Elkezdődött a XIX. ETDK
A Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépületének Aula Magna termében megtartott ünnepi megnyitóval kezdődött el tegnap este a 19. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára (ETDK).
A négynapos rendezvény alatt a résztvevők különböző szekciókban mérik össze szakmai tudásukat: 39 szekció alakult ki a reál- és humántudományok területén, amelyek keretében 315 – romániai és magyarországi – egyetemista mutatja be tudományos dolgozatát, az elbírálásban pedig 135 zsűritag vállalt szerepet.
A tehetséggondozást és szakmai fejlődést megcélzó rendezvény nyitóelőadását Gergely Árpád László fizikus tartotta, a Szegedi Tudományegyetem tanára, illetve az MTA doktora, Gravitációs hullámok: előrejelzés, felfedezés, kilátások címmel.
Szabadság (Kolozsvár)

Rajtol a XXI. Nemzetközi Néptánctalálkozó
Ma reggel 10 órakor Szamosújvár főterén kézműves vásárral kezdődik el az immár 21 kiadásához érkezett Nemzetközi Néptánctalálkozó. A Téka Alapítvány szervezésében zajló rendezvény délután a legkisebbeket szólítja meg, a „Gödörben” sorra kerülő Prücskök játszóházzal, majd 18 órától szabadtéri néptáncbemutató következik a Főtéren. A napot ugyancsak a „Gödörben” táncház zárja, 21 órától.
Szombaton reggel a Főtérre látogatók nemcsak a kézművesvásárt tekinthetik meg, ugyanis ott zajlik reggel 9-től az V. Népi Gyermekjáték Találkozó is. A rendezvény szakmai megbeszéléseit a Téka konferenciatermében tartják 12 órától, ugyanabban az időpontban kezdődik a Folker koncertje a kultúrotthonban.
Szabadság (Kolozsvár)

Válaszúti családos majális
Idén második alkalommal szervezte meg a válaszúti Kallós Alapítvány a családos majálist. Már tavaly is bebizonyosodott, a hatalmas, fákkal teleültetett telek ideális kikapcsolódási lehetőség a kisebb-nagyobb gyerekekkel érkező családok számára.
Pünkösd szombatján az esős idő sok családot megijesztett, de azok, akik tudták, hogy milyen jó hely Válaszút, a majálisozásra alkalmatlan időjárás ellenére is megjelentek. A népművészeti múzeum látogatható volt, sok kézműves tevékenység közül is lehetett választani: pitypangos rétet festhetett, keresztszemes hímzéssel varrhatott, papírcsikkal szőhetett, pozitív-negatív technikával vászont festhetett, múzeumpedagógiai foglalkozáson vehetett részt valamennyi érdeklődő, kicsi vagy nagy.
Szabadság (Kolozsvár)

Amikor orgonál a Bethlen-bástya
„Amikor fölkerültünk az egyetemre, a bástya romos állapotban volt, jóformán alig lehetett megközelíteni, se ajtaja, se ablaka nem volt, emiatt az őszi szelesebb reggeleken, amikor a Felek felől fújt a szél, valósággal orgonált a bástya”, érkezett a válasz Király László költőtől arra a kérdésre, hogy miért viseli a Sétatér Könyvek gondozásában 2015-ben megjelent kötet A Bethlen bástya dallama címet. A szerzővel költőtársa, László Noémi beszélgetett az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten a Bulgakov Kávéházban.
A Bethlen-bástya a kolozsvári Szabók bástyája „fedőneve”, a 15. században épült vár délkeleti sarkán álló bástyát ugyanis 1627 augusztusában villámcsapás érte, amelynek következtében felrobbant az itt tárolt 12 hordó puskapor, a bástya pedig súlyosan megrongálódott. Az épület újjáépítése Bethlen Gábor idejében történt, ekkor nyerte el jelenlegi formáját, és ezért jelenik meg helyenként ezzel az elnevezéssel.
– Mi sokat jártunk arrafele annak idején a cimborákkal, jó dugi helyek voltak, így sokszor hallottuk ezt a szép „orgonahangot” – jegyezte meg a költő.
A kötet a saját versek mellett lengyel, orosz, grúz, illetve tadzsik szerzők műveit is tartalmazza, ezeket Király László „magyarította”, hiszen, mint mondta ezek a versek „nem műfordítások, nem is átírások, hanem magyarítások”. A műfordításokról szólva, a költő elmondta: sokan a tartalmat és a hangulatot igyekeznek közvetíteni, mások viszont szigorúan ragaszkodnak az eredeti változat hű tolmácsolásához, ez persze sokszor attól is függ, hogy milyen nyelvből, és milyen nyelvre fordítanak. Az általa kiválasztott versek esetében kilencven százalékban rendelkezik a szerzők engedélyével, hogy „magyaríthatja” azokat, derült ki a beszélgetésen.
KÖLLŐ KATALIN
Szabadság (Kolozsvár)

Apróka eszponka
Óriáspöfeteg
Épp becsuktuk a kaput a vendégeink mögött, mikor megnyitotta Augusztin, karjai között egy óriáspöfeteggel. Nekünk hozta, kertjében találta.
Elcsodálkoztam, hisz a frumószaiak nem eszik a pöfeteget, igaz fel sem rúgják a réten, de le sem szedik, az bizonyos. Férfiegyesség volt, nem tudom az árát, csak azt, hogy büszke tulajdonosai lettünk egy 2,22 kg-os gombának, amit végül félbe vágtunk s a vendégeinknek ajándékoztuk az egyik részét.
Másnap reggel összeszaladok Augusztinnal a boltban.
– Kisütötte tojásban az emberem a gombát, hát olyan erőst jó volt, mintha valami nagyon finom halat ettünk volna, bánhatja, hogy nem kóstolta meg.
– Én meg nem eszem ezt a féle gombát, tonár nini, de a fiát es kendnek nevelgetem, ha már ekkora az öröme. Amint megnő, leviszem kendekhez, süssék meg azt es! – mondja.
Közben ráébredek, hogy soha nem volt alkalmam még mosolyogva látni ezt az embert…
(2016. május 15.)
Mária dicsérete
– Jó regvelt, Ilonka néni! Lássa-e, hogy milyen melegen süt az áldott nap, mondtam én a tegnap, hogy eltelik az a sok eső!
– Jó regvelt, lelkem. Így van, így van, de mondani kezdették, hogy esment jőni fog a hideg. – Meglehet, meglehet, de nincs mit tenni…
– A jó Máriecskánk csak megkönyörül rajtunk, megadja a meleget, hogy ne kelljen májusnak fogyatékján es tüzet rakni, csak megkönyörül…
– Biztosan, Ilonka néni, bízunk benne! Egészséget!
– Adjon a Mária kendnek es, az emberinek es, s leginkább a leányecskájiknak!
A fényképet nem Ilonka néniről készítettem, hisz vannak pillanatok, mikor a lelkem jegyzi le a beszédet, nem a fényképezőgépem a látottakat.
(2016. május 17.)
Hárman a padon
Három ember ül a padon. Előttük haladok el, sietek az iskolába.
– Jó napot, tanácsolnak?
– Jó napot, tonár né’, tonácsolunk, megálltunk nyugodni egyet, s iszunk egy kanna bort.
– Egészségükre!
– Isten fizejse!
Pár lépéssel arrébb hallom…
– Ez aztán a jó asszony, te Péter, térdig ganyés a csizmám, méges milyen szépen beszél!
Megfordulok, mosolyogva intek nekik. Egyszerre lendül magasba munkához szokott karjuk.
(2016. május 18.)
MÁTHÉ KRISZTA
Szabadság (Kolozsvár)

Romániában legnagyobb az eltérés az uniós bérkülönbözetekben
A Ziarul Financiar az Eurostatra hivatkozva közölte, hogy az Európai Unió területén Romániában tapasztalható a legnagyobb eltérés a legalacsonyabb és a legmagasabb munkabérek között. Ez az EU átlagában 5,2-szeres, Romániában 7,2-szeres különbözetet jelent. A 2000–2014-es időszakban az Európai Unióban enyhe növekedést észleltek ezen a téren: 4,5-ről módosult 5,2-re a mutató, miközben nálunk ugyancsak 4,5-ről 7,2-re növekedett. A jelenség kihat a munkaerőpiaci kereslet-kínálatra.
Hagyományosan a jóléti északi államok szolgáltatnak jó példát az alacsony bérkülönbözetre: Finnországban 3,6-szoros az eltérés a legkisebb és legnagyobb összegek között, Svédországban 3,9, Hollandiában 3,8 a mutató. De jelenleg a legjobb eredményt Csehország képes felmutatni: 3,5-öt.
Az ellenkező végletben, Románián kívül Bulgária (6,8-szoros különbözet), Spanyolország (6,8), Görögország (6,5) és Portugália (6,2) áll. Románia 2000-ben a maga 4,2-es arányával, még lekörözte Lengyelországot (4,7), de 2014-ben már közel 50%-kal haladtuk meg az északi államot, amely az akkori 4,9-es mutatójával az uniós átlag alá került.
Szabadság (Kolozsvár)

Nem kérnek a „sárkánygödörből” – Toró T. Tibor: Antal Árpád az RMDSZ dzsókere
Sepsiszentgyörgy az otthonunk címmel mutatta be választási programját csütörtökön Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltje.
Mint kifejtette, tisztességesebb és hatékonyabb városvezetést, magyarázkodás helyett megoldásokat szeretnének, a csapatukban a néppárttagok mellett az „igazi MPP-sek” és függetlenek is helyet kaptak. A célkitűzéseik közül kiemelte a fiatalok itthon tartását, az átlátható, korrupciómentes közéletet, az ügyfél- és vállalkozóbarát önkormányzatot.
Bálint József egy újabb „forró pontot” is bemutatott az újságíróknak: a prefektúra épülete elé tervezett, ám a kormánymegbízott gáncsoskodása miatt meghiúsult Sárkánydombról elmondta, az már inkább „sárkánygödör”, mely rontja a belváros képét. Kifejtette, meglátása szerint azon a téren a helyi termelőknek kellene bemutatkozni, kürtőskalácssütők kínálhatnák a turistáknak a portékájukat, vagy a helyi borvizeket népszerűsíthetnék. Hangsúlyozta, a forró pontokon a gyors megoldásra váró problémákra mutatnak rá, kiegészítve a programjukat.
Fazakas Péter, a Néppárt megyei tanácsosjelöltje a sajtótájékoztatón felvetette, hogy a megyevezetés házigazdaként szervezi meg az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlését, miközben betelepítették a térségbe a Schweighofer „favágóhidat”. Szerinte nem kizárt, hogy a város, a megye vezetése a nagyvállalkozók nyomására szorgalmazza, hogy az új befektetők is alacsony béreket adjanak.
Toró T. Tibor, a néppárt országos alelnöke a sajtótájékoztatón rámutatott: minél nagyobb politikai felhatalmazást kapnak, több tagjuk jut be az önkormányzatokba, annál közelebb tudják vinni a közösséget a döntéshozatalhoz. Mint hangsúlyozta, programszerűen lépnek fel a korrupció, a „mutyizások” ellen, hiszen tiszta lappal indulnak, tehát nekik van erre a legtöbb erkölcsi alapjuk. A sepsiszentgyörgyi és a megyei tanácsba is egyharmados jelenlétet szeretnének, mondta az alelnök.
Elismerte, hogy Sepsiszentgyörgyön nehéz dolguk van Antal Árpád ellen, akit, mint fogalmazott, becsülnek, de mára „az RMDSZ dzsókere lett, falvakon és Székelyudvarhelyen is vele kampányolnak, holott ő is inkább Sepsiszentgyörgyre kellene figyeljen”, szögezte le Toró T. Tibor.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

