Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. június 1.
Az RMDSZ IV. kongresszusára készült el az újraindult Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle első száma, amely a több mint fél évszázada megszűnt folyóirat szellemiségét kívánja feléleszteni. Főszerkesztője dr. Tamás Sándor, a szerkesztőbizottság tagjai között hazai és magyarországi szakemberek is vannak, így Balázs Sándor, Fábián Ernő mellett a Magyarországra áttelepült Bíró Gáspár és Molnár Gusztáv. Az első szám a kisebbségi jogok nemzetközi garanciájával foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
1995. június 2.
Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa világos programot adott és pozitív jelzést küldött a román társadalomnak, szögezte le Markó Béla elnök, a szervezet jún. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ céljait parlamenti úton kívánja elérni. Ugyanakkor veszélyesnek minősítette a példátlanul súlyos támadást a magyar érdekvédelmi szervezet ellen: terrorista, törvényellenes, félkatonai, nemzetellenes jelzőkkel illették, követelték betiltását, vezetőinek bíróság elé állítását. Az RMDSZ új programja nem terjeszt elő etnikai alapú területi autonómiára vonatkozó igényt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
1995. június 2.
Az RMDSZ és más ellenzéki pártok képviselőinek kezdeményezésére az ellenzék 91 aláírással ismét alkotmányossági óvást terjesztett elő a szociális segélyről szóló törvény ellen, amelybe belefoglalták a határátlépési illeték egyszer már alkotmányellenesnek minősített előírását. /Szabadság (Kolozsvár),jún. 2./
1995. június 2.
"Iliescu elnök elégedetten értesült Göncz Árpád köztársasági elnöknek és Horn Gyula miniszterelnöknek az alapszerződés közeli megkötését illető nyilatkozatairól, közölte Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Ezek a nyilatkozatok fontosak, mondta, mivel "ismert egyes szélsőséges és radikális körök nyomása Magyarországon és a magyar diaszpórában, továbbá egyes RMDSZ-vezetők részéről, akik etnikai-területi autonómiára tartanak igényt a romániai magyar etnikum számára". Ez Európa-ellenes és antidemokratikus, Iliescu elnök véleménye szerint. A szóvivő felolvasta Iliescu elnök állásfoglalását az RMDSZ kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság "autonóm nemzeti közösségként" való meghatározását, a budapesti RMDSZ-képviselet felállításának tervét, és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Romániára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ "
1995. június 3.
Az RMDSZ parlamenti csoportja jún. 1-jén kiadott nyilatkozatában tiltakozott az elmúlt napokban a szenátusban és a képviselőházban az RMDSZ ellen indított támadások miatt és elvárja az illetékes hatóságoktól, hogy eljárást indítsanak mindazok ellen, akik megszegik az alkotmányos előírásokat. Súlyos felelősség terheli a kormánykoalíció vezető pártját is, mert egyes tagjai felsorakoztak a feszültségkeltők közé. - Borbély László képviselő elmondta, hogy Oliviu Gherman, a szenátus elnöke máj. 31-én megbeszélést szervezett az RMDSZ kolozsvári határozataival kapcsolatban, ahol kérte, az RMDSZ értelmezze az általa használt fogalmakat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1995. június 3.
"A trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és a Hunyadi Szövetség négynapos nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten "Békeszerződések és nemzeti közösségek Európában" címmel. Az első napon, jún. 1-jén jelentette ki Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A trianoni szerződésről beszélni, annak a magyarság életére és történetére gyakorolt súlyos következményeiről megemlékezni nem kárhoztatott irredentizmus, hanem a lehető legtermészetesebb dolog. Tőkés László elismeréssel szólt a Magyarok Világszövetségének kezdeményezéséről, amely egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését tűzte ki célul. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke kifejtette, hogy a magyarság egyetemes kultúráján alapuló nemzetkoncepciót kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ "
1995. június 3-4.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nagy elismeréssel nyilatkozott az RMDSZ kolozsvári kongresszusáról, amely megerősítette az előző, a brassói kongresszus téziseit, vállalta a területi autonómiát. Markó Béla a folytonosság hordozója, kifogástalanul képviselte az autonómia ügyét, Tőkés László elismeréssel fogadta újraválasztását. Markó Béla beszámolójából egyedül a Neptun-ügy említésének a hiányát kifogásolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3-4./
1995. június 5.
