Április végén Tiszafüreden jótékonysági koncertet szerveztek a testvértelepülés, Majláthfalva iskolájának udvarára tervezett bentlakás támogatására. Az eseményre Stoicu Lucian vingai polgármester vezetésével 42 tagú küldöttség utazott, köztük Lengyel Péter vingai iskolaigazgató, majláthfalvi pedagógusok, a szülők küldöttsége, a Pro Majláth Egyesület vezetősége, a helybeli RMDSZ, illetve a községi tanács küldöttsége. Varga Mihály /Fidesz/ országgyűlési képviselő, volt pénzügyminiszter, a rendezvény védnöke. /Tiszafürediek a majláthfalvi kollégiumért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Büntetőjogi vizsgálatot kezdeményezett a főügyészség Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter ellen, aki politikai indíttatásúaknak tartja a nyomozók vádjait. Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfő arra kérte a főügyészt, hogy őt is tájékoztassák, amennyiben a nyomozás ideje alatt újabb, a miniszter esetleges bűnösségét bizonyító elemek kerülnek felszínre. Nagy Zsolt sérelmezte, hogy a médiából kellett értesülnie az ügyében történt fejleményről. Kifejtette: az ügyészségi vizsgálat két nappal azután kezdődött el, hogy az RMDSZ nyilvánosságra hozta álláspontját a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazással kapcsolatban, vagyis hogy nem támogatják Basescut. /Büntetőjogi vizsgálat Nagy Zsolt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Május 4-én megnyílt Kolozsváron a kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia /MIDAS/ megnyitója, melyen Európa minden tájáról csaknem 30 kisebbségi kiadvány képviselője jelent meg. A megnyitón a MIDAS elnöke, Toni Ebner, majd annak főtitkára, Günther Rautz is üdvözölte a résztvevőket. Ezek után a rendezvény illusztris vendége, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke, Habsburg Ottó tartott előadást. /Habsburg Ottó: Ne ismételjük meg a múltbéli hibákat. Kolozsváron elkezdődött az idei MIDAS konferencia és közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A MIDAS konferencián a romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái című programponton Markó Béla RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese a kormányülés miatt nem lehetett jelen, helyette Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke értekezett a témában. A német kisebbséget Zeno Pinter, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese képviselte. Az RMDSZ a parlamenti demokráciában látta a konfliktuskezelés legfontosabb eszközét, szögezte le Takács Csaba. Kitért arra, hogy a Babes–Bolyai Egyetemen még katedrai szinten sincs biztosítva az önállóság. Az RMDSZ továbbra is küzd a felsőoktatás önállóságáért. /Köllő Katalin: Kisebbségi politikai és kulturális perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke előadásában felvázolta mindazt, ami a kisebbségi jogérvényesítés terén az elmúlt 17 évben történt. Az anyanyelven történő oktatást szabályozó tanügyi törvényt és anyanyelvhasználatot a közigazgatásban szavatoló helyhatósági törvény jelentőségét emelte ki. A tanügyi törvény továbbra is megszorító intézkedéseket tartalmaz /Románia történelmének és földrajzának román nyelven történő oktatása, az állami magyar egyetem ügye/. A kisebbségi törvényre parlamenti elfogadására nincs politikai akarat. Markó Attilára államtitkár, a Kisebbségi Hivatal vezetője kifejtette, a gyakorlat nem követi minden esetben a törvényt, Románia adós a kisebbségi jogok érvényesítésével. A közigazgatásban például 70-80 százalékban helyezték ki a nemzeti kisebbségek számára szimbolikus jelentőséggel bíró két- vagy háromnyelvű táblákat. Kolozsváron ezek hiányoznak, a helyi vezetés még mindig ellenségesen viszonyul a többnyelvűséghez. /Székely Kriszta: Kisebbségi jogok: hiányosságok az alkalmazás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Bemutatkozott a MIDAS konferencia résztvevői előtt a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két szervezet ismertette alakulásának körülményeit, célkitűzéseit. Kiderült, hogy Romániában eddig csak a magyar sajtóban létesültek ilyen kiadói, illetve szakmai szervezetek. A szervezetek után röviden bemutatkozott még a romániai német kisebbség lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung für Rumänien, illetve két megyei napilap, a Maros megyében megjelenő Népújság, és a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék. /E. -R. F. : Bemutatkozott az erdélyi kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót mutatott be romániai magyar közösség vallási életéről, ezt angol és román nyelven is közölte. Romániában a román többség zömmel görögkeleti vallású. Ez a felekezet évtizedeken keresztül – egyfajta államvallásként – kiváltságos helyzetben volt. A románok között jelentős volt a görög rítusú katolikusok száma, ezt a felekezetet a kommunizmus idején törvényen kívül helyezték, templomaikat elkobozták, és a görögkeleti felekezetnek adták. A hívek egy része beolvadt a „nemzeti” egyházba, de sokan római