A Demokratikus Konvenció /DK/ vezetősége febr. 17-i ülésén 30 napot adtak az RMDSZ-nek arra, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a román állam egységes, nemzeti jellegét. Az RMDSZ az ülés elhalasztását kérte, mert az RMDSZ vezetői még nem értek haza Atlantából, de a kérést nem fogadták el. Változtatott a DK az eddigi gyakorlaton, ezentúl kétharmados többség kell a döntéshez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács Elnöksége febr. 18-án tartotta alakuló ülését Kolozsváron, ahol elemezték a kormány, egyes megyei tanácselnökök és prefektusok részvételével kibontakozott támadássorozatot. A vádak megalapozatlanok, egyes támadások hangneme szélsőséges. Az OÖT olyan belső szakmai szerveződés, amely gyakorlati kérdések megoldását tűzte ki célként, olvasható közleményükben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., RMDSZ Tájékoztató, febr. 20., 475. sz./ Grigore Zanc, Kolozs megyei prefektus elítélte ezt az ülést, azt állítva, hogy az RMDSZ titokban akarta tartani szándékait. Szerinte az önkormányzati tanács törvénytelen. /Magyar Nemzet, febr. 20./

A febr. 18-i román lapok idézik Iliescu elnököt, aki szerint a román hatalomnak nincs oka tárgyalni az RMDSZ-szel, az atlantai találkozó nem hivatalos jellegű volt. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke figyelmeztetett: ez legyen az utolsó ilyen találkozó. /Új Magyarország, febr. 20./

"Gheorghe Funar a bécsi Der Standardnak nyilatkozott, azt állítva, hogy Magyarország 1989 óta folyamatosan fegyverezi fel "erdélyi sakkfiguráit", az RMDSZ vezetőit és a hozzájuk tartozó félkatonai alakulatokat. Ezek az egységek várják, hogy kirobbantsák a polgárháborút Erdélyben. Az interjú Magyarország második Jugoszláviát akar címmel jelent meg. Funar szerint legfeljebb 300 ezer magyar él Romániában. A legutóbbi népszámlálásnál 1,7 millió magyar származásút mutattak ki, de köztük van 500 ezer cigány, akiket az RMDSZ "zsarolással kényszerített arra, hogy magyar nemzetiségűnek vallják magukat, vagy egyszerűen lepénzelte őket." A többi elmagyarosodott román vagy székely, így legfeljebb 300 ezer magyar él az országban. /A román-magyar viszonyról Ausztriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24., Magyar Hírlap, febr. 20./"

A francia sajtó egyre gyakrabban szakít a trianoni klisékkel és a területet etnikai-kulturális körülményeit érzékelve mutatja be. A Liberation ismerteti az autonómiát követelő RMDSZ-t és a szervezet betiltását sürgető román nacionalista megnyilvánulásokat. A Le Monde elmarasztalóan ír Iliescu elnöknek az exkommunista nacionalista alakulatokkal kötött paktumáról. /Új Magyarország, febr. 20./

Febr. 20-án Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa és Funar kolozsvári polgármester közös közleményt adott ki, bejelentve, hogy betiltják az RMDSZ önkormányzati tanácsának akcióit. Ez a közlemény válasz az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ közleményére, amelyben bejelentették, hogy nem tartják törvénytelennek működésüket, nem oszlanak fel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Népszabadság, febr. 21./

A román félnek fontos volt a találkozó Atlantában, mert most tárgyalnak arról Amerikában, hogy Románia megkapja-e a legnagyobb kedvezményt, jelentette ki Tőkés László püspök a vele készült interjúban. Kassof, a PER igazgatója hangoztatta, hogy ne globális, hanem konkrét célokra szorítkozzon az RMDSZ. A PER nem akart nyilvánosságot biztosítani a tanácskozásnak, még az atlantai helyi sajtó képviselői sem jöttek el. A román résztvevők közül Gabriel Andreescu állt a legközelebb az RMDSZ elképzeléseihez. A PER képviselői ígéretet tettek arra, hogy a jövőben is hozzájárulnak a feszültség enyhítéséhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./

Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

Az RMDSZ nem írja alá a Demokratikus Konvenció által megfogalmazott dokumentumot, amely elismeri a román állam nemzeti jellegét, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Magyar Nemzet, febr. 22./

Atlantában a kétnapos megbeszélés eredménytelenül végződött, egyetlen konkrét kérdésben sem született megegyezés, kivéve azt, hogy a felek megegyeztek a párbeszéd folytatásában. Az RMDSZ küldöttsége, emlékeztetve az 1991-es marosvásárhelyi, illetve az 1993-as brassói kongresszuson felvetett indítványra, melynek értelmében román-magyar kerekasztal létrehozását szorgalmazta. örömmel egyezett bele a párbeszéd folytatásába. Az atlantai találkozó első napja a konfrontáció jegyében telt el, a román fél megismételte valamennyi vádpontját, az RMDSZ törvénytelen voltát, az ún. szeparatista magyar törekvéseket, és ettől nem tágítottak. A második nap az enyhülés jegyében zajlott. Jó hatást gyakorolt Carter volt elnök megjelenése, aki felajánlotta a közvetítést. Az Atlantában tartott febr. 16-i sajtóértekezletet az amerikai médiák érdektelensége jellemezte. A The New York Times, amely Neptunba kész volt elküldeni tudósítóját, David Bindert, most még a helyi tudósítóját sem mozgósította. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

Elszomorító volt végighallgatni a febr. 13-i képviselőházi ülést, írja Román Győző, az Orient Expressz főszerkesztője. Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Petre Turlea kezdeményezte, hogy határozottan ítéljék el az RMDSZ-t. Az ellenzékiek közül is sokan ezen a véleményen voltak. A parasztpárti Ioan Ratiu szíve szerint beszélt a magyarság ellen, mindenütt irredentizmust szimatolva. Még az Ellenpontokat is fölemlegette, mint irredenta kiadványt, ráadásul szerinte a Securitate magyarokkal és zsidókkal volt tele, mert a románokban nem bíztak a kommunisták. Ratiu harciasságát megtapsolták a kormánypártiak. Voltak olyanok is, akik a dialógus szükségességét nem zárták ki, így Horia Rusu és Adrian Severin. A szavazáskor az RMDSZ kivonult a teremből, a parasztpártiak sem szavazták meg az elítélést, Adrian Nastase viszont az elítélő határozatra voksolt. /Megbélyegzettek. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 22./

"Vida Gyula RMDSZ-képviselő összefoglalta az elmúlt évek román gazdaságpolitikáját. 1990. januárja és októbere között Petre Roman kormánya tevékenységét az improvizáció és a voluntarizmus jellemezte. Az év elején létező kétmilliárd dolláros valutatartalékot elköltötte, jórészt fogyasztási cikkekre. Őszre Románia fizetésképtelenné vált. 1990. októbere és 1991 szeptembere között a kormány külföldi szakértők bevonásával kidolgozott egy sokkterápiára épülő stabilizációs programot. Ezt a programot nem hajtották végre, a program kirakatjelleget öltött, a kormánynak arra kellett, hogy külföldi segélyekhez és hitelekhez jusson. 1991 szeptemberében a "bányászok segítségével" lemondásra kényszerítették Petre Romant. 1991 októberétől az 1992-es választásokig a Theodor Stolojan vezette kormánynak nem volt lehetősége önálló gazdaságpolitikát kidolgozni, mert csak átmeneti ügyintézési kompetenciával rendelkezett. A hiperinfláció felgyorsult, az életszínvonal jelentősen visszaesett. 1992-ben 1989-hez viszonyítva a bruttó hazai termék több mint egyharmaddal, az ipari termelés majdnem a felére csökkent. Az ország a fizetésképtelenséggel küszködött. 1992-ben a Vacaroiu-kormány gazdaságpolitikai programot fogadott el az infláció visszaszorítására, a valutahiány mérséklésére. 1993 végén a kormány a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásai keretében módosította a gazdasági programot, ezeket a célkitűzéseket 1994 februárjában elfogadta a parlament. A gazdaságpolitikai célkitűzéseket a kormány módosította. 1994-ben a gazdasági reform lelassult, súlyosbodtak az egyensúlyi zavarok, az állami vállalatok és társaságok 80 százaléka fizetésképtelenné vált. A csődeljárás jogi szabályozása késik, mert a kormány nem meri vállalni a felelősséget az esetleges társadalmi feszültségekért, a munkanélküliség további növekedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