KRE: nem vagyunk pártegyház
Az egyenlő távolság elvét és a legteljesebb magyar egység megteremtését szorgalmazza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE), és elutasítja Tőkés László európai parlamenti képviselőnek azt az állítását, miszerint az egyházkerület az RMDSZ „pártegyházává” vált – közölte az egyházkerület lelkipásztori hivatalainak küldött körlevelében Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok.
”Megdöbbenéssel olvassuk, hogy aposztrofálnak bennünket azok, akiknek egyetlen kívánsága az volt, hogy egyházkerületünk valóban pártegyházként fungáljon előző püspöke akarata szerint” – fogalmaznak az aláírók a KRE honlapján is elérhető körlevélben.
Csűry és Varga szerint a KRE továbbra sem kíván pártoskodni, és leszögezik: nem az egyházkerületen múlik, hogy ki mennyire tekinti partnernek a KRE-t. A körlevél szerint az egyházkerület vezetői sosem kívánták és a továbbiakban sem kívánják az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) szimpatizáló reformátusokat befolyásolni, ugyanakkor az RMDSZ-ben megbízó híveiket is arra kérik, hogy a lehető legnagyobb magyar képviselet eléréséért vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak lelkiismeretük szerint.
Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok Tőkés László keddi sajtónyilatkozatára reagált. Az EP-képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján a választások egyházi vetületéről beszélve azt mondta, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek egykori püspöke volt, most szinte már az RMDSZ „pártegyházává” vált, ugyanúgy bekebeleződött, mint a Magyar Polgári Párt (MPP), amelyet Tőkés szerint „kiszakítottak a nemzeti oldalról”.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Fél évszázados a Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál
Immár ötvenedik kiadását ünnepeli a hétvégén a Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál. Az ország egyik legrégebbi kisebbségi táncfesztiváljaként ismert rendezvényre idén tizenkét néptáncegyüttest várnak, ezúttal nemcsak a szejkefürdői színpadon, hanem a székelyudvarhelyi Bethlen negyedi parkban is ropják majd a táncosok.
Örömmel jönnek mindig a Szejke fesztiválra a Romániában élő nemzeti kisebbségek, fontos számukra a találkozás, a megmutatkozás – mondta Elekes Gyula, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója, a rendezvény főszervezője. Hozzáfűzte, a Szejke fesztiválra sok csoport immár hosszú évek óta tér vissza, és mint minden évben, idén is meghívták az ország összes nemzeti kisebbségének képviselőit, ezúttal összesen tizenkét csoport lép fel a szejkei színpadon.
A helyi táncosok mellett többek között bolgárok, görögök, szászok, olaszok, törökök, tatárok, lipovánok és ruszinok is fellépnek, ugyanakkor résztvevőket várnak a magyarországi Sárospatakról is. Az ötvenedik Szejke fesztivál újdonsága, hogy ízelítővel kezdődik szombaton délután öttől a Bethlen negyedi parkban, ahol a résztvevő együtteseket tekinthetik meg az érdeklődők. Elekes Gyula szerint érkezési sorrendben lépnek fel, majd este kilenctől a Művelődési Ház előcsarnokában nemzetközi táncházat tartanak.
Vasárnap reggel tíztől népviseleti parádé indul a Tábor negyedből a Városháza téren át egészen a Művelődési Házig, majd tizenegy órától a szejkefürdői színpadnál kezdődik az Európai étkek a hagyomány jegyében elnevezésű gasztrorendezvény. A látványos gálaműsor déli tizenkettőtől kezdődik a szejkefürdői színpadon, kedvezőtlen időjárás estében délután két órától tartják meg a Művelődési Házban.
Krónika (Kolozsvár)

Kialakult a törzsközönség – Határon Túli Magyar Színházak Szemléje Budapesten
Kilenc produkciót láthat a közönség szerdától a budapesti Thália Színházban a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén – mondta el Lantos Anikó fesztiváligazgató az M1 aktuális csatornán.
Közlése szerint a szemlét szeretik a nézők, a fesztiválnak kialakult már a törzsközönsége, sokan vásárolnak bérletet. Öt napba nem fér bele az összes határon túli társulat, ezért évről évre változik, hogy ki vesz részt a fesztiválon – tette hozzá.
Lantos Anikó külön kiemelte a szerdai nyitóelőadást, a kassai Thália Színház Mizantrópját, amelyet Czajlik József állított színpadra. Mint mondta, aki szereti Moliere-t, az egy „jópofa, ötletes” produkciót láthat szerdán. A nyitónapon az Arizona Stúdióban a marosvásárhelyi András Lóránt Társulat is fellép Fade out című mozgásszínházi produkciójával, amelynek rendező-koreográfusa Györfi Csaba.
A műsorban elhangzott, hogy csütörtökön a nagyváradi Szigligeti Színház Csiky Gergely Buborékok című vígjátékát adja elő a nagyszínpadon Novák Eszter rendezésében. Szintén ezen a napon az Arizona Stúdió közönsége a Marosvásárhelyi Egyetem produkcióját, Egressy Zoltán 4x100 című tragikomédiáját láthatja Sebestyén Aba rendezésében. A Yorick Stúdió előadásában Székely János Dózsa című monodrámáját tekintheti meg a közönség pénteken Török Viola rendezésében. Az Új Stúdióban az Újvidéki Színház művészei a Piaf-marche / Piaf-menet című előadást adják elő Mezei Kinga rendezésében és főszereplésével.
Az Arizona Stúdióban a marosvásárhelyi Spectrum Színház Matei Vişniec Nyina, avagy a kitömött sirályok törékenységéről című darabját láthatják az érdeklődők szombaton, a Franciaországban élő román szerző Csehov-továbbgondolását szintén Török Viola rendezte. A nagyszínpadon ezen az estén Moliere Úrhatnám polgár című komédiája szerepel a repertoáron a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában, Sardar Tagirovsky rendezésében.
A fesztivál záró előadásaként vasárnap a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának produkcióját, Lev Birinszkij Bolondok Tánca című darabját tekintheti meg a közönség, amelyet a 4x100-hoz hasonlóan a marosvásárhelyi Sebestyén Aba állított színpadra.
Veres Réka
Krónika (Kolozsvár)

Fesztiválozik a Figura Gyergyóban
Szerda este kezdődött el Gyergyószentmiklóson a 6. dance.movement.theater fesztivál.
„Mi nem tudunk javítani az emberek életszínvonalán, javítani tudunk azonban az élet minőségén, jobbá, tartalmasabbá, szebbé tudunk varázsolni egy estét. Sőt ha van rá keret, akkor évente akár százat is. Higgyék el, a személyes élményeknek nagy erejük van” – fogalmazott a megnyitón Czegő Csongor, a fesztivált szervező Figura Stúdió Színház igazgatója.
A megnyitó után a sepsiszentgyörgyi M Studio mutatta be Tavaszi áldozat című előadását.
Az öt nap alatt kilenc előadást felvonultató rendezvény célja a szervezők közlése szerint „a tánc, a mozgás és a színház közötti törékeny határvonal keresése, valamint a párbeszéd keresésésnek lehetősége a feljövőben lévő romániai és a nemzetközi kortárs táncmozgalom között.”
A fesztiválhoz kapcsolódva diákok, egyetemisták és a Figura Stúdió Színház társulatának tagjai hétfőtől szerdáig műhelymunkán is részt vettek, amelyen a Fehér Ferenc táncos-koreográfus által képviselt stílussal, az animális tánccal ismerkedhettek meg. „Nagyon sok közünk van az állatokhoz, csak kiskorunktól kezdve eltompul bennünk ez. Kisgyerekként még minden kontroll nélkül mozogunk, de nagyon sok minden elvész belőlünk az iskola miatt. Ott nagyon szépen kell kifejeznünk magunkat, szépen kell mozognunk, emiatt pont a nyers erő, az ösztönösség vész el” – mondta a technikával kapcsolatban Fehér Ferenc.
A fesztivál keretében pénteken a magyarországi Frenák Pál Társulat, szombaton a Közép-Európa Táncszínház és a Tünet Együttes lép fel, vasárnap pedig a műhelymunkát is vezető Fehér Ferenc egy koreográfiáját, illetve a Bukaresti Nemzeti Táncközpont produkcióját láthatja a közönség.
Tamás Gyopár |
Krónika (Kolozsvár)

