Okt. 31-én tárgyalta a képviselőház a pártokról szóló törvényt. Függőben maradt a Nagy-Románia Pártnak az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó javaslata. Erről az RMDSZ-frakció nevében Márton Árpád és Tokay György fejtette ki a szövetség véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./

"Szentimrei Krisztina Törésvonalak az erdélyi magyar politikai mezőben címmel írt összefoglalásában először a "radikális-mérsékelt" ellentétet vette számba, amely visszanyúlik az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusáig /1990. ápr. 21-22./, amelyen jelen voltak az előző rendszer kontraszelektált "hivatalos magyarjai", a mérsékletre intők. A mérsékeltek vezéralakja Domokos Géza volt, Iliescu, akkor még ideiglenes elnök barátja, a radikálisoké pedig Szőcs Géza, az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerzője. Tőkés László akkor még nem foglalt állást a kettejük harcában. Domokos Géza hatására a képviselők tartózkodtak az alkotmány azon cikkelyének megszavazásakor, amely kimondta, hogy Románia egységes nemzetállam. Szentimrei Krisztina szerint Domokos Géza elnökségének talán legszégyenletesebb eseménye, hogy Szőcs Géza kénytelen volt saját nevében benyújtani a kisebbségekről szóló törvénytervezetét, melyet Domokos Géza hatására az RMDSZ nem vállalt fel. Ez a tervezet hangsúlyos előképe az SZKT által 1994 decemberében elfogadott törvénytervezetnek. 1992-ben Hargita megyében a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztásakor a küldöttgyűlésen kimaradtak a "mérsékeltek", ekkor elnöki jóváhagyással új gyűlést hívtak össze, amely a Domokos-vonal híveit szavazta meg. 1992 nyarán az RMDSZ vezetősége titkosította Csapó József autonómia-statútumát a közelgő választásokra hivatkozással. Az RMDSZ frakcióvezetői elhatárolták magukat Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, a mérsékeltek prominensei pedig mandátum nélkül tárgyaltak Neptunon a román kormányzattal. Két tanulmány /Borbély Imre: Neptun, Romániai Magyar Szó, 1993. szept., Tamás Sándor: Valahol mi is utat vesztettünk, Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. máj. 17./ taglalta a radikális-mérsékelt ellentétet. A másik a nemzeti/nemzetietlen törésvonal: a/ A nemzet iránt elkötelezett politikai irányzat lefedi a hajdan Szőcs Géza körül csoportosuló tábort, legfőbb szerveződései a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Az irányzat legfőbb prominense Tőkés László. b/ A nemzet iránt elkötelezett, de baráti kötődései vagy megtéveszthetősége folytán hatalomorientált vonalat erősítő irányzat a Szórvány csoport, a Partium frakció nagy része, de ide sorolható a tanulmány írója szerint Markó Béla és az Ügyvezető Elnökség zöme. c/ A nemzet iránt közömbös, hatalomorientált káderpolitikusok csoportja, reprezentánsaik a neptunisták, így Borbély László. Jellemző, hogy az 1994-es választást követően Magyar Demokrata Frakcióról Szociálliberális Frakcióra változtatta a csoport a nevét. d/ A nemzeti problematika iránt közömbös, gyakran ellenséges doktriner baloldali liberális irányzat, csoportjuk a Szabadelvű Kör és az Ügyvezető Elnökség. Magyari László Nándor például, továbbá Cs. Gyímesi Éva, aki a nemzetellenes liberalizmus mellett áll ki. Egyik vezetője volt az önrendelkezés-ellenes sajtókampánynak és több, a nemzet és nemzet-szeretet fogalmát darabokra szedni igyekvő tanulmány szerzője. Az Ügyvezető Elnökség titkára Kós Anna, aki felelős szerkesztőként jegyezte az RMDSZ IV. kongresszusán megjelenő vicclapnak álcázott kampánykiadványt, melynek legfőbb célpontja Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/ A vicclap címe: Új Helyszín, Új Ezred."

