A népszavazás okozta politikai földcsuszamlás hatása már érezhető. A pártvezetők hamut szórnak fejükre. Az RMDSZ kiállt az elnöki hatalmat ellen, most kellemetlen helyzetbe került. A magyar választók zöme nem ment el szavazni, nem hallgatott az RMDSZ-re. A magyar választók tisztában vannak azzal, hogy egyelőre nem született meg az a román politikus, aki a közösség autonómiaigényt felkarolná. Háromszéken a szavazók 83 százaléka nemet mondott az államelnök menesztésére. /Simó Erzsébet: Az RMDSZ lebőgött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Az történt, amit vártam, kommentálta a voks eredményét Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. Az MPSZ-elnök elmondta: Udvarhelyen a szavazók 78,5%-a voksolt nemmel, ami példája a helyiek demokrácia mellett való elkötelezettségének. “Győztünk, az RMDSZ nagyot bukott” – sommázott Szász, aki szerint a bizalmatlansági voks akár arra is feljogosíthatja a választókat, hogy felszólítsák képviselőiket: mondjanak le, azt a néhány honatyát – Sógor Csabát, Toró T. Tibort, Eckstein-Kovács Pétert – kivéve, akik Basescu mellett tették le a garast. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes Borbély László vidékfejlesztési miniszterrel, az RMDSZ több tisztségviselője kíséretében Székelyföldre látogatott. „Ami fontos Gyergyónak, Székelyföldnek, fontos az egész országnak” – jelentette ki Markó Béla Gyergyószentmiklóson. „El kell jutni oda, hogy ami Gyergyóban érdem, az ne legyen bűn az ország másik részén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a gyergyószentmiklósi sportcsarnok hétvégi avatóünnepségén. A politikus azokra a vádakra célzott, melyekkel bizonyos RMDSZ tisztségviselőket az Országos Korrupcióellenes Ügyészség azért zaklat, mert – úgymond – etnikai kritériumok alapján osztottak pénzt a helyi közösségeknek. Borbély Kelemen Hunor képviselő és Verestóy Attila szenátor kíséretében további két sporttermet avatott Hargita megyében, egyet Homoródalmáson, másikat Csíkszentléleken. Idén Hargita megyében további öt sportlétesítmény épül, közöttük egy sportcsarnok Csíkszeredában. Borbély emlékeztetett: tavaly két tornaterem építését finanszírozta a szaktárca, Korondon és Szépvízen, a 150 férőhelyes gyergyói terem értéke pedig meghaladja a 3 millió új lejt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Csíkszentsimonban részt vett a „Szelektív hulladékgazdálkodás Alcsík Kistérségben” című projekt elindításán. A székelyföldi régiók csupán összefogással tudnak választ találni az uniós csatlakozás kihívásaira – hangzott el hét végén Gyergyószentmiklóson a G-8 vidékfejlesztési stratégia bemutatásáról szóló konferencián, melyen 8 Gyergyó-medencei település közös fejlesztési stratégiájának célkitűzéseit elemezték. /A Székelyföld „ébresztése”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

„Megszentelt földön állunk. Megszentelt föld, mert a vértanúk életének színtere, ahogy haláluk színtere, megszentelt föld: emléket, nem egyszer tragikus emléket hordoz (…) Szabédi László a maga tragikus halálával és mindazzal a megpróbáltatással, amely ezt a személyes végzetet előidézte, az erdélyi magyarság, az egész magyar nemzet vértanúja” – mondta Pomogáts Béla Kolozsvár május 19-én, a Szabédi Emlékház ünnepélyes avatásán. Az emlékházat az EMKE, a Korunk Stúdió és az Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-emléknap keretében avatták fel Kolozsváron, a költő egykori lakóházának helyén. Kötő József EMKE-elnök elmondta, az emlékházban Szabédi-emlékszoba, hagyatéki könyv- és kéziratgyűjtemény, illetve kutatóközpont kap helyet. Az Új utak – törésvonalak, költők centenáriumán mottójú irodalmi konferencián, Szabédi kortárs költőtársairól, Dsida Jenőről, Jékely Zoltánról, Szemlér Ferencről is szó esett. A konferencián a Kárpát-medence különböző részeiből érkezett irodalomtörténészek, irodalomkedvelők vettek részt. Dsida-emléktáblát avattak a Sétatér egyik házának falán, amelyben a szatmárnémeti születésű költő életének utolsó éveit töltötte. Markó Béla RMDSZ-elnök költőként