Egyes bukaresti lapok beszámoltak arról, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ szembeszállt az RMDSZ-szel. Az RMSZDP eddig nem sokat hallatott magáról. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke ismertette pártja programját. Az egyéni érdekeket tartják elsődlegesnek. Kiss Kálmán nem árulta el, hány tagjuk van. A következő választáson külön listán akarnak indulni. Helytelenítik az RMDSZ autonómia-törekvését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Márc. 20-án Székely Ervin RMDSZ-képviselő a főügyészhez interpellált Corneliu Zelea Codreanu légionárius vezér Pentru legionari /A legionáriusoknak/ című könyvének újrakiadása kapcsán, arra kért választ, hogy ez a könyv kimeríti-e a fasiszta propaganda bűncselekményt alkotó elemeit, és ha igen. szándékában áll-e a főügyésznek eljárást kezdeményezni. Borbély László pedig interpellációjában üdülőtelepek burkolt államosításának nevezte azt a kormányhatározatot, hogy a Turisztikai Minisztérium tulajdonába utaltak 26 üdülőtelepet. Ez a határozat alkotmányellenes. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 21., 496. sz./

"Az ET parlamenti közgyűlésének jogi és emberjogi bizottsága Párizsban tartott márc. 13-i ülésén Frunda György szenátort jelentéstevőnek nevezte ki "A belügyekbe való be nem avatkozás és a területi integritás elve" témakörben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 496. sz./ "

"Öt év telt el Marosvásárhely "fekete márciusa", a magyarellenes pogrom óta. Akkor, márc. 19-én az éppen a Bolyai téri RMDSZ-székházban tartózkodók, hetvenhárom ember, a románok rohama elől a padlásra menekült. Azóta az így megmenekült emberek évről évre találkoznak. Korelnökként Sütő András elfogadta az osztályfőnöki tisztséget. Hálával és elismeréssel idézte azokat, akik a történteket megörökítették. Eddig két dokumentum-kötet jelent meg, a Fehér könyv és Kincses Előd Fekete márciusa, amelyet eddig négy nyelven adtak közre. Az író emlékezett a román demokratikus erőkre, akik kórházi betegágyánál fejezték ki szégyenérzetüket: Mircea Dinescu, Gabriel Liiceanu, Dan Petrescu és mások. A rendhagyó osztályfőnöki órán egyperces csenddel emlékeztek Csipor Antalra, Gimes Istvánra és Kiss Zoltánra, akik mártíromságuk miatt nem lehettek jelen. Az RMDSZ megyei vezetősége szerette volna börtönében meglátogatni Cseresznyés Pált, de az igazságügy-miniszter ezt nem engedélyezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./"

Márc. 22-én tartották meg az RMDSZ bukaresti székházában a kéthetente szokásos sajtótájékoztatót. A téma az alapszerződés volt. Markó Béla egyfajta fura amnéziára hívta fel a figyelmet. A román politikai pártok vezetői, a sajtó nagy része megfeledkezett arról, hogy az elmúlt években is, idén pedig különösen durva támadások érték a magyarságot, az RMDSZ-t a márc. 15-i megemlékezések kapcsán. Sajnálatos, hogy az alapszerződést nem írták alá. Sajnálatos, hogy a kormány ellenzi az ET 1201-es ajánlásának elfogadását, annak ellenére, hogy két éve, Románia ET-be való felvétele előtt, minden parlamenti párt, minden felelős politikai tényező, a külügyminiszter elfogadta és írásban kötelezettséget vállalt a teljesítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./

