Az RMDSZ-nek a május 19-i népszavazással kapcsolatos álláspontját fogalmazta meg május 11-én, Marosvásárhelyen megtartott sajtótájékoztatóján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Kijelentette: Traian Basescu leváltására szavaz a szövetség, s erre hívja fel szavazótáborát. „Nem akarunk mocskolódó kampányt. A referendum tétje nem egyetlen személy, hanem Románia sorsa. Traian Basescu egy autoritárius, a totalitarizmus felé hajló rendszerért száll síkra, amelyben a hatalom egy ember kezében összpontosul” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke leszögezte: „nem tűrjük, hogy magyarellenes kampányt folytassanak”. Markó Béla a Népújság kérdésre, hogy miért nem zárják le a vele szemben folytatott vizsgálatot, kijelentette, egyeseknek nagyon is megfelel, hogy az ügyészségnél minél több embernek nyitott dossziéja. Szerinte megint fölépül egy olyan rendszer, amikor mindenkit megpróbálnak sakkban tartani. Ellene semmiféle vádat nem fogalmaztak meg. Számára megalázó volt, hogy azzal foglalkoznak, hogy sok-e vagy kevés amennyit majd munkáiért fog kapni. Az a honorárium, amelyet annak fejében kapott, hogy öt éven át több könyvét ki fogja adni egy kiadó – első két könyvét a következő másfél hónapban, a harmadikat valószínűleg ősszel adják ki – annyi, amennyit Bukarestben politikusok vagy hozzájuk közel álló emberek látszatmunkákért, ún. consulting-tevékenységért egy hónap alatt kapnak. Az újságíró felhozta, Eckstein Kovács Péter szenátor szerint az erdélyi magyarság zöme Traian Basescu felfüggesztett államelnököt támogatná a május 19-i referendumon. A szenátor szociológiai felméréssel rukkolt elő. Markó erre kifejtette, Eckstein Kovács Pétert becsapták a közvélemény-kutatással. „A mi felméréseink szerint a magyarság többsége támogatja az RMDSZ álláspontját, vagyis azt, hogy igennel kell szavazni Traian Basescu lemondására. ” /Antalfi Imola: Az RMDSZ Traian Basescu leváltására szavaz. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./ A népszavazás előtti kampányban Traian Basescu és az ellene vagy mellette küzdő pártok képviselői személyeskedő vádaskodásokkal tematizálják a „politikai” vitát. Markó Béla RMDSZ-elnök is igen kemény szavakkal bírálta a felfüggesztett államfőt, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy rendkívül súlyosnak tartja, miszerint az ügyészség az elmúlt napokban a szövetség számos képviselője ellen eljárást indított. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten kételyét fejezte ki a Basescu és a PD elleni kampány eredményességével kapcsolatban. /Eldurvult, vádaskodásba, személyeskedésbe fajult a kampány. Markó: Rendkívül súlyos a magyar tisztségviselők elleni ügyészségi eljárás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A felfüggesztett államfő találkozóin, választási beszédeiben a politikai elit romlottságáról panaszkodott. Markó Bélát is emlegette, aki szavai szerint közbenjárását kérte, hogy állítsák le a Korrupciós Ügyészségen az ellene folyó kivizsgálást. Az RMDSZ elnöke mindezt határozottan tagadta. Markó Béla honoráriumügye tavaly kavart vihart. Azon ütköztek meg, hogy amikor az ügy kirobbant, az Markó előbb nem akarta megnevezni a nagylelkű kiadót, majd közhírré tette, hogy a 2004-ben alapított csíkszeredai Bookarttal kötötte meg szerződést 2005 szeptemberében. A cég igazgatója, Hajdú Áron, az Alutus nyomda vezetője, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke a Transindexnek adott interjújában annak idején elmondta, eddig nem adott ki könyveket, de most Markó gyermekeknek és ifjúságnak eddig megírt három és szerződésben vállalt újabb három kötetével forradalmasítani akarja a hazai könyvkiadást és -terjesztést, vonzó irodalmat kínálva úgy, hogy még a létező hazai és magyarországi támogatásokat sem veszi igénybe. A szerződés öt évre szól, a kiadó tulajdonába kerül az ez idő alatt írt minden Markó-mű, és újabb öt esztendőre fenntartja cége számára az említett szerző könyveinek terjesztési jogát. A könyvek nem jelentek meg, dacára annak, hogy az Evenimentul Zilei vizsgálódása szerint