volt jelen az eseményen, a „tündéri költő” alakját idézte fel, Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét is említve. Láng Gusztáv irodalomtörténész, Dsida-kutató is tartott előadást. Az emléktábláról, amelyet a szülőváros ajándékozott a kolozsváriaknak, Czirják Árpád érseki helynök és Markó Béla vonta le a leplet. Szlovákiából, Kárpátaljáról, Felvidékről és az anyaországból is érkeztek az erdélyi költők előtt ünneplők. /Valkai Krisztina: Zarándoklat és irodalmi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Sokan összejöttek a 6. Mérai Napok alkalmával. Ünneplőben pompázott a falu apraja-nagyja, az elszármazottak messzi földről is hazajöttek Mérára. Május 19-én Szeged Honvéd téri református gyülekezetének vegyes kórusa, a budakeszi vegyes kórus, a helyi református egyházközség kórusa, valamint Farkasné Major Annamária operaénekes lépett fel. A művelődési otthonban a kisbácsi, valamint a mérai gyermek- és felnőtttáncegyüttes népi táncokkal aratott óriási sikert, a Csűrös zenekar húzta a talpalávalót. – A Csűrös az utolsó hiteles kalotaszegi magyar vonósbanda, és a legjobbak közé tartoznak jelentette ki Varga Zoltán türei református lelkész. Volt díszfelvonulás, fogathajtó verseny, íjászbemutató és állatkiállítás is. A Mérai Napokat 2002 óta a helyi református egyházközséggel és RMDSZ-szel közösen Kankalin Egyesület szervezi. Varga György egyesületi elnök elmondta: jövőre szeretnék felavatni a mérai bivalymúzeumot, ahol majd kiállítják mindazokat a tárgyakat és eszközöket, amelyeket a falut híressé tevő bivalytenyésztésben ősidők óta használnak, ekét, boronát, szekeret, igát, vajköpülőt. Most is van látnivaló Mérán, így a kalotaszegi népművészetet őrző tájház, Balázs Varga Dániel és Horváth András fafaragó remekei. Mérán található továbbá a Kelemen Anna, közismertebb nevén Kondor Nusi által valóságos néprajzi múzeumnak berendezett Sándor-porta. /Benkő Levente: Jövőre bivalymúzeum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Az RMDSZ vezetősége beismerte, hogy a kommunikáció hiányos volt a tagsággal, a szövetségnek nem sikerült megértetnie választóival az államfő leváltása mellett szóló érveket. Eckstein-Kovács Péter szenátor egyike volt azon keveseknek, akik megkérdőjelezték a szövetség döntését Basescu felfüggesztésének támogatásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az RMDSZ szembement választói többségének akaratával. Nem először történt, hogy a szövetség a vesztes oldal támogatására biztatta szavazóit. Erre volt már precedens a 2004-es elnökválasztások alkalmával, amikor Adrian Nastase és Traian Basescu közt folyt a verseny. Az RMDSZ akkor a PSD-jelölt támogatására buzdított. Meg kell vitatni, kit terhel a felelőség ezért a kudarcért, ez változásokat von maga után az RMDSZ csúcsvezetésében. /Székely Kriszta: Népszavazás utáni számvetés az RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

„Egy lépést hátra kell lépniük azoknak a politikusoknak, akik az élharcosai voltak a népszavazással kapcsolatos RMDSZ-álláspontnak – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter. – Új arcokra van szükség, akik hiteles politikát tudnak mutatni a magyar közösségnek. Ha józanul végiggondoljuk a dolgokat, csakis ez lehet a megoldás. Új csatába, új emberek kellenek. ” Eckstein nyomatékosan fogja képviselni ezt az álláspontját a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) június 9-ére összehívott ülésén. „Az RMDSZ másodszor áll a rossz oldalra. Ez pedig olyan presztízsveszteséggel jár, amit csak így lehet orvosolni” – jelentette ki a szenátor. Toró T. Tibor is az RMDSZ-vezetést tette felelőssé azért, hogy rossz döntést hozott a népszavazás ügyében, és csak utólag konzultált erről a területi elnökökkel. „A területi elnökök csak duzzogtak, de olyan állapotok uralkodnak a szövetségben, hogy nem mertek nyíltan véleményt nyilvánítani. Azért vettek részt csak tessék-lássék módra a kampányban, mert nem voltak meggyőződve a döntés helyességéről” – nyilatkozta a képviselő. „Nem kell fejek hulljanak az