Fortélyos félelem igazgat
Marosvásárhely a második világháború óta eltelt évtizedekben lényeges változásokat élt át. A száz évvel ezelőtti „bolond kisváros” már alig ismerhető fel a maiban. A kor rányomta bélyegét a településre – ami szinte természetes. Csak az a baj, hogy a kór is nyomot hagyott rajta. Főleg a városlakókban.
Köztudott: a város a román terjeszkedés legfontosabb célpontja volt az utóbbi fél évszázadban, s az most is. Ennek ellenére az ezredfordulóig megőrizte magyar többségét. A 89-es politikai fordulat után egy ideig úgy tűnt, hogy Vásárhely az erdélyi magyarság szellemi, gazdasági és politikai központjává válhat újra. Ezt a lehetőséget politikai képviselete, helyi és országos vezetői eljátszották. Most pedig vagyunk, ahol vagyunk.
Korosztályom életét meghatározták a 80-as évek Romániájának szürke, nyomasztó, reménytelen mindennapjai. Az etnikai homogenizáció jelszava alatt a magyarság rendre kiszorult mindenhonnan. Rendre érvénytelennek bizonyultak azok a pedagógusi figyelmeztetések, amelyek röviden így foglalhatók össze: nekünk, magyaroknak nem elég, ha annyit produkálunk – az élet minden területén, mindenben, ami mérhető és ami nem –, mint román versenytársaink, nekünk kétszer olyan jól kell teljesítenünk, hogy bizonyítsuk: helyettesíthetetlenek vagyunk. Nem voltunk azok. Sőt, a hatalom egyre nyíltabban adta tudtunkra: nem kívánatosak vagyunk. Aztán – sokak számára váratlanul – bekövetkezett a Ceaușescu-rendszer bukása is.
Vásárhely számomra is könnyen lehetett volna a világ közepe, nem rajtam múlott, hogy nem lett. Mint ahogyan Tomcsa Sándoron sem, hogy Udvarhely nem vált New Yorkká. Hogy tulajdonképpen mivé is vált az egykori Székelyvásárhely, tetszik-e nekünk vagy sem, s ha nem, miért, arról mindenkinek megvan a maga szubjektív véleménye. Nekem is.
A közbeszédben meghonosodott szóhasználat szerint Marosvásárhely frontváros. Mármint a magyar jogkövetelések szempontjából. Ebből következően ami itt történik – vagy nem történik –, az meghatározza az egész erdélyi magyarság hangulatát, közérzetét. Aki pedig nyitott szemmel jár-kel, az érzékelheti: a magyarok közérzete, hangulata nem jó. Sem Marosvásárhelyen, sem másutt.
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A névadó méltó utódai
Kovásznai diáksikerek a tantárgyversenyeken
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanári közösségének egyik fő célkitűzése a tehetséggondozás, a kiemelkedő képességekkel, tudással rendelkező tanulók versenyekre való felkészítése – mondta Becsek Éva iskolaigazgató, kifejtve, hogy a 2015–2016-os tanévben számtalan lehetőséget kaptak a diákok arra, hogy összemérjék tudásukat a megye és az ország más iskoláinak tanulóival.
A versenyeredmények számbavételét a körzeti, megyei, országos és nemzetközi versenyeken egyaránt megmérettetett kisiskolások teljesítményének méltatásával kezdte Becsek Éva intézményvezető. Munkájuk eredménye egy megyei első és két megyei második helyezés, valamint egy országos dicséret a Kriza János mesemondó versenyen. Hoztak egy megyei első díjat az Aranytoll meseíró versenyről, egy megyei első díjat és egy dicséretet, valamint különdíjat a Vidám versek versmondó versenyének országos szakaszáról. Továbbá nekik köszönhető két megyei első díj és egy második díj, valamint egy országos dicséret a Kányádi Sándor versmondó versenyen, egy megyei első helyezés a Mesék szárnyán vetélkedőn, valamint egy megyei második helyezés a Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedőn. A Meseszüret elnevezésű nemzetközi mesemondó versenyen két első, három második díjat és egy különdíjat nyertek a diákok
– Az 5–12. osztályosok is méltóképpen képviselték iskolánkat a különböző megmérettetéseken – mondta az intézményvezető. Legjobb eredményeik a következők: két országos első helyezés a Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon, illetve a Vidám versek versmondó versenyén, egy országos második díj (Kriza János balladamondó verseny) és két országos dicséret (Adolf Haimovici matematikaverseny, Atlantisz harangoz szavalóverseny). A Kövesd a kutatókat – Atarama Expedíció versenyen regionális első díjjal jutalmazták az iskola kéttagú csapatát, akik részt vettek a verseny nemzetközi szakaszán is. A megyei szintű versenyeken hét első díjjal büszkélkedhetnek (román nyelvi olimpia, Vidám versek versmondó versenye, matematika tantárgyverseny, Adolf Haimovici matematikaverseny, Csillagszerző matematikaverseny, református vallás tantárgyverseny, földtudományok tantárgyverseny).
Kilenc tanulót tüntettek ki megyei második díjjal (román nyelv és irodalom tantárgyverseny, román nyelvi tantárgyverseny, latin nyelvi tantárgyverseny, Kriza János balladamondó verseny, fizika tantárgyverseny, számítástechnika tantárgyverseny, Csillagszerző matematikaverseny, református vallás tantárgyverseny), és tizenkét megyei harmadik díjuk van (román nyelv- és irodalom tantárgyverseny, latin nyelvi tantárgyverseny, Kriza János mesemondó verseny, biológia tantárgyverseny, számítástechnika tantárgyverseny, Adolf Haimovici matematikaverseny, Csillagszerző matematikaverseny, Bolyai csapatverseny, református vallás tantárgyverseny). Ugyancsak említést érdemelnek a diákok által kapott megyei dicséretek is, amelyeket a román nyelv és irodalom, számítástechnika, történelem és református vallás tantárgyversenyeken, valamint a Vidám versek versmondó versenyén és a Zrínyi Ilona matematikaversenyen szereztek.
– Ezúton is elismerésünket fejezzük ki azoknak a diákoknak és tanároknak, akik kitartásukkal, tudásvágyukkal, céltudatosságukkal, szorgalmukkal bebizonyították, hogy méltó utódai iskolánk névadójának, Kőrösi Csoma Sándornak – fogalmazott Becsek Éva.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Hatszáz táncost várnak
Kovásznai Források hétvégén
Szombaton a Városi Művelődési Ház udvarán tartják a helyi Tanulók Klubjának szervezésében a 17. Kovásznai Források országos néptáncfesztivált.
A kovásznai Tanulók Klubja által szervezett, és többek között a Sepsiszentgyörgyi Gyerekek Palotája, valamint a helyi önkormányzat által támogatott rendezvényen idén Maros, Szeben, Hargita, Olt, Prahova, Dâmboviţa, Brăila, Vrancea, Slatina, Iaşi és Kovászna megyék 7–18 éves tanulói versenyeznek, három korosztályban.
Az ünnepség 9 órakor a Tanulók Klubjánál gyülekezővel rajtol, majd 10 órakor a csoportok felvonulnak a Művelődési Ház szabadtéri színpadáig, ahol a Tanulók Klubja Kankalin néptáncegyüttesének műsorát követően 11 órakor kezdődik a verseny.
Horváth Zita, a Tanulók Klubjának táncoktatója és a fesztivál kezdeményezője lapunknak elmondta: „évekkel ezelőtt azért született meg a rendezvény ötlete, mert több falusi iskolában is működtek a néptánccsoportok, amelyek csak arra vártak, hogy felléphessenek a nagyközönség előtt. Először helyi szinten rajtolt a Források, aztán megyei szintűre, onnan megyeközire, majd az évek során országos méretűre nőtte ki magát az egész – fejtette ki a szervező, hozzátéve, hogy évről évre nő a fesztivál népszerűsége, hiszen a tavaly mintegy négyszázan vettek részt a rendezvényen, idén pedig már 600 jelentkezője van az eseménynek.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A magyarság felszámolása lenne a cél?
A magyarság anyanyelvhasználati jogairól tartott előadást Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében dr. Csóti György, Magyarország Kisebbségi Jogvédő Intézetének igazgatója csütörtökön, akit Soós Zoltán polgármesterjelölt mutatott be a jelenlevőknek.
Csóti György elsősorban a Kárpát-medencében élő magyar közösségeknek az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogait ismertette tényszerűen. Felvidékkel kezdte, ahol ellentmondásosan értelmezik e jogot, az alkotmány ugyanis megengedi az anyanyelv használatát, viszont létezik egy végtelenül diszkriminatív nyelvtörvény, amely rögzíti, hogy milyen formában élhetnek a kisebbségek ezekkel a jogaikkal. Felvidéken példátlan a kettős állampolgársághoz való viszonyulás is – mutatott rá az előadó.
Kárpátalján nagyon érdekes a helyzet – fogalmazott Csóti, – ott ugyanis „minden lehetséges”, lehet jobb, de akár rosszabb is a helyzet, a változások függvényében. Ha az Európai Uniós és Ukrajna vezetőiben lesz méltányos belátás, egyenjogúságot élveznek majd a nemzeti kisebbségek is, autonómiát kapnak, és Svájchoz hasonló föderációban élhetnek. De amennyiben az ország keleti része leszakad, akkor rosszabbodni fog a helyzet – mutatott rá.
Erdélyben, – a Partiumban és a Bánságban is – nagyon megengedett az anyanyelvhasználat, törvény van erre, és az Európai Unióban példaértékűnek számít. Vagyis csupán elméletileg, mert a gyakorlatban egész másképp működik ez – hívta fel a figyelmet Csóti György, aki megállapította, hogy itt Romániában „nem szabad ezeket a törvényeket betartani, mert büntetés jár értük”.
Vagyis a román állam külföld felé jó példát mutat, kirakat-politikát folytat, míg akadályozza az utcanévtáblák anyanyelvű kiírását, a zászlóhasználatot, az anyanyelven történő oktatást, képzést. „A román politika szemfényvesztő, büntető és hazug” – mondta az előadó, aki szerint ezt ki kell mondani, mert békében és együttműködésben kell élnie a két közösségnek, de ahhoz meg kell adni az őshonos kisebbségek jogait a gyakorlatban is.
Szlovéniában jobb magyarak lenni
Délvidéken megjelentek az autonómia csírái – elemezte a szerbiai magyar közösség helyzetét Csóti, rámutatva ott is a szerb politika kettős játékára, amit az Európai Unió és Magyarország felé mutat, hogy támogatást szerezhessen, ugyanakkor a meglévő jogokat is megpróbálja visszavonni.
Egész más a magyar kisebbségnek a helyzete Horvátországban és Szlovéniában, ahol államalkotóként ismeri el őket az alkotmány. Bár ott sem fenékig tejfel az élet, ugyanis szűkös anyagi lehetőségek állnak a kisebbségek rendelkezésére, ezért a magyar kormány támogatja a kulturális fennmaradásukat – tette hozzá. „Miért olyan jó ott magyarnak lenni?” – tette fel a kérdést, majd választ is adott rá a kisebbségi jogvédő: azért, mert nagyon kevesen vannak.
A megmaradás feltételei
Előadásában a Kárpát-medencében élő magyarok jogainak ismertetésével, a Magyarországgal szomszédos államok kisebbségpolitikájának ismertetésével arra a következtetésre jutott Csóti György, hogy a magyar kisebbségek teljes felszámolása a cél. Nem fizikai értelemben, ez ma már fel sem merül, hanem a jogok megnyirbálásával, a lassú, de szisztematikus beolvasztással. „Az idő nekik dolgozik, ki kell csak várniuk” – figyelmeztetett az előadó, aki a megmaradás feltételeit is ismertette.
Elsősorban az akaratot és az áldozatvállalást hangsúlyozta, elsőként azt, hogy a magyar politikai pártoknak, ha ígéreteiket nem váltják valóra a koalícióban, ki kell lépniük onnan. A második feltétel, hogy legyen egy megfelelő jogi és nemzetközi háttér, amelyre folyamatosan lehet hivatkozni. A harmadik feltétel pedig az, hogy a többségi nemzet ismerje, fogadja el az őshonos kisebbség jogait.
Az előadás második felében Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke olvasta fel az Egy csíki asszony története című írást, majd beszélt arról, hogy az anyanyelv használatához mindig, minden körülmény ellenére ragaszkodni kell, akarni és merni kell magyarnak lenni. A csíkszeredai nyelvvédő a széleskörű összefogást hangsúlyozta és az áldozatvállalást.
Csóti György bemutatta az általa irányított, négy éve alakult Kisebbségi Jogvédő Intézetet, amely magán,- illetve jogi személyek védelméről gondoskodik, amennyiben azokat nemzetiségükből adódó jogsérelem érte. Szakmai továbbképzéseket tartanak jogászoknak, ügyvédi irodáknak, ügyvédeknek biztosítanak anyagi hátteret, valamint jogsegély-irodákat támogatnak. Marosvásárhelyen a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) munkatársaival állnak kapcsolatban, annak vezetője, Szigeti Enikő az egyik legjobb partnerük – hangsúlyozta a jogvédő.
Antal Erika
maszol.ro