"Gabriel Andreescu kiáll Tőkés László mellett, visszautasítja a szerepét lebecsülő megnyilvánulásokat, így Iliescu elnököt is, aki Forradalom és reform című könyvében nem is palástolja, mennyire zavarja az, hogy Tőkés László a forradalom szimbóluma, amikor így ír: "ez is csak olyan mese, a Tőkés Lászlóról szóló..." "Afféle dicsfény arculata övezte akkoriban, mint a temesvári eseményeket kirobbantó tényezőt." Andreescu elismeri Tőkés László érdemeit, de hozzáteszi: ma már az RMDSZ "kemény magját" képviseli. Hallatlan erő van a hangjában. "_ nem tárgyal, hanem prédikál." Tőkés Lászlónak inkább azokra kellene hallgatnia, akik párbeszédre szólítanak. /22 (Bukarest), márc. 1., magyar fordításban: A Hét (Bukarest), márc. 10., /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./"

Az utóbbi öt év legnagyobb diplomácia kudarcának nevezte Frunda György szenátor az RMDSZ márc. 22-i bukaresti sajtóértekezletén az alapszerződés aláírásának meghiúsulását. Markó Béla emlékeztetett: a román vezetés két éve írásban elfogadta az ET 1201-es ajánlását, amelyet most idejétmúlt dokumentumnak tartanak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 497. sz./ Markó Béla szétosztotta az újságíróknak az ajánlást felvállaló korábbi román állásfoglalásokat. /Népszabadság, márc. 23./

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./

Márc. 21-én az RMDSZ képviselői a privatizáció gyorsítása ellen szavaztak. Elutasító álláspontjukat Birtalan Ákos képviselő által felolvasott nyilatkozat szerint azzal indokolták, hogy az új törvény áltulajdonosokat teremt /17 milliót a 23 millió romániai állampolgárból/, akiket ingyen vagyontöredékhez juttat, amelyek az állami tulajdon által uralt piacon nem versenyképesek. Ugyanezen a napon megszavaztak egy csődtörvényszerű jogszabályt, ami viszont nem felel meg az elvárásoknak: a fizetésképtelenné váló magánvállalatokat csődeljárással sújtja, az állami tőkéjű társaságokkal kesztyűs kézzel bánik, az állami egységeket pedig nem is érinti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

A Román Demokratikus Konvenció márc. 22-i ülésén Emil Constantinescut választotta elnöknek. Előzőleg kilépett az ellenzéki szövetségből az RMDSZ, a Liberális Párt`93, a Polgári Szövetség Pártja, a Román Szociáldemokrata Párt. /Magyar Nemzet, márc. 24./

Márc. 25-én Borbély László képviselő, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök és Jung Ildikó jogász meglátogathatják marosvásárhelyi börtönében Cseresznyés Jánost. A látogatást márc. 19-re tervezték, de arra a napra nem kaptak engedélyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 499. sz./

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban márc. 16-án a helyi magyar cégtulajdonosok kerekasztal-megbeszélésen vettek részt. Elhatározták, hogy megalakítják a Nagyenyedi Magyar Kereskedők Szövetségét, a városban ugyanis 33 magyar cég működik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Krasznán az RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. Veres Lajos helyi RMDSZ-elnök tartott beszámolót, Kozma Sándor Szilágy megyei RMDSZ-elnök is fölszólalt. Megválasztották az új vezetőséget, Kraszna RMDSZ-elnöke Nagy István lett. /Szilágyság (Zilah), márc. 24./

Magyarország és Románia között nincs konfliktushelyzet, nyilatkozta Iliescu elnök a Cronica Romana márc. 24-i számában. Az alapszerződés megkötését elsősorban Magyarország, valamint az RMDSZ szélsőséges magatartása hátráltatja, jelentette ki az elnök. /Magyar Hírlap, márc. 25./

Márc. 25-én az eddig csak Kovászna megyében működő Moldvai Csángómagyarok Szövetségének küldöttei megbeszélést tartottak Bákóban, ahol megjelentek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselői is. A jelenlevők a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét a csángók legitim képviseletének fogadták el, és kérték felvételüket az RMDSZ társult szervezeteinek sorába. A szövetség létrehozza helyi szervezeteit a csángómagyarok lakta településeken. A szövetség ápr. 29-én tart közgyűlést. A megbeszélést Erőss Péter, a MCSMSZ elnök vezette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 500. sz./