A Gyergyói Területi RMDSZ kongresszusi küldöttei máj. 30-án összegyűltek, hogy értékeljék a kolozsvári kongresszus munkálatait. Eredménynek könyvelték el a területi autonómia programba iktatását. Nagy Benedek ügyében hiányolták, hogy a kongresszus nem mondta ki: nem tartja képviselőnek. Ki kell deríteni, hangoztatták, hogy ki terjesztette a kongresszus végén Nagy Benedek inkriminált röpiratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1995. június 5.
Az RMDSZ IV. kongresszusának napjaira időzítve jelent meg az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége kiadásában a Fehér könyv /Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról, RMDSZ, Kolozsvár, 1995/. Az előszót Bodó Barna írta, a könyv Gál Mária, Gajdos Balogh Attila és Imreh Ferenc tényfeltáró publicisztikáit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1995. június 6.
Jún. 1-jén az RMDSZ szenátusi frakciójának közvetítésével az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői találkoztak Romulus Pop oktatási államtitkárral annak érdekében, hogy a következő tanévben ne csökkentsék a beiskolázási számot a szemináriumokban és a posztliceális teológiai oktatásban. Az államtitkár erre ígéretet tett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
1995. június 6.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke jún. 2-i sajtóértekezletén Teodor Melescanu külügyminiszter lemondását követelte, mert Melescanu kijelentette: bizonyos feltételek mellett bekerülhet az alapszerződésbe az ET 1201-es ajánlása. Tudor emellett ismét követelte az RMDSZ betiltását, majd bejelentette, hogy pártja három államtitkári posztot kap /egyiket a művelődési tárcánál/. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
1995. június 6.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 3-án az RMDSZ meghívására erdélyi körútra érkezett, Kolozsvár után az erdélyi szórványtelepüléseket keresi fel, Torockóra, Nagyenyedre, Gyulafehérvárra látogat, Brassó és Kolozs megye vezetőivel is fog tárgyalni, majd Székelyföldre vezet útja, amely jún. 8-án ér véget. Jún. 4-én a bukaresti televízió közvetítette azt az eszmecserét, amely Tabajdi Csaba és Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus között folyt Kolozsváron. Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy az autonómiának démoni jelentést tulajdonítanak. Nem hiszi, hogy a Bolyai Egyetem és a kolozsvári magyar főkonzulátus veszélyeztetné az államot. Grigore Zanc szerint az elszigetelődés gyanakvást keltene. Az államtitkár az RMDSZ vezetőivel folytatott beszélgetéseit összefoglalva hangsúlyozta, hogy a romániai magyarok nem panaszkodnak, hanem cselekszenek, vállalkozni akarnak. Konkrét példákkal is megismerkedhetett, hogy a magyar vállalkozókat megkülönbözetéssel sújtották. /Új Magyarország, jún. 6./
1995. június 6.
"Hatalmas tömegek vettek részt a csíksomlyói búcsún, mintegy kétszázezer ember jött el, voltak köztük mindenhonnan, nemcsak Moldvából a csángók, hanem sokan Magyarországról, a Vajdaságból és máshonnan is. Sorra érkeztek a "keresztalják", egy-egy falu népe, saját templomi zászlójukkal. A hagyományhoz híven nagyon sok székelyföldi falu népe gyalog érkezett Csíksomlyóra. Fél évezred után is megtartják pünkösdkor a csíksomlyói búcsút. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta a szentbeszédet. A Duna TV egyenes adásban adott közvetítést. Az RMDSZ vezetői is ott voltak a pünkösdi búcsún. A zarándokok tömegei egész éjszaka virrasztottak, hogy hajnalban a nap első sugaraiban köszönthessék Szűz Máriát. A Román Televízió tudósítói a magyar nemzeti zászlót hordozó fiatalokat kérdezték ki, számonkérően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad),jún. 7., Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 6./ "
1995. június 6.
"Borsos Géza a kolozsvári RMDSZ-kongresszus végén bejelentette, hogy lemond SZKT-tagságáról és kilép az RMDSZ-ből. Ezzel kívánt tiltakozni a Nagy Benedek ügyében hozott döntés ellen. Nagy Benedek tette "az erdélyi magyarság ellen elkövetett bűn", ezért igazságot kellett volna szolgáltatni. Hibának tartja, hogy a kongresszus nem indított vitát Székelyföld reprezentációjáról, mert a vezetési struktúrákban Székelyföld alulképviselt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ "
1995. június 7.
