Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/
30951 tétel
1994. október 26.
Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát, jelentette ki Tabajdi Csaba államtitkár a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Nem a fogalom lényeges, hanem a tartalom. Ki kell bontani azt a tartalmat, amit a közösségi jogok jelentenek és azért kell küzdeni. - Az RMDSZ-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban akad abban számára kérdőjel is, ilyen a regionális autonómia. A magyar kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. - Szó sincs arról, hogy a magyar kormány cserben hagyná a határon túli magyarokat. - A Határon Túli Magyarok Hivatalát rengeteg kritika érte, joggal. Nem egyedi ügyekkel kell foglalkoznia, hanem a határon túli legitim szervezetekkel való kapcsolattartás a feladata, ezenkívül a tárcaközi koordináció, az egisztenciateremtés elősegítése, végül kisebbségpolitikai szellemi műhelyt kell létrehozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1994. október 26.
"Okt. 18-21-e között kisebbségi szemináriumot tartottak Bukarestben, az RMDSZ képviselői - tájékoztatás hiányában - csak késve érkezhettek. Az ENSZ genfi emberjogi központja, a kormány által létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács és a román emberjogi intézet /IRDO/ közös rendezésében megtartott szemináriumon egyes kisebbségek képviselői túlméretezettnek nevezték a romániai magyarság jogait. Az államelnökség képviselője kifejtette, hogy a "magyar kisebbségnek az RMDSZ színeiben megjelent új politikai elitje maximalista álláspontra helyezkedik, amit a többség pszichológiailag elutasít". Az RMDSZ képviselője ismertette a kétnyelvű táblák eltávolítását, az oktatási törvény helyzetét és átadta az RMDSZ dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"
1994. október 26.
"Oliviu Gherman, a kormánypárt, egyben a szenátus elnöke a Cronica Politica hetilap okt. 24-i számában azt írta, hogy hiba volt az RMDSZ létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a "monolitikus követelési struktúrát". A román pártoknak ki kell dolgozni "válaszstratégiát az RMDSZ olyannyira összehangolt akcióira". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./ "
1994. október 27.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság okt. 22-én Hargitafürdőn tartotta a III. Közgazdász Vándorgyűlést. Az ülésszak témája a romániai magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági alelnöke a témák fontosságát emelte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 27.
Okt. 25-én Romániába érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának felavatásán Bukarestben, amelyre Iliescu elnök jelenlétében került sor. - Philippe Bousquin belga szocialistával az élen okt. 23-tól okt. 25-ig Romániában tartózkodott a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy tanulmányozza a magukat szociáldemokratáknak valló pártok - Romániai Szociáldemokrata Párt, Szocialista Demokrácia Romániai Pártja /kormánypárt/, Demokrata Párt - tevékenységét. Mindhárom csatlakozni szeretne a Szocialista Internacionáléhoz. A küldöttség más pártokkal is találkozott, így az RMDSZ-szel, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 27.
Bitay Ödön, a Szociáldemokrata-újbaloldali Tömörülés alelnöke az Evenimentul Zileiben, majd a BBC-ben jelentette be, hogy mivel az RMDSZ nem nézi jó szemmel platformjuk egységszándékait, önálló magyar pártot hoznak létre. Minderről okt. 27-28-i tanácskozásukon döntenek. Dáné Tibor, a tömörülés elnöke elmondta, hogy minderről csak a rádióból értesült, de tájékozódni fog. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Dáné Tibor okt. 25-én nyilatkozott: nem sikerült kapcsolatba lépnie Bitay Ödönnel, de platformjuk megyeközi értekezletét az RMDSZ égisze alatt tartják meg. Amennyiben úgy döntenek, hogy párttá alakulnak, Dáné Tibor elnök kilép a tömörülésből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 27.
