"A Vocea Romaniei kormánylap szept. 14-i számában Dan Mihalache azt fejtegette, hogy a magyar kormány politikája megváltozott, az RMDSZ, a szlovákiai és a vajdasági magyarság azonban önállósodik, eltér a Budapest által hirdetett vonaltól. Az autonómiatörekvések mögött "az etnikai elit privilégiuma" húzódik meg. A RMDSZ által igényelt közigazgatási, igazságügyi és kulturális struktúrák szorgalmazása nem a magyar lakosság tömegeit szolgálja, hanem az "elit" érdekeiben keresendő. A cikket ismertető Gyarmath János felteszi a kérdést, mit szól a szerző a magyar oktatási rendszer érdekében összegyűlt félmillió aláíráshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ kolozsvári tanácskozásán nem kérdőjelezték meg Funar pártelnöki tisztségét, azt viszont kimondták, hogy az RMDSZ tanügyi törvénytervezete az ország stabilitását veszélyezteti. Az RNEP olyan anyagot állított össze, amelyből kiderül, hogy a kisebbségeknek egyetlen országban sincs felsőfokú oktatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Az RMDSZ képviselőcsoportja szept. 13-án Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek. Tokay György előzőleg 1992. szeptemberétől 1994. márciusáig volt már elnök, akkor Vida Gyulát választották a helyébe, most újra Tokay lett az elnök. Takács Csaba lemondott képviselői mandátumáról, mert az RMDSZ alapszabályzata szerint ez összeegyeztethetetlen RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségével, képviselői helyét Fekete Zsolt foglalta el, aki az RMDSZ-frakció titkára lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., /Új Magyarország, szept. 15./

A kolozsvári megyei ügyészségen 11 városi tanácsos /közülük heten az RMDSZ, négyen az ellenzéki pártok városatyái/ keresetet nyújtott be Funar polgármester ellen. Egyrészt azzal vádolják a polgármestert, hogy törvényellenes építési engedélyt adott ki, másrészt azt kérik, hogy az ügyészség vizsgálja ki Funar eddigi tevékenységének gazdasági vonatkozásait. /Népszava, szept. 15./ Ugyanakkor a városi tanácsosok mintegy 150 oldalas anyagot állítottak össze Funar gazdasági visszaéléseiről és korrupciós botrányairól. Ezt az anyagot elküldték a számvevőszéknek, vizsgálatot kérve a pártvezér /a Román Nemzeti Egységpárt elnöke/ Caritas-botrányban játszott szerepére vonatkozóan is. /Magyar Nemzet, szept. 16./

Minden ülésszak elején új titkárokat választanak. Szept. 5-én választották meg titkárnak a Képviselőházban Borbély Lászlót, az RMDSZ Maros megyei elnökét, aki elmondta, hogy a házelnököt munkájában négy titkár segíti, ő lett ezek egyike. A titkárok intézik a gyűlések szervezését, a kormánnyal való kapcsolattartást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Az országos műemlékvédelmi felügyelőség jóváhagyta a kolozsvári főtéri ásatások kiterjesztésének tervét. A hír meglepetésszerűen érte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét is. Képviselői a Magyar Hírlapnak nyilatkozva fájlalták, hogy nem tartották be adott szavukat, hogy semmiképpen nem bővítik az ásatásokat. /Magyar Hírlap, szept. 17./

Szabó Károly RMDSZ-szenátor, frakcióvezető-helyettes interpellációjában tiltakozott a 26-os számú kormányrendelet ellen, melynek értelmében ingyen élelmezést biztosítanak a nemzetbiztonság szolgálatában álló szervek alkalmazottainak. Szabó Károly tagja a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságnak. Egyelőre csak az SRI ellenőrzésére van megbízatásuk. Most dolgozzák ki a különböző titkosszolgálatok működését szabályozó törvényt és csak azután következhet ezeknek a parlamenti ellenőrzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

