– Ha az RMDSZ eddig nem hitte, hogy baj van a legitimitásával, a népszavazás eredményei erről végképp meggyőzhették a szövetség vezetőit – vélekedett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, Tőkés László független EP-képviselő kampányfőnöke. Szerinte az erdélyi magyarok az RMDSZ utasítása ellenére tömegesen Basescu elnök mellett szavaztak, ez azt jelenti, hogy Erdély magyar lakosságának nagy része nem érzi, hogy az RMDSZ képviseli. Az RMDSZ vezetői a megyei szervezetekre hárították a kudarcot. Az RMDSZ teljesen elszakadt a valóságtól. Szilágyi szerint félő, hogy az RMDSZ vezetői az EP-választások alkalmával is megpróbálják adminisztratív úton meggátolni Tőkés László püspök indulását. Jelenleg az RMDSZ-re inkább merev bezárkózás, semmint a nyitási szándék a jellemző. /Szilágyi: nagy baj van az RMDSZ legitimitásával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Szorosabb partneri kapcsolatot, hatékonyabb kommunikációt várnak el az RMDSZ megyei szervezetei a szövetség ügyvezető elnökségétől. Némelyikük a leendő ügyvezető elnök személyével is elégedetlen, illetve azt kifogásolja, hogy Kelemen Hunor nem tudja majd „főállásban”, Kolozsváron ellátni a rá váró feladatokat. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke olyan személyt látna szívesen az ügyvezető elnöki székben, aki minimum napi tíz órát áldozna erre a feladatra. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor elítélte a szövetség vezetőinek azt a magatartását, amellyel a megyei szervezeteket hibáztatják a magyar lakosságnak a népszavazáson mutatott alacsony számú részvételéért. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a politikai döntésekben jobban figyelembe kellene venniük a megyei sokszínűséget. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke is azt szeretné, ha az ügyvezető elnökség visszatérne ahhoz a munkastílusához, amely 2005 előtt jellemezte. Csép Éva Andrea, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke hiányosságként azt vetette fel, hogy a kolozsvári ügyvezető elnökség viszonylag ritkán kopog be a marosvásárhelyi ügyvezető irodába. /RMDSZ: hogyan tovább, szervezetépítés? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, Eckstein Kovács Péter szenátor „már régóta nem képviseli az RMDSZ álláspontját”, az RMDSZ vezetőségének lemondására irányuló felkérése pedig „ízléstelen”. „Bármilyen problémát tárgyalnánk, Eckstein szenátor más véleményen van. Nem tudom, miért van még velünk, de pluralista alakulat vagyunk, tehát mindenkit, így Eckstein Kovács Pétert is megilleti a vélemény szabadsága” – mondta az RMDSZ elnöke. Markó úgy véli, jobb lett volna, ha szolidáris lett volna velük a szenátor. „Az RMDSZ vezetősége elemezte a referendum eredményeit, és én, anélkül, hogy Eckstein szenátor kérte volna tőlem, kijelentettem, le fogok mondani a miniszterelnök-helyettesi tisztségemről. Ízléstelen, hogy miután ezt kijelentettem, ilyesmit kérjen tőlem” – mondta Markó. Eckstein sajtótájékoztatón ugyanis azt mondta, nem szeretné, ha kizárásokig fajulna a dolog, de Markó Béla RMDSZ-elnöknek, illetve Márton Árpádnak, a képviselőház RMDSZ-csoportja elnökének és Verestóy Attilának, a szenátus RMDSZ-csoportja elnökének le kellene mondaniuk, ők támogatták ugyanis Traian Basescu államfő leváltását. Markó szerint a kommunikációs zavarokhoz az is hozzájárul, ha egyik-másik RMDSZ-es vezető politikus – így Eckstein-Kovács Péter is – a közös döntéseket folyamatosan megkérdőjelezi. Markó továbbra sem hiszi, hogy az RMDSZ-nek támogatnia kellett volna a népszavazáson Traian Basescut. Szerinte a „büdös-cigányozás” körüli legutóbbi botrány is azt mutatja, hogy nagy bajok vannak az államelnök toleranciájával és a kisebbségekhez való viszonyával. /Markó: A „büdöscigány” elnököt nem támogatjuk! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

