Júl. 16-án a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Tusnádfürdőn tanácskozott a korszerű hírcsere-hálózat kialakításáról. Szakértői bizottságot hoznak létre a hírcsere-hálózat kidolgozására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./

Júl. 16-án Szovátán megnyílt a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Társaságának /RMNKT/ honismereti népfőiskolája. A rendezvényen magyarországi, kárpátaljai, szlovákiai magyar szakemberek is résztvettek. A tábort dr. Ábrám Zoltán, az RMNKT alelnöke nyitotta meg. A megjelentek között volt Egyed Ákos, az RMNKT elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 17-én levelet intézett Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben kifejtette, hogy a vízumkényszer bevezetése súlyosan érintené a Magyarországot anyaországnak tekintő erdélyi magyarságot. A szigorúbb ellenőrzés hatékonyabb megoldást jelentene. "...arra kérjük a magyar kormányt, hogy próbáljanak valamilyen más megoldást találni a negatív jelenség visszaszorítására, olyan megoldást, ami az utazást, a határátlépést semmiképpen sem korlátozná." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 575. sz./ "

Nagy Benedek semminemű mandátumot nem kaphat a csíki szervezettől, függetlenül attól, hogy mit határozott az RMDSZ kongresszusa, hangsúlyozta Papp Előd a Csíki Körzeti RMDSZ alelnöke és ügyvivője, aki Budapesten politológiát végett, majd hazatért. A MISZSZ-t mindig is éles radikalizmus jellemezte, amely elutasította a megalkuvást. A Szabadelvű Kör kettévált, egyik csoport a doktrínérebb liberalizmust vallja, a másik kiegészült a MISZSZ-ből érkezőkkel, ezek létrehozták a Reform Tömörülést, ez az RMDSZ nemzeti liberális platformja. Feltétlenül szükséges, hogy az autonóm gondolkodástól eljussunk az autonóm cselekvésig, fejtette ki Papp Előd. Székelyföldön megvalósítható a területi autonómia. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 28.-júl. 17./

A romániai politikai. diplomáciai és kulturális élet számos ismert személyisége jelent meg Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet búcsúfogadásán. Rudas Ernő 1990 óta töltötte be ezt a tisztséget. A fogadáson megjelentek között volt Melescanu külügyminiszter, Manea Dragulin főügyész, Traian Chebeleu elnöki szóvivő, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Az Alkotmánybíróság egyhangúan elutasította az RMDSZ fellebbezését a tanügyi törvénytervezet miatt. Az alkotmánybírósági határozat hangsúlyozza, hogy a tervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. /Magyar Hírlap, júl. 19./

Júl. 18-án tartotta soros ülését Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a főosztályok beszámoltak a helyhatósági választásokkal kapcsolatos tennivalókról. Elhatározták, hogy a következtetéseket ismertetik a területi elnökökkel júl. 23-án sorra kerülő találkozón. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./

Borbély László képviselő az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ meghívására az Egyesült Államokba látogatott, ahol találkozott Daniel Frieddel, Clinton elnök kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadójával, az EBESZ amerikai delegációjának tagjaival, Frank Collinsszal, az amerikai külügyminisztérium Romániáért felelős szakértőjével, Tom Lantos képviselővel, továbbá a washingtoni román és magyar nagykövetség munkatársaival. A tárgyalások középpontjában a nemrég megszavazott tanügyi törvénytervezet volt. Amerikai részről konkrét ígéretek hangzottak el, hogy az illetékesek felhívják a romániai hatóságok figyelmét, próbáljanak változtatni a törvény diszkriminatív jellegén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./

Júl. 18-án Kolozsváron összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa az oktatási törvény által előidézett helyzet megvitatására. Közleményt adtak ki, megállapítva, hogy nem érkezett pozitív válasz az RMDSZ tiltakozó állásfoglalásaira. Az Operatív Tanács elhatározta a nemzetközi fórumok tájékoztatását, támogatja az egyházi vezetők elhatározását, hogy az Európa Tanácsot személyesen fogják tájékoztatni a törvényről, az RMDSZ részt vesz a júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen. Az RMDSZ Székelyudvarhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez, egyéb tiltakozó gyűléseket pedig országszerte. A román közvéleményt is tájékoztatni kell a magyar oktatásügy helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Júl. 20-án Kovács László külügyminiszter az RMDSZ bukaresti székházában találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, dr. Bárányi Ferenccel, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökével, Borbély László és Vida Gyula képviselőkkel. Kovács László tájékoztatta az RMDSZ vezetőit tárgyalásainak eddigi tapasztalatairól, arról, hogy a kisebbségi kérdésnek az alapszerződésben való szerepeltetése kérdésében a két fél álláspontjában továbbra is elvi különbségek vannak. A román fél ellenezte a kisebbségi kérdést érintő dokumentumok szerepeltetését a szerződésben, míg a magyar fél ezt fontosnak tekinti. Markó Béla elmondta, hogy tovább erősödik a nacionalista nyomás, legutóbb a vezető kormánypárt az RMDSZ-t az európai biztonságot veszélyeztető szervezetként bélyegezte meg. Markó Béla kifejtette, hogy a nem feketekereskedelem visszaszorításának nem a vízumkényszer lenne a megfelelő eszköze, továbbá hangsúlyozta, hogy a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentése súlyosan érintené a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 578. sz./