Daniel Tarschys, az ET főtitkára okt. 26-án találkozott a parlamenti pártok frakcióvezetőivel. Dan Martian, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja képviselőházi frakcióvezetője azt állította, hogy az oktatási törvénytervezet elfogadott formája messzemenően teljesíti az európai normákat. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke cáfolta ezt a kijelentést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Melescanu külügyminiszterrel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén elmondta, hogy a szomszédos országok közötti kapcsolatok javítását szolgálja a határ menti térségek együttműködése, illetve az ET által kidolgozott intézkedések támogatása. /Népszabadság, okt. 27./
1994. október 27.
Egyre többen jelzik, hogy a kedvező alkotmánybírósági döntés és a világos végrehajtási utasítások ellenére a veterántörvényt nem akarják alkalmazni magyarokra. A magyar hadseregbe harcolt és szovjet fogságba kerültekkel nem akarnak foglalkozni. Sinkó István RMDSZ-képviselő bátorít mindenkit, fellebbezzen, forduljon a törvényszékhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 29-30.
"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az utóbbi időben összehangolt támadás indult az RMDSZ ellen: magyarellenes sajtókampány, Iliescu elnök számtalan valótlan állítása, a kormánypárt elnökének felszólítása, hogy a pártok dolgozzanak ki RMDSZ-ellenes lépéseket, az oktatási és közigazgatási szinten folyó diszkrimináció, Funar pártjának okt. 24-én közzétett provokatív nyilatkozata "etnikumunk fizikai megsemmisítését is kilátásba helyezi". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./"
1994. október 29-30.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy tisztázzák a Szociáldemokrata Tömörüléssel kapcsolatos problémákat, ezt tükrözte az is, hogy Dáné Tibor is tagja volt az MSZP kongresszusán részt vett RMDSZ-küldöttségnek. Az SZKT legközelebbi ülésén megállapodnak a platformokról, ez érinti a szociáldemokraták problémáját is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./
1994. október 29-30.
A romániai magyarságnak mintegy 10 százalékát, 150-200 ezer embert fenyeget közvetlenül a beolvadás veszélye, hangzott el Takács Csabának az SZKT marosvásárhelyi ülésén a szórványmagyarságról tartott előadásában. A legintenzívebb a moldvai csángók asszimilációja, emellett a szórvány asszimilációja folyik Krassó-Szörény, Hunyad és Szeben, Szatmár megyében és a határ menti körzetekben. Azt RMDSZ népfőiskolák, internátusok létesítésével nyújt segítséget. A helyi magyarság-központok az Illyés Alapítvány és a nemzetközi programok révén jöttek létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./
1994. november 1.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő Takács Csabához, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelében Iliescu elnök nevében fenntartásainak adott hangot az RMDSZ legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben a szervezet tiltakozott az erősödő magyarellenes támadások miatt, s elmarasztalta az államelnököt az igazságnak meg nem felelő kijelentései miatt. Chebeleu kétségbe vonta, hogy az RMDSZ jogosult-e a romániai magyarság nevében szólni és azzal sem értett egyet, hogy az RMDSZ az egész román néppel kíván tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2., Magyar Hírlap, nov. 2./ - Az RMDSZ pert indított a kolozsvári ásatások engedély nélküli kiterjesztéséért Funar és az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum ellen. Az első tárgyalást nov. 2-án tartják Ploiestiben. /Magyar Hírlap, nov. 1./
1994. november 1.
Petre Litiu, a Liberális Párt`93 kolozsvári képviselője kijelentette, hogy az RMDSZ a Demokratikus Konvenció kerékkötője. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./
1994. november 2.
Okt. 31-én több RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben. Borbély László a prefektusi személyzet felduzzasztásával és a közigazgatási székházak kormánytulajdonba utalásával foglalkozott, Asztalos Ferenc a Kolozs és Bihar megyei magyar osztályok összevonásának ügyét vetette fel újra. Kolozs megyében húsz magyar osztályt érintett ez az intézkedés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1994. november 2.
A Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés elnöksége nyilatkozatban közölte, hogy az RMDSZ platformja kíván maradni. Bitay Ödön nyilatkozata nem tükrözi az elnökség álláspontját. /Népszava, nov. 2./
1994. november 2.