A Nagy-Románia Párt támogat bármely, a “román–magyar kormány felszámolására” irányuló bizalmatlansági indítványt – jelentette ki Corneliu Vadim Tudor pártelnök sajtótájékoztatóján. “Mindenfajta politikai számításon túl az a nemzet érdeke, hogy ez a soviniszta szervezet eltűnjön a kormányból” – állította. Vadim Tudor elismételte: egy nemzeti szövetségi kormány alakítása lenne az egyetlen megoldás, amelyben az RMDSZ nem szerepelne, ennek a kormánynak kellene előkészítenie az előrehozott választásokat. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Hazai és magyarországi szakemberek taglalták az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit azon a kétnapos, Kolozsváron szervezett konferencián, amelyet a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány (MFHNA) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett. Az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címet viselő tanácskozás fővédnöke Gál Kinga európai parlamenti képviselő (FIDESZ) volt. Az előadások május 24-én elkezdődtek, az autonómia kérdése került a figyelem középpontjába. A jelenlevők megtekintették a Wass Albert földjén című dokumentumfilmet, amelyben mezőségi falvak lakói emlékeztek az íróra. Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke elragadtatással szólt a „zsebkendőnyi tájról”. Fábián Gyula nemzetközi jogász, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) előadótanára ismertette azt a hat nemzetközi dokumentumot, amely a kisebbségi autonómia kérdéskörét taglalja. Bognár Zoltán politológus az európai uniós autonómia-megoldásokról, valamint az 1989 utáni erdélyi autonómiatervezetekről értekezett. A rendszerváltást követő tizenöt erdélyi autonómiatervezetet magánszemélyek, az RMDSZ vagy szakértői csoportosulások dolgoztak ki. Az első 1991-ben, a legutolsó 2005-ben látott napvilágot. Az egyik legizgalmasabb előadás Bárdi Nándor történészé (MTA Kisebbségkutató Intézet) volt, aki a budapesti kormányzatok 1989 utáni magyarságpolitikáját taglalta. Rávilágított a rendszerváltást követő anyaországi kormányok magyarságpolitikájának kulcsszavaira, mint például az összmagyarság gondolatának tudatosítása (Antall-kormány), a pragmatizmusra való törekvés (Horn-kormány), a határon túli magyarság kérdéskörének adottságként való felfogása (Orbán-kormány), a nemzeti közép politikájának legitimitása (Medgyessy-kormány) és a baloldali identitásközösség építése (Gyurcsány-kormány). A magyarságpolitika bénultságát elsősorban a pártpolitikai versengés okozza, másodsorban az összmagyarságra vonatkozó Antall-doktrína átalakulása, a határon túli magyar elitek megváltozott szerepe, azaz a kulturális érdekképviselettől eltávolodva a regionális és gazdasági érdekcsoportok képviseletének dominanciája, a támogatási politika alapfeladatainak megváltoztatása stb. Gál Kinga európarlamenti képviselő arról értekezett, hogy az EU nem oldja meg az erdélyi magyarság gondjait, ezek továbbra is az itteniekre hárulnak Toró T. Tibor képviselő a kisebbségi törvénytervezetről, Bakk Miklós politológus a státustörvényről, állampolgárságról, nemzetkoncepcióktól, Sándor Krisztina MIT-elnök a magyar ifjúsági érdekérvényesítésről, Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig az európai kisebbségi egyetemekről tartott előadást. /Nagy-Hintós Diana: Konferencia az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) május 26-án Marosvásárhelyen ülésezett. A május 19-i népszavazás volt a téma. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) tagjai szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban hatékonyabb kommunikációra és az erdélyi magyar társadalom különböző rétegeivel való minél szorosabb együttműködésre van szüksége – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az ülés után. Markó közölte: a területi elnökök is úgy értékelték, hogy a magyar közösség kevésbé tartotta fontosnak a referendumot. A jelenlevők mindenekelőtt a konzultáció hiányát rótták fel az országos vezetőknek. Markó Béla szerint az RMDSZ jobb, hatékonyabb kommunikációra törekszik, az eddigieknél szorosabb kapcsolatot kíván fenntartani a magyar történelmi egyházak képviselőivel, a civil szférával, az értelmiségiekkel és a szakmai szervezetekkel. A területi elnökök csupán egy parlamenti képviselő magánvéleményének tekintik Eckstein-Kovács Péter nyilatkozatait. (A szenátor arra szólította fel azokat a szövetségi tisztségviselőket, akik az államfő felfüggesztése mellett kötelezték el a szövetséget, hogy vállalják a felelősséget, és lépjenek egy lépést hátra.) A területi elnökök közül többen is szóvá tették, hogy az Állandó Tanács nem kérte ki a testület véleményét a Basescu leváltásával kapcsolatos álláspont kialakítása előtt. Rácz Levente, Fehér megyei elnök nem ért egyet Frunda Györggyel, aki szerint a megyei szervezeteket terheli a felelősség a referendumért. /Sz. K. : Egymásra hárítják a felelősséget a szövetségi vezetők. Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ Markó megjegyezte, az SZKT június 9-i ülése vitatja meg a referendum nyomán kialakult helyzetet. Markó úgy véli, a népszavazási kudarcra nem személyi konzekvenciák levonásával kell válaszolni. /Lokodi Imre: Nem hullnak fejek az RMDSZ-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A romániai magyar közösség egységének visszaállítását, az erdélyi magyar politikai szervezetek koalícióját szorgalmazták többen a TEKT ülésén. Személyi konzekvenciák levonásáról nem esett szó. Többen felrótták, hogy az RMDSZ akkor kezdte markánsan támadni az államfőt, amikor Basescu élesen bírálta Markó Bélát és Verestóy Attila szenátort. „Ily módon Markó Béla személyes sértődöttségét erőszakolta rá a szövetségre” – fogalmazott az egyik területi elnök. Egyébként a TEKT résztvevői egyetértettek abban, hogy a Traian Basescu által mára összehívott konzultáción az RMDSZ-nek szorgalmaznia kell egy szigorú lusztrációs törvény gyors elfogadását, de el kell utasítania az egyéni választókörzetes szavazási rendszert. /Rostás Szabolcs: Politikai irányváltást szorgalmaztak Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei vezetői. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A TEKT ülése után nyilatkozó László Attila kifogásolta, hogy a TEKT véleményét nem kérték ki. Az RMDSZ elhibázott döntést hozott, ezért a megyei elnökök a központi vezetőket tették felelőssé. Az RMDSZ alacsonyabb beosztású vezetői és végrehajtói, a civil szféra, valamint a választók jelentős része már beletörődött abba, hogy az RMDSZ-ben minden egyes nagyobb horderejű döntést egy szűk körű, vezetői csoport hoz meg. Mindez nem menti föl a felelősség alól a szervezet alacsonyabb szintjein funkciókat betöltő vezetőket, így a megyei elnököket sem. A népszavazás okozta presztízsveszteség részben akár hasznos is lehet, ha a megyei elnökök az eddiginél erőteljesebben hallatják hangjukat. A médiának nem sikerült bemutatni, hogyan születnek meg az RMDSZ-ben a lényegbevágó döntések. A szükséges számú támogató aláírások birtokában lévő Tőkés Lászlónak immár nem érdeke közös listára kerülni az RMDSZ jelöltjeivel együtt. Valószínű, hogy az RMDSZ ismét a kizárást alkalmazza majd. /Borbély Tamás: Döntések. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Az Erdély és Magyarország, egy nemzet két ország című konferencián Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, az EU csakis tagállam-szinten kívánja megoldani a kisebbségvédelmet. Nincs fogalma a helyzet súlyosságáról, nagyságáról. Mindig el kell mondani, hogy nem bevándorlási problémáról van szó. Ennek ellenére hasznos, ha Brüsszelig elhallatszik az autonómia vitája, mert így Bukarest is jobban felfigyel a kérdésre. Az EU-ban 1993-ban merült fel először a kisebbségvédelem fogalma. Az EU 2004-től a hagyománnyal rendelkező kisebbségek felé az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elveit képviseli. Gál Kinga a két elv mellett a közösségi