Szept. 16-án mintegy hétszázan vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök a zilahi református templomban hirdette az igét. A püspök kiemelte, hogy a szeretet jegyében vállalják a harcot az anyanyelvért. Ezután következett a zilahi református Wesselényi Kollégium 350. tanévének ünnepélyes megnyitója, amelyen Pap Zoltán megbízott igazgató mondott beszédet. Az ünnepség polgári fórummá alakult át, ahol a felszólalók kiálltak az iskolák, az anyanyelv megőrzése mellett. Felszólalt Katona Sándor, a zilahi RMDSZ elnöke, Kozma Sándor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, majd az egyházi személyiségek következtek, végül a megjelentek a kisebbségellenes tanügyi törvény elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

"Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szept. 18-i sajtóértekezletén élesen bírálta az RMDSZ-t, amelyet szerinte "olyan radikálisok vezetik, akikkel nem lehet vitatkozni." A Ziua lapnak adott interjúja második fele most jelent meg, ebben kifejtette, hogy pártja elismeri a kisebbségek nyelvhasználati jogát a közigazgatási szervek, a bíróságok előtt, a saját iskola jogát minden szinten, beleértve az egyetemet, de az autonómiaigényre utalva leszögezte: nem fogadható el, hogy több joggal rendelkezzenek, mint a román többség. /Népszava, szept. 19./"

A Strasbourgba tartó kerékpáros Ifjúsági Karaván szept. 15-én és 16-án esős-szeles időben folytatta útját Ausztriában, majd Németországon át. A résztvevők az útjukba eső városokban ismertették utazásuk célját. Szept. 18-án érkeztek Strasbourgba, az Európa Tanács épületéhez, útjuk végcéljához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./ Strasbourgban Jutta Gützkow asszony, a Politikai Ügyek Igazgatóságának vezetője és Heiner Klebes, a Parlamenti Közgyűlés főjegyzője hallgatta meg az Ifjúsági Karaván tagjainak a tanügyi törvénnyel kapcsolatos panaszait és kifogásait. Szept. 19-én a fiatalok találkoztak Habsburg Ottóval, az Európa Parlament képviselőjével, a Páneurópai Unió elnökével. A tiltakozó akció résztvevői sajtótájékoztatón ismertették útjuk célját. A küldöttség találkozott a strasbourgi protestáns egyházak vezetőivel, akik ígéretet tettek arra, hogy kifejezik aggodalmukat a romániai magyarság jogainak megsértése és az egyházi vagyon visszaadásának elmaradása miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 19./

Szept. 15-én Aradon tiltakozó ülést tartottak az Arad megyei magyar szülők, pedagógusok, diákok. Hosszú Zoltán szenátor ismertette a tanügyi törvény sérelmes részeit. Cziszter Kálmán, az Arad megyei RMDSZ elnöke fölolvasta a székelyudvarhelyi polgári fórum tiltakozó kiáltványát, majd elmondta, hogy Arad megyéből tiltakozó levelek tucatjai mentek a parlamenti elnököknek és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Az RMDSZ bukaresti székházában szept. 20-án megtartott sajtóértekezleten Markó Béla elnök előrebocsátotta, hogy a magyarság érdekelt a megbékélésben, azonban egyelőre semmi jele a nacionalista retorika visszaszorulásának, sőt ennek ellenkezője tapasztalható. A gyakorlat ellentmond a szándéknyilatkozatok hangzatos kitételeinek. Közkeletű az a téves álláspont, hogy a kisebbségek problémáit Romániában sikerült megoldani. Márton Árpád képviselő a Büntetőtörvénykönyv módosítására tért ki: a demokratikus jogrenddel összeegyeztethetetlen rendelkezéseket fogadott el a parlament, utalt a sajtónyilvánosság korlátozására, idegen országok zászlaja kitűzésére és himnusza eléneklésére vonatkozó szakaszokra. Markó Béla elmondotta, hogy sikeresek voltak és tömegjelleget nyertek a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciók. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 20., 622. sz./

