Élő lánc a magyar nyelvért
Az anyanyelv-használati jog érdekében szervezett villámcsődületet a nagyváradi városháza elé az Erdélyi Magyar Néppárt.
A tiltakozók pénteken délután hat órára gyűltek össze a váradi városháza főbejárata elé, aholCsomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke ismertette az akció okát és célkitűzését. Mint fogalmazott, azt akarják jelezni, hogy „hogy Nagyvárad olyan város, amely magát európai városnak hirdeti, mégis pénzbírság jár azoknak, akik a magyar nyelvhasználati jogokért felemelik szavukat. Ezelőtt egy hónappal a városháza épületére kihelyeztünk két darab feliratot, az egyik román nyelvű volt, és a tér nevét hirdette románul, a másik magyar nyelven hirdette, hogy ez a Szent László tér. A magyar feliratot perceken belül levették a helyi rendőrség alkalmazottai, a román nyelvű felirat viszont, melyre ugyanúgy nem volt engedély, a mai napig ott van a városháza épületén. Pontosan azért, mert egy Európai Uniós országban vagyunk, és mert semmi olyat nem kérünk, amire nem volna törvényes előírás, addig fogjuk ezt az ügyet elővenni újra és újra, és addig fogunk küzdeni, amíg Nagyváradon lesznek történelmi magyar utcanevek, és a Szent László tér is visszakapja az őt megillető nevet magyar nyelven”.
Avitt jelentés
Ezt követően Tőkés László EP-képviselő, volt református püspök szólalt fel, aki egy időszerű vonatkozást osztott meg a jelenlevőkkel. Mint fogalmazott „most került nyilvánosságra az a romániai jelentés, amely az Európa Tanács illetékes testülete előtt bemutatja, hogy Romániában hogyan valósították meg annak a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának az előírásait, amelyet Románia is elfogadott és ratifikált. Nem tudjuk még részleteiben elemezni a román jelentést, de az biztos, hogy hamis: a jelentést a szabályok értelmében két és fél évvel ezelőtt kellett volna benyújtani, és legfőbbképpen a magyar nyelvi jogokkal kellett volna foglalkozni benne, de mint kiderült a két és fél évvel ezelőttihez képest a két és fél évvel azelőtti helyzetet mutatja be. Vagyis egy elavult anyagot ismertet, és nem tér ki az anyanyelvű utcanévtáblák ügyére, melyek a középpontjában állnak a magyarellenes hatósági akcióknak. Erről volt szó a tegnapelőtt a kisebbségi frakcióközi csoport strasbourgi ülésén, én felszólaltam és tiltakoztam ezellen a jelentés ellen.” – jelezte Tőkés László. A beszédek után a jelenlevők egymás kezét megfogva élő láncot alkottak a városháza körül, az épület északi oldalán a városháza tornyáig nyúlt az élő lánc, mely mintegy másfél perc után bomlott fel. Az akció meglehetősen nagy rendőri jelenlét mellett, incidensek nélkül zajlott le.
Pap István
erdon.ro

Az EMNT Elnökségének közleménye a román kirakatpolitikáról
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács üdvözli az RMDSZ azon szándékát, hogy az európai kisebbségi keretegyezménnyel kapcsolatos romániai jelentés esetéhez hasonlóan a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája alkalmazásáról szóló román jelentéshez is árnyékjelentést nyújtson be az Európa Tanácshoz.
Ezennel tájékoztatjuk a közvéleményt arról, hogy a keretegyezmény és a nyelvi karta titkárságához intézett áprilisi megkereséseiben az EMNT szintén bejelentette, hogy a szóban forgó jelentéshez árnyékjelentést készít. Megítélésünk szerint ugyanis a magyar kisebbségi szervezetek teljes összefogására és együttműködésére van szükség annak céljából, hogy az ET erre szakosodott intézményei saját ajánlásaiknak, illetve Románia vállalásainak a teljesítését határozottan és következetesen számon kérjék.
Az Európa Tanács szakértőinek múlt heti bukaresti látogatását tekintve furcsálljuk annak váratlan, már-már rajtaütésszerű voltát, valamint azt, hogy a valóságfeltárás Európa tanácsi eljárásmódjának megfelelően nem látogattak el Erdélybe, közelebbről pedig azt, hogy írásbeli megkeresésünk ellenére az EMNT-vel nem léptek kapcsolatba. Elvi szinten is kifogásolható, hogy helyszíni tájékozódásuk rendjén egye az RMDSZ-szel való eszmecserére szorítkoztak.
Az RMDSZ hivatalos állásfoglalásaiban megfogalmazott szigorú kritikákat hasonlóképpen üdvözöljük. Ugyanakkor az önkritikát is elvárjuk attól a szervezettől, mely a jelenlegi súlyos helyzethez vezető, megelőző időszakokban kormányzati vagy kormányközeli politikai szereplőként maga is közvetlen módon hozzájárult ennek kialakulásához. Mostani erősködése nem más, mint az időjárási előrejelzéseket felelőtlenül figyelmen kívül hagyó, „eső után köpönyeg” magamentő viszonyulás. Ugyanez érvényes Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő május 12-i brüsszeli felszólalására.
Az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának (intergroup) csütörtöki ülésén egyébként Sixto Molina, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartája Titkárságának vezetője tartott előadást annak szerepéről és korlátairól a kontinens gazdag nyelvi örökségének megőrzése terén. Felszólalásában Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke Romániát ahhoz a szorgalmas tanulóhoz hasonlította, aki túlbuzgó módon a kartát ugyan az elsők között ratifikálta (2008), „feleltetéskor” azonban rendre elégtelenre vizsgázik, mivel nem képes eleget tenni a jogos elvárásoknak. Sajnos – minden jel szerint – a jó szándék, a politikai akarat is hiányzik belőle, hiszen rendre két-két és fél évet késik a „tananyag felmondásával”, vagyis a szóban forgó ET-előírások teljesítéséről szóló jelentések benyújtásával, ráadásul számadásai hamisak is, hiszen elhallgatják vagy elhazudják a kötelezettségvállalások teljesítésének elmulasztását.
Válaszában Sixto Molina ugyan semleges testületnek („neutral body”) nevezte a titkársága mellett működő szakértői bizottságot, mindazáltal azt szorgalmazta, hogy a panaszosok közvetlenül a titkársághoz forduljanak észrevételeikkel, és otthon, illetve a sajtó igénybevételével elszántan követeljék nyelvi jogik érvényesítését, parlamenti képviselőik pedig ugyanezt tegyék az Európa Tanácsban.
Mindezeket szem előtt tartva, másfelől erdélyi magyarságunknak a romániai jelentés kelte (2013!) óta elszenvedett nyelvhasználati sérelmeit figyelembe véve – határozottan felemeljük szavunkat Romániának a kisebbségi és anyanyelvi jogok alkalmazása terén tanúsított nemzetközi kirakatpolitikája ellen, és készek vagyunk arra, hogy kisebbségi jogvédő civil és politikai társszervezeteinkkel összefogva közösen tárjuk az európai intézmények elé jogos panaszainkat és követeléseinket.
tokeslaszlo.eu

A tőkés társaságok világuralmáról
Csütörtökön este a Szent László Líceumban szokásos havi összejövetelüket tartották a Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai. Tóth L. Ágnes és Miklós Mihály tartottak előadásokat.
A megjelenteket Zilahi Bertalan választmányi tag köszöntötte, kiemelten Huszár István
alpolgármestert, majd Tóth L. Ágnes tartott előadást Rapaics Raymond botanikusról, biológusról Czirják Árpád erdélyi magyar breviáriuma alapján. Többek közt elhangzott róla, hogy 1885. február 15-én született Nagyenyeden, budapesti és boroszlói felsőfokú tanulmányok után 1907-ben doktorált. Tanársegéd, majd tanár a kassai, kolozsvári, illetve a debreceni gazdasági akadémián. Munkássága egyaránt kiterjedt a növényföldrajzra, a rendszertanra és a társulástanra, melynek első magyar népszerűsítője volt. Jelentős tudományos ismeretterjesztő munkásságot fejtett ki. Legnagyobb értékű a magyar alföld ősi növényvilágáról írt szemléletes műve, mely megcáfolja a korábbi pusztaelméletet, és kiemeli a kulturális tényezők jelentőségét.
Végveszélyben
A továbbiakban Miklós Mihály történelemtanár David C. Korten amerikai professzor A tőkés társaságok világuralma című könyve alapján érdekes dolgokra hívta fel a figyelmet, melyekkel egyet lehet érteni vagy sem. Elhangzott például, az emberiséget három nagy válság sújtja (a fokozódó elszegényedés, a társadalom lebomlása és a természet pusztulása), és ha ezekkel nem kezd valamit, akkor a vesztébe rohan. Ugyanakkor a krízisek közös jellemzője, hogy a megoldások helyi cselekvést igényelnek, de a pénz máshol van, a legtöbb esetlen ellenőrizhetetlen forrásokból származva. Két kanadai tudós például arra mutatott rá, hogy embernek elég lenne 2,2 hektárnyi földre ahhoz, hogy a különféle szükségleteit kielégítse, de a világban ez egyenlőtlenül van elosztva. Szó esett a Bretton-Woods-i egyezményről is, mely 1944 és 1971 között szabályozta a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait, valamit arról is, hogy minden a pénz mozgat és motivál, pedig nem biztos, hogy az a legboldogabb ember, akinek a legtöbb pénze van. A Bánk bánból ismert Tiborc panaszai napjainkban is érvényesek, a globalizáció hatásaként pedig a baloldal meggyengül, erősödik a szekularizáció, a tömegek elszegényednek, és fokozódik a manipuláció.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Harmadszor rendezték meg a színházi fesztivált
Május 14.-én immár harmadik alkalommal került megrendezésre a Ioana Cicu emlékére szervezett Nemzetközi Színházfesztivál, amelyre idén öt csapat jelentkezett. A Liliana Sorian és Alina Iacobut által szervezett esemény méltó emléket állított a sokak által szeretett tanárnőnek.
Az ország különböző pontjairól érkező amatőr társulatokat négy tagú zsűri pontozta: Adriana Marinescu, Paul Sarvadi, Teodora Pacurar és Rodica Pop.
A legjobb általános iskolás csapat díját az Elméleti Líceum csapata kapta, akiket Liliana Sorian irányított.
A legjobb középiskolás társulat címet a Trupa Dramatis Personae csapat kapta, mely a nagybányai Mihai Eminescu Kollégiumból érkezett, vezető tanáruk Nicolae Weisz.
A legjobb női főszereplőnek járó elismerést az általános iskolások korosztályában Szilágyi Gabriella, a kolozsvári Talentum Montessori Református Iskola tanulója kapta, vezető tanára Sipos Krisztina. valamint David Anda az Elméleti Líceum diákja, akinek felkészítő tanára Liliana Sorian.
A legjobb női mellékszereplőnek járó díjat Antal Júlia a kolozsvári Talentum Montessori Református Iskola tanulója kapta, vezető tanára Sipos Krisztina.
A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Dutescu Darius vehette át, aki az Elméleti Líceum tanulója, felkészítő tanára pedig Liliana Sorian.
szatmar.ro

Eddigi legsikeresebb kiadását zárta az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten bebizonyosodott: nagy igény van a család minden tagját megszólító kulturális rendezvényekre. A Communitas Alapítvány, a Romániai Magyar Könyves Céh, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által szervezett eseményre több ezren látogattak el a Fogoly utcába – közölték hétfőn a szervezők.
„Olyan rendezvényt hoztunk össze, amelynek sikere rácáfol arra, hogy a digitális világban a nyomtatott szónak, könyvnek csökkent volna a jelentősége, az iránta mutatott érdeklődés” – jelentette ki Bodor László, az RMDSZ programokért felelős ügyvezető alelnöke. Hozzátette: az Ünnepi Könyvhét megmozgatta Kolozsvár minden generációját, írók és olvasók találkozhattak, a könyvbemutatók zömét pedig nagy érdeklődés övezte.
„Az a feladatunk továbbra is, hogy keretet biztosítsunk ezeknek a találkozóknak, a Könyvhéthez hasonló kulturális rendezvényeknek” – tette hozzá. Bodor László rámutatott: minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kell az erdélyi magyar kultúra fennmaradását, gyarapodását, legyen szó könyvkiadásról, irodalmi, zenés eseményekről, családi programokról.
H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke, az esemény egyik szervezője elmondta: a Könyvhétnek otthont adó Fogoly utca újra alkalmasnak mutatkozott az esemény befogadására, a történelmi környezet, a városfal árnyéka nagyban hozzájárult a kulturális hangulat megteremtéséhez. Az olvasók nem csak a több mint 30 kiadó kínálatából csemegézhettek – személyesen is beszélgethettek több neves szerzővel. „Öröm volt látni a könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat övező fokozott érdeklődést” – jelentette ki.
A szervezők színes, változatos programmal szólítottak meg minden generációt: a könyvvásár, workshopok, színházi előadások mellett kiállítás, gyermekprogramok, slam poetry és további gazdag felhozatal várta az érdeklődőket. Május 12-én, az ünnepi megnyitón a Kolozsvár Társaság díjazta Láng Gusztáv irodalomtörténészt, Kolozsvár büszkeségének titulálva, valamint együttműködési megállapodást írt alá a Budapest II. kerületi Marczibányi Téri Művelődési Központ és a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület, amelynek kereteit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét szervezői teremtették meg.
Nem maradtak el az író-olvasó találkozók sem. A meghívott szerzők között szerepelt Varró Dániel, Péterfy Gergely, Farkas Wellmann Endre, Magyari Tivadar, az estéket pedig koncertek színesítették. Fellépett ByeAlex, a Bagossy Brothers Company, a Jazzybirds és a Garabonciás együttes, de a szórakozni vágyók a Váróterem Projekt előadásait, valamint néptáncműsorokat is megtekinthettek.
Emlékkonferencián tisztelegtek Tamási Áron munkássága és Szilágyi Domokos Öregek könyve előtt, Méhes György születésének századik évfordulójára pedig két eseményt is szerveztek. A fentiek mellett irodalmi élőkönyvtár, a Homokkönyv című kiállítás, három tematikus séta, az Életfa Családsegítő Egyesület gyermekfoglalkozásai, interaktív jam session, valamint a slam poetry előadói által szervezett workshop is gazdagította a programkínálatot.
maszol.ro