katolikus hitre tértek. A románság keretében jelentős teret hódítottak az újprotestáns felekezetek is. A magyar lakosság zömmel a négy történelmi egyház híve, lélekszám szerinti sorrendben: református, római katolikus, unitárius ás evangélikus-lutheránus. Az újprotestáns felekezetek közül a magyarság körében a baptisták, illetve a hetedik napot ünneplő adventisták közössége számottevő. Az újság bemutatta a magyar lakosság hitéletét, felvázolva az egyes történelmi egyházak múltját. A Római Katolikus Egyházat illetően a kommunizmus idején az egyházi vagyont elvették, számos papot, püspököt bebörtönöztek, többen ott haltak meg. Megkísérelték létrehozni a Rómától független állami egyházat, de ez nem sikerült. Az ellenállás vezéralakja Márton Áron püspök megjárja a kommunista börtönöket, majd évekig házi őrizetben volt. Ő már a második világháború idején felemelte szavát az antiszemita rendelkezések ellen. A rendszerváltozás után lassan, nehezen megindul az ingatlanvagyon visszaszolgáltatása, az egyházi élet fejlődése. Az újság csak az Erdélyi Református Egyházkerületet mutatta be, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületetről nem adott számot. A kommunisták az egyházak iskoláit, intézményeit államosították. Az 1989-es változást követően lassan halad az államosított javak visszaadása. Ennek ellenére előbb Kolozsváron sikerült újraindítani a református kollégiumot, majd Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen is indultak református osztályok, állami középiskolák keretében. Az Evangélikus Lutheránus Egyház jelenleg mintegy 32 500 tagot számlál. Az istentiszteletek látogatottsága megnőtt, megszervezték a vallásoktatást, a diakóniai munkát és a kulturális tevékenységet. Az unitárius vallás az egyedüli magyar, erdélyi alapítású keresztény felekezet. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a fejlődésre, testvérkapcsolatok jöttek létre az angliai és amerikai unitárius egyházakkal. /A romániai magyar közösség vallási élete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ 6/ A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót adott az állami magyar felsősoktatásról Kolozsváron hat állami finanszírozású felsőfokú oktatási intézmény működik, magyar nyelvű képzést csak Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosít. Az intézmény az egykori magyar Bolyai Egyetem, illetve a román Victor Babes Egyetem összeolvasztásából jött létre, és az elmúlt évtizedek során a magyar struktúrák mérete és helyzete sokszor változott. Az egyetem részben politikai nyomásra 1995 óta vállalta fel azt a programot, amit képviselői multikulturálisnak tartanak. A BBTE 21 karából jelenleg 17 biztosít román és magyar, 11 pedig román és német nyelvű képzést. Két karon (a Református-, illetve a Római Katolikus Hittudományi Karon) az oktatás kizárólag magyar nyelven folyik. Az egyetemi szintű képzés 157 szakot kínál (89-et román, 51-et magyar, 14-et német és 3-at angol nyelven). /Állami magyar felsőoktatás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az impériumváltás után, 1918-1919 volt a Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar volt. A második világháború után Bolyai Tudományegyetem néven Kolozsváron magyar tannyelvű egyetem létesült négy karral. 1958-ban a kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a magyar és román egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. A folyamatot Nicolae Ceausescu későbbi államfő és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezette. Az így keletkezett Babes–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. Az 1989-ben lezajlott változások után követelték az önálló anyanyelvű oktatást, de az egyetem kérdésében nem születtek döntések. Az továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot. 1990-ben az erdélyi magyarság tízezres utcai tüntetéseken követelte az önálló romániai magyar oktatási hálózat megteremtését, a magyar tannyelvű állami egyetem újraindítását. 1992 és 1997 között az RMDSZ több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze ugyanezen célok támogatása érdekében. 2001-ben két, még 1998-ban benyújtott, erre vonatkozó törvénytervezetet utasított el a román parlament. 2006 februárjában 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor, köztük 11 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra, melyet Románia elnökének és miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság elnökének címeztek, nem érkezett válasz. Megalakult a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely kül- és belföldön látványos akciókkal próbálja tárgyalásra kényszeríteni az egyetem vezetőségét – mindmáig sikertelenül. Tavaly novemberben a szervezet egyik alelnöke, Hantz Péter az egyetemi vezetés és az adminisztratív személyzet ellenállása dacára magyar nyelvű feliratokat helyezett el három épületben. Ezeket leverték, összetörték és megtaposták, Hantzot pedig társával, Kovács Lehellel együtt, az általános hazai és külföldi tiltakozás