Ferencz Csabát 1994. nov. végén választotta elnökének az RMDSZ Temes megyei szervezete. Szervezési és anyagi problémák vannak, ismertette a helyzetet. A kapcsolatrendszert újra kell építeni, elmúlt a lelkesedés időszaka. Elégtelen volt az információ áramlása, sok RMDSZ-tag nem ismerte a szervezet tevékenységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

"Jan. 25-én Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapesten az Országgyűlés kül- és kisebbségügyi bizottságának tagjaival találkozott. A két bizottság ellenzéki képviselői az RMDSZ ellen indított kampány miatti tiltakozásul nem vettek részt ezen a megbeszélésen. A sajtó képviselői nem lehettek jelen, mert Hrebenciuc nem járult hozzá a megbeszélések nyilvánosságához. A kormányfőtitkár találkozott még Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével, továbbá Petrusan Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének vezetőjével. Hrebenciuc lemondta a délutánra meghirdetett sajtóértekezletet.Ugyanezen a napon a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ terjedelmes közleményében minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t. Leszögezte, hogy pártja mindent megtesz az RMDSZ betiltásáért, élesen támadta a magyar vezetőket, amiért nem fogadták Hrebenciucot. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jan. 26./ A Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ jan. 25-i közleményében fellépett az RMDSZ betiltása mellett. "Budapesten bebizonyították, hogy egy barbár nép utódai, amely ezer éve jött Európába, s ez az ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjék egy civilizált, európai szellemű magatartás normáihoz." Magyarország nem híve a párbeszédnek. A közleményben felszólították a kormányt, hogy hozzon határozatot a magyar etnikumúaknál található fegyver begyűjtésére, tiltsa meg, hogy az RMDSZ templomokban politizáljon, többmillió lejes pénzbüntetéssel sújtsák a magyar himnuszt éneklőket, rendeljenek el kötelező román nyelvvizsgát és aki nem felel meg, bocsássák el. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja még ezen a napon éles hangú közleményben elhatárolta magát az RNEP állásfoglalásától, mert szélsőséges hangjukkal rossz szolgálatot tesznek a román külpolitikának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

Tabajdi Csaba államtitkárral folytatott zárótárgyalásai után jan. 26-án hazautazott Budapestről Hrebenciuc kormányfőtitkár. Tabajdi Csaba összefoglalta a látogatás eredményeit: a párbeszédet folytatni kell, megállapodtak a kisebbségek helyzetéről folyó tárgyalások intézményesítésében, Hrebenciuc megígérte, hogy személyesen fog tárgyalni az RMDSZ vezetőivel. Lábody László, a HTMH elnöke leszögezte: Hrebenciuc, a kormány második embere kész arra, hogy Budapestre jöjjön, ez sokatmondó. Vállalta, hogy a kisebbségi kérdésről fog tárgyalni. /Népszabadság, jan. 27./

"Jan. 26-án a kormánypárt terjedelmes közleményt adott ki a hat magyar parlamenti párt állásfoglalásával kapcsolatban. Nincs szó az RMDSZ betiltásáról. Az RMDSZ autonómia-koncepciója a "normális állami életet" fenyegetik, a magyar pártok pedig felsorakoztak az RMDSZ mögé. A kormány nem folytathat külön dialógust állampolgárainak "csak egy részével". - A kormány semmivel nem vádolta a magyar kisebbséget, hanem egyes RMDSZ-vezetők felelősségét hangsúlyozta. Az RMDSZ autonómia-politikája ellenkezik az európai normákkal. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A magyarországi politikusok "az utolsók között jogosultak véleményt mondani a kisebbségek helyzetéről..." /Népszabadság, jan. 27./"

Hrebenciuc - még magyarországi tárgyalása idején nyilatkozott az Adevarulnak /aug. 26./: magyarországi kormánykörök beavatkoznak az RMDSZ életébe. Markó Béla felelőtlen és alaptalannak nevezte Hrebenciuc fenti állítását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Új Magyarország, jan. 27./