"A moldvai csángók érdekében emelte fel a szavát Gazda József. Az RMDSZ-nek az ENSZ-hez kell fordulnia, hogy nemzetközi nyomással kényszerítsék a jelenlegi román politikai rendszert az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására. "Ami a csángósággal történik, az modell lehet számunkra is." - figyelmeztetett a sepsiszentgyörgyi Gazda József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"A román hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy amennyiben az állam vezetése felszólítja erre, miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira, jelentette ki Mircea Pascu védelmi államtitkár a szept. 16-án véget ért Közép-Európa és nemzeti kisebbségei címmel megrendezett nemzetközi szemináriumon, az Evenimentul Zilei beszámolója szerint. Pascu kifejtette, hogy a hadseregnek számolni kell a kisebbségek erőszakos megnyilvánulásaival, szeparatista akcióival. A Népszabadság Markó Béla szavait idézi. "Példátlan dolog, hogy amikor a kisebbségek kizárólag békés politikai eszközöket használnak céljaik érvényesítésére, a nemzetvédelmi minisztérium egyik vezetője a hadsereg titkos terveiről beszél és kisebbségellenes fellépést helyez kilátásba." "AZ RMDSZ a leghatározottabban tiltakozik és felkéri a kormányt, haladéktalanul határolja el magát Mircea Pascu államtitkár kijelentéseitől. /Evenimentul Zilei (Bukarest), szept. 17., Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, szept. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

"1990 nyarán az RMDSZ küldöttsége Iliescu elnökkel tárgyalt. Szőcs Géza felvetette: az erdélyi magyar közösség jogainak garantálása megoldaná az "erdélyi kérdést". Iliescu nem válaszolt, Secares elnöki tanácsadó viszont hazaárulásnak minősítette azt, hogy az erdélyi magyarság más álláspontra is helyezkedhet, mint a román álláspont. Szőcs Géza 1990. dec. 1-jén, a román parlament Gyulafehérvárra kihelyezett ülésén az RMDSZ nevében ismét felvetette, hogy az erdélyi magyarság sorsát az 1918-as gyulafehérvári pontok alapján kellene rendezni. Amíg Szőcs Géza beszélt, mögötte az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a téren összegyűlt, őrjöngve skandáló, fütyülő tömeget. "A miniszterelnök személye azóta változott, az ok nem." Az alapszerződéssel kapcsolatban Szőcs Géza kérdéseket tesz fel, többek között: mi a garancia az alapszerződés betartására? Szerinte két évre kellene megkötni, és meghosszabbítása csak akkor lenne esedékes, ha a benne foglaltak teljesültek. Tisztázni kell, mire tart igényt az erdélyi magyarság. Nem lenne célszerű megvárni, amíg Románia hasonló szerződést köt Ukrajnával? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./ Megjegyzés: A tévében is lehetett látni, hogy Petre Roman miniszterelnök vezényli a magyarellenes jelszavakat kiabáló tömeget. Ez ellen az RMDSZ 1990. december 2-án keltezett nyilatkozatában tiltakozott, követelve Petre Roman miniszterelnök megbízatásának visszavonását. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4./ "

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke adott interjút az Erdélyi Naplónak. A nemzetiségi politikáról dokumentumot állítottak össze. Arra a kérdésre, hogy a kidolgozásánál voltak-e magyar tanácsadók, nemmel válaszolt. Nem is kellettek, mert ehhez demokratikus elkötelezettségű emberek szükségesek, magyarázta. Petre Roman szerint a Romániában élő magyarok magyar származású románok. A dokumentum szerint két nacionalista párt van, a kormánypárt és az RMDSZ. A kollektív jogot a Demokrata Párt nem ismeri el. /Ferencz Zsuzsanna: Beszélgetés Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

Szept. 20-án két miniszter nyilatkozott az RMDSZ-ről. Chiuzbaian igazságügyminiszter, az RNEP tagja kijelentette: nem olvasta a Funar-levelet, de egyetért azzal, hogy az RMDSZ autonómiatervének célja az ország szétdarabolása. Liviu Maior tanügyminiszter szerint az RMDSZ oktatási törvénytervezete az etnikai szempontú szeparatizmust szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Iliescu elnök a magyar-román alapszerződés kapcsán megfogalmazott RMDSZ-elvárásokról szólva a bukaresti rádióban szept. 21-én kifejtette: az RMDSZ követelések a romániai magyar lakosság és a román állam közötti viszony körébe tartoznak, éppen ezért nem képezhetik a két szomszédos ország közötti kapcsolatok tárgyát. Az alapszerződés a kisebbségek jogainak európai elvekhez igazodó elveit tartalmazhatja csupán. Az állam belső szervezetét illető kérdések az adott állam hatáskörébe tartoznak, senki sem kényszeríthet rá valamilyen modellt. Azzal érvelt, hogy Magyarországon nem létezik a kisebbségek nyelvén folyó oktatás, az ottani románok sem részesülnek román nyelvű oktatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22., Népszabadság, Új Magyarország, szept. 22./

Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyminiszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja egyetért Funarral abban, hogy az RMDSZ autonómia-követelésével Románia feldarabolására törekszik. /Népszabadság, szept. 22./

"Szept. 17-én Biharvajdán, a határ menti színmagyar faluban szüreti bál volt. A szomszédos, első világháború után létrehozott román telepesfaluból, Mihai Bravuból teherautóval románok érkeztek és nekiestek a magyaroknak, lebozgorozták őket,"hazátlanok, takarodjatok Magyarországra!" kiáltozták és megverték őket. Több ember megsebesült, Nagy Kálmánt kórházba kellett szállítani, egy állapotos asszony a sokk hatására elvetélt. Balogh Barnabás, a falu református tiszteletese értesítette a rendőrséget, de a rendőrök nem jöttek a helyszínre. A történtekről a falusiak küldöttsége értesítette az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., Népszabadság, Új Magyarország, Magyar Nemzet, szept. 21./ Az újságírónak nem mertek nyilatkozni Biharvajda lakói a történtekről, még mindig félnek. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ "

Az RMDSZ Bihar megyei önkormányzati tanácsa szept. 21-i állásfoglalásában tiltakozott a biharvajdai események miatt. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 23./

Iliescu elnök szept. 22-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a román hadseregnek nincs titkos terve etnikai konfliktus esetére, Pascu államtitkár szavait félremagyarázták. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa az RMDSZ által kidolgozott nemzetiségi oktatással kapcsolatos törvénytervezetnek, amelyet közel félmillió állampolgár támogatott aláírásával, először azt válaszolta, hogy nem ismeri a tervezetet, de megkérdőjelezte annak szükségességét, majd kifejtette: a nemzeti oktatás kérdését az alkotmány, illetve a parlament egyik háza által elfogadott törvény rendezi. Iliescu elítélte az apparátus korruptságát. A bűnözési hullám terjedését a határok megnyitásával hozta összefüggésbe. /Magyar Nemzet, szept. 23./

A Legfelsőbb Törvényszék szept. 22-én elutasította a Marosvásárhelyen Antonescu szobrának felállítását támogató megyei bírósági döntést. Ennek ellenére a Cuvantul Liber helyi lap szept. 22-i száma felhívást közölt, amelyben a kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és más pártok helyi szervezetei bejelentették: szept. 28-án leleplezik a városban Antonescu szobrát, felkérnek mindenkit, legyen jelen. A szoborállítási kísérlet törvénytelen, hangsúlyozta Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24., Új Magyarország, szept. 23./

Évről évre csökken a magyarul tanulók és növekszik a román nyelven tanuló magyar gyermekek száma. Közben egyre több szervezet foglalkozik az anyanyelvi oktatással, írja Barabás István: a szakminisztérium, a tanfelügyelőségek, az RMDSZ oktatás- és ifjúságügyi főosztálya, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a parlamenti tanügyi bizottság RMDSZ-képviselői, illetve szenátorai, a Bolyai Társaság, a történelmi egyházak tanácsai, a számtalan alapítvány és 1993. dec. 12-én megalakult az Oktatási Tanács, amely eddig nem adott életjelet magáról, tavasszal pedig megalakult az RMDSZ Egyezető Tanácsának oktatási szakbizottsága. Ez utóbbi szept. 2-i tanácskozásán megállapították, hogy szükséges a magyar oktatási hálózat sokrétű felmérése. Ilyen felmérést már többen elvégeztek, például az RMDSZ oktatási és ifjúságügyi főosztálya által elkészült memorandum a magyar oktatás helyzetéről. Ezt az összeállítást az RMDSZ januárban elküldte az Európa Tanácsnak, Strasbourgba. Ezenkívül a Romániai Magyar Szó évente közli a felmérést az előző tanévről. Szomorú, állapítja meg Barabás István, hogy ezek a jelzések megjelennek a csökkenésről, de nem méltatják figyelemre. /A Hét (Bukarest), szept. 23./

"A The Independent tudósítója Kolozsváron felkereste Funar polgármestert, akinek kijelentetéseit idézte: "Romániában nincsenek magyarok. Itt csak román állampolgárok élnek, és ők ugyanazokat a törvényes jogokat élvezik." Funar kifakadt az RMDSZ ellen, az autonómiaköveteléseket Budapest ösztönzésének tulajdonította. Az újságíró szerint Funar fecsegése nem sokat számít. /Népszabadság, szept. 24./"