Márc. 25-én ülésezett a Maros megyei RMDSZ székházában a Területi Képviselők Tanácsa, ügyvezető elnöknek megválasztották Bulyovszky Lórántot, majd az ügyvezető alelnököket: Kerekes Károly /politikai/, dr. Kakassy Sándor és dr. Iszlai Árpád /önkormányzati/, dr. Tonk Sándor /oktatásügyi/, Kerezsi János /művelődési és egyházügyi/, Szekeres Erzsébet /szociális/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 29., 502. sz./

Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.

A brassói RMDSZ a szórványhelyzetből fakadó hátrányokat szervezettséggel próbálja ellensúlyozni, jelentette ki Mina László megyei RMDSZ-elnök. A Tulipán Kft. Bordos Mária vezetésével jó eredményeket ért el, míg más megyékben ez nem mondható el. A Tulipán ma tizenhat fizetett alkalmazottal dolgozik. A megyei RMDSZ-székházban van jelenleg a brassói rádió magyar szerkesztősége, a képviselői iroda, az ifjúsági szervezet és a megyei elnökség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26./

Márc. 23-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a kongresszus előkészítéséről volt szó. Megállapodtak abban, hogy ápr. 2-án Szovátán ugyanebben a témában tartanak tanácskozást a területi elnökök, platformok, parlamenti frakcióvezetők és szakértők részvételével. Beszámoló hangzott el az Illyés Alapítvány márc. 22-i, Budapesten tartott kuratóriumi üléséről. Az RMDSZ meghívására ápr. 11-15-e között Erdélybe látogat az MSZP küldöttsége, Csintalan Sándor vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Márc. 24-én Vacaroiu miniszterelnök tájékoztatta a parlamenti pártokat a román küldöttségnek az európai stabilitási paktum párizsi értekezleten való részvételéről. Az RMDSZ-t Tokay György képviselte. A miniszterelnök kifejtette, hogy nem fogadják el az ET 1201-es ajánlását. Vacaroiu érvelése mellett a Liberális Párt`93 és az RMDSZ kivételével valamennyi párt felsorakozott. Tokay György kifejtette, hogy Románia ezzel a merev állásponttal távolabb került az euroatlanti integrációtól. Két éve a román kormány és a pártok elfogadták az 1201-est, ez a román külpolitika szavahihetőségét befolyásolja. - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja közleményében felhívást intézett az MSZP-hez: vállalják fel ők is a történelmi felelősséget annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatok megszilárduljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Kisebbségi kérdés Európában címmel háromnapos nemzetközi értekezletet tartottak Kolozsváron márc. 23-25-e között az RMDSZ, az Erdélyi Református Egyházkerület és egy holland küldöttség szervezésében. Markó Béla, a holland vendégek, Bodó Barna és mások tartottak előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Márc. 24-26-a között tartotta a szlovákiai Együttélés ötödik országos kongresszusát Dunaszerdahelyen, újra elnökké választották Duray Miklóst. Az RMDSZ részéről Dézsi Zoltán, az RMDSZ SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Somai József szervezési alelnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő vett részt a rendezvényen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 28., 501. sz./

Márc. 27-én fogadta Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A miniszterelnök korábban megállapodott az RMDSZ vezetőivel, hogy időnként véleményt cserélnek. A párizsi stabilitási konferencia után nem módosult az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről, fejtette ki Markó Béla, aki jónak minősítette a HTMH-val való együttműködést. Tabajdi Csaba szerint a magyar kormány érdeklődéssel figyeli az RMDSZ önépítkezését és szükségesnek tartja a további kölcsönös konzultálást. Markó Béla találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., Magyar Nemzet, márc. 28./