A kormány jan. 27-én közleményben jelentette be, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordul, amennyiben az RMDSZ nem vonja vissza a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ és az Önkormányzati Tanács létrehozására vonatkozó döntéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/ - Az SZKT az RMDSZ brassói kongresszusa /1993. jan. 15-17./ határozatai alapján jött létre, azóta nem kifogásolták a létezését, sőt Iliescu elnök a brassói kongresszus után táviratban üdvözölte Markó Béla akkor megválasztott elnököt. /Magyar Nemzet, jan. 28./Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a kormányhatóságok előzetesen semmiféle módon nem léptek kapcsolatba az RMDSZ vezetőivel annak jelzésére, hogy vitatják az SZKT-t. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ céljai beilleszthetők az alkotmány kereteibe. - A hat magyarországi párt nyilatkozata a reális aggodalmat fejezte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jan. 30./

"A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ rendezésében tartottak jan. 27-én Budapesten sajtótájékoztatót "A vádlott megszólal" címmel, amelyen megjelentek az MVSZ vezetői, Tőkés László püspök, Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, Hegedűs Lóránt református püspök és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke tartotta a bevezetőt, majd Hegedűs Lóránd kijelentette: Tőkés László ügye a romániai magyarságnak, az európaiságnak és az egyetemes emberi jogoknak is az ügye. - Nemcsak személyes megtámadtatásról van szó, mondta Tőkés László, ügye átcsapott az RMDSZ- és az erdélyi magyarságellenességbe. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megfelelő magatartást tanúsított a romániai magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. Romániában intézményesült a kommunista visszarendeződés. A megosztó politika behatolt az egyházba és az RMDSZ soraiba is. Eva Maria Barki elmondta, hogy neve szerepel a Román Hírszerző Szolgálat halállistáján Tőkés László, valamint három magyarországi állampolgár nevével együtt. /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 28./ "Az én helyzetem azon tipikus eset, amikor az áldozatot a hóhérral akarják kompromittálni. Nem hátrálok meg, mert jól tudom, hogy az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatától rettegő hatalom valójában a demokráciától retteg." - mondta Tőkés László a sajtóértekezleten. /Magyar Nemzet, jan. 28./ Álláspontja szerint a kormány meg akarja osztani az ellenzéket, nemzet- és románellenességgel vádolják a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéket, amennyiben az vállalja az együttműködést az RMDSZ-szel. Tőkés László köszönetet mondott a hat magyar pártnak a közös nyilatkozatért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ A püspök kitért arra is, hogy az anyaországban is akadnak olyanok, akik egy követ fújnak a román nacionalizmussal, és teszik mindezt a másság jegyében. Például a jan. 9-i Objektív című televízióműsorból éppen az maradt ki, hogy rágalmazó iratról van szó. A Magyar Narancs pedig odáig ment, hogy majdnem teljesen átveszi a Tinerama román lap címoldalát, melyen Tőkés László fényképe és a "Besúgó voltam", valamint az "Ügynökök - püspökök" cím áll. /Bágyi Bencze Jakab: A román sovinizmust Budapesten is támogatják? = Magyar Fórum, febr. 2./A Magyar Narancs jan. 19-i számáról van szó: 150. sz. jegyzet."

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány anyagilag is ösztönözi a most végzett egyetemistákat, hogy hazatérjenek Magyarországról, továbbá vállaljanak falusi tanári állást, ismertette a terveket Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

A Maros megyei RMDSZ vezetősége felhívással fordul mindenkihez az erdélyi magyar diákság segélyezésére. A jövőben létre kell hozni az Erdélyi Magyar Tanulmányi Alapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

"Az RMDSZ képviselőházi csoportja jan. 26-i rendkívüli ülésén elvetette azt a javaslatot, hogy Nagy Benedek röpiratának ügyét napirendre tűzze. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 27., 459. sz./A rendkívüli ülés másik napirendi pontja a kormány és az RNEP nyilatkozatainak megvitatása volt, tájékoztatott Szilágyi Zsolt képviselő. A Funar-nyilatkozat lakosságcserét és a román fegyveres erők magyaroktól való megtisztítását követelte. "A kormány mind a mai napig nem határolódott el hivatalos nyilatkozataiban sem Funar, sem az igazságügy-miniszter kijelentéseitől" - állapította meg Szilágyi Zsolt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Tokay György elmondta a Népszabadság tudósítójának, hogy példátlan az európai joggyakorlatban, hogy Chiuzbain igazságügy-miniszter és az alkotmánybíróság egyik tagja prejudikálta az RMDSZ betiltási eljárását. A román kormány nyilatkozata csak aláhúzza ezt az értékelést. /Népszabadság, jan. 28./"

