"Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 22-én ülésezett Kolozsvárott, a tanügyi válsághelyzetről, a polgári engedetlenségi mozgalomról tárgyaltak, továbbá a helyhatósági választások előkészítéséről és a belső választások tervezetéről. Az ülésen részt vett Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Dezső Gábor, a Bolyai Társaság alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

"Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy "mérsékelten tüntessen" és mondjon le a polgári engedetlenség alkalmazásáról. /Új Magyarország, aug. 26./"

"Valószínű, hogy Magyarország és szomszédai nem egyszerre kerülnek be az Európai Unióba, jelentette ki a vele készült interjúban Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, ez "a fáziskésés komoly nehézségek elé állítja a kisebbségben élő magyarságot." A nemzetközi életben nem a kisebbségi ügyek a meghatározóak, hanem a nagyhatalmi és világpolitikai szempontok. - Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa az egységesülés irányát jelezte. - "A hazai gazdasági helyzet romlása az együttérzés csökkenését is okozta a kisebbségbe kényszerült magyarság iránt. A magyar társadalomban változatlanul nem kezdődött meg az egészséges nemzeti identitás kialakítása, s ez nem csak a határon túl élő magyarsággal ápolt viszonyt rontja." "A modernizáció, a demokrácia, a korszerű nemzeteszme elválaszthatatlanul összetartozik..." /Magyar Hírlap, aug. 26./"

"Kántor Lajos kritizálta Szőcs Gézának a Sokszemközt (Stockholm) című írását, amelyben Hajdu Győzőt védelmébe vette. Hajdu Győző a marosvásárhelyi Igaz Szó főszerkesztőjeként kiszolgálta a Ceausescu-rendszert, jelenleg pedig évek óta a szélsőséges magyarellenes román lapokba ír, emellett az Együtt-Impreuna főszerkesztője. Szőcs Géza megkérdezte: "Vajon miért kellett szegény H. Gy-nek elvinnie a romániai magyar balhét? Vajon miért ő lett a bűnbak? Vajon miért az ő sorsa lett a sarokba szoríttatás, ahonnan már csak egy reménytelen helyzetbe menekülve vélt kiutat találni? Rosszabb volt-e másoknál, esetleg mai RMDSZ-csúcspolitikusoknál?" Kántor ezután megjegyezte: "most már - sajnos - nem szólhatok úgy H. Gy-ről, hogy hallgassak Szőcs Géza mai értékeléséről. Évtizedes információk keverednek maiakkal." /Magyar Nemzet, aug. 26./ "

"A kormány tájékoztatási főosztálya az új tanügyi törvényt, illetve egy azt magyarázó kommentárt tartalmazó angol nyelvű kiadványt adott közre. A The New Education Law in Romania - on of the most democratic in Europe /Az új romániai oktatási törvény - Európa egyik legdemokratikusabb törvénye/ című kiadvány azt állítja, hogy csak az RMDSZ tiltakozott az új tanügyi törvény ellen, és "a többi nemzeti kisebbség vezetői megfelelőnek tekintik azt". Valójában a képviselőházi vitában az örmény és a német kisebbség képviselői is tiltakoztak a törvény ellen, a Német Demokrata Fórum a sajtóban tette közzé tiltakozását, hasonlóan írásban tiltakozott a Szlovákok és Csehek Demokratikus Egyesülete, sőt a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségi Tanács a parlamenthez intézett felhívásában kifogásolta a törvény egyes részeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27., Magyarország, szept. 15./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsa aug. 25-én Marosvásárhelyen megvitatta a tanügyi válságbizottság jelentését, megbízta az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy kérje az oktatással kapcsolatos lakossági törvénykezdeményezés mielőbbi napirendre tűzését, javasolta, hogy a szept. 2-ra tervezett székelyudvarhelyi tiltakozást kiáltványban fogalmazzák meg, továbbá azt, hogy az új oktatási törvény elleni tiltakozásul az iskolakezdéskor a diákok viseljenek fehér karszalagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Operatív Tanács ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szept. 2-i, Székelyudvarhelyen tartandó tiltakozó nagygyűlésre várják a különböző RMDSZ és civil társadalmi szervezetek képviselőit. Szept. 7-re a magyar egyházak kezdeményeztek egy iskolavasárnapot. Mindezzel a cél a tömegakarat felmutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság az RMDSZ, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészeti életének több mint 2000 személyisége aláírásával támogatott levelet intézett a Román Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, Roland Silvához, az ICOMOS elnökéhez és Jean Louis Luxenhez, az ICOMOS főtitkárához, amelyben kéri a kolozsvári Fő tér együttesének /az épületek, a Szent Mihály templom és a Mátyás szobor/ világörökséggé nyilvánítását. Meghívták a szaktestület vezetőit, látogassanak el Kolozsvárra, a helyszínre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 605. sz./

