Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. június 17.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tanácskozásán elemezte a helyzetet. A tanügyi törvénytervezet eddigi képviselőházi vitája nem szolgálja a kisebbségi oktatást. Az államosított ingatlanok szenátusi vitája nem a megkárosítottak szempontjait mérlegeli. Mátyás király kolozsvári szobrának eltávolításának terve elleni tiltakozásul világnyelveken készítenek dokumentációt és azt eljuttatják az ENSZ szakosodott szervezeteihez, az Európa tanácshoz és a román államfőhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1994. június 18.
Jún. 16-án tovább folyt a képviselőházi vita a tanügyi törvényről. Az RMDSZ módosító indítványait sorra elvetették. Az RMDSZ képviselői hangsúlyozták, hogy a tervezet tárgyalandó XIII. fejezete a jelenlegi formájában a kisebbségi oktatási intézményrendszer megszüntetését jelentené. A szenátusban a kivonult ellenzék nélkül tárgyalták az államosított házak jogi helyzetének szabályozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1994. június 18-19.
Az RMDSZ érdeklődést az utóbbi időben teljesen lekötötte a romániai magyarság számára kulcsfontosságú tanügyi törvénytervezet vitája, így kevésbé figyelt a marosvásárhelyi Antonescu-szobor felállítása körüli botrányra, továbbá arra, hogy a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt szóvivője jún. 15-én bejelentette: mivel az RMDSZ és a Polgári Szövetség nem írta alá Iliescu elnök felfüggesztésére irányuló indítványt, mondta Markó Béla az RMDSZ vezetőinek jún. 16-i, bukaresti sajtóértekezletén. Először Iliescu elnöknek kell tisztázni, hogy mit mondott. Tovább kell folytatni a harcot az Antonescu-szobor felállítása ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./
1994. június 20.
Jún. 18-án Kolozsváron megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács, amely az RMDSZ keretén belül szövetségi szinten társult, illetve az RMDSZ-szel együttműködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma. Megválasztották a vezető testületet. A Szövetségi Egyeztető Tanács Állandó Bizottságának elnöke Csávossy György, alelnöke Szőcs Judit, titkára Gergely Csaba. A szakbizottságok és vezetői: oktatás és tudomány /Cs. Gyimesi Éva/, közművelődés és művészet /Balogh Ferenc/, gazdaság /Vincze Mária/, sajtó és könyvkiadás /Dávid Gyula/, emberjogi, egészségügyi és szociális kérdések /Csirák Csaba/. /RMDSZ Tájékoztató, 308. sz., jún. 20./
1994. június 20.
Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa jún. 18-án kiadott nyilatkozatában megállapította, hogy a tanügyi törvénytervezet parlamenti tárgyalásánál a kisebbségi iskolahálózat megteremtésére nincs meg a politikai akarat. A romániai magyarság alapvetően fontosnak tekinti a tervezet módosítását, az RMDSZ memorandumának megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató, 308. sz., jún. 20./
1994. június 20.
Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa júl. 18-i állásfoglalásában tiltakozik a Mátyás-szobor eltávolításának terve ellen, egyben felhívta a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét erre a kultúrbarbarizmusra. /RMDSZ Tájékoztató, 308. sz., jún. 20./
1994. június 20.
A román állam a Magyarországon szerzett diplomát még nem ismeri el automatikusan, csak különbözeti vizsgák után honosítja az oklevelet. Ez a folyamat közel egy évet vesz igénybe, ezalatt a hazatértek csak szakképzetlenekként taníthatnak. Az RMDSZ ösztöndíjakkal segítené őket, ezenkívül közbenjár az ügyintézésben, nyilatkozta Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási alelnöke. /Új Magyarország, jún. 20./
1994. június 22.
Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége emlékeztetőben foglalta össze Funar polgármester sorozatos magyarellenes provokációit. 1992. nov. 30-án minden engedély nélkül, rendőrkordon védelme alatt egy oda nem illő bronztáblát helyeztetett a Mátyás-szobor talapzatára, ezzel meggyalázva a műemléket. A szobor közelében hat darab 15 méteres zászlótartó árbócrudat állíttatott, amelyek megbontják a tér összhangját. Az RMDSZ bírósági eljárást indított a szobor eredeti állapotának visszaállítása érdekében, azonban másfél év múlva még nem született döntés. A főtér sarkában felállíttatta a memorandisták emlékművét, a modern stílusú kettős oszlop eltér a főtér jellegétől. Májusban a főtér közelében levő Bem emléktáblát bevakolták. Most pedig ásatásokat akar kezdeni a főtéren. Mindezzel a román hatóságok megsértenek több általuk aláírt dokumentumot. Ezt az emlékeztetőt eljuttatják az Európa Tanácsnak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
1994. június 22.
Lészpeden 1959-ben szüntették meg a magyar elemi iskolát, majd eltávolították a magyarul miséző papot is. 1989 után megcsillant a remény, hogy megállítható ez a románosítási folyamat. Elsőként Fazekas József nyugdíjas próbálta összegyűjteni a gyermekeket magyar szóra, majd Fehér Katalin kezdte magyarul írni-olvasni tanítani a gyermekeket. 1993. márc. 28-ára beidézték kihallgatásra és jegyzőkönyv született: Fehér Katalin azzal, hogy magyarul tanít, alkotmányellenes tevékenységet folytat. Fehér Katalin az RMDSZ parlamenti csoportjától kért segítséget. Az akkori belügyminiszter, George Ioan Danescu válaszolt beadványukra: A körzeti rendőr cselekedete helyes volt, a rend és a biztonság megőrzését hivatott elősegíteni. Nem maradt más hátra, mint egy polgári per. A tárgyalást 1994. jún. 17-re tűzték ki, Bákóban. Négyórás várakozás után végre bejuthattak a tárgyalóterembe. A bírónő tíz perc múlva ígéretet tett, hogy délután háromkor ítéletet hirdet. A megadott időpontban azonban már senki sem volt az épületben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./
1994. június 23.
Az oktatási törvény képviselőházi vitájában újból hevesen támadták a kormánypárti képviselők az RMDSZ módosító javaslatait, végül jún. 21-én sikerült elfogadtatni azt a meghatározást, hogy kérésre a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló csoportok, osztályok, tagozatok vagy önálló iskolaegységek szervezhetők. Végül Sinkó István képviselő Funar polgármester újabb provokációjával kapcsolatban /a főtéri ásatások/ interpellált és a kormány állásfoglalását kérte a rendszeressé váló magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. A kormány ugyanis pénzt utalt ki erre az ásatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1994. június 23.
Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1994. június 24.
Maros megyében a rendőrség és az útügyi hivatal emberei jún. 21-én a prefektus utasítására több mint 20 helységben leverték és összetörték a kétnyelvű táblákat, a tulajdonosok belegyezése nélkül magánterületre is behatolva, ahol a táblák 1990 óta álltak. Az RMDSZ megyei szervezetének jún. 22-i állásfoglalása elítélte ezt a provokációt, emlékeztetve az ET-ajánlásokra, amelyek betartását Románia vállalta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1994. június 24.