Az Evenimentul Zilei 19-i és 20-i számában Ion Cristoiu főszerkesztő elítélte az RMDSZ-t, azt állítva, hogy a szervezet 1995 januárjától radikalizálódott, nem veszi figyelembe a belső realitásokat, a minél rosszabb a magyar kisebbségnek, annál jobb nekünk jelszavát vallja. Az RMDSZ számítása nem vált be, olvasható a román napilapban, a Nyugat óvatos lett, ezért az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./

Szept. 21-én, az államtitok védelméről szóló törvénytervezet szenátusi vitája során Szabó Károly szenátor kifogásolta az államtitok kategóriájának parttalan megfogalmazását, az államtitkokká nyilvánítás mechanizmusát. A tervezet ütközik a demokratikus elvekkel és a szabadságjogokkal, nem rendelkezik a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ esetleges visszaéléseinek bírósági úton való megtámadhatóságáról. Végül a törvénytervezetet átdolgozásra visszaküldték a szakbizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 22., 624. sz./

"Azért tette meg a történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát, hogy ezzel serkentse az alapszerződésről folyó tárgyalásokat, fejtette ki Iliescu elnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az alapszerződés nagyon konkrét kérdésekben meglévő nézetkülönbségek miatt akadt el, vetették fel az újságírók. Iliescu újra elvetette az ET 1201-es ajánlását: az nem jogi norma, nagyon sok állam visszautasítja, szerinte a 11-es és 12-es cikkelyének zavaros a megfogalmazása. Iliescu hangsúlyozta a tárgyalásokra való nyitottságát. "Nem látom be, miért kellene államfők, kormányfők találkozását előzetes megállapodáshoz kötni." Románia a nemzetiségeket külön státusszal, sajátos jogokkal kezeli, Magyarországon ez nem így történik. "Magyarországnak egyetlen politikája volt: a nemzeti kisebbségek asszimilálása, nemzeti azonosságuk felszámolása. 250 ezer románból, ahányan közvetlenül a trianoni szerződés után Magyarországon éltek, tízezer maradt." "...mi Romániában a legtöbbet tettük a nemzeti kisebbségekért, a nemzetközi és európai dokumentumokba foglalt szabályozásokon túlmenően is." Mindenütt "iskolák egész hálózata létezik, magyar nyelvű oktatással minden szinten, minden fokon..." A magyarországi románoknak csak a gyulai gimnáziumuk van, ahol magyarul tanítanak. "Akkor hát milyen erkölcsi alapon beszélnek a románok elnyomásáról?" A tanügyi törvényről kifejtette, hogy "ötévi viták és elemzések eredményeit összegezi, beleértve az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatait..." A törvényt először alkalmazni kell és "csak néhány évi alkalmazás tapasztalata hozza magával a szükséges tökéletesítést." Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható a magyar kisebbség tiltakozása a törvény ellen, Iliescu azt felelte, hogy az RMDSZ kifogásai "túlzóak és nincs valóságalapjuk". A romániai magyar történelmi egyházak két hónapja levelet írtak az államelnöknek, lesz-e rá válasz, hangzott a kérdés. A kérdés nem egyszerű, válaszolta Iliescu. "A történelem kerekét nem lehet visszafordítani. És meddig menjünk vissza a történelemben a visszaszolgáltatással?" A kormányban helyet kapó Román Nemzeti Egységpárt fasiszta típusú szervezetnek nyilvánította az RMDSZ-t és el akarja távolítani a politika porondjáról, jegyezték meg az újságírók. Iliescu erre is talált magyarázatot: egy "szabad, demokratikus társadalomban a legkülönfélébb nézetek fogalmazódnak meg." Szept. 19-én fogadta el a román parlament azt, hogy súlyos börtönbüntetéssel sújtják az idegen ország zászlajának kitűzését, illetve himnuszának eléneklését. Nem mond ez ellent a megbékélésnek, tették fel a kérdést az államelnöknek. Ez olyan gyakorlatra vonatkozik, mondta Iliescu, "amely reakciót váltott ki a lakosság körében, és amely nacionalista hangsúlyt kölcsönöz bizonyos bántó megnyilvánulásoknak." A marosvásárhelyi események miatt bebörtönzött Cseresznyés Pál ügyét is felvetették, de Iliescu elutasította azt, hogy kegyelmet adjon neki. /Szényi Gábor-Lampert Gábor: Interjú Ion Iliescuval, Magyar Nemzet, szept. 23./"