Jan. 28-án Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tanácskozott a területi szervezetek elnökeivel. Nyilatkozatot adtak ki, tiltakozva a kormány jan. 27-i közleménye ellen, amely újabb támadást intéz az RMDSZ ellen, felszólítva, hogy számolja fel az Országos Önkormányzati Tanácsot, az SZKT-t és kérdést tettek fel, milyen módon sérti az alkotmányt az Országos Önkormányzati Tanács és milyen módon változtatja meg az állam intézményrendszerét a már két éve működő SZTK? A konkrét válasz megkerülése elismerése annak, hogy a közlemény az RMDSZ ellen irányuló diverzió része. A kormány folytatja az etnikai összetétel megváltoztatását célzó politikáját. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., RMDSZ Tájékoztató, jan. 30.,460. sz./

Jelen kell lenni a nemzetközi fórumokon, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ ezért tagja az EDU-nak, a konzervatív kereszténydemokrata pártok szövetségének, az Európai Népcsoportok Szövetségének, a FUEV-nek és tavaly óta az UNPO-nak, a hágai központú az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezetének. Markó Béla az UNPO negyedik közgyűlésén vett részt Hágában, ahol egyúttal találkozott a holland külügyminisztérium főosztályvezetőjével, a kormány különmegbízottjával. Hazatérve tárgyalt Alfred Moses amerikai nagykövettel, majd a Romániába látogató Felipe Gonzales spanyol miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./Az RMDSZ-t 1994. júl. 31-én vette fel tagjai sorába az UNPO /Unrepresented Nations and Peoples Organization/. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 12./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő 29-i tévényilatkozatában közölte, hogy Iliescu elnök elvetette Funar felszólítását, hogy a székelyföldi megyékben vezessen be szükségállapotot és intézzen beszédet a nemzethez. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/Teodor Ardelean, Funar pártjának /RNEP/ alelnöke elhatárolta magát Funar pártelnök más népet sértő nyilatkozataitól, ugyanakkor megismételte, hogy az RMDSZ fellépése súlyosan sérti az alkotmányos előírásokat. - Doru Ioan Taracila belügyminiszter kijelentette: "Az RMDSZ nem képviseli a romániai magyarokat." Ez egy kisebbségi csoport, amely nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./"

"1990 márciusában megszervezték Marosvásárhelyen a pogromjellegű zavargásokat, írja Szász János, azóta "több-kevesebb hevességgel folyik az RMDSZ legútszélibb rágalmazása, megbélyegzése mint országdaraboló, irredenta, revizionista, a román nemzet elveszejtésére törekvő erő." A fő "érv" az alkotmányellenesség. "Elsőként és ismételten maga az államelnök hangoztatta. Tőle vette át az egész arcvonal." A liberális politikusok is beálltak a koncertbe. A Polgári Szövetség Pártja megszakította kapcsolatát az RMDSZ-szel. Az ellenzéki napilap, a Romania Libera vezércikkírója, Anton Uncu antidemokratikus /mert etnikai alapon szerveződött/, revizionista pártnak mondja az RMDSZ-t, hozzátéve: "mintha két országról lenne szó: egy románról és egy magyarról." - Szász János esküszik rá, az RMDSZ betiltását szorgalmazó Chiuzbain igazságügy-miniszternek haja szála sem fog görbülni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./"

Hrebenciuc kormányfőtitkár budapesti látogatása kudarc volt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, sem Göncz Árpád köztársasági elnök, sem Horn Gyula miniszterelnök nem fogadta őt. Ennek hátterében Chiuzbain igazságügy-miniszternek az RMDSZ betiltását követelő lépése áll. - A kapcsolatok lehűlésétől mindkét fél szenved. A szocialista-liberális kormánynak szem előtt kell tartania, hogy a határon kívül élő hárommillió magyar érdekében való fellépés a magyar külpolitika egyik prioritásának kell maradnia. A tulajdonképpeni vesztes Románia. Nehéz lesz elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy a kapcsolatok rendezésében mutatkozó nehézségekért egyedül Budapest vonható felelősségre. A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU.hoz és a NATO-hoz. /Matthias Rib: Zwischen Budapest und Bukarest. = Frankfurter Allgemeine Zeitung, jan. 30./