ellenére azonnal elbocsátották. /Ercsey Ravasz Ferenc: Kollégiumtól a Babes–Bolyai Tudományegyetemig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A határ menti térségek fejlesztése közös magyar–román érdek, ezt elősegítheti a munkahelyeket teremtő kis- és középvállalatok, infrastrukturális beruházások támogatása – erről beszélt május 5-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szili Katalin elmondta: szó volt a kárpát-medencei magyar képviselők fórumának előkészítéséről. Markó Béla kifejtette, a határ menti együttműködésben, a határokon átnyúló régiófejlesztésben konkrét pénzbeli támogatási lehetőségek is rejlenek. Szili Katalin a Marosvásárhely közelében lévő Nyárádselyére látogatott, ahol több mint ötszáz könyvből álló adományt nyújtott át a helyi magyar iskola könyvtárának. Ez az iskola négy évvel ezelőtt indult újra, huszonhárom esztendeig tartó szünet után. Közös román–magyar érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Az RMDSZ bejelentette, hogy május 19-én mindenki lelkiismerete szerint szavazzon, Irházi János ezt agymosásnak nevezte. Nincs egység az RMDSZ-ben sem. Emlékeztetőül: három és fél éve a szocdemek voltak a mumusok, most meg velük együtt szavaznak az RMDSZ-es képviselők a parlamentben. Az RMDSZ vezetői azt akarják, hogy bármi legyen a végeredmény, ők túléljék a cirkuszt. Az “apró lépések politikája” csodálatos, de csak akkor, ha mi is látjuk, merre haladnak a lépések, jegyezte mg az újságíró. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Nagy Zsolt távközlési miniszter hiányzott a Legfelsőbb Bíróság ügyészsége által május 7-re beütemezett találkozóról, amelyen az ügyészeknek be kellett volna mutatniuk neki az energia-privatizálási dossziéban ellene felhozott vádakat. Az RMDSZ-es minisztert hazaárulással vádolják titkos információk átadása miatt, illetve egy nemzetközi bűnözőcsoport támogatásával. Május 7-én Nagy Zsolt Budapesten tartózkodott egy nemzetközi távközlési szimpóziumon. A kihallgatást május 21-re halasztották. /Elhalasztott kihallgatás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök aláírta Derzsi Ákos államtitkári kinevezéséről szóló határozatot. Az RMDSZ tisztségviselője a Munkaügyi-, Család és Esélyegyenlőség Minisztériumban tölt majd be államtitkári tisztséget. Derzsi Ákos korábban a Bihar Megyei Munkavédelmi Felügyelőség főfelügyelő-helyettese volt. /Új RMDSZ-es államtitkár. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

A Gardianul című lap szerint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, és Markó Béla RMDSZ-elnök részvételével tartott Munkácsy-kiállítás megnyitójára kizárólag „etnikai alapon” hívták meg a vendégeket. Ez nem felel meg a valóságnak, a „Románoknak tilos” című tudósításban mégis az olvasható, hogy az esemény ily módon „kirekesztő” volt. A lapban megszólal Valeriu Tabara demokrata képviselő (aki korábban a szélsőségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpártból lépett át a demokraták soraiba), aki úgy vélte, hogy az ünnepség a román hivatalosságok meghívásának hiányában „sértés” Romániával szemben. Ugyancsak rosszallásának adott hangot Florin Iordache szociáldemokrata képviselő, Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) alelnöke, valamint Nicolae Popa liberális politikus. Valójában a megnyitót megelőző sajtótájékoztatóra a polgármesteri hivatal adatbázisában létező minden újságíró megkapta a meghívót. A múzeumigazgató többször is megkérdezte, ki óhajt románul megismerkedni Munkácsy művészetével, mert a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, lévén erdélyi származású, kiválóan beszél románul. A megnyitón szép számmal akadtak román intézményvezetők, a kiállítást támogató egyik cég román vezetője pedig két elismerő oklevelet is kapott. /”Kirekesztő”-nek nevezték a Munkácsy-kiállítás megnyitóját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

„Ugyanazt az elvet érvényesíti az RMDSZ, amit annak idején Rákosi Mátyásék vallottak: aki nincs velünk, az ellenünk” – jelentette ki a Krónikának Makkay József, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője a Communitas Alapítvány idei sajtópályázatának eredményét értékelvén. A 790 ezer lejes támogatási keret elosztási listája a napokban felkerült a Communitas honlapjára. Az RMDSZ tevékenységéhez kritikusan viszonyuló, anyagi nehézségekkel küzdő Erdélyi Napló sem az idén, sem tavaly, sem tavalyelőtt nem kapott támogatást abból a keretből, amelyet a román költségvetésből az alapítvány a magyar kisebbség kulturális programjaira oszt szét. Ezzel szemben Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilap tavaly húszezer, idén harmincezer lejt könyvelhetett el pályázatai nyomán. A lap főszerkesztője, Szűcs László maga is jelen volt a pénzosztó testületben. Elmondta, nem vett részt az általa képviselt lapokról szóló szavazásokon. A Communitas-forrásból bőségesen merítettek az RMDSZ-közeli napilapok. A Verestóy-tulajdonban levő Új Magyar Szónak, valamint a Népújságnak 15-15 ezer lejes támogatást ítélt meg a testület. A szövetséghez kritikusan viszonyuló Krónika pályázatait elutasították, a szintén kritikus Háromszéknek pedig be kellett érnie kétezer lejjel. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke is problémásnak tartotta a Communitas pénzosztását. Elmondta, a szaktestületben fele-fele arányban vannak aktív újságírók és politikusok, így elkerülhetetlen, hogy a politikai szempontok is megjelenjenek a döntésekben. Kelemen Hunor, a szaktestület elnöke nem válaszolt a Kritika munkatársának telefonhívásaira. /Gazda Árpád: Pártpénzek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Thamó Csaba MPSZ-elnök azzal indokolta lemondását, hogy a diszkriminatív választási törvény miatt az MPSZ nem vehet részt a választásokon, ezért nincs lehetősége a politikai cselekvésre. Dr. Vajna Imre, május 7-én megválasztott udvarhelyszéki MPSZ-elnök nem ennyire borúlátó. Elmondta, hogy újra kell értékelni az MPSZ helyzetét. Nem marad más lehetőség, mint bejegyezni a pártot. Tudják, hogy az RMDSZ mindent elkövet a bejegyzést megakadályozására. /Kovács Csaba: A törvényesség nem alku tárgya. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Óriási sikerrel zárult május 6-án, vasárnap Déván az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) kultúrkaravánja, mely a megyei ifjúsági és RMDSZ-szervezetekkel közösen egy hónap alatt 11 szórványtelepülésre vitte el a kolozsvári Magyar Állami Opera művészeit, a kisbácsi néptáncegyüttest, valamint a sztármeghívottként Dancs Annamarit. A turnét végig nagy lelkesedés kísérte, számolt be Borbély Károly ANT-elnök, a petrozsényi, illetve dévai záró előadáson pedig valóságos örömünnepet ült a közönség. Déván félezernél is többen jelentek meg, szép számban jöttek a környékbeli Csernakeresztúrról, Vajdahunyadról, Rákosdról, sőt Szászvárosról is. Dancs Annamari, a népszerű erdélyi popénekes örökzöld és saját slágerekkel aratott sikert, az ifjabbak táncra perdülve énekeltek kedvencükkel. /Gáspár-Barra Réka: Elsöprő sikert aratott a Kultúrkaraván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Traian Basescu felfüggesztett államfő, miután a BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy „Markó Béla szájon csókolta Corneliu Vadim Tudort”, május 8-án kijelentette: Markó Béla azt kérte tőle, lépjen közbe a korrupcióellenes ügyészségen a költői honoráriuma, illetve a Nagy Zsolt ellen indított ügyészségi vizsgálat kapcsán. Az RMDSZ elnöke határozottan cáfolta, hogy ilyen kéréssel fordult volna Basescuhoz. Elmondta: kétszer tárgyalt Nagy Zsolt ügyéről Basescuval, mindkét alkalommal az államfő tájékoztatta őt a vizsgálat állásáról. Hangsúlyozta: a költői honoráriuma miatt indított előzetes vizsgálatról soha nem tárgyalt Basescuval. Mint ismeretes, Markó a Bookart-al kötött szerződést közel egymilliárd régi lej értékben, amiért a csíkszeredai kiadó néhány évre előre megvásárolta Markó megírandó könyveinek kiadási jogát. Az ironikus megjegyzések sem hiányoztak. Markó például kijelentette: „nem hiszik, hogy Basescu nem mond igazat? Volt már erre példa”. Markó megengedhetetlennek tartja, hogy a kampányban a „dossziék háborúja” folyjon. Rámutatott: olyan információk kerültek birtokába, miszerint az RMDSZ többi törvényhozója ellen is vizsgálat indulhat azzal gyanúsítva őket, hogy etnikai alapon osztogattak pénzt. /B. T. : A kampány fősodrában az RMDSZ. Éles szóváltás Markó és Basescu között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Markó hangsúlyozta, hogy a kettőjük között lezajlott beszélgetéseket – mint az elöljárók közötti megannyi más hivatalos megbeszélést – rögzítették, ezek a felvételek pedig tanúsíthatják, hogy Basescu nem mond igazat. Basescu úgy fogalmazott, hogy Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel együtt azon fáradozott, hogy elkülönítse az igazságügyet a politikum befolyásától. Mint mondta, ez vezetett ahhoz a pillanatnyi koalícióhoz, amelyben az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt karöltve szavazta meg a parlamentben az államfői tisztségből való felfüggesztését. Basescu úgy fogalmazott, leginkább az RMDSZ hozzáállása lepte meg, ezt azonban azzal magyarázta, hogy elutasította az RMDSZ részéről érkező közbenjárási kérelmet. Markó leszögezte, az RMDSZ senkivel sem szövetkezett és egyeztetett arról, hogy milyen álláspontot képvisel az államfő megnyilvánulásaival szemben. /Eldurvult a népszavazási kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Az együttműködés új lehetőségeiről tárgyalt kedden, május 8-án Budapesten Nagy Zsolt, az RMDSZ alelnöke, informatikai és távközlési miniszter Kovács Kálmánnal, az SZDSZ határon túli magyar politikáért felelős vezetőjével. Nagy Zsolt hangsúlyozta, az RMDSZ üdvözli, hogy az SZDSZ határon túli magyar kapcsolatainak először van felelőse. A találkozót követő sajtótájékoztatón elhangzott, nagymértékben segíti a két párt kapcsolatát, hogy mind az RMDSZ, mind az SZDSZ olyan tárcák