Felmérés: Kereskényi Gábor és az RMDSZ vezet Szatmárnémetiben
Kereskényi Gábor és az RMDSZ a helyhatósági választások esélyese Szatmárnémetiben, de szorosnak ígérkezik a verseny Dorel Coicaval, míg a Szövetségnek igen jók az esélyei arra, hogy a legtöbb tanácsosi mandátumot szerezze. Ezek a Promoter Consult Center legfrissebb felmérésének legfontosabb megállapításai.
Szatmárnémeti választói elégedetlenek - derül ki Promoter Consult Center legfrissebb, a Maszol birtokába jutott felméréséből. Közel kétharmaduk (60 százalék) szerint a városban inkább rossz irányba mennek a dolgok. A relatív többség (34 százalék) az elmúlt négy évben stagnáló városnak látja Szatmárnémetit. Így aztán az sem meglepő, hogy a polgármesterrel való elégedettség mindössze 37 százalékos.
Szűk két hónappal a helyhatósági választások előtt a megkérdezett közel kétharmada ígéri biztosra a részvételt, további 12 százalékuk pedig valószínűleg elmenne szavazni. A magas részvételi szándék a hivatalos kampánykezdet előtt még nem párosul hasonlóan magas elkötelezettséggel egyik vagy másik jelölt irányában. A biztos szavazók 41 százaléka még nem döntötte el, melyik jelöltre fog szavazni június 5-én.
Azok körében, akik már döntöttek, Kereskényi Gábor 28 százalékot, Dorel Coica 27 százalékot szerezne, ha most vasárnap lenne a választás. Őket messze lemaradva követi Adrian Stef (13%) és Horia Anderco (9%), akiknek valószínűleg nem lesz beleszólásuk az elsőségért folyó küzdelembe. A polgármesteri címet minden bizonnyal az a jelölt fogja megszerezni, aki a ma még bizonytalan választókat nagyobb arányban tudja megszólítani.
Valamivel egyértelműbb a kép a tanácsosi listákat illetően. Bár a biztos szavazók közel egyharmada, még nem döntötte el, melyik pártlistát támogatja, jelenleg az RMDSZ elég magabiztosan vezet. A biztos szavazók 26 százaléka támogatja az RMDSZ-t, szemben a PSD 19 százalékos és a PNL 13 százalékos támogatottságával. Az időközben megkötött RMDSZ- Német Demokrata Fórum választási szövetség jóvoltából, az RMDSZ további 5 százalékra számíthat, amennyiben a Fórum támogatói fegyelmezetten támogatják a szövetségi listát. A többi párt jelenleg nem éri el az 5 százalékos küszöböt.
A Promoter Consult Center 882 fős mintán végzett közvéleménykutatást április 3 és 15-e között. A hibahatár 3,5 százalékos.
maszol.ro

Fergeteges néptáncgála zárta a Bánsági Magyar Napokat
A magyar népi hagyományok ünnepével, színvonalas néptáncgálával ért véget május 14-én, szombaton XXI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat. Péntek este az Újszentesi Kultúrotthonban léptek színpadra a bánsági néptánccsoportok, szombaton a temesvári Diákházban került sor a fergeteges néptáncgálára, szegedi és deszki néptáncegyüttesek vendégszereplésével. Mindkét rendezvény teltházas volt.
A 21 esztendővel ezelőtt a Bánsági Magyar Napok keretében útjára indított Hagyománykeresőben folklór seregszemle az egyik mozgatórugója volt a bánsági magyar népi hagyomány „feltámadásának”. A pénteki újszentesi néptáncműsor keretében a temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület Eszterlánc, Bóbita és Százszorszép csoportjai marossárpataki és felcsíki táncokat, valamint egy gyermeklakodalmas játékot mutattak be, nagy tapsot aratva. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Bokréta és Kisbokréta csoportja dél-alföldi táncot, a Morzsa Bokréta galgamenti gyermeklakodalmas játékot adtak elő, kiváltva az újszentesi közönség elismerését. A Bokréta citeracsoportjai dunántúli és szatmári népdalcsokrokkal örvendeztették meg a közönséget. A néptáncműsor vendége volt a nagyszentmiklósi Kékibolya csoport, amely somogyi táncot mutatott be, nagy sikerrel. Az újszentesi hagyományőrzők Butykos néptánccsoportja udvarhelyszéki és sóvidéki táncokat járt, a közönség nagy örömére.
A szombati temesvári néptáncgála mezőnye a végvári Csűrdöngölő, Szederinda és Recefice hagyományőrzőinek fellépésével egészült ki, akik a tőlük megszokott színvonalas produkcióikkal arattak nagy elismerést. Nagy tapsot aratott a Bokréta óvodáskorú tánccsoportja és az Eszterlánc Aprókák tánccsoportjának bemutatkozása, a legkisebbek természetesen a közönség kedvencei voltak. A Csongrád megyei vendégek, a Szeged Tánceggyüttes és a Fölszállott a Páva tehetségkutató versenyben kiváló eredményt elért deszki Borbolya Néptáncegyüttes fellépése volt a hab a tortán, kísért a szabadkai Juhász Zenekar.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma

Betölteni a nekünk adott életteret ( Csíksomlyói pünkösdi búcsú)
Ferenc pápa az általa meghirdetett irgalmasság szentévében szorgalmazta, hogy minden egyházmegyében nyissák meg az irgalmasság kapuit, jelezve, hogy nincs fal, amely elválaszt Isten irgalmasságának a megtapasztalásától. Ez a nyitott szent kapu fogadta a kegyhelyen is a több százezer zarándokot, akik Székelyföldről, csángó vidékről, az anyaországból és a világ legtávolabbi részeiről érkeztek. Sok helyről jöttek gyalogos csoportok, akik vállalták a zarándoklat nehézségeit és örömeit, hogy teljes búcsúban részesüljenek. A búcsút élőben közvetítette a Duna Televízió és az erdélyi Mária Rádió, a liturgiát a kegytemplom kórusa tette áhítatosabbá.
Bátorság az élet elfogadásához
A zarándokokat az idén tízéves erdélyi Mária Rádió munkatársai és önkéntesei fogadták a tágas kegyhely előtti téren, lehetőséget adva a rövid bemutatkozásra: ki, honnan, hányadszor és milyen gondolatokkal jött. Délelőtt elindult a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium diákjai által vitt kordon az egyházi méltóságokkal. Őket a világi méltóságok követték, közöttük Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Herczeg Anita, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Eperjes Károly színművész. Mire felértek a szentmise helyszínére, az embersereg teljesen betöltötte a Kis- és Nagysomlyó közötti helyet. Az erdélyi ferencesek nevében Orbán Szabolcs, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte, a rendalapítóhoz hasonlóan minden ferences legnagyobb ajándéka és egyben küldetése is, hogy a mennyországba, Isten közelébe segítse embertársait. Legalább egy lépéssel közelebb. Ismertette, hogy a magyarországi Pilisszántón a csíksomlyóival egy időben tartanak szentmisét.
Jakubinyi György érsek felszólalásában emlékeztetett, hogy a hagyomány szerint 449 éve gyülekeznek pünkösd szombatján Csíksomlyón annak emlékére, hogy a tolvajos-tetői csatában legyőzték János Zsigmond csapatait, és megmaradtak őseink hitében. A mai ember feladata sem lehet más, mint hogy megerősödve hitében továbbadja a megtapasztalt szeretetet ott, ahol él. Majd átadta a szót a főcelebráló Bíró László püspöknek, a Magyar Katolikus Családegyesület elnökének, aki a magyarországi zarándokvonattal érkezett. „Ha valahol várnak, ott otthon vagyunk. Erdélyországban megtapasztaltuk, hogy itthon vagyunk, vár a Szűzanya” – mondta a püspök, aki megköszönte a székelyeknek a szeretetteljes fogadtatást. Kívánta, hogy újuljanak meg a családok: a házaspároknak legyen idejük egymásra, merítsenek bátorságot az élet elfogadásához.
Összekapaszkodva imádkozni
A búcsús szentmisén a keresztény tanítást, Isten igéjét a korábban Sepsiszentgyörgyön is szolgálatot teljesítő Csintalan László tiszteletbeli kanonok, tiszteletbeli főesperes, csíkdelnei-csíkpálfalvi plébános közvetítette. Prédikációjában a jó Isten gondviselő jóságáról elmélkedett, akinek irgalmassága megnyilvánul a teremtésben, a megváltásban és a megszentelés művében is. A teremtés művének legbeszédesebb bizonyítéka a gyönyörű csíki táj. Az ember is puszta létével a teremtő Istennek a jóságát, irgalmasságát hirdeti. A mózesi áldást magyarázva az ünnepi szónok kifejtette: „Azt jelenti, hogy akarom, hogy élj, és akarom, hogy még jobban élj. Isten megáldotta a teremtésben az egész világmindenséget, benne az élővilágot, és természetesen benne engem, embert is, és azt mondta, hogy akarom, hogy élj, és akarom, hogy még jobban élj. S az embereken keresztül megáldotta a népeket is. A mi népünket is, és arra is azt mondta, akarom, hogy szülőföldeden élj, és még jobban élj. Ezt az áldást akarjuk magunkkal vinni, hogy betöltsük azt az életteret is, ahol mindennapjainkat éljük: a családi ház életterét, a falu, a város, az ország életterét, mert Isten áldása erre is szól. És ha jó nekünk itt, a somlyói szent hegyen összekapaszkodva imádkozni, akkor ebből erőt kell merítenünk ahhoz, hogy otthon is, családunkkal, házastársunkkal, gyermekünkkel, de falunkkal, egyházközségünkkel, egész népünkkel összekapaszkodva imádkozzunk. Isten áldását kérjük, hogy a nekünk adott életteret betöltsük, hogy ne maradjon beszegezett ház, gyermek nélküli iskola, megfogyatkozott falu és város, és főleg ne maradjon megfogyatkozott ország és szülőföld.” Csintalan László mondanivalója alátámasztására Harsányi Lajos, Wass Albert, Tompa Mihály és Tűz Tamás verseiből idézett, végezetül a székely himnusz szavaival kérte: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk.”
Csángó mise: értékesek vagyunk
Mivel a csobotfalvi Szent Péter és Pál templom felújításra szorult, hat éve nem tartottak csángó szentmisét benne. Bátor Botond pálos szerzetes különös örömét fejezte ki, hogy pünkösdre, az egyház újjászületésére megnyithatta kapuit a templom, és szentmisét mutathattak be a csángó testvérekért. Náda Botond szerzetes atya, a mise celebránsa prédikációjában az apostolok által is megtapasztaltakra utalt, arra, hogy értékes emberek vagyunk. „S ha ezt tudom, akkor mosolyognom kell: jó, hogy vagyok ezen a világon. Isten akarta, hogy legyek, hogy ott, ahol vagyok, teljesítsem a küldetésemet. Nem úgy vagyunk értékesek, ahogyan ez a világ akarja nekünk mondani, hogy azért vagy értékes, mert sok pénzed, új telefonod, jó beosztásod van, sokan fölnéznek rád, szép az autód, szép a házad. Nem ettől vagy értékes. Azért vagy értékes, mert Isten megteremtett téged, és azt akarja, hogy csángó legyél, és azon a földön csángó emberként éld meg az életedet. Adj gyermekeknek életet, neveld fel őket, szeresd őket, és higgye el az a gyermek, aki a te családodban nő fel, hogy jó, hogy van ezen a világon. Ezért vagy értékes. Drága kincs. Ami nagyon fontos mindannyiatok számára: tudjátok, hogy honnan jöttetek, s hogy most mi a feladatotok. S aki segít bennetek, hogy összekulcsolt kézzel el tudjátok mondani a miatyánkot, aki segít benneteket abban, hogy megértsétek, az a legfontosabb, hogy élet legyen köztetek és bennetek, azokat segítsétek, és azokra nézzetek föl. Értékes emberek vagytok, Krisztushoz tartoztok.”
A csíksomlyói búcsú nem ért véget a szombati liturgikus programmal: több imacsoport, magánszemélyek, köztük a csángók is vállalták az éjszakai virrasztást, hogy elnyerjék a kért kegyelmeket, és a kápolnánál várták a hajnalt, hogy a hagyomány szerint megláthassák a Napba öltözött Asszonyt.
Józsa Zsuzsanna
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nagybacon nem felejt
Pünkösd hétfőjén huszonhatodik alkalommal emlékeztek a nagybaconiak arra a 147 egykori falustársukra, akik a világháborúkban életüket áldozták a haza védelmében. A felszólalók arra kérték a Fennvalót, ne engedje, hogy megismétlődjenek a közösségek számára ily fájdalmas események. Az istentiszteletet követően a református imaház falán elhelyezett Nagybaczoni Nagy Vilmos-emléktáblánál az egykori honvédelmi miniszter családjával kapcsolatot ápoló, az emléktábla elkészítését szorgalmazó Dimény Olga szólalt fel. Szólt a vezérezredes életútjának főbb állomásairól, méltatta emberi nagyságát, kiemelte az országegyesítő csapatokat vezető katonai erényeit, majd arról a korszakról beszélt, amikor merészség kellett ahhoz, hogy valaki ember maradhasson az embertelenségben. A koszorúzást követően a helyi fúvósok zenéje mellett a megemlékezők a rossz idő miatt nem a főtéri emlékművekhez, hanem a kultúrházba vonultak. Simon András polgármester a két világháború nemzetünket és országunkat kicsinyebbé tevő hatásáról beszélt. Mint mondotta, a nagybaconiak igencsak kivették részüket a világégések ütközeteiből, ezt példázza, hogy az emlékművekre 147 nevet véstek fel, majd a múltidézés fontosságát hangsúlyozta: az ilyen alkalmak segítik a hozzátartozók megnyugvását, a fiatal nemzedék pedig történelmet és hazaszeretet tanul. Mihály Réka a közösséget ért fájdalmat állította beszéde központjába. Mint mondotta, mindenkinek volt vesztesége, mindenkinek volt halottja, érthető tehát, hogy amikor alkalmuk adódott, nyomban nekifogtak az emlékművek felállításának: „Mindenszentek estéjén virágerdő és gyertyák százai borítják; ide mindenki eljön kegyeletét leróni, hiszen aligha van olyan család, amelynek valamelyik őse ne veszett volna oda.”
Simon András polgármester felköszöntötte a honvédő harcokban részt vevő és a mostani eseményen jelen levő Virág Mihályt, Baló Andrást és Mokán Ferencet, a gyengélkedő és ezért a megemlékezésről távol maradó id. Kiss Árpádnak és Nagy B. Sándornak erőt és egészséget kívánt. Az ünnepi műsoron felléptek a Konsza Samu Általános Iskola II. osztályos tanulói, a Benedek Elek Művelődési Egyesület kórusa, a Pásztortűz néptánccsoport készülőben levő táncszínházi produkciója részletét adta elő. Áldást mondott Molnár Sándor helybeli református lelkész.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Maraton negyedszer Székelyföld autonómiájáért
Juhos Gábor budapesti maratonfutó, akinek tavaly óta második otthona Bereck, vasárnap negyedszer tette meg gyalog az 56 kilométeres távot Kököstől Bereckig. Juhos egyik évben Bereckből, a következő évben pedig Kökösből indulva teljesíti 2013-ban vállalt célkitűzését, amelynek a Maraton Székelyföld autonómiájáért nevet adta, ezzel járulva hozzá az oszthatatlan és egységes Székelyföld megmaradásához, az önrendelkezéshez.
A maratonfutót Kökösben Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Vass Imre, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács képviselője fogadta, utóbbiak személygépkocsival kísérték végig az egész útvonalon. A délelőtt fél tízes induláskor a kökösi református lelkész mondott útjára áldást. Szentivánlaborfalván a Beke csárdánál annak tulajdonosai, Beke Tibor és családja kürtőskaláccsal, házikenyérrel és hűsítővel várták. A következő megálló Réty volt, ahol a 2013-ban általa ültetett és kőtáblával megjelölt kis fenyőfát nézte meg, majd a kézdivásárhelyi református templomnál tartott rövid szünetet, ahol 2013-ban a Maraton Székelyföldért emlékére szintén fenyőcsemetét ültetett. Itt Beder Imre református tiszteletes fogadta. Juhos Gábor és kísérői, Péter János és Vass Imre, miután tettek egy tiszteletkört a Gábor Áron téren és közös fotót készítettek a szobornál, Bereck felé indultak. A kézdioroszfalvi hídnál Beke Ernő egykori atléta várta őket, az ágyúöntő szülőfalujának táblájánál két berecki tanuló csatlakozott hozzá. Az idei maratonfutás a Juhos Gábor által tavaly megvásárolt és emléktáblával ellátott Gábor Áron-háznál ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Cserkészek fogadalomtétele ( Kézdivásárhely)
A többéves hagyományhoz híven a kézdivásárhelyi 34. számú Gábor Áron Cserkészcsapat pünkösdvasárnap délelőtt a Gábor Áron téren nagyszámú szülő, nagyszülő és vendég jelenlétében tartotta meg cserkészavató ünnepségét. Az ágyúöntő hős szobránál mintegy száznyolcvan zöld inges cserkészjelölt, cserkész, rover és öregcserkész tett fogadalmat, illetve újította meg egykori ígéretét.
Az eseményen Kerekes László, a Boldog Özséb-templom plébánosa, a cserkészcsapat vezetője köszöntötte a megjelenteket, Isten áldását kérte a cserkészekre, és együtt imádkozott velük. „Mi, cserkészek nemcsak évente egyszer, hanem mindennap igent mondunk a kiscserkésztörvényekre, a tíz cserkésztörvényre, mi így szeretnénk élni, valami többet és pluszt vállalni” – hangsúlyozta. A két kiscserkésztörvény elhangzása után a cserkészinduló akkordjaira átadták a nyakkendőket. „Fogadom, hogy híven teljesítem kötelezettségeimet”– fogadták meg a kiscserkészek.
A kézdivásárhelyi kiscserkészek után az újrainduló ozsdolai Kun Kocsárd Cserkészcsapat tagjai, majd a cserkészek és a roverraj jelöltjei tették le, illetve újították meg fogadalmukat és mondták el a tíz cserkésztörvényt. Három felnőtt – Lengyel Gabriella, Kapusi Mária és Imre Szabolcs – is megerősítette fogadalmát, majd Sebestyén Henrietta felolvasta Robert Baden-Powel (Bi-Pi), a cserkészet megalapítója 1941-ben írt utolsó üzenetét. A magyar himnusz első versszakának eléneklését és a csoportkép elkészítését követően a cserkészek és hozzátartozóik visszamentek a Boldog Özséb-templomba, ahol szent áldozáshoz járultak, majd szüleikkel együtt szeretetvendégségen vettek részt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kirakatpolitikát folytat a román állam (Az EMNT a nyelvi jogokról)
Ismét felháborodásának adott hangot tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) amiatt, ahogyan a román állam a kisebbségi nyelvhasználati jogokat kezeli. A Tőkés László európai parlamenti képviselő vezette szervezet egyúttal a strasbourgi Európa Tanácsot, valamint az RMDSZ-t is bírálta az ügyben.
Az EMNT vezetősége közleményében üdvözölte ugyan, hogy az RMDSZ árnyékjelentést kíván benyújtani az Európa Tanácshoz a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazásáról szóló román jelentéshez, és értékelte a szövetség hivatalos állásfoglalásaiban megfogalmazott szigorú kritikákat, de megemlíti azt is, hogy az érdekképviselet mostani megnyilvánulásai inkább eső után köpönyeg jellegűek. Az önkritika is elvárható lenne „attól a szervezettől, mely a jelenlegi súlyos helyzethez vezető, megelőző időszakokban kormányzati vagy kormányközeli politikai szereplőként maga is közvetlen módon hozzájárult ennek kialakulásához”.
Az EMNT-közlemény továbbá arról tájékoztat, hogy a szervezet is készít árnyékjelentést, és erről már értesítették a keretegyezmény és a nyelvi charta titkárságát, mivel úgy vélik, „a magyar kisebbségi szervezetek teljes összefogására és együttműködésére van szükség annak céljából, hogy az ET erre szakosodott intézményei saját ajánlásaiknak, illetve Románia vállalásainak a teljesítését határozottan és következetesen számon kérjék”. Az Európa Tanács viszonyulása kapcsán a közlemény furcsának titulálja a testület szakértőinek múlt heti bukaresti látogatását, egyrészt annak váratlansága, másrészt hiányosságai miatt. Az EMNT vezetősége felrója, hogy a szakértők nem látogattak el Erdélybe a valóság pontosabb megismerése végett, illetve nem léptek kapcsolatba velük, noha korábban írásban is megkeresték a testületet. Sérelmezik továbbá, hogy a helyszíni tájékozódás során csak az RMDSZ illetékeseivel való találkozásra szorítkoztak.
égül a közlemény Tőkés László EMNT-elnök az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának csütörtöki ülésén elhangzott felszólalásából idéz: Románia szorgalmas tanulóhoz hasonlít, aki túlbuzgó módon a chartát ugyan az elsők között ratifikálta (2008), alkalmazásában viszont rendre elégtelenre vizsgázik, mivel nem képes eleget tenni a jogos elvárásoknak. A szóban forgó ET-előírások teljesítéséről szóló jelentések benyújtásával két és fél évet csúsztak, „ráadásul számadásai hamisak is, hiszen elhallgatják vagy elhazudják a kötelezettségvállalások teljesítésének elmulasztását”, azaz a nemzetközi porondon kirakatpolitikával élnek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Élettani és szívsebészeti előadások
A Romániai Magyar Orvos- és Gyószerészképzésért Egyesület 58. ülésszakán élettani előadások hangzanak el ma és szerda délután 16-17 óra között, majd szívsebészeti előadások következnek 17-18 óra között. 18-tól 20 óráig angol nyelven hallgatható a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának két tanára. Id. prof. dr. Lénárd László, az Élettani Intézet emeritus professzora táplálkozási alapfogalmakról – kalóriaszükséglet, energiafogyasztás, táplálék- és folyadékfelvétel –, továbbá a testtömegindexről, a testsúlygörbékről, a testsúlyvesztésről, az elhízásról, a perifériás glukóz szignálról, a neuropeptideknek a gyomor-bél rendszerben betöltött szerepéről beszél. Szerdán a táplálékkal jutalmazott tanulásról, a megerősítés szerepéről tart előadást, továbbá a pszichostimulánsok és az evés, a gyermekkori elhízás és a kognitív folyamatok kapcsolatáról, az anorexia nervosáról, a bulimiáról, az evési rohamokról.
Ifj. dr. Lénárd László Péter, a Pécsi Szívgyógyászati Klinika adjunktusa kedden a billentyűműtétek indikációiról, a műbillentyűtípusokról, a szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás sebészi kezeléséről, a transzkatéteres aortabillentyű- beültetésről, öltés nélküli aorta- műbillentyűvel való tapasztalatairól ad elő, szerdán pedig a pericardium betegségeiről.
Az előadások helyszíne az RMOGYKE Tanulmányi Központja (Deus Providebit Tanulmányi Ház Marosvásárhely, Rózsák tere 61. szám). Az előadásokon való részvétel díjmentes.
Népújság (Marosvásárhely)

