Szorgalmazzák a háromnyelvű táblaügyet
Rendhagyó szabadtéri sajtótájékoztatót tartott tegnap a Kolozsvári városháza bejáratánál az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Fancsali Ernő polgármesterjelölt és Tunyogi Béla városi tanácsos jelölt.
„Díszletként” a Cluj, Kolozsvár, Klausenburg feliratú zászlót lobogtatták, ezzel is utalva arra, hogy megérett az idő végre rendezni Kolozsvár háromnyelvű táblaügyét. Szerintük ezt nem gerillaháborúval, hanem tárgyalással kell megoldani, és az EMNP nem hajlandó egyetlen olyan párttal sem közösködni, amelyik nem ezt vallja.
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)

Civil árnyékjelentések is készülnek a kisebbségvédelemről
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) is árnyékjelentést készít azokhoz a jelentésekhez, amelyeket a kormány a kisebbségvédelmi keretegyezmény, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek chartája ratifikálásakor vállalt kötelezettségei teljesítéséről nyújtott be az elmúlt hónapokban az Európa Tanácsnak (ET) – jelentették be civil jogvédők egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szabadság (Kolozsvár)

Megnyílt Ilyés Zalán kiállítása a Minerva Galériában
Ilyés Zalán A munkás az utcán hever című fotókiállítása nyílt meg ma délután a Minerva Galériában, a Jókai/Napoca utca 16. szám alatti alagsori teremben. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotószakos diákja kortársainkról készített harminc munkáját mutatja be. A tárlat június 7-ig tekinthető meg, munkanapokon 11 és 16 óra között.
ROHONYI D. IVÁN
Szabadság (Kolozsvár)

Nyelvi charta: nem hallgatnak a civilekre
Saját eljárásrendjét megszegve nem volt kíváncsi a nyelvi charta végrehajtását felügyelő szakértői bizottság az árnyékjelentést készítő civil szervezetek véleményére. Utóbbiak úgy vélik, az érdektelenségnek elsősorban diplomáciai üzenete van: a testület szerint a romániai magyarkérdés nem létezik.
Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) vezetője, Bethlendi András civil aktivista és Toró Tibor, a Mensura Transylvanica elemzője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) árnyékjelentés-író munkacsoportjának vezetője szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: mind az EMNT, mind a Cemo arra készül, hogy úgynevezett árnyékjelentést készít azokhoz a jelentésekhez, amelyeket a román kormány a kisebbségvédelmi keretegyezmény, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálásakor vállalt kötelezettségeinek teljesítéséről nyújtott be az elmúlt hónapokban az Európa Tanácsnak.
Szigeti Enikő és Toró Tibor egybehangzóan úgy értékelte: az erős román lobbitevékenységnek tulajdonítható, hogy a nyelvi charta szakértői csoportja egy héttel ezelőtti romániai látogatásán nem látogatott el Erdélybe. Csupán az RMDSZ vezetőivel találkozott a küldöttség, majd Konstancára utazott, hiába jelezték a charta titkárságának az árnyékjelentés létét, még válaszra sem méltatták őket, hangzott el.
Mint részletezték, Románia a hivatalos határidőhöz képest két és fél év késéssel, 2016. március 2-án küldte el az Európa Tanácsnak a nyelvi charta végrehajtásáról szóló második jelentését. Ez a 2011–2014-es időszakról szól, miközben közeleg az azt követő három évet értékelő jelentés határideje. Ennek folyományaként május 9–13. között az országba látogattak a nyelvi charta végrehajtását felügyelő szakértői bizottság tagjai.
Szigeti Enikő elmondta: nem ez a bevett gyakorlat, általában fél év szokott eltelni a jelentés leadása és az országlátogatás között. Így értelemszerűen az árnyékjelentés elkészítésére sem maradt elég idő, ezt június 10-éig kell leadniuk a civileknek, mondták. Mint kifejtették, mindez azért lényeges, mert nem mindegy, hogy a nemzeti kisebbségek észrevételei megjelennek-e a végső szakértői jelentésben, vagy annak készítői jóváhagyják a román állam jelentését, ugyanis az ebben szereplő információkat tényként kezelik majd az európai politikusok.
Az RMDSZ szintén bejelentette, hogy árnyékjelentést készít, azonban a szövetség jelentésének hitelességét rontja, hogy hosszú ideig részt vett a bukaresti kormányzásban, és 2015 őszéig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetői tisztségét is ők látták el, a jelentést pedig épp ez az intézmény készíti, hangzott el. Így az RMDSZ-nek saját magát is ellenőriznie és bírálnia kellene, mutattak rá a szakértők, akik szerint a szövetség elutasított minden együttműködést a civilekkel.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)

A Szent László Napokra hangolnak a váradiak
Az immár hagyományosnak tekinthető gyalogtúrával kezdődik az idei nagyváradi Szent László Napok: az egy hónap múlva, június 18-án kezdődő fesztivál nyitóeseményén a szomszédos Bihar település földvárától Csorba Mihály történész kalauzolja majd az érdeklődőket a váradi várig.
„Őseink is ugyanezt az utat tehették meg” – mutatott rá az „alapkő-költöztetést” felidéző közel 20 kilométeres séta kapcsán Zatykó Gyula főszervező a Mihálka Melinda, Török Sándor és Tőtős Zsuzsa programfelelősökkel közösen a Bodegában tartott szerdai sajtótájékoztatón. A romkocsma szintén csatlakozott a Szent László Egyesület által immár negyedik alkalommal megrendezendő eseménysorozathoz, borkóstolóval és kézműves sörök bemutatásával egészítve ki a programkínálatot.
A Nagyváradi Borbarátnők Társasága részéről Tőtős Zsuzsa jelezte, hogy a tavalyi ruhabemutató sikerén felbuzdulva, idén fiatalok mutatják be a különböző tájegységek viseleteit a Csillagocska zenekar dallamaira, ezt követően pedig a borbarátnők dizájnerkollekcióját tekintheti meg a közönség a vár kisszínpadán. A Hagyományaink újragondolva című divatbemutatón felvonultatott darabokat meg is lehet majd vásárolni.
A másnapra tervezett „örömfőzés” kapcsán Török Sándor hangsúlyozta, azt szeretnék, ha a benevező csapatok idén korabeli hozzávalókkal dolgoznának. „Tavaly tíz csapat nevezett be, reméljük, idén is sokan lesznek” – mondta. Ő lesz a házigazdája a június 22-ei Színház az egész világ című közönségtalálkozónak is, amelynek a nagyváradi származású, Írországban élő neves színházi rendező, Szabó József Ódzsa és a város egykori „bon vivant-ja”, Miske László színművész lesz a vendége.
A június 20-ai megnyitón a Muzsikás együttes és Petrás Mária lép majd a nagyváradi filharmónia színpadjára. Az eseményre a belépés korlátozott, de a belépők mostantól már igényelhetők az egyesület székházában. „A Szent László Napokat tulajdonképpen előtte, a római katolikus püspöki palota kertjében indítjuk, ahol megkoszorúzzuk Szent László szobrát. Mi is lenne ennél méltóbb cselekedet?” – tette fel a kérdést Török Sándor.
A szervezők arra is felhívták a figyelmet, hogy a várban zajló, kilencnapos Szent László Napok programja napról napra bővül, ezt honlapjukon jelzik, ahol az esetleges nevezésekhez szükséges elérhetőségek is fel vannak tüntetve.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Végrendelet mint bizonyíték a Batthyáneum-perben
Batthyány Ignác püspök végrendeletének hitelesített másolatát is csatolnia kell a perirathoz a Román Nemzeti Könyvtárnak a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított per következő, július 14-ei tárgyalásán.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye erre vonatkozó kérését a legutóbbi tárgyaláson hagyta jóvá a gyulafehérvári táblabíróság, az alapfokon zajló perben a restitúciós bizottság visszaszolgáltatást elutasító határozatának az érvénytelenítését kérte a katolikus egyház.
Az Agerpres hírügynökség szerint a Román Nemzeti Könyvtárnak, amelynek kezelésébe a gyulafehérvári közgyűjtemény tartozik Batthyány püspök 1798. július 31-én keltezett végrendeletének hitelesített másolata mellett a latin nyelvű szöveg hitelesített fordítását is be kell mutatnia. Annak érdekében, hogy ne merüljön fel kétség a fordítás hitelességét illetően, a felek közösen választják majd ki az ennek elkészítésére alkalmas szakembert. A peranyaghoz a Batthyáneum 1948 utáni leltárait is mellékelnie kell, ugyanis az egyház azt állítja, hogy az intézmény államosításakor nem készült leltár az értékes közgyűjtemény átvételéről.
Mint ismeretes, a román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly szeptemberben elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon. A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében.
A Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet a katolikus egyház visszakért a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyedét. A könyvtárat a kommunista állam vette el a katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.
Krónika (Kolozsvár)

