Az RMDSZ szenátusi frakciója jún. 8-án nyilatkozatot tett közzé, megállapítva, hogy nem tartották tiszteletben a törvényes előírásokat az alkotmánybírói kinevezések esetében. Fazekas Miklós alkotmánybíró mandátumának lejárta előtt egy hónappal ki kellett volna nevezni utódjelöltjét. E tisztségre máj. 2-ig, a határidő lejártáig csak az RMDSZ állított jelöltet, Hajdú Gábor személyében. A szenátus azonban tendenciózusan halogatta a jelölt meghallgatását, végül az időközben jelentkező három jelölt közül a kormánypártit juttatta ebbe a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen magyar nemzetiségű alkotmánybíró sem lesz. /Alkotmánybírósági machináció. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), jún. 12./

"A román lapok "lovagias" válásnak nevezték azt, hogy a román ellenzéket tömörítő Demokratikus Konvencióból /DK/ kivált négy ellenzéki párt /Demokrata Párt, Polgári Szövetség Pártja, Liberális Párt`93, Román Szociáldemokrata Párt/ elvált az RMDSZ-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Bélának az RMDSZ autonómia-fogalmairól szóló tájékoztatóját. Ugyanakkor a DK vezető pártja részéről újabb kemény bírálat érte az RMDSZ-t. Corneliu Coposu pártelnök a Cronica Romana jún. 10-i számában úgy értékelte, hogy az RMDSZ veszélyesen radikalizálódott. /Népszabadság, jún. 12./ "

Jún. 12-én a szenátusban, majd a képviselőházban megkezdődött az ellenzéki pártok indítványának megvitatása, amely felszólította a kormányt, hogy június végéig nyújtsa be Románia csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és a legrövidebb időn belül kösse meg az alapszerződéseket szomszédaival. Melescanu külügyminiszter szerint az ellenzék kérése tárgytalan, mert az ország úgyis ilyen irányú politikát folytat, helytelen határidőket szabni. Egyik házban sem érte el az ellenzék javaslata a szükséges többséget. Vacaroiu miniszterelnök közölte, hogy a román-ukrán, a román-orosz és a magyar-román alapszerződés ügyében jún. 23-ig új szakértői megbeszélésekre kerül sor. Borbély László és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők az euroatlanti integráció előmozdítása érdekében februárban megszavazott határozatok megvalósítását kérték számon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Az első könyvbombát Markó Béla, az RMDSZ elnöke kapta máj. 31-én, Ausztriából érkezett, a következőt jún. 1-jén Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, jún. 6-án Tőkés Lászlónak és Nicolae Gheorghenak, a Roma Szövetség elnökének küldtek hasonlót. Közülük csak Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének küldtek robbanószerkezettel ellátott bombát. Értesítették a rendőrséget, a tűzszerészek felrobbantották a bombát, amelyet Tőkés László püspöknek szántak. A merénylet-kísérlet szervesen beleilleszkedik abba az erkölcsi-politikai propaganda-hadjáratba, melyet a szélsőséges nacionalista és volt kommunista körök, másfelől a román kormányzat és a volt szekuritate folytatnak, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jún. 8-i közleményében. Ez előző években halálos fenyegetések is születtek. A mostani likvidálási kísérlet összefüggésben áll az 1994. dec. 2-án az osztrák titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott halállistával. Az RMDSZ kongresszusát követően felerősödött a magyarellenes propaganda. A közleményben a hazai és nemzetközi közvélemény védelmét kéri a püspök és családja számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./

"Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjút Kozma Szilárd. Az elmúlt rendszer nagy rombolást végzett az emberi autonóm tudatformák szintjén, a hagyományos magyar nemzeti kisközösségek hagyományos kohéziója is csökkent. A legnagyobb kiábrándulást a jogos autonómiatörekvéseket "szégyenként rejtegető székelyföldi szenátorok és képviselők" okozták. Egyes magyar képviselők, szenátorok gáncsolják, belülről bomlasztják az autonómiapolitikát. A román népet kommunista tudatformákkal rendelkező vezetői évek óta a kollektív tudat személytelen arctalanságában tartják, ezért fél az autonómiaformáktól. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./"