Tabajdi Csaba államtitkár jún. 4-én és 5-én a Fehér megyei szórványba látogatott. Jún. 4-én részt vett Torockóban az unitárius istentiszteleten, majd dr. Brendus Gyula Fehér megyei RMDSZ-elnök, dr. Csávossy György RMGE-elnök és Kelemen József torockói polgármester fogadta a magyarországi delegációt. Megtekintették a Tóbiás Ifjúsági Központot, majd Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot. Tabajdi Csaba Nagyenyeden találkozott az RMDSZ képviselőivel, a fő téma a szórványmagyarság helyzete volt. Csombord volt a következő állomás, jún. 5-én pedig az államtitkár meglátogatta Gyulafehérváron dr. Jakubinyi György érseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1995. június 7.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő jún. 6-án a parlamenti felszólalásában kifejtette, hogy képviselőtársai RMDSZ-ellenes támadásai minden alapot nélkülöznek, hiszen az RMDSZ kongresszusának két dokumentuma is tanulmányozható román nyelven. Az egyik: tiltakozás az Alkotmánybíróság magatartása ellen, amely halogatással válaszolt arra, hogy 500 ezer magyar nemzetiségű román állampolgár támogatja az RMDSZ tanügyi törvénytervezetét, a mások az RMDSZ szenátusi frakciójának nyilatkozata a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Asztalos Ferenc feltette a kérdést, miért nem emlegetik a képviselők kirohanásaikban ezt a két dokumentumot. A válasz egyszerű: azok tárgyilagosak, nem támadhatók anélkül, hogy kiderülne a rejtett szándék, a kisebbségi oktatás és kultúra elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1995. június 7.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 6-án - erdélyi körútján - Székelyföldre indult. Megbeszélést folytatott többek között Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Adrian Moruzival, Brassó polgármesterével, továbbá a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel. Tabajdi Csaba, akit útjára elkísért Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa, látogatást tett az illyefalvi keresztény ifjúsági központban. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetőivel tanácskozik, Kovásznán a tanügyi szakemberekkel, jún. 7-én Csíkszereda, Szováta és Marosvásárhely következik, ahol Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 7./
1995. június 7.
"Bákóban találkoztak a román politikai pártok és szervezetek, hivatalok vezetői, tisztségviselői és a moldvai csángó ügyről tárgyaltak. Külső beavatkozásnak ítélték az RMDSZ-nek a csángókkal fenntartott kapcsolatait és kifejtették, hogy ennek a "beavatkozásnak" semmi alapja nincs. A moldvai csángók románok, hangsúlyozták. Javasolták olyan "román kutatóközpont" létesítését, amely a csángók származásával foglalkozik, és kutatásainak eredményeit világnyelveken terjeszteni fogja. /Új Magyarország, jún. 7./"
1995. június 7.
"Varga Gábor reagált Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./. A magyar közgondolkodás hagyományos motívuma az írástudók felelősségének hangoztatása. Érdemes számbavenni az elmúlt öt évet. A folyamatos kivándorlás következtében csökkent a magyarság számaránya, leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora. Milyen eredményességgel valósítják meg az RMDSZ háromszintű autonómiatervezetét, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják megszervezni? Józan helyzetfelmérés szükséges. "Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben - a Székelyföldet leszámítva - szinte teljesen kimaradunk a romániai vállalatok privatizációjából." Nem életképtelen kezdeményezéseket /belső választás/ kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszer felállítását. "Az autonómiáról nem értekezni kell - az autonómiát meg kell valósítani." Nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. A román-magyar viszonyt illetően az a kérdés, ki tud-e egyezni egymással ez a két nép, mert ha nem tudjuk lerombolni a gyanakvás falát, semmit sem tudunk elérni. "Ezt a csatát lélektől lélekig, szomszédtól szomszédig, munkatárstól munkatársig kell megvívni a jövőben." Ez lenne a feladat. /Varga Gábor: Tényleg utat tévesztettünk? avagy egy sokat látott "mezei hadnagy" tűnődései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./
1995. június 8.