Gábor Ferencre emlékeztek szülővárosában
Nagyszalonta főterén áll az a mellszobor, amely Gábor Ferenc (1923–2006) írót, költőt ábrázolja. Pénteken volt Gábor Ferenc születésének 93-ik évfordulója, amely alkalomból a déli órákban a helyi Magyar Nyugdíjas Szövetség képviseletében Nagy Irma elnök mondott megemlékező beszédet, melyben a mindenki „Feri bácsiját” jellemezte: „ő volt az, aki kiállott magyarságunkért, nem eresztett a mi igazunkból. Mi személyesen ismertük őt, és ezután is minden évben emlékezni fogunk rá” – zárta szavait Nagy Irma.
Gábor Ferencet e sorok írója is jól ismerte: szenvedélyes vitakészsége egész életembe, lelkivilágomba beleégette magát. Olykor késhegyig menő vitákba bocsátkoztunk. Mi azok közé az emberek közé tartoztunk, akik nemcsak szellemiekben, hanem a mindennapi kenyérkereső, fizikai munkaterületén is együtt húztuk az „igát”. Évekig a helyi fémfeldolgozó üzemben, a Szalontai Metalulnál, annak a kalapácsnyél-készítő részlegén is „döntöttük” a normát. Gyalupadon, dörzspapírral a kézben csiszoltuk a nyeleket. Sosem feledem egyik megörökített gondolatát: „Tenyerünket a dörzspapír, lelkünket a gondolatok csiszolják véresre”. És ez bizony a szó soros értelmében így történt. A napi több száz kalapácsnyél csiszolása nyomán bizony olykor már a vér is kiserkent a mutatóujj környékén.
Amennyiben valaki megkérdezné tőlem, hogyan látom, értékelem napjainkban az egykori harcostársat, hát azt felelném: kemény évek voltak azok, Gábor Ferenc is az öntörvényű emberek közé tartozott, a saját meggyőződéséből nem eresztett – ha olykor össze is csaptunk, vágül mindig megbékéltünk. Kíváncsi is voltam, vajon hogyan emlékeznek, hányan teszik tiszteletüket az egykoron a tájainkon született, írogató hajdúvárosira? Talán elfogadható, közel húszan tették tiszteletüket, közöttük Nagyszalonta polgármestere, Török László is jelen volt. Valaki meg is jegyezte: „szép dolog a polgármestertől, hogy bokros teendői között szakított időt arra is, hogy Gábor Ferenc emléke előtt fejet hajtson!”.
A ceremónia a költő szobrának a megkoszorúzásával végződött, ismerősök, családtagok és egykori harcostársak hajtottak fejet.
Sára Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)

„Nem hagyja elkopni anyanyelvét”
Kézdivásárhelyen járt az Örökségünk mozgalom csapata
Készül az új Örökségünk-klip, a stáb tagjai – akik pünkösd hétvégéjén a csíksomlyói búcsúban, Kézdivásárhelyen és Zsobokon forgattak – tovább dolgoznak azon, hogy erősödjön a kapcsolati háló a magyarok között határoktól függetlenül.
A maroknyi stáb első állomása Zsobok volt, majd Kézdivásárhely előtt Csíksomlyón időztek.
Vida Tünde, a mozgalom elindítója szerint felemelő volt látni, hogy Kézdivásárhelyről Kelemen Éva szervezésében háromszázan – gyermekek és szülők – Gyulai István szerzeményét énekelve, Örökségünk felirattal díszített kendőt viselve érkeztek a búcsúhelyre, ahol el is hangzott, hogy Paks és Kézdivásárhely háromszáz fős küldöttséggel jelent meg az Örökségünk mozgalom képviseletében.
Gyulai István arról számolt be, hogy izgalmas volt találkozni azokkal a gyerekekkel Zsobokon, akik a díjnyertes videót küldték. A forgatás után, egy spontán zenei est keretében, sikerült néhány akkordot, zenei alapot átadni a fiúknak, lányoknak, akik tele voltak kérdésekkel a dallal, zenével kapcsolatban. A nevelők – Ottucsák Melinda és Gál-Jankó Kata – részéről tapasztalt önzetlen segítőkészséggel találkozott a stáb Kézdivásárhelyen is, ahol Kelemen Éva mellett a Református Elméleti Líceum diákzenekarának tagjai és vezetőjük, Ruszka Sándor, valamint az iskola igazgatója, Farkas Ferenc segítette a stábot.
Kézdivásárhelyen az egész délelőtt szűnni nem akaró eső tovatűnt a paksiak érkezésére, így újabb csodálatos felvételek születhettek a készülő kliphez, amiből egy rövid ízelítőt a nagyközönség is megismerhet rövidesen.
Újabb feledhetetlen élmény volt, amikor a Boldog Özséb-templomban Vida Tünde és Gyulai István átadták Süli János, Paks polgármestere nevében a város különdíját Gergely Zsoltnak, amelyet a márciusi fordulóban érdemelt ki. Gyulai István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Zsolti – aki tizenkét esztendős – megtestesíti azt, ami a dal refrénjében szerepel, megtanulta, megőrzi, és nem hagyja elkopni anyanyelvét. – Abban pedig bízunk, hogy néhány év múlva lesz majd kinek továbbadni – tette hozzá.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Újabb csörte Tőkés László és Csűry István között
Elutasítja Csűry István püspök a Tőkés László EP-képviselőnek azt az állítását, hogy Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) az RMDSZ „csatlósa” lett.
„Megdöbbenéssel olvassuk, hogy „pártegyházként” aposztrofálnak bennünket azok, akiknek egyetlen kívánsága az volt, hogy Egyházkerületünk valóban pártegyházként fungáljon, előző püspöke „mértékadó” akarata szerint” – írta az egyházkerület lelkipásztori hivatalainak küldött körlevelében Csűry István.
A püspök Tőkés László keddi sajtónyilatkozatára reagált. Ebben az EP képviselő azzal vádolja a KREK vezetőit, hogy az egyházkerületet „korrupt ellenfelei csatlósává tették”, és az RMDSZ érdekeit kiszolgáló „pártegyházzá” váltak.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott körlevelében Csűry István leszögezi: a KREK meghirdette az egyenlő távolság elvét, és a legteljesebb magyar egység megteremtését szorgalmazta. „Nem Egyházkerületünkön múlott annak meghiúsulása. Továbbra sem kívánunk pártoskodni, ezért hirdetjük a továbbiakra nézve az arányos közelség elvét. Nem Egyházkerületünkön múlik, hogy ki mennyire tekint bennünket partnernek a nemzet szolgálatában” – fogalmaz az egyházi vezető.
A körlevél szerint a KREK vezetői sosem kívánták, és a továbbiakban sem kívánják a néppárti (EMNP) reformátusokat befolyásolni, ugyanakkor az RMDSZ-ben megbízó híveiket is arra kérik, hogy a lehető legnagyobb magyar képviselet eléréséért vegyenek részt a választásokon és szavazzanak lelkiismeretük szerint.
„Nincs más választásunk! Nem engedhetjük meg azt, hogy elég „kevesen” legyünk a puszta igazság kimondásához. Inkább legyünk elegen igazunk érvényesítéséhez!” – zárul a levél.
A KREK új vezetői és a volt püspöke közötti konfliktus nem új keletű. Tőkés László az utóbbi években sorozatosan támadta nyilvánosság előtt vagy levelekben Csűry István jelenlegi püspököt állítólagos „RMDSZ-barát” egyházpolitikája miatt. Emiatt 2013 végén az egyházkerület állásfoglalásban szólította fel az EP-képviselőt, hogy fejezze be „az egyházhoz méltatlan magatartását”.
maszol.ro