"A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja júl. 20-i közleményében az európai béke veszélyeztetésével vádolta az RMDSZ-t annak a közleménynek kapcsán, amelyet az RMDSZ adott ki az oktatási törvényről. Az Oliviu Gherman elnök által aláírt szöveg szerint az RMDSZ "ismét kihívást intéz az ország törvényhozása ellen". Ez "az alapszerződés megkötésének aláaknázására irányuló, előre megfontolt akció". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

Kovács László külügyminiszter júl. 20-án befejezte Melescanu külügyminiszterrel való bukaresti tárgyalását, azonban nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. Kovács Lászlót fogadta Iliescu államelnök, akinek a külügyminiszter elmondta: a magyar fél új szövegjavaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy megoldást nyerjenek a vitatott kérdések. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Iliescu elnök szóvivője ismertetést tett közzé a megbeszélésről. Iliescu kifejezésre juttatta a román közvélemény megütközését, látva a magyar fél makacs ragaszkodását az ET 1201-es ajánlásához. Szerinte Magyarország asszimilációs politikát folytat, melynek következtében az országban élő román lakosság az 1920. évi 250 ezerről 10 ezerre csökkent. Kovács László hangot adott oktatási törvény miatti aggodalmaknak. Kovács László találkozott Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével is, aki ártalmasnak nevezte az 1201-es ajánlást, Adrian Nastasevel, majd Vacaroiu miniszterelnökkel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is, aki vázolta a román belpolitikai életet, szólt a vízumkényszer bevezetésének káros következményeiről és kérte, ne csökkentsék a Kossuth Rádió adósugarát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22-23./

"A Román Demokratikus Konvenció Emil Constantinescu elnök aláírásával kiadott közleményében vádolta az RMDSZ-t: azt a benyomást akarja kialakítani a nemzetközi közvéleményben, mintha Románia polgárháború küszöbén állna. Az oktatási törvényt felhasználva "a román és magyar szélsőségesek" mesterségesen szítják az etnikai feszültségeket. /Magyar Hírlap, júl. 24./ "

A kormány és a parlament az Európai Parlamentnek írt levelekkel próbálta bizonyítani, hogy az RMDSZ félrevezette a nemzetközi közvéleményt a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla az Európai Parlament elnökéhez, Klaus Hansnak írt levelében megmagyarázta, hogy az RMDSZ-nek igaza van, a törvény korlátozza az anyanyelvű oktatást. Megemlítette az RMDSZ alkotmányos kezdeményezését, amelyet 492 ezer román állampolgár támogatott aláírásával, a kormány és a törvényhozás nem vette figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26., Magyar Hírlap, júl. 25./

"Iliescu elnök júl. 24-én aláírta az RMDSZ és az Európa Parlament által vitatott oktatási törvényt, ezt követően rögtönzött sajtóértekezleten jelentette be: "hosszas tanulmányozás után úgy ítélte meg, hogy fenntartás nélkül aláírhatja" az oktatási törvényt, mivel az mélységesen demokratikus. Természetesnek mondta, hogy a magyar diákok románul tanulják az ország földrajzát és történelmét. Az anyanyelvű szakoktatást tiltó cikkely kapcsán kifejtette, hogy ez lehetővé teszi a magyar fiataloknak a szabad mozgást az országban, hogy "ne szigetelődjenek el a magyar enklávékban". A román államfő élesen bírálta Magyarországot, amely a nemzeti kisebbségek asszimilációs politikáját folytatja. Horn Gyula megnyilatkozásairól kifejtette, hogy a magyar állam vezetői nem szólhatnak bele a román törvényhozásba. Az RMDSZ tiltakozásáról, az esetleges polgári engedetlenségi mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy a közrendet mindenkinek meg kell tartania. Iliescu közölte, hogy az általa korszerűnek nevezett törvényt már ősszel alkalmazni fogják. Az RMDSZ továbbra sem tudja elfogadni ezt a törvényt, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke.. A tiltakozás különböző formáit fogják használni. A legnagyobb megmozdulásokra szeptemberben kerül sor. Ugyanakkor az RMDSZ arra is törekszik, hogy valamilyen módon ellensúlyozza e törvény diszkriminatív hatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26., Új Magyarország, júl. 25./ Takács Csaba kifejtette a Magyar Hírlapnak, hogy ez a döntés a választási kampánnyal kapcsolatos. Az RMDSZ-nek ki kell dolgozni a magyar nyelvű oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSZ félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezete a parlament elé kerüljön. /Magyar Hírlap, júl. 25./ "

Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./

Liviu Maior oktatási miniszter szerint Európában kevés ország rendelkezik olyan oktatási törvénnyel, mint Románia. Elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ félmillió aláírással támogatott oktatási törvénytervezetét, amely megtűrt néppé fokozná le a románságot. /Magyar Hírlap, júl. 26./

Júl. 23-án Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával. A területi elnökök tolmácsolták az oktatási törvény miatt a magyar közösség fokozódó felháborodását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 26., 582.sz./

"Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök júl. 27-én Bukarestben tárgyalt Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével, Vacaroiu miniszterelnökkel, majd fogadta Iliescu elnök. Oliviu Gherman kifejtette: "nem fogjuk eltűrni az RMDSZ politikusai által idézett semmiféle történelmi vonatkozás visszaállítását". A szlovák parlament mindeddig azért nem ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Romániának a hasonló dokumentum tárgyalásánál, szögezte le Meciar. A magyar kisebbségről volt szó a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Juraj Schenk megbeszélésén. A megbeszélés után a szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a két országnak hasonló problémái vannak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát. Melescanu elmondta: feltérképezték azokat a területeket, ahol együtt léphetnének fel. Vacaroiu és Meciar közös sajtóértekezletén Meciar kifejtette: nem engedhetnek a kisebbségek egyes radikális irányzatai túlzott követeléseinek, a kollektív jogokra és az etnikai alapú autonómiára való hivatkozásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, júl. 28./ Meciar a sajtóértekezleten kijelentette: "Az 1201-es ajánlás 11. szakasza világosan kifejti, hogy tekintetbe lehet venni a kollektív jogokat is, ha azok összhangban vannak az illető országok jogrendjével." Vacaroiu viszont mindezt ellenezte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ "

"Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./"

"A belga Le Soir lapban júniusban, illetve júl. 3-án több írás jelent meg a romániai helyzettel kapcsolatban, Eduard van Velthem aláírásával. A szenzációkeltés eszközeit sem nélkülöző írások az "etnikai érzelmek" előretöréséről, főként az RMDSZ legutóbbi kongresszusán elfogadott autonómia-programról szólnak. A cikk szerzője súlyos vádakkal illeti az RMDSZ-t és annak tiszteletbeli elnökét. A cikksorozattal kapcsolatban Tőkés László püspök cáfolatot juttatott el a szerkesztőségnek. Leszögezi, hogy a romániai magyarság nem akar változtatni azon, hogy Erdély Románia részét képezi. Nem Erdély területi autonómiájáról van szó, csupán Székelyföld területi autonómiájáról, ahol a magyar kisebbség 80 %-os többségben él. Ezt az autonómia-koncepciót nem a "szélsőségesek csoportja" erőlteti, hanem a legutóbbi RMDSZ-kongresszus értett vele egyet. Végül elutasítja az Iliescu elnökkel való cinkosság rágalmát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ "

Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 27-i sajtóértekezletén megismételte a román álláspontot, hogy az RMDSZ-nek a tanügyi törvénnyel kapcsolatos kifogásai alaptalanok. Chebeleu tolmácsolta Iliescu véleményét, hogy az Európai Parlament megfelelő körültekintéssel kezeli majd Markó Béla levelét. /Új Magyarország, júl. 28./

Közvélemény-kutatást végezek Kolozsváron. Ha most lenne a választás, a megkérdezettek 25,4 %-a a Funar-vezette RNEP-re, 20,2 %-a az RMDSZ-re, 17,8 %-a Nemzeti Parasztpártra /elnöke Corneliu Coposu/, 8,6 %-a vezető kormánypártra, a Társadalmi Demokrácia Pártjára szavazna. /Népszava, júl. 28./

"Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./"