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 31-én Nagyváradon tartott sajtóértekezletén beszámolt hollandiai útjáról, melyre az ottani protestáns testvéregyházak hívták és svájci körútjáról, melyet Tempfli József püspökkel tett meg, majd nyilvánosságra hozta Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román államfőhöz intézett nyílt levelét a történelmi megbékélés ügyében: alternatív megbékélési indítványt tárt a két elnök elé, melynek lényege, hogy a felek a megbékélés során ne a francia-német megbékélési modellt, hanem az olasz-osztrák, illetve a dél-tiroli mintát tekintsék követendőnek. A megbékélés egyetlen útja a romániai magyar nemzetközösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. Az RMDSZ már 1991-ben, majd 1993. januárjában síkraszállt a román-magyar kerekasztal létrehozása mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Tőkés László levelét eljuttatta az RMDSZ elnöki hivatalához. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ vezetősége tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. A sajtóértekezleten Tőkés László püspök szolidaritást vállalt a csíkszeredai Kozma Szilárd és Kozma Szilárd éhségsztrájkjával, végül bátorította azokat az RMDSZ-vezetőket, akik nov. 1-jétől kezdtek éhségsztrájkláncot Maros megyében. /Magyar Nemzet, nov. 1./

A tüntető diákok követeléseit Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a parlamenti tanügyi bizottság alelnöke ismertette: az alkotmányellenes díjak eltörlése, az egyetemi autonómia tiszteletben tartása, az ösztöndíjaknál a diákok szükségleteit tartsák tiszteltben, a hallgatók kapjanak ötvenszázalékos kedvezményt a közszállítási eszközökön. A pártok közül csak az RMDSZ és a Demokrata Párt támogatta a diákok követeléseit, ennek ellenére a diákok az újabb tárgyalásra nem hívták meg az RMDSZ-t, a szövetség elszigetelése tehát folytatódik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./

Dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének meghívására Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tokay György képviselő nov. 5-8-a között Dél-Tirolba látogatnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 1., 652. sz./

"Ion Iliescu államfő nov. 1-jén szóvivője útján szélsőséges és románellenes fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Traian Chebeleu szóvivő szerint: "Tőkés Lászlónak nincs hitele ahhoz, hogy a magyar-román megbékélésre javaslatot tegyen." "Az utóbbi néhány évben /Tőkés/ románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a magyar nemzetiség állítólag kétségbeejtő helyzetéről, valamint az úgynevezett asszimilációról és az etnikai tisztogatás gyakorlatáról." Hasonló hangnemben minősítette a püspök kezdeményezését Mircea Geoana külügyi szóvivő, aki szerint Tőkés László javaslatában megtalálhatók a püspök és "más szélsőséges vezetők" tézisei "az etnikai alapú autonómiáról", márpedig ezt "európai szinten egyértelműen visszautasítják". Mircea Geoana szerint Tőkés László legutóbbi nyugat-európai nyilatkozatai agresszívek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 2./"

A kormánykoalíció tagja a Román Nemzeti Egységpárt, elnöke, Funar elfogadta a történelmi megbékélés tervét, azonban ezt feltételekhez kötötte: Magyarország ismerje el a trianoni szerződést, ismerje el a magyar hatóságok bécsi döntés utáni kilengéseit és kérjen bocsánatot ezért a román államtól és a román néptől , többé ne avatkozzon be Románia belügyeibe, ne támogassa többet a fasiszta típusú RMDSZ-t, mondjon le az 1201-es ajánlásról és ismerje el Avram Iancu megyét, amely Kovászna és Hargita megyék egyesítéséből jön létre. Románia számára is szabott feltételt: az RMDSZ eltakarítását a politikai életből. Funar mindezt Cebe községben mondta el, Avram Iancu sírjánál. /Új Magyarország, nov. 2./