Házkutatást tartottak az ügyészek Pászkány Árpádnál
Csütörtök reggel összesen húsz helyszínen, köztük a kolozsvári CFR 1907 klubnál, illetve Pászkány Árpád üzletembernél és Iuliu Mureșan klubelnöknél tartott házkutatást a terrorizmus és a szervezett bűnözés (DIICOT) elleni ügyészség – írja vádhatósági forrásokra hivatkozva az Agerpres.
A hírügynökség információi szerint különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, folytatólagosan elkövetett adócsalás és pénzmosás gyanújával zajlik nyomozás. Gyanúsított nincs, a DIICOT egyelőre azt vizsgálja ki, hogy valóban megtörténtek-e ezek a bűncselekmények a labdarúgóklubnál.
Az ügyészek a Kolozsvári CFR 1907 2008 és 2011 közötti igazgatótanácsi tagjainál és könyvelőinél tartottak házkutatást. Pászkány Árpád ebben az időszakban a klub főrészvényése volt, Iuliu Mureșan pedig jelenlegi is az elnöke.
A DIICOT gyanúja szerint a frissen kupanyertes kolozsvári vasutascsapat Bajnokok Ligája-szerepléséért járó 8,5 millió euró tűnt el a klubtól és vándorolt törvénytelen módon több személy zsebébe. A feltételezett sikkasztást offshore cégeken keresztül, fiktív kifizetések útján követték el a tettesek.
A Kolozsvári CFR „viselt dolgaival” foglalkozó Kolozsvári Vasutas blog még két évvel ezelőtt összesítette a Pászkány-korszak mérlegét. Számításuk szerint az üzletember 12 év alatt mintegy 110 millió eurót fektetett a csapatba, amely a sikeres Bajnokok-Ligája szerepléseknek és a játékoseladásoknak köszönhetően kb. 95 millió euró termelt.
maszol.ro

Erdélyi magyar dokumentumfilmet is díjazott a Romániai Filmművészek Szövetsége
A kolozsvári Xantus Áron rendező-operatőr Alkonytájt, átutazóban című dokumentumfilmjét is díjazta a Romániai Filmművészek Szövetsége (UCIN) - közölték szerdán az MTI-vel az alkotók.
Az Alkonytájt, átutazóban című produkció - amely a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megrendelésére készült - különdíjat kapott. A díjat Xantus Áron vette át a bukaresti díjkiosztó gálán a szövetség elnökétől, Laurentiu Damian filmrendezőtől, aki a méltatásban kiemelte: ma különösen fontos, hogy művészi igénnyel, érzékenyen üzenő, értékőrző és értékteremtő dokumentumfilmek készüljenek.
A nagydíjat az idén Dan Chisu román rendező kapta a Bukarest NonStop című filmjéért. Radu Jude Aferim! című játékfilmje a zsűri különdíját nyerte el. Tavaly ez a film kapott Ezüst Medve díjat a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A legjobb rendezésért járó díjat a román filmes újhullám egyik kiemelkedő képviselőjének, Corneliu Porumboiu rendezőnek ítélték A kincs (Comoara) című játékfilmjéért.
Az UCIN elődjét 1963-ban alapították neves román filmművészek, a szakmai szövetségnek jelenleg 850 román és külföldi tagja van, és évente elismeréssel tünteti ki a legjobb filmeket.
maszol.ro

Ivóban tartanak találkozót az erdélyi táncház-zenészek
Csütörtökön kezdődik a XI. Erdélyi Táncházzenészek Találkozója, amelyet idén május 19 és 22. között, a megszokott gyimesi helyszín helyett a Székelyudvarhely melletti Ivóban, az Irgó Étterem és Kulcsosházban tartanak.
A rendezvény főszervezője a Kaszaj Kulturális Egyesület, társszervezői: Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint a Romániai Magyar Néptánc Egyesület.
maszol.ro

Megkezdődött a huszonnegyedik fesztivál
Csütörtök reggel megkezdődött Érmihályfalván a XXIV. Nyíló Akác Napok fesztivál. A hét végén összesen 41 program várja az érdeklődőket, melyek mellett további kiegészítő szórakozási lehetőségek is vannak.
A hagyományokhoz híven, ahogyan már közel negyedszázada mindig, most is a dísz- és haszonállat bemutató nyitotta az összesen 41 programot tartalmazó műsorfolyamot, és akkor még nem beszéltünk a kiegészítő szórakozási lehetőségekről. Az állatkiállítás állandó főszervezőjével, id.dr.Lunczer Jánossal egy darabig együtt figyeltük, ahogyan az óvodás csoportok és a kisebb-nagyobb iskolások osztályai egymást váltogatva jártak-keltek a ketrecek között. Felemlegettük, hogy bizony több esetben is a most osztályukat vezető tanító- vagy óvónők “nem is olyan régen” még maguk is diákok voltak, örülve nem csak a látnivalónak, de annak is, hogy az osztályterem helyett az állatkiállításon mulathatják az időt – és nincs ez másként a mai gyerekekkel sem. Az állatkiállításon egyébként idén is több fajta szarvasmarhát, baromfit, bárányt, kecskét, aranyfácánt lehetett látni, a galambok nagy családját legalább tucatnyi kategória (nevető gerle, pirók, indiai páva, brünni begyes, német dobos, kapuciner, stb.) képviselte.
Megunhatatlan csacsisimogató
A legnagyobb sikere idén is Molnár András bácsi csacsifogatának volt, a kordé elé fogott nagyfülű minden évben nagy türelemmel viseli a simogatás-özönt. Nagy volt a tolongás a pónik körül is, a gyerekek nem unták meg a szekerezést és a pónilovaglást. Mint id.dr.Lunczer Jánostól megtudtuk, idén is legalább 50-60 helyi és környékbeli gazdát szólítottak meg: vegyenek részt a kiállításon, illetve a szombati lovasbemutatón, utóbbiról elöljáróban elárulhatjuk, hogy lesznek meglepetések, eddig nem látott fogatok.
A fesztivál programjában csütörtök délután még ökumenikus istentisztelet szerepelt, este pedig a római katolikus templomban Józsa Domokos orgonaművész, a várad-szőlősi egyházközség kántora koncertezett. Apropó, kiegészítő szórakozási lehetőségek, a további napokon 7 és 11, illetve 16 és 22 óra között hőlégballonozásra (az “órarendet” a légmozgások indokolják), de 10 órától sétarepülésre és ejtőernyős ugrásra is lehetőség van a százholdi focipálya mellett kialakított le- és felszállóhelyen.
Rencz Csaba
erdon.ro