"Mindazokat a magyarokat, akik Kolozsváron tüntetni merészelnek az elkövetkező napokban a román tanügyi törvény ellen, rabszállító kocsikkal visszük a szamosújvári börtönbe - jelentette ki Funar, Kolozsvár polgármestere /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./ a bukaresti Medifax hírügynökségnek. /Magyar Hírlap, aug. 28./ Funar meghívta a Bukarestben tartózkodó Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, vegyen részt Kolozsváron a bécsi döntésre emlékező rendezvényen, hogy meggyőződhessen arról milyen bűnöket követtek el a magyarok 55 évvel ezelőtt./Távirati stílusban rovat, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Funar az "RMDSZ prókátorának" nevezte Stoelt. /Magyar Hírlap, aug. 28./"

Kiss Kálmán, a Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke szerint az RMDSZ mindent megtett, hogy más vélemény, más alternatíva ne létezzen. A párt a magyar államfőhöz jan. 24-én eljuttatott és belföldön márc. 11-én közölt nyilatkozatában kifejtette álláspontját. A párt azt kérte, hogy magyar kormány a forintmilliárdokat ne öntse lyukas zsákba, hanem biztos, profithozó tevékenységeket támogassanak és a kedvezményezett vállalatok nyereségük bizonyos százalékát helyezzék el a magyar egyetem létesítésére nyitott bankszámlára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke aug. 29-én találkozott a Szórványtanács régiófelelőseivel. A jelenlevők egyhangúlag Vetési Lászlót választották meg a Szórványbizottság társelnökévé. Közös álláspontot alakítottak ki arról, hogy a legsürgősebb teendők a társadalmi és művelődési központként szolgáló magyar házak létrehozása alapítványi segítséggel és a helyi erőforrások mozgósításával, iskolabuszok hálózatának fejlesztése, kollégiumok létrehozása szórványközpontokban, szakképzetlen tanárok képzésének ösztönzése, a vételi lehetőségeinek fejlesztése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./

Aug. 24-e és 28-a között a Kolozs megyei tanfelügyelőség vizsgálatot folytatott a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, érdeklődtek, készült-e lista a székelyudvarhelyi polgári fórumra utazó tanárokról. A tanfelügyelőség aug. 30-án írásban elmarasztalta az iskola egyik igazgatóját és titkárnőjét, Szőcs Juditot pedig fegyelmi áthelyezéssel büntette. Az intézkedés előzménye az Adevarul de Cluj napilapban megjelent cikk, amelynek szerzője szerint az RMDSZ politikai akciókat szervez az iskolákban. Mindez része a megfélemlítő akciósorozatnak, melynek célpontjai a tanügyi törvény ellen tiltakozó pedagógusok és szülők megfélemlítése, állapította meg közleményében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 31., 608. sz./

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án Bukarestbe látogatott, első útja az RMDSZ székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, elsősorban az oktatási törvényről. Markó Béla elmondta, hogy a törvényt szakaszról szakaszra áttekintették. Aug. 29-én Stoel Vacaroiu miniszterelnök, Adrian Nastase képviselőházi elnök, Viorel Hrebenciuc, a kisebbségi tanács elnöke, majd Melescanu külügyminiszter vendége volt. A Hrebenciuckal folytatott tárgyalása után az EBESZ főbiztosa kijelentette, hogy az oktatási törvény "teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek". Aug. 30-án Stoelt fogadja Iliescu elnök, aug. 31-én pedig a főbiztos újra tárgyal az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Adrian Nastase képviselőházi elnök elmondta Max van der Stoel kisebbségi főbiztosnak, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSZ olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a magyar kisebbség etnikai alapú autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ "

A Besztercei Híradó közölte az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén júl. 1-jén elfogadott felhívásának /Anyanyelvű oktatásunkért, kultúránkért/ teljes szövegét. /Besztercei Híradó (Beszterce), aug./

