"A Vocea Romaniei kormánylap Tabajdi Csaba államtitkárt támadta egy korábbi, Kolozsváron tett kijelentéséért: "egy jogállamban a többségnek biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség lojálisnak érezhesse magát". A lap vezércikke szerint ezzel Tabajdi lovat adott az RMDSZ szélsőségeseinek. /Népszabadság, jún. 29./ "

Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a Horn-Iliescu találkozón egyetértés volt abban, hogy a magyar-román viszonyt javítani kell. Iliescu elnök a legutóbbi szakértői tárgyalásokhoz képet megegyezésre inkább kész véleményt képviselt, nem zárta ki az 1201-es ajánlást. Az alapszerződést illetően nyitott kérdések között van - mondotta Kovács László - az anyanyelv használata, továbbá a kisebbség joga politikai pártok alapítására, amitől a román fél elzárkózik, mondván, ez nem tartozik az alapszerződésbe. A magyar fél viszont ezt szükségesnek tartja, hivatkozva arra, hogy az egyik koalíciós párt vezetője, Funar szinte hetente követeli az RMDSZ betiltását. A román fél nem akarja elfogadni a magyar álláspontot, hogy az alapszerződés betartását kétoldalú vegyes bizottság ellenőrizze. Számolnak azzal, hogy az alapszerződéssel, illetve végrehajtásával kapcsolatban a romániai magyarság körében megfogalmazódnak bizonyos kételyek. /Népszabadság, jún. 30./

Jún. 23-án Gyergyóalfaluban tartotta III. konferenciáját a Gyergyó Területi Önkormányzatok Szövetsége, melyen elfogadták a szövetség alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. Elnök: dr. Fülöp László gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő, alelnök: Elekes Józsa Márton, Gyergyóalfalu polgármestere, a szövetség SZKT-küldöttje: Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A volt ipartestületek vagy más polgári szervezetek tulajdonából államosított épületeket vissza lehet igényelni, felhívták a megjelentek figyelmét arra, hogy ezeket az igényeket juttassák el a Gyergyó Területi RMDSZ-nek. A résztvevők tiltakozást fogadtak el a diszkriminatív tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

"A Román Demokratikus Konvenció /RDK/ képviselőinek temesvári találkozóján Emil Constantinescu, az RDK elnöke meghirdette az ellenzéki koalíció új programját. Ebben szerepel az emberi jogok védelme és a helyi közösségek erősítése. Costantinescu kifejtette: "Mi ellenezzük a magyar közösség elszigetelődését, egy magyar gettó kialakulását az ország közepén." Nem akarjuk, "hogy intellektuális gettók jöjjenek létre csak magyarul tudó orvosokkal, értelmiségiekkel." A programban az RMDSZ-ről, a volt szövetségesről egy szó sem esett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ "

"Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./"

Jún. 30-a és júl. 2-a között Székelyudvarhelyen tanácskoztak 13 romániai magyar környezet- és természetvédő egyesület képviselői. A résztvevők elhatározták, hogy a jövőben bővítik kapcsolataikat más civil szervezetekkel és az RMDSZ-szel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Liviu Maior tanügyminiszter ismét védelmébe vette az oktatási törvényt. Szerinte a törvény helyességét bizonyítja, hogy mind az RMDSZ, mind a Funar vezette RNEP támadja a törvényt. /Mai Nap (Budapest), júl. 5./

Júl. 1-jén magyarul is sugárzó Radiosonic nevű magánrádió kezdte el működését Kolozsváron. Igazgatója, szakmai irányítója és társtulajdonosa Gelu Carling, Török László /a Kalotaszeg című lap útnak indítója, majd a Glória Kiadó menedzsere/ szintén társtulajdonosként ügyvezető igazgató. A magyar nyelvű adás vezetője Sebesi Karen Attila színész-rádiós-tévés, helyettese Gál Mária /korábban a Szabadság napilap publicistája, majd az RMDSZ politikai főosztályának munkatársa/. A rádió egész nap sugároz, magyar nyelvű adása 4 órás /de. 9-11, este 21-23 óra között/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