Értékteremtők ünnepe
Városnapi EMKE-díjak
Tiszta források felkutatója, ritka szépségek megörökítője, sírva vigadó szavak mestere – a Maros megyei EMKE hagyományossá vált városnapi rendezvényének, az Értékteremtők gálájának idei kitüntetettjei. Csütörtök délelőtt a Kultúrpalota kistermében Olosz Katalin néprajzkutató, irodalomtörténész, Kerekes Péter Pál fotóművész és Bölöni Domokos író, publicista vehette át a magyar közösségért sokat tett vásárhelyi személyiségeknek járó díjat.
Olosz Katalin munkásságát dr. Barabás László néprajzkutató méltatta. A pályatárs az ünnepelt ars poeticának is tekinthető gondolatával indította laudációját: "A munka örömforrás is lehet", majd a negyvenes évek Kovásznájától, a nehéz körülmények között élő, gyermekükkel a munkát és a könyvet is megszerettető családtól kiindulva körvonalazta a gazdag életpályát. Megemlítette a sepsiszentgyörgyi középiskolát, a Bolyai egyetemet, amely éppen abban az évben vált Babes–Bolyai egyetemmé, amikor Olosz Katalin a hallgatója lett, szólt a kiváló tanárokról, akik – bár a tanintézetben nem volt néprajzosképzés – olyan feladatok elé állították a tehetséges diákot, amelyek révén elindulhatott az úton. A székely népballadák kutatásával kezdődött a hatalmas adatgyűjtő munka, amelyről számos értékes kötet tanúskodik. Levéltárakban, folyóiratok hasábjain kutakodva Olosz Katalin igazi aranyrögökre talált – egyebek mellett azokat a gyűjteményeket tárta fel, amelyek kimaradtak a Kriza-féle Vadrózsákból –, és felfedezéseivel átírta az erdélyi magyar, illetve összmagyar folklórkutatás történetét – összegzett a méltató, majd azt is elárulta, hogy a néprajzkutató jelenleg az erdélyi magyar balladakatalógus összeállításán dolgozik. Az ünnepelt a köszönő szavak után kiemelte, hogy a díjat tulajdonképpen megosztva kapta, az elismerés ugyanis azon személyiségeket is megilleti – többek között Szabó Sámuelt, Kolumbán Istvánt, Kriza Jánost –, akiknek munkásságával foglalkozott és akiknek szellemiségét az EMKE rendezvénye újra felélesztette.
Szépséglesen fél évszázada
A teremtett világ szépségei felé értő szemmel forduló Kerekes Péter Pál fotóművészről Gáspár Melinda szólt a hallgatóságnak. A marosvásárhelyi cukorgyár környéke, a gyümölcsös, a Maros közelsége már gyermekkorától formálta a későbbi fotós természethez való viszonyulását. Az erdők, mezők, barlangok vidékére vezető (élet)úton meghatározó szerepet játszott a cukorgyári munkatárssal, Both Károllyal való találkozás. Kerekes Péter hatvan éve járja a természetet, és fél évszázada lóg a nyakában a fényképezőgép. Fotói – közöttük az összes vásárhelyi ritka fáról készült képek – művészi érzékenységét bizonyítják, amely a legmegfelelőbb pillanat kivárásához szükséges türelemmel párosul.
– Így csak természetfotós tud lesben állni – jegyezte meg a méltató. Kerekes Péter fotóit számos hazai és nemzetközi kitüntetésben részesítették, és a világ szinte minden táján kiállították – hallhattuk a továbbiakban az ünnepeltről, aki a kilencvenes években újjáindult Erdélyi Kárpát Egyesület alapító tagjaként, a természet ismeretének, szeretetének tanítójaként nemcsak művészi mivoltában, de emberként is értéket teremtett. Kerekes Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKE 120 éve született, éppen ezért számára többszörös ünnepnek számít az EMKE gálája.
A humor áldása
Bölöni Domokos írói, újságírói világát Nagy Miklós Kund körvonalazta.
– Kevesen ismerik olyan alaposan a falu univerzumát, mint ő, és aligha van olyan mai írónk, publicistánk, aki hozzá hasonló nosztalgikus beleérzéssel és humorba ágyazott empátiával tudná felmutatni a vidéki kisemmizettek és a városi kisemberek gondjait, bajait, reményeit, gyarlóságait – mondta a méltató a különös érzékenységgel megáldott, karcos humorral, nyelvformáló, szótársító leleménnyel bíró íróról, aki igazán nagyot a rövidpróza műfajában alkotott. Nagy Miklós Kund reményét fejezte ki, hogy Bölöni az elkövetkezőkben egy nagylélegzetű életregénnyel is megajándékozza olvasóit. Az ünnepelt 1990-ben lett lapunk munkatársa, "falujáró riporter, kulturális szerkesztő, a gyerekolvasók, a fiatal tehetségek istápolója. Maradt Hazanéző, ha kellett, óvta a Flasztert, a Súrlott Grádicsot, bókolt a Múzsának". A nyugdíjas évek sem hoztak számára pihenést, az utóbbi öt esztendőben több kötete jelent meg, amelyek abban is megerősítik az olvasót, hogy "humor nélkül lehet élni, de nem érdemes". A laudáció végén Kilyén Ilka színművésznő az ünnepelt Mézvirágillat című alkotását olvasta fel. Ezt követően Ritziu Ilka Krisztina egy kalotaszegi balladát énekelt el, majd a Kántor-tanítóképző Főiskola kórusa lépett közönség elé. Az együttlét utolsó perceiben a kórus és a hallgatóság közösen énekelte a Szózatot.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Múzeumok éjszakája Marosvásárhelyen
Harminc kiállítás, tizenhárom koncert
Az előző éveknél jóval gazdagabb kínálattal várja a hét végén, május 20-22. között a Maros Megyei Múzeum a Múzeumok éjszakájára látogatókat. Harminc kiállítás, több mint tíz koncert, konferencia, illetve színházi előadás is szerepelnek a programban.
Pénteken sajtótájékoztatón ismertették a szervező Maros Megyei Múzeum munkatársai a 11. alkalommal sorra kerülő rendezvénysorozat programját. Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta: idén újdonság, hogy a magánszféra is csatlakozott a kezdeményezéshez, partnerük a Petry cég, amely Marosvásárhelyen magánmúzeumot működtet. Az igazgató hangsúlyozta, tavaly 20 ezer látogatója volt a Múzeumok éjszakája rendezvénynek, és remélik, hogy az idei kínálattal még több személy érdeklődését sikerül felkelteni.
Az idei rendezvénysorozat pénteken, május 20-án veszi kezdetét, a Kultúrpalota kistermében délután 5 órától Évezredes Kaukázus – történelmi fővárosok címmel Puskás Attila tart ismeretterjesztő előadást, közreműködik Kilyén Ilka színművész. Este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében a népszerű zenész, Vizi Imre és meghívottai koncerteznek. A marosvásárhelyi várban lévő Történeti és Régészeti Múzeumban nyílik az Egy nap dr. Csonttal című kiállítás, amelynek látogatói bepillantást nyerhetnek az osteológia fontosabb kutatási módszereibe, megismerve kiemelt patológiás eseteket, és a csontrendszer hihetetlen képességeit. Ugyanitt nyílik meg a Színek és díszek a dák korban című tárlat, amely az ókori világ dák díszeit mutatja be. A közszemlére tett kézműves-termékek között fém, üveg, kerámia és kőtárgyak szerepelnek, melyek főként Dácia fővárosában, Sarmizegetusa Regiában kerültek elő. A Horea utcai Természettudományi Múzeumban szintén pénteken nyitják meg a Virágok és könyvek a múzeumban, valamint Az emberi faj fejlődése képeken és fosszíliákon című kiállításokat. Ez utóbbi egyedi témát elevenít fel, az emberi faj fejlődését 90 arcmodell bemutatásával 69 rajzlapon ábrázolja az első ember alakú lénytől (mely kb. 7 millió éve jelent meg).
Szombaton a közigazgatási palota előtti téren oldtimer autókat állít ki a Classic Car Club, és éjjel 2 óráig húszfős csoportokban fogadják a látogatókat a palota tornyában. A Kultúrpalotában többek között meg lehet tekinteni a Róth Miksa-tárlatot, a gyerekeket pedig ugyanitt múzeum- puzzle műhelyek, kollázs, üvegfestés, agyagmodellezés, valamint arcfestés várja. A várbeli Történeti és Régészeti Múzeumban a fent említett tárlatok mellett Székelyvásárhelytől Marosvásárhelyig. A szabad királyi városi cím 400. évfordulója című kiállítás látogatható. Ugyanitt megtekinthető az a tárlat, amely félszáz kiemelkedő magyar kortárs művész (festő, szobrász, grafikus, fotós, textilművész) Boldogasszony, Szűz Mária tematikában készült alkotásait vonultatja fel. A Szűcsök bástyájában az Emberek, helyek, hagyományok című fotótárlat napjaink falvainak a világát tárja a látogatók elé. Szombaton 15 órától Györfi Zalán régész várbeli sétára várja az érdeklődőket, amely során olyan kérdésekre kaphatnak választ, hogy miként nézett ki a ferences kolostor a középkorban, milyen volt egy 17. századi polgári ház, vagy hogy hogyan festett egy szerzetes napi programja. Mindemellett a szombati nap folyamán a várban történelmi vetélkedőre, íjászversenyre, nyílröptetésre is sor kerül, a kézművesség kedvelői pedig a nemezkészítés fortélyaival ismerkedhetnek meg.
A Néprajzi és Népművészeti Múzeumban is több érdekes tárlatot kínálnak, például az Anna. Asszonysors a XX. században, A Maros megyei vásárok és falvak világa, a Hagyományos Küküllő menti szobabelsők címűeket. Ugyanitt 16 órától gyermektáncházat szerveznek, 18-20 óra között pedig a Művészeti Líceum diákjai a helyszínen megörökítik a kiállított tárgyakat, elkészítik a látogatók portréit.
A Néprajzi Múzeum bejáratától indul szombaton 11, valamint 17 órakor az Ismerjük meg városunkat! címmel szervezett szecessziós séta Oniga Erika művészettörténész vezetésével. A Nemzeti Színház előcsarnokában színházi kávézó, jelmezparádé, valamint Shakespeare tematikában szervezett kincskereső játék várja a családokat, a Maros Művészegyüttes kövesdombi székhelyén pedig népviseleteket állítanak ki. Szombaton 19 órától ugyanitt színre viszik a Szép piros hajnalban című táncszínházi előadást. A Múzeumok éjszakáján szombaton 11-24 óra között látogatható lesz az állatkert is, itt elsősorban gyerekeknek szánt szórakoztató programokkal rukkolnak elő.
A Színház téren szombaton és vasárnap 11- 19 óra között kézműves és iparművészeti, valamint színházi könyv- és plakátvásár lesz, szombaton 18 órától pedig nem mindennapi mókára várják a kalandvágyókat, újdonságként tömeges párnacsatát szervez a színház. Vasárnap koncertsorozat helyszínévé válik a Színház tér: 14 órától a Sebastian Tatar Gitáriskola diákjai lépnek fel, majd a Trio Estate, a The Nobody Elses, a The Pinwheels, a Byron, 19 órától pedig a magyarországi, hiteles cigányzenét játszó Parno Graszt lép színpadra. A marosvásárhelyi Stúdió Színházban vasárnap 17 órától a magyar kabaré világába kalauzolja a közönséget a Művészeti Egyetem magiszteri elsős évfolyama; a 20-as, 30-as évek kabarétréfái alapján összeállított és kuplé-, illetve sanzonslágerekkel színesített előadás rendezője Gáspárik Attila.
Az összes kiállításra, rendezvényre belépni az erre feljogosító karkötővel lehet, a karkötő felnőtteknek 6, diákoknak, egyetemistáknak és nyugdíjasoknak pedig 3 lejbe kerül. A hat évnél kisebb gyerekeknek ingyenes a részvétel.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Pécska Város Napjai
A tizenkét éves várost ünnepelték
Pécska Város Napjai a hét végén sikeresen lezajlottak annak ellenére, hogy a változékony, esős időjárás miatt egyes eseményeken a vártnál kevesebben vettek részt.
A magyar programokat ezúttal is pénteken szervezték, elsőként a Búzavirág Néptáncegyüttes legkisebb csoportja, a Bojtocska lépett színpadra 18 órától.
Őt követték a nagyobbak és a felnőtt csoport, a pécskai táncosok a szegedi Cuháré Táncműhely tagjaival együtt mutattak be műsort élő zenével, a szegedi Ménkű bandának köszönhetően.
Az egyre népesebb közönséget az Oroszlányi Bányász Népdalkör 11 tagja szórakoztatta, köztük Lelik Anna nyugalmazott pécskai óvónő. A küldöttséget elkísérte Lazók Zoltán polgármester és Papp Péter Attila alpolgármester. A fellépés előtt a küldöttségnek Antal Péter polgármester mutatta be a várost, de elbeszélgettek az együttműködési lehetőségekről is.
Immár másodszor lépett a közönség elé a Pécskai Kissebségi Hagyományőrző Egyesület Aranykalász tánccsoportja.
Tíz órakor kezdődött az est sztárvendégének, Nótár Marynak a koncertje, majd utcabál zárta a programot a Roulette zenekarral.
Szombaton 8 órától kettős avatóra került sor: Antal Péter polgármester, Miodrag Stanoiov alpolgármester és Iustin Cionca volt polgármester vágta el a szalagot a város modern piaccsarnokának a bejáratánál. A minden előírásnak megfelelő, tágas csarnokban már el is foglalták helyüket a tejtermékeket áruló kistermelők, a mellette lévő két sátor alatt pedig zöldséget, gyümölcsöt, virágokat és egyebeket kínáltak.
Felújított iskolát avattak
A csarnokkal szemben már készültek a diákok és tanáraik a 2-es számú Általános Iskola kívül-belül megújult kisépületének az avatására. Bacsilla Eszter igazgató mellett Antal Péter polgármester, Király András oktatási államtitkár és Bölöni György megyei tanácsos vágta el a szalagot, majd a jelen lévő hivatalosságokkal együtt – köztük Constantin Traian Igaş szenátorral és a pécskai líceum igazgatójával, Bacsilla Sándorral – végigjárták a felújított osztálytermeket.
Napközben változatos program várta a pécskaiakat, néptáncfesztiváltól folkzenén át tűzzsonglőr bemutatóig. Az est sztárvendége Antonia popénekesnő volt.
Kitüntetések
Vasárnap 11 órától került sor a városi tanács ünnepi ülésére, amelyen ezúttal Kiválósági Díjakat osztottak ki. A kitüntetettek Borsos Árpád mezőgazdász és Lidia Ecaterina Sass ápolónő. Sabina Pop mérnök, illetve a Pălincaş nővérek, Rodica Pălincaș és Alexandra Trif tanárok Pécskai Gyökerek-díjat vehettek át.
A gyűlésen a városi elöljárók mellett számos meghívott is jelen volt.
A városnapok délután román folklórműsorral folytatódtak, de sokan voltak kiváncsiak a tornyai Kalypsoland kutyaiskola és panzió bemutatójára is, amelyet a Szentháromság parkban tartottak. Tóth Attila szervező díjazta a felhívására jelentkezett pécskai kutyatulajdonosokat, akik kedvenceikkel részt vettek a programon.
A többnapos programsorozat éjfél előtt látványos tűzijátékkal zárult.
Olvasónk közelebbről
Mivel a kitüntetettek közül Borsos Árpád a Nyugati Jelen olvasótáborába tartozik, őt közelebbről is bemutatjuk. 1954-ben Pécskán született, földműves család első gyermekeként. Általános iskoláit Pécskán, majd a mezőgazdasági líceumot Aradon végezte el azzal együtt, hogy bevallása szerint, nem kedvelte a mezőgazdaságot. Talán ezért is végezte el a hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamot, hogy az Avăntul téesznél, utána az Aradi Közszállítási Vállalatnál dolgozhasson. 1986 és 1992 között tímárként dolgozott a Pécskai Fogyasztási Szövetkezetnél. Mivel azonban a bőrcserzés nem volt kifizetődő, gazdálkodni kezdett, amit hamar megszeretett. Előbb a saját 20 hektár földjét művelte meg, később haszonbérben dolgozott, de vásárolt is földterületeket. Manapság 7 traktorral és a szükséges felszereléssel, 3 kombájnnal, összesen 580 hektár termőföldet művel meg a családjával, illetve a létrehozott kft. alkalmazottaival. A kisperegi bekötőút mentén tanyát vásárolt, ahol komoly gépparkot alakított ki, korszerű gépekkel, termesztési eljárásokkal, jó években hektáronként általában 6000 kiló búzát, illetve 8000 kiló kukoricát szokott betakarítani. A jó termés tudatában a földtulajdonosoknak is magas osztalékot, hektáronként 1200-1500 kiló gabonát biztosít. A közelmúltban a GAL Program támogatásával új traktort és kombájnt vásárolt, büszke arra, hogy a családjával műveli meg a földet, ami biztos megélhetésnek számít, ezért jövőbeli terveket is szőhetnek még akkor is, ha az EU-mezőgazdasági támogatások hátrányosak a kelet-európai gazdálkodók számára. Örvend, amiért a maga és a családtagjai által végzett becsületes munkával is hozzájárulhat a pécskai kenyér hírnevének az öregbítéséhez – hangzott el a dr. Vasile Chifor városi tanácsos által ismertetett laudációban. Borsos Árpádnak gratulálunk, további hasznos munkálkodást, jó egészséget kívánunk.
Balta János, Sinka Pál
Nyugati Jelen (Arad)