A szenátus jún. 14-én 94 szavazattal 2 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta a tanügyi törvényt, amely jelentősen rontja a kisebbségi oktatás esélyeit. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőházi elfogadott tervezettől, ezért a két ház között egyeztetés lesz. Az RMDSZ szenátusi csoportja jún. 14-én kiadott nyilatkozatában indokolta meg döntését: miután minden érvelés nélkül leszavazták módosító indítványaikat, tiltakozásul kivonultak, hangsúlyozva, hogy nem legalizálják jelenlétükkel a megkülönböztető törvény elfogadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./ Az RMDSZ jún. 14-i sajtóértekezletén ismertette, milyen kitartó küzdelmet folytatott éveken át a korlátozás nélküli oktatási jogokért. /Magyar Hírlap, jún. 15./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete kiadott közleménye szerint örömmel értesült arról, hogy lezárult a Kincses Előd elleni rendőrségi vizsgálat, és mivel semmilyen terhelő bizonyítékot nem tudtak felmutatni, a bűnvádi eljárást nem indították el. Kincses Előd ártatlanságának elismerése politikai siker, amely a Maros megyei magyarság szolidaritásának, az RMDSZ számos tiltakozó beadványának köszönhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Besztercén rendezték meg jún. 9-10-én A nyelv csak élve tündököl című országos versmondó vetélkedőt az I-IV. osztályos tanulók számára. A versenyre 134 kisdiák jött el szüleivel, illetve pedagógusaival. Toók Katalin, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Köblös Erzsébet művelődési alelnök voltak a vetélkedő lelkei, áldozatos munkájuknak köszönhető a rendezvény sikere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Jún. 15-én Horn Gyula miniszterelnök felhívta Ion Iliescu elnököt, félórás telefonbeszélgetést folytattak. Horn Gyula sérelmezte a szenátus által elfogadott oktatási törvényt, amely példátlan módon korlátozza a kisebbségek nyelvén történő oktatás lehetőségét, hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaival, így nem román belügy. Iliescu válaszában leszögezte, hogy a törvénytervezet még nem végleges és az államfőnek nincs joga beavatkozni a parlament munkájába. Véleménycserét folytattak az alapszerződésről is. Megállapodtak abban, hogy a jún. 19-20-i szakértői tárgyalásokat követően, amennyiben szükséges, Kovács László külügyminiszter Bukarestbe utazik. Amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai autonómiát, a felek megegyezhetnek, mondta Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18., Népszabadság, jún. 16./ Horn Gyula Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléséről telefonon tájékoztatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki kifejtette: természetesnek tartja, hogy a magyar kormányfő felemeli szavát egy olyan törvénytervezet esetében, amelyet a romániai magyarság diszkriminatívnak tart. Az RMDSZ újra elküldi Iliescunak az oktatási törvénnyel kapcsolatos kritikáit. Az RMDSZ több mint egy éve sürgeti a párbeszédet a fő kormánypárttal, tette hozzá. Markó Béla jún. 15-én fogadta Frank Collinst, az Egyesült Államok külügyminisztériumi román referensét, aki az RMDSZ autonómiatörekvéseiről és az oktatási törvénytervezetről érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

"Jún. 15-én Kolozsvárra látogatott Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, találkozott Grigore Zanc megyei prefektussal, Funar polgármesterrel és az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. A látogatás után tartott sajtóértekezletén a nagykövet kifejtette, hogy a kollektív jogokat nemcsak az amerikai, hanem a Horn-kormány sem támogatja, elutasította a területi autonómia gondolatát. Funar "bizonyos kijelentéseit" szélsőségesnek nevezte, hasonlóképpen értékelte Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyes beszédeit, mondván, az ilyen retorika "csak növeli a feszültséget". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./ "

Az RMDSZ jún. 16-án kiadott közleményében tiltakozott a tanügyi törvénytervezet ellen. Az alkotmány 32. cikkelye szavatolja a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz való jogot, ennek ellenére a képviselőházban 1994 júniusában elfogadott tervezet súlyosan korlátozza ezt a jogot, és most a szenátus újabb diszkriminatív intézkedésekkel csorbítja a kisebbségek nyelvén való oktatás lehetőségeit. Az RMDSZ nem fogadhatja el az általa képviselt közösség teljes mellőzését, minden alkotmányos lehetőséget megragad arra, hogy a magyar nyelvű oktatást biztosítani lehessen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Nagybányán az RMDSZ kérésére jún. 17-én találkoztak a megyeházán a megye elöljárói, a tanfelügyelőség, az RMDSZ és a kormánypárt küldöttsége, hogy megvitassák a tanfelügyelőség határozatát: Nagybányának a magyarok által sűrűn lakott három városrészében beszüntetik a magyar tagozatok indítását. A megbeszélésen nem történt előrelépés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Az Adevarul jún. 8-i számában a Nemzetvédelmi Minisztérium hirdetése jelent meg: szolgálati lakásokat bérelnének a lakosságtól, de csak Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. Ez a lépés összefüggésben van az RMDSZ kongresszusán kinyilvánított autonómiatörekvésekkel és a lakosság etnikai összetételének megváltoztatásának szándékával. /Mai Nap, jún. 19./