A képviselőházi vitában gyakorlatilag az összes kisebbségi oktatást szolgáló RMDSZ-javaslatot elutasították, így az ország történelmét és a földrajzát románul kell tanítani, akárcsak az egészségügyi, jogi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági szakoktatás esetében a szaktárgyakat, a törvény tiltja az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezését, elveszi az egyházak jogát hagyományos iskolahálózatuk működtetéséhez. A törvény mellett végül jún. 23-án 207-en, ellene 39-en, az RMDSZ és a Liberális Párt`93 képviselői szavaztak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./, 14-en tartózkodtak. /Népszabadság, jún. 24./ Az RMDSZ képviselőházi csoportja nyilatkozatában keserűen és felháborodással állapította meg, hogy az oktatási törvény tervezete jelenlegi formájában abszolút elfogadhatatlan a romániai magyar közösség számára, hiszen nyilvánvaló és minősíthetetlen szentesítését jelenti a kisebbségek diszkriminációjának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jún. 24./
1994. június 25.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa jún. 22-én ülésezett Kolozsváron. Megállapították, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet és a tanügyi törvénytervezet parlamenti vitájának jelenlegi állása kimerítik a válsághelyzet fogalmát. A Kolozsváron kialakult feszültség merényletet jelent az egyetemes kulturális örökség ellen is. Sorozatos tiltakozó megnyilvánulások szükségesek, az első a jún. 24-ére tervezett ökumenikus istentisztelet Kolozsvár főterén. Ügyelőszolgálatot kell felállítani az ásatások megkezdésének megakadályozására. Az oktatási törvénytervezet diszkriminatív, alkotmányellenes, ellentétes az ET-ajánlásokkal. Az RMDSZ-nek a tiltakozás határozottabb formáit kell alkalmazni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1994. június 25.
Kolozsváron jún. 23-án a városházán tartott megbeszélésen a városi, megyei vezetőség, a múzeum és az RMDSZ képviselői jelentek meg. Medrea alprefektus kitartott eredeti elképzelése mellett, hogy a szobor eltávolítható az ásatások érdekében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. június 25.
"Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"
1994. június 25.
A romániai magyarság körében a magyarországi választások eredménye, a szocialisták győzelme aggodalmat keltett, így Horn Gyula és Gherman szegedi találkozója és Horn kijelentése, hogy ő Antalltól eltérően nem 15, csak 10 és fél millió magyar miniszterelnökének érezné magát. A szocialisták újabb állásfoglalásainak köszönhetően /továbbra is felvállalják a magyar kisebbség küzdelmét, autonómiára törekvését/ a helyzet javult, Tőkés László püspöknek Horn Gyulához intézett üdvözlő távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSZ továbbra is elvárja Magyarország erkölcsi és diplomáciai támogatását, értékeli a jelent Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. /Magyar Nemzet, jún. 25./
1994. június 27.
Jún. 23-án a Szenátus, jún. 27-én a Képviselőház is elfogadta az Alkotmánybíróságnak a háborús veteránokról szóló törvénnyel kapcsolatos döntését: háborús veteránoknak tekinthetők azok az észak-erdélyiek is, akik a román hadsereg ellen harcoltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ Előzmény: a parlament a román hadsereg ellen harcolókat kizárta a kedvezményből, ezért az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult.
1994. június 28.
"Jún. 27-én Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében. Annak ellenére, hogy a ET-jelentésre adott külügyminisztériumi memorandum leszögezte: "A román kormány nem tett semmit a kétnyelvű helységnévtáblák eltávolításáért", Maros megyében a prefektus utasítására rendőri erőkkel eltávolították a kétnyelvű táblákat. /RMDSZ Tájékoztató, 314. sz., jún. 28./ "
1994. június 29.
Jún. 28-án az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója értesítette az RMDSZ vezetőségét, hogy megkezdik Kolozsváron az ásatásokat. A hírre a főtérre siettek az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, az RMDSZ vezetői. Heves vita alakult ki, Lazarovici múzeumigazgató érvelt az ásatás mellett, de nem tudta meggyőzi az RMDSZ képviselőit. Az ásatást nem kezdték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1994. június 30.
Az RMDSZ Temes megyei választmánya állásfoglalásában tiltakozott a Tőkés László püspök elleni rágalomhadjárat miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1994. július 1.
A Képviselőház is elfogadta a nyári szabadság idejére a kormánynak adandó felhatalmazást. A kormány - élve a felhatalmazással - rendeleti úton újból határátlépési illetéket akar bevezetni. Amennyiben a rendelet megjelenik, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1994. július 1.