RMDSZ-ben a hétvégi népszavazási eredmény miatt, de új kommunikációs csatornákat kell találni a választók felé” – jelentette Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor kampányfőnök elismerte a népszavazási eredmény miatti felelősségét, de hozzátette, nem tekinti kudarcnak az RMDSZ szereplését. Kelemen Hunor szerint nem volt elhibázott döntés a szövetség vezetése részéről, hogy Traian Basescu menesztésére kell buzdítani az erdélyi magyarokat. A szavazók nem az RMDSZ-ről mondtak véleményt. Frunda György SZKT-elnök szerint a szavazási eredmény miatti felelősséget nem Kelemen Hunor szintjén, hanem a megyei szervezetek szintjén kell keresni. /Gazda Árpád: Eckstein: egy lépést hátra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

„Mind a népszavazás részvételi számait, mind az államelnök maradására adott voksok számát figyelembe véve csúfosan megbukott az RMDSZ – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. – Egy szakadék fele tartó buszra akarták ismét felültetni a magyar közösséget, szerencsére most sikertelenül. ” Szerinte a népszavazás után erkölcsi kötelességük lemondani mindazoknak a képviselőknek, szenátoroknak, akik az államelnök felfüggesztésére szavaztak. „Az MPSZ számára egyértelműen siker volt a népszavazás, és remélem, a magyar közösségen belüli tisztulási folyamat kezdetét is jelenti” – mondta Szász. /Kovács Csaba: Szász: megbukott az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető testülete elutasította május 21-én Ludovic Orban azon javaslatát, miszerint a szabadelvűek vonuljanak ellenzékbe. Calin Popescu Tariceanu kormányfő, pártelnök közölte: folytatni fogják a kormányzást, mivel a mostani pillanat nem alkalmas „megfutamodásra”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke addig marad miniszterelnök-helyettesi tisztségében, amíg helyreáll a politikai stabilitás az országban. Ezt követően viszont lemond kormánybeli funkciójáról, idejét pedig az RMDSZ és a választók közti kommunikáció visszaállítására kívánja fordítani. Elmondta: az RMDSZ kormányon marad, és továbbra is szolidáris lesz a PNL-vel, ami a kormányzást illeti. Markó elismerte: arra kérte a kormány tagjait, legyenek szolidárisak azokkal az RMDSZ-es kormánytisztség-viselőkkel, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) kivizsgálást folytat, és akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magyarlakta települések érdekében lobbiztak. /Nem lépnek ki a liberálisok a kormányból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Kinek használ? – tette fel a kérdést a Basescu leváltását célzó kampány elindításakor Németh Júlia, a lap munkatársa. Olyan ideológiailag egymással homlokegyenest szemben álló pártok mint a PSD és a liberálisok, meg az RMDSZ és a nagy-romániások borultak egymás keblére a közös ellenségtől való megszabadulás reményében. Az államelnök szorgalmazta vagyonellenőrzés, a fokozottabb átvilágítás, az egyéni választókerületes szavazás bevezetése sokukat kibillenthetett volna kényelmes parlamenti székükből. Traian Basescu megerősödve tért vissza eredeti helyére. A kampányra legtöbbet áldozó szociáldemokratáknál /PSD/ megkezdődött az egymásra mutogatás, a bűnbak keresés. A liberálisoknál a bukaresti szervezet vezetője, Ludovic Orban pártja ellenzékbe vonulását szorgalmazza. A tagság döntő többsége ugyanis a párt utasításaival ellentétben, Basescu menesztése ellen szavazott. Az eddig legengedelmesebb tagsággal rendelkező RMDSZ sem dicsekedhet hívei hűségével. A tagság többsége az RMDSZ csúcsvezetőségének sikertelen politizálását ítélte el. A megtett túlontúl apró lépéseket. Mire volt jó a tájba simulás, ha az autonómia és az államilag támogatott magyar egyetem problémája nem került közelebb a megoldáshoz? /Németh Júlia: Csapda. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Markó Béla lemondását kéri az RMDSZ éléről Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke. Kincses szerint hasznos lenne, ha Markó lemondana, és visszatérne az irodalomhoz, mivel így a magyaroknak nem kellene szenvedniük „politikai rövidlátása” miatt. „Egyébként is meg kell írnia azokat a műveket, amelyekre már szerződéseket kötött 7 millió forint értékben” – mondta Kincses. A volt megyei elnök szerint rendkívüli tisztújító kongresszust kellene összehívni, de úgy vélte, kevés a valószínűsége annak, hogy ez megtörténik: „Az RMDSZ vezetői továbbra is ragaszkodni fognak a hatalomhoz, és folytatják a jelenlegi politikát, amely főként nekik hoz eredményeket, és nem a magyar közösségnek”. /Kincses: Markó mondjon le! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A verespataki aranybánya-beruházás betiltásában reménykedő magyarországi zöldek azt kérik Markó Béla kormányfő-helyettestől, az RMDSZ elnökétől, hogy a parlamentben segítse elő a cián használatának a betiltását. A természetvédők azért fordultak az RMDSZ elnökéhez, mert tudomásuk szerint a szövetség nem akarja támogatni a cián betiltását. /Magyar zöld szervezetek a cián ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Az erdélyi magyar zöldek nyílt levelet intéztek Markó Béla szövetségi elnökhöz, a dokumentumot 32 erdélyi civil szervezet képviselője látta el kézjegyével. A levélben az aláírók megdöbbenésüknek adnak hangot, amiért a román kormány – amelynek az RMDSZ is tagja, mi több, a környezetvédelmi tárca élén is RMDSZ-es politikus áll – május 2-án negatívan véleményezte a bányászati törvénynek Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor által kezdeményezett módosítását, amely lehetővé tenné a ciántechnológia használatának betiltását. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az RMDSZ ne támogassa a ciántechnológia betiltására vonatkozó törvényjavaslatot és elfogadhatatlannak tartjuk a cinkos hallgatást is ebben a kérdéskörben. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy míg a Nagy-Románia Párt támogatja azt a törvénytervezetet, amely az erdélyi lakosok és az anyaországi magyarok érdekeit és biztonságát szolgálja, addig az RMDSZ kormányszinten cinkos hallgatással ellenezze azt. Kérjük, hogy az RMDSZ nyíltan vállalja fel a törvénytervezet támogatását, határolódjon el a kormány május 2-i véleményétől vagy eszközölje annak módosítását, és minden befolyását vesse latba, hogy a törvénytervezet elfogadásra kerüljön. Úgy gondoljuk, minden RMDSZ-es szenátornak és képviselőnek becsületbeli kötelessége és a legkevesebb, amit megtehet, hogy a törvénytervezetet megszavazza” áll a nyílt levélben. /Erdélyi magyarok a ciántechnológia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A választói bázisától való eltávolodást, a rossz kommunikációt sorolják a népszavazási tanulságok első helyére az RMDSZ vezetői. Megvannak az igazi vétkesek is, a területi és helyi vezetők, akik nem töltötték meg tartalommal és hittel az üzenetet. Markó Béla a politikai helyzet stabilizálódása után kész lemondani államminiszteri tisztségéről. Kérdés, hogy megvan-e még az a nép, amely felé újra fordulni készülnek a szövetség vezetői? Mekkora lemorzsolódáshoz vezet a népszavazás utáni, önkritikát és méltóságot teljes mértékben nélkülöző attitűd, amely azokat a helyi vezetőket teszi felelőssé, akiknek tekintélyes része már a Basescu-ellenesség ukáza ellen berzenkedett. /Csinta Samu: Bűnbánók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

„Nem múlhatott a megyei RMDSZ szervezetein a szövetség rossz népszavazási szereplése. Ha rajtuk múlt volna, egyes megyékben jobban, máshol pedig gyengébben szerepelt volna a szövetség” – reagált Frunda György szenátor nyilatkozatára Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Az elnök Frunda György magánvéleményének tekintette, hogy a megyei szervezetek szervezésén is múlott a rossz eredmény. „Nem bűnbakokat kell keresni, hanem a helyes következtetéseket kell levonni” – jelentette ki a nyilatkozatra reagálva Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke. László Attila, a Kolozs megyei szervezet elnöke úgy vélte: „Az igenre buzdítás elhamarkodott döntés volt; ennek a következményeként az utóbbi két hét helyi szinten csak arról szólt, hogy védtük