Gyergyószentmiklóson a zsinagógában máj. 6-án ökumenikus gyászszertartással emlékeztek meg a holocaust áldozatairól. Igehírdetők: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tőkés László és Csiha Kálmán református püspökök. Beszédet mondott Avshalom Megiddon, Izrael bukaresti nagykövete, a helyi zsidó közösség képviselője. Délután Burján Gál Emil szobrászművész alkotásainak felavatásán beszédet mondott Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dézsi Zoltán polgármester, SZKT-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8., Új Magyarország, máj. 6./

Több mint négy éves folyamatos és határozott politikai küzdelemmel az RMDSZ elérte, hogy kiszabadult mind a nyolc személy, akiket az 1989 decemberi események nyomán etnikai alapon igazságtalanul bebörtönöztek, olvasható az RMDSZ máj. 7-én kiadott nyilatkoztában. Ez annak is köszönhető, hogy az RMDSZ mindvégig maga mögött tudta a romániai magyarság bizalmát, elnyerve az Európa Tanács támogatását is. Cseresznyés Pál még mindig börtönben ül, tovább küzdenek a kiszabadításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 278. sz., máj. 9./

Az RMDSZ Maros megyei választmánya máj. 7-én kelt nyilatkozatában tiltakozott az utóbbi időben megsokasodott magyarellenes megnyilvánulások, a felelőtlen uszítás ellen. A helyi román lap hetek óta kampányt folytat a magyarság ellen, nem kíméli a magyar nemzeti múltat, a magyar történelem legnagyobb alakjait útszéli hangnemben próbálja beszennyezni. A lapnak az üzletek kétnyelvű feliratai elleni írása nyomán ismeretlenek festékkel leöntötték a Dózsa György úti könyvesbolt kirakatát. Nem lehet véletlen az sem, hogy a prefektúra sorra hatálytalanítja az RMDSZ többségű tanácsok döntéseit a kétnyelvű helynévtáblák használatáról. Dicsőszentmártonban az RMDSZ egyik választmányi tagját ismeretlenek brutálisan megverték. Maros megyében a lakosság fele magyar, ennek ellenére az Állami Vagyonalap 265 képviselőjéből mindössze öten magyarok. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 10., Új Magyarország, máj. 10./

Kovászna megye prefektusa bírósági eljárást indított Kovászna város és Nagykanizsa testvérvárosi szerződése ellen, annak ellenére, hogy előzőleg jóváhagyták a szerződést. Máj. 9-én Márton Árpád RMDSZ-képviselő kérdéssel fordult Octav Cozmanca államtitkárhoz, a Helyi Közigazgatási Államtitkárság vezetőjéhez, hogy a két ellentmondó álláspont közül melyik a hivatalos álláspont. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 279. sz., máj. 10./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ápr. 30-án Gyergyószentmiklóson tartotta soros ülését. Dr. Csapó József szenátor a területi autonómia és az önkormányzati autonómia viszonyáról tartott előadást. Felhívta a figyelmet az Európai Stabilitási Egyezmény konferenciájának fontosságára és kérte, hogy az általa kidolgozott autonómia memorandumot fogadja hivatalosnak az RMDSZ. Patrubány Miklós, aki hat hónappal ezelőtt a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság konferenciáján képviselte a székelyföldi elítéltek ügyét, elmondta, hogy a Magyarok Világszövetségén belül országos tanácsok alakultak és az Egyesült Államok magyar tanácsa az erdélyi magyar tanáccsal hosszú távú együttműködést irányzott elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Az Evenimentul Zilei máj. 10-i száma értékeli a magyarországi választások eredményét. Kedvezőnek tartja az első fordulóban az MSZP első helyét, mert Horn Gyuláék nagyobb rugalmasságot ígértek a magyar-román viszony rendezésében, illetve azzal nyugtatták meg román tárgyalópartnereiket, hogy a legszükségesebbre faragják le az RMDSZ támogatását. /Magyar Nemzet, máj. 11./