a Bookart évi teljes jövedelme 70 százalékát fizette ki Markó-jogdíjakra. A romániai magyar kiadók általában tízmillió alatti összegeket fizetnek egy-egy szerzőnek, legyen az neves irodalmár vagy elismert tudós. (Ennél kevesebb összeget juttatott idei támogatásként az RMDSZ által koordinált Communitas Alapítvány két romániai magyar irodalmi lapnak – Helikon, Székelyföld.) Markó azóta jegyzett könyveit mind más kiadónál jelentette meg. Oligarchaként emlegette Basescu Verestóy Attila RMDSZ-szenátort is, aki törvénytelen erdőkitermelésből, -feldolgozásból gazdagodott meg, s ráadásul – állította az államfő – a Hungastro cég, melynek tulajdonosa, nem épp ortodox eszközökkel jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádat visszautasította. Magyar tisztségviselők nevének meghurcolását Markó Béla szövetségi elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese RMDSZ- és magyarellenes kirohanásnak tartja. Basescuék cáfolják ezt, állítván: az RMDSZ-re és annak legszűkebb vezetésére gondol az államfő, mikor magyar neveket is szájára vesz. /Simó Erzsébet: A magyarokat vagy az RMDSZ vezetőit támadja Basescu? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

A Desire Alapítvány felmérése hibás eredményt hozott – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felkérésére a kolozsvári Desire Alapítvány telefonos közvélemény-kutatást végzett, amely szerint a megkérdezett romániai magyarok 60,5 százaléka nemmel szavazna az elnök felfüggesztésére, és a válaszadók csupán 39,5 százaléka menesztené véglegesen az elnököt tisztségéből. Kelemen Atilla elmondta, az ő felmérési éppen fordított eredményt hoztak. /Kelemen: Az RMDSZ szerint a többség nem Basescu-párti. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa hétvégi Szatmárnémetiben tartott ülésén ugyanazt sérelmezte, amit egy nappal korábban az ÚMSZ-ben megjelent interjúban: a korrupcióellenes ügyészség (DNA) több RMDSZ-tisztségviselő ellen bűnügyi eljárást kezdeményezett azzal a váddal, hogy közpénzből etnikai és politikai alapon juttattak pénzt a magyar közösségeknek. „Oda jutottunk, hogy azt kérik számon rajtunk, amire a választóinktól felhatalmazást kaptunk. Bűnnek számít az is, hogy küzdöttünk, lobbiztunk az erdélyi utak feljavításáért, a magyar települések segítéséért” – fakadt ki Markó Béla. Markó Béla bejelentette, az RMDSZ tájékoztatni fogja az Európai Uniót az esetekről, „ez a helyzet ugyanis már tarthatatlan”. Cseke Attila államtitkár, kormányfőtitkár–helyettes nem érti, hogy „került be a képbe”. Magyarázata szerint feladatköre nem teszi lehetővé, hogy pénzeket irányítson településekre. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető leszögezte, puszta kitaláció az a vád, miszerint az RMDSZ vezetői személyes előnyök elérése céljából lobbiznak azért, hogy a magyarok lakta megyék, települések nagyobb arányban jussanak költségvetési támogatáshoz. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa kiadott nyilatkozatában felkérte a romániai magyarokat, hogy május 19-én vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent az államfő leváltására. /Cseke Péter Tamás, Sike Lajos: Korrupciós vizsgálat a lobbi „jutalma” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A brüsszeli politikusok nyílt aggodalommal beszélnek a romániai helyzetről. Kelemen Atilla – egyike az RMDSZ európai képviselőinek – felszólalt Brüsszelben azon az európai parlamenti meghallgatáson, amelyet az EP nemzeti kisebbségügyi frakciócsoportja tartott, bírálta a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét ellátó biztosnak, Leonard Orbannak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kapcsán tett kijelentéseit. Kelemen Atilla elmondta, hogy hozzászólása előtt Gál Kinga képviselő asszony, továbbá egy észt és egy spanyol képviselő bírálta Leonard Orbant, ezután Kelemen hangsúlyozta, hogy a másfél milliós erdélyi magyarságnak joga és szüksége van egy államilag finanszírozott magyar egyetemre. Leonard Orban minderre nem reagált, nem adott választ a meghallgatáson jelen levő képviselőknek. /Lokodi