Jún. 17-én Szilágykrasznán tartották meg a harmadik Partiumi Önkormányzati Konferenciát. Az értekezlet előtt a megjelentek Tőkés László püspök igehirdetését hallgatták meg. Négy megyéből érkeztek képviselők, polgármesterek és tanácsosok. Vida Gyula RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a megjelent négy megye /Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy/ 1,8 millió lakosából közel 500 ezer magyar. Az országos 11,1 %-os munkanélküliséget meghaladó Szilágy megyében /18,2 %/. Magyari László Nándor, az RMDSZ önkormányzati kérdésekkel foglalkozó alelnöke kifejtette, hogy a szövetség és az önkormányzatok között nincs alárendelés, de köztük laza a kapcsolat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ A konferencia résztvevői nyilatkozatban tiltakoztak a kormány azon döntése ellen, hogy a megszüntetett közigazgatási egységek visszaállítására csak a prefektusok tehetnek javaslatot, a helyi lakosságot erről nem kérdezik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A Székelyföldi Egyeztető Tanács /SZET/ jún. 14-én Gyergyószentmiklóson megtartott soros ülésén /Csík, Gyergyó, Háromszék és a meghívottként jelen levő Maros megyei küldöttség/ elemezték az RMDSZ IV. kongresszusának tevékenységét és az ott elfogadott dokumentumokat. A maratoni kongresszusi munkálatok során az alapszabályzatba hibás, egymásnak ellentmondó megfogalmazások is kerültek. A SZET egyetért Borsos Géza SZKT-képviselő nyilatkozatának erkölcsi indítékával, de nem fogadja el az SZKT-ből való kilépését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ Borsos Géza döntése: 1286. sz. jegyzet.

A jún. 19-i képviselőházi ülésen egy egységpárti képviselő javaslatára mártírtelepülésekké nyilvánították Ipp és Ördögkút falvakat, ahol 1940 őszén, a bécsi döntés után román lakosokat megöltek. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy azokat az erdélyi településeket is vegyék fel a mártírtelepülések közé, ahol 1944-ben sok magyart megöltek, azonban ezt a javaslatot elvetették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

A BBC jún. 19-i adásában megállapította, hogy Gheorghe Funar, Kolozsvár nacionalista polgármestere már-már paranoid nézeteket vall a romániai kétmilliós magyarságról, s e nézetek népszerűsége kezd veszélyes méreteket ölteni. Az RMDSZ képviselője kijelentette, hogy Románia fasizálódása megkezdődött. A BBC értékelése szerint a román gazdaság romokban hever, a szélsőségesen nacionalista erők bőséges utánpótlással rendelkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 22-i sajtóértekezletén a román-magyar szakértői tárgyalásoktól elmondta, hogy azok "nagyon aktív szakaszban vannak". Az alapszerződésről nyilatkozott Melescanu külügyminiszter a Der Standard bécsi lapnak, mondván: "gyors eredményt várunk". A külügyminiszter elmondta, hogy sokan félnek az autonómiától, a félelemhez az alapot az RMDSZ legutóbbi kongresszusa szolgáltatta, amelyen szélsőséges kijelentések is elhangzottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24-25./ "

Nagy Benedek RMDSZ-képviselő részletezte a tanügyi törvénytervezetnek a szenátus által elfogadott változatának kisebbségellenes pontjait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Jún. 21-én Snagovban, ünnepélyes keretek között Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök, a két ház elnöke és a parlamenti pártok vezetői nyilatkozat aláírásával szentesítették Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát. Az integrációs stratégiai programban az RMDSZ javaslatára külön pontként jelenik meg az emberi jogok és kisebbségi jogok kérdése, valamint az egyházak szerepe az integrációs folyamatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

"A képviselőház jún. 21-én elutasította a földtörvény - a hírhedt 18-as - módosítását, amelyet az ellenzék kezdeményezett. Elek Barna RMDSZ-képviselő mondta erről a törvényről, hogy ez "maga a megszervezett szervezetlenség". Az a kifogás a törvény ellen, hogy nem azt a földet adják vissza, amelyet elkoboztak, iskolák, egyházak elvett földjeinek visszaadásáról pedig nem intézkedik ez a törvény. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./"