Csalafinta hozomány
Május 31.-én, kedden 18 órától kerül sor a Nagykárolyi Városi Színházban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának bemutatójára, „Csalafinta hozomány" címmel.
A társulat így mutatja be a darabot: „Nem csupán makk, hanem tökmakk. Naná, hogy ilyen szó nincs a magyar nyelvben. Ebben az előadásban viszont az is van, ami nincs. Hiszen „dicsekedni azzal is lehet, ami nincs!" - mondja az előadás egyik szereplője.
Ízig-vérig „made in Szatmária" produkcióról van itt szó, kérem szépen. Egy olyan parasztkomédiáról, amely telis-tele van egészséges-ízes szatmári poénnal. Szó, mi szó: bővelkedik kacagni való hökkenőkkel és bökkenőkkel. Van egy eladósorban lévő szegény lány, akit a nagygazda csak akkor vesz el feleségül, ha van hozománya. Márpedig hozomány az nincs. No, és itt jön a szatmári furfang: nincs stafírung, de mégis van. Most legyünk okosak. Nincsvan. Persze ott a Bandi-kutya, amelyik megdöglött, és büdös, mint a göringy. Ráadásul Nyanyóka alig bírja tartani a vizületét. Józsi meg járt a másvilágon, ahol bóklászó angyalok gazt szednek Szent Péter lovának. Veres Gyurka bácsi pedig már nem tud ártani az asszonyoknak, de az is jó lenne, ha egyeseket legalább piszkálgatna. Szóval vannak dolgok..."
Az előadásra már kaphatóak elővételben belépőjegyek. A jegyek ára felnőtteknek 20 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 15 lej, melyeket a Nagykárolyi Művelődési Központban lehet megvásárolni.
szatmar.ro

Baglyok lepték el Kolozsvárt, hivatalosan elkezdődött a XIX. ETDK
319 diák, 39 szekcióban összesen 315 dolgozatot mutat be a XIX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián (ETDK), amelynek zenével, ünnepi beszédekkel és előadással díszített hivatalos megnyitóját csütörtök kora este tartották a Babeș- Bolyai Tudományegyetem főépületében.
A szakkollégiumok munkájára hívta fel a figyelmet ünnepi beszédében Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese, mert mint fogalmazott, akkor tud minőségi lenni az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, ha az itt bemutatott dolgozatokat komoly kutatás, az egyetem tudományos műhelyeiben zajló munka előzi meg.
"Az ETDK nem egy különálló esemény, amely márciustól, a kivonatok leadásától a májusi konferenciáig tart. Az ETDK a tanév során befektetett munka gyümölcse, ha úgy tetszik, betakarítási ünnep. Ekkor a tudományos munka eredményei végre kikerülnek az íróasztalból, lekerülnek a számítógépek merevlemezeiről, és bemutatják a tágabb szakmai közönség előtt" - fogalmazott Soós, aki szerint a szakkollégiumok az universitas eredeti hivatásának a jelenkori beteljesítői, ahol a mentorok és a tanulni vágyó fiatalok találkoznak, és tehetik meg az első lépéseket a önálló kutatómunkában.
A szakkollégiumok munkájára hívta fel a figyelmet ünnepi beszédébenSoós Anna, a BBTE rektorhelyettese, mert mint fogalmazott, akkor tud minőségi lenni az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, ha az itt bemutatott dolgozatokat komoly kutatás, az egyetem tudományos műhelyeiben zajló munka előzi meg.
"Az ETDK nem egy különálló esemény, amely márciustól, a kivonatok leadásától a májusi konferenciáig tart. Az ETDK a tanév során befektetett munka gyümölcse, ha úgy tetszik, betakarítási ünnep. Ekkor a tudományos munka eredményei végre kikerülnek az íróasztalból, lekerülnek a számítógépek merevlemezeiről, és bemutatják a tágabb szakmai közönség előtt" - fogalmazott Soós, aki szerint a szakkollégiumok az universitas eredeti hivatásának a jelenkori beteljesítői, ahol a mentorok és a tanulni vágyó fiatalok találkoznak, és tehetik meg az első lépéseket a önálló kutatómunkában.
Hrubos Ildikó, Országos Diákköri Tanács elnökhelyettese, a Corvinus Egyetem tanára beszédében arról beszélt, hogy milyen nagy dolog az ETDK, amelyen egy egész ország, egy egész régió fiataljai gyűlnek össze, hogy összemérjék a tudásukat. De azt is kiemelte, hogy milyen fontos találkozásoknak lehet a helye, hiszen nem csak a tanárok találkoznak a kollégáikkal és a jövendőbeli kollégáikkal, hanem az üzleti világ is egyre inkább figyeli a tudományos diákkörök munkáját, az ETDK-n pedig mindenki egy helyen van, könnyebb új munkatársakat vadászni a HR-eseknek.
Rés Konrád Gergely, a KMDSZ elnöke a kolozsvári májusi ifjúsági pezsgésről beszélt, amikor minden nap különböző - úgy szórakoztató, mint tudományos - programoktól hangos a város. Majd arra biztatta a résztvevőket, hogy barátaikat és ismerőseiket is hozzák magukkal a bemutatójukra, hátha ők is kedvet kapnak a tudományos munkára.Kisgyörgy Réka, az ETDK főszervezője a színvonalas a szekcióülések előtt színvonalas plenáris előadásokra hívta fel a hallgatóság figyelmét, és biztatta őket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt rajtuk. Majd a diákok által fejlesztett applikációra hívta fel a résztvevők figyelmét, ami ebben a segítségükre lehet.
Az ünnepi beszédek után Gergely László Árpád, a Szegedi Tudományegyetem tanára tartott előadást a gravitációs hullámokról.(tudósítónktól)
Transindex.ro

Ötvenegy végzőst búcsúztattak a Csiky-kertben
A Babeș– Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán, a Csiky-kertben található tanintézményben csütörtökön tartották az évzárót.
Az idegenforgalom-földrajz szakon, a magyar és román tagozaton végzetteket, illetve a mesterizőket tanáraik és társaik is búcsúztatták. A ballagási ünnepségen Seer Mihály egyetemi tanár köszöntötte a végzősöket, szülőket, kollégáit, az évfolyamvezető tanárok pedig külön szóltak a fiatalokhoz, kívántak sikeres vizsgát, boldogulást az életben.
„Végzőseink, ha ki is léptek az iskolai korosztályból, a tanulásnak itt nem szabad megszakadnia, mert a bölcs ember élete végéig tanul. Ez a tény most valóban igaz, ha figyelembe vesszük a továbbtanulási lehetőségeket. A XXI. században minden felgyorsult, így a tudományok is” – mondta ünnepi beszédében Dombay István egyetemi docens, az intézmény igazgatója. A Csiky-kertben összesen 51 végzőst búcsúztattak.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro

Elballagtak a BBTE udvarhelyi tagozatának végzősei
A Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozatának tanító- és óvodapedagógia szakos végzősei búcsúztak csütörtökön a felsőoktatási intézettől, a ballagási ünnepség a Bányai János Szakközépiskola sporttermében zajlott.
A délelőtti eseményen Dósa Zoltán, a BBTE székelyudvarhelyi tagozatának nemrég kinevezett igazgatója, Bunta Levente polgármester, Görbe Péter megyei főtanfelügyelő, Márton Adél szaktanfelügyelő, valamint a gyakorló iskola és óvoda vezetői köszöntötték a jelenlévőket. A negyvenöt nappali tagozatos és huszonhat távoktatásban részesült végzőst a gyakorló iskola és óvoda növendékei, valamint a másodévesek verses, zenés műsorral búcsúztatták, majd vezető tanáraik kiosztották nekik az emléklapokat. Az esemény végén a polgármester mindkét tagozat legjobb tanulmányi eredményt elért diákjának átadta a hivatal ajándékát. A Szózat után a frissen végzettek kalapjai röppentek a magasba.
Dósa Ildikó
Székelyhon.ro