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népszabadság munkatársa, Hovanyec László. Az 1989-es változás óta eltelt években a kapitalista átalakulásban a romániai magyar közösség merevebb, kevésbé rugalmas volt, mint a románság. Maros megye lakossága 40 %-a magyar nemzetiségű, viszont a 206 privatizációs megbízottból 4-5 magyar. Ez az adat is mutatja, hogyan szorították ki a magyarságot bizonyos gazdasági folyamatokból. - Az RMDSZ a gazdaságban, a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. Ugyanakkor a dinamizmus jele, hogy mennyi eredményes alapítványa, egyesülete van ma az erdélyi magyarságnak. "Az RMDSZ bizonyos szemszögből nézve nem politikai szervezet, hanem olyan közösségi képződmény, amely egyszerre képes szolgálni és mozgósítani tagjait." - Az RMDSZ olyan Európát óhajt, "amelyben a nyugati jogrend mindenütt ki tudja kényszeríteni a polgári normák betartását." - "A jelenlegi magyar kormánynak a romániai magyarsággal kapcsolatos politikája alapvetően nem különbözik az előző magyar kormányokétól." Az RMDSZ-nek gyümölcsözőek a HTMH-val való kapcsolatai, ugyancsak jók a kapcsolataik a magyar kormány tagjaival. Arra a kérdésre, hogy miben reménykedik a romániai magyar közösség jövőjét illetően, Markó Béla azt válaszolta: "Legfőképpen az itt élő kétmillió magyarban. Ennek ha nem is a nagyobb hányada, de igen jelentős része tömbben él." Iliescu megbékélési javaslatáról elmondta, hogy nem magatartáskódexre van szükség, hanem alapszerződésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1., Népszabadság, szept. 23./ "

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szept. 24-én Nagykanizsán, lakossági fórumon kijelentette, hogy az elmúlt évek magyar kormányai elszalasztották a nemzeti állapotok - és nem a határok! - helyreállításának esélyeit, nem volt átgondolt kisebbségi koncepciójuk. /Magyar Hírlap, szept. 25./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT-hez intézett levelében több kérdésben is bírálta a magyar kormány magatartását: nem célravezető Horn Gyula miniszterelnök Vacaroiu kormányfővel való brünni találkozóján bejelentett azon elképzelése, hogy magyar szakértői küldöttség tanulmányozza a román tanügyi törvény végrehajtását a helyszínen. Nem ért egyet Kovács László külügyminiszterrel, hogy Romániával szemben nem használhatók "olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása". Tőkés László sürgette az RMDSZ-t, hogy adja értésére a magyar kormánynak: határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A magyar fél megengedő jellegű, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista román hatalom alá, miközben Romániában változatlan erősséggel tart tovább a kisebbségi magyarság elleni politikai kurzus. Bírálta "a kiváló román-magyar katonai együttműködésről szóló, nagy gonddal kialakított hiedelmet", szembe állítva azzal, hogy közben "megállás nélkül folyik a magyar többségű vidékek és települések, legfőképpen pedig Székelyföld militarizálása" az etnikai összetétel megváltoztatása céljából. Tőkés László szerint az RMDSZ-nek figyelmeztetni kellene a magyar kormányt a román katonapolitika betelepítési gyakorlatának és védelmi doktrínájának magyarellenességére, továbbá a magyar Honvédelmi Minisztériumot arra, hogy ne nyújtson támogatást a magyar települések elrománosítására. A püspök felszólította az RMDSZ-t, hogy hirdessen tanügyi válsághelyzetet, és abszolút prioritásként kezelje a romániai magyar nyelvű oktatás, illetve a kisebbségi tanügyi autonómia kérdését. Megismételte azt a nézetét, hogy a romániai magyar politizálás "bűnbeesése" a PER-tárgyalásokkal kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ PER=Project on Ethnic Relations amerikai szervezet. "

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szept. 24-én meglátogatta a kórházban Kozma Szilárd költőt, aki szept. 15-én éhségsztrájkba lépett, tiltakozásul az új tanügyi törvény diszkriminatív előírásai ellen. Kozma Szilárdot szept. 23-án szállították kórházba, súlyosbodó állapota miatt. Markó Béla kérte, hogy függessze fel az egészségét veszélyeztető éhségsztrájkot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./

