Nov. 26-án Kézdivásárhelyen a református temetőben felavatták az István Sándor által faragott kopjafát Kónya Béla István /1915-1958/ jogász, 1956-os mártír emlékére. /RMDSZ Tájékoztató 422. sz., nov. 29./

Nov. 28-án Zsigmond László RMDSZ-képviselőt fogadta Gheorghe Tinca védelmi miniszter. A találkozót az tette szükségessé, hogy a legtöbbször megtagadták a magyar hadseregben harcolt veteránok kérvényeinek, ügyeinek intézését. A megbeszélések eredményeképpen a miniszter módosította a rendeletet. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./

Nem egyezik Iliescu elnök véleményével a Dimineata nov. 25-i számában megjelent írás, amely bírálta Melescanu külügyminisztert a román-magyar szakértői tárgyalásokról az RMDSZ-nek adott tájékoztatásáért, közölte nov. 28-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Világgazdaság (Budapest), nov. 29./

Nov. 29-én Hupp Schaffer, Max van der Stoelnak, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának tanácsosa és Arie Bloed, a hágai Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány /The Foundation on Inter-Ethnic Relations/ igazgatója Bukarestben az RMDSZ székházába látogatott és találkozott az RMDSZ vezetőivel. A találkozón elemezték a romániai magyarság helyzetét a nacionalizmus felerősödésének és a magyarellenes nyilatkozatok gyakoribbá válása körülményei között. Markó Béla átnyújtott Hupp Schaffernek egy Max van der Stoelnak szóló levelet a romániai magyarság helyzetét érintő utóbbi eseményeket elemző dokumentációval. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./

Nov. 29-én a Képviselőházban Tokay György, az RMDSZ frakciócsoportjának elnöke visszautasította Virgil Magureanunak, az SRI igazgatójának parlamenti felszólalásában az RMDSZ-képviselőket illető sértő megjegyzéseit. Megengedhetetlen az, hogy Magureanu kétségbe vonta, hogy Zsigmond László képviselő az RMDSZ parlamenti csoportja nevében mondott véleményt az SRI munkájáról. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./

"Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete nov. 29-i ülésén tiltakozást fogadott el és tett közzé Székelyudvarhely és környéke militarizálása ügyében. Nem fogadták el Gheorghe Tinca védelmi miniszter tévényilatkozatát, hogy a térségben nem növekszik riasztó módon a román hadsereg létszáma, továbbá azt, hogy "a Kárpátok védelme nemcsak Románia, hanem egész Európa számára fontos." Székelyudvarhely az ország közepén van, az országot nem fenyegeti támadás, tehát Székelyföld militarizálását semmi sem indokolja. A többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Barkóczy István és alelnöke, Katona Ádám írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

Nov. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Az ülésen részt vettek a pártok, platformok vezetői is. Megállapították, hogy intenzívebb külpolitikai tevékenység szükséges. Sürgős az autonómia-statútumok kidolgozása és egy diplomáciai akcióterv készítése. Az RMDSZ-nek szorosabbra kell fűznie kapcsolatait a határon túli magyarok más szervezeteivel. A magyar-román szakértői tárgyalásokkal kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan: az alapszerződésben helyet kell kapnia egy kisebbségi megállapodásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

A bíróság elutasította Kolozsvár 11 ellenzéki, zömmel RMDSZ-tanácsos beadványát, akik azt állították, hogy Funar polgármester, az RNEP elnöke szabálytalan telekügyletek dokumentumait írta alá. Ezt követően Funar tett feljelentést rágalmazás címén a 11 tanácsos ellen, adta hírül nov. 29-én a román hírközlés. - Funar a tévé magyar nyelvű adásában esküdözött, hogy nem gyűlöli a magyarokat, nem akarja őket kizavarni az országból, csupán az irredentista és terrorista RMDSZ-szel van elszámolni valója. Azok a magyarok, akik nem elégedettek, szabadon távozhatnak. /Magyar Nemzet, nov. 30./

"A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./"

"Szász János visszautasította a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének azon részét, ahol őt szembeállították az RMDSZ-szel, mint "korrekt magatartásút". Igaz, több ízben bírálta az RMDSZ-t, de az iránta való lojalitása jegyében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalásukat, csak a nem közölt állásfoglalás elmarasztásáról tudósított, amely a Szabadelvű Kör kolozsvári sajtóértekezletéről számolt be. A szerkesztőség válaszában rögzítette, hogy csak az RMDSZ elnökségének közleményeit hozzák le teljes terjedelemben, a többit csak kivonatolva adják közre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