Hivatásnak választott ápolás
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium kápolnatermében tartották csütörtökön a Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceum ötven végzős diákjának tanévzáró ünnepségét.
A Darvas-Kozma József esperes-plébános által celebrált szentmisét követően a végzős diákokat először Birta Mária igazgatónő köszöntötte. Mint fogalmazott, ez a szakma egyben hivatás és küldetés. „Aki az ápolási hivatást választja, annak szakmai tevékenységét, mindennapi munkáját az emberek iránti figyelem, tisztelet, megbecsülés és szeretet kell hogy vezérelje” – mondta útravalóul a végzősöknek.
A folytatásban Ráduly Erzsébet igazgatónő köszöntötte a ballagókat. Elmondta, örömmel tesz eleget ennek a feladatnak, immár tizennegyedik alkalommal, amikor kilenc férfi és negyvenegy nő végezte el sikeresen a három éves képzést. Külön név szerint is köszöntötte a kilenc fiatalembert, hisz a férfi munkaerőre is igen nagy szükség van a betegápolásban.
Ugyancsak köszöntötte a végzősöket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki köszönetét fejezve ki az asszisztenseknek, hogy ez évben is segítettek a szűrővizsgálatok során. Arra biztatta a nap ünnepeltjeit, hogy itthon, saját közösségük érdekében fejtsék ki munkájukat.
Az ünnepség kiemelkedő mozzanata az egészségügyi asszisztensek fogadalomtétele volt. A másodévesek részéről Sándor Izolda búcsúztatta a ballagókat, majd az alsóbb évfolyamosok virággal köszöntötték társaikat. A végzősök nevében Salamon Ágnes és Berényi Mónika Regina osztotta meg ünnepi gondolatait és fejezte ki köszönetét az iskola vezetőinek és az oktató szakorvosoknak.
A kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát kifejtő tanulók díjazása után az ünnepség az iskola diákjainak verses-zenés műsorával zárult, a Sunshine együttes közreműködésével.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Csíkszeredába érkezett a „magyarok bibliája”
Rendhagyó hittanórán vettek részt csütörtökön a X. és XI. teológiai osztályok tanulói a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban, ahol Benyik György teológus professzor átnyújtotta a kézzel írt biblia első két kötetét.
A Kárpát-medencében élő magyarok által kézzel másolt Bibliát a kezdeményező és koordinátor, a szegedi biblikus Benyik György 2015. október 14-én nyújtotta át Ferenc pápának a Vatikánban. A Szentírás elkészítésében részt vett a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 87 tanára és diákja is, akik Józsué könyvét másolták.
Tamás Levente, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója rámutatott annak közösségépítő erejére, hogy a Kárpát-medence majd minden szegletéből diákok és híres személyiségek kézzel másolták a bibliát. Ez alkalommal köszönetét fejezte ki Erdély Imre vallástanárnak, aki az iskolában megszervezte a bibliamásolást. „Gyönyörűség, oldalanként más-más kézírást látni és olvasni a jó Isten üzenetét” – fogalmazott az iskolaigazgató.
Benyik György professzor személyesen látogatott el Csíkszeredába, hogy átadja az iskola könyvtára számára a tíz kötetből álló magyarok Bibliájának első két kötetét. A biblikus azt is elmondta, hogy a kézzel írt eredeti bibliát a vatikáni könyvtár ritka könyvek osztályán őrzik. A két kötetet az igazgató mellett András Ákos és Czirják Ottó diák vette át, akik ott lehettek a vatikáni átadáson is.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Lendvai küldöttség Aradon
A majdnem tíz éve tartó Arad–Lendva kapcsolatban a kulturális együttműködésen kívül már gazdasági együttműködés is kirajzolódik. Ez derült ki Balažek Anton polgármester és Horváth Ferenc alpolgármester, az MMÖNK Tanácsának elnökének aradi látogatásán, amelyen a gazdasági élet résztvevői is jelen voltak.
A két város közötti kapcsolatot Zala György lendvai születésű művész életműve alapozta meg, 2007 során ugyanis a lendvai magyar önkormányzat kezdeményezésére találkoztak az Erdély kapujának is hívott Maros melletti város vezetőségével, ahol közösen megkoszorúzták Zala György egyik kiemelkedő alkotását, az aradi Szabadság-szobrot. Azóta a kapcsolat hol szerényebb, hol erőteljesebb volt, az elmúlt két évben azonban komoly fejlődésnek indult. Ezt támasztja alá Balažek Anton polgármester és Horváth Ferenc alpolgármester, az MMÖNK Tanácsának elnökének múltheti aradi látogatása is, amelyen Bognár Levente aradi polgármester fogadta őket.
Az utóbbi két évben épült ki a magyar–magyar kapcsolat, ennek révén pedig alakult a két város kapcsolata, partnersége is, így az eddig is folytatott kulturális együttműködés mellett, amely Lendva kulturális fővárosi jelölése miatt erőteljesebbé válhat, tárgyaltak a közös gazdasági lehetőségekről is. A lendvai küldöttség tagja volt ugyanis Jug Miran, a Petrol Geoterm vállalat igazgatója is, aki a geotermális energia aradi felhasználásáról, a területen lehetséges közös pályázásról folytatott megbeszéléseket.
Tomka Tibor
Népújság (Lendva)

