Alina Gorghiu: a PSD felfüggeszteni készül Klaus Johannis államfőt
Klaus Johannis államfő felfüggesztésére készülnek a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői csatlósukkal, Călin Popescu Tăriceanuval együtt – állítja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik társelnöke.
Alina Gorghiu a PNL alapításának 141. évfordulóján tartott keddi ünnepségen beszélt erről. Szavai szerint Liviu Dragnea PSD-elnök, Victor Ponta volt kormányfő és a szenátus elnöke a parlamenti választások előtt hajtják végre „aljas” tervüket. A hátsó szándékuk szerinte az, hogy átvegyék a hatalmat, és leállítsák a hatóságok korrupcióellenes fellépéseit.
Ezért Alina Gorghiu szerint a választások tétje a PNL számára az, hogy megállítsa a román jogállami intézmények ellen tervezett támadást. „A PSD offenzívát indított a PNL, a kormány, az igazságszolgáltatás, az államelnök és az ország demokratikus berendezkedése ellen” – idézte az Agerpres a politikust.
Mint ismert, Liviu Dragneát nemrégiben választási korrupció miatt jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték, Victor Ponta ellen bűnvádi per zajlik, Călin Popescu Tăriceanu ellen pedig éppen kedden indított bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Mindhárom politikus heves bírálta az utóbbi hónapokban az igazságszolgáltatás intézményeit, elsősorban a DNA-t.
Az is ismert, hogy a három politikusnak 2012-ben – egy közjogi ámokfutás és a jogállami intézmények szétverésére tett kísérlet után – sikerült felfüggeszteni tisztségéből Traian Băsescu akkori államfőt. Băsescu azonban visszatérhetett hivatalába, mert a Liviu Dragnea által szervezett csalások ellenére a leváltásáról szóló referendum érvénytelen volt.
maszol.ro

Hatodszorra zajlik Szociológus Napok Kolozsváron
Kétnapos programmal jelentkezik a 6. Szociológus Napok. A BBTE Magyar Nyelvű Szociológia és Szociális Munkásképző Intézet és a Max Weber Szociológiai Szakkolégium által szervezett eseménysorozat romakutatás, férfikutatás, törzsi társadalmak témában jelentkezik idén.
Csütörtökön Illyés Szabolcs 17 órától roma vallási közösségek antropológiai vizsgálatának módszertani kérdéseiről tart előadást, 16 órától Horváth István ismerteti a romániai szegregált roma közösségek helyzetét. Fél 9-től Horváth István, Pásztor Gyöngyi, Péter László, Veres Valér, Rat Cristina, Kiss Tamás, Bartha Zsuzsanna és Bodó Izabella beszélgetnek a hazai romakutatásokról.
Pénteken 16 órától diákok tartanak előadásokat illetve kutatási beszámolók hangzanak el, 18 órától Hadas Miklós, a Corvinus Egyetem munkatársa tart előadást A vulkán megszelídítése. Adalékok a nyugati férfibeállítódások hosszú távú átalakulásának vizsgálatához címmel. Fél 8-tól Turóczi Ildikó számol be kameruni tapasztalatairól, ahol a hagyományos és modern gyógyászatot kutatta.
A programok a Szociológia Tanszék Dostoievski utcai épületében zajlanak.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Kovács Péter: ha Benedek István nem tud segíteni, legalább ne ártson!
Elfogadhatatlan és sajnálatos, hogy dr. Benedek István, az RMDSZ leköszönő marosvásárhelyi városi tanácsosa, a testület utolsó ülésén Dorin Florea polgármester mellett tartott kampánybeszédet − nyilatkozta Kovács Péter ügyvezető elnök, majd hozzátette: méltatlan vége ez 20 év tanácsosi tevékenységnek.
„Benedek doktor egy olyan jelölt mellett kampányol, aki számára a kétnyelvűség egy nyűg. Aki 16 éves regnálása alatt nem volt képes megoldani a kétnyelvű utcanévtáblák helyzetét, a Vásárhelyi Forgatagot a központból a város szélére száműzte, sokszor úgy tűnt, hogy a fakivágás és a kockakövezés fontosabb számára, mint a magyar közösség elvárásai, igényei, gondjai” – fogalmazott a szövetség ügyvezető elnöke, aki szerint négy mandátum „eredménye”, hogy a település elszigetelődött, míg a régió nagyvárosai gazdasági szempontból szárnyalnak, addig Marosvásárhely egy helyben topog. „Fontos lenne, ha Benedek doktor tisztázná: két évtized alatt azokat képviselte, akik szavazatukkal megbíztak benne, vagy Dorin Florea csatlósaként dolgozott? Én nem tudom a választ erre a kérdésre, azonban a marosvásárhelyieknek joga van tudni, hogy mi az igazság” − mondta az ügyvezető elnök.
Kovács Péter elmondta: Soós Zoltán, az RMDSZ által is támogatott független polgármesterjelölt jó vezetője lesz Marosvásárhelynek, az ott élő magyaroknak és románoknak. „Ő az egyedüli, aki képes felszabadítani a várost a korrupciótól. Egy olyan integráló személyiség, aki előtérbe tudja helyezni a város és lakóinak érdekeit, aki bízik Marosvásárhelyben, a közösség jövőjében és erejében, győzni azonban csakis összefogással tud. Felszólítom dr. Benedek Istvánt, hogy ha nem tud segíteni a magyar polgármesterjelöltnek, akkor legalább ne ártson, ne rontsa az esélyeit!” − zárta nyilatkozatát Kovács Péter.
maszol.ro

Fél tucat magyarellenes törvénytervezet van a parlament előtt
Több kisebbség- és magyarellenes törvénytervezet is van a szenátus vagy a képviselőház előtt, mondta Biró Rozália Bihar megyei RDMSZ-es szenátor szerdán Nagyváradon, részletesen beszámolva a tervezetek jelenlegi állásról. A törvénytervezeteknek a 2014 vége óta független, azelőtt szociáldemokrata képviselőként tevékenykedő Bogdan Diaconu az egyéni vagy társkezdeményezője.
Az etnikai jellegű zászlót betiltását 2014 áprilisában kezdeményezték, ezt a törvényhozói tanács negatívan véleményezte. A szenátus 2015 februárjában visszautasította, jelenleg negatív véleményezéssel a képviselőház napirendjén van. A törvény többek között 25 ezer lejre büntetné azokat a köztisztviselőket, akik etnikai jellegű zászlót használnának, de ilyen lobogónak közintézményeken sem lenne helye.
A területi autonómia betiltását szorgalmazó törvényt 2014 júniusában nyújtották be, ezt a szenátus szintén visszautasította, a képviselőház asztalán van. A törvény többek között 1-5 év közötti börtönbüntetéssel sújtani azokat, akik például az autonómiáról szóló rendezvényeken, fórumokat stb. vesznek részt.
A június 4-ét Trianon-nappá illetve a magyar elnyomás elleni harc napjává kinevező törvényt szintén tavaly júniusban nyújtották be, eszerint például 1–5 év közötti börtönnel sújthatnák azt, aki negatív kijelentést tesz a trianoni szerződésről. A törvényt a felsőház elutasította, jelenleg a képviselőház asztalán várja a plénum döntését, közölte Biró Rozália.
A román nyelvet mint államnyelvet szabályzó törvény szerint közterületen csak a román nyelv használható, és elveszítheti az állását az az állami alkalmazott, aki ezt nem tartja tiszteletben. Figyelmeztető jel az, hogy december 22-én a képviselőházban a 207 jelenlévő képviselő közül 175-en megszavazták a jogszabályt, még ha ez nem is volt elég a minősített többség eléréséhez, hívta fel a figyelmet Biró Rozália, aki azt is elmondta: a törvény a szenátus előtt van, a döntő szót a felsőháznak kell kimondania.
Kötelező lenne a román himnuszt lejátszani minden reggel hét órakor az audiovizális törvényhez benyújtott módosítás szerint, ezt a javaslatot az alsóház visszautasította, a döntés a szenátusra vár.
Végül az RDMSZ alkotmány- és államellenesé nyilvánításáról szóló törvénykezdeményezésről a szenátor elmondta, ezt a szenátus elutasította, a képviselőház (ez a döntő ház) jogi és emberi jogi bizottságának június 2-áig kell véleményeznie. A jogszabály többek között betiltatná az RMDSZ-t, megfosztaná a vagyonától is, amelyet a miniszterelnökségnek adná át, illetve az RMDSZ-es választott tisztségviselőit megfosztaná tisztségüktől és azon joguktól, hogy választhatóak legyenek.
A szenátor végül elmondta: Románia messze áll attól, ami előszeretettel hangoztatnak, miszerint itt példás a kisebbségek helyzete, és arra biztatott mindenkit, hogy éljen a törvény biztosította jogaival.
Gideon Beharral, az izraeli külügyminisztérium igazgatójával találkozott tegnap Bukarestben Biró Rozália, a szenátus emberi jogi bizottságának elnöke. Mint arról szenátor Nagyváradon beszámolt, a találkozót az izraeli nagykövet kezdeményezte az antiszemitizmus és diszkrimináció témakörében. A szenátor több intézménnyel, is konzultált, mint mondta, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tájékoztatása szerint 2014 én kiugró év volt, akkor 13 beadványt vizsgáltak antiszemitizmus miatt, tavaly mindössze négy beadvány érkezett. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) ugyanakkor legutóbbi, 2014-es jelentésében több ajánlást is megfogalmaz Románia számára a diszkrimináció megfékezésére.
Fried Noémi Lujza
maszol.ro

