"Ápr. 27-én az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök és a többi vezetők örömmel üdvözölték az ET 1201-es ajánlásának megerősítését. Az ajánlás nem sérti Románia egységét és területi integritását. "Ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok - valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény - kérdőjelezik meg, illetve tagadják, akik korábban, Románia ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt." - hangsúlyozta Markó Béla. Mátis Jenő a Magyar Ifjúsági Tanács megalakulását méltatta, hasonló, reprezentatív szervezet eddig nem volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30., Magyar Hírlap, ápr. 28./"

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 27-én Kolozsváron ülésezett. Tudomásul vette, hogy az RMDSZ kongresszusán történő elnökválasztásra beérkezett jelöléseket: Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták. Takács Csaba ügyvezető elnök beszámolt Kovács László külügyminiszterrel ápr. 24-én Budapesten folytatott megbeszéléséről, amelyen Markó Béla szövetségi elnökkel együtt vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2., Magyar Nemzet, ápr. 29./

Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László püspököt, Kónya Hamar Sándor és Borbély Imre képviselőket is javasolták az RMDSZ elnöki tisztségére a szervezet máj. 26-án kezdődő kongresszusa előtt. /Magyar Nemzet, ápr. 29./

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége márc. 25-én Bákóban ülésezett, ahol eldöntötték, tevékenységüket kiterjesztik Moldvára is. A következő ülést ápr. 29-re tervezték, Bákóba. Előtte már feszültséget szító volt két román lap ápr. 27-i cikke a moldvai csángókról. Silviu Achim az Adevarulban "Az RMDSZ terjeszkedik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban" címmel számolt be az egységpárti sajtóértekezletről: az "RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz és az RHSZ-hez (Román Hírszerző Szolgálat) fordul néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) kóborló budapesti tisztségviselők végeznek Erdélyben?" A Cronica Romana ugyanezen a napon közzétette Emil Gopsa tanárnak, a Dr. Josif P. M. Pal Keresztény-Erkölcsi Liga elnökének Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelét, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar eredetűek lennének, hozzátéve: "mi, moldvai csángók románokként élünk." /Gyarmath János: Egy bejelentett konfliktus. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 2./

A román sajtó Borbély Imre RMDSZ-képviselőt tartja radikálisok egyik vezéralakjának. Borbély Imre szerint a radikális megoldás határmódosítás lenne, ilyen célkitűzés azonban sem Romániában, sem Magyarországon nincs. Az RMDSZ-ben a belső megosztottság az autonómiát követelők és az autonómiát nem teljesen átérzők, magukat mérsékelteknek nevezők között van. A megoldást a belső választások hoznák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Ápr. 28-29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferenciát, melynek egyik szervezője a HTMH. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a tanácskozás jó lebonyolításához hozzájárult a polgármesteri hivatal, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége és a HTMH. Az előadók között szerepelt Liviu Popescu, a bukaresti egyetem rektora, Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, Kasza József, Szabadka polgármestere, vitavezető Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Törzsök Erika elmondta, hogy a helyi közigazgatás kérdése elválaszthatatlan a nemzeti közösségek kérdésétől, s míg a hatalomcentrikus központi közigazgatás az igazgatásra teszi a hangsúlyt, addig a helyi közigazgatás a közösségek gondjainak megoldásával foglalkozik. A helyi közigazgatásnak gazdálkodási és döntéshozási függetlenséggel kell rendelkeznie. Ezt a függetlenséget autonómiaként szokták emlegetni./Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./