Utcán a kultúra
Amióta Supka Géza újságíró-polihisztor kilenc évtizeddel ezelőtt Miskolcon megálmodta, csak a háborúk szóltak közbe az ünnepi könyvhét megrendezésébe Magyarországon. Nagyszerű ötlet volt – immáron hatodik alkalommal – Kolozsváron is megszervezni az eseményt. Még akkor is, ha kissé keveredik benne a politika a kultúrával, a politikusok a könyvekkel. No,de lépjünk túl ezen, hiszen manapság a politika minden lehető és lehetetlen helyen ott van, és akarjuk vagy sem, beleszól, tervezi, irányítja életünket. Így aztán a kulturális rendezvényekről pláné nem hiányozhat némi önreklám, főleg választási évben. Persze, ha ezzel támogatják a magyar kultúra fennmaradását, akkor akár el is nézhetjük politikusainknak, hogy ők nyitják, zárják, vezetik, alakítják, látogatják a rendezvényeket. Így van ez az egész világon, miért lógjunk mi a sorból kifelé.
De ne rontsunk a jón, hisz minden jel arra mutat, hogy a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét sikert aratott. Legalábbis a szervezők szerint. Másoknak nagyon úgy tűnt, mintha kevesebben látogatták volna a kiadók, könyvárusok standjait, mint az elmúlt években. Természetesen ez szubjektív vélemény, négy nap pedig édeskevés minden elképzelés valóra váltásához, minden igény kielégítéséhez. Így is nagyon jól meg kellett fontolni, hogy a sok érdekes, esetenként egymásra szervezett rendezvény közül melyiken vegyünk részt.
Ami a könyvek árát illeti, hétköznapi, fizetésből élő embernek sajnos egyáltalán nem ünnep a könyvhét. El kell ismerni, nem a kiadványok drágák – nyugati zsebeknek akár röhejesen kevés –, hanem a fizetések, nyugdíjak alacsonyak. Utóbbiakhoz viszonyítottan minden drága, ami a megélhetéshez szükségeltetik, a könyv pedig ebben az országban már-már luxuscikknek számít. Ürömben az öröm, hogy ha már könyvhét és ünnepi, kevesen mennek el úgy a kiállított kiadványok mellett, hogy valamit ne vásároljanak. Az már bonyolultabb kérdés, hogy miért vásárolunk akkor, ha kihozzák elénk, és miért nem fordulunk be ugyanazért az üzletbe. Ám ez legyen az emberiség legnagyobb gondja.
Mindazonáltal öröm volt nézni a fiatalokat, akik legalább ideig-óráig lekapcsolták magukat a virtuális világról, és kilátogattak oda, ahol valós dolgok történnek. Ha csak a szemükkel is simogatták a könyveket, de legalább élőben látták, hogyan is néznek ki. Így talán néhány évet még túlél a nyomtatás műfaja, mielőtt végképp felkerül okosabbnál okosabb kütyükre, és majd múzeumokban, egy letűnt kor emlékeként mutogatják a papírosra nyomtatott betűket.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Az RMDSZ jelöltje, Vincze Loránt is megpályázza az európai kisebbségek szervezete elnöki tisztségét
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Vincze Loránt is megpályázza az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnöki tisztségét - közölte csütörtöki hírlevelében a szövetség.
Az RMDSZ külügyi titkáraként Brüsszelben dolgozó Vincze Loránt jelenleg a FUEN alelnöki tisztségét tölti be. A szervezet tisztújító közgyűlését a lengyelországi Wroclawban (régi magyar nevén Boroszlóban) tartják szombaton a csütörtöktől vasárnapig tartó FUEN-kongresszus keretében.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a jelölésben úgy fogalmazott: "Az RMDSZ, a határon túli magyar közösségek és valamennyi európai kisebbségi szervezet számára fontos, hogy a FUEN kisebbségi ernyőszervezetként tovább erősödjön, megkerülhetetlen tényezővé váljon, kezdeményezései nyomán az európai intézmények is felismerjék, hogy nem halasztható tovább az őshonos kisebbségek helyzetének rendezése".
Kelemen Hunor meggyőződését fejezte ki, hogy Vincze Loránt kisebbségi és külügyi szakpolitikusként, tudása, tapasztalata és jó nyelvismerete révén a FUEN kiváló elnöke lenne. Azt is hozzátette: az RMDSZ szeretné, ha a FUEN folytatná azt a közös erőfeszítést, amely révén kidolgozták a Minority SafePack törvénykezdeményezést, amelyet a kisebbségek képviselői európai polgári kezdeményezésként próbáltak elfogadtatni az Európai Unióval. A kezdeményezés bejegyzését elutasította az Európai Bizottság, a kezdeményezők azonban az EU luxemburgi bíróságán támadták meg az elutasító határozatot.
A Maszol.ro portál közlése szerint Vincze Loránt a németországi dánokat képviselő Dieter Paul Küssnerrel verseng a FUEN elnöki tisztségéért. A FUEN kongresszusán huszonegy ország több mint kétszáz küldöttje vesz részt.
Gazda Árpád