Tőkés László nyilatkozott az okt. 24-i Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről. Horn Gyula nem táplál illúziókat az alapszerződés tekintetében, megerősítette, hogy az RMDSZ véleményének meghallgatása nélkül nem kötnek szerződést. A kormányfő ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a kisebbségi magyarság támogatására előirányzott költségvetési tételeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./
1994. november 2.
Az Egyesült Államok mérlegeli, hogy a decemberi budapesti EBEÉ-csúcsértekezleten felvesse a kisebbségvédelem nemzetközi intézményesítését, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, amerikai körútján. /Népszabadság, nov. 2./
1994. november 3.
Nov. 1-jén Márton Árpád, az RMDSZ frakciójának alelnöke a Képviselőházban felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásokra hívta fel a figyelmet. Iliescu államfő, Oliviu Gherman szenátusi házelnök, a kormánypárt elnöke az RMDSZ legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatai, Funarnak az Informatia Zilei lapban /okt. 27./ megjelent interjúja nem elszigetelt megnyilvánulások, hanem a magyarságot súlyosan sértő állásfoglalások. Felolvasott egy mondatot Funarral készült interjúból, amely a jelzett lapban jelent meg. Ez egy nép felsőbbrendűségét jelzi, ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
1994. november 3.
Nov. 1-jén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke Kolozsvárott találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Találkozójukon szó esett a két szervezet közötti kapcsolatrendszer kiszélesítéséről és a Duna Televízió fontos szerepéről. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., MTI/
1994. november 3.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke befejezte az Egyesült Államokban tett háromhetes körútját, nov. 1-jén utazott haza Washingtonból. Úgy tapasztalta, hogy az amerikai illetékesek tisztában vannak a romániai magyar nyelvű oktatás problémáival, és a kérdés rendezéséhez támogatást ígértek. A kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
1994. november 3.
"Egyidőben jelent meg Oliviu Ghermannak, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökének a vádemelése az RMDSZ léte ellen és Bitay Ödön hamis bejelentése az önálló magyar szociáldemokrata párt létrehozásáról, emlékeztetett Balogh Edgár. Õ is csak a rádióból tudta meg a pártalakulás hírét. Az újbaloldali platform híve, de a csoportosulást kizárólag az RMDSZ-en belül képzeli el. Amennyiben valóban önállósulna az újbaloldali párt, ő nem maradna benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ Oliviu Gherman kifejtette, hogy politikai hiba volt az RMDSZ létrehozásának engedélyezése, az RMDSZ "megrontotta a légkört". "Az erdélyi román természetes reagálása", hogy akkor nekik is egyesülni kell. Megjelenik a kétpólusosság. "Sajnos, az ország szinte valamennyi jelentős politikai pártja elhanyagolta az RMDSZ létéből származó sajátos erdélyi vonatkozásokat felölelő stratégia kidolgozását." Gherman hihetetlennek tartja, hogy vannak olyan román értelmiségiek, akik "megvetést tanúsítanak az erdélyi románok kérdései iránt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell. - Gherman írását a Cronica politica okt. 24-i száma közölte/"
1994. november 7.
Nov. 4-én és 5-én az MSZP küldöttsége látogatást tett Marosvásárhelyen, a megyei RMDSZ meghívására. A találkozón jelen volt Markó Béla is. A delegáció felkereste Sütő András írót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Új Magyarország, nov. 7./
1994. november 7.
"A Fidesz két parlamenti képviselője, Rockenbauer Zoltán és Németh Zsolt A Horn-kormány "határesetei" címen bírálták a kormány külpolitikáját. Horn Gyula sietett anti-Antallnak mutatkozni. Politikai szempontból balszerencsésen kontrázott elődjére: ő csak tíz és fél millió magyar miniszterelnöke. Érthető, hogy az RMDSZ sürgősen összeállított egy dokumentumot arról, hogy szerintük milyen feltételekkel szabad csak alapszerződést kötni. /Magyar Nemzet, nov. 7./"
1994. november 8.
1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./
1994. november 8.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 3-i ülésén tájékoztató hangzott el az oktatási törvénytervezet szenátusi vitájával kapcsolatban. Markó Béla beszámolt amerikai útjáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1994. november 9.
