálkozót. ” /RMDSZ-EMNT „csúcstalálkozó” Tusványoson? Tőkés László találkozna Markó Bélával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Magyari Tivadar rektor-helyettes közleményben válaszolt arra az akcióra, amit az RMDSZ európarlamenti képviselői kezdeményeztek a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE) és a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatosan. Szerinte a kampány nem kedvez az egyeztetéseknek, a megoldási formák kidolgozásának. Belátja, hogy a multikulturalizmus megjelenítése, a feliratozás vitatható. Azt kéri, hogy a meglévő, valós magyar egyetemi közösséget ne nyilvánítsák gyakorlatilag nem létezőnek. Arra kéri a romániai magyar közvéleményt, a sajtót és a politikusokat, hogy az egyetemről, annak magyar tagozatáról egyoldalú képet ne mutassanak, mert az Magyari szerint megmosolyognivaló. Az europarlamenti képviselők álláspontjára utalva kijelentette: nem igaz, hogy „maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan. ” Nem igaz, hogy „nem állnak a magyar diákok rendelkezésére szakorientációs lehetőségek, önállósult profilok. ” Az egyetemen majdnem hatvan szak van magyar nyelven és huszonhat mesteri program. Csak részben igaz az, hogy nem biztosított „a teljes felsőoktatási anyanyelvi oktatási ciklus”. /Magyari Tivadar válaszol egyetem-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

E hét végén Marosvásárhelyen is elkezdődik a belső népszavazás a Székelyföld önrendelkezéséről, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ összefogásával. Az RMDSZ városi szervezetének vezetői és a körzeti elnökök támogatásukról biztosították a népszavazás kezdeményezőit, ami a megyei vezetés nemtetszését váltotta ki. A közös összefogástól 40 ezer szavazat begyűjtését várja az SZNT elnöke, Fodor Imre. Fodor örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ helyi vezetőit nem kellett sokat győzködni az ügy felvállalása érdekében. Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnök kifejtette, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet nem konzultált a megyei vezetőséggel. Pokorny László, a marosvásárhelyi választmány elnöke viszont cáfolta Brassai kijelentését, mondván, hogy időben a megyei vezetőség tudtára adták a városi szervezet álláspontját. Gál Éva, az RMDSZ városi ügyvezetője emlékeztetett, a szervezet három évvel ezelőtti, választási jelszava ez volt: Együtt az autonómiáért! Marosvásárhely román politikai alakulatainak vezetői nem örülnek a fejleményeknek. Dorin Florea, a város polgármestere, aki egyben a Demokrata Párt megyei szervezetét vezeti, alkotmányellenesnek tartja a referendumot, amely szerinte „a hagyományos román–magyar barátság” megmérgezéséhez vezethet. „Őszintén szólva undorral tekintek erre a provokációra” – jelentette ki Florea. /Szucher Ervin: SZNT–MPSZ–RMDSZ: együtt az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom, az egyházak, az értelmiségiek, a szövetségen kívüli, politikai célokat is megfogalmazó különböző szervezetek közötti rendszeresebb és hatékonyabb párbeszéd jegyében Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyeztető megbeszélésre hívta meg levelében Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Három időpontot javasolt: július 12-én Marosvásárhelyen, július 14-én vagy július 16-án Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, kampányfőnök szerint Tusnádfürdő lenne a legmegfelelőbb helyszín a találkozóra, hiszen várhatóan mindkét politikus jelen lesz a nyári szabadegyetemen. /Markó egyeztetne Tőkéssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Tőkés Lászlót az EMNT elnökeként tisztelettel, illetve „Kedves László!”