Gergely Balázs: a tábla mi magunk vagyunk
A barikádok mögül kikiabálni nem ér sokat ér, az asztalt ököllel csapkodni sem vezet megoldáshoz – vélekedik Gergely Balázs, aki a magyar egyházak felkérésére foglalta el az RMDSZ kolozsvári tanácsosi listájának befutó, második helyét. Az egykori EMNP-s politikus szerint a kincses városban a magyarságát megélő 15-20 ezer ember mellett még 30 ezer olyan magyar él, akit meg kell szólítani, azonban nem politikai szlogenekkel.
2013 óta háttérbe vonult a pártpolitikai porondról, részben családi, részben egyéb okokból, amelyeket inkább nem feszegetne, mondta el Gergely Balázs pénteki sajtóreggelijén. Ahogyan nem volt néppártosként sem fő jellemzője az RMDSZ „rugdosása”, ezt az EMNP-vel szemben sem tenné meg – tette hozzá. „Szurkolok azért, hogy a politikai pártjaink magukkal is meg tudjanak küzdeni, legyőzhessék saját szellemeiket” – fogalmazott.
Korábbi visszavonulásának felülvizsgálata az egyházfők megkeresése után következett be, amikor egy termékeny és komoly beszélgetés zajlott a három protestáns felekezet és a katolikus egyház részvételével. Finom unszolással vehették rá őt, hogy vállalja a szerepet – hangzott el. Szerepvállalásának másik fontos oka Horváth Anna alpolgármester személye volt: „az elmúlt 25 év összevetésében azt kell mondanom, hogy ő egy más sebességben mozog, mint az elődei vagy a társai”, jelentette ki.
Amikor elvállalta a felkérést, a végső választ a Néppártra bízta, ők pedig elfogadták a döntését. „Úgy mondtam igent az egyházfőknek, hogy azt gondoltam, a nemet a Néppárt fogja kimondani” – fogalmazott.
Gergely kiemelte, politikai pluralizmusra szükség van, ezzel az eszközzel azonban óvatosan kell bánni, vannak régiók, ahol több kárt okoz, mint jót. Az, hogy az EMNP elindult a kolozsvári választásokon, nem rossz, sőt, hiszen van egy réteg, aki semmiképp nem szavazna az RMDSZ-re, és így az ő szavazatuk elveszhet.
Hozzá kell járulni a fejlődéshez
A választási programokról elmondta, eddig sem az ötletgyártással, hanem a megvalósításokkal volt gond, neki éppen ezért az a kihívás jut, hogy azt a plusz energiát, amivel ő bír, kamatoztassa a városi tanácsban.
A vak is látja azt a robbanásszerű fejlődést és változást, amin a város átmegy, és míg a magyarság gyakran hangoztatja, hogy a románoknak alig van közük Kolozsvár megépítéséhez, az ilyen jellegű barikád mögé bújva kikiabálás nem ér sokat: „én és politikai közösségeink, de a közösség is a jelen és jövő Kolozsvárjának építéséhez hozzá szeretnék járulni”.
„A tábla mi magunk vagyunk”
Beszélt a magyar jellegű kérdésekről is, a tábla-ügyekről, flashmobokról, pereskedésről: „én is sérelmezem a hiányosságokat, de azt kell mondanom, hogy nincs az a súlyos ököl és törékeny asztal, amely találkozása elvezethet a megoldáshoz”.
A bírósági ügyek iránti bizalmát elvesztette, ezért egy másik útra van szükség. Amikor néhány éve a Kolozsvári Magyar Napokon felszólalt, akkor szembenézve a magyar emberek tömegével úgy érezte, „a tábla mi magunk vagyunk”, ugyanakkor azt érzi, hogy jelenleg szétesőben a magyar közösség, ezen pedig változtatni kell. 15-20 ezer ember van, aki megéli magyarságát, a további harmincezer megszólítására kell kísérletet tenni, de nem politikai jelszavakkal, mondta el.
Városszépítő Egylet reloaded
A kampány ideje alatt megtartják az első találkozót. Azt szeretné, hogy a következő négy évben megalakuljon egy olyan egylet, amely mozgalmi módon szakértői, intézményi, vállalkozói segítséget nyújtana nemcsak a magyar, de a teljes városi tanácsnak.
1883-ban alakult meg a Kolozsvári Városszépítő Egylet, amelyet akkor azzal indokoltak, hogy nem lehet minden megoldást a városi tanácstó várni – ez a fajta társadalmi hozzájárulás ma nincs becsatornázva, pedig szükség volna rá, hangzott el.
Fontos kérdés, hogy hány szavazatot kapnak a magyar jelöltek, illetve milyen mozgósítással bírnak a román párátok. Növekedő pályára kell állítani a képviseletet, azzal azonban vitázna, hogy ok van optimizmusra: annak örvendene már, ha a zuhanórepülésben levő tendenciát meg lehetne állítani, és megfordítani. Egy plusz mandátumot már bravúros eredménynek tekintene – jegyezte meg Gergely Balázs.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Kelemen Hunor: Szatmárnémetiben csak Kereskényi Gábor válthatja le a jelenlegi polgármestert
Kelemen Hunor szerint Szatmárnémetiben csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje, Kereskényi Gábor válthatja le Dorel Coica jelenlegi polgármestert, ezért az elégedetlenek és a változást akarók nemzetiségre való tekintet nélkül Kereskényi megszavazásával érhetik el a céljukat.
Az RMDSZ elnöke egy pénteki szatmárnémeti sajtótájékoztatón beszélt erről egy közvélemény-kutatás eredményére hivatkozva.
Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy Szatmárnémeti az elmúlt négy évben nem élt a fejlődési lehetőségeivel. Szerinte éppen Szatmár megye másik fontos városa, az RMDSZ-esKovács Jenő által vezetett Nagykároly bizonyítja, hogy van lehetőség a fejlődésre, ha van vízió a város jövőjéről, és ezt munkával akarják megvalósítani.
Az RMDSZ elnöke dinamikus, elkötelezett emberként mutatta be Kereskényi Gábort, aki a biztonság érzetét és a tervezhetőséget hozhatná vissza a város életébe, és biztosíthatná, hogy Szatmárnémeti visszatérjen a fejlődés útjára. A megyei önkormányzat elnöki tisztségére jelölt Pataki Csabának a kiegyensúlyozottságát, megfontoltságát, és a megye gondjainak a jó ismeretét emelte ki. Kereskényi Gábor a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a változás Szatmárnémetiben nemcsak szükséges, de lehetséges is. Ezt segíti elő az RMDSZ és a Szatmár megyében jelentős súllyal rendelkező Német Demokrata Fórum együttműködése. Hozzátette: a két szervezet együttműködésének alapját az a meggyőződés adja, hogy lehet többet, és lehet jobban.
Az RMDSZ kiemelt céljának tekinti, hogy visszahódítsa a 37 százalékban magyarok által lakott Szatmárnémeti polgármesteri székét, és a 34 százalékban magyarok által lakott Szatmár megye önkormányzati elnöki tisztségét. Mindkét tisztséget korábban az RMDSZ politikusai töltötték be a négy évvel ezelőtti választásokig, amikor a két nagy román párt szövetsége szerezte meg a tisztségeket.
maszol.ro

Elutasítja a HVIM a román ügyészség terrorvádját
A Facebook-oldalán közölt állásfoglalásában „újabb román állami hazugságnak nevezte” a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT) azt a vádját, hogy a HVIM-esek székelyföldi társaik segítségével földgázvezetéket akartak felrobbantani Romániában.
A Maszol elsőként számolt be egy román hírügynökségre hivatkozva, hogy a letartóztatott két kézdivásárhelyi HVIM-vezető elleni vádirat szerint a vádlottak és meg nem nevezett magyarországi társaik egy gázvezeték felrobbantásáról, illetve arról beszélnek, hogy orosz szervezetektől szeretnének támogatást szerezni a műveletekhez. Anyagunkat átvette az MTI és több magyarországi portál is. A HVIM azIndexen megjelent cikkre reagált.
Portálunk időközben megkapta a DIICOT-tól a vádiratot, amelyben valóban szerepelnek azok a vádak, amelyekről a román hírforrások beszámoltak. Hamarosan részletesen ismertetjük a dokumentumot.
„Ismert, hogy két erdélyi vezetőnket, Szőcs Zoltánt és Beke Istvánt a román hatóságok immár hónapok óta tartják fogva egy nyilvánvalóan a magyarság és a székely autonómiáért küzdő szervezetek megfélemlítését célzó koncepciós eljárás keretében. Ellentétben az Index állításaival, az ügyben a közlemény kiadásáig még nem történt vádemelés. Tagjaink ellen semmilyen bizonyítékot nem találtak, sem az állítólagos terrortámadás, sem pedig a román média által hajtogatott összeesküvés-elméletre emlékeztető „orosz szál” ügyében” – olvasható a HVIM állásfoglalásában.
A mozgalom szerint a bukaresti politikai elit ismét a magyarellenességből akar magának tőkét kovácsolni romániai általános választások előtt. „Ezt a gyomorforgató, soviniszta taktikát elutasítjuk” – írják. Hozzáteszik: bíznak benne, hogy a választások után a nyíltan magyarellenes tendenciák enyhülnek majd és tagjaik visszanyerik szabadságukat.
A HVIM állításaival ellentétben a két kézdivásárhelyi társuk, Beke István és Szőcs Zoltán ellen már megtörtént a vádemelés. A DIICOTcsütörtökön közölte, hogy szerdán bíróság elé állította a két férfit. Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják.
maszol.ro