Kolozsváron tanácskoztak a felsőoktatásban dolgozók, az RMDSZ kezdeményezésére. Vitaindítónak kiosztották az RMDSZ oktatási- és ifjúsági főosztálya Felsőoktatásunk jövőképe című összeállítását. Románia 328 ezer főiskolásából és egyetemistájából mindössze 12 ezer magyar nemzetiségű. A Bolyai Egyetem visszaállítási terve mellett új irányvonalat jelent a szakképesítésre összpontosító főiskolák terve. Töttösy Istvánné dr. magyarországi oktatási minisztériumi főosztályvezető is emellett érvelt. A fórumon döntöttek a Felsőoktatási Tanács létrehozásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./

"Nem fogadhatjuk el az albérlői státust ott, ahol őshonosok vagyunk, vallja Bodó Barna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. "Válaszunk erre a többségi jogfosztásra nem lehet más, csak az autonómia". Az RMDSZ 1993 szeptemberétől az Európai demokratikus Unió teljes jogú tagja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./"

Kolozsváron Donogán Péter Monostori Fórum néven rendszeres találkozókat indítványozott. Először ápr. 28-án a Kolozs megyei RMDSZ-platformok képviselői gyűltek össze. Pillich László, a Szabadelvű Kör nevében elmondta, hogy a polgári réteget képviselik, a polgári értékeket felvállaló magyarországi pártokkal van jó kapcsolatuk. Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ Kolozs megyei elnöke arról beszélt, hogy tagjaik nem szolgálták ki a régi rezsimet. Az RMKDP az Európai Kereszténydemokrata Unió teljes jogú tagja. A Szociáldemokrata Újbaloldal platform a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit vállalja fel, ismertette platformjukat Nagy Károly. Nem akarnak párttá alakulni. Átfedések vannak a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és platformjuk között. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezést Varga Rozália mutatta be. Alapelvük, hogy a magyarság régiónként a maximumot vívja ki magának. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

"Szabó György Pál az RMDSZ egységéért állt ki, a közös munkáért. "Nekünk egyetlen fegyverünk az egységes és cselekvő fellépés!"- írta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ "

Máj. 12-én Kolozsváron magalakult az RMDSZ statisztikai szakcsoportja. Működési szabályzatukat az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége elé terjesztik. A szakcsoport eljuttatja az RMDSZ területi szervezeteinek az 1992-es népszámlálás végleges, településekre lebontott nemzetiségi összetételéről és felekezeti megoszlásáról szóló adatokat, valamint a visszaellenőrzés módozatairól szóló tájékoztatót. A hosszabb távú célkitűzések között szerepel a felmérések, statisztikai adatgyűjtések feltérképezése. /RMDSZ Tájékoztató, 282. sz., máj. 13./

Máj. 16-17-én Tbilisziben tartja soros ülését a Fekete-tengeri Parlamenti Unió jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Az ülésen részt vevő román parlamenti delegációt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő vezeti./RMDSZ Tájékoztató, 283. sz., máj. 16./

"A parlament két háza máj. 10-i együttes ülésén, az 1994-es költségvetési vitát megszakítva megemlékezett az erdélyi memorandisták száz évvel ezelőtti kolozsvári perére. Egyes felszólalók felhasználták az emlékezést magyarellenes kirohanásokra. A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ szónoka, Costica Ciurtin szerint akkor a magyarok "vad arroganciával" magyarosították a városokat és a falvakat, az iskolát és a közigazgatást. C. V. Tudor rendreutasította az RMDSZ parlamenti csoportját, majd felhívta a figyelmet, hogy Erdélyben ma is él a magyar nacionalizmus. Tudor elítélte azokat, akik negatívan állítják be Antonescut. Petre Turlea kijelentette, hogy a memorandisták és általában a román nép harca nem állítható párhuzamba az erdélyi magyarság és az RMDSZ küzdelmével. A románok ugyanis mindig a szabadságért, az igazságért harcoltak, míg az RMDSZ a kiváltságokért, előjogokért küzd. Nicolae Draghia /Szocialista Munkapárt szerint a románságnak ma is erőfeszítéseket kell tenni, hogy a kisebbségekkel legalább egyenlő jogokat élvezhessen. /!/ Az RMDSZ nyilatkozatát az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Sinkó István képviselő olvasta föl. A Memorandum-per tanulságai a következők: a nemzetiségek túlélési óhaja nem orvosolható erőszakkal, büntetéssel, az osztrák-magyar birodalom szétesett, mert nem oldotta meg a nemzetiségi problémákat. Felszólította képviselőket arra, hogy ne alkalmazzák a történelmet a kisebbségek megalázására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., Németh János képviselő: Memorandumok időszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./"