-val, tegeződve szólította meg Markó Béla abban a levélben, amelyben találkozóra és párbeszédre hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Markó Béla hírtelevíziós beszélgető műsorban úgy fogalmazott: ha nem is feltétlenül Tusnádon, de hamarosan találkozik Tőkés Lászlóval. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke furcsállta, hogy miközben Tőkés László egy nappal korábban bejelentette: Tusványoson hajlandó Markóval asztalhoz ülni, addig a szövetségi elnök más erdélyi városokat nevezett meg, ahol találkozna a püspökkel. Szilágyi hangoztatta: sajnálja, hogy a lehetőségek beszűkültek azáltal, hogy az RMDSZ tavaly visszautasította az EMNT ajánlatát az EP-jelöltjeire vonatkozó erdélyi magyar reprezentatív lista megalkotására. „Az RMDSZ pártlistában gondolkodik, a mi javaslatunk viszont a közösségi listára, közösségi érdekekre vonatkozott. Ha az RMDSZ elfogadja, hogy a közösségi érdekek a pártérdekeknél fontosabbak, akkor jó alap lehet a tárgyalásra” – fejtette ki Szilágyi. /Lokodi Imre: Kedves László! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Albert Álmos, az alsó-háromszéki területi szervezet RMDSZ elnöke bízik benne, hogy az ősszel esedékes európai parlamenti választásokon sikeresen szerepel az RMDSZ. Nem tartja szükségesnek, hogy Tőkés László az RMDSZ-listán induljon, nélküle is elérik az öt százalékot. /(-kas): A püspök nélkül is nyer az RMDSZ (Albert Álmos bizakodó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Markó Béla volt a román Realitatea TV beszélgető műsorának vendége. Az RMDSZ elnökét a kormányfő-helyettesi tisztségéből való lemondása apropóján faggatta Adrian Ursu műsorvezető, állandó meghívottja, Ion M. Ionita, valamint – a hírtévé történetében először – egy magyar újságíró: Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője. A beszélgetőpartnerek közösen kerestek megoldást a román–magyar etnikumközti kommunikáció javítására. Ursu szerint jó kezdet lenne, ha a románok felvásárolnák a határ menti magyarországi ingatlanokat. /Magyar valóság a román Realitateán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Kommunikációs zavar volt, ezzel magyarázta Markó Béla 2007. májusában azt, hogy az RMDSZ Traian Basescu államfő leváltása melletti politikai döntésre akarta bírni a magyar választókat. A Markó által hibásnak minősített kommunikáció mögött politikai döntés állt. Ezzel a döntéssel állt az RMDSZ ötször újraválasztott elnöke és csapata a meg sem kérdezett közösség elé. A Basescu-kampány előtt az RMDSZ kommunikációs vereséget nem szenvedett, mi több: minden politikai sikere mögött a kommunikációs teljesítményt kell elsősorban keresni. A társadalom bölcsebb, mint a politikai elit. Az RMDSZ ezt az aranyigazságot még nem tanulta meg. A magyar kormány a határon túli közösségek jelenlegi támogatási rendszerét az illető közösségek politikai képviseleteinek a konzultálásával alakította ki. Mivel hónapok óta bíráló észrevételek, számonkérések láttak napvilágot a Szülőföld Alappal kapcsolatosan, Gyurcsány kormányfő nemrég szükségét érezte az RMDSZ elnökével megtárgyalni a helyzetet, aminek nyomán minden maradt a régiben. Az RMDSZ semmibe veszi a civil szféra jelzéseit, a határozott elvárást arra vonatkozóan, hogy a civilek a támogatáspolitika alakításának részesei kívánnak lenni. A román közpénzekből jövő támogatás mindannyiunk pénzét jelenti, szögezte le Bodó Barna. A Magyarországról érkező támogatás a magyar adófizető polgártól érkezik, aki nem szól bele adománya felhasználásába. Azonban nem kerülhető meg a kérdés: ki illetékes a közösségi célok megfogalmazására? A célközösség részéről kell ezt a kérdést megválaszolni. A politikai érdekek előtérbe kerülésének a veszélye