Az RMDSZ nov. 2-i, bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette, hogy a romániai magyarság folytatja tiltakozó akcióit a tanügyi törvény jogkorlátozó intézkedései ellen, példaként említette Kozma Szilárd, Katona Ádám éhségsztrájkját, marosvásárhelyi közéleti személyiségek éhségsztrájk-láncát, amellyel Cs, Gyímesi Éva oktatásügyi alelnök is szolidaritást vállalt. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ egyetért Tőkés László püspöknek a román és magyar államfőhöz intézett alternatív megbékélési javaslatával, hiszen a szövetség vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása alapján lehetséges. Elfogadhatatlan, hogy Traian Chebeleu nem a javaslatról mond véleményt, hanem a javaslattevő személyét, Tőkés Lászlót minősíti, igen vitatható módon. Chebeleu abból indul ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldott Romániában, tehát nincs szükség újabb garanciákra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./ A parlamenti munkáról Tokay György képviselő elmondta, hogy a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt és az RNEP terjesztett elő. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a legdemokratikusabbnak kikiáltott törvény három hónapot élt meg, a társadalmi realitás igazolta az RMDSZ fenntartásait. Seres Dénes szenátor a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális autonómiák európai chartájának ratifikálására. A kormány szándékosan halogatja a ratifikálást. Mátis Jenő képviselő egy román parlamenti delegáció tagjaként Finnországban tett látogatásáról számolt be, a finnországi svéd kisebbség helyzetének modellértékű megoldásáról /egyetemi oktatás, nyelvhasználat, autonómia, stb./ /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./

"A magyar kormány is felelős a határon túli magyarokért, állapította meg Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője. "A Horn-Kuncze-kormány hagyja, hogy az államközi diplomáciában kormányszinteken kifejlődhessenek a magyarellenes, xenofób megnyilvánulások." Ebben az áldatlan helyzetben némi felüdülést jelent a Határon Túli Magyarok Hivatalának néhány pozitív külpolitikai lépése. "Sajnálatos azonban, hogy a Külügyminisztérium ezt a kormányhivatalt is igyekszik kikapcsolni a kárpát-medencei politika alakításából." A magyar kormány hónapok óta nem válaszol Iliescu elnök megbékélési javaslatára. Csintalan Sándor, az MSZP alelnöke az RMDSZ kolozsvári kongresszusán megígérte, hogy az RMDSZ-nek képviseletet nyitnak Budapesten. Azóta sem történt semmi. A költségvetés csak ezredszázalékát fordítja a határon túli magyarság támogatására. - A magyar kormánynak kezdeményezően kellene fellépnie a nemzetközi fórumokon a kisebbségi kollektív jogok és az autonómia érdekében. /Bágyi Bencze Jakab: Interjú Németh Zsolt országgyűlési képviselővel. = Magyar Fórum (Budapest), nov. 2./ Az IV. RMDSZ kongresszusa: Kolozsvár, máj. 26-28. "

Nov. 2-án, halottak napján Szabadkán két erdélyi vendég tartott előadást. Gál Mária kolozsvári történész az 1944 őszi erdélyi magyarellenes atrocitásokat, gyilkosságokat ismertette, Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke pedig a Fehér könyv, az első ilyen jellegű dokumentumgyűjtemény megjelenésének körülményeiről számolt be. Egyetlen idősebb történész sem hajlandó hozzányúlni ehhez a még mindig érzékeny kérdéshez, a fiatalok - köztük Gál Mária - vállalták a munkát. /Szabad Hét Nap (Szabadka), nov. 9./ Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról /RMDSZ, Kolozsvár, 1995/ (összeállította:) Gál Mária, Gajdos Balogh Attila, Imreh Ferenc A könyv az észak-erdélyi, székelyföldi vérengzés /Szárazajta, Csíkszentdomokos/ mellett kiért a dél-erdélyire is, román szabadcsapatok ott is megöltek ártatlan magyarokat, névsorukat is közölte: Gyantán 47 főt /köztük egy kétéves, két 13 éves fiú is volt/, Magyarremetén 35 főt /köztük és 12 és egy 15 éves fiút/, Kishalmágyon 6 főt és Szentmihályon szintén 6 embert.