tulajdon fontosságát hangoztatta. Gál Kinga kifejtette: nem lehet az RMDSZ-t megkerülve hatásosan felvetni az autonómia kérdéseit. Toró T. Tibor képviselő előadásában a kisebbségi törvény tervezetéről számolt be. Jelenleg a törvénytervezet nem nyújt semmiféle költségvetést, elodázza a választott testület kérdését, de leszögezi az oktatás, művelődés és a közszolgálatiság döntési jogköreit. Bakk Miklós politológus nemzetkoncepciókról, nemzetdefiníciókról tartott előadást. /Mihály Zsombor: Érdekérvényesítésünk a mi feladatunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Páskándi Gézára emlékeztek a hét végén szülőfalujában, Szatmárhegyen. Az 1995-ben Budapesten elhunyt író, költő, drámaíró születésének 74. évfordulóján – akárcsak a korábbi években – a helyi általános iskola diákjai Páskándi-műveket adtak elő. Megkoszorúzták a községközpontban felállított szobrát, valamint a szülőház falán elhelyezett emléktáblát. Muzsnay Árpád, az ünnepséget szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke és Juhász Károly, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke – az író kultuszának ápolására buzdították a helybélieket. Az ünnepségen megjelent az író özvegye, Páskándiné Sebők Anna is, aki új kiadású Páskándi-köteteket ajándékozott a szatmárhegyi iskola könyvtárának. /Babos Krisztina: A leghíresebb szülött. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Május 25-én Kolozsváron Kónya-Hamar Sándor EP képviselő mutatta be a Romániai Magyar Évkönyv 2006 c. kiadványt. Szerinte a kötet tematikai szerkezete jó, hiszen tartalmaz minden kérdéskört, amely tavaly foglalkoztatta a magyar társadalmat. Érdemes lenne angolra, franciára, románra stb. lefordítani ezt a könyvet, amelynek értékes tanulmányai felhasználhatók a jövőben. Az RMDSZ tizenhét évnyi kirakatpolitikájából hiányzik a településstratégia – újjá kell építenünk saját közösségünket, szögezte le a képviselő. Bodó Barna, a sorrendben hetedik ilyen kiadvány főszerkesztője elmondta: a múlt év decemberére tervezett megjelenés anyagi okokból késett meg, amiért tíz tanulmányt a szerzők visszavontak és máshol jelentettek meg, de sikerült azokat pótolni, ami a közösségben rejlő potenciált igazolja. A magyarországi támogatási rendszerre jelenleg nem lehet számítani, a jövőben a kiadási költségeket önkormányzati és vállalkozói szponzorálásból próbálják előteremteni. Az eseményen társszerkesztők (Somai József, Bakk Miklós) és néhány tanulmány szerzője voltak jelen, akik a soron következő kiadványról beszéltek. /Ördög I. Béla: Tavalyi erdélyi tükörképünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Legalább két kérdésben sikerült egyezségre jutni május 28-án a Traian Basescu államfővel konzultáló pártvezetőknek: az alkotmány módosításának, illetve a stabil kormánytöbbség kialakításának szükségességében. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy egyértelműen támogatják a jelenlegi alkotmány megváltoztatását. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt nyilatkozta: Traian Basescu és a PSD egyetért abban, hogy stabil kormányra van szükség a jelenlegi választási ciklus végéig. Geoana szerint az előre hozott választásról folyó tárgyalások nem aktuálisak. Markó Béla RMDSZ-elnök az egyéni körzetes választás helyett egy preferenciális választási rendszer bevezetését javasolta a találkozón. Az átvilágítási törvény kapcsán Markó Béla megismételte: az RMDSZ támogatja a jogszabály minél szigorúbb formában történő, gyors elfogadását. Álláspontja szerint a törvénynek vonatkoznia kell az egykori Román Kommunista Párt összes tisztségviselőjére, az elnyomó rendszer tagjaira. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke kijelentette, tekintettel a népszavazás eredményeire, a miniszterelnöknek távoznia kell. /Farkasszemet néztek Traian Basescuval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Traian Basescu elnök pünkösd napján, Nagyszebenben, az ünnepi szertartás után a katedrálisban a főpap oldalán ájtatoskodó hangnemben kijelentette, hogy a május 19-i referendum eredménye isteni elrendelésnek számít, merthogy a románok Isten akaratának tettek eleget, amikor túlnyomó többségükben mellette tették le voksukat. Markó Béla, az érdekvédelmi szervezet elnöke gyakori és a magyarság számára létkérdéseknek számító ügyekben való hallgatásával szerezte meg a miniszterelnök-helyettesi széket, amelyről most éppen felemelkedni szándékozik. Nem jutott eszébe, hogy szorosabb kapcsolatot létesítsen választóival, állapította meg a lap munkatársa, Németh Júlia, hogy határozottan kiálljon az erdélyi magyarságot érintő kérdések, a kisebbségi jogok törvénybe iktatása, az autonómia és a Bolyai Egyetem visszaállítása, az államilag támogatott magyar felsőfokú oktatás ügye mellett. Minderre jó lehetőség kínálkozott volna az Európai Unióban való felvétel előestéjén. Az RMDSZ belpolitikai hitelét akkor vesztette el, amikor első kormányzása idején az állami magyar egyetem ügyében vívott csetepatéban a kormányból való kilépéssel riogatott, miközben a miniszteri bársonyszékekhez való görcsös ragaszkodásról tett tanúbizonyságot. Azóta minden romániai párt számára nyilvánvalóvá vált: az RMDSZ feltételeit nem kell komolyan venni. Az a cinikus magatartás, amellyel évekkel ezelőtt az önálló magyar egyetemi oktatás ügyét a vezetőség az egyetemi autonómiára való hivatkozással egyetemi belügyként próbálta tálalni, most visszaütött. A multikulturálisnak kikiáltott Babes-Bolyain a magyar feliratokat kiakasztó adjunktusokat ki lehetett tenni az egyetemről, anélkül, hogy a tanügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes ezt határozott kiállással ellensúlyozta volna. Mindazt, amit a magyar egyetemi oktatók az utóbbi évtizedben többször is kezdeményeztek, az RMDSZ, az „érdekvédelmi” szervezet hitelteleníteni igyekezett. A sajtóban, hivatalos lapjában is. /Németh Júlia: Isteni elrendelés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Az RMDSZ nem fogja támogatni a demokraták /PD/ által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hozzátéve: „nem lenne erkölcsös, hogy a kormány ellen szavazzunk, amikor a kormány tagjai vagyunk”. Markó közölte, a jelenlegi kormány legfeljebb a PSD támogatására számíthatna egy parlamenti többség létrehozásában. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e aláírni a PSD-vel egy protokollumot a többség kialakítása érdekében, Markó azt felelte, ezt elsősorban a kormánykoalícióban kell megtárgyalni. /Nem támogatja az RMDSZ a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A normalitás kezdetét jelentheti az államfővel folytatott konzultáció – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes. A megbeszélésen a közigazgatás hatékonyabb működéséről, a bürokrácia csökkentéséről, a decentralizációs folyamat felgyorsításáról volt szó. Az RMDSZ támogatja átvilágítási törvény mihamarabbi parlamenti elfogadását. Markó Béla fontosnak tekinti az alkotmány módosítását is. Az RMDSZ sem zárkózik el az előrehozott választások megrendezésétől, de nem ez lenne a megfelelő megoldás. /Az RMDSZ alkotmánymódosítást szorgalmaz. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Doru Tulus, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) ügyésze tájékoztatást kért a szenátus állandó bizottságától arról, hogy Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora hogyan szavazott egy törvénytervezet esetében. Vacaroiu szerint a kérdést megvitatták az állandó bizottságban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a DNA ügyészének kérése hivatali visszaélésnek tekinthető. Mindenkinek jogában áll úgy szavazni, ahogyan azt a lelkiismerete diktálja. /Verestóyt támadja a DNA. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A képviselőház jogi bizottsága május 29-én vitatta meg a Kelemen Atilla és képviselőtársai által beterjesztett törvénytervezetet, mely átlagosan ötödére csökkentette volna az erdőtulajdonosok vadásztatásból származó bevételeit. A bizottság módosította a nagyvadak listaárait, amelyek a bérleti díj kiszámításának is az alapját képezik. A javasolt értékek immár nem ötödére, hanem csak harmadára csökkentik a vadászati díjat, ez kedvező az erdőtulajdonosoknak. Az RMDSZ-képviselők arra a következtetésre jutottak, hogy a törvénymódosítás során elsősorban az erdőtulajdonosok szempontjait kell szem előtt tartani, de a vadásztársaságok tevékenységét sem szabad megbénítani. /Gazda Árpád: Átírták Kelemen listáját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A táblabíróság felfüggesztette a székelyudvarhelyi választás időpontjáról /június 3./ szóló kormányhatározatot, továbbá az RMDSZ-t sem fogadta el érdekelt félként, elutasítva belépését a perbe. Emiatt leghamarabb csak a 2008-as helyhatósági választásokkor lesz önkormányzata Székelyudvarhelynek. Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke győzelemként értékelte a táblabíróság ítéletét. Sajnálattal vette tudomásul a táblabíróság döntését Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyenlő létszámú RMDSZ és polgári frakció között kialakult, a döntéshozatalt ellehetetlenítő patthelyzet miatt gyakorlatilag 2005 decembere óta nincs önkormányzata Székelyudvarhelynek, törvényesen azonban csak 2006 júniusában oszlott fel a testület. /Kovács Csaba: Választás csak jövőre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke kifejtette, megérti azokat, akik felháborodnak, hogy egyáltalán nem vagy az igényeltnél kevesebb támogatást kaptak. Azonban a MÚRE nem a szerkesztőségek pénzügyi érdekeit képviseli, hanem az újságírók szakmai érdekeit. Ambrus szerint a MÚRE viszonya az RMDSZ-szel korrekt. A MÚRE nem az RMDSZ társult szervezete. Arra a kérdésre, hogy mennyire korszerű, mennyire szabad az erdélyi magyar sajtó, Ambrus leszögezte, annyira korszerű és szabad, amennyire korszerű és szabad az erdélyi magyar társadalom egésze. Ma Romániában minden vélemény nyilvánosságra kerülhet és kerül is. /Bögözi Attila: Erkölcs és sajtópolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Szilágyi Zsolt kampányfőnök szerint az őszi választásokon egyértelműen Tőkés Lászlónak van nagyobb esélye. Tőkés László az egyetlen egyéni jelölt, az erdélyi magyarok jelöltje. Nem vonatkozik rá az ötszázalékos küszöb. Tőkés Lászlónak az összes szavazatok mintegy 2,8-2,9 százalékával mandátum jut, szemben az RMDSZ 5 százalékával. Tőkés László több ízben járt Brüsszelben, nagyon jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Világosan látja, hogy az RMDSZ külpolitikája a magyar nemzeti közösség képviseletében minimális. Az RMDSZ minden lehetőséget elmulasztott, amely a magyarság számára az uniós csatlakozáskor kínálkozott. Köszönetet kell mondani a Fidesz EP-képviselőinek, akik az RMDSZ hangsúlyos képviseletének hiányában felvállalták az autonómia, a szubszidiaritás, az önkormányzatiság, az egyházi javak, a Bolyai Egyetem képviseletét. A nemzeti oldal pénztelenséggel küzd. A pénzt az RMDSZ kezeli. Szilágyi Zsolt szerint csak akkor van esélye a változásnak, ha a területi elnökök és a felelős tisztségviselők is elfogadják azt, hogy az erdélyi magyar emberek véleménye nem egyezik az ő véleményükkel. Az RMDSZ-ben nagyon sok tisztességes ember van: Tőkés Lászlót is nagyon sok RMDSZ-tag támogatta. /Makkay József: Tőkés Lászlónak elég lenne 200 ezer szavazat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Bulevardul Cetatii sétány – áll a Marosvásárhelyen újonnan kihelyezett utcanévtáblán, amelyet kétnyelvűnek szánt a helyi önkormányzat. Az RMDSZ-frakció a tanács ülésén akar elégedetlenségének hangot adni. Az RMDSZ-es városatyák szerint Dorin Florea polgármester és hivatala sorozatosan megtagadja a határozatba foglalt kétnyelvűség alkalmazását. A Vár sétány kétnyelvű utcanévtáblájának