"Ápr. 29-30-án tartották meg Kovásznán és Csomakőrösön az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Eljöttek a testvértelepülések, Nagykanizsa és Csenger küldöttei, a Budapesti Székely Kör vezetői, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselői, Szlovákiából és Kárpátaljáról érkeztek együttesek, fellépett a Hargitai Állami Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Bábszínház, és több magyarországi csoport. Képzőművészeti tárlat nyílt, A hit parancsai címen tudományos értekezés is elhangzott, Fábián Ernő, Magyari Lajos szenátor és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Nemcsak a tudóst akarja idézni, mondta Markó Béla, "hanem a törhetetlen akaratú embert is, a magyar nemzet gyökereit kereső székelyt, azt a célt akarom idézni, ami ma sokak számára korszerűtlennek tűnik." "Nemcsak hogy nem korszerűtlen ez, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, aminek teljesítése nélkül jövőnk sem lehet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

Takács Csaba nyilatkozott az Új Magyarországnak a klézsei incidensről. A szélsőséges, nacionalista erők képviselői előzőleg a faluban jártak és félretájékoztató nyilatkozatokat tettek. Azt állították, hogy az RMDSZ a lakosság katolikusról református vallásra térítése céljából érkezik a faluba, továbbá az RMDSZ el akarja venni a pékséget, és ott magyar iskolát akar létesíteni, így kenyér nélkül maradnának a falubeliek. Azt is mondták, hogy az iskolában a jövőben mindenkinek magyarul kell tanulnia. Komoly rendőrségi erő volt jelen, de nem akadályozták meg az incidenst. /Új Magyarország, máj. 3./

A jelenlegi kormánykoalícióval nem lát rövid távon esélyt egy jó alapszerződésre Markó Béla RMDSZ-elnök. Két évvel ezelőtt írásban kötelezték el magukat a román pártok, a kormány és a képviselők az 1201-es mellett. Föl kell tenni a kérdést, mennyire lehet bízni az ilyen kötelezettségvállalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./

Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, miután részt vettek a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferencián is /ápr. 28-29./. A tanácskozáson a program-téziseket véglegesítették. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

"Az RMDSZ ügyvezető elnöksége máj. 2-án közleményt adott ki az ápr. 29-i klézsei incidensről."A parlamentben interpelláció hangzott el a csángómagyar önszerveződés ellen, az országos lapokban történelemhamisító írások jelennek meg. A helyszínen felelőtlen erők magyarellenes hangulatot szítottak". Klézsén "alapvető emberi jogok gyakorlását akadályozták meg, mivel az identitás megőrzése és kinyilvánítása, valamint az egyesülési és gyülekezési szabadság a román alkotmány által szavatolt jog". Az uszító, idegengyűlölő irányzatok térhódítása összefügg kormányerővé válásukkal és azzal a törekvéssel, hogy etnikumok között ellentéteket szítsanak, s ezzel manipulálják a közvéleményt. Az RMDSZ érvényt kíván szerezni a csángómagyarok alkotmányos jogainak is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4., Új Magyarország, máj. 4./"

Az SZKT legutóbbi ülésén a jelenlevők megkapták az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége gazdasági főosztályának rövid- és középtávú cselekvési programját. Felszínes és vázlatos, nem taglalja, hogy most mit kellene tenni, értékelte a programot Szabó István közgazdász, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy nem fogadja el a jelölést a szövetségi elnöki tisztségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7., Magyar Hírlap, máj. 5./

"A magyar fél nem vitatja a határokat, az "RMDSZ is többször hangsúlyozta, hogy nem a határkérdés a probléma, hanem a jelenlegi határokon belül élő magyar közösség helyzetének rendezése. A megoldást mi az autonómia különböző lehetőségeiben jelöltük meg." - fejtette ki Markó Béla, a Respublikának nyilatkozva. A himnuszról és a zászlóról készülő törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: "Mi nem tudunk és nem is akarunk lemondani erről. A magyarországi szemlélőnek is el kell döntenie, hogy minket melyik nemzethez tartozónak ítél: a románhoz vagy a magyarhoz." Markó Béla elmondta még: "A két ország kapcsolataiban természetes, hogy beleszólunk a politikába, például az alapszerződések kérdésébe is, mert a mi sorsunkról van szó." /Respublika, máj. 5./"

"Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága."