Teleki Domokosról nyílt kiállítás a Teleki-Bolyai Könyvtárban
A könyvtáralapító Teleki Sámuel fiatalon elhunyt fiának, Teleki Domokosnak mutatja be életútját az a kiállítás, amely a Teleki-Bolyai Könyvtár földszinti, ideiglenes kiállítótermében nyílt meg, és amely a fiatal tudós jegyzetfüzeteit, könyvtárának ritka értékű darabjait, növénygyűjteményét is az érdeklődők elé tárja, illetve színes pannókon ismerteti sokrétű érdeklődését, utazásait.
Az első magyar nyelvű, magyar tájakat ismertető útleírás 120 évvel ezelőtt jelent meg Teleki Domokosnak köszönhetően, aki 1796-ban jelentette meg a kiadványt, hogy „honismeretet terjesszen”. A könyvében Teleki nem csak az ország tájait és településeit írja le, hanem azok lakosságának nemzetiségi, vallási, nyelvi összetételét, gazdasági helyzetét, termelési viszonyait, új létesítményeit és technikai vívmányait, ugyanakkor a jelenségek történeti háttereit is ismerteti – ismertette Petelei Klára, a kiállítás szervezője az Utazásokcímű könyvet, amelynek kéziratai, valamint az első, magyar és a második, német nyelvű kiadását is őrzi a könyvtár és amelyek most a tárlókban megtekinthetők.
Teleki Domokos 1773. szeptember 5-én született a Marosvásárhelyhez közeli Sáromberkén, – szülei: a könyvtáralapító Teleki Sámuel és Bethlen Zsuzsanna, – bécsi egyetemi tanulmányai után az udvar szolgálatába állt, majd Pesten, a Királyi Kúriánál jurátusként dolgozott. Mivel egészsége már fiatal korában megromlott, annak helyreállítása céljából kezdett utazgatni, az 1793 és 1795 közötti magyarországi útjainak leírásából született a kötete. Ezt ismertetik azok a színes pannók is, amelyek a kiállított korabeli dokuemtumokat, kéziratokat, könyveket kiegészítve számolnak be a fiatal tudós életének fontosabb állomásairól.
Első utazása során a homródi borvízet említi, és a veresvágási opállelőhelyet, második utazásán a „magyar nemes ifjú” – ahogy nevezi saját magát, – Marosvásárhelyt írja le: „nem lehet szép városnak mondhatni, azonban sok nagy és derék épülettel bír”, a református kollégium „érdemes tudós tanítókkal dicsekedhetik”, és „bibliotékával”. Azt is megemlíti, hogy 1616-tól Marosvásárhely szabad királyi város. Kecskemét és az 1794-es nagy tűzvész a harmadik utazásában szerepel, „Magyarország, a Dunán fekvő alsó részén, Horvátországban, a Magyar Litorálén és Trieszt városán keresztül” megtett útját 1795-ből a negyedik utazásában meséli el.
Teleki Domokos életrajzát Deé Nagy Anikó kutatásai tették ismertté, mutatott rá Petelei Klára, aki elmondta, hogy a kiállítás a Teleki Sámuel által összegyűjtött és a Tékában elhelyezett hagyaték egy részét mutatja be. Domokost 1797-ben a a marosvásárhelyi Királyi Tábla számfeletti bírájának nevezték ki, 1798. július 19-én eljegyezte Teleki Anikót, de a házasság már nem jöhetett létre, szeptemberben ugyanis elhunyt.
Antal Erika
maszol.ro

A Székelyföldi Értéktár megalakításáról egyeztettek Kolozsváron
A székely vicc lehet az egyik első érték, amely bekerülhet a júliusban létrejövő Székelyföldi Értéktárba.
Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság júliusban létrehozza a Székelyföldi Értéktárat. Erről pénteken egyeztetett Kolozsváron a testület elnöke, Hegedüs Csilla Tamás Sándorral, a Kovászna megyei tanács elnökével, Szabó Ákossal, a Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének munkatársával és Zalai Mihállyal, a Békés Megyei Önkormányzat elnökével.
A tanácskozáson Hegedüs Csilla emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság létrehozásakor vállalták, hogy hogy Erdély tárgyi és szellemi örökségének biztonságot nyújtunk. „Ma arra biztatjuk Székelyföldet, segítse munkánkat, de ami még fontosabb: legjobb tudása szerint óvja azokat az értékeket, amelyek az elmúlt ezer évben méltó hírnökei voltak a térségnek, az ott élő magyar közösségnek. Reméljük, júliustól intézményesíteni tudjuk ezt a vállalást” – idézte az RMDSZ hírlevele a bizottság elnökét.
Az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke úgy véli, csakis akkor lehet erős egy önkormányzat, ha annak vezetői az ott rejlő tárgyi és szellemi örökségre kellő hangsúlyt fektetnek, és megértik, hogy a helyi közösség biztonságérzetét erősíti a természeti kincsek megfelelő hasznosítása, a turisták bevonzása. Hisz abban, hogy az ősök munkájának elismerése azt üzeni a fiatalabb generációnak, érdemes itthon maradni, Székelyföldön alkotni.
„Az RMDSZ elkötelezett amellett, hogy megakadályozza a fiatalok elvándorlását, ezért minden eszközével azért dolgozik, hogy otthont, élhető környezetet teremtsen számukra. Meggyőződésem, hogy mindamellett, hogy a júliusban alakuló Székelyföldi Értéktárba a szakemberek összegyűjtik a térség értékeit, vállalják azt is, hogy a lelkiismeretes feltáró és megőrző munka által fejlesztik Székelyföldet, kiaknázzák a lehetőségeket” – nyomatékosított Hegedüs Csilla.
Felterjesztik székelyföldi értéknek a székely viccet
A kulturális szakember emlékeztetett arra is, hogy az erdélyi magyarságnak kisebbségi közösségként hatványozottan fontos, hogy odafigyeljen kultúrája ápolására, átörökítésére, hiszen csak addig a pillanatig lehet élő egy közösség, ameddig megőrzi és gyarapítja értékeit. „Székelyföldnek példát kell statuálnia, a Székelyföldi Értéktár megalakulásával arra kell biztatnia a szórványt, azt kell üzennie az ott élő magyar embereknek, hogy kultúránk, örökségünk magyarságunkat jelentik, ezek ápolásával védhetjük csak igazán identitásunkat. Minden eszközzel meg kell tehát akadályoznunk azt, hogy az identitásunk nyújtotta biztonságérzetünk megrendüljön” – összegzett Hegedüs Csilla.
„A még idén létrejövő Székelyföldi Értéktár Bizottság elé olyan értékeket is felterjesztünk, amelyek már hungarikumok vagy amelyeket már az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság is elfogadott. Ilyen például a kürtőskalács vagy a Székely Nemzeti Múzeum” – mondta el Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki azt ígérte: felterjeszti székelyföldi értéknek a székely viccet. Örömét fejezte ki ugyanakkor arról, hogy a jelenlegi magyar kormány – össznemzetben gondolkodva – létrehozta a Hungarikum Bizottságot, amelynek alappilléreként létrejöhetett az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság, és amelyet hamarosan a Székelyföldi Értéktár Bizottság megalakulása is követhet.
Békés megye pályázat útján segít
Szabó Ákos rámutatott, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Értéktár Bizottság üdvözli a kezdeményezést, a következő időszakban szorosan együttműködik Kovászna és Maros megye tanácsaival annak érdekében, hogy minél több értéket fedhessenek fel Székelyföldön.
„A Békés Megyei Önkormányzat a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium pályázatán keresztül segíti a Székelyföldi Értéktár létrehozását” – ismertette Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, aki reményét fejezte ki afelől, hogy szeptember 3-án, az I. Békés megyei Megyenapon Magyarországon is bemutatkozik a Székelyföldi Értéktár. Beszámolt arról is, hogy tervezik egy, a székelyföldi értékeket bemutató kiadvány összeállítását.
maszol.ro

Szoboravatás és kiállítás
Május 22-én, vasárnap 11 órakor ünnepélyes keretek között leplezik le Csanáloson Kóter László szobrászművész alkotását, mely az 1700-as években Erdélybe telepített sváboknak állít emléket.
A szoboravatás után egy képzőművészeti kiállítás megnyitójára kerül sor a Kultúrotthonban. A tárlaton látható alkotások készítői: Bihari Renáta-Beatrix, Éberst Viktória, és Haller Valentina.
Az alkotások május 22 és 25.-e között tekinthetőek meg, és meg is vásárolhatóak.
A szervezők minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak.
Bagosi Andrea
szatmar.ro

Életfogytiglant kaphatnak terrorizmusért a hatvannégy vármegyések
Életfogytig tartó börtönre ítélhetik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két erdélyi vezetőjét. Beke István Attila és Szőcs Zoltán ellen szerdán emelt vádat a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT), a vádhatóság csütörtökön számolt be honlapján a lépésről.
A közlemény szerint Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt pedig az említett bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtással vádolják. Mindkét férfi előzetes letartóztatásban várja az első fokon illetékes bukaresti táblabíróság ítéletét.
Az ügyészségi közlemény szerint egy 2015. október 10-i beszélgetésen Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi elnöke azt a feladatot szabta Beke Istvánnak, hogy házilag készítsen egy robbanószerkezetet, és hozza azt működésbe december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén. Bekét egy nappal a tervezett merénylet előtt letartóztatták. A lakásán 400 petárdát foglaltak le, valamint olyan eszközöket, amelyek segítségével – az ügyészség szerint – összeállíthatott volna egy robbanószerkezetet. Szőcs Zoltánt december végén tartóztatták le, amikor hazatért külföldről, ahol vendégmunkásként dolgozott.
Az ügyészség korábbi közleményeiben is megemlítette, hogy a „Nagy-Magyarország visszaállításáért” küzdő székelyföldi fiatalok szándéka az volt, hogy megnehezítsék vagy „megakadályozzák a román hatóságokat abban, hogy az államhatalmat gyakorolják”, de most először közölte a bűncselekmények jogi besorolását. Eszerint, ha bűnösnek találják őket, a román büntető törvénykönyv 402. cikkelye értelmében Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt akár életfogytig tartó elzárásra ítélhetik, de legkevesebb 15 évi szabadságvesztésre számíthatnak. A román büntető törvénykönyv szerint a szóban forgó bűncselekmény esetében a kísérlet tettese ugyanolyan büntetést érdemel, mint ha befejezett bűncselekmény valósult volna meg.
Szőcs Levente, Bukarest
nol.hu