Jún. 22-én háromnapos egyeztetés után utolsó fázisába érkezett a tanügyi törvény: az egyeztető bizottság jún. 26-ra elkészíti a jelentést, amelyet a parlament két háza együttes plénuma megvitat. Magyari László szenátor és Asztalos Ferenc képviselő ismét hangsúlyozták, hogy az RMDSZ diszkriminatívnak tartja a tanügyi törvény tervezetét, amely felszámolja az anyanyelvű szakoktatást és leszűkíti a felekezeti oktatás kereteit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 559. sz./

A Milánóban élő Constantin Dragan az általa alapított Európai Dragan Alapítvány segítségével egyre terjeszkedik. Először a médiát hódította meg /Temesváron és Lugoson tv, rádió és újság van a birtokában/, szülővárosában, Lugoson magánegyetemet alapított. Terjeszkedését törvényszegésekkel oldotta meg. Temesvári sajtóbirodalma a magyarok által épített Magyar Házban székel. A tulajdonában levő Timpex Kft. kilakoltatási pert indított a Magyar Házban levő Heti Új Szó és a helyi RMDSZ ellen, melyet első fokon megnyert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

A kormány által létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács levélben fordult a parlamenthez, kérve a szenátus által a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó kedvezőtlen módosítások törlését és a képviselőház által elfogadott kedvezőbb változathoz való visszatérést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 559. sz., /Magyar Nemzet, jún. 24./

"Az "Interconfessio Emberjogi Társaság a romániai kisebbségi felekezetek vallásszabadságáért" jún. 17-én gyűlést tartott Etéden, amelyre egész Székelyföldről érkeztek meghívottak. A napirendi pontok voltak: Az RMDSZ IV. kongresszusa - régi gátak, új lehetőségek, Magyar paradigma és a székelyföldi területi autonómia, A székelyföldi területi autonómia, A székelyföldi területi autonómia statútuma, Székely Diéta, Önszerveződő struktúrák és az újraszervezés lehetőségei, Székely autonómia és társadalomlélektan. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke politikai tanulmányában elemezte az RMDSZ eddigi útját és a kongresszus eredményeit, Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozatának felépítését ismertette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

Jún. 26-án az RMDSZ szenátusi csoportja tiltakozásul kivonult a szenátusi ülésről, mert a 165 változatást tartalmazó, 102 oldalas egyeztetett szöveget csak szombaton, jún. 24-én osztották ki és jún. 26-án már szavazni kellett róla. Az RMDSZ-frakció kivonulása után rendkívül gyorsan mindent elfogadtak /például egy óra alatt 68 változtatást, egy perc sem jutott egynek a mérlegelésére/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A kongresszus után bizonyos kérdéseket újra kell gondolni, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a vele készült beszélgetésben. Újra kell gondolni az ügyvezető elnökség főosztályainak szerepét. A változásokat az SZKT ülésén jelentik be. Az SZKT egyik fő feladata lenne, hogy politikai döntéseket hozzon, meg kell újítani a szakbizottsági munkát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./

Elek Barna RMDSZ-képviselőnek a földtörvény módosító indítványát a képviselők megtapsolták, végül mégis elvetették. Az indítvány lényege: a visszaadható föld mennyiségénél töröljék el a tíz hektáros határt, ahol mód van rá, adjanak vissza többet. Ugyancsak javasolta az egykori iskolabirtokok helyreállítását és az egyházi földek kérdésének rendezését. Végül a kormánypárt elvetette az indítványt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./

"A romániai radikalizálódás felszítja a feszültséget Magyarországgal, címmel ír a Le Monde jan. 27-i számában Christophe Chatelot, a párizsi lap bukaresti tudósítója. Horn Gyula miniszterelnök lemondta a Hrebenciuc kormányfőtitkárral való találkozót, így tiltakozva "a vad támadások ellen, amelyeket az utóbbi időben a bukaresti hatalom intézett a jelentős romániai magyar kisebbség pártja, az RMDSZ, és a pártnak a helyi autonómiára vonatkozó követelései ellen." Az RMDSZ elleni offenzíva egybeesik azzal, hogy egyezményt írtak alá Iliescu pártja és három nacionalista és exkommunista párt között. Egyikük, Funar, az RNEP elnöke az RMDSZ betiltását követeli. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ "

A parlament két háza együttes ülésén jún. 28-án véglegesítette a tanügyi törvénytervezetet, többnyire a szenátusi változatot elfogadva. Végeredményben a törvény diszkriminatív, jogtipró a romániai magyarság számára. Az RMDSZ szenátorai és képviselői tiltakozásuk jeléül nem vettek részt a jún. 28-i parlamenti munkában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29., Új Magyarország, jún. 29./