Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. május 31.
Gratulálnak a győztes MSZP-nek, nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, egyben köszönetet mondanak a távozó MDF-nek mindazért, amit az elmúlt négy évben a határon túli magyarságért tett. Az RMDSZ jó kapcsolatot kíván kiépíteni a mindenkori magyar kormánnyal, szükségük van az anyaország támogatására. Téves lenne a mindenáron megkötendő alapszerződésre, a magyar közösség érdekeit kívül hagyó dokumentumra alapozni. /Magyar Hírlap, máj. 31./
1994. május 31.
Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, tiltakozva az ellen, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Antonescu szobrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1., Magyar Hírlap, máj. 31./
1994. június 1.
Melescanu külügyminiszter máj. 30-án fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla a találkozót a párizsi európai stabilitási konferencia előtt kérte. Az RMDSZ szerint az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban meg kell hallgatni az érintett kisebbségek véleményét. A külügyminisztériumi álláspont ismeretes: nem fogadja el ezt az alapelvet, de konzultációra hajlandó. Markó Béla kifejtette, hogy az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan /kötelezően románul tanítandó tantárgyak, szakmai oktatás stb./ Provokatív intézkedések történnek, például Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
1994. június 1.
Iliescu elnök máj. 31-én az RMDSZ kezdeményezésére fogadta a szervezet vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon nem fogadták el az RMDSZ egyetlen módosító javaslatát sem. Az RMDSZ vezetői kérték az elnököt, éljen alkotmány-biztosította jogával és közvetítsen, hogy a törvény tartalmazza a nemzetközi dokumentumokban szereplő előírásokat. Iliescu elnök erre hajlandónak mutatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
1994. június 1.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke gratulált Horn Gyulának, az MSZP elnökének a választási eredményhez. Bízik abban, hogy mielőbb találkoznak és véleményt cserélnek az MSZP és az RMDSZ együttműködéséről. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 295. sz., jún. 1./
1994. június 1.
Dicsőszentmártonban máj. 5-én éjjel ismeretlen, egymás közt románul beszélő tettesek behatoltak Török Béla RMDSZ választmányi tag lakására, összekötözték és kegyetlenül összeverték. Török Bélát kórházba kellett szállítani. Miért tették? Török Béla naponta újraragasztotta a letépett magyar nyelvű plakátokat, hevesen reagált a magyarságot sértő megjegyzésekre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1994. június 2.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beadvánnyal fordult Funar polgármesterhez, választ kérve arra, hogy a ki adott utasítást a Teleki-ház falán álló Bem-emléktábla bevakolására, és rendelkeznek-e ehhez műemlékvédelmi bizottsági engedéllyel. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), jún. 2./
1994. június 2.
"A Képviselőházban megkezdődött a tanügyi törvénytervezet vitája. Az RMDSZ képviselőcsoportja közleményben kérte a romániai magyar írott és elekronikus sajtó képviselőit, hogy szenteljenek minél nagyobb figyelmet a "sorsunkat, jövőnket meghatározó törvény parlamenti vitájának". /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 296. sz., jún. 2./ "
1994. június 3.
Jún. 1-jén elkezdődött a képviselőházi vita a tanügyi törvénytervezetről. Asztalos Ferenc, a tanügyi szakbizottság alelnöke kifejtette az RMDSZ álláspontját. Az 1992-es népszámlálás szerint az ország lakosságának 7,1 %-a magyar, ennek ellenére a magyarul tanulók arányszáma csak 4,9 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1994. június 3.
Jún. 1-jén az RMDSZ vezetői bukaresti sajtótájékoztatójukon visszautasították Liviu Maior oktatási miniszter megállapítását, hogy az oktatási törvénytervezet megfelel az európai normáknak. A tervezet valójában diszkriminációt jelent: a kisebbségi oktatás 70 százalékát román nyelven akarja elrendelni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1994. június 4.
Heves viták után a Képviselőházban jún. 2-án úgy fogadták el a tanügyi törvénytervezet első nyolc cikkelyét, hogy az RMDSZ egyetlen módosító indítványát sem vették figyelembe. Asztalos István képviselő ezért ismételte meg a felhívást a romániai magyar sajtóhoz, hogy szenteljen minél nagyobb figyelmet az oktatási törvény parlamenti vitájának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1994. június 4.