Búcsúzik az RMDSZ Tempfli József nyugalmazott püspöktől
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kegyelettel és mély megrendüléssel búcsúzik az erdélyi vallásos és közélet példamutató személyiségétől, Nm. Ft. Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püspöktől, aki Nagyváradon hunyt el 85 éves korában - olvasható az Kelemen Hunor szövetségi elnök nekrológjában. A továbbiaknak közöljük a nekrológ teljes szövegét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kegyelettel és mély megrendüléssel búcsúzik az erdélyi vallásos és közélet példamutató személyiségétől, Nm. Ft. Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püspöktől, aki Nagyváradon hunyt el 85 éves korában.
Nagyvárad nyolcvanegyedik katolikus püspöke – akit II. János Pál pápa nevezett ki – a Szatmár megyei Csanáloson született 1931-ben, harminc évvel később szentelték pappá, a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet elvégzése után.
A rendszerváltás után kezdődő püspöki tevékenysége szorosan összefüggött a kommunista karhatalom által elkobozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folytatott harcával.
Azonban Tempfli József elkötelezett közéleti állásfoglalása és helytállása még a forradalom előtti időkre nyúlik vissza, amikor a váradolaszi, megsemmisítésre ítélt temető jelentős magyar személyiségeinek földi maradványait és síremlékeit mentette meg a végső pusztítástól. Vallásos és közéleti tevékenységét számos elismerés fémjelzi: 1997-ben Magyar Örökség díj kapott, Bethlen Gábor-díjat pedig 1999-ben vehetett át, ezt követően, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, majd a Magyar Szabadságért díjat 2009-ben. Nagyvárad díszpolgárává avatta és életmű-díjat is odaítéltek neki.
Mindemellett Tempfli Józsefet a hazai magyar közösség az egyik legmarkánsabb kiállású egyházi elöljárójaként ismerte, akit határozott közéleti állásfoglalásaiban szüntelen foglalkoztatott a magyarság sorsának alakulása, képviseletének megőrzése és megerősödése.
Elmúlásával közössége iránti őszinte törődése, példamutató embersége, kiegyensúlyozott világlátása, méltányossága és bölcsessége fog hiányozni világunkból. Ezek előtt az értékek előtt hajtunk fejet kegyelettel most, amikor megrendülve idézzük fel páratlan személyiségét.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes és az örök világosság fényeskedjék neki!
Kelemen Hunor
szövetségi elnök
közlemény
maszol.ro

Amnesty International: Románia fegyvereket szállít Egyiptomba, ezáltal bűntárssá válhat
12 EU-tagállam, közöttük Románia is szállított fegyvereket Egyiptomnak, ezáltal olyan bűncselekményekben lehet bűntárs, mint gyilkosságok, kínzások, eltüntetések - figyelmeztet az Amnesty International jelentése.
A jogvédő szervezet szerint Románia, Magyarország, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország és Nagy-Britannia az Egyiptomba való fegyverszállítás 2013-as felfüggesztése után is az ország fő fegyverellátói között maradt. 2014-ben a tagállamok több mint hatmilliárd euró értékben szállítottak kis és könnyű fegyvereket, páncélozott járműveket, katonai helikoptereket vagy nehézfegyverzetet Egyiptomnak - áll a jelentésben.
Az Amnesty szerint így félő, hogy az amúgy sem túl jól működő embargót hamarosan teljesen feloldják, vagy legalábbis tovább enyhítik, különösen azután, hogy tavaly az Egyesült Államok is újrakezdte Egyiptom katonai támogatását, amelyet szintén 2013-ban függesztettek fel. A szervezet az egyiptomi belső elnyomás felerősödésében is felelősnek tartja az EU-t. (hírszerk.
Transindex.ro

Tamási Áron emléke egy darab ránk bízott múlt
Halálának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékeztek meg Tamási Áronról a gimisek.
Az iskola névadójára emlékeztek Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium tanárai és diákjai. A Kossuth-díjas farkaslaki születésű író ötven éve, 1966. május 26-án hunyt el, a rossz idő ellenére is megkoszorúzták az iskola előtt álló szobrát.
A koszorúzást egy kisebb emlékműsor is megelőzte, Lőrincz Józsefköltő és irodalomtörténész, az iskola volt tanára az Ábel-trilógia írójának élettörténetét ismertette. „Tamási Áron emléke egy darab ránk bízott múlt, amit őriznünk kell" – fogalmazott.
Az emlékműsor végén Kopacz Zsófia szavalta el Nagy László Búcsú Tamási Árontól című versét. A megemlékezést az iskola diákjának: Kovács Boglárkának, Péter Emőkének és Oltyán Jánosnak közös éneklése színesítette.
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Az irodalom addig él, amíg olvasunk
Az irodalomról általában, olvasási szokásokról is beszélt az előadó, aki nem mellékesen néhány jó könyvet is ajánlott.
Kevesen voltak kíváncsiak az irodalomról szóló beszélgetésre kedden délután, pedig érdekes dolgokat mondott az előadó. Dr. Tapodi Zsuzsa, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szatmári származású irodalomtanára azzal indította a G. Caféban tartott előadást, hogy három fiú édesanyjaként és irodalomtanárnőként felmérte azt, hogy ha valaki a Harry Potter világával találkozott, ami az olvasást illeti, utána nagyon nehéz visszaterelni a realista irodalomra.
A technikai eszközökhöz, a nagyon felgyorsult világhoz szokott fiatalokra nem feltétlenül hat már az irodalom, óriási százalékukat csak a fantasy érdekli, mást nem nagyon olvasnak.
Kivételek persze mindig vannak, de az irodalom azért is van hátrányban a nagy információáradattal szemben, mert az igazi, jó művek nem adják magukat egyből, nem lehet gyorsan végig lapozni rajtuk. A tanárnő többször is Júlio Cortázar Az összefüggő parkok című írásával, valamint Bulgakov Mester és Margaritájával példálózott, illetve többször is említette Milorad Pavic Kazár szótárát.
Beszélt az egyetemen tanárként szerzett tapasztalatairól, illetve több kortárs könyvet is ajánlott a jelenlevőknek – Tompa Andrea két kötetét (A hóhér háza, Fejtől s lábtól), Marina Sztyepanova eddigi főművét (Lazar asszonyai), illetve a szerbiai magyar író, Böndör Pál Bender és Tsa. című köteteiről beszélt részletesebben, kedvet csinálva azok elolvasására.
Katona Zoltán
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Nem engedik elkallódni a vidéki gyermekeket
Hátrányos helyzetű gyermekeket segít új projektjével a Gyulafehérvári Caritas. Hargita megyében Székelyudvarhelyen és kilenc vidéki – köztük hét udvarhelyszéki – településen indítanak szeptemberben iskola utáni programot.
A tavaly elindított, United Networks – integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért című projekt keretében Maros, Hargita és Kovászna megye húszezernél kevesebb lakosú kistelepüléseinek átfogó feltérképezését végezték el a Babeş– Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének munkatársai. A kutatás során a szegénységet és a kirekesztéssel szembeni veszélyeztetettséget térképezték fel. A folyamat első fázisából kiderült, hogy a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a gyerekek kimaradnak az iskolából – mondta el Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója.
Noha nem tartozik a kistelepülések közé, Székelyudvarhelyen – a Budvár utcában található szociális központban – is indítanak iskola utáni foglalkoztatást, ugyanakkor Etéden, Siménfalván, Székelyderzsen, Újszékelyen, Zetelakán, Korondon, Parajdon, Csíkszentdomokoson és Csíkszentimrén is. Ezek a központok arra szolgálnak, hogy a szakemberek nyugodt környezetben segítsenek felzárkózni a hátrányos helyzetben lévő gyermekeknek, hiszen nekik a családban gyakorolt életminták is másak. Arról még semmi biztosat nem lehet tudni, hogy mennyi ideig fognak működni ezek a központok és a program, hiszen a szakemberek csak segíteni tudják a közösségeket. Amennyiben ők értékként tekintenek a programra és partnerek ebben, egészen hosszú távon is működhet – tudtuk meg Márton Andrástól.
A Caritas jelenleg partnerségben áll a helyi iskolákkal, önkormányzatokkal, kollégáik vannak a településeken is, segítségükkel választják ki a programba bekerülő gyermekeket. Van, hogy az iskola munkatársai jeleznek, más esetben hozzátartozó vagy szomszéd. „Nem engedhetjük meg, hogy elkallódjanak, márpedig ha nem mennek iskolába, akkor elkallódnak” – fogalmazott Márton András. Hozzátette, hogy az önkormányzatok részéről, illetve az említett közösségekben megvan az igény a programra, de összességében nem igényről van szó, hanem szükséghelyzetről.
A szeptemberben induló program előkészítése még javában zajlik, így pontosan még nem tudni, hogy milyen helyszíneken zajlanak majd ezek a foglalkozások – a jelenlegi elképzelések szerint iskolák, közösségi házak termeiben kapnak majd helyet. Márton András azt is elmondta, hogy egy évre egyetlen központ költsége hatvanötezer és hetvenezer lej körül van. Ennek huszonöt százalékát a helyi önkormányzatok biztosítják, huszonöt százalékát a megyei önkormányzat, a másik felét a Caritas és partnerei teremtik elő.
Dávid Anna Júlia
Székelyhon.ro