Kelemen András volt külügyi államtitkár nem értett egyet Kovács László külügyminiszter véleményével, hogy Kolozsvár helyett megfelelő lesz Temesváron is a főkonzulátus újramegnyitása. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azonos véleményen volt: A konzulátus megnyitásánál figyelembe kellene venni felhasználhatóságát és gyakorlati szerepét. A tömbmagyarság 600 km-re lakik Temesvártól. Olyan földrajzi elhelyezkedést kellene találni, hogy megoldást, ne pedig bosszúságot okozzon a konzulátus. /Új Magyarország, szept. 24./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 22-én ülésezett. Tájékoztató hangzott el biharvajdai eseményekről, ahol a szomszéd román faluból érkező román fiatalok megvertek helybeli magyarokat, továbbá a könyvkiadásra szánt anyaországi támogatás összegének csökkentéséről. Olyan eseménysorozat figyelhető meg, amely uszításokra ad sugallatot, súlyosan veszélyeztetve a magyar lakosságot. Az Antonescu-szobor marosvásárhelyi felállításáról szóló közlemény szembefordul a bírósági döntéssel, a kisebbségek elleni tervezett katonai fellépésekről kiszivárogtatott információ és a Biharvajdán lezajlott erőszakos cselekmények között összefüggés áll fenn, legalábbis provokatív hatásuk jellegét tekintve. Súlyos ellentmondás áll fenn a kirakatjellegű kisebbségpolitika és a gyakorlat között, tekintettel a sokasodó magyarellenes intézkedésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Szept. 26-án a Szenátusban Corneliu Vadim Tudor szenátornak, a Nagy-Románia Párt elnökének javaslatára napirendre tűzték az RMDSZ csíki szervezetének szept. 23-i nyilatkozatát, amelyben a szervezet felszólított mindenkit, maradjon távol Csíkszeredában az ortodox püspök felszentelési ünnepségéről. A nyilatkozatot hibásan fordították románra, ezt tendenciózusnak is lehet tekinteni, nem adtak lehetőséget arra, hogy Verestóy Attila a szöveghű fordítást ismertesse. Tudor kifejtette: az RMDSZ terrorszervezet, be kell tiltani. A kormánypárti képviselők szintén nacionalista hangon ítélkeztek az RMDSZ fölött. Tudor közel húsz perces vádaskodása után az RMDSZ-nek csak két percet adtak a válaszra. Brassóban a hívek 200 ezer aláírással kérték, hogy a városban létesüljön ortodox püspökség ennek ellenére nem ott alakult meg az új püspökség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Alig adtak szót a vitában Verestóy Attilának, aki a Népszabadság tudósítójának elmondta, mit akart kifejteni: megengedhetetlen egy ortodox vallási szertartás felhasználása a hatalom erőfitogtatására, a magyar lakosság ellen. /Népszabadság, szept. 27./ Szabó Károly szenátor a BBC román nyelvű adásában kifejtette, hogy a csíkiakat nem a püspök kinevezésének ténye zavarta, hanem az, hogy az eseményt nacionalista politikai mázban próbálták a magyar lakosság megfélemlítésére felhasználni. /Magyar Nemzet, szept. 28./

Szept. 27-én az RMDSZ küldöttsége Budapesten folytatott tárgyalásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes fogadta a Takács Csaba ügyvezető elnökkel az élen érkező delegációt /tagjai: Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Bodó Barna politikai alelnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök, Magyari Nándor önkormányzati alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes/. A küldöttséget fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi államtitkár, Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Új Magyarország, szept. 28./