Az RMDSZ platformja, a Szabadelvű Kör sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron. Beszámoltak budapesti útjukról. Magyari Nándor elmondta, hogy az SZDSZ meghívásának tettek eleget, ezzel a párttal kezdettől fogva jó kapcsolatot tartanak fent. A Szabadelvű Kör közvetítő szerepet vállal ezután is a román és magyar liberális pártok között. Triesztben szeptember végén kisebbségi konferenciát tartottak, az Adrian Dohotaru vezette román küldöttségben helyet kapott a Szabadelvű Kör képviselője, Egyed Péter is. A Szabadelvű Kör kifogásolja, hogy a képviselőházi titkári posztról leváltották Kónya-Hamar Sándort, a Szabadelvű Kör tagját /ezt kisebb puccsnak is minősítik/ és helyére a neptunos Borbély László került. A Szabadelvű Kör elítéli a Független Magyar Kezdeményezés, a Katona Ádám vezette RMDSZ-platform szeptember végi nyilatkozatát, amely az alapszerződés ügyében kétségbe vonja az RMDSZ állásfoglalását. Eckstein-Kovács Péter szerint ez a nyilatkozat akár diverziónak is minősíthető. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
1994. november 10.
Nov. 3-4-én Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és EBEÉ-képviselője részt vett Budapesten az EBEÉ értekezletén. AZ RMDSZ az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek Szervezete, az UNPO tagjaként vehetett részt az EBEÉ-nek a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétnapos ülésén. Tokay átadta Rob Zaagmannak, Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsosának Gheorghe Funarnak a kisebbségeket gyalázó újabb nyilatkozatát, valamint a romániai sajtóban napvilágot látott, az RMDSZ létjogosultságát megkérdőjelező politikai esszét, Oliviu Gherman tollából. Az EBEÉ rendezvényén jelen volt Tőkés László püspök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1994. november 10.
A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége, a MAKOSZ idén nov. 4-6-a között rendezte meg Csíkszeredában kongresszusát /MAKOSZ VI. kongresszusa/. Ezen 31 diákszervezet képviselői vettek részt. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1994. november 10.
Valentin Gabrielescu ellenzéki politikus, az 1989-es eseményeket kivizsgáló bizottság elnöke a forradalom ötödik évfordulójára ígéri a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az 1989-es események vezéregyéniségét. - Az elmúlt években sorra kiengedték az eredetileg népirtás vádjával letartóztatott felelősöket. /Új Magyarország, nov. 10./
1994. november 11.
A Határon Túli Magyarok Hivatala Helyi közigazgatás és kisebbségek címen rendezett tanácskozást /nov. 9-10./, amelyen a szomszédos országok önkormányzati képviselői vettek részt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár a magyar kormány aktuális külpolitikai kérdéseit ismertette. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság oktatási, kulturális jogvédelme mellett a gazdaságira is nagy figyelmet kell fordítani. Bejelentette, hogy Magyarország idei költségvetésének 0,67 ezreléke fordítható a határon túli magyarság támogatására, ez az összeg jövőre nem emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Megállapodtak abban, hogy a közigazgatási szakemberek negyedévenként más-más régióban rendszeresen találkoznak. A következő tanácskozás Székelyudvarhelyen lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Szent-Iványi István elmondta, hogy a bukaresti magyar nagykövetségen keresztül a magyar kormány kifejezte felháborodását Gheorghe Funar kijelentései miatt. A hivatalos válasz szerint Funar magánszemélyként nyilatkozott. /Új Magyarország, nov. 10./ Nov. 10-én pedig sajtótájékoztatón összegezték a tanácskozás tapasztalatait. Az egyik előadó Kolumbán Gábor, az RMDSZ Hargita megyei tanácsának elnöke volt, aki sajtótájékoztatón kifejtette: a privatizációt vezénylő vezetőség zömmel román nemzetiségűekből áll. - Tervbe vették egy önkormányzati akadémia létesítését, amely nem Magyarországon, hanem az adott országban működne. /Új Magyarország, nov. 11./