„Győzni szép, magyarul beszélni kötelesség”
Tavaly leköszönt a borosjenői Horváth Béla szavalóverseny rendezéséről a Vajda doktorházaspár, mondván, hogy belefáradtak a rendezés gondjainak intézésébe, most mégis örömmel fedeztük fel őket a rendezők között. A művelődési otthonban felsorakozott versenyzőket, valamint az őket elkísérő felkészítő pedagógusokat, s a gyermekeiknél, unokáiknál is jobban izguló hozzátartozókat dr. Vajda Sándor köszöntötte. Sándor és Katalin doktornő szíve ezúttal is visszahúzta őket az általuk (is) kezdeményezett rendezvényre. Mint ahogy sokadszorra megtisztelte a rendezvényt Kozák Attila, a Magyar Műveltségszolgálat elnöke is. A zsúfoltnak éppen nem mondható, de azért szép számban megtelt terem közönségét Király András, az oktatásügyi minisztérium államtitkára üdvözölte, az ő beszédéből ragadtam ki a tudósítás találó címét is. Jelen volt és a helyi magyarság rendszeretetét dicsérő beszédet mondott Călin Abrudan, a város polgármestere. Bodnár Lajos tiszteletes úr üdvözletében összekapcsolta a rendezvény célját, az anyanyelv ápolását a pünkösd ünnepével. Felelevenítette: amikor pünkösdkor a Szentlélek leszállt az apostolokra, minden jelenlévő a saját anyanyelvén hallotta Isten igéjét. Nekünk is anyanyelvünkön kell hallgatnunk és értenünk az isteni igét. A dr. Brauch Magda elnökölte öttagú zsűri és a közönség előtt 36 bátor leány és fiú mondta el az alkalomra betanult versét. A helyieken kívül pankotai, erdőhegyi, simonyifalvi, vadászi, ágyai, szapáryligeti, kisiratosi iskolások. A legkisebb előkészítő osztályos volt, a legnagyobbak, a korábbi versenyzők (most versenyen kívül szavaltak), akik már az egyetem padjait koptatják. A zsűri négy kategóriában osztott díjat. Az opcionális magyar oktatásban részt vevőket (elemisták és V–VIII. osztályosok) és hasonlóan a magyar tannyelvű iskolába járókat. Kiemelhetjük: zömmel az életkornak megfelelő gyermekversek hangzottak el.
Az opcionális magyar oktatás elemistái közül I. díjas a pankotai Németh Egon, II. Pecican Tanja, III. Mészáros Ingrid, mindkettő Borosjenőből.
Az V–VIII. osztályosok közül I. díjat kapott két szapáryligeti fiú, Gyarmati Gábriel és Nagy Norbert. Második lett Nagy Beatrice Borosjenőből, III. díjasok Pankotáról Leț Valentin és Okos Renáta.
A magyar tannyelvű iskolák elemistái közül I. díjas Szabó Hunor (Vadász) és Deák Efraim (Simonyifalva). Második díjat kapott Sabău Hajnalka ( Erdőhegy), III. díjas StraubOrsolya ( Kisiratos).
Az V–VIII.-os tanulók közül I. díjat nyert Szabó Viktória és Zsóri Réka Simonyifalváról, II, díj Vlăsan Róbert Cozmin (Ágya). III. díjasok Kiss Júlia (Ágya) és Kiss Erik (Erdőhegy).
Különdíjasok: Borbély Tamás (Ágya) és Molnár Adrienn (Erdőhegy). A Heti Új Szó különdíját Józsa András IX. osztályos tanulónak ítélték oda. Különdíjat ajánlott fel dr. Brauch Magda zsűrielnök is. Meghívottként fellépett a borosjenői Nagy Tímea és Koczka Larissza, valamint Lippáról a Degré Alajos Művelődési Kör vezetője, Czernák Ferenc.
Felkészítő tanárok: Csáki Andrea (Pankota), Szabó Beáta (Vadász), Csáki Margit (Erdőhegy), Kádár-Bier Henrietta (Simonyifalva), Sotir Gábor ((Borosjenő, Szapáryliget), Erdős Márta (Ágya).
Ujj János
Nyugati Jelen (Arad)

Magyari Sára könyvének bemutatója
A nyelvi világkép a magyar és a román nyelvben
Dr. Magyari Sára, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusának A nyelvi világkép a magyar és a román nyelvben című kötetét pénteken késő délután mutatták be a Jelen Ház nagytermében a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozatának keretében. Nem mondhatnánk, hogy kivételes érdeklődés övezte – egy tudományos dolgozat (amelyre a kötet címéből is lehetett következtetni) nem mozgat meg annyi érdeklődőt, mint egy helyi, főleg, mondjuk, egykori tanítványai és eddigi könyvei révén közismert személyiség helytörténeti vagy szépirodalmi munkája. Pedig a fiatal tudós nevét többször is olvashatták a Nyugati Jelenben eredeti, főleg nyelvi, szociológiai vonatkozásokat fejtegető írások alatt, s a Temesvári Rádió Magyar adásának is mondhatni rendszeres szereplője.
Magyari Sára doktorátusi dolgozata (nem első könyve) izgalmas kérdést feszeget, amely az átlagolvasónak talán eszébe se jutna: hogyan tükröződik két nyelvben (ezúttal a magyarban és románban) a világkép. A szerző 13 szó, illetve szópár jelentését, a hozzájuk fűződő értelmezéseket, gondolatokat, reagálásokat vizsgálja román és magyar közegben, alanyokkal, s arra a megállapításra jut, hogy nagyjából azonosan vagy hasonlóan, több esetben viszont eltérő módon ítélik meg a szavak jelentését, tartalmát. A könyv részletes ismertetését Brauch Magda, a stilisztikai tudományok doktora vállalta.
Talán a bemutatónál is érdekesebb volt, amikor dr. Magyari Sára a közönséggel társalgott részben a könyve kapcsán felmerülő, részben a nyelvtudomány és annak nyomtatásbeli megjelenítéseinek kérdései kapcsán.
Nyugati Jelen (Arad)

A Hunyad Megyei Magyar Napok értékelője
A szórványmagyarság ünnepe
Sikeresen zajlott a hetedik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napok. A rendezvénysorozat május 9-én, Európa napján zárult, amikor a vajdahunyadi Corvin-Savaria Magyar Házban az Örömódát hallgatták meg együtt, míg a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban három generációnak szóló családi vetélkedőn szórakoztak együtt gyerekek, felnőttek és idősek. A tíznapos ünnepségsorozat értékeléséről Kocsis Attila főszervezővel, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatójával beszélgettünk.
– 2010 óta a Hunyad megyei magyarság már megszokta, hogy május-június táján az egész megyére kiterjedő rendezvénysorozat eseményei közül választhat.
– Most is erre törekedtünk, idén is változatos, szerteágazó és színvonalas rendezvények között választhattak. Mondhatni, hogy valamennyi, magyarok által jelentősebb számba lakott Hunyad megyei településen legalább egy kulturális rendezvény volt, a nagyobb városokban pedig számos előadás volt. Első alkalommal vezettük be a tematikus napokat, melyek tartalmas programokkal várták az érdeklődőket. Volt gyermekprogram, koncert, bányászkórus-előadás, képkiállítás, renaissance-tánc, néptánc, könyvbemutató, éremkiállítás, májusfaállítás, helytörténeti kirándulás, sportrendezvények és a Barcsay Ákos-díjak kiosztása sem maradt el. Természetesen a hagyományos magyar gasztronómia sem hiányzott, a rendezvénysorozat alatt 12 helyszínen főztek, összesen olyan 4500-5000 adag gulyás és 2000 palacsinta fogyott el, de emellett más ínyencségek is voltak. A hangulat mindenütt családias volt, a rendezvények résztvevői mindenütt jól érezték magukat.
– A közönségsiker mintha elmaradt volna az előző évekhez képest, különösen Déván, a szombati egésznapos szabadtéri rendezvényen.
– Az idő sem kedvezett, kétrendbeli vihar és a május elején kellemetlen 12 fokos hideg ellenére mégis 6-700 magyar együtt ünnepelt a főtéren. Valamennyien jól érezték magukat, kellemesen töltötték együtt a napot, s estére Balázs Pali koncertje igencsak fellendítette a hangulatot. Kétségtelenül az is közrejátszott, hogy idén nem léptek fel közkedvelt magyarországi nagy sztárok, mint például az EDDA, Bikini vagy Republic az előző években, de szűkített költségvetésből gazdálkodtunk, a választási kampány közeledése gondot jelentett anyagilag és a helyszínek kiválasztása szempontjából is, semmiképpen sem akartuk összemosni a magyar napokat a választási kampánnyal. De hát a Hunyad Megyei Magyar Napok elsősorban az itteni szórványról szól, az itteni magyarság ünnepe, a magyar kultúra, nemzeti hagyományaink, értékeink ünnepsége. Mindenekelőtt a saját kulturális egyesületeinknek szántunk főszerepet, külön kiemelném a dévai renaissance táncegyüttest, amely nemcsak színvonalas fellépéseivel tűnt ki, hanem sokat segített a szervezésben is.
– Magyarországról is szép számba eljöttek a testvértelepülések küldöttségei együtt ünnepelni a Hunyad megyei magyarokkal.
– Köszönettel is tartozunk a várpalotai, keceli, szombathelyi vagy jánosházi küldöttségeknek, hogy együtt ünnepeltek velünk, felemelő érzés mindkét fél számára. Háromszékről azonban csak egy néptáncegyüttes érkezett a Szórvány– Székelyföld együttműködés keretében, kevesebb, mint az előző években és kézművesek sem jöttek el. A testvériség szellemében nekik is köszönetet mondunk a támogatásért, még ha az kisebb is volt, mint az előző években.
– Akárcsak az előző években, a románság körében idén is nagyszerű visszhangnak örvendtek a magyar napok.
– Nem titkolom, hogy örvendtem a közösségi oldalakon megjelent román kommenteknek, melyek a magyarság összefogását, színvonalas rendezvényeit és példás hagyományőrzését méltatták. A magyar napok köztéri rendezvényeinek egyik célja, hogy a nyilvánosság előtt mutassuk be a románságnak kulturális és gasztronómiai értékeinket. A visszajelzések alapján sikerült is, a románság roppant kedvezően viszonyult a rendezvénysorozathoz.
– A megyét keresztül-kasul járva a magyar napok során sok magyarral beszélgettem, s szinte általános volt a vélemény, hogy noha nem volt minden idők legjobbja, az idei magyar napok is nagyszerűen sikerültek.
– Hasonlóan látom én is a dolgokat, vonalat húzva a végeredmény egyértelműen pozitív. Köszönetet is mondok ezért mindazoknak, akik segítettek a szervezésben, a már korábban említetteken kívül a Corvin-Savaria társaságnak, a nőszervezeteknek, a Dévai Geszthy Ferenc Társaságnak, a lupényi Eben Haezer Alapítványnak, a pedagógusszövetségnek, a Hauer Erich Diáktanácsnak, a Corvin Kiadónak, a Szivárvány nyugdíjasklubnak, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesületnek és nem utolsósorban a történelmi magyar egyházaknak.
– Köszönöm szépen a beszélgetést!
– Én is köszönöm!
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Vádemelés
Hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt bűnvádi eljárást indított a DNA Titus Corlăţean volt külügyminiszter ellen a külföldön élő román állampolgárok alkotmányban rögzített választójogának megakadályozása miatt.
A vádhatóság közleménye szerint a szociáldemokrata politikus a 2014-es elnökválasztáson a külföldi szavazás megszervezésénél szándékosan korlátozta a hagyományosan PSD-ellenes diaszpóra szavazási lehetőségeit, hogy ezzel saját pártja államfőjelöltje, Victor Ponta akkori kormányfő esélyeit növelje.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Mintha semmi sem változott volna...
Író-olvasó találkozó Péterfy Gergellyel
Péterfy Gergely íróval találkozhattak az érdeklődők a május 12-e és 15-e között zajló Kolozsvári Ünnepi Könyvhét első délutánján, a Pesti Kalligramnál immár hatodik kiadást megért Kitömött barbár című könyv szerzőjével Balázs Imre József beszélgetett a Fogoly utcai színpadon.
Péterfy magánemberként és íróként is sokszor megfordult már Kolozsváron, illetve Erdélyben, ennek családi háttere is van, hiszen a József Attila-díjas író, szerkesztő, egyetemi tanár nagyapja, anyai részről, Jékely Zoltán, dédapja pedig Áprily Lajos.
Hosszan lehetne beszélni arról, hogy mi minden történt Péterfy írói pályáján a Kitömött barbár előtt, vezette fel a beszélgetést Balázs Imre József, mégis fontos mérföldkőnek tartja a 2014-ben megjelent, és immár hatodik kiadást megért regényét, amely 2015-ben megkapta az Aegon Művészeti Díjat. Lehet-e számítani ilyesfajta fogadtatásra írás közben, illetve mennyire volt meglepő számára ez a siker, kérdezte a moderátor.
KÖLLŐ KATALIN
Szabadság (Kolozsvár)