Adománygyűjtés az erdőkért
A Holzindustrie Schweighofer rétyi üzeme ügyében indított perek folytatásához kérik a háromszéki közösség anyagi segítségét a fogarasi Neuer Weg Egyesület, valamint a beruházást kezdetektől ellenző helyi civil aktivisták. A héten a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban, Mikó Imre szobra előtt felállított standjuknál várják az adományokat. Akciójukkal a köztudatban is ébren kívánják tartani az ügyet.
– Dávid és Góliát harcához hasonló az, ami a civilek, illetve a Holzindustrie Schweighofer között zajlik, de folytatni kívánjuk, és a perek, amelyeket a rétyi beruházást engedélyező hatóságok, intézmények ellen indítottunk – három már folyamatban, újabb hármat terveznek indítani – pénzbe kerülnek, hiszen például az ügyvéd tiszteletdíját ki kell fizetni, szaktanulmányokra van szükség állításaink bizonyításához, amelyek újból komoly kiadások. Tekintve, hogy nonprofit szervezetekről van szó, ezért fordulunk a közösséghez is, hiszen nem csak a mi érdekünk, hogy az osztrák óriásvállalat által hozott pusztítást megakadályozzuk. Reméljük, sokan lesznek, akik hajlandóak áldozni lehetőségeik szerint erre. Fel akarjuk hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy két év alatt az osztrák nagyvállalat azt a taktikát alkalmazta, amely révén újabb és újabb időhúzó eszközökhöz nyúlt a perek kapcsán. Vélhetőleg az a cél, hogy anyagilag „kivéreztesse” az ellenállókat. Tény, hogy mostanra már nem tudunk lépést tartani ezzel, ezért is szükség van a segítségre, és az anyagiakon túl az erkölcsi támogatásra is. Eddig pozitívak a visszajelzések, már több mint ötvenen adományoztak, egy nap alatt (a gyűjtést csak kedden kezdhették el az időjárás miatt) mintegy 500 lej gyűlt össze – részletezte az adománygyűjtő akció lényegét Hans Hedrich, a Neuer Weg elnöke. Az aktivista hozzátette: a köztudat ébren tartása is fontos, hiszen az erdők védelme továbbra is csak szavakban nyilvánul meg, amint a rétyi üzem engedélyeztetési folyamatából is kitűnt, a hatóságok ezen a téren nem számítanak partnernek.
Az adománygyűjtő akció péntekig tart, 10 és 17 óra között kereshetik fel a standot, akik támogatni szeretnék a civileket. Helyi szinten az Indigó néven ismert aktivistacsoport, valamint a Háromszéki Közösségi Alapítvány vesz részt aktívan a kezdeményezésben. Hans Hedrich elmondta: terveik szerint a gyűjtést Hargita megyében folytatják, mivel az illegális fakitermelés szempontjából az tekinthető gócpontnak, és a két kérdés összekapcsolható. Előfordulhat, hogy filmvetítéssel – egy tavaly a témában készített dokumentumfilm – is összekötik az adománygyűjtést. A fakitermelés területén uralkodó viszonyok kapcsán az elnök kifejtette: mind a törvényes, mind az illegális vágás tekintetében nagyok a gondok Romániában, hiszen azáltal, hogy nagy mennyiségű fát termelnek ki az ország területén, amely utána legjobb esetben félkész állapotban exportra kerül, gyakorlatilag elenyésző hozzáadott érték keletkezik. Emellett a pénz, ami az értékesítés után befolyik, nem az államot vagy a közösséget gazdagítja, hanem ahhoz a pár céghez kerül, amelyek ebben az ágazatban érdekeltek, s amelyek ráadásul hatalmas adóhátralékokat halmoztak fel, miként például a Holzindustrie Schweighofer, nagyjából ötmillió eurónyit.
A rétyi üzem miatt indított pereket illetően Hans Hedrich elmondta: eddig az építkezési, a területrendezési engedélyt, valamint a környezetvédelmi ügynökség által kiállított előzetes jóváhagyást támadták meg. Az elkövetkezendőkben újabb két környezetvédelmi dokumentum törvényessége kapcsán indítanak pert – ezek jelenleg előkészítési fázisban. Az esélyeket illetően hozzátette: kisebb sikereket már elértek, lásd a két építész aláírási jogának megvonása, és gyakorlatilag egy per megnyerésével a rétyi üzem tevékenységének leállítását is elérhetik. Lapunk érdeklődésére, hogy esetleg az osztrák vállalat megpróbálhat-e nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, Hedrich úgy vélekedett: a pereket különböző ítélőszékeknél kezdeményezték, így nehéz lenne minden bírót befolyásolni, akár nyomásgyakorlással is. A három már folyó perben hamarosan ítélethirdetés következhet, és mivel a fellebbezés már borítékolható, év végére számítanak jogerős ítéletekre.
Újságírói kérdésre válaszolva az elnök elmondta: nem befektetőellenes magatartásról van szó esetükben. Tény, hogy az osztrák nagyvállalat munkahelyeket teremtett, ugyanakkor a hazai faipar szempontjából a megtelepedése nem tekinthető hasznosnak, mindehhez hozzátehető az erdőirtás, amelyhez közvetett módon csak hozzájárult az elmúlt tíz évben. Ha vonalat húzunk, mindenképp negatív a végeredmény – magyarázta.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Döntött a marosvásárhelyi tanács
A főtéren állhat Bethlen Gábor szobra
Miután a marosvásárhelyi tanácsosok a legutóbbi ülésen elvi határozatot hoztak arról, hogy Bethlen Gábornak, Erdély volt fejedelmének a szobrát nem a vár mellett, hanem a főtéren állítják fel, amit a tanács jegyzője törvényességi okokra hivatkozva nem láttamozott, a tegnapi közgyűlésen a testület tagjai – négy kivétellel – megszavazták a helyszínváltást.
Peti András alpolgármester szerint leghamarabb az év végén avathatják fel az emlékművet.
Tegnapi – ebben az önkormányzati ciklusban valószínűleg az utolsó – ülésén a marosvásárhelyi tanács jóváhagyta, hogy Bethlen Gábornak a város főterén állítsanak szobrot. Hozzászólás, kifogás nem volt, ám négy képviselő nem szavazta meg a tervezetet, amelyet azonban a képviselők többsége elfogadott. "Sikerült meggyőznünk a képviselőkollégákat, hogy a szobornak méltó helye mégiscsak a főtéren van.
Ez lenne az első magyar vonatkozású szobor a városközpontban. Örülök, hogy ezzel a döntéssel zöld utat kapott a főtéri Bethlen Gábor-szobor. Ezután már csak a kivitelezés marad hátra, egyrészt a pályázat minél hamarabbi véglegesítése, a nyertes pályamunka kiválasztása, illetve a szükséges engedélyek beszerzése" – jelentette ki az ülést követően a sajtónak Peti András alpolgármester. A kérdésre, hogy felmerülhetnek-e a továbbiakban akadályok a szoborállítást illetően, hangsúlyozta: mivel nem készült el a zöldövezeti regiszter, ezért erre nem is lehet hivatkozni, mivel föld alatti garázs volt elképzelve ezen a részen, nagy valószínűséggel közművesítést sem érinthet a szobor talapzata, és azt is valószínűtlennek tartja, hogy a műemlékvédelem elgáncsolná a tervet. Az alpolgármester szerint leghamarabb az év végére kerülhetne helyére a szobor, aminek költségeire egy korábbi ülésen félmillió lejt különített el a tanács. A Bethlen-szoborral párhuzamosan az Erdélyi Iskola irányzat képviselőinek szoborcsoportját is felállítanák, a vár mellett.
A testület sürgősségi eljárással további költségvetés- kiigazításról is szavazott, a jogi személyek adójából keletkezett többletbevételt, 8,7 millió lejt elosztotta különböző beruházásokra. Egyrészt a Bernády iskola manzárdosítására, illetve a belső homlokzatának felújítására közel 3 millió lejt, ugyancsak 3 millió lejt elektromos autóbuszok vásárlására és 5,7 millió lej helyett csupán 3 millió lejt utcák, járdák korszerűsítésére.
A tanácsosok asztalain tegnap ugyan nagy meglepetésre megjelentek a tolmácskészülékek, ám ezeket a képviselők tolmács hiányában nem használhatták. Így dr. Benedek István magyar nyelvű hozzászólásán kívül csak a Jó napot kívánok! hangzott el ezúttal is magyarul, az ülés továbbra is román nyelven zajlott.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Nyílt levélben fordult az RMDSZ a kormányfőhöz
Nyílt levelet intézett Dacian Ciolos miniszterelnökhöz Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Tánczos Barna szenátusi frakcióvezető, amelyben a közbirtokosságokat érintő diszkrimináció ellen emeltek szót – derült ki az RMDSZ csütörtöki hírleveléből.
Az RMDSZ vezetői azt kérik a bukaresti kormánytól, hogy sürgősségi rendelettel számolja fel azt a joghézagot, amely a közbirtokosságok egy részét hátrányos helyzetbe hozza.
A hatályos törvény szerint csak azok igényelhetnek állami támogatást, akik birtoklevéllel rendelkeznek. A közbirtokosságok közel egyharmadának azonban nincs birtoklevele, bár a tulajdonukban lévő területeket jogosan használják, a tulajdonjog tisztázása azonban a bürokrácia miatt húzódik – mutattak rá az RMDSZ vezetői.
"A szenátus plénuma az RMDSZ javaslatára törvénymódosítással már rendezte ezt a joghézagot, viszont a képviselőház a döntő ház ebben az esetben, amely május 31-ig biztosan nem tudja elfogadni ezt a módosítást. Éppen ezért arra kérjük a kormányt, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadja el az RMDSZ által javasolt módosításokat, hogy a május végi támogatási kérelmi határidőt ne késsék le azok a gazdák, akiknek a tulajdonjoga saját hibájukon kívül nem rendeződött" – olvasható a kormányfőhöz intézett nyílt levélben.
Az RMDSZ az elmúlt időszakban már többször kérte ennek a helyzetnek a megoldását, számos beadvánnyal és kéréssel fordult a szaktárcához, a szenátusban pedig sikerült ehhez többséget is szereznie, viszont a szoros határidők miatt csak a sürgősségi kormányrendeletet tartja az egyetlen lehetséges megoldásnak – összegezte az RMDSZ hírlevele.
Népújság (Marosvásárhely)

Hiányosak a hatóságok statisztikái
A szülők külföldön, a gyerekek itthon
Egyre aggasztóbb statisztikák látnak napvilágot Romániában a külföldön munkát vállaló és gyermekeiket itthon hagyó szülők számát illetően, ezért kedden ebben a témában a fővárosban országos konferenciát szervezett a "Mentsétek meg a gyermekeket" szervezet az Országos Gyermekvédelmi Hatósággal, valamint a Tanügyminisztériummal közösen.
A hivatalos statisztikák szerint Romániában 85 ezer gyereknek dolgozik egyik vagy mindkét szülője külföldön. Tízből négy gyerek mindkét szülőjétől távol nevelkedik, vagy pedig az egyedüli családfenntartó szülő vándorolt ki. Viszont számos felmérés igazolja, hogy a hivatalos statisztikák a jelenségnek csupán egy szeletét tükrözik, ugyanis valójában országszerte 170-350 ezer közé tehető azon kiskorúak száma, akik ebben a helyzetben vannak.
A megyei tanfelügyelőségektől szerzett adatok alapján az elmúlt év végén 212 ezer gyereket hagytak itthon vendégmunkás szüleik, a szociális intézmények azonban csupán 85 ezer gyerekről tudtak. A különbség onnan adódik, hogy bár a törvény előírja, a szülők nagy része nem jelenti be távozási szándékát, és nem nevezi meg hivatalosan azt a személyt, akire távolléte alatt a gyermekeit bízza. Az iskolák jobban belelátnak a családok helyzetébe, míg a hatóságok csak azokról az esetekről szereznek tudomást, amelyeket az önkormányzatok szociális dolgozói jelentenek nekik. A 2013 októberében napvilágot látott törvénymódosítás értelmében a szülők távozásuk előtt negyven nappal kötelesek bejelenteni a helyi önkormányzat szociális osztályán, hogy elhagyják az országot, és megnevezni azt, akire a gyerek felügyeletét bízzák, hogy majd bírósági végzéssel teljes jogú képviselőként ismerjék el az illetőt.
A "Mentsétek meg a gyermekeket" szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményéből viszont az is kiderül, hogy valójában a tanfelügyelőségek által a rendelkezésükre bocsátott statisztikák sem fedik teljesen a valóságot, ugyanis csupán a beiskolázott gyerekekre vonatkoznak. Nem szerepelnek benne azok a kiskorúak, akik még nem óvodaérettek vagy akik kimaradnak az iskolából.
A konferencián több mint kétszáz szakember vett részt, a megyékben működő gyermekvédelmi igazgatóságok, tanfelügyelőségek képviselői, szociális munkások. A tanácskozás célja rávilágítani, hogy szükség van a különböző intézmények közötti közreműködésre annak érdekében, hogy a hatóságok minden egyes esetről tudomást szerezzenek és a gyerekeknek segítséget tudjanak nyújtani. A "Mentsétek meg a gyermekeket" szervezet 2010 óta működtet programokat tizenhét településen (többek között Marosvásárhelyen és Segesváron is), zömében nappali központokban foglalkoznak tanórák után szakemberek a szülők nélkül nevelkedő kiskorúakkal.
A konferencián közzétett statisztikák szerint az elmúlt év végén Maros megyében a tanfelügyelőségi adatok alapján 4905 gyereknek dolgoztak külföldön a szülei, a megyei gyermekvédelmi igazgatóság nyilvántartásában viszont csak 1226 ilyen eset szerepelt. A legtöbb itthon hagyott gyereket Suceava, Iasi, Bakó megyékben tartják nyilván, mindenikben eléri a 14 ezret az érintett kiskorúak száma.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