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője bejelentette, hogy a magyar forradalom évfordulóján, okt. 23-án a tanügyi törvény elleni tiltakozásul éhségsztrájkot kezdett, ezzel folytatja Kádár Attila éhségsztrájkját. Katona Ádám a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását sürgető levelet írt Iliescu elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ A nyílt levélben kifejtette, hogy a megbékélésről szóló elnöki kezdeményezés akkor lesz sikeres, ha a problémák megoldását szolgáló tettek támasztják alá, ha teljes esélyegyenlőséget élvezhetne a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösség, ha biztosítva lenne nemzeti identitásának megőrzése a törvényesített gyakorlatban. Az új tanügyi törvény alkalmazása "a kommunista Románia homogenizáló iskolapolitikájának felújítását jelentené", akadálya a megbékélésnek. Katona Ádám összefoglalta a romániai magyarság jogsérelmeit. Székelyföldre nagyszámú, több ezres nagyságrendű román katonaságot telepítenek, sok milliárdos költséggel, ezzel megváltoztatják az etnikai összetételt. Újrakezdték a rendőrök terrorakcióikat, okt. 12-én Lőrincz Mártont annyira megverték, hogy másnap öngyilkos lett. Katona Ádám a hat zetelakai magyar férfi ügyét felhozta, akikre börtön vár, ha kényszerű emigrációjukból visszatérnének. Bejelentette, hogy éhségsztrájkját abbahagyja, ha az államfő a részükre vonatkozó kegyelmi rendeletét közzéteszi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"

"Nov. 3-án Washingtonban, a Kongresszus épületében rendezték meg "Az európai biztonság, integráció és a nemzeti kisebbségek szerepe" címmel a Potomac Foundation nevű politikakutató intézet és az Magyar-Amerikai Koalíció rendezésében tartott tudományos tanácskozást, melyen amerikai szakértők is részt vettek. Paul Goble, a Potomac Foundation szakértője szerint a kisebbségek számára szavatolni kell az autonómiát és a nemzetközi jogalanyiságot. Felszólalt többek között Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Bauer Edit /Együttélés/ Szlovákiából, Kovács Miklós /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ Kárpátaljáról, Józsa László /Vajdasági Magyar Szövetség/ Jugoszláviából, a nyugati kisebbségek helyzetéről dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, Joan Vallvé katalán politikus és Chaspar Pult, a svájci rétoromán kisebbség vezetője beszélt. Peter Tarnoff amerikai külügyi államtitkár fontosnak nevezte a kisebbségek védelmét, de lényegében elutasította az autonómiatörekvéseket és a kollektív jogok intézményét. Az alapszerződéseket a vitás kérdések kereteként szolgálhatnak, mondta, hozzátéve: noha Magyarország, Szlovákia és Románia jó úton halad a problémák rendezése felé, "az Egyesült Államok szerint nem elég gyorsan". Leszögezte, hogy a román himnusz- és zászlórendelkezések aggodalmat váltottak ki Washingtonban. Richard Holbrook amerikai külügyi államtitkár-helyettes nemrég egy sajtóértekezletén az etnikai közösségek európai normáinak megfelelő kollektív jogairól beszélt, Peter Tarnoff államtitkár szerint ez a kijelentés kizárólag Boszniára vonatkozott. Tőkés László a romániai magyarság helyzetéről, a diszkriminatív tanügyi törvényről beszélt, ismertette alternatív megbékélési javaslatát és idézte azt a levelet, amelyet amerikai látogatása nyomán a Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága intézett Ion Iliescu román elnökhöz: "Erőteljesen felszólítjuk Önöket a tanügyi törvény komoly felülvizsgálatára, a vele szemben felvetődött jogos kifogásoknak megfelelően, kiváltképpen pedig az anyanyelvi képzés kiterjesztése vonatkozásában, a szakoktatás és az egyetemi oktatás területén." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz., Magyar Nemzet, nov. 4./ "

"Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./"

Az RMDSZ Tanügyi Válságkezelő Bizottsága nov. 3-án Marosvásárhelyen ülésezett, jelen voltak az RMDSZ vezetői és néhány parlamenti képviselő is. A bizottság fontosnak tartja a kapcsolattartást és a tájékoztatást az RMDSZ és a civil szervezetek között. A diáktüntetések bebizonyították, hogy az oktatási törvény módosításra szorul. A félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezetet sürgősen napirendre kell tűzni, hogy a kisebbségi közösségek érdekei is érvényesülhessenek. A bizottság szorgalmazza a tanügyi törvény diszkriminatív jellegét bizonyító jogsérelmek összegyűjtését és nemzetközi fórumokon való ismertetését. - A kisebbségi problémák, ezen belül az anyanyelvi oktatás kérdésének megoldása nélkül elképzelhetetlen a megbékélés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./