Borbély László képviselő napirend előtti felszólalásában Lazar Ladariu RNEP-es képviselő egy héttel korábban, a marosvásárhelyi tragikus események évfordulóján elhangzott durva, magyarellenes rágalmaira reagálva elevenítette fel a történteket, a görgényvölgyiek atrocitásait, és azt, hogy csak magyarokat és cigányokat ítéltek el, Cseresznyés Pál pedig még mindig a börtönben sínylődik. A Lazar Ladariu által szerkesztett marosvásárhelyi Cuvantul Liber szinte naponta uszítja a románokat a magyarok ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 28., 501. sz./

A Civitas Alapítvány és a Fehér megyei RMDSZ szervezte meg a megyei szintű önkormányzati tanácskozást. Seres Dénes RMDSZ-szenátor a földtörvény jogi buktatóiról beszélt a hallgatóságnak, Bakó Botond, az RMDSZ tanügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke a szakképzett tanárok alkalmazását és támogatását sürgette a megye falusi iskoláiban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

A belső választások kérdésében vita zajlik, mondotta Magyar Nándor László, az RMDSZ reform és önkormányzati főosztályának vezetője. Kompromisszumos megoldás született: névjegyzékbe veszik az összes RMDSZ-tagot és azokat a magyar nemzetiségűeket, akik önként jelentkeznek. A pártok és platformok országos listán állítanak jelölteket. A javaslat szerint vagy ne állítsanak részvételi küszöböt, vagy az nagyon alacsony legyen, hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Márc. 28-án megalakult Gyergyószentmiklóson a TKT /Területi Küldöttek Tanácsa/, amely az RMDSZ területi szervezetének ügyvezető testülete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Márc. 28-án Nagybányán nemrég megalakult a Teleki Blanka Nyugdíjasok Szövetsége és bejelentette, hogy az RMDSZ társult tagjaként kíván működni. A helyi RMDSZ-tanácsosok javaslatára a Városi Tanács megszavazta Nagybánya történelmi központjának rendbetételét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Dumitru Iuga, a televíziónál működő szabad szakszervezet vezetője éhségsztrájkba lépett a televízió igazgatótanácsi kinevezésénél történtek miatt. Az ellenzék márc. 27-én éppen a szakszervezeti vezető iránti aggodalomból az ellenzéki szenátorok és képviselők kivonultak az ülésteremből. Az RMDSZ képviselőházi csoportja nem hagyta el a termet, de Borbély László nyilatkozatot olvasott fel: aggódnak Iuga sorsa miatt, mindent meg kell tenni, hogy megmentsék őt. A szenátusi ellenzéki csoport szolidaritása jeléül sztrájkba lépett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

"Domokos Géza újabb terjedelmes írásával reagált Tőkés László válaszára /Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz/. Nem Tőkés-ellenes támadás volt a szándéka előző levelével, hanem a jövőt illető elképzeléseit közölte. Elismeri, hogy Tőkés László "olykor tekintélyuralomra emlékeztető" viselkedésében, az "autonomista-nemzeti" irányzat exkluzív szerepre törekvésében veszélyt lát. Domokos Géza összefoglalja, miről is kellene vitatkozni: Nem tartja súlyos támadásnak az RMDSZ-nek bármilyen formában történő bírálatát, rossz döntés volt például Nagy Benedek kizárása. A román társadalom által visszautasított területi autonómia elgondolását kellene felülvizsgálni. Ugyanúgy felülvizsgálatra szorul az RMDSZ programja, az eddigi jobbközép orientáció eltolódik jobbra. Fel kell figyelni az új magyar politikai szervezetekre, provokáció is lehet, de az RMDSZ "leszűkült mozgásterét" észrevevők is jelentkezhetnek. A leghevesebb magyarellenes támadások az önkormányzati elképzelést érik, Romániában nincsenek önkormányzatok, hanem a prefektus ellenőrzésének alárendelt tanácsrendszer él tovább. Domokos Géza szerint tehát nem kell ezzel foglalkozni. Romániának más a kultúrköre, más a jogrendje, ezt figyelembe kell venni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"