Már a Bibliában megjelent a Gulág előképe
MTI - A Szovjetunióban az arany, az uránium kitermelését 100 százalékban a Gulágon végezték. Az urániumbányákba védőfelszerelés nélkül beküldött emberek nagyon rövid időn belül életüket vesztették, így ezek a táborok tulajdonképpen haláltáborok voltak - mondta Kun Miklós történész a Gulág-jelenségről csütörtökön, Budapesten tartott konferencián.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Gulág-jelenség gyakran ismétlődik a történelemben, és valamilyen formában ma is jelen van. Már a Bibliában is megtalálható - mutatott rá -, hiszen az egyiptomi rabszolgaság és a babiloni fogság is a Gulág előképe.
Hozzátette: Jézus kereszthalála, a megváltás nem változtatta meg sem az ember természetét, sem az anyagvilágot, sem pedig a történelem menetét, de megmutatta, hogy az üdvtörténet fényében hogyan nyerhet értelmet akár a legtragikusabb esemény is. A hívő ember tehát, egy jelenséget vizsgálva, megtalálhatja annak helyét az "abszolút dimenzióban".
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa köszöntőjében arról beszélt: az internálótáborok, az elhurcoltak emberi méltóságának megtörése állami érdeket szolgált, mivel a megtört társadalom könnyen irányítható. Igaz, az ilyen társadalom nem termel értéket, de nem is az értékteremtés volt a cél, hanem - csak és kizárólag - a hatalom megtartása.
Kozma Gábor, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola (GFF) rektora azt mondta: a kommunista diktatúrák alatt az egyházak szenvedték el a legsúlyosabb üldöztetést, ennek részleteit azonban a szélesebb közönség máig nem kellően ismeri. Hozzátette, hogy GFF-en kutatási projektet indítottak deportáltak és munkatáborok címmel, amelynek célja az is, hogy ismertebbé tegyék a kommunizmus egyházüldözését. Erdődy Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektorhelyettese azt emelte ki, hogy a konferencia névtelen áldozatoknak állít emléket, akik a győztesek bosszújának kiszolgáltatva embertelen körülmények között küzdöttek életben maradásukért.
Kun Miklós történész, egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) oktatója előadásában arról beszélt, milyen fontos szerepe volt a Szovjetunió gazdasági életében a Gulágnak. 1951-ben az ország GDP-jének több mint 10 százalékát a Gulág állította elő - ismertette. Az arany, az uránium kitermelését 100 százalékban a Gulágon végezték - mondta - hozzátéve, hogy az urániumbányákba védőfelszerelés nélkül beküldött emberek nagyon rövid időn belül életüket vesztették, így ezek a táborok tulajdonképpen haláltáborok voltak. A Gulágon fogva tartottak dolgoztak a szénbányákban, a legnagyobb építkezéseken és a hadiipar melléküzemágaiban is. A szovjet gazdaság nem működött volna a Gulág nélkül - fűzte hozzá.
Andrea Dobes muzeológus, történész, a Máramaros Emlékközpont munkatársa a máramarosszigeti politikai börtönről szóló előadásában ismertette: 1950 és 1955 között összesen 700 ember raboskodott a börtönben. A 120 ember befogadására alkalmas épület többségében egyszemélyes celláiban őrizték a politikai és kulturális élet elítéltjeit és az egyház képviselőit. A ma már emlékközpontként működő börtönt, amelyben korábban köztörvényes bűnözőket tartottak fogva, több okból választhatták a politikai elítéltek börtönéül. Egyrészt közel volt a Szovjetunió határához, másrészt messze volt minden nagyvárostól, harmadrészt a sok egyszemélyes cella lehetővé tette a rabok izolált fogva tartását - ismertette a történész.
Andrea Dobes szólt arról, hogy a Máramarosszigeten őrzött politikai foglyok első csoportját azok a magas rangú tisztviselők alkották, akiket 1950. május 5-én éjszaka tartóztattak le. A második csoportot tagjai katolikus főpapok és egyházi személyek voltak. A görög katolikus egyház papjait 1848-ban először megpróbálták ortodox vallásra téríteni, majd az ellenállókat bebörtönözték, és betiltották az egyházat. A római katolikus egyházat - annak vatikáni kapcsolatai miatt - nem tudta felszámolni a kommunista rendszer, de számos papját letartóztatták. Összesen 58 klerikust, köztük 16 címzetes és titkos püspököt tartottak fogva a máramarosszigeti börtönben. Márton Áron gyulafehérvári megyés püspök 1951-től 1954 májusáig raboskodott ott - hangzott el. Ezeket a papokat rendszeresen felkeresték a Securitate, a román titkosszolgálat tisztjei, azt ajánlva, hogy ha áttérnek az ortodox vallásra, másnap szabadon engedik őket, de egyikük sem volt erre hajlandó - tette hozzá Andrea Dobes.
Horváth Attila, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense a magyarországi internálótáborokról tartott előadásában arról beszélt, hogy miniszterelnöksége idején Nagy Imre megszüntette az internálótáborokat, de az 1956-os forradalom leverése után a Kádár-kormány visszaállította azokat, és 1960 áprilisáig újra működtek.
Szólt arról, hogy a Hortobágy vidékére történt deportálások annyiban különböztek a többi kitelepítéstől, hogy az ország más területeire kitelepített családokat házaknál - többnyire kulákoknál - helyezték el, a Hortobágyon viszont a néhány hónapos csecsemőtől az aggastyánig mindenki juhaklokban lakott. Ezek a táborok voltak a legkegyetlenebbek: októbertől májusig nem volt meleg víz sem, amivel az anyák megfürdethették volna csecsemőiket, és sokszor a gyerekeket is munkára fogták - ismertette.
Horváth Attila elmondta azt is: a kitelepítettek ingatlanjait a legmegbízhatóbb kádereknek adták oda. A kitelepítésből visszatérők sokszor azzal szembesültek, hogy bár a telekkönyvön még az ő nevük szerepelt, nem kaphatták vissza tulajdonukat. A hatalom még a polgári törvénykönyvet is módosította, hogy lehetetlenné tegye az ingatlanok visszaperlését. A rendszerváltozás után ezeket a lakásokat bitorlóik olcsón megvásárolhatták és rokonaikra írathatták - tette hozzá. A rendezvényt a GFF, a KKM, a Barankovics István Alapítvány, az ELTE és a KRE Kremlinológiai Intézete szervezte a Gulág Emlékbizottság támogatásával.
mult-kor.hu

Potápi Árpád választási mozgósításra biztatta egy marosvásárhelyi fórum résztvevőit
A június 5-én tartandó romániai önkormányzati választások előtti mozgósítás fontosságára hívta fel a figyelmet egy péntek esti marosvásárhelyi pódiumbeszélgetésen Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára.
Annak a megszervezésére biztatta a beszélgetés résztvevőit, hogy mindenki hívja fel a rokonait, ismerőseit, és gondoskodjon róla, hogy ne maradjanak otthon a választásokon. Úgy vélte, Marosvásárhely többre hivatott, mint a jelenlegi szerepe Erdélyben. Nemzeti érdeknek nevezte, a város magyarságának a megtartását és megerősítését, ami szerinte úgy lehetséges, ha magyar érzelmű, elkötelezett ember kerül a város élére.
Potápi Árpád a magyar kormány nemzetpolitikájáról tartott előadást a marosvásárhelyi fórumon. Elmondta: a magyar nemzetpolitikában egyre fontosabb szerepet kap a határon túli magyarság gazdasági megerősítésének támogatása. „Ha a magyarok gazdaságilag nem tudnak megerősödni, vagy tengődnek, vagy továbbállnak" – érzékeltette a gazdasági segítség szükségességét.
Azt is megemlítette, hogy mérlegelik egy olyan program kidolgozását, amelyik a magyarországi családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) hasonlóan ösztönözné a határon túli magyar fiatalok gyermekvállalását. Soós Zoltán, a marosvásárhelyi magyarok polgármesterjelöltje ötgyermekes apaként szólt hozzá a gyermekvállalás kérdéséhez. Úgy vélte, a nagy család nagy mértékben értékválasztás kérdése. Szerinte ma Marosvásárhelyen a magyarság súlyosan alulreprezentált az önkormányzatnak alárendelt intézményekben. Azért is szükség van a magyar városvezetésre, hogy a magyarok is lehetőségekhez jussanak. A magyar pártok függetlenként induló közös jelöltje hozzátette: jelentős fejlődést biztosíthatna az is a marosvásárhelyi magyar közösségnek, ha a város költségvetésének nagyobb hányadát fordíthatnák az általa fontosnak ítélt célokra.
Péter Ferenc, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei önkormányzati elnökjelöltje a vállalkozóbarát politika meghonosítását tartotta a legfontosabbnak, mert – mint fogalmazott – a gazdasági verseny vezethet el a bérek emelkedéséhez, és ahhoz is, hogy a fiataloknak ne kelljen elvándorolniuk a jobb megélhetésért.
MTI
Erdély.ma