"Az RMDSZ SZKT ülésezett szept. 30-a és okt. 1-e között Marosvásárhelyen. Takács Csaba ügyvezető elnök tett jelentést a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos kérdésekről. A Szórványkutató Központ fél éven belül pontos képet ad a szórványban élő magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokról, ennek alapján készül átfogó program, mert az RMDSZ tagságának 46,7 százaléka ilyen helyzetben él. Markó Béla elnök tájékoztatójában kiemelte, hogy az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató csaknem félmillió aláírás példás szolidaritásról tett bizonyságot. Az RMDSZ-t felvették az UNPO-ba, a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezetébe, ez lehetővé teszi, hogy az RMDSZ az ENSZ bizottságaiban megszólaljon. Az alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy az új magyar kormány elfogadja az RMDSZ-szel való konzultálás gondolatát, ennek megfelelően történtek a megbeszélések, végül a román külügyminisztérium is elfogadta ezt az igényt. Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a "romániai magyar nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia." Az alapszerződés aláírását bizalomerősítő intézkedések előzzék meg, az egyéni és közösségi jogokat pedig nemzetközi garanciák szavatolják. Nagy vita volt az Illyés Alapítvány alkuratóriumának kérdésében. A civil társadalmi szervezeteket kell bevonni, depolitizálni kell az elosztást, továbbá nyilvánosak legyenek a juttatások. - Tőkés László tiszteletbeli elnök levele nyomán felmerült, hogy lépéseket tegyenek a Magyarországon tartózkodó Kincses Előd helyzetének rendezésére, hogy törvényes garanciákkal hazatérhessen. - A következő időszakban felmérik a romániai magyarság lélekszámát, összetételét, ez szükséges a kisebbségi önkormányzat intézményeinek felállításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása arról, hogy a magyar-román alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a magyar és román kormánnyal. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és új határozatot hoztak: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság belső önrendelkezésének. Miközben a kormány európai nyitásról beszél, a nemzetiségi oktatás helyzete egyre rosszabb. A nyugati hatalmak által sürgetett integráció előfeltétele a kisebbségi problémák rendezésének szavatolása, jelentette ki Markó Béla. Az SZKT-nak nem sikerült dűlőre jutni az RMDSZ belső politikai szerveződése kérdésében. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSZ állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. /Népszabadság, Magyar Nemzet, okt. 1,3./ "

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szövetség című folyóiratának szeptemberi számát az RMDSZ egyik platformja, a Szabadelvű Kör bemutatásának szentelte. Az RMDSZ más platformjait - előző számaiban - nem mutatta be a folyóirat. /Szövetség (Kolozsvár), szept./

Az RMDSZ és a Corvin Magazin Bt. közreműködésével a szórvány részére négy lap indult: Hunyad Megyei Hírmondó. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének lapja /Déva/, Krassó-Szörényi Hírmondó. Az RMDSZ Krassó-Szörényi szervezetének lapja /Resicabánya/, Nagy-Küküllői Hírmondó. Az RMDSZ Nagy-Küküllő menti szervezeteinek lapja /Medgyes/, Nagyszebeni Hírmondó. Az RMDSZ Nagyszebeni szervezetének lapja /Nagyszeben/.

A privatizációval kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze az RMDSZ gazdasági főosztályának kiadványa, a Privatizáció Romániában /Pro-Print, Csíkszereda/, közli a fontosabb rendeletek listáját is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ sok kérdést még nem oldott meg, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Az elmaradt feladatok között említette az új magyar kormány külpolitikai orientációjának elemzését. Az RMDSZ-nek folytatni kell tárgyalásait a magyar kormánnyal, mert számos probléma felmerül: "a magyar rendészeti törvények, az ösztöndíjak kérdése, a kettős adóztatás, a Magyarországon dolgozó román állampolgárok szociális védelme és még sorolhatnám." A magyar kormánykoalíció programja számos ígéretet tartalmazott. "Aggasztó, hogy még a program életbeléptetése előtt, a költségvetésen belül komoly támogatás-megvonásról szereztünk tudomást." "A lefaragott összegek az össznemzetgazdaság szempontjából jelentéktelenek..." "Sajnálattal értesültünk arról - nem is közvetlenül, hanem a sajtó útján -, hogy a sajtótámogatási keretből 20 millió forintot, a határon túli magyar könyvkiadást támogató keretből 30 milliót faragtak le." Közben "folyamatosan az hangzik el, hogy a támogatási szint nem változik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./"

"A Média hetilap átvette a Szövetségből, RMDSZ Ügyvezető Elnökségének folyóiratából Bíró Béla írását /Bennszülöttek és idegenek/. Ebben a szerző az MDF bűneit sorolja. "A határon túli magyarok magyarországi megítélése, az oly gyakran és oly patetikusan emlegetett "nemzeti szolidaritás" az MDF-uralom alatt a mélypontra süllyedt." "A magyar kormány szűkös lehetőségeiből fakadóan keveset tehetett, annál többet beszélt. S amit mégis tett, az is többet ártott, mint használt." stb. /Szövetség (Kolozsvár), szept., Média (Nagyvárad), okt. 5./ "