Nov. 3-án Budapesten megbeszélést tartott Somogyi Ferenc külügyi államtitkár román kollégájával, Marcel Dinuval. A tanácskozást mindkét fél eredményesnek tartja. Somogyi Ferenc elmondta: megállapodtak abban, hogy a megbékélési javaslat nem helyettesíti az alapszerződést. Marcel Dinu szerint már jövőre megkezdődhetnek a szakértői tárgyalások. A magyar fél elkészíti írásos javaslatát és reményét fejezte ki, hogy az alapszerződés és a megbékélési dokumentum megközelítően egyidőben lép életbe. Marcel Dinu kérdésekre válaszolva az RMDSZ által javasolt megbékélési koncepcióról elmondta: a román kormány azért utasította el, mert egy olyan ember neve fémjelezte /Tőkés László/, aki nem tekinthető teljesen hitelesnek. Somogyi Ferenc erre reagálva kijelentette: miután az RMDSZ legitimitását az Európai Unió is elfogadta, nem lehet megkérdőjelezni sem a szervezet, sem vezetői legitimitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Nov. 4-én Kolozsváron ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/, melyen a magyar nemzeti közösség képviseletében egyházi vezetők, a művelődési élet kiemelkedő személyiségei, egyesületek, szervezetek, alapítványok képviselői tanácskoztak a tennivalókról az anyanyelvi oktatás minőségi reformja, az egyházi iskolák visszaszerzése, az anyanyelvi oktatás önszerveződő intézményrendszerének kialakítása, az alapítványi források felhasználása /diákok szociális segítése, ösztöndíjrendszer létrehozása, iskolabusz-hálózat a szórványvidéken/ terén. Vitaindító előadásokat tartottak Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke, Kelemen Árpád professzor, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma oktatási szaktestületének elnöke és Buchwald Péter szenátor. A jelenlevők megbízták a SZET oktatási bizottságát, hogy a tennivalókat összegezze és cselekvési programokká, projektekké átdolgozva indítsa el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője köszönetét fejezte ki, hogy okt. 23-ától megkezdett éhségsztrájkjával sokan szolidaritást vállaltak. Katona Ádám Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében bejelentette, hogy mindaddig folytatja éhségsztrájkját, amíg nem kap garanciát hét zetelaki magyar ügyének elnöki kegyelemmel való rendezésére. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./

Háromhetes amerikai szolgálati körútja során nov. 2-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Washingtonban részt vett Raoul Wallenberg mellszobrának felavatásán, majd Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyarságának meghívott képviselőivel együtt megjelent a washingtoni osztrák nagykövetségen a Magyar-Amerikai Koalíció jótékonysági gálaestjén, amelyen jelen volt Gál Zoltán, a magyar Országgyűlés elnöke is, és amelynek fő védnöke Hillary Clinton, az elnök felesége. Védnökséget vállaltak még Christopher Dodd szenátor és Tom Lantos képviselő, George Pataki, New York, illetve V. Voinovich, Ohio állam kormányzója. A jótékonysági adományokat egy, a közép-európai magyar intézményeket a Nyugattal összekapcsoló kommunikációs hálózat kialakítására fordítják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./

"A képviselőházban nov. 7-én Borbély László szólalt fel az RMDSZ-frakció nevében. A diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, mondta, azonban félmillió állampolgár demokratikus, törvényes úton kifejezett követeléseit, akaratát figyelmen kívül hagyta a hatalom, az RMDSZ módosító javaslatait nem vették tekintetbe, ezért más tiltakozó eszközöket kell alkalmazni. Ilyen tiltakozó akció Maros megyében az Ima- és böjthónap kezdeményezés. Még azokat a jogokat is megtagadják a kisebbségtől, amelyek a törvény szerint megilletnék őket. Borbély László példának hozta fel a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatórium magyar hallgatóinak kérését elutasító rektori döntést, amellyel visszautasítja az anyanyelvű zenei oktatást: a konzervatórium nem a "művelődési-művészeti felkészülést szolgálja", amelyet a 123. szakasz előír. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./"