Febr. 22-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba beszámolt az atlantai megbeszélésekről, majd az ügyvezető alelnökök referáltak tevékenységükről. Cs. Gyimesi Éva beszámolt a febr. 11-i kibővített oktatási szakértői gyűlésről, ahol elfogadták az oktatási stratégiát. Elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. Az Ügyvezető Elnökség elfogadott az RMDSZ területi szervezeteihez és az egyesületekhez szóló üzenetet: márc. 15-ét a kialakult hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 23., 478. sz./

Febr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A találkozón az atlantai közleményben megfogalmazott teendőkről és a politikai légkörről folyt eszmecsere. Markó Béla felvetette, hogy újabb és újabb támadások érik az RMDSZ-t. Az RMDSZ kész a párbeszédre a parlamenti pártokkal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Egyetértettek abban, hogy ki kell alakítani a párbeszéd kereteit, folytatni kell a politikai dialógust. Hrebenciuc közölte, hogy nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet, Székelyudvarhely polgármesterét. A kormány nem indított eljárást az Országos Önkormányzati Tanács beszüntetése érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A tárgyaló felek Atlantából való hazatérése napján tartotta fontosnak a Román Televízió közvetíteni a szenátusi és képviselőházi RMDSZ-t elítélő kampányának közvetítését. A hazaérkező Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke emlékeztetett: 1992-ben, az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán ő már javasolta a román-magyar kerekasztal-megbeszélést. Jimmy Carter kijelentette, hogy akár Romániába is eljön, ha szükség van jószolgálata folytatására. Az atlantai küldöttség egyik tagja, dr. Kelemen Árpád kolozsvári tanszékvezető professzor a magyar diákoknak az egyetemekről való kirekesztésére hozott adatokat: százezer román anyanyelvű lakosra 1800 egyetemista jut, addig a magyar lakosságnál ez az arány 700 fő. Az agresszív, nyílt asszimiláció az elmúlt öt esztendőben is folytatódott, felelte Markó Béla az Antenna tévéadás kérdésére. /Tófalvi Zoltán: Atlanta szelleme hazatér? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Néppártok Csoportjának 38 tagja febr. 10-én közzétette a 236. számú írásos nyilatkozatot a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról. A nyilatkozat aláírói aggodalommal értesültek arról, hogy a román kormány szorgalmazza, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSZ-t. Románia csak egy részét teljesítette az ET-be felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják Románia további ellenőrzését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

"Szőcs Géza fejti gondolatait A szorongás összetartó ereje. A posz-RMDSZ-korszak küszöbén címmel. Romániában kitűnően sikerült az ellenzék megosztása, lejáratása. A hatalmi propagandának "egyik biztos pillére az RMDSZ-ellenesség." Ezért nem kell tartani az RMDSZ betiltásától. Felül kell vizsgálni az RMDSZ-nek az ellenzékkel való intézményes együttműködését. - Az RMDSz strukturáltsága jelentős változás előtt áll. Az RMDSZ-en belüli általános és titkos választás után új érdekképviseleti formák jönnek létre. - Érdemes felkészülni rá: hogy olyan választási rendszert fogadnak el a román parlamentben, amely az RMDSZ számarányának drámai, akár 50 százalékos csökkenését is eredményezheti az előzőhöz képest, ugyanannyi szavazat esetén, mint 1990-ben. /Beszélő, febr. 23./ "