Potápi: szülőföldjükön kellene érvényesüljenek a szakmunkások
A csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola három tanműhelyét korszerűsítették és szerelték fel modern szerszámgépekkel a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának 196 ezer lejes támogatásának köszönhetően. A tanműhelyek átadó ünnepségét szombaton tartották a szakiskola dísztermében.
A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program keretében a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének közvetítésével, a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolában három tanműhely korszerűsítését támogatta, amelyre 14 millió forintot biztosítottak.
Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára az átadó ünnepségen felszólalásában elmondta, 2012 óta hirdetnek meg tematikus éveket, tavaly a külhoni magyar szakképzés évét hirdették meg. Erre a programra 500 millió forintot különítettek el, amelyből 345 millió forintot költöttek fejlesztésekre, 36 tanműhely felszerelésére, eszközbeszerzésre nemcsak Erdélyben, hanem többek között a Vajdaságban is. „Sokat dolgozunk azon, hogy erre a területre irányítsuk a figyelmet” – hangsúlyozta az államtitkár. Végezetül úgy fogalmazott, hogy a székely szakmunkások a munkaszeretetüknek köszönhetően mindenhol megállják a helyüket, de a legfőbb érték az lenne, ha idehaza tudnának érvényesülni, szakmájukból tudnák a családjukat fenntartani.
„Jó helyre került a támogatás, hiszen építőipari szakemberekre mindig szükség lesz” – vallotta Szén János, a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola igazgatója. A kőműves, a vízgázszerelő, azaz épületgépész, valamint az ács, asztalos és parkettázó szakmákat ezentúl korszerű eszközökkel felszerelt tanműhelyekben sajátíthatják el az iskola diákjai. „Az oktatás minőségének változását várjuk ezután. Az elmúlt év végén kaptuk meg a pénzt, és a gépek, szerszámok beszerzése hosszú folyamatot vett igénybe, most jutottunk el az átadáshoz” – mondta. Hozzátette: ezt a felszereltséget az új tanműhelyek számára képzelték el, de sajnálatukra elbukott az építkezés folytatását célzó, az önkormányzat által készített pályázat, és így kénytelenek voltak a régi műhelyeket feljavítani. Korábban ugyanis a kormányhoz pályázott a város azért, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett, de abbamaradt építkezést a taplocai szakiskoláknál folytassák, és fejezzék be. „Úgy érezzük az elkezdett épületekre, azaz a tíz tantermet és laboratóriumokat magába foglaló iskolaépületre, a négy helyiséges műhelyépületre, valamint a tornateremre továbbra is szükségünk van. Szeretnénk, ha ezek is megvalósulnának” – sorolta az iskolaigazgató.
A magyarországi támogatásból többek között egyengető és vastagoló gyalugépet, porelszívó berendezést, csiszológépet, fúrógépet vásároltak. Ezen kívül kézi elektromos szerszámgépeket is vettek, továbbá szerszámkészleteket vásároltak, például a hegesztéshez szükséges gépeket, illetve beszereztek fürdőszobai berendezéseket is, amit a tanulók különböző tervek szerint össze tudnak rakni.
Barabás Hajnal
Székelyhon.ro