"Iliescu elnök jan. 30-án elítélte mind az RMDSZ, mind a Funar vezette RNEP egyes vezetőinek "szélsőséges, nacionalista" nyilatkozatait, úgy vélte, hogy ennek eredete az RMDSZ "legutóbbi akcióiban" keresendők. Szóvivője, Traian Chebeleu által ismertetett állásfoglalásában az elnök ismét a jogállam intézményeinek fellépését helyezte kilátásba az RMDSZ Önkormányzati Tanácsával szemben. Iliescu felszólította a magyar lakosságot: ne hagyja magát belevonni az RMDSZ-vezetők egyes "szűk és beteges nacionalizmustól megszállott" tagjai kezdeményezte folyamatokba. /MTI, AP, Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 31./"

"Román nacionalizmus című vezércikkében a Le Monde későinek és kevéssé meggyőzőnek nevezte Iliescu államfő jan. 30-i, Funar szélsőséges állásfoglalását elítélő kijelentéseit. Az RMDSZ elleni szélsőséges kampány akkor indult, amikor a kormánypárt és három szélsőséges, élesen magyarellenes szervezet együttműködési megállapodást kötött. E mesterséges vita mögött a hatalom folytatja a nagyvárosok polgármestereinek leváltását. A magyar "szeparatizmus" veszélyéről szóló híreket fenntartva megakadályozzák a decentralizálást. /Le Monde, jan. 31., MTI/"

"A bukaresti Adevarul közli a prefektusok egymáson túltevő, az RMDSZ-t elítélő nyilatkozatait. A Dimineata szerint az RMDSZ "nacionalista-soviniszta, irredenta és revizionista" kampányt folytat, így nincs kizárva az RMDSZ betiltása. Amennyiben Tőkés Lászlónak sikerül megszerezni az ellenőrzést az RMDSZ fölött, a Demokratikus Konvenció eltávolítja az RMDSZ-t tagjai sorából, olvasható az Azi című lapban. /MTI/"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a román rádió magyar adásában jan. 2-án elhangzott interjúban az elmúlt évet úgy értékelte, hogy felerősödött a kormány, a kormánykoalíció nacionalizmusa. Leállt a reformfolyamat, visszarendeződés észlelhető. Fokozódott az RMDSZ elleni támadás. /MTI/

Miért éppen Tőkés László? - tette fel a kérdést Dr. Ernyes-Tóth Zoltán. A püspök elleni támadás 1992-től erősödött fel, amikor az RMDSZ Kolozsváron a belső önrendelkezés elvéről határozott. A vörös posztó az autonómia. /Kapu, jan./

Strasbourgban febr. 1-jén megkezdődött az ET parlamenti közgyűlésének téli ülésszaka. A Florin Radulescu Botica szenátor vezette román parlamenti delegáció, melynek Frunda György RMDSZ-szenátor is tagja, meghallgatta az ET Állandó Bizottságának jelentését, amely szerint Romániában folytatni kell a felvételkor vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Atkinson képviselő, az emberjogi bizottság tagja bírálta Romániát, mert nem tett eleget a kötelezettségeknek, javasolta, hogy a raportőrök számát kettőről háromra emeljék föl. Hallonen asszony kilencpontos javaslatban követelte az ellenőrzés megszigorítását és a kötelezettségeinek megszegő országok megbüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

"Az Erdélyi Napló munkatársa az RMDSZ alkotmányellenessé nyilvánításának visszhangját mutatta be idézeteken keresztül. Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter fenntartja, hogy az RMDSZ lépései alkotmányellenesek és meg kell indítani az eljárást az RMDSZ ellen. Crin Halaicu, Bukarest liberális polgármestere szerint "A magyar közösség önkormányzati platformjának eszméje értelmetlen, barbárság és infantilizmus." Radu Timofte kormánypárti szenátor, a Védelmi Bizottság vezetője: az RMDSZ kezdeményezései "konkrét fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra." A Legfelső Védelmi Tanácsnak kell intézkednie. Nastase elítélte az igazságügy-miniszter álláspontját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./"

Febr. 1-jén Gyergyószentmiklóson ülésezett az RMDSZ SZKT Állandó Bizottsága, hogy megvitassa az utóbbi időkben az RMDSZ-t és az SZKT-t ért támadásokat. Nyilatkozatot adtak ki: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába beavatkozva a két éve működő SZKT megszüntetésére törekszik. Visszautasítják az alkotmányellenesség vádját. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 6., 465. sz./