Ezüst Akadémia: évzáró telt ház előtt
Minden alkalommal telt ház előtt tartottak előadást az Ezüst Akadémia meghívott előadói Csíkszeredában. Az idősebb korosztálynak szóló oktatási program hivatalosan szerdán zárult a Csíki Moziban.
Az Ezüst Akadémia szerdai hivatalos záróeseményén Dávid László egyetemi rektor a Csíki Moziban – telt ház előtt – kiemelte: egy jól működő társadalomban nem hősökre van szükség, hanem jó ötletekre, ilyen volt az Ezüst Akadémia. Makó Zoltán, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja szerint a számmisztika úgy tartja, hogy 2016 a lezárás éve, „de minden lezárás valami új kezdetét jelenti.” Magyarország Csíkszereda Főkonzulátusa részéről Csige Sándor vezető konzul mondott beszédet. Szerinte az Ezüst Akadémia „aranyat ér”, mintegy érzékeltetve az előadássorozat értékét.
Az Ezüst Akadémia ötlete már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, de csak ebben a tanévben sikerült megvalósítani a Kaposvári Egyetem mintájára. Főleg a csíkszeredai és környékbeli településeken élő, 50 év fölöttieknek szólt, akik kéthetente ingyenesen vehettek részt az előadásokon november 4. és május 25. között a Sapientia egyetem épületében. Az oktatási programra több mint 250 személy jelentkezett be, közülük kétszázan rendszeresen látogatták az előadásokat. Összesen 14 előadást hallgattak meg a résztvevők. A szervezők olyan szakembereket hívtak, akik saját szakterületükön ismertek és elismertek. Voltak előadások a jelen problémáiról – például a migrációról –, de pszichológiai témákról is beszéltek, például a gyász feldolgozásáról és a nagyszülők szerepéről a családban. Előadásokat tartottak többek között gyógyfüvekről, teákról, természetes módszerekről és az egészséges táplálkozásról is. Jogi kérdésekre is próbáltak válaszokat adni, például arra, hogy hogyan működik a családban az örökösödés, a hagyaték és az átutalások. Egy alkalom egy óra előadásból és egy egy óra beszélgetésből állt. A tanévzáró ünnepségen díszoklevelet kaptak azok, akik a 14-ből legalább 10 előadáson részt vettek, a többiek pedig emlékoklevélben részesültek.
A szervezők elmondása szerint a résztvevők minden alkalom végén hosszas tapssal köszönték meg az előadást. „Nagyon sokan szeretnék, hogy a program a jövő tanévben is folytatódjon. Olyan is akadt, aki már most el volt keseredve, hogy vége, mások pedig megköszönték, hogy megszerveztük ezt a programot, hiszen kisegítették őket a téli depresszióból, és így találtak elfoglaltságot maguknak. Sokan egyedül laknak már, nem mennek sehová, ez a program lehetőséget nyújtott arra, hogy kimozdulhassanak” – nyilatkozta megkeresésünkre Csíki Adél, az egyetem kommunikációért felelős munkatársa.
Mint megtudtuk, a tagoknak március 6-án tavaszi bált is rendeztek az egyetemen. Továbbá lesz egy kirándulás a Gyimesekbe július 4-én, amelyen gyógynövény-gyűjtögetéssel foglalkoznak majd. Erre már több mint százan jelentkeztek.
A szervezők szeretnék a következő tanévtől újból meghirdetni a programsorozatot. „Az érdeklődésre való tekintettel mindenképp szeretnénk folytatni. Amennyiben lehetőség lesz rá, augusztusban meghirdetjük, és ismét lehet jelentkezni majd” – tudtuk meg Csíki Adéltól.
Tizennégy előadás Macalik Ernő: Egészségünk a természet erőforrásaiból Székely János: Jogi kérdések, válaszok, megoldások a családban Dr. Tar Gyöngyi: Szépkor = öregkor Dr. Csapó János: A funkcionális és egészséges élelmiszerek Dr. Gundel János: Bor a régi szakácskönyvekben Kisné Portik Irén: A húsvéti tojások pogány üzenete Burista Csilla: A kertészkedés Dr. Görög Ilona: A nagyszülők szerepe a családban Dr. Kassay János: Székelyföld érdekességei Dr. Bodó Julianna: Székelyföldi fiatalok külföldi munkavállalása Dr. Gundel János: Egészséges és/vagy modern táplálkozás/gasztronómia Tankóné Péter Mária: A székelyruha-viselet Dr. Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a nyugat Dr. Varró Éva: Elengedés és gyász
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Kinőtték a Szent Ágoston-templom alagsorát
A csíkszéki fogyatékkal élők részére kialakításra kerülő foglalkoztató központ megvalósulásáért főegyházmegyei gyűjtést szerveznek vasárnap – a hívek a sérültek életminőségének javulását támogathatják.
A fogyatékkal élők problémáinak megoldása több, egymástól független egyesületen és alapítványon keresztül történik, azonban ezek a szervezetek a fogyatékkal élőknek csak bizonyos csoportjait képesek ellátni és csak bizonyos ideig. A Gyulafehérvári Caritas a felnőtt korú fogyatékkal élők segítésére a csíkszeredai Szent Ágoston-templom alagsorában rendezett be három helyiséget (140 négyzetméteren), ahol 18 személy számára megszervezte és elindította a nappali foglalkoztatást.
Az utóbbi időben azonban megnövekedett a foglalkoztatást igénylők száma, de helyszűke miatt nem tudnak ellátást biztosítani minden igénylőnek. E nehézség megoldása érdekében a Szent Ágoston Plébánia felajánlotta és 25 évre átadta a Caritasnak a régi kápolna épületét – számolnak be a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján.
Azt is leírják, hogy az utóbbi években üresen állt, jelenleg pedig átalakításra, felújításra szoruló kápolnában a következő szolgáltatások kapnak majd helyet: a korai felmérés és diagnosztika, korai fejlesztés, nevelés 0–3 év közötti gyerekeknek; egyéni és csoportos gyógypedagógiai és mozgásfejlesztés különböző fogyatékossággal élőknek; hozzátartozókat és segítőket támogató szolgáltatás; felnőtt fogyatékosok nappali foglalkoztatása; időskori mozgáskorlátozottsággal élők, agyvérzés után gyógyulók rehabilitálása; tanműhely fogyatékkal élő felnőtteknek, ahol a közösség számára hasznos munkákat tanulhatnak, ezeket begyakorolhatják.
Mint a romkat.ro honlapon olvasható, a külföldi és belföldi pályázatok, jótékonysági koncertek, adományok révén sikerült összegyűjteni a felújításhoz szükséges összeg 65 százalékát. A fennmaradó részt a május 29-ei főegyházmegyei gyűjtés révén teremtenék elő. Vasárnap tehát felajánlásaikkal minden hívő támogathatja a főegyházmegyei Caritas kezdeményezését, a fogyatékkal élők életvitelének javítását.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro

In memoriam Tamási Áron
Fél évszázada, 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben; sírkövén ez a felirat olvasható: „Törzsében székely volt, fia Hunniának / Hűséges szolgája bomlott századának.”
A szülőfalu háromnapos rendezvénysorozattal emlékezik meg nagy fiáról. Az „Egyedül a lélek tesz emberré minket” mottó áll a május 26-28-i emlékünnepségeket beharangozó meghívó élén. És várhatóan szív és lélek uralja majd az évfordulós megnyilvánulásokat. Május 26-án 16 órától a falu temetőjében kerül sor ünnepi műsorra és koszorúzásra, majd 18 órakor kezdődik az irodalmi konferencia. Este a helybeli iskolások adják elő a Dínomdánom illata című Tamási-novellát. A Tamási Áron Művelődési Egyesület és Farkaslaka önkormányzata rendezte eseménysor a Tamási-emlékhelyek bemutatásával folytatódik május 27-én, péntek 10 órától. Délután 5 órakor Farkaslaki Jakab György fa- és csontfaragó kiállítását nyitják meg, este 8-kor az Ábel a rengetegben című filmet nézhetik meg az érdeklődők. 28-án 11 órakor is filmvetítés lesz. Czigány Zoltán Tamási Áron testvéreinél címmel készített dokumentumfilmjét láthatja a közönség.
Szombaton délután 4 órától megemlékező szentmise lesz a római katolikus templomban. Kiállítás és könyvbemutató várja záróakkordként az évfordulóra érkezetteket és a farkaslakiakat. 17.30 órakor nyílik meg a nemrég avatott Kultúrcsűrben az Erdély – Székelyföld ezer pillanata című állandó fotókiállítás. Váradi Péter Pál felvételei külön vonzerővel gazdagítják a létesítményt. Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Egyesület elnöke méltatja a tárlatot, majd Raffay Ernő történész mond nyitóbeszédet. Ezt követően a Váradi Péter Pál–Lőwey Lilla szerzőpáros legújabb kötetét, az Erdély – Székelyföld sorozat Ünnepi Könyvhétre időzített, Hattyúdalocska – Veszprém felé – Erdély felé című kiadványát ismerhetik meg a könyvbarátok. Bemutatja Nagy Miklós Kund marosvásárhelyi újságíró.
itthon.ma

Tüntetés az igazságért
A Magyar Polgári Párt és ifjúsági szervezete, a Magyar Erdélyért Egyesület, illetve a Magyar Megmaradásért Mozgalom csatlakozik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Minta által vasárnap 14 órára Kézdivásárhelyre meghirdetett tüntetéshez, amelyen kiállnak a terrorváddal őrizetbe vett Beke István Attiláért és Szőcs Zoltánért.
Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke keményen fogalmazott a vádirat kivonata kapcsán: rossz vicc a romániai igazságszolgáltatás, kettős mércét alkalmaznak – a Colectiv-tragédiában hatvannál többen vesztették életüket, de senkit sem zártak be, Kézdivásárhelyen semmi sem történt, két embert azóta is fogva tartanak, mutatott rá –, a román állam mindent megtesz, hogy eltiporja, meggyilkolja a magyar közösséget, fejtette ki, hozzáfűzve: a nemzetközi jog szerint a lelki sérelem, a lelki terror is a népirtás egy formája.
Kutya kötelességünk kiállni a fiatalok mellett, és elmondani az igazságot, ezért az MPP háromszéki szervezete ott lesz a vasárnapi tüntetésen, mozgósítja tagjait, és mindenkit arra buzdít, hogy vegyen részt az eseményen – jelentette ki Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP elnöke. A politikai pártokat arra kérte, tegyék félre nézeteltéréseiket, fogjanak össze, és vegyenek részt az eseményen. Bedő Zoltán a Magyarság Megmaradásáért Mozgalom állásfoglalását ismertette. 1920 óta igenis népirtás folyik, hiszen nemcsak golyószórókkal, hanem lelki terror által is ki lehet irtani egy népet. Az a hadviselés, ami az erdélyi magyarság ellen folyik, a fasiszta és a kommunista diktatúrák legsötétebb éveit idézi, koncepciós per készül, amely mindannyiunkat érint – mondta, felidézve: már a decemberben szervezett utcai megmozdulásokon is felhívták erre a figyelmet. Szerinte a cél az erdélyi, székelyföldi magyarság megfélemlítése, a terrorizmus összemosása az autonómiaküzdelemmel, ez utóbbi hiteltelenítése, a székelység törekvéseinek külföld előtti befeketítése. További cél a titkosszolgálatok éberségének bizonyítása – mondta, felidézve a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjének nyilatkozatát, mely szerint az autonómiaküzdelmet minden eszközzel meg kell akadályozni. Bedő szerint a különböző ifjúsági szervezetek összefogása példaértékű kell hogy legyen a magyar politikai pártok számára is.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elhunyt Tempfli József
Hosszan tartó betegség után, 85 éves korában tegnap elhunyt Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye nyugalmazott püspöke – közölte az egyházmegye.
Tempfli József a Szatmár megyei Csanáloson született 1931. április 9-én. Középiskoláit a nagyváradi Szent László Gimnáziumban kezdte, a nagykárolyi piaristáknál folytatta, majd a tanügyi reform után Szatmárnémetiben érettségizett. 1950–1956 között tanító-nevelőként dolgozott a szentjobbi iskolában. 1956 őszén kezdte el tanulmányait a gyulafehérvári Római Katolikus Teológián, elvégeztével, 1962. május 31-én Márton Áron püspök szentelte pappá.
1962–1979 között a Bihar-megyei Tenkén, 1979–1981 között a Szatmár megyei Tasnádon, 1981–1990 között Nagyvárad-Olasziban volt plébános. 1982. június 27-én szentjobbi apáti címet kapott. 1990. március 14-én II. János Pál pápa Nagyvárad 81. püspökévé nevezte ki. Felszentelését 1990. április 26-án a nagyváradi székesegyházban tartották. Rendületlenül harcolt a kommunista időkben elkobzott egyházi vagyon visszaszerzéséért. Nyugdíjazási kérelmét 2008 decemberében XVI. Benedek pápa elfogadta, megyés püspöki szolgálatát 2009 márciusában fejezte be. Nyugdíjas éveit a nagyváradi Kanonok soron berendezett kanonoki házban, a közéletből visszavonulva töltötte. Az egyik utolsó nyilvános megjelenése a pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából bemutatott hálaadó szentmisén volt 2012. május 31-én. Munkája elismeréseként több egyházi és világi kitüntetésben részesült: 1997-ben Magyar Örökség Díjjal, 1999-ben a Bethlen Gábor-díjjal, 2009-ben a Magyar Szabadságért Díjjal tüntették ki, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Tempfli Józsefet vasárnap 15 órakor ravatalozzák fel a nagyváradi székesegyházban, ahol 18 órától szentmisét mutatnak be lelki üdvéért, majd hétfőn, a 11 órától tartandó engesztelő gyászmisét követően helyezik örök nyugalomra a nagyváradi székesegyház kriptájában.
Tempfli József /Csanálos, 1931. ápr. 9. – Nagyvárad, 2016. máj. 25./
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiállítás a várban
Erdélyi vasutak 1867–1914
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében megnyitja az Erdélyi vasutak 1867–1914 című kiállítását május 27-én 18 órakor. A megnyitón jelen lesz Buzás Mihály vasútmodellező, akinek vasúti makettjét is megtekinthetik az érdeklődők.
Az erdélyi vasútépítés történetét a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig nyomon követő kiállítás a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gazdag archívumának eredeti fotógyűjteményére támaszkodik. Ezt az izgalmas időszakot, amely alatt 2384 km hosszú vasúthálózat épült ki, a kor híres fotográfusai, többek között Erdélyi Mór vagy Klösz György felvételei őrizték meg az utókor számára. A fotógyűjtemény történelmi, szociológiai és technikatörténeti szempontból is izgalmas anyag, és a vasútépítés nyomán átformálódó erdélyi tájról nyújt képet.
A tágabb értelemben vett Erdély vasúthálózatának meghatározó része 1856–1918 között épült ki. A vasútnak döntő szerepe volt Erdély gazdasági és társadalmi fejlődésében, mely fontos modernizációs szerepet is betöltött: a pontos idő fontossá válása, az információáramlás felgyorsulása, a vasúti restik befolyása az erdélyi gasztronómiára, a pályaudvarok hatása a települések morfológiai arculatára. A vasút az első olyan közlekedési eszköz volt, amely lehetővé tette, hogy az ember legyőzze térbeli és időbeli korlátait, és Erdély modernizációjában fontos szerepet töltött be.
Népújság (Marosvásárhely)