a mundér becsületét. ” Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke közleményben ismerte el felelősségét abban, hogy nem tudták elmagyarázni a háromszéki magyaroknak, miért kell Basescu leváltására szavazni. /Egymással ütköző vélemények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Lokodi Imre, az Új Magyar Szó szerkesztője kiállt az RMDSZ mellett, elítélve az RMDSZ-szel szembeni suttogásos és tragikomikus fellépést (magyar politikusok ügyészségi idézése). /Lokodi Imre: Házi suttogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Tanulságos, ahogyan a politikusok magyarázzák a bizonyítványt, mondván, a hiba nem az ő készülékükben van. Markó Béla a fentieket adja elő, nagy elánnal. A referendum eredménye fájdalmasan érintette Markót is, meg az RMDSZ nagyobb részét. Székelyföld korábban fegyelmezetten szófogadó választópolgárai sem hallgattak rá. A nép nem érti, hogy miért ijedt meg az RMDSZ, amiért vezetőt bűnüldözők vizsgálgatják. Aki ártatlan, annak nincs mitől félnie. Azt sem érti a nép, hogy Basescu mitől magyargyűlölőbb, mint Nastase vagy Hrebenciuc. Azt sem értik, miként lehet 900 milliót kaszálni meg nem írt könyvekkel. Kérdések végtelen sora válasz nélkül. Markó bejelentette, le fog mondani. Nem most, és nem arról. Hanem majd azután, ha sikerül megteremteni a kormányzati többséget, akkor távozik miniszterelnök-helyettesi tisztségéből. Markó folyamatosan hangoztatja, hogy senkinek sem kell lemondania az RMDSZ-ben betöltött tisztségéről. Ez azért furcsa, mert a referendum rávilágított arra, hogy jelenleg a romániai magyarság érdekvédelmi szövetsége irányítóinak akarata nem esik egybe választói akaratával. /Szüszer-Nagy Róbert: Lazítsatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Nem ártana időnként a szakértőkre hallgatni, és az sem, ha egy-egy politikai bukásnak személyi következményei lennének – derült ki Magyari Nándor László szociológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanárának Transindexen közzétett írásából. Eckstein-Kovács Péter szenátor felkérésére a kolozsvári Desire Alapítvány május elején végzett közvélemény-kutatása valós választói szándékot tükrözött, de az RMDSZ vezető politikusai, kampányfőnöke, Kelemen Hunor tévesnek minősítette ennek eredményét. Magyari írásában /A puding próbája a látványos bukás/ kifejtette: „Megszoktam, hogy az uborkafára hirtelen felkapaszkodott, magukat folyton kitüntető politikusok lenézően” nyilatkozzanak. Nehéz elfogadni, hogy a következmények nélküli, kliensrendszerre épített párt katonáinak ilyenfajta magatartása a többség számára természetes legyen. A politikusok elszakadtak az őket megválasztóktól, az RMDSZ elöljáróit többnyire az önérdek és nem a közjó foglalkoztatja. Az RMDSZ vezetői, szembefordulva a választói szándékkal, azt akarták, hogy a választók az államfő ellen szavazzanak. Miből és mennyit költött az RMDSZ erre a kampányra? /A bukás felé vezető út (Véleményt mond a szociológus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Kudarcot vallott az államelnök leváltásáért indított akció, a régi/új elnök kiütéses győzelmet aratott az ellene létrejött többpárti koalíció és a parlament fölött. Traian Basescu több szavazatot söpört be, mint megválasztásakor. A tömeges távolmaradás el kellene gondolkoztassa a politikai osztályt. A legtermészetesebb az volna, ha Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondana. A cikkíró nem érti, hogy az RMDSZ miért nem maradt ki ebből a politikai cirkuszból. Az RMDSZ szavazótáborának 58%-a ellentétesen szavazott azzal, amit a szervezet vezetői ajánlottak, a magyar szavazók egészét véve ez az arány 70%. A romániai politikai elit – benne a hazai magyar politikai elittel – válságban van. Beszélni kellene az okokról és a lehetséges kivezető útról. /Gábor Attila: Válságtünetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