Febr. 21-én megkezdődött Bukarestben, a külügyminisztériumban a román-magyar szakértői tárgyalás újabb fordulója. A magyar csoport élén Szőcs Ferenc, illetve Szénási György külügyminisztériumi főosztályvezetők állnak. A román csoportot Nicolae Titu, illetve Dumitru Ceausu főosztályvezetők irányítják. Előzőleg mindkét fél új szövegváltozattal állt elő. A felek parafálták a két ország intézményei közötti kapcsolatok témakatalógusát tartalmazó Emlékeztetőt. Az aláírásra a két fél óhaja szerint hamarosan közigazgatási államtitkári szinten kerül sor. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23., Népszabadság, febr. 22./Az Emlékeztető a két és fél évvel korábban aláírt okmány felfrissítése. Az alapszerződésről tovább folyt a vita. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ Az Emlékeztető négy fejezetből áll és 46 témát foglal magában. Az első fejezet politikai és jogi, a második gazdasági, kereskedelmi és infrastruktúrával összefüggő, a harmadik tudományos, kulturális, oktatási, a negyedik konzuli kérdéseket ölel föl, megjelölve a két fél által közösen megoldandó feladatokat. Az alapszerződést illetően a határkérdésben sikerült megállapodni, a kisebbségi jogok ügyében azonban nem sikerült egyetértésre jutni. A magyar fél azt szorgalmazza, hogy bizonyos normák, amelyek csak ajánlásként jelennek meg a nemzetközi dokumentumokban, a román fél számára a belső törvénykezés szintjére emelkedjenek. Erre már van precedens, a román-német alapszerződés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a magyar fél konzultált az RMDSZ-szel. /Székely László: Egyedülálló munkaokmány a két ország kapcsolataiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

A román sajtó félrevezette a közvéleményt, amikor az RMDSZ tevékenységének alkotmányellenességére vonatkozó vádaknak helyt adott, jelentette ki febr. 22-i sajtóértekezletén Gabriel Andreescu, az Emberjogi Központ /CDO/ román nem kormányzati szerv elnöke. Andreescu szerint az RMDSZ minden követelését ki lehet elégíteni a román alkotmány keretein belül. A CDO kidolgozta a magyar kisebbségi törvénytervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Horn Gyula miniszterelnök a nemzetközi sajtó képviselői előtt kijelentette: Magyarországnak fontos rendezni kapcsolatait a szomszédokkal. Az önrendelkezésen alapuló autonómia kényes ügy, mondta, Magyarország a határon túli magyarságnak csakis azon követeléseit támogatja, amelyek megtalálhatók a nemzetközi szervezetek különböző dokumentumaiban. Hogyan értékeli Horn Gyulának ezt a kijelentését, tette fel a kérdést Mózes Edit Markó Bélának, az RMDSZ elnökének. Számos nemzetközi dokumentum van, hangzott a válasz, de ezek ajánlás jellegűek, jogi következményük nincs. Ellentét van a magyar kormányzat és az RMDSZ felfogása között? Ilyen ellentétet nem tapasztalt, válaszolt Markó Béla. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Frunda György RMDSZ-szenátor szerint fontos volt az atlantai megbeszélés, részletesen kifejtették az RMDSZ programját. Frunda szerint az RMDSZ-nek változtatni kell politizálásán, át kell térni a realista, konkrét politizálásra. Fenn kell tartani az autonómiaigényt, de jelenleg a helyi autonómiát kell követelni, erre kell ráépíteni az anyanyelvhasználat, kétnyelvűség és szimbólumok használatának a jogát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Dr. Kelemen Árpád ismeri különböző országok oktatási rendszerét, több időt töltött a német és az amerikai egyetemeken. Ő szervezte meg a kolozsvári műegyetem elekrotechnikai karát, amelynek dékánja is volt, jelenleg a villamos meghajtások és robotok tanszékének vezetője. Az utóbbi időben segített az RMDSZ-nek a magyar nyelvű főiskolai hálózat létrehozásában. Dr. Kelemen Árpád tagja volt az Atlantába utazott RMDSZ-küldöttségnek. A tanácskozás alatt jó kapcsolatot alakított ki Gabriel Andreescuval. A tárgyaláson kitűnt, hogy a román fél semmilyen engedményre nem hajlandó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete febr. 22-én találkozót szervezett a magyar pedagógusok számára, megjelent Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke is. /RMDSZ Tájékoztató, ferb. 24./