Németh János RMDSZ-képviselő szept. 25-én a parlamentben visszatért a Maros megyei tanfelügyelőség önkényes intézkedésére, amelyet egy interpelláció kapcsán Romulus Pop államtitkár törvényesnek ismert el. A pótlólagos román nyelvvizsgáról volt szó, amelyet sikeres pályázati vizsga után hat magyar anyanyelvű tanár részére rendeltek el. Szász Ferenc szerepelt a legjobban a pályázaton, ennek ellenére nem választhatott állást, mert a külön román nyelvvizsgája nem volt eredményes. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26., 626. sz./

Az RMDSZ SZKT szept. 23-24-én Gyergyószentmiklóson ülésezett. Elhatározták a Gazdasági és Szociális, illetve a Falupolitikai és Mezőgazdasági Főosztály létrehozását. Tamás László lemondott az ifjúsági alelnöki tisztségről, a helyébe Nagy Zsolt került. Az SZKT határozata értelmében a tanügyi válságbizottság tovább működik. Az SZKT meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök -távolléte miatt - levélben megfogalmazott helyzetelemzését és javaslatait. Markó Béla prioritásként jelölte meg az oktatással kapcsolatos feladatokat. Az SZKT testületileg részt vett azon a tiltakozó fórumon, amelyre a Strasbourgból visszatért Ifjúsági Karaván tagjainak gyergyószentmiklósi fogadása adott alkalmat. Az SZKT állásfoglalást tett közzé, ebben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarsággal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./ Immár hagyományosan késve kezdődött Gyergyószentmiklóson az SZKT ülése, mert a képviselők késve érkeztek. A 132 tagjából estére csak nyolcvanan érkeztek meg. Másnap ugyancsak hamarabb kezdtek távozni, így a tervezett tíz napirendi pont tárgyalására nem volt mód. Buchwald Péter javasolta, hogy az RMDSZ indítson jelöltet a köztársasági elnöki választáson. Toró T. Tibor három állásfoglalást javasolt: szolidaritásvállalás a vajdasági magyarokkal, az Iliescu megbékélési nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar kormány felhívása határozottabb fellépésre a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők megszavazták a javaslatot, az ülés befejezéséig csak a szolidaritási nyilatkozat készült el. - A tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióról kiderült, hogy helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktust román társaikkal, a tanárok féltik állásukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

Kozma Szilárd közleményben jelentette be, hogy szept. 14-én este megkezdett éhségsztrájkját 12 nap után, szept. 26-án félbeszakította a következő elhatározással: a tanügyi törvényt ellenzi és nem fog nyugodni addig, amíg ezt a törvényt a román parlament újra nem alkotja. Felhívja a magyarországi politikusok figyelmét, hogy a magyar nép érdekeit mindig a magyar írók és közgondolkodók képviselték, azért a magyarságot érintő politikai döntések előtt kívánatos azok véleményét kikérni, hogy többé ilyen, a határon kívül élő magyarság létét veszélyeztető politikai alkuk, mint amilyen a tanügyi törvény kapcsán a Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu kormányfő berni kiegyezése volt, többet ne történhessenek. Fel fogja hívni a román író- és művésztársadalom figyelmét arra, hogy 1920 után minden diktatúra felé csúszó román hatalom először a romániai magyarság jogainak megnyirbálásával, jogtalan meghurcolásával kezdte, majd a román szellemi élet meghurcolásával folytatta. Szeretné elérni, hogy a következő választáson olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik nem a hatalommal való egyezkedést keresik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27., 627. sz./

"A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./"

Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsvár főterén újból megkezdték az ásatást, a munkálatok célja a kapitóliumi farkas szobortalapzatának elkészítése és az európai hírű tér tönkretétele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 28., 628. sz./

Az ellenzék széthullott, az RMDSZ-szel való szövetség terhére van. Iliescu elnök megbékélésről beszél, miközben a magyarellenes Funar vezette RNEP kapja Maros megyében a prefektusi tisztséget, írta Kerekes Károly képviselő. Ebben a kérdésben fordult a kormányhoz, azt a választ kapta, hogy nem történt prefektusváltás. Ez nem nyugtatta meg a képviselőt, mert továbbra is erről a változtatásról beszélnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