"Júl. 2-án, Szilágyi Domokos születésnapján "Hozzon egy szál virágot!" - "Cu o floare!" címmel többezres tömeg tett hitet Szatmárnémetiben a kulturális értékek kölcsönös megbecsülése mellett. A májusban megcsonkított, de azóta helyreállított Szilágyi Domokos-szobor előtt Muzsnay Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Vasile Valer Suciu Szatmár megyei prefektus és mások mondtak beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"A Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöksége és választmánya júl. 5-én Hajdúszoboszlón nyilatkozatot fogadott el a faji, etnikai és vallási kisebbségek védelmében, kinyilvánítva, hogy a Magyar Reformátusok Világszövetsége "felemeli szavát azon, Magyarországgal szomszédos országokban élő hívei és más, kisebbségi egyházakhoz tartozó testvérei érdekében, akiket 1989 óta is, változatlanul vagy fokozott mértékben, az illető országok többségi nacionalista elnyomása sújt és veszélyeztet etnikai és vallási önazonosságuk megőrzésében." A Magyar Reformátusok Világszövetsége elhatározta, hogy önálló, intézményes szolgálatot indít az etnikai és vallási kisebbségek védelmében, továbbá "felemeli szavát a jelenleg Romániában és Szlovákiában folyó kisebbségellenes oktatási és nyelvpolitika ellen, küzdeni fog ezen országok egyenjogú magyar nyelvű és felekezeti iskoláiért, a magyar nyelv korlátozás nélküli használatáért." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 569. sz./"

Tőkés László püspök júl. 6-án nyilatkozatot tett közzé a magyar-román alapszerződés tárgyában, megállapítva, hogy az új oktatási törvény arculcsapását jelenti a kisebbségi jogoknak és demokráciának, ellentmond az európai emberjogi normáknak, valamint az ET vonatkozó előírásainak, amelynek teljesítését Románia magára vállalta. A jún. végén elfogadott, hátrányosan megkülönböztető tanügyi törvény nyílt kihívást jelent a magyar-román alapszerződés ellen, olvasható a nyilatkozatban, egy ilyen törvény egyik legfőbb akadályát képezi az alapszerződés aláírásának. Tőkés László síkraszállt a román-romániai magyar párbeszéd folytatásáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 569. sz./

"Balogh Edgár felidézi a múltat, amikor a nemzeti ellentétek idején mindig voltak, akik felemelték a hangjukat /volt Mocsáry Lajos, volt Jászi Oszkár, Nicoale Iorga meghirdette a dunai összefogást/, majd megfogalmazza az igényt: Új román értelmiség jelentkezését várjuk. "A román olvasótábornak saját nemzeti forrásaiból kell megismernie a nemzeti tisztogatások szörnyű örökségét, a romantikus történelemhamisításokat és a maga önkormányzatára törekvő magyar nemzetrész közösségi igényeit az Európába illeszkedő Románia határai között." Az RMDSZ "a maga ökumenikus erkölcsi világképével néptestvéri barátkozásra készen áll". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ "

Egy bukaresti magántévében júl. 7-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Liviu Maior tanügyi miniszter vitatkozott a tanügyi törvényről. A miniszter ismételten az RMDSZ szemére vetette, hogy izgatja a romániai magyarságot, mert a törvény mértéken felül európai. /Magyar Nemzet, júl. 8./

"Az Adevarul júl. 7-i száma szerint az RMDSZ képviselői Iliescu elnökkel való találkozójuk után "sztrájkőrséget" állítanak fel az elnök palota előtt, akciókat indítanak. Verestóy Attila szerint a cikk célja az, hogy az RMDSZ-t tegye felelőssé és akcióit valamilyen "hecc" színvonalára szállítsa le. /Népszabadság, júl. 8./"

"A tisztségében megerősített Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott az átszervezésekről. Kötő Józsefet javasolta az ügyvezető elnök helyettesének. A gazdasági főosztályt kibővítették szociális részleggel, a belső pénzügyi kérdések rendezése Birtalan József gazdasági igazgató feladata lesz, a később kijelölendő gazdasági alelnök pedig az RMDSZ falupolitikáját, a privatizációval kapcsolatos álláspontját dolgozza ki és a szervezet gazdasági stratégiájának kimunkálását fogja össze. A szociális részlegről elmondta, hogy "szociális alapok nélkül is sokat tehetünk", mozgósítani kell a karitatív intézményeket, a munkanélküliek segítését, az egyházak karitatív tevékenységét, a családgondozást, kiskorúak és öregek gondozását, védelmét, az emberi szolidaritást kell népszerűsíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9., 11./ "

Az ásatásokat folytatják Kolozsvár főterén, mondotta Gheorghe Lazarovici, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója, hogy feltárják a románság latin eredetét. Az ásatások végén a látogatók nem a középkori magyar emlékeket, hanem a római kori leleteket tekinthetik meg. Júl. 7-én volt egy éve annak, hogy az RMDSZ a kolozsvári magyar lakossággal együtt fellépett a történelmi városközpontban az ásatások ellen. /Magyar Hírlap, júl. 8./