a kifüggesztéséről például már két éve döntött a tanács, s csupán a civil szervezetek többszöri felszólítása után helyezték el a táblát, amely ráadásul nem is tartalmazza az utca magyar elnevezését. Az általa aláírt és közzétett hirdetésekben Dorin Florea következetesen a korábbi elnevezést, a Ion Antonescu tábornok utcát használta. Benedek István frakcióvezető úgy vélekedett, amennyiben a polgármesteri hivatal nem hajlandó betartani az önkormányzati határozatot, az RMDSZ feljelentést tesz a közigazgatási bíróságon. /Szucher Ervin: Egynyelvű a kétnyelvűség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Traian Basescu államfő május 30-án mondott parlamenti beszédében támadta, törvénytelennek nevezte, majd távozásra szólította fel a Tariceanu-kormányt. Azt is felrótta a honatyáknak, fölöslegesen költöttek a népszavazásra, továbbá felszólította őket, hogy „hagyjanak fel a demokratikus improvizációval”. Az államelnök beszédében szembesítette a parlamentet a május 19-i népszavazás eredményeivel, és hangsúlyozta, a parlamenti pártok elnökei elmulasztották levonni a szükséges következtetéseket, vállalni a bukás felelősségét. Úgy vélte, a sikertelen népszavazás után a kormánynak le kellett volna mondania, és meg kellett volna szervezni az előre hozott választásokat. Túllépte alkotmányos hatáskörét az államfő – mondta a parlamenti beszédről Frunda György RMDSZ-es szenátor. Frunda szerint az államfő szándéka csupán a honatyák provokálása volt. Alkotmányellenesnek nevezte az államfői beszédet Crin Antonescu PNL-alelnök is. A romániaiak több mint fele, 54 százaléka vélekedik úgy, hogy le kell mondania tisztségéből a Traian Basescu államfőt felfüggesztő 322 parlamenti politikusnak, mert a referendum megerősítette tisztségében az elnököt – derül ki a felméréséből. /Basescu: távozzon a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Ötödik próbálkozásra sem sikerült bejegyezni a székelyföldi önkormányzatok szövetségét a sepsiszentgyörgyi bíróságon. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzését ezúttal az akadályozta meg, hogy két háromszéki önkormányzat /a szentkatolnai és nagyborosnyói/ visszavonta a társulásra vonatkozó határozatát. György Ervin Kovászna megyei prefektus kiderítette, hogy a két település önkormányzata közel két hónapos késéssel válaszolt a prefektúra február 28-i felhívására, amely a téves határozatok visszavonására vonatkozott. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozásáról tavaly decemberben döntött mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es elöljáró azzal a céllal, hogy az önkormányzatok együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. /Kovács Zsolt: Társulási kudarc. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi vezetősége (ebben ez esztendőben is) visszautasította a Magyar Polgári Szövetség vezetőinek felkérését, hogy legyen társszervezője a trianoni szerződés aláírásának évfordulóján tartandó megemlékezésnek. Tóth Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke kijelentette: tekintve, hogy az MPSZ az utóbbi időben folyamatosan támadta az RMDSZ-t, nehéz elképzelni, hogy a két alakulat jelenleg együtt szervezzen bármilyen eseményt. Tóth Birtan Csaba azt is elmondta: nem hiszi, hogy helye van a Magyar Polgári Szövetség által javasolt megemlékezésnek, úgy vélve, hogy “a múltbeli sebeket nem lehet begyógyítani”, és a magyar közösség fejlődését más utakon kell megvalósítani. /“Trianoni vita”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Traian Basescu államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdagodott meg. A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által összeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő). Verestóyt tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. Verestóy RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány – amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus – 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól 1989-ig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik. /Pataky István: Vizsgálják az RMDSZ oligarcháját. = Magyar Nemzet, máj. 31./