Rendőrség: öt nap alatt több mint 3000 diák hiányzott igazolatlanul az iskolából
Több mint háromezer, iskolai óráról lógó diákot füleltek le a rendőrök országszerte, öt napig tartó ellenőrzések során. Az akció nyomán több mint 5000 bírságot is kiszabtak – tájékoztatott ma a Román Rendőrség.
A rendőrség friss közleményében bejelenti: május 9. és 13. között országos szinten végeztek ellenőrzéseket az egyetem előtti oktatási intézmények környékén. 3207 diákot értek lógáson.
„A rendőrök iskolai órák keretében 7331 megelőző akciót folytattak, 5012 tanácsadást tartottak és 3207 diákot találtak, aki nem volt bent az órákon. A rendőrök ugyanakkor 15 személyt értek tetten bűnelkövetés közben, és 5415 bírságot szabtak ki” – áll a közleményben.
A tájékoztatás szerint a bírságok nagy részét közrend megzavarásáért szabták ki. Ugyanakkor csaknem 4000 esetben adtak pénzbüntetést a közúti közlekedési szabályok megszegéséért.
A rendőrök szerint az iskolaév kezdete óta az iskolák környékéről bejelentett törvénysértések száma 14 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Szabadság (Kolozsvár)

A pillanat metamorfózisa
Vas Géza: Torockói képeslapok fotótárlatának margójára
Cifra Kalotaszeg, Széki hagyományos viselet, Az én Hóstátom után, Vas Géza ez alkalommal Torockóra kalauzol bennünket az Apáczai Galériában megnyílt fotótárlatával.
A kiállításra került hatvan felvétel ékesen bizonyítja készítőjének szenvedélyes elkötelezettségét, amit a hajdan bányászvárosként ismertté vált, manapság pedig elsősorban a faluturizmusból prosperáló település iránt tanúsít.
Akárcsak a fent említett tárlatok esetében, a mostani kiállítás is elsősorban a tárlat témájául szolgáló település lakóinak hagyományos öltözködése bemutatására fekteti a hangsúlyt. Ilyenformán a Különböző viseletek nevet viselő ciklus képein szembesülhetünk az ünnepi ruhába öltözött, különböző korosztályú nők és férfiak méltóságteljes, az adott ünnephez „hangolódott” magatartásával, éthoszával. A felvételek meggyőzően érzékeltetik, miként válik a ruha és annak viselője valamely szakrális esemény szerves részévé. Pontosabban, hogyan képes felnőni valamely közösség egy-egy ünnepi alkalomhoz, amely alkalom résztvevőitől lelki-szellemi-testi ráhangolódást, egyszóval emberi tartást igényel. Tehát nem a kényelmes, a manapság annyira „trendi”, laza életfelfogás és minden áron való szórakozni vágyás nyilvánul meg, hanem a szó hagyományos értelemében vett, az „áldozathozatalra” felkészült közösségi szellem. Ebben a kultikus, ünnepi légkörben pedig minden személynek megvan a kijelölt-megjelölt szerepköre. Ezek az emberek tehát mindenekelőtt nem szórakozni, hanem – kilépve a törődéssel teljes hétköznapok sodrásából – átlényegülni, megtisztulni, újjászületni akarnak. Közösségük által önmagukat megőrizni szeretnék.
A szóban forgó fotósorozaton belül találunk olyan felvételeket, amelyek „ellesett pillanatokat” ragadnak meg. Ilyenformán elsősorban a maguk „természetes”, keresetlen mivoltukkal hatnak. „Beállítatlanságukkal” életszerűséget sugallnak. Hitelességük abban rejlik, hogy a szerző minden esetben „elkapja” azt a helyzetet, amelyet érdemesnek vélt kiragadni az ünnepi folyamatból. Emellett pedig, képes jól bemérni azt a szöget és fényviszonyt, amely a legsokatmondóbb, a „legárulkodóbb” az adott mozzanatban. Így válik a fényképezőgép által kimerevített pillanat művészileg hitelessé. Így értelmeződik át a fotóművész „meglátása” folytán a gazdag színharmóniájú ruhakölteményekben megnyilvánuló ünnepi eseménysor, és alakul át üzenethordozó, katartikus közeggé. És ez a megállapítás érvényes a szépia árnyalataiban megfogalmazódó felvételekre is, amelyek a maguk „egyszínűségében”csupán sejtetik a torockói viseletre jellemző színkavalkádot.
Székely Géza
Szabadság (Kolozsvár)

Mentor – Aki majdnem az életét adta a tudományért
Kolcsár Levente-Péter biológus–ökológussal beszélgettünk
Országos „hírnévre” tett szert Kolcsár Péter ökológus, a Babeș– Bolyai Tudományegyetem doktorandusza, amikor tavaly nyáron egy terepbaleset következtében négy napig küzdött az életben maradásért. A sajtó – ahogy ez ilyenkor lenni szokott – felkapta a hírt, amit másnapra aztán el is felejtett. A szenzációs történet mögött azonban egy nem kevésbé érdekes szakmai munkásság rejlik. Erről beszélgettünk Péterrel – ő maga jobban szereti, ha egyszerűen Petyónak szólítják –, aki több tudományra új faj szakmai leírója.
– Mondták már, hogy bogaras vagy?
– Volt már rá példa. Az egyetemünknek van egy kis kutatóháza a Gyergyói-medencében: amikor odamenet megkérdeztünk egy embert, mennyire aszfaltozták le az utat, azt válaszolta, hogy egészen a bogarasokig le van aszfaltozva. Időbe telt, mire leesett, hogy rólunk beszél. Akkor pontosítottunk és kértük, hogy inkább szólítson rovarásznak. A bácsika meg is lepődött…
Leírtunk öt tudományra új fajt
– Viccet félretéve, mi a kutatási területed?
– Taxonómiával foglalkozom, ami az élőlények rendszerezésével, besorolásával, új fajok leírásával, azok azonosításával foglalkozó tudományág. Ezen belül rovarokat, vízirovarokat vizsgálok. A lószúnyogok kutatása a szívem csücske, ezen a téren „alkotok a legtöbbet. PhD-s hallgató vagyok, mellette tudományra új fajokat keresek, ez a kedvenc foglalkozásom, jelenleg is több fajnak a leírásán dolgozunk. Büszkén mondhatom, hogy már öt új fajt sikerült leírnunk. Három különböző családból is sikerült tudományra új fajt gyűjteni és tudományos publikációban leírni.
– Miért döntöttél a biológia, ökológia mellett?
– Már gyerekkoromban közel álltam a természethez, hisz falun nőttem fel. A szüleim mezőgazdaságban jártasok, édesapám erdész, ezért én is sokat jártam az erdőt, mezőt. Kilencedik osztály környékén határoztam el, hogy ezt a vonalat szeretném továbbvinni, így döntöttem az ökológia mellett. Már korán céltudatosan készültem az egyetemre, hogy azt tanulhassam, amit igazán szeretek.
– Hogyan képzeljük el egy ökológus munkáját?
– Ezt nehéz általánosan megfogalmazni, mert ahány szakember, annyiféleképpen dolgozik. A mi munkánk legtöbbször terepi gyűjtéssel indul, amikor is kimegyünk egy területre, ahol vagy céltudatosan vagy véletlenszerűen gyűjtjük össze azokat az állatokat, állatcsoportokat, amelyek minket érdekelnek. Ezután a laboratóriumban mikroszkóp segítségével határozzuk meg ezeket a fajokat. Az általunk vizsgált csoportokat csak így tudjuk elkülöníteni, mert csupán mikroszkopikus különbségek vannak közöttük. Meg is szoktak lepődni az emberek, hogy Romániában több mint 450 lószúnyog faj él. Ez pusztán a lószunyogok száma, ami viszont csak egy kisebb csoportja a legyeknek, azok pedig egy kis csoportját alkotják a rovaroknak.
A fajok meghatározásakor legtöbbször közönséges, gyakori, már ismert fajokat kapunk. Statisztikailag körülbelül 0,5–1 százaléka a begyűjtött fajoknak tudományra új. Így Romániában is lehet új fajokat felfedezni, nem kell ezért a trópusokra menni. Ezután következik a munka keményebb része, amikor le kell írni ezeket a fajokat. A taxonómiának számomra kevésbé élvezetes oldala a sok labormunka, ami főleg molekuláris módszereket, genetikai vizsgálatokat jelent, morfológiai méréseket is végzünk. Ha lehetséges, a közeli rokon csoportokból is be kell gyűjteni friss egyedeket, ha pedig nem, múzeumokból kell kérni már meglévőket. Ezekkel kell összehasonlítani, hogy biztosra menjünk, tényleg új fajról van szó és nem csak egy kisebb eltérésről, egy fajon belüli variációról. A leírás során a kutató joga megválasztani, milyen tudományos (latin) nevet ad az illető fajnak, ami után minden esetben szerepel a leíró neve is. Például az emberi faj – Homo sapiens Linnaeus, 1758 – leírója Linnaeus, aki fajunkat tudományosan 1758-ban írta le: egy latin fajnévnek ilyen a szerkezete. Ugyanígy joga van magyar névvel is ellátni a fajt, bár ez a megnevezés sose lesz hivatalos tudományos név. Mindezen vizsgálatok lépéseit, eredményeit és a fajleírást tudományos szaklapokban közöljük.
Madarat tolláról, taxonómust rovaráról
– Írtál már le új fajokat, rólad is neveztek el fajt.
– Ez teljesen a véletlen műve volt. Egy budapesti részképzésen a mentorom, Lengyel Gábor-Dániel bemutatott egy kutatónak, Kontschán Jenőnek, aki atkákkal foglalkozik, amelyek talajban élő, nagyjából fél milliméter nagyságú kis állatkák. A mentorom úgy mutatta be őt, mint a világ legnagyobb szakemberét ezen a téren, később kiderült, hogy ő az egyetlen a világon, aki ezzel az atka csoporttal foglalkozik. Ő elmondta, hogy elég sokat gyűjtött Erdélyben, és további mintáknak is örülne. Ezért amikor legközelebb Budapestre utaztam, vittem pár, Kolozsváron és az Erdélyi Szigethegységben gyűjtött talaj és avar mintát. Olyan szerencsém volt, hogy egy tudományra új fajt is talált ezekben a mintákban. Meg is kérdezte, hogy annak tiszteletére, hogy én gyűjtöttem be a fajt, elnevezheti-e rólam. Egy taxonómusnak az egyik legnagyobb megtiszteltetés, ha róla is elneveznek fajokat, így lett a kis atkának Crinitodiscus kolcsari a neve.
A Földön jelenleg körülbelül másfél millió fajt ismerünk, elég sok különböző csoportból, ami sok szakembert kívánna. Vannak felkapott csoportok, például a lepkék, madarak, növények, a látványos élőlények, amelyek a laikusok számára is könnyebben felismerhetők. A kevésbé „menő” csoportok vizsgálatához már felszerelés is kell, például mikroszkóp, mert sok esetben csak kis részletben térnek el. Egy másik szempont, hogy van-e gazdasági vagy egészségügyi vonzata az illető csoportnak. Például csípőszúnyogokkal nagyon sokan foglalkoznak, nagyon sok pénzt fektetnek a kutatásukra. Nem is csoda, hisz ezek általában embereket megbetegítő vírusokat hordoznak. Gazdasági megfontolásból például a kártevők kutatását szokták támogatni.
Négy nap törött csípővel 2000 méteren
– Múlt nyáron az ötórás hírekbe kerültél, baleseted volt terepen. Mi történt?
– Ezt munkahelyi balesetnek tartom. A munkámnak az is része, hogy terepen vagyok. A baleset a Szebeni-havasokban történt 2000 méter fölött. Egy pár szúnyog- és lepkefaj begyűjtése közben egy kőgörgeteges kis völgyben megcsúsztam, vagy a kő csúszott ki alólam, erre már nem emlékszem tisztán, de legurultam az oldalon és eltörtem a csípőmet, nem tudtam járni. Próbáltam hívni a mentőket, mert azért fel voltam készülve ilyen szempontból, de arra nem számítottam, hogy nem lesz jele a segélyhívónak, így nem sikerült hívnom a mentőket. Ezután 97-98 órányi eseménysor következett, amiért sokan hősként tekintenek rám. Szerintem inkább csak a túlélési ösztön hajtott, túl akartam élni. Szerintem abban a helyzetben bárki ugyanazt tette volna.
Nyár volt ugyan, június 29., de 2000 méter környékén még hó is volt, éjszakánként 5 Celsius-fok környékére hűlt a hőmérséklet. Ezt utólag tudtam meg a helyi meteorológiai állomás méréseiből. Igazából nem is ezzel volt a legnagyobb gondom, hanem azzal, hogy sokat esett az eső, naponta úgy négy-ötször. Hiába voltam terepfelszerelésben, a negyedik-ötödik eső után átáztam teljesen, emiatt jelentkeztek a kihűlés tünetei. Az ellen küzdöttem végig, hogy ne hűljek ki. Talán ez volt az egyik legnagyobb erőfeszítés. Az volt a legfontosabb, hogy életben akartam maradni. Ez volt az egyetlen motivációs tényezőm, ami viszont kellőképpen nagy volt.
Nagy fájdalmaim voltak, hisz a csípőcsontom hosszában eltörött, a helyén elég nagy zúzódásaim is voltak. Mozgáskor éreztem, hogy a két csontfelület elválik egymástól, ezért nem igazán tudtam mozogni. Ez volt egészen a harmadik nap hajnaláig, amikor viszont már nem is érdekelt, hogy fáj. Láttam, hogyha ott maradok, akkor ott maradok örökre. Ha meg akarok menekülni, még többet kell tennem.
Szerencsére elég jól tájékozódom, úgyhogy hamar belőttem az irányt, hogy merre kell visszataláljak a legközelebbi esztenáig valakit értesíteni, hogy hívják a mentőket. Reggel 5 órakor kezdtem el mászni az esztena irányába és éjjel kettőig másztam. Nem értem el aznap. Hogy sajnos vagy szerencsére, nem is tudom: másnap, amikor kivirradt és újra elindultam, akkor volt az egyetlen olyan helyzet, amikor ténylegesen halálosan féltem, úgy éreztem, hogy tényleg itt a vég, ugyanis rám futottak az esztenás kutyák. Addig gond nélkül mindenen keresztülmásztam, ha fájt, ha nem, de az nagyon rossz élmény volt. Végül a helyi pásztor segítségével sikerült értesíteni a mentőket.
Több túlélő felszerelést viszek
– Gondolom ez a helyzet az élet-halál szembenállást elég élesen megmozgatta benned, erős tapasztalat volt. Hogy érzed, valami megváltozott benned? Például, hogy ennek hatására nem mész terepre, esetleg más döntéseket hoztál?
– Igazából nem. Sokan azt várnák tőlem, hogy egy ilyen eset után soha többet ne menjek terepre, netán váltsak szakmát, vagy legalább valami nagyon mély mondanivalókat mondjak. Ez ugyanolyan munkabaleset volt, mintha bent a laborban egy kémcsőből valamilyen mérgező anyag jutott volna rám. Ott is lehetett volna halál közeli élményben részem. Igazából így jöttem rá, hogy mennyire szeretem a szakmámat. Még ezek után is képes vagyok folytatni, sőt talán még nagyobb szeretettel. Talán még jobban tudok örvendeni annak, hogy még tudok mozogni és ki tudok járni gyönyörű szép helyekre, ahol új élőlényeket ismerhetek meg és foghatok be.
– Fel lehet készülni a hasonló helyzetekre?
– Az egyetem első évétől elég sok terepgyakorlatra jártunk, láttuk, milyen kihívásokkal kell szembenézni egy-egy gyűjtőút, terepi kiszállás során. Úgyhogy igen, valamilyen mértékben fel vagyunk készülve. Nekem az is sokat segített, hogy a baleset előtt egy héttel láttam a 127 óra című filmet. Arra gondoltam, hogy amíg nem kell levágjam a saját kezemet, talán nincs gond. Ha valaki sokat jár terepre vagy túrázni – amúgy a terepezés sokak számára úgy tűnik, mintha mi túrázni járnánk –, jó ha tud ezt-azt arra az esetre, hogyha eltévedne. Azóta én is jobban odafigyelek, több túlélő-felszerelést viszek magammal.
– Jársz még egyedül vagy most már minimum párban jártok?
– A történtek után sokan mondták, hogy egyedül nem szabad elmenni. Ez jó felvetés, csak sajnos nem mindig lehet másokat rávenni, hogy az idejükből áldozzanak arra, hogy kísérgessenek. Továbbá mindenkinek megvan a saját tempója és inkább azt szereti követni, mintsem igazodni mások ritmusához. Ezenkívül én olyan vagyok, aki szeret elcsodálkozni a természet szépségein, de ezt igazán csak egyedül tudom megélni. Legalább ilyenkor kiszabadulok kicsit a város zajából.
– Volt még valamilyen különleges élményben részed a kutatásaid során?
– Az igazán nagy élményeket a külföldi gyűjtőutak jelentik. Sokat jártunk a Balkánra, ezen belül Bulgáriába, onnan is van egy tudományra új faj, amit sikerült leírni. Az egzotikus helyeken nemcsak az élővilággal, hanem a kultúrával is ismerkedünk, legtöbbször ezt a kettőt nem is lehet elválasztani. Sokszor egy-egy ország területére új fajt úgy találtunk, hogy a vendéglő ablakából gyűjtöttük be. A mi szakmánk egy életforma, amit nem hagy abba az ember, amikor beül valahova például ebédelni. Ha ott repül a szúnyogfaj, amivel éppen foglalkozik a kutató, akkor azt úgyis be fogja fogni, ha hülyének nézik, ha nem. Ebből volt többször vicces jelenet, amikor próbáltam elkapni az állatot, közben az emberek néztek, hogy ez meg van zakkanva. Ha „átlagemberek” lennénk, ugyanezt gondolnánk.
Kolcsár Levente-Péter (Petyó)
• 1989. június 29-én született Gyergyószentmiklóson, gyerekkorát Ditróban töltötte • ökológia szakon végezte az alap- és mesterképzést a BBTE-n • jelenleg másodéves doktorandusz hallgató • témavezetők: Rákosy László és Keresztes Lujza • 2013–2016 között a Collegium Talentum kollégistája
SZÁSZ ISTVÁN SZILÁRD
Szabadság (Kolozsvár)