Imre: Nem jó a régi lemezt hallgatni” Interjú Kelemen Atilla európai parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A Deutsche Welle szerint Markus Ferber európai parlamenti képviselő javasolni fogja az EPP vezetőségének: a román parlamentben tanúsított magatartása miatt zárják ki az RMDSZ-t a politikai alakulatból, amiért Traian Basescu államfői tisztségből való felfüggesztésére szavaztak. „Markus Ferber nem tartozik az Európai Néppárt (EPP) vezetőségébe, és ő az az európai parlamenti képviselő, aki még tett RMDSZ-ellenes nyilatkozatokat 2004-ben is” – reagált Markus Ferber német EP-képviselő kijelentésére Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó többször is nyomatékosított: az RMDSZ Traian Basescu leváltására szavaz, és erre hívja fel szavazótáborát. /G G., B. A. : Hajthatatlan az RMDSZ Basescu menesztésében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Május 21-re kért eljárási javaslatokat Bogdan Olteanu képviselőházi elnök a kisebbségi törvénytervezet további sorsát illetően, a jogszabályt tárgyaló három házbizottság szavazóképes létszámhiány miatt ugyanis már hónapok óta tehetetlen. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kezdeményezésére a jogi, emberjogi és tanügyi bizottságok elnökeinek részvételével vitatták meg a kisebbségi törvénytervezet helyzetét. „Ha az a döntés születik, hogy a törvénytervezetet napirendre tűzzük a képviselőházban, akkor minden politikai frakció elmondhatja, hogy nincs politikai akarat, és lássuk, ki vállalja fel ezt ország-világ előtt” – fogalmazott Márton Árpád. /Gujdár Gabriella: Népszavazás után plénumba kerülhet a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Resicabányán az újabban Magyar Művelődési Háznak nevezett RMDSZ-székházban a Platanus Kulturális Egyesület égisze alatt megnyílt Tóth János fotókiállítása. A kiállítás víztárolókat, faúsztatókat, vízvezető alagutakat, viaduktokat, völgyzárókat, csatornákat, iparvágányokat mutat be. /Makay Botond: Kétszázötvenegy kép és a színes vonalak. Tóth János kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Hangnemet váltott az RMDSZ a népszavazás előtti héten. Érvek Traian Basescu leváltásához címmel huszonegy pontból álló kampányanyagot készített az RMDSZ, elsősorban belső használatra, jelezte Kovács Péter ügyvezető alelnök. Az anyagban szerepel, hogy Basescu a titkosszolgálatok módszereit használja a politikai küzdelmekben, továbbá: az elnök „egyelőre csak a magyarság vezetőit támadja, de készül a magyar közösség közéletből való kisöprésére”. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete pozitív kampányt folytat, tájékoztatott Szabó Ödön ügyvezető elnök. Saját transzparenseket nem készítettek. „Inkább embertől emberig próbáljuk meggyőzni a lakosságot a helyes döntésről” – mondta Szabó. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél a helyi szervezetek képviselői szintén embertől emberig haladva folytatnak felvilágosító kampányt. Kétezer plakátot és tizenötezer szórólapot osztott szét Udvarhelyszéken az RMDSZ területi szervezete, kampánykörutat is szervez. A körúton részt vesz Verestóy Attila szenátor, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, valamint két parlamenti képviselő, Asztalos Ferenc és Antal István is. Az RMDSZ megkezdte a népszavazáson való részvételre buzdító huszonötezer plakát kihelyezését és százhuszonötezer szórólap terjesztését az erdélyi megyékben. Az Igen a demokráciára feliratú lapok önkéntesek segítségével jutnak el a magyar családok postaládáiba. Sepsiszentgyörgyön plakátragasztással, szóróanyag-kiosztással, valamint álláspontját a sajtóban ismertetve folytat kampányt az RMDSZ városi szervezete. A szóróanyag az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének időszakos, Háromszéki Közlöny című kiadványa. Sem Csíkszeredában, sem más városokban nem rendez nagyszabású fórumokat az RMDSZ, amely csupán szórólapokkal és plakátokkal kampányol – mondta el Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík-területi elnöke. Szatmár megyében ezekben a napokban zajlanak a tisztújító