"A Moldvai Magyar Csángómagyarok Szövetsége ápr. 29-ére Klézsében hirdette meg a gyűlését. Előzőleg márc. végén jártak Bákóban, ahol 15 csángóközösség vezetőjével találkoztak és megállapodtak a Moldvában működő szövetség létrehozásában, amely minden csángómagyar településen megszervezi saját fiókszervezetét. A tisztújító közgyűlés ápr. 29-én lett volna, Klézsén. Ápr. 26-án a parlamentben elhangzott egy interpelláció egy román nemzeti egységpárti képviselő részéről, hogy az RMDSZ erőszakos magyarosítást folytat Moldvában, bukaresti lapokban is megjelent néhány uszító cikk, a helyi lap pedig azt állította, hogy az RMDSZ a reformátusok nevében elveszi a katolikus templomot. A gyűlésre érkezők /köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke/ klézsei lakosok egy csoportjával találták magukat szemközt, akik azt kiáltozták, hogy nem akarnak magyarul tanulni, nem kell magyar istentisztelet. A tömeg bántalmazta az RMDSZ-vezetőket is. Az Erdélyből érkezettek magyar nyelvű ábécéskönyveket hoztak, azokat a tömeg máglyán elégette. A rendőrök tétlenül végignézték mindezt. A tömeg túszként fogva tartotta Erőss Pétert, a szövetség vezetőjét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Sorra megérkeztek a szövetség küldöttei Lészpedről, Bogdánfalváról, Külsőrekecsinből, Szabófalváról, Pusztináról. A tömegből egyesek magyarul is kiáltoztak: "Nekünk nem kell magyar szövetség!", mert ott még a Magyar Népi Szövetség emléke él, amely magyar iskolákat indított a moldvai csángó falvakban, így Klézsén is. Erőss J. Péter fia filmfelvevővel akarta megörökíteni a történteket, azonban a kamerát összetörték és a kazettát elvették. Takács Csaba a bákói prefektust felkereste, aki azt állította, hogy nem tudott semmiről. A faluban megjelent a Nagy-Románia párt egyik képviselője is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ A bákói rendőrség nagy erőkkel /50 rendőr és 80 csendőr/ vonult ki. A bákói újságírók megjelentek, akik előtt Takács Csaba és Kötő József ismertette a történteket. Takács Csaba kérte, hozzanak létre "csángó házat", ahol egy kulturális központ működhetne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Ebben a fogadtatásnak szerepe volt annak is, hogy az egyik helyi lap különkiadást szentelt az eseménynek, azt hangoztatva, hogy a csángók elmagyarosított románok és magyar irányú szerveződésük felháborító. Kötő József elmondta, hogy Erőss Péter testvérét leteperték, a rendőr csak akkor avatkozott közbe, amikor Kötő Józsefet kapával fenyegették. Erőss Pétert csak a bákói prefektus utasítására engedték szabadon. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége jogi személy, alapszabályzata értelmében joga van létrehoznia szervezeteit a csángók körében. Megígérte részvételét valamennyi csángómagyar település. Ha nem jönnek közbe ezek az események, akkor megszületett volna a vezetőség. Moldvában egy magyar származású nemzeti közösségről volt szó, amelyik megpróbálja egyesíteni azokat, akik vállalták és meg akarják őrizni magyarságukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ "

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke amerikai látogatásáról elmondta, hogy Dodd, Lugar szenátorok, Funderbuck és Gilman és más képviselők jobban, a Fehér Háznak a térséggel foglalkozó képviselői kevésbé támogatták a püspök kérését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét ne automatikusan hosszabbítsák meg, hanem az ismert követelmények felülvizsgálata alapján. A magyar kisebbség mindig békés eszközökkel lép fel, hangsúlyozta. Tőkés szóba hozta a bebörtönzött Cseresznyés Pál és az alaptalan vádak alapján száműzetésbe kényszerített Kincses Előd ügyét. Beszélt az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a magyar oktatás problémájáról. Daniel Fried elnöki tanácsadó ismét pontos listát kért és kapott a problémákról. Tokay Györggyel folytatott vitájáról elmondta, hogy mesterséges a mérsékelt-radikális ellentét, és ez a kongresszuson nem vezet szakadáshoz. /Füzes Oszkárnak, a Népszabadság tudósítójának beszámolója, azonos szöveggel: Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Népszabadság, máj. 6./