Egységben az erő (Az RMDSZ kampányban)
Az RMDSZ Kovászna városi szervezete „polgári találkozó fórumra” hívta csütörtök este a város lakosságát. A szervezést Domaházi János tanácstag vállalta fel, így a városi művelődési ház nagytermében főként azok jelentek meg, akik korábban őt támogatták a tanácsosi tisztség elnyeréséért. Domaházi húsz éve a helyi tanács tagja, eddig függetlenként tevékenykedett. A júniusi helyhatósági választásokon viszont az RMDSZ tanácstagjelölt-listáján szerepel bejutó helyen.
Függetlensége feladását a fórumon indokolta meg Domaházi. Ezelőtt húsz évvel ugyanebben a teremben kezdett független jelöltként kampányolni. Most az RMDSZ színeiben kéri a polgárok támogatását, mert úgy érzi, egységben az erő, nagyon fontos az összefogás. „Miért vagyunk hárman? (A kovásznai magyar polgármesterjelöltekre gondolt – szerk. megj.) Szerencsére túl is hárman vannak…” – mutatott rá, jelezve, hogy van még mit tenni Kovásznán a teljes magyar összefogás érdekében. Domaházi érdeklődésünkre elmondta, ha mandátumot nyer, támogatni kívánja a szolgáltatások fellendítését, az agrárium normalizálódását, személyesen támogatja a szórakozási lehetőségek bővítését, harcolni fog a szép, tiszta Kovásznáért.
Bodó Lajos, az RMDSZ kovásznai szervezetének elnöke elmondta: sok változás történik Kovásznán, és ez a fórum asztalánál is meglátszik. Széthúzás volt a szervezetben, ezt próbálta elnökként korrigálni. Sikerült a ’96-os tévedést jóvátenni – jelentette ki. Gyerő József polgármester-jelölt a maga során üdvözölte Domaházi döntését. Eddig politikai ellenfélnek számított a kampányban, de a tanácsban közösen dolgoztak. Az eredményesebb képviselet érdekében ajánlottak helyet Domaházinak az RMDSZ-listán. Az összefogás jegyében elfogadta az ajánlatot, ezért gratulál neki – mondta Gyerő József. Üzenetjellegű a történet – utalt arra, hogy Kovásznán még külön-külön méretkezik meg az RMDSZ, az MPP, az EMNP. Remény van arra, hogy megszerezzék a kétharmados többséget a tanácsban – jelentette ki, ugyanakkor kérte a jelenlévőket, szavazataikkal támogassák az RMDSZ polgármesterjelöltjét a választáson.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Miniévad és budapesti vendégszereplés
A Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén mutatja be Úrhatnám polgár című előadását a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Sardar Tagirovsky által rendezett előadást a Thália Színház színpadán játsszák ma este.
A színházi szemle évről évre lehetőséget teremt a budapesti közönségnek, hogy láthassa a határon túli magyar színházi társulatok egy-egy reprezentatív előadását, 2012-ben A velencei kalmárral, míg 2013-ban szintén egy Molière-vígjátékkal, A fösvénnyel lépett fel a társulat a Thália Színházban, mindkét produkciót Bocsárdi László rendezte – emlékeztet közleményében a teátrum. Azt is közölték, május 30. és június 5. között miniévadot szerveznek, amelyen sorra játsszák a Tamási Áron Színház és az M Stúdió idei évadban bemutatott előadásainak nagy részét, hétfőtől kezdődően minden este más-más darab látható. (mol)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gázvezetéket is célba vettek? ( Székelyföldi terrorvád)
Egy földgázvezeték felrobbantását is tervezték a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vád alá helyezett erdélyi vezetői – adta hírül tegnap az MTI a Maszol.ro portálra hivatkozva, amely maga is a Beke István Attila és Szőcs Zoltán elleni vádiratot áttanulmányozó News.ro hírügynökséget jelölte meg forrásként.
Mint arról beszámoltunk, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség csütörtökön közölte, hogy szerdán vádat emelt a HVIM kézdivásárhelyi és erdélyi szervezetének vezetője ellen. Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják. A vádirat olyan lehallgatott beszélgetések leiratát is közli, amelyekben a HVIM vezetői egy gázvezeték felrobbantásáról, illetve arról beszélnek, hogy orosz szervezetektől szeretnének támogatást szerezni a műveletekhez. A beszélgetések leiratából pontosan nem derül ki, hogy kik beszélgetnek, csupán Szőcs Zoltán kijelentései szerepelnek névvel. Ő azt javasolja, hogy karácsonykor robbantsák fel azt a gázvezetéket, amely Székelyföldön is áthalad. A beszélgető felek megtárgyalták, hogy a vezeték föld alatt halad, de az Ojtoz-szorosban a hidak mellett a levegőbe emelkedik, és ott lehet robbanószerkezetet szerelni rá. Az ügyészek azt állítják, hogy a mozgalom más országok szélsőséges csoportosulásaival állt kapcsolatban, és orosz szervezetektől akartak támogatást szerezni a tervezett robbantásokhoz. Egy lehallgatott beszélgetésben Szőcs Zoltán biztosra veszi, hogy orosz támogatást lehetne szerezni a robbantásokhoz, egy meg nem nevezett személy pedig arról beszél, hogy nem is kell sok pénz a robbanóanyagok elkészítéséhez, és az interneten rengeteg erre vonatkozó útmutatás elérhető. „Az arabok mindent feltesznek az internetre, csak tudnod kell, hol keresd” – jelentette ki az idézett személy, aki azt is hozzátette, hogy már minden hasznos információt letöltött. Mint ismeretes, Beke István Attilát 2015. december 1-jén, Szőcs Zoltánt pedig december végén tartóztatták le. Egy október 15-i lehallgatott beszélgetés alapján azt közölték, hogy Szőcs Zoltán utasítására Beke István a román nemzeti ünnepen, december elsején házi készítésű robbanószerkezetet akart felrobbantani Kézdivásárhelyen. A házkutatások során kiderült: Beke István korábban petárdákat vásárolt.
A HVIM erdélyi szervezete a közösségi oldalán korábban közleményben tiltakozott tagjai meghurcolása ellen, és követelte, hogy az ügyészség hozza nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen tagjai az állítólagos merényletet eltervezték. A vádemelés kapcsán pedig szintén a közösségi oldalon ferdítéssel vádolták a sajtót is, mivel szerintük még nem történt meg a vádemelés, csak a törvényszékhez került a vádirat. (A vádirat felterjesztése egyenlő a vádemeléssel – szerk. megj.) A székelyföldi terrorvád miatt decemberben estéről estére, majd januárban heti egy alkalommal tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, az őrizetbe vettekkel szolidaritásukat, a román hatóságok eljárásával szemben pedig bizalmatlanságukat fejezvén ki.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Júliusban létrejöhet a Székelyföldi Értéktár
Kolozsváron tanácskozott tegnap Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével, Szabó Ákossal, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének munkatársával és Zalai Mihállyal, a Békés Megyei Önkormányzat elnökével a Székelyföldi Értéktár létrehozása kapcsán.
A találkozón egyebek mellett elhangzott, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság létrehozásakor vállalták, hogy Erdély tárgyi és szellemi örökségének biztonságot nyújtanak, és ehhez a székelyföldiek segítségére is szükség van. Az elnök továbbá arról is beszámolt, reményeik szerint júliusban létrejöhet a Székelyföldi Értéktár, amelynek elsődleges célja a térség tárgyi és szellemi örökségének megőrzése. Az értékek között szerepel mint lehetséges a székely vicc is – derült ki a tanácskozáson. Tamás Sándor ugyanakkor elmondta, a hamarosan létrejövő Székelyföldi Értéktár Bizottságnak máris további javaslatokat tudnak tenni olyan értékekről, amelyek már hungarikumok, de ebben a gyűjteményben is helyük van, mint a kürtőskalács vagy a Székely Nemzeti Múzeum.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hencz Hilda : Magyar Bukarest (Részletek) (10.)
Kezdetben a szabályzat a román nyelv és Románia történelmének oktatását csak akkor tette kötelezővé, ha az illető iskolába román gyermekek is jártak. 1903-ban Spiru Haret a királyi himnusz kötelező eléneklését is bevezette, a román nemzeti ünnepeken és iskolai ünnepségek alkalmából szervezett előadásokon is kötelezővé tette a hazafias dalokat, szavalatokat és a román népi táncokat. Haret szerette volna, ha a tanulók a szünetekben is románul beszélnek: „gyermekeink a tízperces szünet alatt nem társalognak eleget románul”, hányta a magyar iskolák vezetői szemére.
A magyar iskolában tilos volt a magyarországi történelem, földrajz és olvasókönyvek használata. Mivel nem voltak Romániában összeállított magyar tankönyvek, a bukaresti református közösség pályázatot írt ki, és egyidejűleg közzétette a Bukaresti Közlönyben a tankönyvekre vonatkozó előírásokat tartalmazó miniszteri rendeletet. (...)
Kertész József tanító, aki Bukarestben tanított 1893–1895 között, összeállított egy, az előírásoknak megfelelő olvasókönyvet a II–III. osztályok számára. Csak a tankönyv kéziratához sikerült hozzájutnunk. A kéziratban Kölcsey Himnusza és Vörösmarty Szózata is helyet kapott; megzenésítve mindkettő bekerült a református zsoltárok közé: a 346., Isten, áldd meg a magyart kezdetű, illetve a 408., Hazádnak rendületlenül... kezdetű zsoltárként. Ezt a két zsoltárt, az 55., a bibliai Dávidnak a Zsoltárok könyvéből átvett zsoltárával együtt aztán évtizedekre betiltották, mivel „sértik a román nép hazafias érzelmeit”. Az erdélyi református püspökség csak az 1999-es kiadásában vette vissza hivatalosan a három zsoltárt a zsoltároskönyvbe. Kertész tankönyvében volt egy Petőfi- és egy Arany-vers is, Benedek Eleknek egy elbeszélése és egy olvasmány a magyarok eredetéről. Mást semmit sem tudhattak meg a gyermekek Magyarországról; maga az ország neve is csak elvétve bukkan fel a 134 olvasmány során. A szerző különbséget tett a haza és az otthon közt, kijelentve, hogy a romániai magyaroknak Románia az otthonuk. A gyermekek mégiscsak megtudhattak egyet-mást Székelyföldről, két, az erdélyi tankönyvekből átvett olvasmányból.
Kertész tankönyvének eredeti része a románokról és Romániáról s elsősorban a magyar szórványról szól. Hét leckének a román történelem a témája: a fanarióta uralom, a Tudor Vladimirescu vezette felkelés, a román társadalom nagy változásai Cuza alatt, a függetlenségi háború, a plevnai és grivicai harcok, I. Károly király uralkodása. Más olvasmányok Románia természeti szépségeit és jelen megvalósításait mutatják be: a vasúti hálózatot, Sinaiát és Jászvásárt. Több olvasmány is szól a bukaresti magyarok életéről és foglalkozásaikról: a kocsigyártókról, kovácsokról, asztalosokról, kőművesekről, cipészekről stb. A magyarok békésen élnek együtt a románokkal és szeretik őket becsületességükért és szorgalmukért, állítja a szerző. Felsorolja a román városokat, ahol magyar iskola és templom van, és Mihály László etnográfus adatai alapján a moldvai és bukovinai magyar csángó falvakról is említést tesz. A tankönyv a szerző két saját fordítását is tartalmazza: a királyi himnuszét és egy, a Dâmbovița „édes vizéhez” szóló versét.
A tankönyvet jóváhagyták, és 1901-ben meg is jelent. A szerző legjobb szándéka ellenére a könyv a nemzeti történelem emlékezetből való kitörlésével fontos szerepet játszott a magyar szórvány asszimilációjában. 1904-ben több nagy botrány robbant ki az idegen iskolák nem megfelelő működése miatt; a hatóságok és a parlament figyelme elsősorban a Notre Dame de Sion bukaresti és vidéki ( Brăila, Galac és Jászvásár) katolikus iskolahálózatra irányult.
Az Oktatásügyi Minisztérium Állandó Tanácsa megvizsgálta az intézet ellen felhozott vádakat és ideiglenesen felfüggesztette működését. Csak néhány magas rangú ember közbelépésének köszönhették az enyhe büntetést, kiknek gyermekei ebbe a katolikus iskolába jártak; a tanulók közt ortodox papok leányait is megtalálhattuk.
Egy 1904-es parlamenti felszólalásban Petre Grădișteanu szenátor, aki ennek az iskolának, de a magyar református iskolának is esküdt ellensége volt, az idegen iskolák bezárását követelte. Spiru Haret elismerte, hogy ellenőrző eszközei korlátozottak, de már 1903-ban határozatban utasította a Notre Dame de Sion intézet iskoláit, hogy „a román nyelvet és vallást megfelelő módon tanítsák”, és a magyar iskolák csak azzal a „tételesen megszabott feltétellel” működhetnek, hogy „egyetlen román gyermeket se fogadnak”.
Spiru Haret álláspontja az idegen iskolákkal – és általában a nem románokkal – szemben egyre radikálisabbá vált, ahogy az a nacionalista iskoláról (Școala naționalistă) szóló brosúrájában is olvasható. Az idegen felekezeti iskolákat kimondottan veszélyesnek tartotta, és szigorú ellenőrzés alatt akarta tartani. „Valóságos államok az államban – mondta felháborodottan –, amelyekhez senki sem mer hozzányúlni.” Nem akarta, hogy külföldi tanárok tanítsanak ezekben az intézetekben, mivel szerinte ellenségesek voltak a román állammal szemben és a románok megvetésére tanították diákjaikat. Első ízben Haret hozta szóba azokat a más nemzetiségű – és mint ilyen, a román népszámlálásokon figyelmen kívül hagyott – román állampolgárokat, akik kompakt tömegben élnek „évszázadok óta itt letelepedve”. A bolgárok, ruténok, magyarok egész falvairól volt szó, akik elfogadhatatlan módon nem akartak megtanulni románul. A moldvai magyar falvakban a román állam iskolái, ahol kizárólag románul tanítottak, „üresen állnak”, és a gyermekek a „moldvai magyar gyerekek ábécéskönyvét” és a „romániai magyarok kalendáriumát” használják, utalt Poliány Képes Naptárára; ezek a könyvek minden háznál megvoltak, és a papjaik örök kárhozattal fenyegették azokat, akik román iskolába merészelték küldeni gyermekeiket. Azt állította, hogy „nem arról van szó, hogy elfelejtessük nyelvüket, azt megtarthatták”, de fel sem merült a nemzetiségi tannyelvű iskolák alapítása, hanem kizárólag román nyelven folyt a oktatás, a legjobb tanítók segítségével, akik ezért fizetéskiegészítést is kaptak. Ezzel megtörtént volna az asszimilálásuk: „mindenki egyesülése ugyanannak a hazaszeretetnek a jegyében”, ugyanis „egy állam egysége és ereje szükségessé teszi a területén élő nemzetiségek beolvasztását”.
A moldvai csángók elleni offenzívának több évtizedes múltja van a román politikában. Röviddel az 1857-es ideiglenes díván ülése után, Cuza idejében, egy szabófalvi származású képviselőjük révén a csángók román állampolgárokká váltak. Demény Lajos szerint ez a csángó képviselő Ioan Robu, jelenlegi bukaresti katolikus érsek őse volt.
Tudjuk, hogy volt egy szabófalvi származású, Mihai Robu nevű jászvásári püspök a két világháború között. A jászvásári papnevelde, a „janicsáriskola” végzettjeként 1924-ben nevezték ki. Netzhammer püspök így írt erről: „a nemzetiségiek, és mindenekelőtt a magyarok nemkívánatosak”. A román hatóságoknak nem kellett aggódniuk, a csángó püspök kijelentette ugyanis, hogy nincs módjában magyar iskolákat alapítani a csángóknak, és magyar papokat sem tud biztosítani számukra, mert „én nem csinálhatok nemzetiségi mozgalmat, nem is politizálhatok, mert az egyház célja a lelkiség”. Habár az 1866-os alkotmány biztosította a vallásszabadságot a csángóknak is, évtizedekig nyomás nehezedett rájuk, hogy megtagadják nyelvüket. Ismert egy magyar pap esete, aki feletteseitől szigorú megróvásban részesült, amiért magyarul merészelt misézni, merthogy ezzel a nyelvvel „kompromittálta a katolicizmust”. Közvetlenül az egyesülés után, az új kormány azonnal a csángók elrománosítását célzó politikába kezdett, V. A. Urechia, a vallásügyi osztály főnöke jogalkotási lépései révén, amely során a katolikusok is a román állam felügyelete alá kerültek volna. Kormányhatározattal megalapították a jászvásári katolikus püspökséget és papneveldét, azonban ezeket a határozatokat nem léptették érvénybe. Urechia mégis megszerezte a Román Fejedelemségekben tevékenykedő, a Propaganda Fide kongregációnak alárendelt katolikus papok beleegyezését a moldvai magyar papok eltávolításához. Teljesen azonban nem sikerült eltüntetnie őket, 1868-ban, a Forrófalvához tartozó csángó falvakat meglátogató I. C. Brătianu liberális politikus még magyar kémeknek titulálta őket.
A magyarok asszimilációjában döntő és áldatlan szerepet játszott a román állam fennhatósága alatt álló jászvásári katolikus püspökség. 1884-ben a moldvai egyházmegye 65 ezer hívőt számlált; gyanítható, hogy nagyrészük magyar csángó volt, ezt a feltételezést Netzhammer püspök is megerősíti. Véleménye szerint, amelyet jóval később, 1918-ban egy, az osztrák–magyar közös külügyminiszternek, Czernin grófnak benyújtott kérésében is kifejtett, szükséges, hogy a romániai hívek megőrizzék anyanyelvüket, a román kormánynak kötelessége nem gátolni az anyanyelvű hitgyakorlást, és „biztosítani utódaik számára, hogy megtanulhassanak legalább írni és olvasni anyanyelvükön”. Mintegy 80 ezer román állampolgárságú katolikus csángó élt, elsősorban Bákó és Roman körzetében, valamint 3000 bolgár katolikus a főváros környékén (Ciopleán és Popești-en). 1920-ban kijelentette, hogy a moldvai egyházközség „több mint nyolcvan százalékban földműves magyar csángóból” áll. A püspök hivatkozik egy, a D. Sturdza vezette román kormány és Dominicus Jaket jászvásári püspök közti titkos megállapodásra is, amelyben megtiltották a magyar nyelvű prédikációkat és hittanórákat a csángók számára. 1893-tól a katekizmust csak román nyelven tanították.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)