követeli meg a meghirdetett támogatási programok társadalmi megmérettetését. Ha erre nem kerül sor, akkor a felkért támogatáspolitikai ügyintéző vét a közösségi érdek ellen. Tévedés, szögezte le Bodó Barna, az ügyintéző feladatot teljesít. A jelzések egyértelműek: az RMDSZ részrehajlóan, saját szervezeti érdekei mentén kezeli a támogatáspolitika kérdéseit. Az erdélyi magyar civil világnak szám szerint 2000 körüli működő szervezete van. Az RMDSZ-nek meg kell keresnie a civil szervezeteket és konzultálnia kell velük. A konzultáció eredményét közvitára kellene bocsátani. A Szülőföld Alap olyan mérvű átrendezését jelenti a közösségi tevékenységek támogatásának, hogy ez esetben kötelező lett volna mélyreható konzultációt tartani. Ugyanis átfogalmazódtak prioritások, átértékelődtek együttműködési szempontok, olyan változtatásokra került sor, amelyek nemzetpolitikai szempontokat vetnek fel. Ennek ellenére a feladatokat vállaló, együttműködésre jelentkező civilekkel senki nem konzultált. Miért nem kérte ezt számon a magyar kormány? Az RMDSZ felső elitje jó ideje mást sem tesz, csak kommunikál. Nem válaszol. Nem vitázik. Az egyik fél – a civil – valóban mondja a magáét. Olykor magyarországi szakértő is megszólal, mint két alkalommal is Tamás Pál szociológus, aki legutóbb azt állította, hogy az RMDSZ általános helyzetértelmezése téves (lásd: Erdélyi Riport, 2007/25. szám). Az RMDSZ azonban nem válaszol. /Bodó Barna politológus: Ó, kommunikáció! = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Basescu államfő kicsinyes és bosszúálló, nem akarja megbocsátani a 322 képviselőnek, hogy a felfüggesztésére szavazott. Ismét oligarchákat, maffiákat és maffiózókat emlegetett, pocskondiázta a kormányt és a miniszterelnököt. Mózes Edith, a Népújság munkatársa örül, hogy az RMDSZ által szorgalmazott módon szavazott, vagyis Basescu ellen, így neki nincs szégyellnivalója, azokkal ellentétben, akik haszonlesők módjára mindig a „győztesre” voksolnak, mert az elvekkel hadilábon állnak. Most szégyellhetik magukat Szász Jenőtől Gazda Zoltánig azok, „akik a magyar szavazókat megosztva, Traian Basescu köpönyege alatt véltek maguknak tartós menedéket lelni. S ebben az ügyben az RMDSZ-en belüli Basescu-pártiakról sem feledkezhetünk meg, hiszen éppen ezek kétszínű magatartása miatt volt olyan felemás vagy inkább semmilyen a kampány, amiért aztán – jellembajnokokként – újra csak Markó Bélán verték el a port. ” – kelt Markó védelmére a lap munkatársa. Azok a „független” és „kritikus” szemleírók, akik a Szász Jenő meg Gazda Zoltán szája íze szerint ostorozták Markó Bélát, nem látják be tévedésüket. Már csak a legostobábbak emlegetik fel vádként az RMDSZ-szel szemben, hogy nem Traian Basescu mellett tette le a voksát. /Mózes Edith: Megnyugodtam. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

A Tőkés László európai parlamenti jelöltségét támogató hat szervezet által június 30-án, Marosvásárhelyen szervezett fórumon jelentette be Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy július elején Marosvásárhelyen is megkezdik a Székelyföld autonómiájáról szóló belső népszavazást. Hozzátette, hogy az előzetes felmérések alapján számíthatnak az egyházak és néhány szervezet támogatására. Külön kiemelte annak fontosságát, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi körzetei is kifejezték támogatási szándékukat. /Mózes Edith: Fodor Imre legalább 40 ezer igen szavazatra számít Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének két fontos feladatot kell teljesítenie: politikai koordinációs teendői mellett szolgáltatói kötelezettségeinek is maximálisan eleget kell tennie. Mindez csakis partneri viszonyban sikerülhet – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Kolozs megyei önkormányzati tisztségviselőkkel való találkozóján. Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök olyan törvénymódosításokra hívta fel az önkormányzati képviselők figyelmét, amelyek az RMDSZ kezdeményezésére léptek életbe. Az első módosítás értelmében az önkormányzatoknak törleszteniük kell az ingázó tanárok útiköltségeit, függetlenül attól, hogy azok címzetesek-e vagy sem. Ugyancsak az RMDSZ javaslatára a magyar tanítóknak ki kell fizetni a magyar órákért járó plusz órabéreket, a szakképzett tornatanároknak pedig a katedrájába kell iktatni az I-IV. osztályosok tornaóráit is. /Az RMDSZ ügyvezető elnöksége az önkormányzatok növekvő szerepét hangsúlyozza. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint a magyar politikusok brüsszeli lobbizása „nem kedvez” az BBTE-n belüli egyeztetéseknek. Az idő sohasem kedvez a problémákat nyíltan felvető, a diktatúra idejéből átöröklődött „egyezkedős”, „kijárós” módszert mellőző attitűdnek. Az más kérdés, hogy miért csak most érett meg az idő arra, hogy az RMDSZ euroképviselői felvessék a romániai magyar felsőoktatás témáját. Amikor az RMDSZ végre-valahára sarkára állt egyetemügyben, akkor hagyni kell, hogy végezze a dolgát. Ezzel szemben Magyari „a BBTE elleni napi kampány”-ról beszélt, és határozottan visszautasította Kónya-Hamarék „alaptalan” vádjait. A rektor-helyettes a status quo megőrzésében érdekelt. Annak az egyetemi skizofréniának a fenntartásában, amelynek lényege, hogy van egy példátlanul nyitottnak és multikulturálisnak cégérezett intézmény, amelynek ügyintézése egynyelvű, vagy amelyről másként gondolkodó magyar oktatókat rúgnak ki. /Papp Attila Zsolt: Egyetemi skizó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Természetes is, meglepő is a hír, miszerint Markó Béla szövetségi elnök találkozót ajánlott fel Tőkés Lászlónak: üljenek le, beszéljék meg a problémákat. Korábban is voltak kísérletek a ,,csúcstalálkozó” megszervezésére, de hol ezért, hol azért elmaradtak a találkozások. A legemlékezetesebb a szatmárnémeti eset volt, amikor csúcsgyülekezést tartott az RMDSZ, és voltaképpeni alakuló ülését az EMNT. Egymástól néhány lépésre, kőhajításnyira, mondhatni, de nem ültek egy asztalhoz semmiképpen. Most meg kell találni a közös nevezőt, szögezte le Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Valami elkezdődött? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöksége július 7-én ült össze, hogy közös álláspontot fogalmazzon meg a Székely Nemzeti Tanács által Marosvásárhelyen szervezendő autonómia-referendum ügyében. A városi körzetek korábban támogatásukról biztosították az SZNT akcióját. A gyűlés után dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke kijelentette: Az RMDSZ és a Maros megyei szervezet is pontosan tudja, mi a magyar választók kívánsága, mindenkinek fontos az autonómia. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség programjában benne van a háromszintű autonómia elve, a szervezetnek megvannak a maga fegyverei e célkitűzés megvalósításához. Kelemen szerint fontosabb az erőket arra összpontosítani, hogy a program megvalósuljon, mintsem hogy közvélemény-kutatást tartsanak olyasmiről, amiről előre tudjuk, mi lesz az eredménye. Az RMDSZ nem akadályozza a Székely Nemzeti Tanács akcióját. Az RMDSZ-nek nem ez a dolga. „Mi tudjuk, az autonómiát hogyan lehet megvalósítani, nemcsak óhajtani. ” /(mózes): Kelemen Atilla: Minden becsületes magyar ember számára fontos az autonómia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