Ioan Corodan nagy-romániás szenátor nemrég a felsőházban elhangzott kijelentése keltette fel az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) érdeklődését Verestóy Attila iránt. Corodan állítása szerint az RMDSZ politikusa és néhány társa a szenátusban szerzett információit a tőzsdén hasznosította. Következésképpen Verestóy 19 perc alatt 10 millió eurót nyert, állította a sajtó. A DNA tájékoztatást kért a szenátustól a Befektetési Társaságokban (SIF) birtokolt részvények számának korlátozásáról szóló törvény vitájától. Az ügyészek elsősorban Verestóy Attila iránt érdeklődtek, aki a SIF-részvényekkel rendelkezik, és így az érdekellentét gyanúja merül fel. Verestóy Attila elmondta: Ioan Corodan szenátor felszólalásában tényszerű állítások nem hangzottak el, a nagy-romániás szenátor által emlegetett 200 millió eurós nyereség légből kapott. A szenátor hangsúlyozta: az, hogy a szóban forgó napon ő is adott el részvényeket, ez csak véletlen egybeesés.; Verestóy gyanúsnak tartja, hogy éppen a „kampány hevében” nyitnak dossziét, amelyben egy tőzsdei manőver kedvezményezettjeként tüntetik fel. Verestóy hangsúlyozta, mindezek puszta rágalmak, amelyekkel nem csak őt, hanem még jónéhány RMDSZ-es politikust próbálnak meg lejáratni. /Kiss Bence: Verestóy: „Ha valaki nyert a tőzsdén, nem én voltam”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

RMDSZ-es hírforrások megerősítették: ,,puccs készül a szervezeten belül”, tizenkét év óta először talán szembefordul a szövetség Markó akaratával. Bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek az elnök ellen, és megpróbálják megtorpedózni Kelemen Hunor ügyvezető elnöki kinevezését. E folyamatban határozottan lépnek fel az erdélyi magyar liberálisok, élükön Eckstein-Kovács Péterrel, aki szerint itt az ideje, hogy átvegye a vezetést egy új, még nem kompromittálódott csapat. Eckstein váratlanul határozott fellépésére az RMDSZ részéről meg is érkezett a válasz: a liberális szenátornak megvolt az esélye versenyre kelni a jelenlegi elnökkel az aradi kongresszuson, de nem vállalta a megmérettetést, írta az A 7 című internetes lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

Márton Árpád, az RMDSZ-képviselők frakcióvezetője sajtótájékoztatón kijelentette, az RMDSZ továbbra is akar területi autonómiát, de ezt másként akarja elérni, mint a Magyar Polgári Szövetség. „Nem fogjuk felhasználni a Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök által javasolt retorikát sem” – mondta Márton Árpád. „Úgy véljük, Székelyföld területi autonómiája nagyon fontos kérdés, amit a térség magyar lakosságának többsége támogat”, tette hozzá. /Márton Árpád: Autonómiát, de másként, mint az MPSZ. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

Az RMDSZ mondjon le mindenféle autonómiatámogatásról, a népszavazás eredményei azt tükrözik, hogy a romániai magyarság nem mozgósítható ilyen céllal, nem radikalizálható, sokkal fontosabbnak tartja a korrupcióellenes küzdelmet –mondta Traian Basescu államfő május 28-án a Cotroceni-palotában az RMDSZ vezetőivel folytatott tárgyaláson, állította az ott jelen levő Márton Árpád képviselő. Elmondása szerint felvetették, hogy Szász Jenő, az MPSZ elnöke szintén az autonómiáiért harcol, de Basescu kifejtette, hogy ugyanezt világosan megfogalmazta Szász Jenőnek is tavalyi udvarhelyi látogatásán. Elmondta, ugyanannyi autonómiája lesz Székelyföldnek, mint Caracalnak. Márton Árpádnak meggyőződése, Traian Basescu csak azért támogatná az MPSZ-t, hogy megakadályozza az RMDSZ parlamenti bejutását, és elérje, hogy képviselet nélkül maradjon a romániai magyarság. /Farkas Réka: Basescu az autonómia ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./