„Énekből és imából is házat lehet építeni”
Szovátán hétfőn felszentelték az iskolanővérek Marianum háznak nevezett lelkiségi és kulturális központját. A központ több mint kétszáz Nyárád menti és szovátai gyermek rendszeres zenei oktatását és nevelését teszi lehetővé. A magyar állami támogatással felépített épületet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel – számolt be az MTI.
Az avatóünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt napok székelyföldi eseményei – Márton Áron püspök szobrának és a Marianum háznak az avatása is – a közösség erejét jelzik, amely mellett a magyar kormány mindig ki fog állni.
Az államtitkár hozzátette: mindig számíthatnak a magyar kormányra azok az emberek, akik gyújtópontjai közösségeiknek, akik a gyermekeket keresztény életre, hazaszeretetre, magyarságra, de ugyanakkor a mások tiszteletére tanítják.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kijelentette: Erdély betöltéséhez „népességmegtartó képesség és képességmegtartó népesség kell”. Úgy vélte, az új központ mindkettőt szolgálhatja és a térség népfőiskolája lehet.
Az erdélyi népfőiskolai hagyományokra utalt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ünnepi beszédében. Kijelentette, hogy a népfőiskolai mozgalom újraélesztéséhez mind az alap, mind a közösségi igény megvan. Úgy vélte, az alap és az igény találkozása biztosíthatja a következő évtizedekben is az erdélyi magyarság fejlődését.
Böjte Csaba ferences szerzetes szerint a Marianum ház arra példa, hogy énekből és imából is házat lehet építeni. „Ne nyafogjunk, ne panaszkodjunk, ne hisztizzünk, hanem álljunk neki felépíteni Erdélyországot, a Kárpát-medencét” – biztatott a Szent Ferenc Alapítvány elnöke.
Lobmayer M. Judit, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője arra emlékeztetett, hogy a rend épp 105 éve nyitotta meg a kolozsvári Marianumot, amelyben leánygimnázium és tanítóképző is működött az 1948-as államosításáig. A szovátai Marianum ház az egykori kolozsvári Marianum szellemiségét viszi tovább.
Szovátán hétfőn délután avatták fel a Szent Ferenc Alapítvány Szent József Gyermekotthonának a sportpályáját is, melynek létrehozásához szintén a magyar kormány nyújtott támogatást.
Krónika (Kolozsvár)

Nem minden iskola ünnepel pünkösd másodnapján
Május 16-án, pünkösd másodnapján a legtöbb magyar óvodás és iskolás otthon töltheti az ünnepnapot. Vannak azonban kivételek, ugyanis nem minden iskola vezetőtanácsa tartotta fontosnak, hogy a magyar oktatók és diákok vallási jogait tiszteletben tartsa, szabaddá tegye a hétfői napot. Ezzel közvetett módon arra kötelezik őket, hogy néhány héttel később, az ortodoxok pünkösdjét ünnepeljék.
Pünkösd másodnapja hivatalos ünnep, így az előírásoknak megfelelően a munkavállalók vallási hovatartozásuk függvényében kivehetik idén május 16-át vagy a június 20-át. Ştefan Someşan Maros megyei főtanfelügyelő érdeklődésünkre közölte: a román és magyar tagozatos tanintézetekben a vezetőtanács dönt arról, melyik tagozat mikor szabad. Hozzátette, általánosan bevett szokás, hogy mindkét hétfői napot minden diák számára szabadnak nyilvánítják.
Az általunk megkérdezett marosvásárhelyi iskolák nagy többségében valóban mindkét pünkösd másodnapját szabadnak nyilvánították, de az egyiket be kell pótolni. Hétfőn a Tudor Vladimirescu, a Liviu Rebreanu, az Alexandru Ioan Cuza, a Bernády György Általános Iskola magyar diákjai otthon ünnepelhetik a pünkösdöt. Az Elektromaros Szakiskola aligazgatója, Selyem Zoltán elmondta, ők is úgy döntöttek, hogy minden diáknak megadják mindkét hétfőt, majd az egyiket be kell pótolni.
Kivételt képez azonban a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Gimnázium, ahol az óvodások és a 9–12. osztályos diákok hétfőn is iskolába mennek. Szilágyi András aligazgató szerint a tanintézet vezetőtanácsa döntött így, részben azért, mert a tizenkettedikesek két hét múlva végeznek, s szükségük van minden napra, hogy befejezzék a tananyagot.
Simon Virág
Krónika (Kolozsvár)