közgyűlések. /Kampányfinisre keményít be az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A demokráciát nem lehet annak felfüggesztésével vagy indokolatlan korlátozásával megvédeni – vélte Szent-Iványi István magyar európai parlamenti képviselő a román és bolgár „segítséggel” létrejött szélsőjobboldali frakció féléves megalakulása alkalmából. Cigány- és idegengyűlölők, euroszkeptikusok, bevándorlás- és alkotmányellenesek, holokauszttagadók, homofóbok, bővítésellenesek – csak néhány azok közül a jelzők közül, amellyel az Identitás, Hagyomány Szuverenitás nevű EP-frakciót illették januári megalakulása óta. Kónya-Hamar Sándor, az Európai Néppárthoz tartozó RMDSZ EP-képviselője szerint az ITS- frakció megalakulása óta egyre jobban erősödtek a Romániával és Bulgáriával szemben szkeptikus hangok. Mindenek ellenére sem fenyegeti az EP-et a szélsőséges eszmék megerősödésének veszélye. /Kovács Adrienn: Magyar EP-képviselők a szélsőjobbos frakcióról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Az RMDSZ-nek az Európai Néppártból (EPP) való kizárását kezdeményezi Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője, amiért a szövetség nyíltan szembeszállt Monica Macovei-jel, akit Brüsszel a román igazságügyi reform motorjának tart, és amiért Traian Basescu leváltását támogatja. Mind az RMDSZ, mind a Demokrata Párt (PD) az EPP tagja, ennek ellenére a román államfő felfüggesztésének ügyében a barikád két különböző oldalán helyezkednek el. Toró T. Tibor képviselő szerint Markus Ferber kijelentése mögött a demokraták lényegesen erősebb lobbija húzódik meg. A PD nagy párt, több EP-képviselője van, és valószínűleg még több képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, ezért a Néppárt számára vélhetően fontosabb, mint az RMDSZ. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ vezetősége hibázott, amikor egyértelműen állást foglalt a felfüggesztés kérdésében, amely megosztja a román politikát. Az RMDSZ részesévé vált ennek a politikai küzdelemnek, amelybe megpróbálja belerángatni a teljes magyar közösséget, ez nem szerencsés. Toró akkor is ezt mondta, amikor Markó Béla egyértelműen a Basescu-ellenes koalíció pártjára állt, és akkor is, amikor Szász Jenő pro-Basescu kampányt hirdetett meg. A képviselő csúsztatásnak tartja, amikor az RMDSZ egyes vezetői magyarellenes kirohanásokról beszélnek. Toró a legtisztességesebbnek azt tartaná, ha minden köztisztviselő elmondaná saját érveit, de hozzátenné, hogy a választópolgárok szavazzanak saját lelkiismeretük szerint. /Székely Kriszta: Hibázott az RMDSZ, mert elkötelezte magát. Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Az eredeti tervek ellenére nem foglalt hivatalosan állást az Európai Néppárt (EPP) Brüsszelben ülésező Politikai Bürója a romániai referendumról – tájékoztatott Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, aki az RMDSZ-t képviselte az ülésen. A testület meghallgatta az EPP romániai tagpártjainak – a Demokrata Párt (PD), a Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) és az RMDSZ – álláspontját Traian Basescu államfő felfüggesztésének kérdésében. A PD Basescu visszatérését szorgalmazza, a másik két alakulat az elnök menesztésére buzdítja híveit. /Cs. P. T. : Az EPP nem foglalt állást Basescu-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Elfogadta a képviselőház a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját. Az Európa Tanács (ET) Románia által 12 évvel ezelőtt aláírt dokumentumának ratifikálásáról a szenátus hoz végső döntést. Kedvező szavazás esetén az ország a huszonharmadik lesz az ET-tagállamok sorában, amelyek nemcsak aláírták, hanem be is iktatták nemzeti jogrendszerükbe a chartát. Az Európa Tanács-jogszabályt hallgatólagosan fogadták el a honatyák, a végső szavazás határideje ugyanis május 11-én már lejárt. A Charta vitát váltott ki a képviselőház áprilisi plenáris ülésén, a Nagy-Románia Párt egyes képviselői a nemzetközi dokumentum bizonyos szabályozásainak módosítását is javasolták. A kisebbségi törvénytervezet legelkötelezettebb ellenzője, a demokrata párti Valeriu Tabara a „Charta egészének tiszteletben tartását” ítélte „célszerűnek”. „Nem lehet módosítást eszközölni nemzetközi okmányon, amelyet az Európa Tanács országai ebben a formában fogadtak el” – figyelmeztetett Varga Attila RMDSZ-es képviselő. /Kovács Adrienn: Alsóházi „igen” a Chartára. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

A Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatalosan is bejelentette, vizsgálatot indított Erdei-Doloczki István képviselő, Szabó István, Szatmár megyei tanácselnök, Riedl Rudolf, Szatmár megyei alprefektus és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes ellen. A DNA tájékoztatása szerint 2006 októbere és decembere között Szabó István vádlott Erdei-Doloczki István felbujtására Cseke Attila és Riedl Rudolf vádlottak bűnrészességével, tisztségeikkel visszaélve, pénzt osztott ki az állami költségvetésből Szatmár megye RMDSZ-es polgármesterei által vezetett településeknek. A pénzösszegeket a helyi közösségek által kezdeményezett programok, pályázatok finanszírozására utalta ki az állam, jelentette a DNA. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismételten felháborítónak nevezte, hogy bizonyos RMDSZ-es tisztségviselőket a DNA elé hívnak, és azzal vádolják őket, hogy „politikai vagy etnikai kritériumok alapján” osztottak pénzt a helyi közösségeknek. /Vizsgálat RMDSZ-es tisztségviselők ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) képviselői május 15-én több városban az RMDSZ székházai előtt tüntettek, tiltakozva az ellen, hogy Nagy Zsolt informatikai minisztert nem függesztették fel tisztségéből. Az akció során minden RMDSZ-es irodának átadták Cozmin Gusa-nak, a PIN elnökének Markó Bélához intézett levelét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai jellegűnek nevezte a PIN által szervezett akciót, és úgy vélte: a szavazatok reményében gondolták úgy, hogy „érdemes belekötni a magyarokba”. /Nagy Zsolt menesztését követeli a PIN. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Jogerős ítéletet hozott május 15-én a csíkszeredai törvényszék a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Székelyudvarhelyen a választásokon való indulásával kapcsolatos perben, elutasítva a szervezet fellebbezését. Az MPSZ még januárban próbálta bírósági úton megsemmisíttetni a körzeti választási iroda azon döntését, amellyel kizárták a szövetséget a február 4-ére kitűzött időközi helyhatósági választásokról, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik 25 ezer támogató aláírással. A törvényszék akkor felfüggesztette az ügy tárgyalását, és alkotmányossági vizsgálatot kért az ügyben. Az Alkotmánybíróság április elején hozott ítéletet, amelyben kimondta: nem sérti az alkotmányt a választási törvény támogatói aláírásokra vonatkozó kitétele. A mostani csíkszeredai ítélet nyomán a körzeti választási iroda az MPSZ-t kizáró határozata érvényben marad. Az RMDSZ-t korábban a választással kapcsolatos perekben képviselő ügyvéd, Bíró Enikő szerint az MPSZ nem indulhat Székelyudvarhelyen június 3-án az önkormányzati választáson. Szász Jenő, az MPSZ elnöke viszont úgy ítéli meg, hogy számukra kedvező a döntés. /Kovács Csaba: Zöld út a választásnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

A közvélemény-kutatás Traian Basescu felfüggesztett államfő lehengerlő győzelmét vetíti előre, 70 illetve közel 80 százalékot jósolva. Ion Iliescu, az ellenzéki PSD tiszteletbeli elnöke intézett éles támadást Basescu ellen, akit diktátornak nevezett. Calin Popescu Tariceanu liberális pártelnök, kormányfő is élesen bírálta Basescut. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő arra kérte a magyar választókat, hogy ne szavazzanak Basescura. /Basescu lehengerlő győzelme körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Valószínűsíthető, hogy a népszavazáson a választópolgárok többsége Traian Basescu mellett dönt, hogy térjen vissza hivatalába. Basescunak sem ártana az alkotmány keretébe jobban beilleszkednie. A Basescu-ellenzéknek pedig azon kellene morfondíroznia, hogyan is viszonyuljon a továbbiakban a népszavazás nyomán megerősödött pozíciójú államfőhöz, s milyen tanulságokat vonjon le abból, hogy a legtöbb választó nem pártpreferencia szerint szavazott, hanem elsősorban a korrupció megfékezésére, a kifulladt és erkölcsileg is sok esetben lejáratott politikai elit ellen. Az RMDSZ úgy döntött, arra biztatja választóit, hogy Traian Basescu menesztésére adják a voksukat. Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy az államfő elszabotálta a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvény parlamenti elfogadását, hanem az is, hogy a kampány során az állam elnöke a magyarellenesség fegyverét is bevetette. Ennek köszönhetően kezdett a Basescu által mozgatott Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) bűnügyi eljárást négy magyar politikus ellen azzal a váddal, hogy azok közpénzekből magyarlakta településeket juttattak helyi fejlesztéseket szolgáló támogatásokhoz. Magyarellenességből Romániában még mindig sikerrel lehet politikai tőkét kovácsolni. Basescu kódolt üzenetei, amelyeket az idegengyűlölő szélsőjobboldali csoportoknak küldött, eljutottak a címzettekhez, mert a legionárius jellegű neofasiszta csoportosulások legnagyobbika, A Hazáért Párt (Partidul pentru Patrie) a felfüggesztett államfőt teljes támogatásáról biztosította. Tibori Szabó Zoltán szerint tavaly Budapesten hasonló forgatókönyv vezetett a televízió székházának szétveréséhez és az országtól a külföldieket elrettentő utcai randalírozáshoz. A román értelmiségi elitnek nagy a felelőssége, – bukaresti barátaihoz intézett nyílt levelében évekkel ezelőtt írta Tamás Gáspár Miklós – egyetlen kútból merítenek: a két világháború közötti fundamentalista ortodox és legionárius értelmiség szellemi hagyatékából. /Tibori Szabó Zoltán: Kampánytanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Jobb elnöki alternatíva hiányában Traian Basescu támogatására hívta fel a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezete a romániai magyar választókat. A gyergyószéki szervezet ezzel társult a szervezet sepsiszéki fiókja által kiadott felhíváshoz. Közleményében a gyergyószékiek elítélik az RMDSZ-t, amiért “a posztkommunista Szociáldemokrata Párt, a volt szekusok vezette Konzervatív Párt, illetve a Nagy-Románia Párt oldalán áll” a május 19-i népszavazáson. A gyergyószéki MPSZ felszólítja a választókat, hogy szavazzanak nemmel Basescu lemondatására. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Az RMDSZ-nek lesz egy államtitkára a Művelődés- és Vallásügyi Minisztériumban, nyilatkozta Adrian Iorgulescu tárcavezető. A művelődési tárcának így három államtitkára lesz: Adrian Lemeni vallási ügyekkel foglalkozik, a PNL által kinevezendő államtitkár kulturális ügyekkel, illetve az RMDSZ által kijelölendő, kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár. /Államtitkári tisztség az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Nem vállal újabb RMDSZ ügyvezetői mandátumot Takács Csaba, a leköszönésre a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) legközelebbi, június 9-i ülésén kerülhet sor. Az RMDSZ-es berkekben régóta keringő információt Markó Béla, az RMDSZ elnöke is megerősítette, kijelentvén, hogy Takács kiváló munkatárs volt, és jó barátként válnak el. Ami az utódot illeti, az elnök elmondta: Kelemen Hunor képviselő a legesélyesebb jelenleg az ügyvezető elnöki tisztségre. Az RMDSZ alapszabályzata szerint a szövetségi elnök tesz javaslatot az ügyvezető elnökség tagjaira, az SZKT pedig kinevezi őket. A Transindex hírportál értesülései szerint az ügyvezető elnök azzal indokolja visszavonulását, hogy tizenhét év után már nem képes tartani a tempót, nem tud megújulni, szerinte fiatalabb, dinamikusabb személyre van szükség ebben a pozícióban. Másik fontos funkciójából, a Communitas Alapítvány kuratóriumának az éléről azonban nem távozik. /Távozik tisztségéből Takács Csaba. Kelemen Hunor az esélyes utód. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Vélhetően a nyár közepén új magyar alpolgármestere lesz Kolozsvárnak. Boros János az RMDSZ javaslatára valószínűleg a nyár közepén távozik az alpolgármesteri tisztségből. Mint elmondta, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök lenne a legesélyesebb az üresen maradó tisztség betöltésére. Boros az Országos Lakásügynökség (ANL) több megyét koordináló területi kirendeltségének már jó ideje üresen álló vezetői tisztségének várományosa. Az RMDSZ-nek jelenleg hat helyi tanácsosa van, közülük, csupán László Attila lenne hajlandó vállalni az alpolgármesteri tisztség betöltését. /Lázár Lehel: Boros mégis távozik. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Az erdélyi magyar közösség politikai tagozódása címmel tartott Brüsszelben előadást május 15-én Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti képviselő. Kónya-Hamar kitért az RMDSZ-nek a koncepcióját képező szabadság-ideológiai elemekre, illetve azok össztársadalmi méretekben megvalósuló pilléreire. Hangsúlyozta, hogy a Kolozsvári Nyilatkozatban /1992/ foglaltak tizenhét év után is érvényesek. A politikus következtetése az, hogy „az erdélyi magyarságnak és közképviseleti, érdekvédelmi szövetségének, az RMDSZ-nek vissza kell térnie közösségépítő programjához, és úgy kell azt kiegészítenie a megfelelő gazdaságpolitikai és településpolitikai fejezetekkel, hogy a szülőföldön való maradás stratégiájának lehetőségét kínálja alternatívaként. ” /Ma is érvényes a Kolozsvári Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Polgármesterekkel, önkormányzati tagokkal, RMDSZ-politikusokkal találkozott május 17-én Sepsiszentgyörgyön Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta, esély lenne Románia regionális átszervezésére, ha erős kormány és meggyőző parlamenti többség lenne. Véleménye szerint most kellene előkészíteni a regionális átalakítást, hogy 2009 után megvalósítható legyen. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban úgy véli, szerencsésebb lenne, ha a bizottsági jelentések megszületése után kerülne plénum elé. /Farkas Réka: Markó Béla Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

„Nem kívánom kommentálni” – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor képviselő, arra a kérdésre, milyen elvek alapján osztotta el a Communitas Alapítvány általa vezetett sajtószaktestülete a rendelkezésére álló keretet. Több szerkesztőség úgy vélte, a napilapoknak és hetilapoknak szánt támogatásoknál az RMDSZ-hűség alapján mérlegeltek a pénzosztók. A Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilapnak például 30 ezer lej jutott, a szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló Erdélyi Napló hetilapnak pedig egyetlen lejt sem juttatott a testület. A Verestóy-tulajdonban levő lapokra tett utalás kapcsán Kelemen Hunor cáfolta, hogy a tulajdonosi háttér szerepet játszott volna a pénzosztásban. Arra a kérdésre, hogy miért tűnt támogatandónak az Új Magyar Szó Törvénytár melléklete, és miért utasították el a Krónika hasonló funkciójú Jog-ász mellékletét, ismét a „nem kommentálom” válasz érkezett. /Gazda Árpád: Kelemen Hunor: no comment. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Lázadoznak a civil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével megtartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását. „Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit” – vázolta a helyzetet Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s „elfogadhatatlanul kevés” összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, „akik etnobizniszben gondolkodnak”. Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök „Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz”, és „cinizmus ennek emlegetése”, amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott. Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. „Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van” – mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, de csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A megoldás a civil szervezetek szélesebb körű bevonása lenne. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről. /Irházi János / Kolozsvár: Harc a kisebbségi pénzekért Erdélyben − Egy a buksza! = Heti Világgazdaság, május 19./