élén vállal kormányzati szerepet, amelyek elősegítik a két ország fejlődését, modernizációját. Ilyen terület a környezetvédelem, az informatika és az innováció. /Újabb lehetőségek az RMDSZ–SZDSZ együttműködésében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Az irodalmi lapok és folyóiratok mellett elsősorban az RMDSZ-párti napi- és hetilapokat támogatta a Communitas Alapítvány sajtószaktestülete. Idén 790 000 lejt osztottak ki. Egyetlen lej támogatást sem kapott a kritikus Erdélyi Napló és a Krónika. A Háromszék a Roma Szombat mellékletére 3000 lejes támogatást vehet át. 30 000 lejes támogatást kap a Verestóy Attila szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, ennek főszerkesztője, Szűcs László a pénzosztó bizottság tagjaként egy másik, általa szerkesztett lapra, a Várad folyóiratra is szerzett 12 000 lejt. A bizottság másik tagja, Ambrus Attila, a MÚRE elnöke és a Brassói Lapok főszerkesztője nemcsak saját újságának lobbizott 15 000 lejt, de a MÚRE lapjának is 10 000-et. A Tamás Sándor képviselő tulajdonában levő Székely Hírmondó 15 000 lejt kapott. Kelemen Hunor a tulajdonában levő Transindex hírportálnak 25 000 lejes támogatást szerzett, miközben más internetes újságok jó esetben alig pár ezer lejt kapnak az alapítványtól. A napilapok közül a szintén Verestóy tulajdonában levő Új Magyar Szó és a marosvásárhelyi Népújság kapott jelentősebb anyagi segítséget, a Communitas Alapítvány 15 000-15 000 lejjel támogatja mellékleteiket. Az alapítvány ebben az évben is támogatja az irodalmi, művelődési lapokat, a legnagyobb összegeket a Látó, a Helikon, a Korunk és a Székelyföld kapja 40 000-40 000 lej értékben, de 30 000 lej jutott az RMDSZ vezetőségéhez közel állók által szerkesztett Magyar Kisebbség folyóiratnak is. A gyermeklapok közül 15 000 lejt kapott a Napsugár, 10 000-et a Szivárvány, 5000 lejjel támogatják a Cimbora megjelenését. /Farkas Réka: Megfizetik az RMDSZ-hűséget (Kiosztották a Communitas sajtótámogatásait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A május 6-i dévai Művelődési Házban sorra kerülő előadás méltó záró momentuma volt az Országos Ifjúsági Hatóság által támogatott, az RMDSZ, a Besztercei MADISZ, Nagybányai Ifjúsági Szövetség, a Pro Kisbács Egyesület, és a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács összefogásával szervezett Szórvány Karavánnak. A Kolozsvári Állami Magyar Opera előadóművészei operettes-nótás-kabarés előadásukkal minden helyszínen megjelentek, ezt követte a Kisbácsi Hagyományőrző Néptánccsoport előadása, majd a népszerű popénekes, Dancs Annamari slágerei jöttek. Az április 13-án útnak indult, négy hétvégén át zajló Szórvány Karaván nyolc megye 11 településére látogatott el. Közel ötezren tekintették meg az előadásokat a különböző településeken. /Véget ért a Szórvány Karaván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Bagoly Zsolt megnézte Czika Tihamér RMDSZ-es alkalmazott fiatalember blogját, vajon milyen reakciók érkeztek az ő cikkére /Miért vagyunk szélsőjobboldaliak és hogyan ne legyünk azok, Erdélyi Napló, ápr. 25./ Czika ugyanis előzőleg kifejtette, szélsőjobboldali az, aki nemzetben gondolkodik, ismeri történelmét, keresztény, kommunistaellenes, heteroszexuális, nem Gyurcsány-párti, csatlakozik egy szervezethez, magyar gyereket nevel. Bagoly Zsolt azt tapasztalhatta, hogy Czika bologjából az EMI-re vonatkozó bejegyzését valamennyi hozzászólással együtt magyarázat nélkül törölte. Örvendetes, írta Bagoly, hogy egy szélsőséges nemzetellenes liberális töröl egy olyan bejegyzést, melyben azt akarja elhitetni, hogy egy nemzeti elkötelezettségű szervezet szélsőjobboldali, az erdélyi magyarság pedig ezt azért nem veszi észre, mert maga is nacionalista. Bagoly Zsolt ajánl még Czikának további törlésre vagy módosításra szoruló bejegyzéseket. Ilyen a Bibliát profin felállított csapdának nevező bejegyzés, az, mely szerint Kolozsvár „multikulti” volna, továbbá: az Erdélyi Napló Orbán Viktor kihelyezett pártlapja, a székelyföldi autonómiát népszerűsítő portál náci blog, melyben „haldokló erdélyi irodalmároknak és művészeknek” hívja a Sólyom László által március 15-én kitüntetett alkotóinkat, melyben arra szólít fel: vegyék el a március 15-én felvonuló teológusoktól zászlóikat, melyben azt állítja, az egyházi ingatlanokat azért követelik vissza, hogy ismét az egyházfők lehessenek „a megkérdőjelezhetetlen, egyetlen legitim urak…” /Bagoly Zsolt: Visszavont becsmérlés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Az államfő leváltásáról szóló népszavazás igazi tétje, hogy milyen politikai rendszer épül ki Romániában – nyilatkozta Catalin Avramescu politikai elemző, egyetemi tanár. Szerinte Traian Basescut szókimondása miatt menesztették. Nyíltan beszélt arról, hogy az országot egy korrupt oligarchia, a pártelnökök klikkje és az ipari és sajtómágnások alkotta szövetség irányítja. Ugyanakkor a hazai politikai osztály nem annyira Basescu kritikáitól fél, mint a pártok illusztris