Az RMDSZ képviselőcsoportja nevében Bárányi Ferenc frakcióelnök tervezetet nyújtott be az ún. zászlótörvény módosítására, amely kiiktatná az idegen államok zászlajának kitűzésével kapcsolatos korlátozásokat. Az Európai Unióban nincsenek ilyen korlátozások, érvelt a képviselő. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

Markó Béla RMDSZ-elnök is bemutatkozott elnökjelöltként. Az elmúlt években meg tudták mozdítani a romániai magyar közvéleményt, de állandóan fennáll a veszély a politikai elit és az általa képviselt tömeg szétválására. Állandó konzultációra van szükség. Az RMDSZ sikere is az ET 1201-es ajánlásának sorsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

"Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ "

Máj. 7-én Nagyváradon az újvárosi református templomban megtartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött meg az immár negyedik alkalommal megrendezett Varadinum ünnepségsorozat. Az istentiszteleten megjelent Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, valamint ott voltak az RMDSZ megyei és területi vezetői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Az ellenzéki Romania Libera, a kormánylap, a Vocea Romániei nem adott hírt az RMDSZ SZKT üléséről, a többi viszont a nyílt levélről számolt be. A Ziua szerint az RMDSZ radikálisai területi autonómiát követelnek, a Cronica Romana szerint a radikálisok az RMDSZ kettészakadását kockáztatják, az Evenimentul Zilei szándékosan ferdít, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ szélsőségesei Kovászna és Hargita Magyarországhoz csatolását vagy a romániai magyarság társnemzeti státusát követelik. /Népszabadság, máj. 9./

Márton Árpád képviselő a Sepsiszentgyörgyön szokatlanul nagyszámú csendőr jelenlétének okát firtatta máj. 8-án a parlamentben, és arra kért választ a belügyminisztertől, hogy hány csendőr állomásozik a városban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 527. sz./

Hiba lenne, ha az RMDSZ kétéves tevékenységét egy nyílt levél alapján ítélné meg valaki, nyilatkozta Takács Csaba ügyvezető elnök Borbély Imre leveléről a Magyar Hírlapnak. Takács Csaba azt tartja sajnálatosnak, hogy az SZKT üléséről a második napon a küldötteknek legalább fele elpárolgott, így a létfontosságú ügyek tárgyalása már nem volt lehetséges, az autonómia-koncepció, a privatizációs stratégia és a tankönyvprogram megvitatása elmaradt. Nincs törésvonal az RMDSZ-ben, hangsúlyozta Takács Csaba, az automómiastratégiát illetően csupán a retorika más, az alapelvet valamennyien hasonlóan ítélik meg. /Magyar Hírlap, máj. 9./

"Buchwald Péter RMDSZ-szenátor indulatos írásában /Támadás az RMDSZ ellen/ kirohant Borbély Imre ellen, aki az SZKT-n ismertette Markó Béla elnök elleni tanulmányát. Buchwald Péter szerint az írás "hangneme, szerkesztése, rossz emlékeket idéző szókapcsolatai és elsősorban tartalma, nem nyilvánosságot, hanem orvosszakértői véleményt igényelne." Azzal fejezi be, hogy ha Borbély Imre lesz az elnök, nem kíván a szervezet tagja lenni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"