A Temesvári Magyar Házat 1930-31-ben közös összefogással építette a város magyarsága. 1989 után az itt működő Temesvári Új Szó szerkesztősége irodái közül egyet átengedett az RMDSZ Temes megyei szervezetének, egyet pedig a TEMISZ-nek. 1989 után az RMDSZ már a bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. Most pedig a Tim Press lapkiadó vállalat /elnöke a volt vasgárdista Constantin Dragan/, a szélsőséges Renasterea Banesteana kiadója bírósági úton felszólította a Temesvári Új Szó szerkesztőségét, hogy máj. 15-ig hagyja el irodáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11., 18./

Boross Péter miniszterelnök máj. 17-én fogadta a szomszédos országok magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit, így Markó Bélát, az RMDSZ, Ágoston Andrást, a VMDK, Duray Miklóst, az Együttélés és Bugár Bélát, az MKDM elnökét. A megbeszélés tárgya az európai stabilitási egyezménnyel összefüggő álláspont kialakítása volt. /Népszabadság, máj. 18./

Az Alkotmánybíróság három törvényt utalt vissza a parlamenthez, megállapítván azok alkotmánysértő kitételeit: a háborús veteránok jogaira vonatkozó törvény kizárta mindazokat, akik a magyar hadseregben harcoltak, a mezőgazdasági jövedelmi adó törvény adót rótt ki a birtokosokra, végül a rádió és televíziós társaságok parlamenti ellenőrzésének módja bizonyult alkotmányellenesnek. /RMDSZ Tájékoztató, 285. sz., máj. 18./

Máj. 13-14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKP/ országos választmánya. Varga László pártelnök elmondta, hogy a pártnak az EUCD-be való felvétele előnyökkel jár, de a felelősségük is megnőtt. Szoros kapcsolatot kell tartani az RMDSZ vezetőivel. Határozottan kell felmutatni céljaikat. Dr. Bárányi Ferenc alelnök szerint Petre Roman Demokrata Pártjának kinyújtott jobbját el kell fogadni. Ennek ellentmondott Vekov Károly kolozsvári küldött. Kelemen Kálmán főtitkár pozitívan értékelte Petre Roman mostani tevékenységét. A kolozsváriak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés felé hajlanak. Végül elfogadták Hajdú Gábor szenátor javaslatát: az RMKP tagjai nem lehetnek tagjai más politikai pártnak, ez az RMKP kongresszusáig marad érvényben. /Mózes Edit: Eszmei és politikai zavarok...? = /Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Az RMDSZ SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ máj. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen. Az Európai Stabilitási Egyezmény nyitókonferenciájára az RMDSZ-állásfoglalást dolgozott ki. Az SZKT tiltakozott Antonescu mellszobrának Marosvásárhelyen történő fölállítása ellen. Az Ügyvezető Elnökség főosztályai beszámoltak az elvégzett munkáról. A Politikai Főosztály beszámolt a Tusnádon tartott román-magyar civil társadalmi dialógusról, az önkormányzatiságra épülő belső választások tervéről, a Művelődési- és Egyházügyi Főosztály a több mint 300 egyesület és alapítvány életéről, intézményesült a Sajtókuratórium, az Országos Könyvtanács /a pályázatra beérkezett 208 kéziratot bírált el/, az Erdélyi Közművelődési Kuratórium. Az Oktatás- és Ifjúságügyi Főosztály elkészítette oktatásügyi memorandumot, a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalása eljutott az Európa Tanácshoz. A Szervezési Főosztály az Egyeztető Tanács létrehozását készítette elő. Az Önkormányzati- és Reformügyi Főosztály önkormányzati konferenciákat rendezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban az RMDSZ-állásfoglalás kérte, hogy az RMDSZ-t fogadják el az előkészítő tárgyalások résztvevőjének, ezenkívül az RMDSZ Franciaország kormányát, mint vendéglátót és szervezőt kérte, tegye lehetővé az RMDSZ részvételét a nyitókonferencián és a tárgyalásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

A gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya állásfoglalásában védelmébe veszi Tőkés László püspököt és elmarasztalja elsősorban a Népszabadságban cikkező publicisták azon próbálkozásait, hogy leválasszák az erdélyi magyarságot az RMDSZ-től és az RMDSZ-t Tőkés Lászlótól. Az Állásfoglalás Szász János Tőkés-ellenes írásait méltánytalannak tartja. Szász János elgondolkozhatna arról, hogy aligha a mai Adynk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

"Szász János visszautasította a gyergyószentmiklósi RMDSZ választmánya álláspontját: ő nem támadta Tőkés Lászlót, hanem vitatkozott vele, emellett tiszteli és szereti a püspököt. Szász János szerint "a román demokrácia győzni fog és akkor rendeződik az erdélyi-romániai magyarság teljes jogegyenlősége." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Gyergyószentmiklósi RMDSZ állásfoglalása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24. "

Máj. 23-án Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben, tiltakozva az ellen, hogy Marosvásárhelyen a megyei Háborús Veteránok Egyesülete a tiltás ellenére fel akarja állítani Antonescu mellszobrát. 1993 júniusában adták be kérésüket a polgármesteri hivatalhoz a szoborállítás ügyében. A tanács nem adott engedélyt, ennek ellenére 1993 októberében hozzáfogtak a szobor felállításához. A polgármesteri hivatal leállíttatta a munkát, ugyanakkor jelezte a történteket a kormánynak és Iliescu elnöki hivatalának. A Veteránok Egyesülete beperelte a tanácsot, a megyei törvényszék olyan döntést hozott, hogy folytathatják a szoborállítási munkálatokat. A Maros megyei Táblabíróság elutasította a városi tanács fellebbezését, így a döntés véglegessé vált. A polgármesteri hivatal memorandumot küldött a Legfelsőbb Ügyészségre, arra kérve a főügyészt, hogy utasítsa a bíróságot a döntés felfüggesztésére. 1994. máj. 16-án mégis újrakezdték a munkálatokat, a polgármesteri hivatal újabb büntetést rótt ki, de a munkát folytatták. Borbély László kérte a kormányt, fejtse ki álláspontját Antonescu rehabilitálása ügyében, mert a törvényszéki döntés szerint a 29/1990-es törvény értelmében Antonescut az egyik legnagyobb hadvezérnek és politikusnak nevezik. Akik ellenszegülnek a szobor felállításának, azokat a nép és a haza ellenségeinek tekintik. Borbély László interpellációjának szövegét eljuttatta Iliescu elnöknek azzal, hogy írásbeli választ vár. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

"Balog Edgár A magyarországi változásokra címmel megfogalmazta az új körülmények melletti elvárásokat: biztosítékokat kell találni a magyar anyanemzet kisebbségi részei iránti eddigi felelősség további fenntartására, sőt fejlesztésére. "Érvényesítenünk kell ama elvárásunkat, hogy a leendő magyar kormány is vállalja a környező népekkel-államokkal való békés megegyezést, s annak keretében a törzsükről leszakadt magyar kisebbségek társnemzetekké alakulását korszerű autonómiák létformájában." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21., ismerteti: Pesti Hírlap, máj. 25./ 4/ Az Európai Demokrata Unió vezető tanácsa máj. 19-20-án tartotta Münchenben tanácskozását, az ülésen az RMDSZ-t Bodó Barna képviselte. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 291. sz., máj. 26./"