Díszdoktori ünnepség
A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem Doctor Honoris Causa címével tüntetik ki ma délben dr. Szögi László egyetemi tanárt, történészt, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatóját. A díszdoktori címet tudományos munkájának elismeréséért, Erdély modern kori történelmének bemutatásáért ítélte oda a Petru Maior Egyetem szenátusa. Az ünnepségre az egyetem Nicolae Iorga utcai főépületének dísztermében kerül sor.
Népújság (Marosvásárhely)

Gyulára érkezik az aradi múzeum ’49-es tárlata
Peter Hügel, az Aradi Múzeumkomplexum igazgatója tette tiszteletét a minap Gyulán, az Almásy-kastélyban. Jövetelének elsődleges célja volt, hogy az 1848–1849-es forradalomhoz és szabadságharchoz köthető ereklyéket bemutató időszaki kiállítást készítse elő. A kulturális, történelmi, turisztikai és természetesen diplomáciai értelemben is nyomatékkal bíró tárlat októbertől lesz megtekinthető.
– Az 1848–1849-es gyűjtemény legreprezentatívabb műtárgyait felvonultató tárlat októberben nyílik majd meg az Almásy-kastély emeletén, ahol az aradi várbörtönnél 1849. október 6-án kivégzett tábornokok személyes tárgyaiból látható majd egy unikális válogatás – ismertette Peter Hügel. Hozzátette: ezt a szelekciót fogják kiegészíteni a forradalom idejéből fennmaradt lőfegyverek.
– Miért fontos, mitől igazán hangsúlyos az októberben bemutatandó tárlat?
– Az emberi közösségek, kisebb-nagyobb csoportok, nemzetiségek közti egyetértés alapja racionális, előfeltétele egymás kölcsönös megismerése. Erre a lehetőségre vagy nyitottak vagyunk, vagy elzárkózunk előle, vagy akarjuk, elfogadjuk, vagy nem. Az Aradi Kultúrpalotában megtekinthető állandó kiállítást azzal a szándékkal állítottuk össze, hogy a valós történelmet ismertessük meg a látogatókkal. Gyulára azért hozzuk el örömmel a relikviákat, mert tudjuk, történelmi értékük mellett érzelmi vonatkozásuk is páratlanul fontos magyar testvéreink számára. Amikor átvettem az intézmény igazgatását, megértettem, ezt a gyűjteményt nem engedhetjük elveszni, sőt, feladatunk értelmes tálalásban mielőbb közönség elé vinni, mindazokkal a sorsfordító emberi történetekkel együtt, amelyek hozzá kötődnek, és amelyek személy szerint engem is nagyon megérintettek. Ezen benyomásomra vezethető vissza intézményünk mottója is, a Touching History, magyarán és egyértelműen: A történelem, amely megérint.
– Milyen további együttműködési lehetőségek adódhatnak?
– Többszintű együttműködést is tervezhetünk. A legnyilvánvalóbb az lenne, ha ez múzeumi téren valósulna meg. Az aradi közgyűjtemény anyaga rendkívül gazdag, hisz az 1848-49-es ereklyék mellett szenzációs a régészeti tárgykollekciónk, és itt főként azokra a lelet-együttesekre hívnám fel a figyelmet, amelyek a legutóbbi autópálya-építések alkalmával kezdeményezett ásatásokon kerültek felszínre.A művészeti gyűjteményünknek szintén sok a magyar vonatkozása, hisz számos nagybányai festő munkája található meg nálunk, legtöbbjüket örömmel nézném meg az Almásy-kastély időszakos kiállítóterében is. Természetesen nem csupán mi fogunk megjelenni a gyulai színtéren, hisz az aradi lakosságnak is dolga lesz Gyulán, olyan értelemben, hogy érdemes lesz eljönniük ide, mert bőven van miből szemezgetniük, van mit megnézniük. Hírét fogom vinni a látogatóközpontnak.
– Milyen a kapcsolatuk a magyarországi, környékbeli múzeumokkal, kiállítóhelyekkel?
– Remek kapcsolatokat ápolunk a kelet-magyarországi múzeumokkal, a békéscsabaival és a szegedivel, számos közös projektben vettünk részt. A legismertebb talán épp az 1848-49-es gyűjtemény tudományos feldolgozása, amelyben a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum is partnerünk volt. Együttes erővel hoztunk létre egy nagyon könnyen használható digitális adatbázist, a hajdani ereklyemúzeum tárgyainak jelentős hányadát pedig restauráltattuk.
– Végül pedig, mi a véleménye a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontról?
– Csillagos ötös!
A kiállítási darabok kiválasztása, a tárlat szakmai előkészítése megkezdődött. Az idén októberben nyíló, egyedülálló kiállítás részleteiről (ami Magyarországon eddig be nem mutatott tárgyakat hoz Gyulára) egy későbbi időpontban, sajtótájékoztató keretében adunk tájékoztatást.
Fábián Tamás, Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Pedagógusok figyelmébe
Kalandok és Álmok Nagytábor – élmény a köbön
Eleged van a négy fal közt tartott tanórákból és nincs kedved a nyaradból 5 napot egy előadásmaratonra áldozni, ahol az utolsó padban megbújva a legközömbösebb diákodat is felülmúlod érdektelenségben? Akkor Neked a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely XV. Nagytáborában a helyed! Mert ez a továbbképzés nem egy szükséges rossz, hanem a vakációd leglegebb 5 napja!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közreműködésével a külhoni magyar pedagógusok számára 2016 nyarára is biztosít lehetőséget magyarországi elismert továbbképzéseken való részvételre. Ezek közül pedig kétségtelenül a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely július 30.–augusztus 4. között tartott képzése kínálja a legélménydúsabb programot.
Nincs 77 diás véget nem érő prezentáció, nincs 22 lelkesedést magára erőltető szenvtelen tekintet! Csak játék van – őszinte és felszabadult –, olyan, ami kimozdít a komfortzónádból, hogy élményben legyen részed, tapasztalj és tanulj!
Az Élmény- és kalandpedagógiai tréning a tapasztalati tanulás és a tanórán kívüli tevékenység témakörében című képzést Bányai Sándor – élmény- és kalandpedagógiai tréner, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely alapítója, az élménypedagógia magyarországi meghonosítója vezeti. A tábor helyszíne Mórahalom, Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola.
A Kalandok és Álmok Szakmai Műhely Nagytábora abban is egyedülálló, hogy ez az egyetlen olyan továbbképzés, amelyen anyaországi és határon túli pedagógusok együtt vesznek részt, ezzel is új szakmai kapcsolatokat építve.
Ha kíváncsi vagy, hogy mit jelent a „no risk, no fun” szemlélet, ha provokál, hogy hogyan lehet cselekvő, aktív tanulási folyamatok facilitátorává válni, ha rá szeretnél látni a kihívás háromszögére, ha betekintést akarsz nyerni a tapasztalati tanulás körébe, és mindezt saját élmény alapú módszerekkel, akkor jelentkezz a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely XV. Nagytáborába! Hogyan lesz a játékból élmény, az élményből tapasztalat és a tapasztalatból tudás? Megtudhatod Te is élménypedagógiai képzésünkön!
Jelentkezz még ma, de legkésőbb június 10-ig, mindössze egy munkahelyi igazolás csatolásával és a honlapunkon található online jelentkezési lap kitöltésével! A nyertes pályázók június 30-ig választ kapnak a megadott elérhetőségeken, és mindössze 100 lej ellenében vehetnek részt életük legmeghatározóbb kalandjában.
Az élménypedagógia-láz garantáltan Téged is megfertőz majd, a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezz minket!
Készen állsz 5 nap kalandra, 120 óra játékra és 7200 másodperc élményre? Egy gombnyomásra van Tőled:http://www.kalandokesalmok.hu/figyelem-hataron-tuli-pedagogusok-felhivas-a-magyarorszagi-tovabbkepzeseken-valo-reszvetelre-2016/
Nyugati Jelen (Arad)