"Koszorúzásokkal, ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg dec. 1-én az 1918. dec. 1-jei "nagy egyesülésről". Idén mintha visszafogottabbak lettek volna az ünnepségek. Bukarestben Iliescu koszorúzásán alig száznéhány ember jelent meg. Kolozsváron az RMDSZ székházának falán emléktáblát helyeztek el a városi hatóságok. Ebben az épületben élt Ion Lupas történész, az 1918-as események egyik résztvevője. Az avatóünnepségen Stefan Pascu akadémikus és Gheorghe Funar polgármester mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3-4./ "

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./

"Kapkodás jellemzi külpolitikánkat, jelentette ki Csóti György, a parlament külügyi bizottságának alelnöke. "A román alapszerződés vonatkozásában különösen sötét a kép és kérdés, hogy létrejön-e egyáltalán." "Ma nincsenek olyan meghatározó román pártok és alig vannak olyan politikusok, amelyek és akik megközelítenék az RMDSZ által megfogalmazott elvárásokat. Ezek az elvárások ugyanis egy kétmilliósnál nagyobb népcsoport elvárásai." /Pest Megyei Hírlap, dec. 5./ "

"Az RMDSZ képviselőházi csoportja dec. 6-i a Képviselőházban tartott sajtótájékoztatót. Elmondták, hogy az utóbbi napokban a Képviselőházban elhangzott magyarellenes támadásokra, Petre Turlea és Lazar Ladiu kirohanásaira /a Kovászna és Hargita megyei románok "elmagyarosítása", illetve a marosvásárhelyi magyarok bűneinek felleltározása/ válaszoltak az RMDSZ-képviselők. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6./"

Borbély Ernő, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke találkozott Koszta Nagy Istvánnal, akiről azt állította az SRI jelentése, hogy a szervezet ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírásgyűjtést. Megállapították, hogy a megjelölt napon nem is tartott az RMDSZ gyűlést. Koszta Nagy Istvánnak valóban voltak fenntartásai, de nem nevezte álcázott referendumnak az aláírásgyűjtést, ahogy az SRI jelentésében olvasható. Mindezt hivatalos nyilatkozatában adta közre a Romániai Magyar Szóban. /Új Magyarország, nov. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Funar felszólította az RMDSZ-t, költözzön ki székházából. Az RMDSZ örömmel kiköltözne jelenlegi székházából, ha visszakapná az egykori Mágnás Kaszinót. Még 1991-ben a bíróság kiutalta az épületet az RMDSZ-nek, de a bírósági döntést nem hajtották végre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

"Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

Szász János Oliviu Ghermanhoz, a Szenátus elnökéhez írt nyílt levelében leszögezi, hogy a román-magyar megbékélés tevőleges híveként próbál párbeszédet kezdeni. Gherman írásában politikai hibának tartotta az RMDSZ megalakulását. Ezt a hibát végzetesnek állította be. Félmillió magyar Romániában hátrányos helyzetűnek érzi magát az oktatást tekintve. Ezt jelzésnek kell felfogni a többségi nemzetnek, olyan ügynek, amit nem visszavetni, hanem orvosolni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

"Iliescu elnök a bukaresti rádióban nyilatkozott tárgyalásairól. Kijelentette, hogy "képtelenség" lenne az RMDSZ részvétele a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalásokon. Érthetőnek nevezte a NATO kiszélesítését ellenző orosz álláspontot, ugyanakkor állást foglalt az euroatlanti struktúrába való integrálódás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ "

"Kolozsvárott ülésezett dec. 10-11-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Eldöntötték, hogy Kolozsváron lesz az RMDSZ IV. kongresszusa, máj. 26-28-a között. Markó Béla az SZKT nevében felhívással fordult a hazai és nemzetközi demokratikus közvéleményhez, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságára figyelmeztetett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a visszarendeződési folyamatok és a magyarellenes politikai kurzus erősödése miatt indítványozta a helyi választásokra való felkészülés elkezdését. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta, hogy az RMDSZ kérjen hivatalos magyarázatot a román titkosszolgálattól, az SRI-től a halállistával kapcsolatban. Katona Ádám számon kérte Szabó Károly szenátortól, miért írta alá az SRI jelentését. Az SZKT ülésén interpellációkra is sor került. Volt olyan is, aki megkérdőjelezte csíkszeredai gazdasági főosztály létjogosultságát. Tőkés László püspök kifogásolta Keleti György honvédelmi miniszter nyilatkozatát: új katonai alakulatok telepítése belügy. "Keleti a Ceausescu-doktrínát melegíti föl, ő adja a szájukba a sípot: minden ország belügye..." Katona Ádám interpellációja szerint Tokay György mondta ki: az RMDSZ-ben is vannak szélsőségesek, most pedig a "fundamentalisták" kifejezést használta. Tokay visszautasította a vádat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12, 13./ A sorskérdéseket illetően az SZKT mindig egységes, állapította meg Dézsi Tamás, az SZKT elnöke. Az RMDSZ autonómiatervének van realitása, mondta, Európa sok régiójában megvalósított és élő organizmusokról van szó. /Új Magyarország, dec. 10./"

Az EBEÉ-folyamatok alakulása egyértelműen támogatta a román kül- és belpolitikai magatartást. A koppenhágai nyilatkozatokhoz képest visszalépés következett a kisebbségi jogokat illetően. Eközben mind a belpolitikában, mind a román-magyar kapcsolatokban az 1989 decembere előtti szemlélet visszatérése tapasztalható, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Helyzetünk napról napra rosszabb lesz, tette hozzá, miközben nyilatkozatok látnak napvilágot a két ország közötti jó kapcsolatokról. /Új Magyarország, dec. 10./

"Dec. 12-15-e között Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Romániába utazott látogatásra, a román kormány és az RMDSZ meghívására. Tabajdi Csabát Oliviu Gherman szenátusi elnök és Theodor Melescanu külügyminiszter, Lábody Lászlót Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és külügyi vezető tisztviselők fogadják. Dec. 14-én Temesváron találkoznak az RMDSZ vezetőivel, Tőkés László püspök meghívására részt vesznek a "Kelet-és Közép-Európa 1989 után" című nemzetközi konferencián. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Új Magyarország, dec. 13./"

Dec. 3-án tartotta meg tisztújító közgyűlését az egyik legjelentősebb RMDSZ-szervezet, a Maros megyei RMDSZ. Borbély László leköszönő elnök szólt először, majd Sütő András, akit megerősítettek tiszteletbeli elnöki minőségében. Zonda Attilát választották meg elnöknek, aki kifejtette, nem sok esélye van a platformosodásnak. - A tagság körében még mindig az első időkben tett ígéretek élnek, azóta viszont megváltoztak a körülmények. A tagok számon kérik a Bolyai Egyetemet, a magyar iskolákat, a gazdasági esélyegyenlőséget. Vitát váltott ki az, hogy Jakabffy Attilát nem választották be a vezetőségbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

"Az SZKT egy felhívást és egy nyilatkozatot adott ki: Az 1989. decemberi fordulat ötödik évfordulójának előestéjén az RMDSZ felhívással fordul Románia és egész Európa közvéleményéhez a romániai magyarság helyzetének megoldatlansága miatt. A "kommunista ideológia helyett egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre." Félő, hogy a nyugati demokrácia tehetetlen lesz ezzel az új veszedelemmel szemben. A rendezési folyamat az Európa Tanács, az EBEÉ keretében túlságosan lassú, a kötelező jogi normák nem jelentenek garanciát az etnikai feszültségek megoldásában. Az RMDSZ sürgeti a jogi dokumentumok kidolgozását, a két- és többoldalú garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Az SZKT megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat eldöntötte több prominens személyiség likvidálását. A "halállistán" van Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, olvasható az SZKT nyilatkozatában. Az SZKT megbízza az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy indítványozza a "halállista-ügy" kivizsgálását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke dec. 13-án Bukarestben Oliviu Ghermannal, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökével, Victor Herbenciuc kormány-főtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel tárgyaltak. Még 13-án Temesvárra utaztak, hogy Tőkés László püspök vendégeiként részt vegyenek az 1989. decemberi forradalomról rendezett tudományos tanácskozáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Tabajdi Csaba államtitkár Bukarestben sajtóértekezleten adott tájékoztatást tárgyalásairól. Elmondta, hogy a határon túli magyarokért felelős személyt eddig még nem fogadtak Bukarestben, a hivatal fennállása óta. Előrelépést jelentettek ezek a tárgyalások. Jelzésértéke van annak, hogy a kényes kérdések kerültek szóba. Januárban Hrebenciuc Budapestre látogat. Az államtitkár elmondta, hogy felvetették az oktatási törvény tervezetét, a szakoktatás helyzetét, a felsőfokú oktatás terén levő megszigorításokat, az egyházi tulajdon visszaadásának kérdését, Cseresznyés Pál ügyét. Tabajdi Csaba találkozott az RMDSZ parlamenti frakciójával is, ahol az alapszerződésről, az anyagi támogatás rendszeréről volt szó. Tabajdi Csaba Oliviu Gherman előtt kifejtette, hogy egy kétmilliós kisebbségtől nem tagadható meg, hogy megszerveződjenek, akár etnikai alapon is. Hivatkozott a dél-tiroliak néppártjára, a spanyolországi katalánok pártjára és a svédországi finnek pártjára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A magyar-román együttműködés legösszetettebb, legérzékenyebb területéről tárgyaltak, jelentette ki Tabajdi. /Új Magyarország, dec. 14./