"Marosvásárhelyen ülésezett a Vatra Romaneasca igazgatótanácsa júl. 29-én, előzőleg Iliescu fogadta a Vatra küldöttségét, amely megosztotta vele a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos aggályait. Az ülésen a Vatra hétpontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívta a román állam figyelmét az RMDSZ tevékenységének "törvénytelen" jellegére, a "Románia-ellenes magyar sovinizmusra". A Vatra Romaneasca felkérte a magyar hatóságokat, hogy lépjenek fel a "Magyarországon folyó románellenes megnyilvánulásokkal" szemben. Az igazgatótanács ülésével egyidőben Marosvásárhelyen megalakult a Vatra "Junimea" nevű ifjúsági szervezete. /Magyar Nemzet, aug. 1./ "

"A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki az európai integráció felé való általános haladás szempontjából - jelentette ki Iliescu elnök Románia külföldre akkreditált nagyköveteivel való találkozóján. "Bizonyos primer, primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá. A júl. 28-i román lapok sorra elítélték a debreceni tiltakozó gyűlést. Az Adevarul "A debreceni irredenta provokáció" címen foglalkozott a történtekkel. Az alcímek: "A romániai magyar vezetők gátlástalanul mérgezték a légkört, apokaliptikus képet festve a kisebbségek sorsáról. Expanzionista álmok a térképeken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségeseknek és az aljas hazugságoknak." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke őrültnek nevezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, aki a debreceni nagygyűlésen kifejtette, hogy Szlovákiában kulturális fasizmus van. Slota hozzátette, hogy pártja szorgalmazni fogja, hogy a parlament módosítsa a büntetőtörvénykönyvet, akkor majd Duray rács mögött találja magát. /Új Magyarország, júl. 29./ A román sajtó a debreceni tiltakozó gyűlésről ilyen címekkel számolt be: "A debreceni irredenta provokáció - A romániai magyarok vezetői szabad folyást engednek extremizmusuknak és a legaljasabb hazugságoknak" /Adevarul/. A debreceni ökumenikus tiktakozás: "Támadás Erdély ellen" /Tineretul Liber/. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ Több lap kiemelte a magyar hivatalosságok tüntető távolmaradását. A Vocea Romaniei az RMDSZ-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A templom bejáratánál Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is osztogattak. A Ziua szerint a térkép miatt Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte: tartóztassák le a Debrecenben jelen volt romániai magyar vezetőket. A lap idézi Markó Bélát, aki helyt adott Tőkés László püspök véleményének: ez provokáció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómiatörekvésekért az RMDSZ vezetőit, írja Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire, Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Az Értelmiség`95 szegedi nemzetközi nyári egyetemről számolt be Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki részt vett a rendezvényen. 1990 óta határon túli magyarok is megjelennek ezen a nyári egyetemen, melynek idén Kultúra és/vagy üzlet volt a címe. Bemutatták a Kárpát-medence valamennyi régiójában a magyarság helyzetét, így a kisebbségi magyar közművelődés állapotát. Az anyaországi segítség mértéke a költségvetésnek mindössze 67 ezreléke. Kántor Lajos előadásában /Útban a többség felé/ az önrevízió igényével összefoglalta az elmúlt 75 év kisebbségi politikusai, elsősorban Krenner Miklós és Németh László munkái alapján azokat az elgondolásokat, amelyek eredményesen szervezhetik a nemzeti közösségeket és segítenek a megmaradást szolgáló módszerek kidolgozásában. Az erdélyiek beszámoltak a népfőiskolai rendszerről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ A nyári egyetem résztvevői júl. 28-án nyilatkozatot adtak közre, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a kárpát-medencei, az anyaország határain kívül élő magyarsággal, mindazokkal, akiket az elnemzetlenítő, beolvasztó politika újabb súlyos támadása fenyeget az iskolarendszer, a magyar nyelv oktatása és használata, a kisebbségi kultúra terén. A Szlovákiában és Romániában hozott legújabb tanügyi és nyelvtörvények a magyar nyelv teljes elsorvasztására irányulnak, a nyilatkozat elítéli ezeket és nyelvhasználati demokráciát követel a Kárpát-medencében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./

Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete júl. 28-i ülésén Boros Géza kiemelte, hogy az erdélyi magyarság 60 %-a falun él, ennek ellenére az RMDSZ mindeddig nem foglalkozott kellőképpen a falu problémáival, fontosnak tartja mezőgazdasági és falupolitikai főosztály létrehozását az Ügyvezető Elnökségen belül. Erre vonatkozó javaslatát az Ügyvezető Elnökség nem támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./