Iliescu elnök jún. 6-án fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen szóba kerültek az RMDSZ kongresszusán elfogadott határozatok, az értelmezési kérdések, az RMDSZ elleni támadások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1995. június 8.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár székelyföldi körútján Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, gazdasági és tanügyi szakembereivel, akik felvetették a főleg jogászokat és közgazdászokat képző főiskola alapításának tervét, a készülő alapszerződéshez fűződő aggodalmakat, Székelyföld fokozódó militarizálását, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erőtlenségét. Tabajdi Csaba nem osztotta az alapszerződést illető kételyeket. Kiemelten fontosnak a gazdasági önépítést tartotta. Az államtitkár Illyefalván az alapítványok összegyűlt képviselőitől tájékoztatást kért a kisebbségi ügyekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1995. június 8.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök Nagybányán sajtóértekezleten kijelentette, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán elhangzottak arról tanúskodnak, hogy az RMDSZ az etnikumközi feszültségek erősítésére törekszik, a magyar kisebbség radikális beállítottságú, pedig európai szintű jogokkal rendelkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1995. június 8.
Máj. 24-28-a között St. Moritzban tartotta 40. kongresszusát az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/. A központi téma: a népcsoportok védelme jogi alapjainak biztosítása a különböző országokban. Az RMDSZ-t Pillich László képviselte, aki felszólalásában a jogok biztosításához szükséges belső politikai akarat hiányát hangsúlyozta, a magyarellenes romániai megnyilvánulásokra utalva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1995. június 8.
Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa idején Új Kongresszus, Új Ezred címmel politikai vicclapot adtak ki a kongresszusi sajtóiroda munkatársai /Gál Mária, Kiss Attila, Marián Antal, Szatmári Tibor/, rajtuk kívül Magyari Nándor, és Tokay György is munkatársa volt ennek az alkalmi lapnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1995. június 9.
Markó Béla RMDSZ-elnök közleményben jelentette be, hogy jún. 30-ára összehívta Marosvásárhelyre az SZKT alakuló ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1995. június 9.
Markó Béla az Új Magyarországnak válaszolva elmondta, hogy Tabajdi Csaba államtitkár látogatása különleges jelentőségű volt. A meghívás célja az volt, hogy ne közvetett, hanem közvetlen módon ismerkedjen meg mindazokkal a gondokkal, amelyekkel az RMDSZ szembesül. Szó sincs arról, hogy a romániai magyarság feje fölött állapodnánk meg, mondta az államtitkár Csíkszeredában. /Új Magyarország, jún. 9./
1995. június 10-11.
"Az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatala jún. 8-án közleményben hívta fel az állam illetékes testületeinek figyelmét arra, hogy lépjenek közbe a nacionalista-soviniszta megnyilvánulások, a gyűlöletkeltés és a fenyegetések megszüntetése érdekében. A közlemény hivatkozott a levélbomba-fenyegetésekre. Az ellenséges légkört legmagasabb szinteken is élezik, a parlamentben pedig az RMDSZ törvényen kívül helyezését, egyes RMDSZ-képviselők kiutasítását és a halálbüntetés újbóli bevezetését követelik. A román kormány ezeket az állásfoglalásokat jún. 2-i közleményében "természetesnek és felelősnek" nevezte. Az RMDSZ elnökének irodája követeli az ügyek kivizsgálását és a felelősség megállapítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./"
1995. június 10-11.
Tabajdi Csaba államtitkár jún. 8-án útjának utolsó állomására, Kolozsvárra érkezett. Egyetemi tanárokkal, vezető értelmiségiekkel találkozott, majd a helybeli protestáns egyházi vezetőkkel, végül az RMDSZ ügyvezető elnökével, Takács Csabával. Látogatásának kettős célja volt, mondotta az államtitkár, hozzájárulni a román-magyar kapcsolatok normalizálásához, másrészt a romániai kétmilliós magyar nemzeti kisebbség alapos megismerése, jogvédelmének támogatása. A magyar közösség kizárólag jogi, alkotmányos eszközökkel harcol jogos igényeiért. Tabajdi Csaba a tanügyi törvénnyel, az alapszerződéssel kapcsolatos aggodalmakat is érintette, és foglalkozott a magyarellenes támadásokkal is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./
1995. június 10-11.
A Szatmár megyei RMDSZ vezetősége a prefektusnál és a rendőrségen tiltakozott Szilágyi Domokos szobrának meggyalázása miatt. Az utóbbi hónapokban az itteni magyarság rendezvényeit gúnyolódva, uszító hangon fogadták. A szobrot máj. 28-ról 29-re virradó éjjel csonkították meg, éppen akkor, amikor az RMDSZ kongresszust tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./
1995. június 10-11.
Borbély László RMDSZ-képviselő örömmel üdvözölte azt a hírt, hogy Kincses Előd ügyvéd visszatérhet Romániába. Ez nem feledteti azt, hogy Kincses Előd öt éven át kénytelen volt családjától és városától távol élni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./