tagjait célzó korrupcióellenes hadjárattól. Szabályszerű puccs történt. A parlament annak ellenére menesztette az elnököt, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: nem létezik komoly indok, amely alátámasztaná az államfő felfüggesztését. Közben Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a miniszterelnöki hivatalon belül több mint tíz, a pénzügyi és belpolitikában kulcsfontosságúnak számító igazgatóságot hozott létre, és ahelyett, hogy ezek a szakterületek a minisztériumokon belül, parlamenti ellenőrzés alatt működnének, valamennyi a kormányfő személyes irányítása alá tartozik. A jelenlegi konfliktus 2005-re vezethető vissza, amikor nézeteltérés alakult ki a Nemzeti Liberális Párt fő támogatója, Dinu Patriciu olajmágnás vezette kamarilla és Basescu között az előrehozott választások és a korrupcióellenes harc témakörében. Az államfő leváltásáról szóló népszavazás igazi tétje nem Basescuról és az államelnöki hivatal jövőjéről szól, hanem arról, hogy milyen politikai rendszer épül ki Romániában. Az államfővel ellentétben ugyanis a parlament latin-amerikai típusú köztársaságot akar, ahol négy-öt évente, listás szavazás alapján rendeznek választásokat, és a honatyákat mindenfajta felelősség, cselekedet terhe alól mentelmi jog védi. A jelentősebb országos televíziós csatornák és napilapok többsége három személy tulajdonában van, akik közül egy esetében a bíróság kimondta, hogy bűnöző, kettő ellen pedig bűnvádi eljárás folyik. Az RMDSZ-t is egy oligarchia irányítja, amelynek meggyűlt a baja a törvénnyel. Markó Béla gyanús verseskötete, Nagy Zsoltnak a kémbotrányban való érintettsége ügyében nyomoz a korrupcióellenes ügyészség. A többi párt vezetőihez hasonlóan ezért félnek az RMDSZ politikusai is Basescu korrupcióellenes offenzívájától. /Rostás Szabolcs: Lejárt szavatosságú elit. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség korrupcióellenes ügyosztálya (DNA) Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács elnökét és Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektust. Szabó és Riedl ellen bűnvádi eljárást indítottak. A szóvivő sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az Evenimentul Zilei című napilap értesülését, mely szerint Erdei-Doloczki István képviselő és a kormányfőtitkárság államtitkára, Cseke Attila ellen is bűnvádi eljárás indult. Az említett tisztségviselőket azzal gyanúsítják, hogy etnikai és politikai alapon osztottak közpénzeket Szatmár megyei önkormányzatoknak és cégeknek. A bukaresti napilap szerint a szatmári ügyet vizsgáló ügyész Doru Tulusnak a beosztottja, aki a Markó Béla által tavaly kapott feltűnően magas szerzői jogdíj ügyében is vizsgálódott. Az igazságügy-miniszter Tulus felmentését kezdeményezte. Szabó Istvánt tanácselnök elmondta, csak azután válaszol az üggyel kapcsolatos újságírói kérdésekre, ha a vizsgálat lezárult. Nem tért ki viszont az újságírói kérdések elől Riedl Rudolf alprefektus. Nem érti, miért folytatnak ellene is bűnügyi vizsgálatot, hiszen az ő tisztségéhez semmilyen pénzelosztói feladat nem tartozik. Az ügyészségi meghallgatáson azzal gyanúsították, hogy az ő segédletével osztotta Szabó István etnikai és politikai alapon a közpénzeket. Az alprefektus egyetlen példát sem tudott mondani arra, hogy voltaképpen melyek is a kifogásolt pénzátutalások. A pénzátutalásokról a kormány határozott, ezért Riedl nem tartja magát érintettnek. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján úgy vélte, azért folyik vizsgálat a tisztségviselők ellen, mert parlamenti mandátumuk nyújtotta lehetőségeikkel élve, közösségük számára kívántak támogatást szerezni a költségvetésből. /Gazda Árpád: Népes a szatmári lista. Bűnvádi eljárás indult Szabó István megyei tanácselnök és Riedl Rudolf alprefektus ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Május 9-én a szenátus elfogadta a tanügyi személyzet jogállásáról szóló törvény módosítását. Az RMDSZ kezdeményezésére a módosítás értelmében növelni fogják azoknak a tanítóknak a bérét, akik anyanyelvükön oktatnak az elemi osztályokban. Eddig egyforma bérezésben részesültek mind a román, mind pedig azok a tanítók, akik a román nyelv mellett az anyanyelvet, például a magyar nyelvet oktatják a tanulóknak. Mint ismeretes, a magyar tanítók hetente 4 órával többet oktatnak, ezt a tevékenységet pedig a következő tanévtől órabérben fizetik majd ki az érintett pedagógusoknak. /Pluszbér tanítóknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