Máj. 21-24-e között rendezték meg Székelyudvarhelyen a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület első övezeti történész találkozóját, romániai, egyesült államokbeli, svájci, kanadai és magyarországi előadók részvételével. A résztvevők elhatározták, hogy minden évben, pünkösd táján megrendezik a találkozót, évenként váltakozva Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 291. sz., máj. 26./

Teodor Melescanu külügyminiszter máj. 25-én Párizsba utazott, az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Párizsban csak államok vesznek részt a konferencián, reagált Simona Miculescu asszony, külügyi szóvivő máj. 25-i sajtóértekezletén az RMDSZ nyilatkozatára, amely az RMDSZ részvételét is szorgalmazta. A szóvivő hozzátette, hogy Melescanu kapcsolatban áll a pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. Ugyanezen a napon Markó Béla elmondta, hogy a párizsi értekezlettel kapcsolatban találkozót kért a külügyminisztertől, de erre csak a többi párttal együtt került sor, nem külön megbeszélés formájában. /Új Magyarország, máj. 26./

Máj. 20-23-a között a KMKSZ /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ küldöttsége az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. Közös közleményükben /Kolozsvár, máj. 23./ leszögezték, hogy az Európai Stabilitási Egyezménynek szavatolnia kell a kisebbségek autonómiaformáinak jogi garanciáit. A szövetségek reményüket fejezik ki, hogy a mindenkori magyar kormány fontos kérdésnek tekinti a magyarság határokon kívülre került egyharmadának sorsát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke író, első kötete /Hatodik ostrom, Kriterion, Forrás-sorozat/1980-ban jelent meg. A hetvenes években a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör egyik lelkes résztvevője, elnöke volt, második, novellákat tartalmazó kötete Az ittmaradt nyár /Facla, Temesvár, 1984/. Régóta semmit sem tud írni, minden idejét leköti munkája. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

Melescanu Párizsban, az Európai Stabilitási Értekezleten máj. 27-én elmondott beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Melescanu Párizsban tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Jeszenszky elmondta, hogy román kollégája nem zárkózott el attól, hogy a román kormány párbeszédet folytasson az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, máj. 28./

Tavaly óta küzd a Háborús Veteránok Szövetsége azért, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Antonescu szobrát. A cikkíró összefoglalja az eddig történteket, az RMDSZ harcát, hogy megakadályozzák a háborús bűnös szobrának felállítását. A törvényszéki tárgyaláson /1993. dec. 10./ a megyei bíróság kiállt Antonescu mellett /akik megakadályozzák a marsall mellszobának felállítását, úgy kell tekinteni, mint nemzet- és országidegeneket, stb./ és kötelezte a megyei tanácsot az építési engedély kiadására. A fellebbezést elutasította a megyei, majd 1994. márc. 7-én a Táblabíróság, az utóbbi döntése végleges. Nagy Győző polgármester és az RMDSZ Maros megyei szervezete a főügyészhez benyújtott memorandumban tiltakozott ez ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28-29./

Máj. 27-én rendkívüli ülést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége, meghívták Nagy Győző polgármestert is. Napirenden szerepelt az Antonescu-szobor ügye. 1993 őszén sikerült leállítani a munkálatokat, azóta viszont törvényszéki ítélettel kötelezték a városi tanácsot az építkezési engedély kiadására, máj. 16-án a munkálatokat újrakezdték. Az elnökség újabb ellenlépéseket tesz, a kormányhoz fordul./RMDSZ Tájékozató (Bukarest), máj. 30./