A televízió igazgatótanácsába beválasztották Ileana Vulpescu írónőt, aki a Romania Mare szennylapban ír vezércikkeket. Egyedül az RMDSZ-képviselők, illetve szenátorok szavaztak ellene, jegyezte meg Magyari Lajos szenátor, még a liberálisok és a parasztpártiak is rászavaztak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

"Katona Ádám megjegyezte, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozataira gyakran válaszolnak "a másik oldal frusztrált képviselői, nevezetesen Dáné Tibor, Fey László stb. Nyilván visszhangtalanul. Mert úgy véljük, méltatlan lenne hozzánk, ha piszkálódásaikat észrevennénk." Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform aláírásgyűjtést szervezett az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul bebörtönzöttekért. "Tény, hogy az 1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSZ-programban..." /Katona Ádám: Platformja válogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./"

Honti Mária, a művelődési tárca közigazgatási államtitkára vezetésével magyar küldöttség érkezett szept. 27-én Bukarestbe, hogy Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu kormányfők megállapodása alapján a román tanügyi törvénnyel összefüggő kérdéseket tanulmányozzák. A magyar küldöttség a bukaresti magyar nagykövetségen az RMDSZ parlamenti frakciójának több tagjával folytatott eszmecserét. Honti Mária az MTI tudósítójának leszögezte, hogy a delegáció nem azért jött, hogy a végrehajtási rendelkezések kedvező végrehajtását elérje, hanem azért, hogy a törvény néhány alapellentmondásának, a kisebbségekre ható alapkérdésének problémáját vesse fel. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a hét elején Magyari Lajos szenátorral RMDSZ-küldöttség élén Budapestre utazott, mert a két miniszterelnök megegyezéséről szóló hír szerint a magyar küldöttség a törvény minél jobb alkalmazásáról tárgyalna, ezzel az RMDSZ nem értett volna egyet, mert azt a benyomást keltette volna, hogy a törvény, amely ellen a romániai magyarság tiltakozik, alapjában véve jó. Asztalos Ferenc a budapesti és a mostani megbeszélés alapján megnyugtatónak tartja a delegáció mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

A Honti Mária közigazgatási államtitkár vezette magyar küldöttség szept. 29-én Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus azzal fogadta őket, hogy a tanügyi törvény nem fenyegeti a magyar kisebbség etnikai, kulturális és nyelvi identitását. A küldöttség ennek ellenkezőjéről győződött meg. Találkoztak Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, majd a magyar pedagógusok képviselőivel. A sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatók, Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Magyari Erzsébet, a Perspektíva Szakközépiskola és Kotta László, a Puskás Tivadar Szaklíceum igazgatója részletes tájékoztatást adtak a törvény kisebbségeket sújtó előírásairól. A küldöttség Brassóba utazott, ahol Lengyel István, az Áprily Lajos Líceum igazgatója és az RMDSZ helyi képviselői fogadták őket. A látogatás alapvető célja a tanügyi törvény értékelése volt, nem annak alkalmazásáról beszéltek, hangsúlyozta Honti Mária államtitkár. A magyar küldöttség kifejtette a román partnernek a törvény kisebbségi jogokat korlátozó részeit, így azt is, hogy a szakmai képzés nem végezhető anyanyelven, a 8. utáni kötelező képesítési vizsga öt tárgya közül hármat románul kell letenni, ezenkívül a történelmet és földrajzot románul kell tanulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Szept. 30-án Bánffyhunyadon, a református templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött meg a hagyományos Kalotaszegi Napok rendezvénysorozat. Dr. Bütösi János professzor, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke hirdetett igét. Az istentiszteleten dr. Hegedűs Lóránt, a magyarországi Református Zsinat, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke emlékezett meg Ravasz László munkásságáról, majd megkoszorúzták a templomban elhelyezett Ravasz László-emléktáblát. Délután felavatták a Ravasz László Emlékházat, amely a jövőben a helyi magyar egyházi és művelődési élet központja lesz, helyet kap benne a Kós Károly és Ravasz László emlékszoba. Avatóbeszédet mondott dr. Bátai Tibor, az Illyés Közalapítvány irodavezetője és dr. Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Az emlékházat Vasas Samu, a vidék néprajzi kutatója mutatta be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 631. sz./