„Remélem, hogy a tárogató kitárja az emberek lelkét!”
Jótékonysági koncert az újkissodai református templomban
A Temesvárhoz tartozó Újkissodán nemrég szentelték fel az új református templomot. A templomszentelésen részt vett Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész, aki május 18-án, szerdán visszatért Temesvárra és jótékonysági koncertet adott az új templom javára. Az eseményen részt vett Molnár Zsolt parlamenti képviselő, temesvári polgármesterjelölt és Farkas Imre, az RMDSZ temesvári tanácsosjelöltje is.
A jótékonysági koncert résztvevőit és a vendégművészt Bálint Sándor házigazda lelkipásztor köszöntötte. Vesztergám Miklós színvonalas műsorát a tárogató történetének bemutatására alapozta, a kuruckortól napjainkig. A kalocsai művész kurucnótákat, hazafias, nemzeti érzelmű nótákat, erdélyi, székely nótákat és katonadalokat, verbunkosokat adott elő, nagy tapsot aratva.
„Nagyon jó érzés volt a templomszentelésen részt venni – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Vesztergám Miklós –, nem túl gyakori dolog a mai világban, hogy egy templom felépüljön, és tudom, hogy a szórványvidéken ez még nehezebb feladat. Szeretnék valamivel besegíteni a folytatáshoz, hiszen tudom, hogy még sok a pótolnivaló, székely kapu, kerítés készül és a harang is hiányzik. Ezért felajánlottam, hogy egy vagy akár több jótékonysági koncertet is szívesen megtartok. Nekem szívügyem a tárogató, és szeretném a tárogatóval kitárni a jó emberek lelkét!”
„Egy ház mellett illik, hogy kerítés is legyen, meg kapu, amelyik kinyíljon a betérőnek – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Bálint Sándor, az újkissodai református templom lelkipásztora. – Én egy székely kapura gondoltam, amilyenen gyermekkoromban kijártam, meg hazamentem. Ennek a mai estének a bevételét ennek az újabb álmomnak a megvalósítására szeretnénk felhasználni. A kapu mellett kerítés is lesz, betontégla elemekből, és közötte léckerítés, aminek a felső részén vagy tűzlángok vagy tulipánok lesznek. Ezzel még egyszer üzenni szeretnénk a városnak, hogy ezen a környéken jó magyar emberek laknak!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Kettős debüt A bajadérban
„Kálmán Imre reneszánszát éli. Mindmáig érvényes és izgalmas témákkal foglalkozik, zenéjében pedig ma is divatos módon ötvözi a legkülönbözőbb elemeket” – olvasható a Kolozsvári Magyar Opera közleményében. Az operettszerző remekműve, A bajadér május 22-én, vasárnap délután 6 órától látható az operában, Odette Darimondét Fülöp Tímea alakítja, Marietta szerepében pedig Hary Juditot láthatja a közönség. Rendező: Gombár Annamária, vezényel: Incze G. Katalin.
Szabadság (Kolozsvár)

Deák Ferenc dokumentumfotói a Minervánál
Neves kolozsvári személyiségek – írók, költők, művészek, újságírók, a tudomány különböző területein tevékenykedő szakemberek – arcképei tekintenek vissza az érdeklődőkre tegnap óta a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében, Deák Ferenc dokumentumfotó-kiállításán.
A Tibori Szabó Zoltán Minerva-elnök szavai szerint „a New Yorkban lakó, de Kolozsváron élő” fényképész 1960 és 1965 között az Igazság napilap fotóriportere volt; abban az időszakban készítette portrésorozatát, amelynek ezúttal körülbelül a tíz százalékát, nyolcvan felvételt tárt a nagyközönség elé. – Ma vagyok 75 éves, és nagy öröm számomra, hogy itt lehetek – hangsúlyozta a művész, Murádin Jenő művészettörténész pedig néhány anekdotát osztott meg a megnyitó résztvevőivel. A tárlat június 10-ig, munkanapokon 11 és 16 óra között látogatható a Jókai/Napoca utca 16. szám alatt.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

Református egység ünnepe és Refo500 start Kolozsváron
Jelentős ünnepség helyszíne lesz Kolozsvár a reformátusság életében: vasárnap a Magyar Református Egység Napja megünneplésével kezdetét veszi a reformáció jövőre esedékes 500. évfordulójának ünnepségsorozata is, amely 2017 októberében zárul majd. A hétvégére 10 egyházkerület 65 egyházmegyéjének képviselőit, mintegy kétezer személyt várnak Kolozsvárra Szlovákiából, Szerbiából, Horvátországból és Kárpátaljáról is.
A 20. század történelmi eseményei miatt több részre szakadt magyar református egyház részegyházainak alkotmányjogi egységét mondta ki 2009. május 22-én Debrecenben a Magyar Református Egyház frissen elfogadott Alkotmánya. Az új alkotmányt aláírták a magyarországi, az erdélyi, a királyhágómelléki, délvidéki és kárpátaljai magyar református egyházkerületek képviselői. Debrecenben csatlakozott az Amerikai Magyar Református Egyház is. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a 13-14 százaléknyi szlovák egyháztagságra való tekintettel csak két évvel később, 2011 májusában csatlakozott, bár akkor sem élvezte a szlovák egyháztagok ezirányú támogatását. A szlovák reformátusokat az egységes református egyházban túlzottan előtérbe kerülő magyar identitástudat aggasztotta.
A belső megosztottság miatt nem csatlakozott az egységhez 2009-ben a horvátországi református egyház, ám 2012 tavaszán már kérte felvételét, amit akkor még csak megfigyelői státusban hagyott jóvá az elnökség. 2012 novemberében a csatlakozási folyamat elkezdéséről született döntés, melynek részeként a horvátországi reformátusok 2013 márciusában ratifikálták a közös alkotmányt, majd 2013 júniusában részeseivé váltak az egységes református egyháznak.
Szabadság (Kolozsvár)