17 évvel ezelőtt az RMDSZ az erdélyi magyar közösség érdekvédelmi szervezeteként, a demokrácia és a rendszerváltás elkötelezett híveként lépett a politikai porondra. Az első megdöbbenés akkor történt, amikor az RMDSZ Ion Iliescu államelnökségének támogatására szólította fel tagságát. Annak a posztkommunista vezetőnek, aki „szeparatistának” bélyegezte a magyarságot, elindítva ezzel azt az erőteljes nacionalista, magyarellenes hullámot, amely a marosvásárhelyi „fekete márciusi” eseményekben csúcsosodott ki. Gyenge politikai érv, hogy kényszerhelyzetben volt az RMDSZ, mert az ellenjelölt a nagy-romániás Vadim Tudor volt. 2004-ben a téves politikai helyzetértékelés következtében az RMDSZ-vezetés Nastase mellett kampányolt. Hargita megye szenátorai a televízió képernyőjén azzal riogatták Székelyföld lakosságát, hogy ha a PD és Basescu győz, a nacionalista Pruteanu lesz a tanügyminiszter, és akkor jaj a magyar iskoláknak. Az RMDSZ-ben (még mindig) bízó magyar lakosság szót fogadott, és Románia legelmaradottabb vidékeivel együtt szavazott Nastasera. Az eredmény ismeretes. Csúfos bukás. A mindenkori román kormányoknak az EU-s csatlakozás előtt szükségük volt az RMDSZ-re, ezért elnézték az RMDSZ gyors pálfordulását. Markó Béla most Basescu ellen kampányol. Papp Kincses Emese hibás politikai döntésnek tartja, hogy az erdélyi magyarságot újból belekényszerítik egy előreláthatóan vesztes politikai harcba. /Papp Kincses Emese: Különvélemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Szász Enikő, a temesvári magyar társulat igazgatója versenyvizsgán nyerte el tisztségét, a vizsgán alulmaradt Szabó K. István pereskedik. Az igazgató-színművész nem akart nyilatkozni. „Szász Enikő megpróbálja mérgezni a közvéleményt, a levegőt. Megértem, hogy védenie kell az érdekeit, de nem tudom elfogadni, hogy ezt másokat mocskolva tegye” – reagált Demeter András István művelődési minisztériumi főigazgató az általa hallott, a temesvári színházigazgató által terjesztett vádakra. – Azzal vádolt meg a napokban Szász Enikő utódom (Demeter kormánymegbízatása előtt igazgatója volt a temesvári színháznak), hogy RMDSZ-színekben szereplője vagyok egy olyan rendezésnek, amelynek célja a szintén RMDSZ-es személy elmozdítása. Hát, nem tudtam róla, hogy ő az volna. ” Szász Enikő igazgatói pályázatában a jelentkezési feltételként szereplő menedzseri tapasztalatra azt írta, hogy RMDSZ-kampányt vezetett. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester az üggyel kapcsolatban kijelentette: elégedett Szász Enikő színházigazgatói tevékenységével és kiáll a tavaly februárban megtartott versenyvizsga eredményének jogossága mellett. /Gergely Edit, Pataki Zoltán: Botrányrepertoár Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ „Funkcióba helyezték az elvtársnőt” – fogalmazott a Szász Enikő színházigazgató kinevezése ellen pert indító Szabó K. István. Kizáró jelleggel szerepel a versenyvizsga első pontjaként a közintézmény vezetői tapasztalat – az egyik jelentkező, nevezetesen Szász Enikő esetében, a bizottság azonban eltekintett ettől. Ha megismétlik a versenyvizsgát, Szabó K. István újra fog jelentkezni. /P. Z. : Szabó K. : funkcióban az „elvtársnő” Botrányrepertoár Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Már tavaly is hosszas tárgyalások után hosszabbították meg idén április 1-jéig a minoriták Aradon a Máltai Segélyszolgálat bérleti szerződését, most nem hajlandók tovább helyiségeket biztosítani számukra, ezért költözniük kell. Farkas Viktória, a segélyszolgálat vezetője elmondta: az RMDSZ-től kaptak két kisebb helyiséget, ugyanakkor a tevékenységek, rendezvények zöme a gáji Máltai Házban lesz – vázolta a jövőt. Király Árpád főesperes a Nyugati Jelennek elmondta: személyesen többször is kérte Horváth János atyát, engedje meg, hogy a segélyszolgálat a templom udvarában maradhasson, de úgy tűnik, nem hallgatták meg. /(irházi): Mennie kell a Máltai Segélyszolgálatnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Felborzolta a kedélyeket az igazságszolgáltatásban Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter döntése, miszerint visszahívja tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészét, Doru Tulust. Az intézkedés nyomán a szaktárcában kisebb lemondáshullám söpört végig. A DNA nyolc területi egységének nyomozói emelték fel szavukat, szerintük ez az igazságszolgáltatás függetlenségének súlyos megsértésének számít. Chiuariu cáfolta, hogy beavatkozott volna az igazságszolgáltatás dolgaiba. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ különböző tisztségviselőivel szemben megfogalmazott korrupciós vádakról kijelentette: a DNA szintjén boszorkányvadászat indult RMDSZ-es képviselők és szenátorok ellen. Az a szándékuk, hogy a parlament RMDSZ-es tagjai elveszítsék hitelüket. /Forrongás az igazságügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A népszavazás előtt a kampány teljesen eldurvult, mindannyian felelősek vagyunk azért, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A politikai vitát folyamatosan kezdte behelyettesíteni a dossziék harca – ebben alapvető vétke van Traian Basescu felfüggesztett elnöknek, aki előtérbe hozta a titkosszolgálatokat. Basescu kampánybeszédében a magyarság vezetőit támadta, Markó szerint törekvései a magyarság lefejezésére és gyengítésére irányulnak. Amikor megmondták, hogy Basescu ellen fognak szavazni, „rögtön korruptak lettünk”, állapította meg Markó. Basescu azért is magyarellenes, mert az