Feketelisták készülnek az új tanügyi törvény kisebbségellenes előírásai miatt tiltakozó magyar pedagógusokról, jelentette ki a bukaresti Medifax hírügynökségnek Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyar iskolaigazgatókat leváltanak, román óvónőkre cserélik le a magyar óvodák személyzetét. /Népszabadság, szept. 30./ Ilyen akciókra főleg a szórványvidéken került sor. /Magyar Hírlap, szept. 30./

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője nyílt levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékezetve arra, hogy néhány hónapja nyílt levéllel fordult a köztársasági elnökhöz, Horn Gyula miniszterelnökhöz és még húsz magyarországi vezető politikushoz. Azt kérte, hogy Magyarország biztosítson védőhatalmi státust és kettős állampolgárságot az utódállamokban élő magyarság számára, továbbá adjon kárpótlást a nyugati hadifogságot szenvedett egykori magyar állampolgároknak. Levelére csak Göncz Árpádtól, Horn Gyulától és Kovács László külügyminisztertől nem jött válasz. Jelenleg a Vajdaságban a szerb menekültek szervezett betelepítése történik, ezzel megváltoztatják az etnikai viszonyokat. Albánia tiltakozott a szerbek Kosovóba telepítése ellen, Magyarország azonban hallgat. Ennek a hallgatásnak a megtörésére szólítja föl a magyar kormányt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./ Dáné Tibor reagált Katona Ádám fenti nyílt levelére: elveti a védőhatalmi státus lehetőségét, ezt nem biztosítja a nemzetközi jog. Dáné szerint csak az RMDSZ szövetségi elnöke fejezheti ki aggodalmát a szerb betelepülők inváziója ellen, egy platform-szóvivő ilyen felszólítása aránytévesztés, "vidékiesen tenyeres-talpas bumfordiság is." /Dáné Tibor: Tényleg a kakas kukorékolja fel a napot? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ válasz:"

Okt. 1-jén tartották Marosvásárhelyen a Kántor-tanító Pedagógiai Főiskola és a Calepius Népfőiskola tanévnyitó ünnepi istentiszteletét a Vártemplomban. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán református püspök, beszédet tartottak Barabás László és Fülöp Géza, az intézmények igazgatói, majd dr. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke köszöntette a megjelenteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./

A FUEV /Európai Népcsoportok Föderatív Uniója/ főtitkára, Armin Nickelsen Temesváron tartózkodik, a jövő évi, Temesváron tartandó FUEV-kongresszus előkészítése céljából. Találkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Szept. 30-án és okt. 1-jén lezajlott Alsócsernátonban lezajlott a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség alakuló ülése, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi főosztályának és az EMKE elnökségének védnöksége alatt. A szövetség felvállalja a romániai magyar tárgyi népművészet legjobb hagyományainak ápolását, terjesztését, forgalmazását, valamint az utánpótlás nevelését. Véglegesítették a szervezeti szabályzatot és megválasztották a vezetőséget: tiszteletbeli elnök Bandi Dezső iparművész, elnök Tankó Albert, ügyvezető elnök Kisgyörgy Imre. A szövetség csatlakozott az EMKÉ-hez, társszervezeti státusban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 630. sz./

Borbély László képviselő okt. 3-án napirend előtti felszólalásában a négypárti koalíció törvényhozói működésére hívta fel a figyelmet, a demokráciát veszélyeztető törvényekre, amelyek a rendőrállam felé sodorják az országot. Említette a Btk. módosítását, az államtitok védelmét, azt, hogy a kormány önkényesen kisajátítja intézmények, kereskedelmi társaságok tulajdonát az állami protokoll számára, ugyanakkor késleltetik egy sor fontos törvény elfogadását, így a közvagyonról, a helyi pénzügyi gazdálkodásról, az ombudsmanról, az egyházi vagyonról, de szükség van a nemzetiségi törvényre is. - Ugyanezen a napon az RMDSZ képviselőházi frakciója törvénytervezetet nyújtott be Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 631. sz./ A felsorolt helységekben 1944 őszén román szabadcsapatok ártatlan magyarokat gyilkoltak meg.