Virágkarnevál Fehértemplomban
Szerbia temesvári főkonzulátusa május 24-én sajtótájékoztatót szervezett a temesvári Lloyd vendéglőben, amelynek keretében délnyugati szomszédaink meghívták a temesváriakat Fehértemplomban évente megtartott Virágkarneválra, a régió legrégibb ilyen jellegű rendezvényére.
A Virágkarnevált idén a június 19–26. időszakban szervezik meg a román–szerb határ közelében található Fehértemplomban (Bela Crkva). Lazar Manojlovic temesvári konzul a sajtónak elmondta, hogy a Virágkarnevál hagyománya több mint 150 éves múltra tekint vissza Fehértemplomban és a velencei, a szentpétervári és más hagyományos európai karneválokkal együtt tartják számon. A bemutatkozó rendezvényre Fehértemplomból eljött a helyi Mazsorettek csapata is, akik az Opera téren tartottak bemutatót a járókelők nagy örömére. A Fehértemplomi Virágkarnevál csúcseseményére június 25-én, szombaton kerül sor, amikor nagy virágfelvonulás lesz, Európa egész területéről érkezett csapatok részvételével. Az alkalomra különvonatok indítását tervezik Temesvárról Fehértemplomba.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Több ezer magyar családhoz látogattak el az RMDSZ-jelöltek
Horváth Anna: a szavazatokon múlik a magyarság képviselete
A június 5-i helyhatósági választásokat megelőző kampány során az RMDSZ-es jelölteket és az önkénteseket a szavazópolgárok kilencven százaléka pozitívan, érdeklődéssel fogadta, tudtak az RMDSZ által az elmúlt négy évben elért eredményekről, továbbá tisztában voltak azzal is, hogy ezek megtartásához június 5-én el kell menni szavazni – derült ki Horváth Anna kolozsvári polgármesterjelölt, Csoma Botond és Kinizsi Zoltán tanácsos jelöltek tegnapi beszámolójából, amelyben a kampány első két hetének tapasztalatait ismertették. A kampány során már 3000 háztartásba látogattak el az önkéntesek, és 9000 telefonhívást bonyolítottak le. A jelöltek kijelentették: a többnyelvű helységnévtáblák ügyét eddig azért nem tudták megoldani, mivel a románság ezt mereven elutasította, de az RMDSZ továbbra is megpróbál ehhez román politikai partnert keresni, leginkább azonban arra lenne szükség, hogy a többség viszonyulása megváltozzon.
Szabadság (Kolozsvár)

Jeszenszky Géza: Trianon fáj, de túl lehet és kell élni
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság székhelyén az Értékek Akadémiája sorozat keretében hétfőn délután Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere tartott előadást Miért maradt el a megbékélés a Duna-medencében? A szomszédságpolitika dilemmái címmel. Ezzel tulajdonképpen legújabb, Kísérlet a trianoni trauma orvoslására. Magyarország szomszédsági politikája a rendszerváltozás éveiben című kötetét ismertette.
A szerző az 1990-ben a Magyar Demokrata Fórumon belül megfogalmazott vádaskodástól indult ki, mely szerint az Antall-kormány nem foglalkozott eléggé a külhoni magyarokkal. Valójában akkor sem merülhetett fel komolyan a határmódosítás gondolata, helyette más lehetőségek után kellett nézni: nemzetközi keretben rendezni a nemzeti kisebbségek jogait. Akkoriban úgy nézett ki, hogy a szomszédállamok jószántukból hajlandók erre. Azonban Jeszenszky Géza külügyminiszterként hamar megtapasztalta, hiába marasztalták el a Szovjetuniót és Romániát a kisebbségi jogtiprások miatt, a kollektív jogok megadásától már mindenki meghátrált. Hasonlóképpen az Egyesült Államok is, amely inkább autonómiapárti volt.
A nemzetközi pozitív példák magukért beszéltek: a kanadai kétnyelvűség, a svájci kantonális rendszer, Dél-Tirol esete stb. Ilyen körülmények között arra kellett vigyáznia a magyar kormánynak, hogy szomszédjai ne szövetkezzenek ellene. Kisebbségi kérdésben nem változtatott a Visegrádi Együttműködés megkötése, sem Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése, inkább az európai integrációban kellett keresni az utat. A NATO-hoz és az Európa Tanácshoz (ET) való csatlakozás előfeltétele a kétoldalú megállapodások megkötése volt. A magyar–román alapszerződésből, noha az Európa Tanács akkor még ajánlotta, kimaradt az autonómia terve (Meleşcanu akkori román külügyminiszter szerint „sikerrel kiherélték”). Pedig a kisebbségi kérdés nem magyar „találmány”, hanem megoldásra váró globális probléma. Időközben az ET saját elveit mellőzve „hígított” kisebbségi keretegyezményt produkált, azt hangoztatva, hogy a többségi nemzetek civilizált módon maguktól fogják orvosolni kisebbségeik sérelmeit. Az eredményt valamennyien ismerjük.
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)

Útravaló fiatal vállalkozóknak
Szatmárnémeti után szerdán Kolozsváron – a Sapientia EMTE Tordai úti épületében – szervezett szakmai előadást és konzultációt fiatal helyi vállalkozók és pályakezdők számára Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a Design Terminál.
Megnyitó beszédében Mile Lajos főkonzul gyarapodó, eleven városnak nevezte Kolozsvárt, amelyben kiemeltek a lehetőségek és a hajlam a vállalkozásra, ami a hagyományaink és kultúránk mellett igen hangsúlyos – gazdasági – elem helyben maradásunk érdekében. A fiatal vállalkozók erős versenybe szállhatnak be, hiszen Kolozsvár Románia második legdinamikusabban fejlődő városa – tette hozzá.
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)

Tempfli József – követendő példa az imádságban és a szolgálatban
Szomorú szívvel vettük tudomásul, hogy Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyés püspök életének 86., papságának 54., püspökségének 27. évében hosszú betegség után, május 25-én visszaadta nemes lelkét Teremtő Istenének.
1931. április 9-én született a Szatmár megyei Csanáloson. A nagyváradi Szent László Líceumban végezte tanulmányait, majd a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben tanult. 1962. május 31-én szentelte pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök Gyulafehérváron. 1982 júniusától szentjobbi apát. 1989 előtt sokat küzdött a kommunista hatalom által megsemmisítésre ítélt váradolaszi temető híres magyar halottai földi maradványainak és síremlékeinek megmentéséért.
1990. március 14-én Szent II. János Pál pápa kinevezte a nagyváradi egyházmegye 81. püspökévé. Székhelyén szentelte püspökké ugyanazon év április 26-án dr. Paskai László bíboros, Magyarország prímása, esztergomi érsek, társszentelők voltak Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspök (később a főegyházmegye első érseke) és dr. Gyulai Endre Szeged-csanádi megyés püspök. Jelmondata: „Petra Christus – A szikla Krisztus” volt.
Főpásztorként is fontos feladatának tartotta rendületlenül küzdeni többek között az egyháztól a kommunista időkben elrabolt és bitorolt egyházi javak visszaszerzéséért, valamint a felekezeti oktatásrendszer visszaállításáért.
Élmény volt vele beszélgetni, nagy irodalmi kultúrával rendelkezett, a magyarság kiváló íróinak, költőinek alkotásaiból gyakran szőtt be részleteket szentbeszédeibe is.
FODOR GYÖRGY piarista konfráter
Szabadság (Kolozsvár)

Kórképalkotás
Lehet némi igazság abban, hogy mostanában, a választási kampány idején kerül reflektorfénybe az egészségügyi rendszer megszámlálhatatlan rákfenéje, hiszen semmi sem húsba vágóbb az ember egészségi állapotánál.
A kérdéskörrel és annak nyúlványaival – a spekulációkkal, ferdítésekkel, öszszeesküvés-elméletekkel, vádaskodásokkal, bűnbakkereséssel – könynyedén lehet nemcsak riogatni, zsarolni, manipulálni, hanem ígérgetni, szavazatokat gyűjteni is. Józan paraszti ésszel is belátható azonban, hogy az, amitől mostanában a média visszhangzik, csak töredékét láttatja az egészségügy egészét át- meg átható korrupciónak, mindez a rendszer betegségének csupán pár szimptómáját villantja fel. A maffia és korrupció polipkarjaival mindent behálózó fertőtlenítőszer-ügy felszínre kerülése nyomán is kiderült: rengeteg a jéghegy.
Közülük csak az egyiknek a csúcsa, hogy mennyire kiszolgáltatott a rendszer a beszállítóknak, így ha az orvosok be is tartják az előírásokat, óriási veszélynek tehetik ki a beteget és önmagukat. Az is a bonyolult kórkép egyik tünete, hogy az Eurostat adatai szerint a jelenleg rendelkezésre álló technológiák és szaktudás felhasználásával megelőzhető lett volna 2013-ban a hazai kórházakban bekövetkezett halálesetek majdnem fele – e tekintetben Románia az utolsó helyre került a kontinens országait felsorakoztató listán.
A kórképbe tehát megannyi, a híradásokban megjelenő, tünetként értékelhető gond beletartozik, de a betegség „leírása" valószínűleg korántsem teljes. Nyilván a sikeres megoldáskeresés tekintetében a „kórtörténet" is lényeges lehet, annak számbavétele, hogy az elmúlt két és fél évtizedben mi minden betegítette meg a rendszert. A miniszterelnök szerint a kormány és a szaktárca feltérképezi a problémákat, felállítja a diagnózist, de mivel ez nyilván nem elég, (többek közt törvényhozási) megoldásokat is javasol, viszont a hivatásukat, büszkeségüket, pácienseiket komolyan vevő orvosoknak is hasonlóképpen kellene cselekedniük. „Ne várják a fentről jövő utasításokat, hanem legyen bátorságuk kimondani, hogy mi az, ami rosszul működik, hiszen minden becsületes ember közbenjárására szükség van a rendszer orvoslásához.
Ha a páciens (ez esetben az egészségügyi rendszer) nem akar meggyógyulni, az orvos (ez esetben a kormány) nem tudja meggyógyítani" – mondta Cioloş. Kérdés viszont, hogy az analógia helytálló-e? Vajon mi lehetne valójában a rendszer „ügyeletes orvosa"? És tényleg lenne bátorságuk a mélységesen korrupt rendszerben dolgozóknak nyíltan nevükön nevezni a gondokat? De ha igen, valóban célba érnének és hatékonyak lehetnének az effajta helyzetjelentések? Vagy továbbra is maradnak a jéghegyek, amelyeknek csúcsára sokszor csak kampányok idején esik reflektorfény?
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