Zenélő bástyák, mérges diákok a kolozsvári könyvhéten
Varró Dániel nem szívesen érettségizne le önmagából, Király László pedig tényleg hallotta zenélni a Szabók bástyáját – többek közt ilyen és ehhez hasonló érdekességeket hallhatott a hétvégén a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét közönsége.
A rendezvénysorozat számtalan eseménye közt a FestivApp nevű okostelefonos alkalmazás is segített eligazodni, a Bulgakovban pedig ingyen járt a kávé azoknak, akik könyvet olvastak. A Fogoly utcában gólyalábas bohócok szórakoztatták a gyerekeket, miközben szüleik a könyves standok kínálatából válogattak.
A pénteki nap egyik legizgalmasabb eseményének a budapesti Varró Dániel közönségtalálkozója bizonyult. A József Attila-díjas költővel szervezett beszélgetésre jó néhány kismama elvitte a gyerekét is. Hogy ne csak felolvasásra korlátozódjon a találkozó, arról Molnár György, az Eszter-lánc mesezenekar gitárosa gondoskodott, aki Varró Dániel több költeményét is megzenésítette. A gyerekversek felolvasása mellett Varró néhány szellemes történetet is megosztott hallgatóságával. Megtudtuk, a Nők Lapja főszerkesztőjétől – miután az felkérte, hogy írjon a lapba – azt kérdezte, hogy nem írhatna-e verses formában, mire azt a választ kapta: alkosson csak prózában, mert „a versek összezavarnák a Nők Lapja olvasóit”.
Arról is beszámolt, hogy már az első kötetére olyan kritikát kapott, miszerint túl gyerekes, sőt a „posztinfantilizmus előfutára”. „Rájöttem, hogy nem tudnék önmagamból ötösre leérettségizni” – fogalmazott a költő, hozzátéve, hogy mióta érettségi tétel lett belőle, rengeteg üzenetet kapott érettségizőktől, hogy segítsen kidolgozni a róla szóló tételt. Az egyik diák ráadásul megfenyegette, hogyha őt húzza ki az érettségin, és megbukik, akkor „kiheréli” a szerzőt. Tamási Áron, a közszereplő
Természetesen a könnyed, vidám rendezvények mellett komolyabb hangvételtű irodalmi események is helyet kaptak a könyvhét programkínálatában. Május 26-án lesz Tamási Áron halálának 50. évfordulója, ennek apropóján emlékkonferenciát szenteltek a szervezők a farkaslaki születésű írónak. Ezúttal nem elsősorban a szépíró Tamásiról, hanem közéleti szerepvállalásáról esett több szó.
Kónya Hamar Sándor Tamási Áronnak a Vásárhelyi Találkozón betöltött szerepét taglalta, Láng Gusztáv, Dávid Gyula és Kántor Lajos pedig személyes emlékeket idéztek fel az íróval kapcsolatban, Tamási 1956-os, a Bolyai Egyetemen tartott közönségtalálkozója köré építve elbeszéléseiket. Kónya Hamar Sándor elbeszéléséből többek közt megtudtuk: Tamási Áron az általa szervezett Vásárhelyi Találkozó után – amelynek célja az volt, hogy a különböző ideológiai irányzatokat képviselő erdélyi magyar értelmiségieket együttműködésre bírja – úgy nyilatkozott: amit tett és mondott, normális esetben politikusi feladat lett volna.
Láng Gusztáv irodalomtörténész elmondta: a Bolyai-egyetem diákirodalmi körének elnökeként annak idején neki kellett formálisan meghívnia Tamási Áront, hogy tartson előadást. Mint részletezte: Tamási nagyon nehézkesen válaszolt a politikailag kényes kérdésekre, ugyanis közhelyeket sem akart mondani. Amikor viszont a gyerekkoráról kezdett el mesélni, akkor már könnyedén beszélt, később derült ki, hogy A vadrózsa ága című önéletrajzi írását mondta fel. Láng szerint Tamási akkora műgonddal írta meg a regényeit, hogy írás közben meg is tanulta őket kívülről. Hozzáfűzte, Tamási novellái új fejezetet nyitottak a magyar irodalomban.
Dávid Gyula irodalomtörténész szintén jelen volt a Tamási Áron előadásán, azonban emlékei helyett inkább a rendelkezésre álló korabeli forrásokra hagyatkozott. Köztük volt Jordáky Lajos szociológus naplója és kihallgatási jegyzőkönyve is. A forrásokból kiderül, Tamási 1956 október 15-én érkezett meg Kolozsvárra feleségével, aznap este Jordáky Lajossal beszélgettek, a közönségtalálkozóra pedig 17-én került sor. Mintegy 700 diák ünnepelte akkor Tamási Áront. Dávid Gyula hozzáfűzte, a Tamási Áron megfigyeléséről szóló akták még mindig nem kerültek elő a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács irattárából.
Egy műemlék orgona hangja
Király László kolozsvári költő A Bethlen-bástya dallama című legújabb verseskötetét mutatta be a könyvhéten a Bulgakov irodalmi kávéházban. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényén László Noémi költő kérdésére Király elárulta, egészen banális dolgot jelez a cím. Amikor ő felkerült Kolozsvárra, még romos állapotban volt a Bethlen-bástya néven is ismert Szabók bástyája, az októberi szelesebb reggeleken átfújt a bástya ablakain a szél, így a műemléképületből orgonálásra emlékeztető dallamok szűrődtek ki. László Noémi kérdésére elmondta: nem tudja, mi lesz a mostani ifjú alkotók sorsa, de biztos benne, hogy bármilyen kátyúból megtalálják a kiutat.
Alapítvány fiatal írókért
Méhes György író idén száz éve született, ezért két rendezvényt is szenteltek a centenáriumi megemlékezésnek a szervezők. Csütörtök este a Bulgakov irodalmi kávéházban Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze olvasott fel Méhes György műveiből. Szombaton pedig a kolozsvári magyar főkonzulátuson Méhes György Földi istenek című egyfelvonásos színdarabját olvasták fel.
Az eseményeken az örökösök részéről jelen volt Sárkány-Nagy Erzsébet és a Bulgakov kávéház tulajdonosa, Nagy Elek, az író gyermekei, akik bejelentették: alapítványt hoznak létre a fiatal tehetséges írók támogatására és édesapjuk hagyatékának gondozására. Nagy Elek elmondta: az alapítvány 100 millió forintos nagyságrendű összegből gazdálkodik, célja felkutatni az új tehetségeket. Hangsúlyozta: édesapjuk beléjük táplálta az irodalom szeretetét, a nemzettudat megtartása pedig irodalom nélkül lehetetlen. Az alapítvány fő feladata a már korábban alapított Méhes György irodalmi díj odaítélése lesz, emellett a 2007-ben elhunyt író szellemiségét követve ösztöndíjakkal és pályázatokkal fogja segíteni a fiatal szerzőket.
Szőcs Géza író, Orbán Viktor miniszterelnök kulturális tanácsadója arról értekezett, hogy Méhes György életpályáját folytonos újrakezdés jellemezte. Az, hogy Méhes György humora ma is aktuális, a jelenlévőknek egyértelműen kiderülhetett a Földi istenek egyfelvonásos színdarabból, Bogdán Zsolt, Csutak Réka és Dimény Áron színművész remekbe szabott előadásában.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Jakabffy Napok és Páskándi–megemlékezés
Május 19-20-án Jakabffy Elemér, a kiváló kisebbségpolitikus születésének 135. évfordulója alkalmából szervezik meg a Jeszenszky–könyvbemutatóval bővített Jakabffy Napokat, majd 20-án kora este Szatmárhegyen tisztelegnek Páskándi Géza emléke előtt.
Két jelentős, a magyar irodalomhoz és művelődési–politikai élethez kapcsolódó esemény mentén szervez kárpát-medencei tanácskozást, valamint megemlékezést május 19–20–án Szatmárnémetiben és Szatmárhegyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) – tudtuk meg Muzsnay Árpád nemrég megválasztott egyesületi főtanácsostól és a rendezvények főszervezőjétől. „Az EMKE áprilisi tisztújító közgyűlésén nem jelöltettem magam a partiumi rész alelnökének, mondván: 75 éves kor után adjunk teret másoknak, de nem akartak elengedni, felajánlották és megválasztottak főtanácsosnak. Ez nagy megtiszteltetés, s egyben komoly kihívás is, hiszen Kötő József nyomdokaiba lépnem nem lesz könnyű. Természetesen a huszonhat év alatt életre hozott rendezvényeket folytatni akarom, amíg erőm engedi, de komolyan foglalkoztat bizonyos módosítások eszközölése a következő években. Idén azonban még minden az eddig megszokott mederben zajlik és művelődési eseményekben gazdag napok elé nézünk ezen a héten Szatmárnémetiben.” – magyarázta. Jakabffy Elemér, a kiváló kisebbségpolitikus születésének 135. évfordulója alkalmából tizenkettedik alkalommal rendezi meg az EMKE a rá emlékező, szellemi örökségét éltetni hivatott Jakabffy Napokat s ezen belül a Jakabffy Elemér munkásságának generációkat átívelő időszerűsége című kárpát-medencei tanácskozást – a Kárpát–medence magyarok által lakott területeiről érkező jeles politikusok, kisebbség-kutatók, történészek, politológusok részvételével. A tanácskozás május 19–én 16 órakor kezdődik a Szatmár Megyei Múzeum (Vasile Lucaciu sugárút 21. szám) második emeleti dísztermében s ugyanott folytatódik május 20–án délelőtt 10 órától is, majd 16 órakor megkoszorúzzák Jakabffy Elemér szatmári emléktábláját, valamint a hídon túli római katolikus temetőben található sírját, ezt követően pedig a tanácskozás meghívottai 19 órától Szatmárhegyen tisztelegnek Páskándi Géza emléke előtt. „Szatmár megye két, jelentős kaliberű személyiségéről van szó. Hiszen Jakabffy nem csak publicista, az egyik legjelentősebb kisebbségi folyóirat, a Magyar Kisebbség főszerkesztője volt húsz éven át, de két mandátumban Szatmár megyei képviselő is, aki szoros kapcsolatban állt a svábokkal, ráadásul élete utolsó éveit Szatmárnémetiben töltötte – igaz, a nagypolitikától már távol, de emlékiratait már itt véglegesítette. Páskándi Géza pedig haláláig ízig–vérig szatmárinak érezte magát s vele kapcsolatban is beszélhetünk politikai tevékenységről s kerek évfordulóról: 60 éve zajlottak az 1956–os események és a romániai magyar írók közül Páskándi ült legtöbbet börtönben ezen eseményekben való részvétele miatt. A Páskándi–megemlékezés felemelő pillanata lesz Kelemen Hunor költő, az RMDSZ szövetségi elnöke és Dudás Károly szabadkai író beszéde, valamint a még tavaly – tegyük hozzá: kissé megkésve – Páskándi Gézának odaítélt díszpolgári cím a költő lányának való ünnepélyes átadása” – mondja a főszervező. Hozzátéve: mivel a Jakabffy-tanácskozás programjának véglegesítését követő napokban került ki a nyomdából a rendszerváltás koronatanúja, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter Kísérlet a trianoni trauma orvoslására című kötete – mely az Antall, majd a Boross-kormány szomszédságpolitikáját és nemzetpolitikáját mutatja be a szerző birtokában lévő dokumentumokra és saját beszédeire, írásaira, feljegyzéseire, emlékeire támaszkodva – a szerző jelenlétét kihasználva a Jakabffy Napok 19-e délutáni tanácskozásának szünetében (programon kívül) a kötet iránt érdeklődők szót válthatnak néhány perc erejéig Jeszenszky Gézával és megvásárolhatják, valamint dedikáltathatják is a könyvet. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a Jakabffy Napok és a Páskándi-megemlékezés programjaira.
Szabó Kinga Mária
frissujsag.ro

Erdélyi magyar politikus: rosszak a román törvények
A Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint rosszak a román törvények és nem megfelelő a bürokrácia, az erdélyi magyarságnak pedig ebben az “útvesztőben” kell gyakorolnia az autonómiáját.
Borboly Csaba az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azt mondta: olyan a szabályozás, hogy hiába állnak rendelkezésre források, azokat nem lehet arra fordítani, amire a legnagyobb szüksége van a lakosságnak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa hozzátette: habár a román alkotmány rögzíti a helyi autonómiát, folyamatosan korlátozzák az erdélyi magyarok joggyakorlását, így például leszedetik a kétnyelvű feliratokat és nem engedélyezik a saját zászlók használatát.
Borboly Csaba arról is beszélt: olyan beruházásokra kell költeni, amelyek javítják az életminőséget. “Nincsen rendjén “hogy nagyon sok erdélyi magyar fiatal megbukik az érettségin, majd egyből utána kivándorol nyugatra” – vélekedett.
Az RMDSZ célja a falvak fejlesztése, a városi közösségek erősítése, valamint a fiatalok szülőföldjükön tartása gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési intézkedések bevezetésével – hangzott el a beszélgetésben.
erdon.ro

Jelentős szerepet szánnak a kutatásnak
A múzeum kiadójának gondozásában nemrég megjelent évkönyveket, köteteteket mutatták be kedden délelőtt maguk a szerzők, a Körösvidéki Múzeum Napjai rendezvénysorozat második napján.
Míg tíz évvel ezelőtt a kutatás még nem számított fontos tevékenységüknek, újabban az egyik prioritásuk, tudatta Dr. Aurel Chiriac múzeumigazgató tegnap, az Aurel Lazărmúzeumban szervezett könyvbemutatón. Mint elhangzott, jelenleg nem létezik a Körösvidéki Múzeum alkalmazásában egyetlen muzeológus, kutató sem, akinek legalább egy kötete ne jelent volna meg. A tegnapi rendezvényen a múzeum munkatársai, szimpatizánsai közreműködésével készült, illetve az általuk írt, a tavalyi év folyamán megjelent köteteket mutatták be.
Crisia, Nymphaea
Dr. Gabriel Moisa történész a Körösvidéki Múzeum által kiadott, Crisia című évkönyv tavalyi számáról szólt. Az évkönyv még a nyolcvanas években is megjelent, amikor a történelmi könyvek kiadása gyakorlatilag szünetelt – igaz, ebben a periódusban a másik két évkönyvvel egybeolvasztva, egyetlen kiadványként. Jelenleg a 45. számnál tartanak. Az évkönyv szerkesztőségi titkára egyebek mellett kiemelte Răzvan Mihai Neagu írását az erdélyi, nagyváradi és csanádi római katolikus bíborosokról, továbbá Tiberiu Alexandru Ciorba, a múzeum fiatal munkatársának írását Becket Szent Tamás kultuszáról.
Dr. Venczel Márton természettudományi szakíró, A Körösvidéki Múzeum munkatársa a Nymphaea évkönyv felelős szerkesztője a tavaly megjelent kiadványt mutatta be, mely a 42. számához ért el. A kiadvány paleontológiai témájú munkáját Posmoşanu Erika, a múzeum munkatársa írta a Felsőlugason talált cápa kövületekről, hangzott el. Az angol nyelven megjelent évkönyv zoológiai, geológiai, botanikai tudományos dolgozatokat is tartalmaz. A szerzők között szerepel Iancu Orăşanu, Vasile Maxim Danciu, Dorina Golban, Domokos Tamás.
Életrajzi kötetek
A későbbiekben Gabriel Moisa a Vaskohon született bankigazgató, Nicolae Coroiuéletét bemutató, általa írt kötetről szólt, Vasile Todincă az Antoniu Popp íróról, költőről, újság szerkesztőről szóló életrajzi kötetét mutatta be, majd Tiberiu Alexandru Ciorba szólt arról a Silviu Sanával közösen írt könyvéről, mely Valeriu Traian Frenţiu görög katolikus püspök életének főbb aspektusait tartalmazza. Végül Aurel Chiriac a múzeum művészeti kiadványait mutatta be.
Amint a rendezvény végén a múzeum igazgatója elmondta, örül annak, hogy a múzeum kiadója dinamikus és aktív, s miután új székhelyükre költöznek, az egyik prioritásuk lesz az, hogy minél több katalógust hozzanak létre. „Vagyonunkat tekintve az ország ötödik múzeuma vagyunk, s ha nem is tudunk mindent kiállítani, legalább a lehető legtöbb, tulajdonunkban lévő tárgyról szeretnénk információt nyújtani a látogatóknak”- mondta.
Neumann Andrea
erdon.ro