Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. szeptember 6.
A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szóvivője, Radu Vasile szenátor pártja nevében élesen elítélte az RMDSZ szept. 2-i székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlését, főleg azokat a beszédeket, amelyekben utalás történt a romániai magyarság önrendelkezési igényeire. Ugyancsak az RMDSZ-t támadta a Vocea Romaniei lapnak adott nyilatkozatában Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke is. /Új Magyarország, szept. 6./
1995. szeptember 7.
Szept. 7-én az RMDSZ vezetői sajtóértekezletet tartottak a szövetség bukaresti székházában. Az ellenzéki pártok együttműködése nem zökkenőmentes, mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Több ellenzéki vezető nacionalista propagandával akar szavazatokat szerezni. AZ RMDSZ azért nem írta alá az ellenzék bizalmatlansági indítványát, mert nem konzultáltak vele, továbbá nem bíznak abban, hogy ez a kezdeményezés sikerrel járhat. Gheorghe Funar újabb magyarellenes kirohanását illetően Markó Béla azt válaszolta, hogy erről nem az RMDSZ-t, hanem Funar RNEP-elnök koalíciós partnereit, a legnagyobb kormányzó pártot és a megbékélést hangoztató Iliescu elnököt kell megkérdezni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 7., 613. sz./
1995. szeptember 7.
Vasile Vetisanu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora a szenátus ülésén elítélte az RMDSZ-t, amiért nem határolja el magát szélsőséges elemek románellenes megnyilvánulásairól. /Magyar Hírlap, szept. 7./
1995. szeptember 8.
Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1995. szeptember 8.
Szept. 8-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciósorozat. Dr. Czirják Árpád kanonok megnyitó beszéde után igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a többi egyházak képviselői fejezték ki tiltakozásukat. A diákok nevében Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a tanárok nevében dr. Bodor András professzor szólott, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke zárta a világiak tiltakozását. Ezután a történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az ifjúsági kerékpáros karaván Strasbourgba induló résztvevőire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./
1995. szeptember 8.
Szept. 8-án indul Kolozsvárról az erdélyi magyar fiatalok tíztagú csoportja kerékpáron Strasbourgba. Az utazás szervezését és lebonyolítását a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta, az útiköltség összegyűjtésében segítségükre voltak az egyházak, de a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala is nyújtott támogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Egyikük, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke nyilatkozott az Új Magyarországnak: mintegy 1500 km-t pedáloznak, a tervek szerint szept. 18-án érkeznek meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének székházához. Eljuttatják az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás névjegyzékét és egy memorandumot. /Új Magyarország, szept. 8./
1995. szeptember 8.
"Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"
1995. szeptember 8.
Iliescu államelnök a rádióban kifejtette, hogy a romániai magyarság sorsát megirigyelhetnék a magyarországi románok. Túlzottnak tartotta az RMDSZ követelését, hogy a történelmet és földrajzot anyanyelven tanulhassák, azt is, hogy a szakiskolák anyanyelvűek legyenek. /Népszabadság, szept. 8./
1995. szeptember 8.
Az RMDSZ szenátorai az őszi parlamenti ülésszakra megválasztották vezetőiket, elnök: Szabó Károly, alelnök: Verestóy Attila, titkár: Buchwald Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1995. szeptember 8.
A Jurnalul National szept. 8-i száma hírt ad arról, hogy dr. Paul Philippi professzor, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke levelet írt Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának, kifejtve, hogy szervezete osztja az RMDSZ tanügyi törvényre vonatkozó nézeteit, mert ez a törvény a kommunista rendszerhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1995. szeptember 9.