Júl. 5-én tartotta első tanácskozását Kolozsváron az SZKT-n létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. Megjelentek: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Demeter János önkormányzati és területi alelnök /a szövetségi elnök megbízottja/, Cs. Gyimesi Éva oktatásügyi alelnök, Szőcs Judit /Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/, Horváth Andor /Bolyai Társaság/, Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti csoportjának képviselője, Mikó Lőrinc, az egyházak képviselője és Fodor Judit jogász. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz./ A bizottság sajtónyilatkozatot adott ki, ebben olvasható, hogy a diszkriminatív tanügyi törvényt a társadalom és a nemzetközi fórumok tudomására hozzák: szórólapon Románia polgárai számára feltárják a jelenlegi kritikus helyzetet, egyben ismertetik céljaikat, tájékoztató és tiltakozó leveleket küldenek az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, az egyházfők kihallgatást kérnek az államelnöktől és ellátogatnak Strasbourgba, az ET elnökéhez, ifjúsági stafétát indítanak az ET-hez az RMDSZ tanügyi törvénytervezet melletti közel félmillió aláírással, tiltakozó akciókat terveznek és szeptemberben Székelyudvarhelyen országos méretű tömegtüntetést, továbbá iskolabojkottot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

"Júl. 8-án Iliescu elnök fogadta az RMDSZ parlamenti csoportját az államfői rezidencián, a Cotroceni palotában. Jelen volt Liviu Maior tanügyminiszter és több elnöki tanácsadó, a sajtó és a tévé munkatársai szintén végig jelen lehettek. Két és fél órás feszült összecsapás történt. Az államfő kifogásolta az RMDSZ "kihívó" magatartását, hogy nem vettek részt a parlamenti vita végső szakaszában. Az RMDSZ részéről rámutattak, hogy ez volt a parlamenti tiltakozás végső formája, miután következetesen elutasították az RMDSZ érveit. A találkozó nem valószínűsítette egy kompromisszumos megoldás lehetőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

Eredménytelen volt a júl. 8-i RMDSZ-Iliescu találkozó. Éppen a fogadás napján, júl. 8-án látott napvilágot Funarnak, az RNEP elnökének Iliescu elnökhöz írt levele, amelyben pontokba szedve azt bizonygatta, milyen veszélyek fenyegetik Romániát, ha aláírja a tanügyi törvényt, mert megengedhetetlen többletjogokat nyújt a magyarságnak. A levél végén Funar megállapítja, hogy az RMDSZ és az RNEP álláspontja egyaránt elutasító, így nyugodtan aláírhatja a törvényt. Iliescu elnök a vitában többször hivatkozott erre a Funar levélre, hogy a szélsőséges álláspontok jól egymásra találnak. A kétórás RMDSZ-Iliescu találkozón a sajtó mindvégig jelen lehetett. Az RMDSZ képviselői elítélték az anyanyelvi oktatás elsorvasztását jelentő cikkelyeket, az államfő pedig azt ismételgette, hogy a törvény meghaladja az európai normákat. Iliescu csupán arra tett ígéretet, hogy aláírás előtt még egyszer megvizsgálja a törvényt. /Magyar Nemzet, júl. 10. - a tanácskozásról: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 570. sz./

Azért találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója Iliescu elnökkel, hogy kifejtse a tanügyi törvénnyel kapcsolatos tiltakozását, felelte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíró kérdésére. Tiltakozó akciót kezdeményeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Júl. 7-9-én tartották meg Kiskőrösön a magyarországi Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozóját, melyen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői is részt vettek. A megjelentek megvitatták a határon túli magyar közösségek szellemi életének önszerveződését, az irodalmi társaságok együttműködésének lehetőségét. A találkozón a szatmári és aradi Kölcsey Egyesület, a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a kikőrösjenői Művelődési Egyesület, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, a csíkszeredai NYIT /Nyelv-, Irodalom Tanítás Társulat/ a szilágsági EMKE szervezet és a zerindi Művelődési Egyesület képviseltette magát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 571. sz./