"Budapest érdeklődéssel fogadta és üdvözli Iliescu elnök megbékélésre irányuló szándékát. Magyarország ezt már 1989 óta javasolja, közölte Szentiványi Gábor külügyi szóvivő Budapesten, aug. 31-én. A javaslat részleteit nem ismerik, mondta. A megbékélés nem nélkülözheti a két ország viszonyában fellelhető problémák - beleértve a nemzeti kisebbségek helyzetének - rendezését. A "mi számunkra is alkotmányból fakadó kötelezettség a határon túli magyarság sorsával való törődés." - tette hozzá a magyar külügyi szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozott: akkor hangzottak el az Iliescu-javaslatok, amikor a romániai magyarságnak súlyos gondot okoznak az oktatási törvény jogfosztó kisebbségi rendelkezései. A megbékéléshez szükséges, hogy az RMDSZ-t meghallgassák. /Magyar Hírlap, szept. 1./"

Benkő Levente /Sepsiszentgyörgy/ összefoglalta az oktatási törvénnyel kapcsolatos eseményeket és a magyar oktatásügy nehéz helyzetét. A parlament jún. 28-án elfogadta a 84/1995-ös oktatási törvényt, másnap 53 RMDSZ és ellenzéki képviselő az elfogadott törvény alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet, és óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak. Júl. 18-án döntött az Alkotmánybíróság: a törvény alkotmányos. Iliescu államelnök júl. 24-én írt alá a törvényt, szentesítve az aug. 31-én életbe lépő jogszabályt. Az RMDSZ válságstábot alakított ki, amely a polgári engedetlenség lehetséges formáit dolgozza ki. Az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4 %-a magyar nemzetiségű, azonban csak 4,9 % tanulhatott magyar nyelvű iskolában. A szórványvidéken a magyar gyermekek fele kényszerül román osztályokba. A középiskolások 5,64 %-a magyar, de csak 4,2 % tanulhat anyanyelven. Jelenleg a tantárgyak 50-71 %-át tanítják románul a névlegesen magyarnak mondott szakiskolákban. Az egyetemi oktatásban egyre csökkent a magyar hallgatók száma. A hetvenes években még a magyar hallgatók aránya 5,4-5,8 %-os volt, 1991/92-ben már csak 4,5 %, az 1993/94-es tanévben alig 3,7 %. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen szintén egyre csökken a magyar hallgatók létszáma. Az RMDSZ elnöksége júl. 20-án nyilvánosságra hozta kifogásait az új oktatási törvénnyel kapcsolatban. /Magyarország, szept. 1./

"Szept. 1-jén nyílt meg Bukarestben a hágai központú Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány és a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében "A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe" címmel rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár nyitotta meg a tanácskozást, majd Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa üdvözölte a résztvevőket. Felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, rámutatva a román törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint az elekronikus és írott sajtóban időnként megjelenő példátlanul durva magyarellenes kampányra, amely nem csitult a konferencia alatt sem /például Ioan Solcanu kormánypárti alelnöknek az RMDSZ betiltásával fenyegető kijelentése vagy a bécsi döntés 55. évfordulója kapcsán a magyarságot kollektív bűnösként elítélő rágalmak/. A kisebbségekre nézve megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői számoltak be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 609. sz./"

"Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./ "

Aug. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában tett látogatással zárult Max van der Stoelnek, az EBESZ főbiztosának romániai tájékozódó látogatása, amelyen a főbiztos azt próbálta tisztázni, milyen enyhítő intézkedésekkel lehetne elfogadhatóvá tenni a magyarság számára az oktatási törvényt. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták a főbiztost, hogy e törvényen javítani nem lehet, továbbá a változtatásról szóló kormányígéreteknek azért nem lehet hinni, mert nincs biztosíték az ígéretek betartására. Max van der Stoel a programon kívül találkozott még Iliescu elnökkel, ahol nem került szóba a magyar kisebbség helyzete, hanem a román államelnöknek a román-magyar megbékélésre vonatkozó javaslata volt a megbeszélés tárgya. Iliescu hangsúlyozta, hogy ez nem propagandisztikus jellegű, hanem a román politikai élet szükségszerűségéből következik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./

Szept. 3-án Koltón, a hagyományos Petőfi-ünnepségen jelen volt Für Lajos, az MDF elnöke, Varga László /KDNP/ és Németh Zsolt /Fidesz/, valamint az RMDSZ helyi vezetői. A többezer résztvevő a tanügyi törvény elleni nyilatkozatot fogadott el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./