Jogerősen elítélték a volt védelmi minisztert
Jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte kedden este a legfelsőbb bíróság Corneliu Dobriţoiu tábornokot, volt védelmi minisztert, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorát a magas rangú katonatisztek törvénytelenül lezajlott, áron aluli lakásvásárlása miatt indított perben.
Ezzel helyben hagyták a tavaly márciusban született alapfokú ítéletet. A volt minisztert hivatali visszaélésben és okirat-hamisításban való bűnrészesség miatt ítélték el, az ítélet végrehajtását azonban három év próbaidőre felfüggesztették.
Az ügyben számos további magas rangú egykori katonatisztet, illetve védelmi minisztériumi alkalmazottat is felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. Felmentették ugyanakkor Traian Pigui tartalékos dandártábornokot, aki a bűncselekmények elkövetése idején a védelmi minisztérium vagyonkezelő osztályának vezetője volt, és ugyancsak felmentő ítélet született Floarea Șerban, a jogi osztály korábbi vezetője esetében. A vád szerint az érintettek jogosulatlanul jutottak áron alul a védelmi minisztérium tulajdonában levő szolgálati lakáshoz. Az államnak okozott kár összértéke 962 ezer lej.
A DNA 2013-ban emelt vádat Dobriţoiu és társai ellen, a gyanú szerint ugyanis Traian Pigui, a védelmi tárca vagyonkezelő osztályának vezetője 1999 és 2005 között törvénytelenül tette lehetővé, hogy magas rangú katonatisztek áron alul juthassanak állami tulajdonban levő szolgálati lakáshoz. A hatályos jogszabály lehetővé tette ugyan, hogy a tisztek alacsony áron megvásárolják állami szolgálati lakásukat, ám csak azzal a feltétellel, ha érvényes bérleti szerződéssel rendelkeztek, illetve hogy ne rendelkezzenek saját lakással. A most elítélt érintettek ezt a törvényt játszották ki.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Agresszív kampány Biharban – Visszaélésekre panaszkodik az EMNP
Visszaélésekre panaszkodik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete a kampányidőszakban, Csomortányi István megyei elnök szerint „egyik súlyosabb, mint a másik”.
A néppárt megyei tanácsosi jelöltlistáját vezető Csomortányi szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, helyenként már erőszakosságba torkollt a riválisok agresszív kampánya, például Monospetriben önkéntesüket veréssel fenyegették. „Magyar nyelven szidalmazták, ezért feltételezhetően nem PSD-s vagy PNL-s aktivisták voltak” – tette hozzá. Kifejtette, az ügyben nem fordultak a rendőrséghez, mert épp a helyi rendőr „kísérte ki" önkéntesüket a falu szélére, arra kérve, hogy ne menjen vissza. „A rendőrség négy évvel ezelőtt sem tett sokat" – magyarázta a politikus.
Csomortányi arra már korábban is panaszkodott, hogy az RMDSZ-es önkormányzatok – a törvényt figyelmen kívül hagyva – kampányidőszakra időzítették a falunapokat és különböző civil rendezvényeken népszerűsítik jelöltjeiket. „Iskolákban és templomokban kampányolnak, miközben az EMNP a kultúrházakat sem használhatja, hogy fórumot szervezzen” – panaszolta. Nagyváradon korábban a Szacsvay István Általános Iskolában osztogattak az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Huszár Istvánt népszerűsítő magyar kártyákat, de Pásztor Gabriella igazgató szerint azok még a kampányidőszak előtt kerültek a gyerekekhez. Huszár a sajtónak azt nyilatkozta, nem volt tudomása arról, hogy a kampánykártyák diákokhoz kerültek.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Megvalósításokat, nem kifogásokat ígér Arros Orsolya
Az egy helyben toporgás helyett változásra van szükség Székelyudvarhelyen – hangsúlyozta Arros Orsolya, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök is részt vett.
Arros közölte, úgy állította össze választási programját, hogy a helyiek véleményét is kikérte. Elmondta, a konzultációk során kiderült, az emberek elvesztették a bizalmukat a városvezetőikben, ezért erős polgármesterre van szükség. „Ehhez egy jó csapat mellett konkrét megvalósításokra, nem kifogásokra van szükség" – magyarázta a jelölt.
Az Arros Orsolyát támogatásáról biztosító Kelemen Hunor szerint fontos lenne Udvarhelyet minden téren felzárkóztatni a többi nagyobb székelyföldi város mellé. „A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején mindenki irigykedve nézte Udvarhelyt, hogy a székely városok közül a csúcson van, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy pedig mögötte. Most azt gondolom, hogy az udvarhelyiek pont fordítva érzékelik" – fogalmazott Kelemen. A szövetség elnöke azzal is érvelt, hogy az elmúlt években még Balánbánya is több európai uniós forrást hívott le, mint Udvarhely.
Szerinte ahhoz, hogy változásokat tudjon elérni az RMDSZ, a tagjainak együtt kell működniük, és többségben kell lenniük a megyei és helyi önkormányzatokban is, illetve arra is szükség van, hogy a vezetők szintén az érdekképviseletből kerüljenek ki. „Ez az igazi tétje a jövő vasárnapi választásoknak Udvarhelyen: lesz-e olyan városvezetés és önkormányzat, amely együttműködésben, nem pedig konfliktuskeresésben, nem egymás jobb vagy rosszabb pillanataiban elmondott beszédeinek rögzítésében és kiszivárogtatásában, hanem az építkezésben, a fejlődésben érdekelt" – jelentette ki Kelemen.
Kifejtette: amikor pártja az újratervezésről beszélt, arra is gondoltak, hogy az egyes településeken maguk a lakók döntsék el, ki induljon polgármesterjelöltként. Ennek fényében sajnálatát fejezte ki, hogy Székelyudvarhelyen Bunta Levente meghátrált az előválasztási megmérettetés elől, és végül független jelöltként indul.
Fülöp-Székely Botond
Krónika (Kolozsvár)