Hamarosan szakértői tárgyalások kezdődnek a két ország közötti nyitott kérdésekről, elvi megállapodás született a két külügyminiszter találkozójáról is, nyilatkozta Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője bukaresti útja után. Hosszú és tartalmas beszélgetést folytatott román politikusokkal. A látogatás célja az volt, hogy első kézből nyújtson tájékoztatást az új magyar kormánykoalíció terveiről. Hárs biztosította az RMDSZ vezetőit, hogy az új koalíció semmit sem kíván visszalépni a romániai magyarság támogatásától. /Magyar Nemzet, júl. 1./
1994. július 1.
Az RMDSZ vezetői sajtóértekezletükön arról beszéltek, hogy a Kolozsváron kialakult feszültség, az oktatásügyi törvény sorsa, a helynévtáblák eltüntetése egyelőre nem utal összehangolt magyarellenes kampányra, de a véletlen egybeesések foglalkoztatják az erdélyi magyarságot. A kolozsvári ásatási terv ügyében az államfőhöz fordultak, azonban Iliescu elnök hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1994. július 2.
Jún. 29-én Bukarestben tárgyalt Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője, találkozott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, Sergiu Cunescuval, a Román Szociáldemokrata Párt elnökével, Nicolae Manolescuval, a Polgári Szövetség Pártja vezetőjével és Oliviu Ghermannal, a kormányon levő Szociális Demokrácia elnökével. Jún. 30-án Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést. A magyar külpolitika nem állít fel sorrendet a szomszédos országokkal való kapcsolat javítása és a határon túli magyarság sorsával való törődés között, mondta Hárs Gábor. A magyar kormány nem vár politikai lojalitást az RMDSZ-től, nem kíván az erdélyi magyarság feje fölött tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1994. július 5.
Kolozsváron júl. 4-én határozathozatal nélkül ért véget az ásatási tervvel kapcsolatos városi tanácsi ülés. Funar polgármester az RMDSZ-t horthysta, fasiszta terrorszervezetnek nevezte, fenyegetőzött. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul elhagyták az üléstermet, majd közös nyilatkozatukban ismertették a történteket, hozzátéve, hogy határozottan kitartanak amellett, hogy az ásatás terve jogilag, pénzügyileg és tudományos szempontból megalapozatlan. /RMDSZ Tájékoztató, 319. sz., júl. 5./
1994. július 6.
A Csíki RMDSZ júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Székedi Ferenc leköszönő elnök tartott beszámolót, majd Borbély Ernő volt parlamenti képviselőt választották meg elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1994. július 6.
Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az oktatási törvény jelen formájában elfogadhatatlan. Az újonnan létesített Ifjúsági Főosztály vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki, felmentették Fischer Fülöp Ildikót az Oktatási Főosztály vezetése alól. Molnos Lajos, Kolozs megye RMDSZ elnöke ismertette a Mátyás-szoborral kapcsolatos helyzetet, a polgármester törvénysértő intézkedéseket helyezett kilátásba. Az RMDSZ élni fog a politikai küzdelem minden eszközével a romániai magyarságot érintő támadásokkal szemben. /Közlemény = RMDSZ Tájékoztató, 320. sz., júl. 6./
1994. július 6.
Az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosai nyilatkozatban szögezték le, hogy ellenzik a város főterének bárminemű módosítását. Mindezt kifejtették a júl. 4-i rendkívüli tanácsülésen, ahol Funar polgármester gyűlölködő, sértő kifejezésekkel illette az RMDSZ-t, hozzátéve: véget fog vetni az RMDSZ Kolozsváron két hete tartó terrorizmusának. Az RMDSZ tanácsosai tiltakozásul kivonultak az ülésteremből. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1994. július 7.
A román kormánylap, a Vocea Romaniei a román történelemkutatás gáncsolójának nevezte az RMDSZ-t, mert ellenzi az ásatásokat. /Magyar Nemzet, júl. 7./