A júl. 10-i román lapok egyaránt Iliescunak adnak igazat, szemben az RMDSZ-szel. Az Adevarul elégedetten állapította meg, hogy az államfő elutasította az RMDSZ szeparatista törekvéseit. A Jurnalul National etnikai zsarolással vádolja az RMDSZ-t, a Romania Libera szerint az RMDSZ Don Quijote-i harcot folytat azért, hogy a magyarok minél kevesebbet tanuljanak románul. /Magyar Hírlap, júl. 11./

Horn Gyula miniszterelnök júl. 10-én a tévében megerősítette, hogy vízumkényszer bevezetését tervezik Ukrajnával, Romániával és Kis-Jugoszláviával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva kijelentette: a vízumkényszer esetleges bevezetése nagyon megnehezítené a romániai magyarok Magyarországra utazását. /Népszabadság, júl. 11./

Csintalan Sándor, az MSZP alelnöke elmondta, hogy Budapesten, a Lehel utcában lehetőség nyílt egy RMDSZ-iroda kiutalására, a fővárosi önkormányzat jóvoltából, az RMDSZ-politikusok örömmel fogadták ezt a hírt. /Új Magyarország, júl. 12./

Kőrösfőn júl. 8-9-én rendezték meg a Vasvári Pál Napokat. Az első napon dr. Imreh István, dr. Csetri Elek, dr. Egyed Ákos, a Magyarországról érkezettek közül pedig Zétényi Zsolt és Zika Klára tartott előadást az 1848/49-es szabadságharcról, valamint Vasvári Pálról. Másnap ünnepélyesen leleplezték a Vasvári Pál emlékművet, ahol beszédet mondott többek között Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége részéről, Kónya Hamar Sándor képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Az emlékmű egy kopjafa, rajta Vasvári Pál-plakett.

Az alapszerződésről, a vízumkényszer tervéről, a Kossuth Rádió hatósugarának tervezett csökkentéséről és az elfogadott tanügyi törvényről tárgyalt júl. 12-én Budapesten Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody László címzetes államtitkárral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnökével Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a két fél között nincs olyan nézetazonosság, amely a közeljövőben lehetővé tenné az alapszerződés aláírását. Az RMDSZ nem tudna egyetérteni a vízumkényszer bevezetésével, a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentése pedig megfosztaná a romániai magyarság jó részét a műsor hallgatásától. /Magyar Nemzet, júl. 13./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 13-i sajtótájékoztatóján kifejezte Iliescu elnök elégedettségét afölött, hogy "a román országgyűlési pártok egyetértésben, egyöntetűen visszautasítják az RMDSZ-nek a tanügyi törvényre vonatkozó alaptalan követeléseit". Iliescu szerint ez az álláspont annak a jele, hogy a román társadalom a normalizálódás felé halad. A szóvivő elmondta még, hogy Iliescu ezentúl nem vesz tudomást Gheorghe Funar, az RNEP elnökének személyes nézeteiről, csak azon álláspontot veszi figyelembe, amelyet az RNEP állandó irodája is elfogad. /Új Magyarország, júl. 14./"

"Funar, az RNEP elnöke újabb levelet írt Iliescu elnöknek, bejelentve, hogy a Iliescunak választani kell az RMDSZ és az államfői tisztség között. Funar őt tette felelőssé a "szélsőséges, románellenes, antidemokraikus és ultranacionalista etnikai párt", az RMDSZ megjelenéséért. /Magyar Hírlap, júl. 14./"

A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségének Horn Gyula miniszterelnökhöz írt memoranduma összefoglalja azokat a feltételeket, amelyek szükségesek, hogy támogassák az alapszerződés megkötését. Ezek között szerepel: ha a román kormány tárgyalást kezd az RMDSZ-szel a közösségi autonómiáról, az ET 1201-es ajánlása részét képezi az alapszerződésnek, a román állam garanciát vállal arra, hogy a magyar kisebbség nyelvén folyó oktatást állami pénzből biztosítja /beleértve a Bolyai Egyetemet/, az egyházi ingatlanokat visszaadják, végül, ha az alapszerződést az RMDSZ egyetértésével írják alá. /Magyar Hírlap, júl. 14./

Júl. 12-én Nagyváradon az RMGE kezdeményezésére a partiumi mezőgazdaság helyzetét vitatták meg Bihar, Szatmár és Szilágy megyei mezőgazdasági szakemberek. Felállítottak egy mezőgazdasági operatív bizottságot, melyben helyet kaptak az egyházak, az RMDSZ és a mezőgazdasági vállalkozók képviselői. Egyetértettek egy területfejlesztési mezőgazdasági tanulmány elkészítésében, gazdakörök és gépkörök megszervezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./