Egyes közösségeknek az előnyben részesítése az állami költségvetésből osztott pénzek által nem tartozik az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) hatáskörébe – jelentette ki Ilie Bolojan, a kormány főtitkára a több RMDSZ-es tisztségviselő ellen indított ügyészségi nyomozás kapcsán. Hangsúlyozta: a DNA nem állapíthatja meg a kormány prioritásait, illetve, hogy milyen fejlesztési tervek támogatása indokolt és hasznos. Előzőleg a DNA büntetőjogi vizsgálatot indított több RMDSZ-es központi és helyi tisztségviselő ellen azzal gyanúsítva őket, hogy etnikai alapon osztogattak pénzeket. /A fejlesztési prioritások nem tartoznak a DNA-ra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

A május 19-i népszavazás – a szavazócédulák 97,8 százalékának összesítése alapján – eredménye: Traian Basescu államfőre szavazott a polgárok 74,3 százaléka, a menesztésére csak 24,9 százaléka voksolt a menesztésére. A két székely megyében több mint 80 százalékos volt az államfő támogatottsága a szavazatukat leadók körében. „A mai szavazatokból én azt a következtetést vonom le, hogy a román választók a politikai osztály megújulását sürgetik” – mondta a felfüggesztett államfő. Jelezte, hogy be fogja vezetni az egyéni szavazókörzetes választási rendszert és szorgalmazni fogja az alkotmány módosítását. „Elsősorban egy fontos és aggasztó jelenségre hívnám fel a figyelmet: az alacsony részvételre” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. „A többségben magyarlakta régiókban tapasztalt, az átlagnál is alacsonyabb részvétel azt mutatja, a magyarok még kevésbé tekintették prioritásnak a népszavazást, és ilyen értelemben még kevésbé tartják fontosnak az elnöki intézményt, mint a lakosság többi része” – fejtegette az RMDSZ elnöke. /Traian Basescu államelnök visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A közvélemény-kutató felmérése szerint a romániai magyarok hetven százaléka Basescu mellett szavazott. Több európai politikus, köztük az Európai Bizottság elnöke máris üdvözölte a népszavazás eredményét, és a reformok folytatását kérte Bukaresttől. A választásra jogosultak 44,02 százaléka élt szavazási jogával. „A választók 75 százaléka támogatta az én programomat, és mindössze 25 százalék szavazott bizalmat a felfüggesztésem mellett voksoló 322 honatyának, azaz Voiculescunak, Iliescunak, Geoanának, Hrebenciucnak, Vadim Tudornak és Verestóy Attilának” – szögezte le Basescu. /Farcádi Botond: Basescu ismét az élen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Traian Basescura közel egymillióval többen szavaztak, mint a 2004-es államelnök-választáson. Az államfő megvalósíthatja legfőbb célját: a politikai osztály megreformálását. Az elnök leváltására szövetkezett ötpárti koalíció közül egyik sem dolgozott ki kudarcstratégiát. Ezt bizonyítja az a struccpolitika, amelyet az RMDSZ vezetőinek többsége alkalmazott a nyilvánvaló felsülésük okait firtató kérdésekre. Markó Bélának csak el kellene ismernie, hogy tévedett, és rossz lóra ültette az erdélyi magyarokat. Azokat, akiknek túlnyomó többsége Basescura szavazott. /Rostás Szabolcs: Hosszútávfutás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Az RMDSZ-nek nem sikerült célba juttatnia az államfő leváltását szorgalmazó üzenetét, ismerte el Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély szerint a szövetségnek mielőbb le kell vonnia a megfelelő következtetéseket. Kifejtette: „Fel kell készülnünk az embereink megvédésére. Kormányszinten már jeleztük a helyzet tarthatatlanságát, annál is inkább, hogy nemcsak magyarok, hanem más, nem Basescut támogató pártok tisztségviselői ellen is hasonló nyomásgyakorlás tapasztalható”. Az RMDSZ vezető politikusai elnémultak. Markó Béla közölte, autót vezet, így nem válaszolhat a kérdésekre. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kelemen Hunor kampányfőnök sem válaszolt a napilap hívásaira. /Borbély László: rosszul kommunikáltunk. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./