Chiuzbain igazságügy-miniszter sajtónyilatkozatában próbálta tisztázni az RMDSZ-t illető kifejezéseit. Saját véleményét fejtette ki, hangsúlyozta, ezzel figyelmeztetni akarta az RMDSZ-t. Újból kifejtette, hogy az RMDSZ szeparatista akciója sérti a nemzeti szuverenitás elvét, semmibe veszi a román állam jogrendjét. Hajlandó a dialógusra az RMDSZ-szel, hogy meggyőzze őket, mondjanak le önkormányzati tanácsukról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Frunda György szenátor szerint az Operatív Tanács határozata magasabb rendű, tehát a Csíki és a Gyergyói RMDSZ választmányának eleget kell tenni annak, hogy felfüggesztik Nagy Benedek kizárásáról hozott határozatukat addig, amíg nem dönt ügyében az etikai bizottság. - Nem fogadja el azt, hogy összefüggés lenne Tőkés László lejáratása és az alapszerződés aláírása között. - Szerinte az RMDSZ-en belül a belső választásokat csak közvetett módon lehet megejteni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

Funar listájaként emlegetik azt a névsort, amely a polgármesteri hivatalos közlönyben is megjelent. A listán csak magyar nevek szerepelnek a nagyobb lakrésszel rendelkezők felsorolásában. A világháború után Kolozsvár lakosságának a fele magyar volt, 1956-ban 47,3 százalék. Jelenleg a város alig negyede magyar. Hatalmas román tömegeket telepítettek be. A kincses város központját nagyobb hányadban magyarok lakják. Az RMDSZ vállalja az érintettek jogi védelmét. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint ezek a listák eljutnak a nyugati államokba és hozzájárulnak ahhoz, hogy az RNEP-et szélsőséges pártnak minősítsék, ami károsan hat a vele szövetségesekre, a kormányra. - Valamikor a zsidók házait jelölték meg, figyelmeztet egy iparos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

A kezdeti lelkesültséget felváltotta a közöny, az érdektelenség, állapíthatták meg Szatmárnémetiben a megyei RMDSZ nagygyűlésén, ahol Muzsnay Árpád megyei RMDSZ-elnök tartotta a bevezetőt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

Az ET parlamenti közgyűlésén jan. 31-én a képviselők bírálták az elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményt: gyenge a szövegezése, nem elég szigorú a végrehajtási mechanizmusa. Elfogadtak egy ajánlást, egy kiegészítő jegyzőkönyvet. A dokumentum az érintetteknek és magánszemélyeknek is lehetővé tenné, hogy sérelem esetén az Emberi Jogok Bíróságához forduljanak. Ezt az ajánlást az ET miniszteri tanácsának is jóvá kellene hagyni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./A közgyűlésen Frunda György RMDSZ-szenátor síkraszállt az ET 1201-es ajánlása mellett, majd ismertette a kormánypárt és szövetségeseinek az RMDSZ elleni támadását, az RNEP követelését, hogy hajtsanak végre etnikai tisztogatást a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, továbbá a kormány felszólítását, hogy az RMDSZ oszlassa fel a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ és az Önkormányzati Tanácsát. Mindezek miatt szükség van a keretegyezmény kiegészítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Frunda György az ET különböző fórumain bemutatta a romániai politikai diverzió dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Melescanu külügyminiszter febr. 1-jén Strasbourgban aláírta az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt, egyszerre Kovács László magyar külügyminiszterrel /az ET 33 tagállamából 22 ezen a napon csatlakozott az egyezményhez/.A magyar és román külügyminiszter találkozott Strasbourgban és megállapodott az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításáról. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Melescanu derűlátóan értékelte megbeszélésüket és hangsúlyozta: reméli, hogy még a párizsi stabilitási konferencia /márc. 20./ előtt elkészül az alapszerződés. Ennek aláírására Bukarest szívesen látná vendégül Horn Gyula miniszterelnököt. A román fél most Brassót ajánlotta fel a magyar főkonzulátus színhelyének. /Magyar Nemzet, febr. 2./ Az RMDSZ a mostani keretegyezményt visszalépésnek tekinti az ET 1201. számú határozatához képest, mert hiányzik belőle a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása, továbbá az autonóm intézmények létrehozásának joga, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Magyar Hírlap, febr. 2./