Közös elvekről, célokról, az őszi európarlamenti választásokon való részvételről kíván tárgyalni Markó Béla Tőkés Lászlóval. Az RMDSZ olyan alkut szeretne kötni, amely a lehető legkisebb presztízsveszteséggel járna. Tőkés László komolyan gondolja a brüsszeli mandátumot. Az RMDSZ-nek tehát mindenképpen osztoznia kell a befutóhelyeken Tőkéssel – esetleg egy általa támogatott személlyel. Szász Jenő, a MPSZ elnöke kifejtette: nem támogat semmiféle megegyezést az RMDSZ-szel. Ha az RMDSZ ősszel is leszerepel – márpedig Tőkés nélkül ez előfordulhat–, talán mindörökre oda az egységben az erő mítoszának. Tőkésnek elsősorban saját táborában kellene konszenzusra jutnia. /Székely Kriszta: Meghívó párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Az RMDSZ vezető politikusainak hét végi nyilatkozatai arra engednek következtetni: Tőkés László független jelöltnek mindenképpen helyet szorítanának a szövetség európai parlamenti választási listáján. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta: tekintettel arra, hogy a püspök jelezte, hajlandó az RMDSZ-szel párbeszédet folytatni, valószínűsíthető, hogy Tőkés püspök számára is elfogadható helyet kap az RMDSZ EP-választási listáján. „Ha Tőkés László függetlenként kíván indulni az európai parlamenti választásokon, tisztában kell lennie azzal, hogy a romániai magyar közösség brüsszeli képviseletét kockáztatja” – jelentette ki Kelemen Hunor. Borbély László, a szövetség ügyvezető alelnöke viszont úgy fogalmazott, még korai lenne arról beszélni, hogy Tőkés László a szövetség listájának vezető helyét foglalná-e el. Arról egyik RMDSZ-es politikus sem nyilatkozott, hogy a választási lista módosulása során melyik SZKT által megerősített politikus neve tolódna lejjebb, vagyis nem bejutó helyre. /L. I. : EP-lista: melyik hely a Tőkésé? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A következő másfél év három választási megmérettetéséről, a hazai magyar európai parlamenti képviseletről, valamint az önkormányzatok pályázati lehetőségeiről tanácskoztak a hét végén Csíkszeredában Kelemen Hunor RMDSZ-ügyvezető elnök, Cseke Attila önkormányzati ügyvezető alelnök és az RMDSZ Hargita megyei szervezetének vezetői. Cseke Attila úgy vélte, 2008-ban az RMDSZ választási sikere attól függ, mennyire elégedettek a választók az önkormányzati képviselők munkájával. /Csíkban tanácskozott Kelemen és Cseke. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Bognár Levente, Arad alpolgármestere minden alkalmat megragad, hogy felhívja a figyelmet a belváros történelmi épületeinek megmentésére, legtöbbször eredménytelenül. Falca polgármester inkább új pláza építéséről szónokol. Érhető az elutasítás, hiszen a belvárosi régi épületek mind magyarok. Omoljanak csak össze, akkor mondják majd a magyarok, hogy itt jártak és hagytak is valami értéket. Az önkormányzatban az RMDSZ-t kivéve egyedül a független Edeleni Kálmán szokta felemelni hangját, ha újabb régi épületet tüntet el a bulldózer. A rendszerváltás óta egyetlen belvárosi épületet sem újítottak fel a mindenkori városvezetők. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Almási Kálmán, a bukaresti magyar nagykövetség aradi származású nyugalmazott gazdasági attaséja magánkönyvtárából 880 kötetet ajándékozott Arad megye magyarságának. A könyvek az alakuló RMDSZ-könyvtárban kapnak majd helyet. Könyvért könyvet alapon Almási Kálmánnak Bognár Levente a Szabadság-szobor Egyesület által kiadott Kiszabadítottuk, a Dinyés József által szerkesztett Aradi rabok és Virágh Gedeon, Ujj János Arad megye műemlékeiről szólót könyvét, illetve az Aradi Polgármesteri Hivatal kiadványát, Arad épített öröksége címűt adta át. /(b): Almási Kálmán könyvadománya. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./