"Szept. 8-án folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozás, több erdélyi városban volt tiltakozó gyűlés. Csíkszereda főterén mintegy ötezren gyűltek össze. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jog általánosan elfogadott és érvényesített jog. A román oktatási törvény diszkriminatív volta készteti a romániai magyarokat a tiltakozásra. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kiemelte, hogy a testvéri együttélés őszinte akarásának lehet egyik fokmérője az anyanyelvi oktatás biztosítása. A Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésen az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének szükségességét hangsúlyozták. Létre kell hozni minden magyarlakta településen a Magyar Iskola Alapítványt, hogy gyűjtést kezdjenek a magyar iskolákra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Csíkszeredában a gyűlésen Borbély Ernő kifejtette: "Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán aláírhat-e Magyarország egy alapszerződést a kétmilliós romániai magyarság feje fölött, mindaddig, amíg egy ilyen tanügyi törvény érvényben van...". /Új Magyarország, szept. 9./"
1995. szeptember 11.
Szept. 7-10-e között másodszor rendezték meg Arad és Gyula város szervezésében a Kézfogások rendezvénysorozatot, amelyet Gyula lakói kezdeményeztek 1994-ben. A megnyitón, Aradon, beszédet mondtak Marcel Dinu külügyi államtitkár, Szőcs Ferenc bukaresti magyar és Ion Donca budapesti román nagykövet, továbbá a két megye vezetői. Arad polgárai az utolsó pillanatban értesültek a rendezvényről, előző nap este tették ki a plakátokat. A két ország újságíróinak beszélgetésén kiderült, hogy egészen más fogalmakban gondolkodnak. Az Adevarul aradi tudósítója például együtt emlegette Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Sütő Andrást Gheorghe Funarral és C. V. Tudorral. A résztvevők szept. 10-én Kisiratosra, a 2000 lakosú, 96 %-ban magyar Arad megyei településre látogattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 11., 615. sz./
1995. szeptember 11.
A román nyelven egyetemet végzett magyar tanárjelöltek pályáztak tanári állásokra, eredményesen megírták versenydolgozatukat, azonban szept. 8-án közölték velük, hogy még román nyelvből is vizsgázniuk kell. Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke érdeklődött a tanfelügyelőségen, miután a tanügyi törvényben ilyen előírás nem szerepelt. Közölték, hogy valami félreértésről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1995. szeptember 12.
Nagyváradon szept. 8-án a római katolikus bazilika előtt kezdődött a kisebbségi oktatás korlátozása elleni tiltakozó nagygyűlés. Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke és Jakabffy László szülőbizottsági elnök szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
1995. szeptember 12.
Szept. 11-én Budapestre érkezett az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért csoport. Budapest határában több mint 200 budapesti fiatal kerékpározóval együtt Demeter Ervin /MDF/ országgyűlési képviselő fogadta őket és innen együtt kerekeztek az Országház elé, ezen a szakaszon velük tartott Szilágyi Zsolt és Mátis Jenő, az RMDSZ két képviselője, a román parlament legfiatalabb tagjai. Az Országház előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a pártfrakciók vezetői, képviselők, Tabajdi Csaba államtitkár és a HTMH vezetői fogadták őket. A karaván tagjai az Országházban ismertették úticéljukat. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere átnyújtotta nekik akciójuk támogatását tartalmazó levelét, kérve, hogy azt adják át az Európai Önkormányzati Kongresszus elnökének. A fiatalok sajtótájékoztatót tartottak, majd ellátogattak a Magyarok Világszövetsége székházába, ahol Csoóri Sándor fogadta őket. Este Budapesten a Reménység szigetén ökumenikus istentisztelet keretében a magyar egyházak püspökei köszöntötték a karaván tagjait, majd Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./
1995. szeptember 12.
"Az ifjúsági karaván beilleszkedik az RMDSZ szervezte tiltakozó sorozatba, nyilatkozta Markó Béla a Népszabadságnak. Márc. 16-ra a Bocskai Szövetség tüntetést szervez az RMDSZ küzdelmének támogatására. Ezzel kapcsolatban Markó Béla kijelentette: "Mi természetes módon elvárjuk és kérjük a támogatást a magyarországi politikai élet, tehát a kormány és a pártok részéről. Ugyanakkor - én úgy érzem - a magyarországi közvélemény szolidaritásának felmutatása is fontos, s ez a rendezvény nyilván ilyen jellegű lesz." Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a tervezett rendezvényről nem egyeztettek a Bocskai Szövetséggel. /Népszabadság, szept. 12./"
1995. szeptember 12.