„Nem azért szavaztunk Traian Basescu felfüggesztése ellen, mert politikai támogatást reméltünk a Demokrata Párttól – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a népszavazás eredménye megmutatta: győzött a demokrácia. Hozzátette: azzal, hogy az RMDSZ a PSD-vel és a Nagy-Románia Párttal szövetkezett a referendumon, a „kormányzás árát” fizette meg. Tőkés András szerint nem az volt a probléma, hogy gondok merültek fel a kommunikációban és ennek tudható be a magyarság alacsony arányú részvétele a referendumon, mint ahogyan azt az RMDSZ elnöke, Markó Béla és Borbély László miniszter kijelentették, hanem a „kommunikáció tartalma” jelentette a problémát. Tőkés András nem érti, miért szövetkezett az RMDSZ a referendum alkalmával Vadim Tudorral, Mircea Geoanaval és Gheorghe Funarral, ez lenne a kormányzás ára? Tőkés András elmondta: az MPSZ nem akar Traian Basescu bábja lenni, fel sem vették a kapcsolatot a Demokrata Párt megyei szervezetével, de pártként való bejegyzésük után számítanak a PD támogatására. /Antalfi Imola: „Nem szándékozunk Basescu bábjai lenni”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

A Legfelső Bíróság május 7-i ülésén megvizsgálta az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között etnikai alapon üldözött személyek kárpótlására vonatozó 2000/189. számú törvényt, és olyan határozatot hozott, amelynek értelmében az etnikai alapon üldözöttek mindegyike jogosult a törvény által előírt kárpótlásra. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke bejelentette, az elmúlt hónapokban számos személy fordult a szövetséghez amiatt, hogy a törvény diszkriminatív alkalmazása miatt különböző indokokkal visszautasították kárpótlási igényüket. Mint mondta, a panaszlevelek nyomán az RMDSZ több eljárást indított, a volt munkaügyi miniszter azonban a számos beadvány és a parlamenti interpellációk ellenére sem intézkedett. Ezért az RMDSZ az Országos Diszkrimináció Ellenes Bizottsághoz fordult, amely a Legfelső Bíróságtól kért jogorvoslatot. Ennek eredményeként született meg az egyértelmű álláspont, amelynek értelmében az eddig elutasítottak is jogosultak kárpótlásra. A döntés számos magyar nemzetiségű személyt kedvezően érint. /Diszkrimináció nélkül kárpótolják az etnikai alapon üldözötteket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében azok a személyek, akik az 1940. szeptembere és 1945. márciusa között etnikai alapú üldöztetést szenvedtek, kárpótlás jár, ezzel érvényre juttatták az idevágó jogszabályokat. Azokról van szó, akik a második világháború idején menekülni, költözni kényszerültek Észak-Erdélyből délre, vagy fordítva, Dél-Erdélyből északra. Nemzetiségük miatt egyesek arra kényszerültek, hogy elhagyják az akkori Románia területét, és északabbra költözzenek a magyar fennhatóság alá került vidékekre. Mások, szintén nemzetiségi okokból, megijedtek és átmenekültek Romániába. Kárpótlásukról évekkel ezelőtt rendelkeztek. A magyar fennhatóság elől az akkori Románia területére menekülőknek megadták a kárpótlást, viszont a Dél-Erdélyből északra, magyar vidékekre menekülő magyaroknak elutasították kártalanítási igénylésüket. Azt állították, hogy az akkori román rendszer nem üldözte nemzeti kisebbségeket. Idővel egyre több igazoló okiratokat kértek, amelyekkel a kérelmezőnek alá kellett támasztania kárpótlási jogosultságát, amit alig lehetett beszerezni. A legújabb döntés mindezt megváltoztatja. /Újvári Ildikó: Költözésbe menekülők igaza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

A népszavazás eredményét továbbították az Alkotmánybírósághoz érvényesítésre, de nem mindenki hagyta jóvá. A jegyzőkönyvet a Központi Választási Iroda mind a hét bírája és a PD küldöttje aláírta. A PNL, PC és a PRM képviselői visszautasították, hogy aláírásukkal érvényesítsék a jegyzőkönyvet. Az RMDSZ és a PSD küldöttei aláírták ugyan, de egy sor kifogást is megfogalmaztak. /Alkotmánybíróság előtt a népszavazás eredménye. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciói egyértelműen támogatni fogják a ciántechnológia használatának romániai beszüntetését célzó törvénytervezet a parlamentben – ez áll abban a levélben, amelyben Markó Béla miniszterelnök-helyettes a ciántechnológia használata ellen tiltakozó civil szervezetek nyílt levelére válaszolt. /RMDSZ-válasz a zöldeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a kormány május 23-i ülésén elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditálásáról szóló törvénytervezetet. A nagyváradi tanintézmény akkreditálásáról szóló jogszabálytervezetet a parlamentnek is meg kell szavaznia. Az RMDSZ álláspontja szerint ezzel a döntéssel újabb alapvető kérdést sikerült megoldani az RMDSZ magyar nyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzései közül. /Akkreditáció a PKE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ „Számomra külön elégtétel, hogy miután kollégáimmal együtt mi magunk is dolgoztunk e törvénytervezeten, végül sikerült azt a kormányban jóváhagyni“ – mondta Markó Béla szövetségi elnök. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az egyetem tanáraként elmondta, ideje volt, hogy végre akkreditálják az egyetemet, mert riadalmat keltett, hogy egyetlen magánegyetem akkreditálása sem késlekedett ennyit. „Csak akkor lesz bizonyos, hogy valóban akkreditálva van az egyetemünk. Ha más lenne a neve, valószínű, már régóta nem lenne ez téma” – mondta Szilágyi. Tőkés László püspök az ügy kapcsán elmondta, reméli, hogy a PKE akkreditálását nemzeti ügyként ügyeként kezelik majd. /Both Abigél: Egyenesben a PKE akkreditációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozását mondja ki három akkreditált karral: a szocio-humán tudományok kar a szociális munkás és német nyelv és irodalom szakokkal, valamint a református teológiai didaktikai karral. A dokumentum a Partiumi Keresztény Egyetemet magánjogú és közhasznú, az országos oktatási intézményrendszernek részét képező tanintézetként veszi számba. „Sokat kellett várnunk, de örvendünk hogy végre a kormány asztalára került a javaslat” – mondta Tolnai István a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tagja. Tolnai szerint a végleges akkreditálásnak sok előnye lesz; megnő az egyetem presztízse, és a tanintézet maga államvizsgáztathat. A fejlesztések terén is előnyt jelent majd az akkreditálás megszerzése, hiszen európai uniós programokban csak az állam által elismert tanintézetek vehetnek részt. Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola átalakulásával született meg a Partiumi Keresztény Egyetem. Működését, fejlesztését a magyar kormány támogatta. A támogatásokból a tanintézetnek otthont adó református püspöki palotát kívül-belül felújították, tantermekkel bővítették, később egy új szárnyat, az Arany János Kollégiumot is hozzáépítették. A tanintézet mind a 12 szaka rendelkezik ideiglenes működési engedéllyel, a végleges akkreditáláshoz két és fél évvel ezelőtt vizsgálta az egyetemet az akkreditációs tanács. A tanintézet akkor megkapta a tanács jóváhagyását, ám röviddel utána megváltoztatták az akkreditációs rendszert, és két és fél év alatt semmi sem történt a nagyváradi magyar egyetem elismerése ügyében. Közleményben köszönte meg a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa és rektori hivatala a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának, hogy az elmúlt évtizedben fogadta a PKE államvizsgázó diákjait. A két intézmény között korábban feszültség alakult ki a vizsgáztatás kapcsán. Egy közelmúltbeli találkozón Tőkés László és Geréb Zsolt rektor megnyugtató módon tisztázta a félreértéseket Molnár János dékánnal és munkatársaival. /Gergely Gizella: Közel a végső akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Május 23-án munkareggelire invitálta Calin Popescu Tariceanu kormányfő néhány miniszterét. A kötetlen beszélgetésen szó került arról, ahogyan az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) beleszól a kormány és a különböző minisztériumok munkájába, és megpróbálja befolyásolni a politikai döntéseket. A jelenlévők „felleltározták” azokat az eseteket, amelyekkel kapcsolatban úgy ítélték meg, hogy a DNA valóban politikai okokból indított vizsgálatot több intézményvezető ellen. Korábban Markó Béla miniszterelnök-helyettes figyelmeztette a kormányt a PD-közeli ügyészek visszaéléseire, hangsúlyozva, ha a kormány nem szolidáris a megvádolt RMDSZ-tisztségviselőkkel, a szövetség sem lesz szolidáris a kormánnyal. /DNA kontra kormány? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik a referendum alkalmával elkötelezték a szövetséget a vesztes oldal mellett, hátrébb kellene lépniük, bár egy lépést – hangoztatta május 24-én sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Szerinte elsősorban Markó Béla szövetségi elnököt terheli a felelősség, illetve azokat a politikusokat, akik az államfő felfüggesztése mellett érveltek, köztük a két frakcióvezető, Verestóy Attila és Márton Árpád. Ugyanakkor érthetetlenségének adott hangot amiatt, hogy Markó Béla azt a Kelemen Hunort jelöli az ügyvezető elnökség élére, aki ennek a sikertelen kampánynak az élén állt, és akit képviselői teendői egyébként is Bukaresthez kötnek. Eckstein-Kovács Péter kiemelt fontosságúnak tartja az európarlamenti választások megfelelő előkészítését. Egy felmérés szerint azok közül, akik biztosan elmennek szavazni, 45,1 százalék az RMDSZ-listára, 23,7 százalék pedig a független jelöltként induló Tőkés Lászlóra szavazna, 31,2 százalék pedig még nem tudja, hogy kire adja voksát. Ezekből az adatokból kiindulva nem nehéz kiszámítani, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem Tőkés nem jut be az EP-be. Eckstein-Kovács emlékeztetett: ő mindig is a közös lista mellett érvelt, ez sokkal jobban mobilizálná az erdélyi magyarokat az őszi EP-választásokon. A szenátor elmondta azt is: mindeddig Tőkés nem adta komoly jelét annak, hogy indulna az RMDSZ-listán. Eckstein-Kovács szenátor kifejtette: Markó Béla bejelentése, miszerint a helyzet stabilizálódását követően lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, azt jelzi, hogy az RMDSZ-nek csillapodott az étvágya, ami a kormányzást illeti. /SZ. K. : Markó Bélát terheli leginkább a felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Elképedek, amikor látom, mennyire megváltoztak az RMDSZ-politika vezéralakjai. A román cikkíró a Cotidianul bukaresti lapban emlékezett: mint marosvásárhelyi, tud egyet s mást róluk, a régi rendszerből, amikor még gyalázták a rendszert, verseket írtak. Azóta leromlott az RMDSZ-elit politikai viselkedése, megtollasodott politikusok csoportjává vált, lepaktáltak a Nagy-Románia Párttal (PRM). Pályájukra visszapillantva: ellenzékiek, a demokraták, majd a posztkommunisták, ma pedig a PRM szövetségesei. Fölösleges minden érv vagy indoklás. Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György vagy Borbély László feltűnése Iliescu, Geoana, Vacaroiu, Vadim vagy Voiculescu mellett ma már megszokott kép. Annyira megszokott, hogy undorral töltötte el a magyar választópolgárokat is. Miután 2004-ben arra kényszerítették őket, hogy úgymond a közösség érdekében a Szociáldemokrata Pártra szavazzanak, most azt kérték, támogassák az 1989 utáni Románia legidiótább politikai akcióját, a Traian Basescu menesztését. A magyar választók nem szavaztak rájuk. „Markó úr, vajon még mindig maradni kell? – kérdezte a cikkíró. /Marius Cosmeanu: Zihál az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./ Megjelent a Cotidianul május 21-i számában.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 24-én kijelentette: Eckstein-Kovács Péter szenátor „már régóta nem képviseli az RMDSZ álláspontját”, a szövetség vezetőségének lemondására irányuló felkérése pedig „ízléstelen”. „Bármilyen problémát tárgyalnánk, Eckstein szenátornak más a véleménye. Nem tudom, miért tart még velünk, de pluralista alakulat vagyunk, tehát mindenkinek, így Eckstein-Kovács Péternek is véleményszabadsága van” – mondta az RMDSZ elnöke. „Az RMDSZ vezetősége elemezte a referendum eredményeit, és anélkül, hogy Eckstein szenátor kérte volna tőlem, kijelentettem, hogy le fogok mondani a miniszterelnök-helyettesi tisztségemről. Ízléstelen, hogy miután ezt közöltem, ilyesmit kérjen tőlem” – mondta Markó. /Markó Béla visszavág. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./