Borbély Imre szövegét még nem ismerik az olvasók, írja Asztalos Lajos, melyet Buchwald Péter már az RMDSZ elleni támadásnak nevez. Ha valaki az elnököt támadja, akkor mindennek vége, tette fel a kérdést Asztalos Lajos cikkében. Borbély Imre nem azzal hibázott, hogy szemtől szembe támadta Markó Bélát, hanem azzal, hogy elnökjelöltként egy másik elnökjelöltet támadott. /Asztalos Lajos: Harangfélreverés helyett nyitottságot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Buchwald Péter írása: Szabadság, máj. 9./

"Az RMDSZ SZKT ülésén, Marosvásárhelyen /ápr. 5-6./ a küldöttek nem tudták véglegesíteni az autonómia körüli kérdéseket, ez a kongresszusra maradt. Haladást értek el a programtervezet és a szervezeti szabályzat kidolgozásában, egyes pontok véglegesítése ugyancsak a kongresszusra maradt. Az SZKT elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a testület "megelégedéssel szerzett tudomást az ET parlamenti közgyűlésének 508/1995. sz. határozatáról, amely nem csupán megerősíti az 1201/1993. sz. ajánlást, hanem a benne foglaltakat saját megfigyelő és ellenőrző tevékenységének alapelvévé emeli." Bizonyos, hogy az említett dokumentum "alkalmazása és a román belső jogrendbe való beépítése nagyban elősegítheti az etnikum-közi konfliktusok elkerülését..." Az SZKT ülésén Frunda György szenátor a strasbourgi parlamenti ülésszak és az 1201-es ajánlás körül kialakult viharról számolt be, Tőkés László tiszteletbeli elnök pedig amerikai útjáról, amelynek során tájékoztatta az amerikai kongresszusi tagokat és az emberjogi illetékeseket a romániai magyarság helyzetéről. Borbély Imre képviselő az SZKT ülésén nyilvánosságot kapott nyílt levelében támadta meg Markó Béla szövetségi elnököt, akit azzal vádolt, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és a mérsékeltek, a neptunosok között, de gyakorlati politikájával az utóbbiakat támogatja, továbbá nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedek képviselőt. Markó Béla válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., 9., Magyar Nemzet, máj. 8., Magyar Hírlap, máj. 9./ Szász János élesen elítélte Borbély Imre levelét, bolsevik eredetű elvnek mondta, hogy Borbély Imre biztosítani kívánja Tőkés László helyét az RMDSZ-ben. Borbély írása: "pápaválasztások előtti hitiratokra emlékezető levél". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

Nem várható szakadás az RMDSZ-ben, nyilatkozta Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak a kérdésére. /Új Magyarország, máj. 10.

"Miközben az Európa Tanács az 1201-es ajánlás megszavazásával destabilizálja Európát, egy maréknyi moldvai román hazafi kénytelen bottal, vasvillával megvédeni a csángók románságát az őket leigázni szándékozó RMDSZ ellen. Akár így is megfogalmazhatnánk tömören a Bákó megyei Klézsében történteket. - állapította meg Kide Annamária. "Szerencsére vannak még éber hazafiak! Corneliu Balan RNEP-képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában, az Adevarul bukaresti napilap Az RMDSZ Moldva felé terjeszkedik című cikkében figyelmeztette a közvéleményt a magyarok újabb fondorlatára." Klézsén könyvégetés is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./"

Erőss I. Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke Közgyűlés helyett támadás című összefoglalójában leszögezte, hogy jól kitervelt, előkészített akcióról volt szó. A szövetség Klézsén tartandó közgyűlésének napirendjén szerepelt a javaslat a szövetségnek az RMDSZ-hez való csatlakozásáról. Az ápr. 29-i közgyűlés előtt a Klézséhez tartozó Somoska falu plébánosa arra bíztatta híveit, hogy akadályozzák meg a két szervezet egyesülését és kijelentette, hogy a Klézsére érkezők meg akarják kaparintani a falu pékségét, templomát és iskoláját. A somoskai iskola igazgató, Cobuz Mihai tanulókat is kivezényelt. A rendőrök tétlenül nézték a történteket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./