Szept. 11-én Borbély László képviselő interpellációjában önkényesnek nevezte a Maros megyei tanfelügyelőség azon utasítását, amellyel a főiskolai tanulmányokat végzett magyar nemzetiségű tanárok részére román nyelvtesztet tesz kötelezővé a tanári állások megpályázásánál. Annak ellenére történik ez, hogy a kormány ígéretet tett Max van der Stoelnek a tanügyi törvény rugalmas alkalmazására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./
1995. szeptember 12.
"Súlyos betegsége, hónapokig tartó németországi gyógykezelése után hazatért Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezére. A Ziua lapnak adott nyilatkozatában Coposu kemény szavakkal ecsetelte Románia megtépázott külföldi tekintélyét, amihez szerinte hozzájárultak a nyugati magyar lobbyk is. Ugyancsak kritizálta a román külügyi vezetést. Coposu üdvözölte Iliescunak a román-magyar megbékélésről szóló javaslatát és elmarasztalta az RMDSZ-t. Amíg Domokos Géza volt az elnök, vele lehetett tárgyalni. A mai "radikalizálódott" RMDSZ-szel nem találja a hangot. A román törvények annyit adnak a kisebbségnek, mint amennyit a románoknak, érvel Coposu. A pártelnök szerint reális a veszély, hogy Románia visszakerül Moszkva uszályába. /Magyar Nemzet, szept. 12./"
1995. szeptember 14.
Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./
1995. szeptember 14.
"Szept. 14-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnökletével ülésezett az RMDSZ Külügyi Tanácsadó Testülete. Megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatainak kiegészítő dokumentum-tervezetét, amelyekről Iliescu aznapra, szept. 14-re összehívott pártelnöki tanácskozáson kéri ki a parlamenti pártok véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./ A parlamenti pártok és Iliescu elnök tanácskozásán az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök képviselte. Három dokumentumról volt szó: egy nyilatkozat-tervezetről, egy jószomszédsági és partneri szerződésről és egy "magatartási kódexről" a nemzeti kisebbségek kérdésének kezelését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ évek óta tett a megbékélésre javaslatot, de annak nem lett visszhangja. A dokumentumból hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségeknek. Megújította a javaslatot, hogy alakítsanak ki párbeszéd-fórumot a romániai magyarság és a romániai társadalom, illetve a kormány között. A magatartási kódexet illetően: jogi erejű szabályozásra van szükség. A dokumentumban nincs szó külön kisebbségjogi dokumentumról, európai garanciákról, kisebbségi vegyes bizottságról. A megbékélési javaslat közzététele után sem csillapodott a hosszú ideje tartott magyarellenes kampány a sajtóban, a politikai életben és a parlamentben. Az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 15., 619. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./"
1995. szeptember 14.
Szept. 14-én ökumenikus egyházi-oktatási találkozót tartottak Nagyváradon. A résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg az oktatási törvénnyel kapcsolatban, továbbá az egyházi ingatlanok visszaadását illetően, táviratot intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnöknek, a romániai zsidó egyházi javak visszaadásával kapcsolatban. A megjelentek úgy döntöttek, hogy a dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 14.
Funar polgármester Cebén elmondott beszédében az RMDSZ-t fasiszta típusú pártnak nevezte. Dumitru Tinu a bukaresti Adevarulban elítélte Funar kijelentései, állásfoglalásait, mert ezek veszélyeztetik a román-magyar megbékélést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
1995. szeptember 14.