"Funar felkutatta a Kolozsvár központjában fejenként tíz négyzetméternyi lakfelületnél több laktéren lakó idős magyarokat, akiket a Ceausescu-korszakban hozott betelepítési rendelettel fenyeget. A helyi lap közölte a százhúsz személyes névsort /egy kivételével magyarok/, akik fölös lakterületet "bitorolnak". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Funar polgármester, nacionalista pártvezér dec. 14-én az RMDSZ-t törvényen kívül helyezését kérő nyilatkozatot juttatott el a rádióhoz. /Magyar Nemzet, dec. 15./"

Adrian Nastase parlamenti elnök román parlamenti delegáció élén dec. 13-án kétnapos látogatásra Bécsbe érkezett. Sajtóértekezletén arról beszélt, hogy az emberi jogok a román politika szerves részét képezik. A kíséretében levő Borbély László RMDSZ-képviselő hozzátette: a kisebbségi jogok kezelése a parlamentben nem kielégítő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Dec. 15-én a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetősége. Markó Béla beszámolt a Moldovai Köztársaságban tett látogatásukról. Elmondta, hogy Moldova lakosságának 60 %-a moldovai, 40 %-a más nemzetiségű, a gagauz kisebbség számára speciális státust biztosító törvény készül. A Moldovai Köztársaság alkotmánya kimondja, hogy az ország soknemzetiségű állam. Markó Béla elnök cáfolta a bukaresti sajtó hírét, hogy az RMDSZ nyilatkozatban állást foglalt volna egy ún. Nagy-Moldova létrehozása mellett. /RMDSZ Tájékoztató, 433. sz., dec. 15./

"Temesváron az 1989-es romániai forradalom emlékére rendezett konferencia második napján /dec. 14-én/ Borbély Imre előadásában Tőkés Lászlót mint politikai indikátort mutatta be. A következetesen morálisan politizáló Tőkés Lászlóról a sajtómanipuláció miatt fekete kép alakult ki a román társadalomban, ez a politikát megszabó érdekek eltorzulásának a jele. A Németországban élő ismert emberjogi harcos, Doru Brai elmondta, hogy többen azért nem jöttek el erre a konferenciára, mert megfélemlítették őket. Õ is kapott németországi lakásában fenyegető telefonhívást. - Bejelentették, hogy II. János Pál pápa is üdvözölte a konferenciát. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a térség államainak összefogása szükséges az európai integrálódáshoz. Nicolae Corneanu ortodox érsek és Neumann Ernő főrabbi kiálltak a nemzetiségek közötti közeledés mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette, hogy Romániában ma egyfajta tudatosan létrehozott politikai káosz van. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Tőkés László püspök rámutatott arra, hogy öt évvel ezelőtt Temesvár egyértelműen rácáfolt a "magyar veszély" tézisére. /Új Magyarország, dec. 15./ A temesvári konferencián véleménykülönbséget okozott az a kérdés, hogy forradalomnak tekinthető mindaz, ami 1989-ben történt. A kisebbségi kérdésről is sok szó esett. Varga Attila RMDSZ-képviselő a romániai magyarság integrációs törekvéseiről beszélt. Doina Cornea kifejtette, hogy Romániában nem csupán nemzeti, de politikai kisebbségről is lehet beszélni és szükséges e két csoport összefogása. Többen kimentették magukat a meghívottak közül, többen el sem jöttek, a távol maradók nem kívántak Tőkés László meghívásának eleget tenni. /Magyar Nemzet, dec. 16./"