Aug. 28-a és szept. 1-je között az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága megalakította a Kisebbségi Munkacsoportot, melynek genfi alakuló ülésén az RMDSZ képviseletében jelen volt Bíró Anna-Mária. Ez az első olyan fórum, amelyen a kisebbségi szervezetek az őket érintő kérdések megtárgyalásában közvetlenül részt vehetnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 610. sz./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója az őszi ülésszakra Tokay Györgyöt választotta a frakció elnökének, az alelnökök: Antal István és Márton Árpád, a képviselőház állandó bizottságának titkárául Borbély Lászlót választották, a képviselőház a jelölést elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 610. sz./

Húsztonnás kamion hozta Németországból az adományt: egy teljes rádióstúdió-berendezést. A Transmedia Alapítvány igazgatója, Burus Endre és a csíki RMDSZ elnöke, Borbély Ernő elmondták, hogy személyes kapcsolatuknak köszönhető az adományozás. Egy német adó digitális technikára tért át, a régi berendezést átadta. Kétnyelvű, 24 órás adást terveznek Csíkszeredában, januárban szeretnének indulni, a BBC magyar és román világhíradóját műholdon keresztül megkapják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ nemzeti keresztény platformja kidolgozta a székelyföldi autonómia első tervezetét. A tervezet a dél-tiroli modellt követi. /Magyar Hírlap, szept. 5./

Legutóbbi találkozóink során azt tapasztaltam, nyilatkozta Markó Béla, hogy Max van der Stoel megérti az RMDSZ álláspontját. Konkrét javaslatok szerepelnek Stoel nyilatkozatában: ki kellene bővíteni a magyar nyelvű oktatás körét az úgynevezett szociális-gazdasági szakokra. A másik, hogy lehetővé kell tenni a szakoktatást magyar nyelven. /Új Magyarország, szept. 5./

"Az RMDSZ politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi magyar kapcsolatokban illetékes vezetőjével aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol találkozott a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ képviselőivel, fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök, továbbá az MDF elnöke és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Csoóri Sándor is. A találkozókon kérték a magyar tárgyalófeleket, "ne támogassák egyoldalúan az RMDSZ politikai akcióit, mert azok csak az RMDSZ "néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek". Kiss Kálmán azt kérte, hogy a romániai magyarságnak szánt segélyek ne az RMDSZ "szűrőjén" menjenek keresztül, mert e támogatások könnyen eltéríthetők az eredeti céltól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Iliescu elnök szept. 5-én a bukaresti rádióban kijelentette, hogy Románia és Magyarország között nincsenek konfliktusos állapotok, reményét fejezte ki, hogy a mindkét oldalon követett "felelős politika" révén meghaladhatók "azok a feszültségi állapotok, amelyeket bizonyos politikai erők és a valóságnak meg nem felelő kijelentéseket hangoztató egyes RMDSZ-vezetők gerjesztenek mesterségesen." Iliescu elmondta, hogy a román-magyar megbékélésről tett javaslatára voltak pozitív reagálások Magyarországon, például Horn Gyula miniszterelnök parlamenti felszólalása. /Népszabadság, szept. 6./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 5-i ülésén határozatot fogadott el: az RMDSZ felvállalja a privatizációval kapcsolatos információ-gyűjtést és a magyarság tájékoztatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6., 612. sz./

Szept. 5-én Szabó Károly szenátor a szenátusi ülésen a Szatmár megyei Ákos községben a cigányok elleni aug. 25-i rendőri erőszakot, törvénysértést tette szóvá, tiltakozva az etnikai csoportok elleni pogromjellegű rajtaütés ellen, az eset kivizsgálását követelve. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6., 612. sz./

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án érkezett Romániába, aug. 31-ig több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a román sajtó és tévé olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, a "román sajtó ezt a nyilatkozatot is megcsonkítva, torzítva ismertette." Max van dr Stoel elmondta: biztosították arról, hogy a tanügyi törvény sérelmezett cikkelyeit kormányrendeletekkel fogják szabályozni. Ez az ígéret azonban nem nyugtatta meg az RMDSZ-t. A főbiztos elmondta, hogy jelentésében ajánlani fogja: a jövőben a kisebbségek véleményét kérdezzék meg az őket érintő törvényekről. A kisebbségek oktatási igényei időről-időre változnak, olvasható a főbiztos nyilatkozatában, ezért "fontos lenne az új törvény alkalmazásának hatását bizonyos időszakonként felülvizsgálni." Ugyancsak szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem tankönyveinek megírásába vonjanak be kisebbségi történészeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./"