Szept. 14-én felavatták a Barcasági Csángó Alapítvány segítségével kialakított négyfalusi /szecselevárosi/ új bentlakást. A kollégium avatásán megjelentek az egyházak képviselői, Mina László az RMDSZ Brassó megyei szervezete nevében, az alapítvány első elnöke, Simon András mondott beszédet. A kollégium segítségével a tanulók ingázás nélkül végezhetik tanulmányaikat a Zajzoni Rab István Líceumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 14.
"A budapesti kapcsolatfelvételt megkérdőjelező RMDSZ-közleményre Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke reagált, a Rompresnek nyilatkozva: "az RMDSZ-eseknek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében." Fenntartja előbbi nyilatkozata minden betűjét. Az RMSZDP közleményében megerősítette, hogy Kiss Kálmán elnököt fogadta Für Lajos, az MDF és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Horn Gyulánál nem jártak, ismerte be. Kiss Kálmán azt állította, hogy pártjának 28 ezer tagja van. Holló László Levente aug. 11-én nyilatkozott: lemond alelnöki tisztéről és minden kapcsolatot megszakít Kiss Kálmánnal, aki mögött a sértettség áll. Magyarországról nem tudja ellenőrizni, hogy valóban van-e többezres tagsága ennek a pártnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "
1995. szeptember 15.
A megbékélési nyilatkozatokkal egyidőben, szept. 13-án Iosif Gabriel Chiuzbain igazságügyminiszter bejelentette: az RMDSZ betiltásának nincs akadálya, éppen csak a kormánynak vagy a parlamentnek kell kezdeményezni azt az alkotmánybíróságnál. /Magyar Nemzet, szept. 15., Új Magyarország, aug. 18./
1995. szeptember 15.
Kozma Szilárd költő bejelentette, hogy szept. 15-étől éhségsztrájkba lép csíkszeredai lakásán, tiltakozásul a tanügyi törvény kisebbségellenes előírásai miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 15.
Kerekes Károly Maros megyei képviselő szept. 14-én írásban tett fel kérdését a román kormányhoz, azt firtatva, mi késztette a kormányt a Maros megyei prefektus leváltására és arra, hogy a tisztséget egy Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó prefektusra ruházza. A megyében most nyugalom van, amiben nem kis szerepe volt Ion Racoltea prefektusnak. Az új prefektus kijelentései szöges ellentétben állnak az államfő román-magyar megbékélésre tett ajánlatával /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 15., 619. sz./
1995. szeptember 18.
Szept. 16-án Szatmárnémetiben tartották az Országos Önkormányzati Tanács ülését, melyen részt vett Markó Béla elnök is. Elfogadták a helyhatósági választásokkal kapcsolatos anyagokat, amelyeket a szept. 23-i SZKT-ülés elé terjesztenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 18.
Az Iliescu államelnökkel tartott szept. 14-i megbeszélésen az elnök ismertette megbékélési javaslatát. Az integráció fölgyorsításának lényeges eleme a romániai magyarság helyzetének rendezése, állapította meg a beszélgetés után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A találkozón nem tapasztalta, hogy van erre irányuló szándék. Egyes ellenzéki pártok is fölvetették, hogy a megbékélés olyan körülmények között, amikor a kormánykoalícióban magyarellenes programmal rendelkező pártok vannak, nehezen képzelhető el. Attól, hogy megváltozik a retorika, az alapvető kérdés nem oldódik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1995. szeptember 19.
Iliescu elnök szept. 15-én, a tanévnyitón Nagyváradon, az Onisifor Ghibu Líceum avatásán mondott beszédében felhívást intézett a román és magyar tantestületekhez, a tanulókhoz, hogy támogassák a román-magyar megbékélést. Örömmel állapította meg, hogy a kezdeményezés jó visszhangra talált Magyarországon is. Szerinte a tanügyi törvény a legmagasabb nemzetközi előírásoknak is megfelel. Az RMDSZ kifogásai az elnök szerint alaptalanok és indokolatlan szeparatizmushoz vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./