A vezető kormánypárt és az RNEP találkozóján megvitatták az atlantai találkozót. Adrian Nastase kifejtette, hogy pártja nyitott az RMDSZ-szel való párbeszédre. Funar is ilyen értelemben nyilatkozott. Hozzátette, hogyha egy párt az alkotmány megváltoztatására irányuló követeléssel lép fel, azt demokratikusan meg kell vitatni. /Magyar Hírlap, febr. 25./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 22-én érkezett Bukarestbe, megbeszélést tartott Markó Bélával és az RMDSZ más vezetőivel. A megbeszélésen elemezték a főbiztos legutóbbi látogatása óta eltelt időszak eseményeit. Szóba került az RMDSZ autonómia koncepciója, a kisebbségi és oktatási törvénytervezet helyzete és a romániai magyarságot ért támadások.. Febr. 23-án a főbiztos találkozott Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a parlament két házának elnökeivel, az oktatási bizottság tagjaival, a román pártok vezetőivel. A főbiztost arról tájékoztatták, hogy a nemzeti kisebbségek szervezeteinek támogatására idén a költségvetés 2.82 milliárd lejt biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

"Dáné Tibor értékeli a Nagy Benedek-ügyet. Szerinte minden másképp alakult volna, ha az RMDSZ elnökségének lenne egy "tűzoltó stábja", amelyik válaszolna a sajtótámadásokra. Amikor a Tinerama rágalmazó cikke megjelent, az RMDSZ vezetőségének azonnal le kellett volna leplezni a diverziót. Ennek hiányában Tőkés László kényszerült magyarázkodni. Ráadásul nem valami szerencsésen. Nagy Benedek írása méltatlan egy képviselőhöz, de joga volt az állásfoglaláshoz. Dáné hibáztatja Borbély Imrét is, amiért terjesztette Nagy Benedek írását, a csíki választmány Nagy Benedeket kizáró döntését pedig minősíthetetlennek nevezi. Dáné szerint egyedül az RMDSZ képviselőfrakciója lett volna illetékes a képviselő ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./ "

Háromszék megyében a szociális és interetnikai feszültség fokozódásához vezethet, ha folytatódik a Vatra híveiként ismertek kinevezése. Puskás Bálint megyei RMDSZ-elnök kimutatása szerint az állami vállalatok és intézmények 43 %-a román nemzetiségű, most a menedzsereknek is románokat neveznek ki. Az 1992-es választáson az RMDSZ kapta a szavazatok 75 %-át. /B. Kovács András: Az igazgatócsinálás titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./ Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának 75 %-a magyar nemzetiségű.

Az RMDSZ Fehér megyei szervezete febr. 11-én ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját. Bakó Botond megyei elnök vázolta a megtett utat. A megyében 7115 RMDSZ-tag van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, Borbély László képviselő és Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa febr. 23-án megbeszélést folytatott Liviu Maior tanügyminiszterrel. A magyar szakiskolai, líceumi beiskolázási tervekről és az oktatási reformba való bekapcsolódásról folyt az eszmecsere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

A Romániai Demokratikus Konvenció /DK/ febr. 24-i üléséről távol maradt négy párt, a Polgári Szövetség Pártja, a Liberális `93, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ. A DK nevet változtatott, ezentúl Román Demokratikus Konvenció lesz a neve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./