"Bárányi Ferenc RMDSZ-képviselő okt. 30-án írásban beadott kérdésére, hogy miért nem engedélyezi az Országos Audiovizuális Tanács /OAT/ egyes erdélyi városokban /Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár/ a Duna Televízió kábeltelevíziós társaságok általi közvetítését, Titus Raveica, az OAT elnöke nov. 6-án írásban válaszolt: számtalan bejelentést kaptak, hogy "a Duna TV nem kevés műsora olyan hangsúlyokat tartalmaz, amelyek az etnikumközi gyanakvás tényezőit táplálják, megkönnyítik a mesterséges feszültségkeltést, ezért az OAT úgy határozott, hogy bizonyos időre, amíg megfigyelik és elemzik a műsorokat, felfüggeszti a Duna TV adásai közvetítésének engedélyezését egyes kábeltelevíziós társaságoknak." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 657. sz./ "

"Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ "

"Méray Tiborral készített interjút a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Számadó Júlia. A Párizsban élő Méray a Le Monde-ból idézte, hogy Románia és Ukrajna között megszakadtak az alapszerződésről folyó tárgyalások, mert Románia nem hajlandó belevenni az alapszerződésbe a területi követelésekről való lemondást. Méray a magyar kisebbségek nehéz helyzetéről szólva megjegyezte, hogy semmi rosszat nem látna egy határkiigazításban. Amennyiben az RMDSZ, illetve a szlovákiai magyar pártok autonómiát akarnak, Magyarországnak támogatni kell ezeket a szervezeteket. Számadó Júlia kérdésére elmondta, hogy jövőre a magyarság első világtalálkozóját javasolták nyolcan. A Magyarok Világszövetségében nincs egység. "Személyi kultusz van, és aki nem engedelmeskedik a legfőbb vezetőnek, az repül." Egyetlen irányzatot képviselnek, nincs köztük szocialista vagy liberális. "...attól a kormánytól kapják a támogatást, amelyet nemzetellenesnek neveznek." "...naphosszat siránkoznak a magyarság sorsán és ebből jól élnek." "Akik legszűkebb családi és baráti körükkel megszállták a Magyarok Világszövetségének és a Duna Televízió legjobban fizetett állásait, és főleg abban népiek, hogy a nép pénzén tartatják el magukat." A Magyarok Világszövetsége tervezett világtalálkozója több mint hatvanmillió forintba fog kerülni. - A Magyarok Világszövetségéhez szorosan kapcsolódik a Szent László Akadémia, élén Pozsgay Imrével, hogyan lehetne ezt másképp csinálni, tette fel a kérdést Számadó Júlia. A Szent László Akadémia "szomorú és nevetséges", felelte Méray Tibor. Rektora nem tudós, hanem aktív politikus. - Méray pótcselekvésnek nevezte a világmagyarság háza felavatását Ópusztaszeren vagy az emlékművet Vereckén. /Kossuth Rádió, nov. 9./"

Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke a 15. napja éhségsztrájkot folytató Katona Ádámhoz írt nyílt levelében a területi szervezet nevében szolidaritást, erkölcsi és politikai támogatást fejezett ki. A tiltakozó akciókra továbbra is szükség van. Az eddigi tiltakozó akciók nem vezettek eredményre, olvasható a nov. 7-én kelt levélben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"Nov. 8-án Kónya-Hamar Sándor képviselő találkozott Liviu Maior oktatási miniszterrel, hogy tárgyaljon a Kolozsváron kialakult iskolahelyzetről. Megvitatták az Apáczai Csere János Líceum igazgatónőjének, Szilágyi Júliának a "fegyelmi leváltását", valamint Szőcs Judit tanárnő fegyelmi áthelyezésének ügyét. Az RMDSZ ismét megpróbált közbenjárni, a miniszter azonban sajátosan értelmezte a politikai érdekvédelem jellegét, mert leszögezte: jóindulatának politikai feltételei vannak... /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 659. sz./"