eltelt két és fél év alatt semmit sem tett a magyarok érdekében, a kisebbségi törvény elfogadását pedig megakadályozta, szögezte le Markó. A felfüggesztett elnök Markót is megvádolta azzal, hogy megpróbált nála közbenjárni a saját és a Nagy Zsolt ügyében. Markó megjegyezte: Jó lenne, ha az elnök elővenné az ezekről a találkozókról készült magnófelvételeket. Hozzátette: az ügyészség és néhány román politikus felcsapott versei kritikusának, megpróbálják megítélni, hogy azok mennyit érnek. /Salamon Márton László: „Egy egész közösséget próbálnak megfélemlíteni“ Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a május 19-i népszavazást megelőző kampányról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Okkal kifogásolta Markó Béla, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) és az RMDSZ összefogása az egyik visszatérő motívum Traian Basescu népszavazási kampányában. Azonban 2000-ben, amikor az Adrian Nastase posztkommunista pártját segítette kormányra az RMDSZ, az is az érvek, magyarázatok között szerepelt, hogy nem kerülhet az RMDSZ és a PRM egy táborba. Az egész politikai baloldalon a Basescutól való félelem lett a meghatározó érzés. A magyarországi politikát figyelemmel követő erdélyi magyar ugyanezt láthatta Magyarországon is, ahol a Magyar Demokrata Fórum sodródott a baloldali-liberális koalíció oldalára. Ott az Orbán-fóbia, itt a Basescu-fóbia sorolta egy táborba a természetes ellenfeleket. Csak Nagy-Britanniában, vagy Németországban természetszerű, hogy a miniszterelnök lemond, ha támogatottsága meggyengülésének jeleit látja. Kelet-Európában azonban a kormányfők akkor is megpróbálják kihúzni a mandátum végéig, ha tisztségükben megsemmisültek. /Gazda Árpád: Határokon átívelő fóbiák. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A május 19-i referendum után a tanügyi, jogi és emberjogi bizottságok jelentése nélkül tűzhetik napirendre a kisebbségek jogállásáról rendelkező törvényt a képviselőházban – jelentette ki Bogdan Olteanu, az alsóház liberális elnöke. A közel két éve megrekedt jogszabály sorsáról május 10-én egyeztettek a képviselőház állandó bizottságában. Az egyeztetést az RMDSZ kezdeményezte. Azt javasolták az RMDSZ-nek, hogy kezdeményezzen politikai tárgyalásokat a pártok frakcióvezetőivel annak érdekében, hogy a törvényt támogassák az alakulatok. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton (PRM) kívül valamennyi alakulattal kész egyeztetni a kisebbségi törvényről. /Farcádi Botond: Ultimátum a bizottságoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A romániai magyar felsőoktatás kérdése is szóba került azon a közmeghallgatáson, amelyen Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztost hallgatta meg a Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő elnökletével felállt nemzeti kisebbségügyi csoport Brüsszelben. Tabajdi aktívabb fellépésre sürgette Orbant a többnyelvű felsőoktatás valamint a Babes–Bolyai-ügy kapcsán. A biztos szerint a portfóliója magában foglalja a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét kérdésekben, így a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében a szubszidiaritás alapján a döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Gál Kinga fideszes képviselő ellentmondásosnak találta Leonard Orban álláspontját, leszögezve: a kisebbségi kérdés nem közösségi kompetencia, de nem is belügy a koppenhágai kritériumok elfogadása óta. A meghallgatáson az RMDSZ három EP-képviselője is részt vett, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem kapcsán az állami magyar egyetem szükségességét hangsúlyozták. /Balogh Levente: Nem belügy a nyelvhasználat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./ Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa közmeghallgatásán részt vett mindhárom RMDSZ-es európai parlamenti képviselő – dr. Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Kelemen Atilla felszólalásában elmondta, hogy egy olyan soknyelvű országban, mint Románia, ahol 18 kisebbségi szervezet van a parlamentben képviselve, és ahol a magyar kisebbség jelentős számarányban él, természetesnek tartaná, hogy létezzen egy állami magyar egyetem, amely a magyar anyanyelvű polgárokat szolgálja. – Leonard Orban a több irányból érkező kényes kérdéseket válasz nélkül hagyta. /Dr. Kelemen Atilla: Romániában szükség van egy állami magyar egyetemre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

„Ha Traian Basescu felfüggesztett államfő Sepsiszentgyörgyre jönne, és támogatásáról biztosítaná a területi autonómia-törekvéseket, akkor a népszavazáson Basescu tisztségében való megmaradása mellett szavaznék” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Antal tévesnek nevezte a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) álláspontját, hangsúlyozva: nem szabad félrevezetni a székelyföldi lakosokat azzal, hogy Basescu támogatni fogja az autonómia-törekvéseket. /Megoszló vélemények a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./