Nyíló Akác Napok voltak Érmihályfalván
Vasárnap kora reggel kezdődött a nemzetközi főzőversenyen, aminek a strand udvara adott otthont. 24 csapat érkezett innen és a határon túlról, kb. 40 féle ételt készítettek el. A zsűrit Csányi Sándor „Gulyáskirály” és csapata alkotta. Az ételeken kívül a pálinkák is megméretettek, ezekért Fazekas István felelt.
A Máté Imre Könyvtárban délután V. Szilágyi István Érmihályfalva I. és II. világháborús hősei az és áldozatai című könyvének bemutatójára került sor. A főtéren a Good Dragon csapat karatebemutatója után a Nyíló Akác Szépe verseny kezdődött. A megmérettetésre hét hölgy jelentkezett, Tóth Tímea, Sütő Erika, Soimosan Brigitta Erika, Csűri Bianca, Nemes Réka Beáta, Pusztai Myrthis Jennifer, Kovács Alexa Nikoletta. A zsűrit Turuczkai Henrietta tavalyi szépségkirálynő, Boda Gergő VIDIFISZ-elnök, Horváth Sándor vállalkozó, Sütő Szabolcs néptáncos és Zöld Szabolcs reklámgrafikus alkotta. A lányok először utcai viseletben, majd sportos ruházatban, fürdőruhában, végül estélyiben vonultak színpadra.
A műsorvezetői teendőket a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tagja, Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs látta el. Mivel a verseny késve kezdődött, az eredményhirdetés előtt még Bódi Csaba is megtarthatta a koncertjét. A szépségverseny harmadik helyezettje – vagyis második udvarhölgy – Pusztai Myrthis Jennifer, a második helyezett – az első udvarhölgy – Kovács Alexa Nikoletta lett, a 2016-os Nyíló Akác Szépe pedig Tóth Tímea, aki a tavalyi szépségkirálynőtől, Turuczkai Henriettától vette át a koronát.
A muzsikatévés Bódi Csaba után a Romániában közkedvelt Whats Up, majd a magyarországi Deniz lépett fel. Az est fénypontja a Fenyő Miklós koncert volt. Fenyő Miklós is megmutatta, hogy elrepült néhány évtized és ő sem a legfiatalabbak közzé tartozik, de egy komoly és profi énekes és előadóművész. A tűzijáték után Nyakó József zárta az ünnepséget színpadra szólítva a szervezőket és megköszönve a munkájukat.
Varga Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Majális lesz, ezúttal a várban
Szerda délután a vár volt katonai adminisztrációs épületében (I) gyűltek össze az idei Minden Magyar Majálisa nevű kétnapos rendezvény szervezői, egy utolsó közös megbeszélés végett.
A majális főszervezője a Pro Rogériusz Kulturális és Közösségi Egyesület és Mátyási Gábor, illetve a szervezői csapat tagja még Pető Dalma, Kecskés Irén Mónika, Czvikker Katalin, Tóth Márta és Kócza Erika. Újdonságnak számít, hogy több év elteltével idén ismét kétnapos lesz a rendezvény, illetve először a vár belterületén történnek majd az események, kivéve a kosárlabda és grundfoci mérkőzéseket, melyek helyszíne a megszokott vársánc lesz, valamint a hortobágyi csíkosok bemutatóját, mely a nyugati főkapu (a híd felőli főbejárat) közelében zajlik majd. Egyebek mellett egy 400 kilogrammos ökröt sütnek meg nyárson, óriás palacsinta is készül, valamint egy 500 literes bográcsgulyás, érdemes lesz tehát kilátogatni a helyszínre ezen a hétvégén.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

„Az életem itt volt a műteremben”
– interjú Kosztándi Jenő festőművésszel –
Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi festőművészt nemrég az erdélyi magyar képzőművészetet gazdagító alkotóművészete elismeréseként tüntették ki Magyar Arany Érdemkereszttel. A ma 86. évét betöltő alkotóval műtermében beszélgettünk életpályája főbb állomásairól.
– Mi volt az első kép témája, ha még emlékszik?
– A művészi pályámnak van egy nagyon érdekes kezdete. Apám kapott egy nagyon jó állást, ezért Brassóba költöztünk, ahol egy óriási bérházban laktunk, többek között egy Papana nevű pilótával, valamint Kerekes bácsival, a vonatállomás főkönyvelőjével. A lakás az állomás közelében volt, és a kerítés végében levő kapun ki lehetett jutni a repülőtérre. Óvodásként ez óriási hatással volt rám, két deszkát összeütöttem, és így burrogtattam. Papana ezt meglátta, a repülőhöz vezetett, és hagyta, hogy megsimogassam a gépet. Két hét múlva beültetett a sportrepülőbe, később két méterre fel is emelkedtünk, majd ezt többször megismételtük. Délelőttönként pedig Kerekes bácsi felültetett a gőzösre, és tolattunk. Ezek hatására repülőket és vonatokat kezdtem rajzolni. Innen már nem volt visszaút, eldőlt, rajzolni fogok.
– Kitől tanult gyermekéveiben?
– Brassóban órák hosszat néztem Tuzson György nagybátyámat, amint pasztellel festett. Később Hosszúfaluba, majd Lemhénybe költöztünk, ahol egy évet magántanuló voltam, majd bejöttem a gimnáziumba. Hetedikes lehettem, amikor rajzkörre jelentkeztem, de a tanár elutasított, mert „csak a felső tízezer gyerekeivel foglalkozott”, nekem pedig tisztviselő volt az apám. Így a gimnáziumi években magamtól rajzoltam le mindent, ami kézügybe került, mozsarakat, tojást, vöröshagymát.
– Hogyan emlékszik az egyetemi évekre?
– Sepsiszentgyörgyön érettségiztem, majd szeptemberben felmentünk Kolozsvárra felvételizni, ahol 9,30-cal felvettek festészet szakra. Miklóssy Gábor volt a professzorom, akinek gyerekkorában mindkét lába lebénult, és fantasztikusan kegyetlen volt. Egy bizottság kiválasztotta a munkámat a varsói világkiállításra, másnap bejött a professzor, és lefestette feketére azt a képet, amelyen egész évben dolgoztam. Epeömlést kaptam, összeestem, a klinikán benyugtatóztak, majd hazaengedtek. Végezni akartam magammal, de közben hazaértek az osztálytársaim, és berángattak a műterembe. Kedd volt, este 10 órára értünk be és péntek fél tizenegyig folyamatosan dolgoztam, újrafestettem a képet. De Miklóssy szeretett, és a talpa nyomát is áldanám, hiszen, amikor az államvizsgán szemtelenkedés miatt marxizmusból elbuktam, Bukarestig ment, hogy megkapjam az átmenőt. Nem járt sikerrel, de elhozta számomra a Romániai Képzőművészek Szövetségének első sorszámú tagsági könyvét. Aztán következő évben sikerrel vettem a marxizmus-vizsgát is.
– Mi történt a diplomázás után?
– Hazajöttünk a minisztériumtól kapott papírral, amelyben kötelezték a helyi tanácsot, hogy biztosítsanak számunkra műtermet és lakást. Lakásra nem volt szükség, hiszen szüleimnél laktunk, végül Báró Szentkereszty Stefánia tönkrement kriptáját kaptam meg, amelyet a lengyel világkiállításra kivitt kép díjából újíttattam fel, és tizenegy évig ott dolgoztam.
– Mikor, hogyan kezdett el tanítani?
– Olasz Ferenc fizikatanár megkért, hogy az általa betanított színdarabhoz készítsek díszletet. Elkészítettem, a pártbizottságból valakinek megtetszett, és elrendelték, hogy másnaptól a líceumban a román osztályokban rajzot kell tanítanom. Mondtam, festészetet végeztem, nem rajztanárit, erre azt válaszolták, menjek nyugodtan, hiszen akinek 6 év egyeteme van, az taníthat (a rajztanári egyetem 5 éves volt). Később ennek meglett a hátulütője, amiatt, hogy nem volt rajztanári diplomám, az utolsó 11 évben jóval kisebb fizetést kaptam, mint tanárkollégáim. 39 évig tanítottam, és 19, képzőművészeti egyetemet végzett növendékem van, közülük kiemelném Szabó Tündét, Vargha Mihályt, Uszkai Erzsébetet, Jakabos Imolát és Szőcs Ágnest.
– Kérem, meséljen a rajzosztály kezdeteiről.
– Bár feleségem rajztanárit végzett, pályáját orosztanárként kezdte. Az oroszórák mellett rajzkört indított, csakúgy, mint én. Ez ment 5-6 évig, amikor lementem a tanfelügyelőségre, és azt mondtam, két héten belül beindíthatjuk a rajziskolát. Beleegyeztek, azonban bútorokra, festőállványokra volt szükség. Minden szülő adott 80 lejt, a mesterek időben legyártották a szükséges bútordarabokat, a maradék pénzre egy lemezjátszót vettünk, és amíg a diákok rajzoltak, Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiája szólt. Számomra öröm volt ott lenni.
– Hogy tekint vissza eddigi pályájára?
– Az egyetemi évek után hamar felfigyeltek rám Bukarestben, és felvettek a Romániai Képzőművészek Szövetségének országos vezetőségi tanácsába, amelynek 11 évig voltam tagja. A diplomázás után sokat olvastam, tanulmányoztam, kísérleteztem, fejlesztettem magamat, hiszen Mattis Teutsch János festőművész mondta, „Jenő, szeretem, amit csinálsz, de nem lefesteni, hanem megfesteni kell a képet. Nyújtsd ki a kezed, s a világ belejön.” Az egyetemen az impresszionizmust, a zamatos, jó festészetet tanultuk meg, ami azonban nem elég. A dolgok mélységét, a mondanivaló tisztaságát, annak képbe való ültetését, mind meg kellett tanulnom. Az életem itt volt a műteremben, és itt is lesz, mindaddig, amíg be tudok járni.
Daczó H. Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)