Dec. 17-én ismét Romániába látogatnak az Európa Tanács raportőrei, hogy megvizsgálják, miként teljesítette Románia az 1993. évi csatlakozási vállalásait, tájékoztatott Frunda György RMDSZ-szenátor, aki nov. 8-án érkezett vissza Strasbourgból, ahol az ET parlamenti közgyűlése jogi bizottságának ülésén vett részt. Elmondta még, hogy őt bízták meg, képviselje az ET jogi bizottságát a Közép-európai Kezdeményezés nov. 28-án Strasbourgban sorra kerülő, a kisebbségi jogok kérdéséről szervezett tanácskozásán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Tőkés László dél-tiroli modellt ajánló alternatív megbékélési javaslata hitleri és sztálinista nézetekre vall - állította Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök nevében Tőkés Lászlóhoz, az RMDSZ tiszteletbeli elnökéhez írt levelében. Tőkés László összetéveszti az állam- és etnikumközi kapcsolatokat, ha úgy véli, hogy egy ország beavatkozhat abba a viszonyba, amely egy másik állam és annak kisebbségi állampolgárai között van. Hitler ugyanígy járt el, amikor a csehszlovákiai németek jogainak védelme ürügyén megcsonkította az országot. A Románia szívében létrehozott magyar autonóm tartomány gondolata Sztálintól származott, és katasztrofális következményekkel járt a román-magyar kapcsolatokra. - Markó Béla ezt a levelet minősíthetetlen hangvételűnek nevezte. /Magyar Hírlap, nov. 11./

"A kormánylap, a Vocea Romaniei nov. 11-i száma Az igazi veszély Erdélyben címmel vezércikket szentelt a Budapesten megtartott nemzetközi kisebbségi konferenciának, amely a nemzeti kisebbségek védelmével és az autonómiával foglalkozott. D. D. Rujan, a lap főszerkesztője idézte Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke egy-egy félmondatát, miszerint a Kárpát-medencében /"Vajh miféle medence ez?" vonta kétségbe még a földrajzi fogalmat is/ a kisebbségek autonómiatörekvéseit démoninak tekintik, illetve azt, hogy az autonómia önvédelmi eszköz, majd élesen visszautasította ezt. A lap szerint az a tény, hogy Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, valamint Szerbiában, egyszóval a volt Nagy-Magyarország területén élő magyar kisebbségekről volt szó, azt mutatja, hogy Nagy-Magyarország kísértete járja be Európát. A Vocea Romaniei szerint "sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja". A lap szerint az Európai Uniót el kellene ű, hogy gondolkoztassák Magyarország agresszív követelései, "és ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való átalakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne." A Vocea Romaniei ugyancsak első oldalán közli Viorel Cacoveanu kolozsvári írónak Az RMDSZ valótlanságai és veresége című írását, amely egyrészt a romániai magyar iskolák, kiadók, lapok hivatalos adatait sorolja fel, majd azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "az ország egy részének elszakítására törekszik". Az egyik alcím: Tőkés püspök pogány hazugságai. /Új Magyarország, Népszava, nov. 13./"

"A román megbékélési javaslat felhasználható a magyar-román alapszerződés halogatására, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 9-én a Reuternak. Az előterjesztett dokumentumokból kiviláglik, hogy a javaslat megkerüli az alapszerződés kérdéseit. "Addig nem jut közelebb a két fél az alapszerződéshez, amíg a romániai magyarok kisebbségi jogait nem biztosítják megfelelőképpen". A román kormánynak első lépésben a romániai magyarok képviselőivel kellene tárgyalniuk, jelentette ki Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

Szabó Károly szenátor, a nemzetbiztonsági szakbizottság tagja elmondta, hogy áttanulmányozták a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységével kapcsolatos negyvenoldalas jelentést. Az SRI saját munkájáról készült, fejezetekre tagolt jelentése első része a nemzetbiztonságot gazdaságilag fenyegető jelenségekről szól. Ebből megállapítható, hogy az SRI nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint elődje, a Securitate, a múltban. Gyanakvással kezelnek minden vegyesvállalatot, ellene vannak a privatizációnak. Az úgynevezett magyar veszély több oldalt kapott. Az SRI sehol sem mutat be konkrét államellenes cselekedetet, hanem vitatkozik az RMDSZ autonómia-koncepciójával. Az is kiderül, hogy az egész lakosságot figyelik. Előítélet érződik a magyarokkal és a cigányokkal szemben. Szabó Károly a kísérő jelentést aláírta, hozzátette saját írásos megjegyzését és javasolta az egész jelentés nyilvánosságra hozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A kisebbség kizárásával nincs esélye a román-magyar megbékélésnek, szögezte le a Cronica Romana nov. 14-i számában megjelent interjújában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bármilyen megbékélési kezdeményezésnek a kisebbségi kérdés rendezéséből kellene kiindulnia. /Népszabadság, nov. 15./