Jún. 2-án Kolozsvárott meggyalázták a Teleki-ház homlokzatán levő Bem emléktáblát: habarccsal befedték, mondván, Bem horthysta volt. A helyi RMDSZ, illetve a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tiltakozással fordult a kormányhoz és a város vezetőségéhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1994. június 6.
A Reform Tömörülés RMDSZ-platform, a MISZSZ politikai képviselete máj. 22-én Marosvásárhelyen megtartott közgyűlésén megválasztotta elnökségét. Elnök: Toró T. Tibor, alelnökök: András Imre képviselő, Füstös István vállalkozó, dr. Zakariás Zoltán orvos, továbbá három egyetemi hallgató, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Papp Előd. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 298. sz., jún. 6./
1994. június 6.
A bécsi Eva Maria Barki, az Erdélyi Nemzetközi Bizottság elnöke Székelyföldön járt. Sepsiszentgyörgyön többen arról érdeklődtek, hogy a jogi sérelmekkel miként lehet nemzetközi fórumokhoz folyamodni. Ezen a téren még nagy a tájékozatlanság. A jogásznő emlékeztetett: az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán a kisebbség önmeghatározást szavazták meg, elvetve az általa javasolt népcsoport meghatározást. Csíkszeredán megállapította, hogy a városban tervezett ortodox központ /püspökség/ felépítésének ügyét már nem lehet Strassbourgba vinni, mert éppen Csíkszereda városi tanácsa magyar tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre. /Új Magyarország, jún. 6./
1994. június 7.
Jún. 4-én tartotta Marosvásárhelyen a Romania Mare Párt megyei konferenciáját, ahol állandóan visszatérően kirohanások hangzottak el az RMDSZ ellen. Az RMDSZ csörgőkígyó, melyet agyon kell ütni, fantompárt, románellenes hazug erő /Zeno Opris/, románellenes tevékenységet folytat, el akarja venni Erdélyt, az RMDSZ-t törölni kell politikai pártok névsorából /Ioan Grozea, a Romania Mare Párt alelnöke/, az RMDSZ-t be kell tiltani, ki kell nyírni /Murgoci/. Moisou támadta a Népújságot: nem az igazat írja, ezért megfontolják, hogy a jövőben meghívják-e rendezvényeikre. A kormánypárt képviselője, N. Herdeanu felszólalásában kifejtette, hogy e három párt /Romania Mare, Román Nemzeti Egységpárt és a vezető kormánypárt/ egymásra van utalva, fogjanak össze, egyesüljön ez a három párt. Zeno Opris elmondta még: ha nem tudná, hol van, a Vatra Romaneasca gyűlésén érezné magát, annyira szíve szerint szóltak, amikor fejtegették, hogy az RMDSZ-nek el kell tűnnie. Amennyiben a hatalom nem változtat magatartásán, egy újabb Antonescura lesz szükség, olvasható Mózes Edith beszámolójában. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
1994. június 7.
A képviselőházban jún. 7-én folytatták az oktatási törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ-frakció eredményesen működött, elfogadták az RMDSZ egyik módosító indítványát, amely a magyar nyelvű oktatás védelmét szolgálta /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./, tájékoztatta Borbély László az MTI-t: a törvény kizárja, hogy ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai alapon kizárólagos oktatási intézményeket hozzanak létre. Ezt kiegészítették az RMDSZ módosító javaslatával: ez nem vonatkoztatható azokra az egyházi vagy az oktatás nyelvének megfelelően létrehozott intézményekre, amelyek a szülők vagy a tanulók szabad választása alapján jöttek létre. /MTI/
1994. június 8.
Ápr. 28-án a Duna TV egyik forgatócsoportja filmezett Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyre indulva megálltak út közben, hogy filmezzék a vidéket. Katonai terepjáró állt meg mellettük és a filmeseket kísérő Zólya Lászlót, az RMDSZ gazdasági osztályának munkatársát bekísérték a laktanyába. Kijelentették,hogy szeretnék látni a filmet, majd ellátogatnak az RMDSZ-hez. Ez nem történt meg, majd telefonon történt érdeklődésre elmondta a szolgálatos tiszt, hogy az altiszt saját kezdeményezésére végezte a bekísérést, ehhez nem volt joga. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 8.
Az Erdélyi Napló összefoglalta, mi is történt Temesváron, ahol 1930-ban a magyarok közadakozásából felépült a Magyar Ház és abból most kiakarják lakoltatni az ott működő Temesvári Új Szó szerkesztőségét, az RMDSZ helyi szervezetét és a TEMISZ-t. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 9.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 25-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, köztük a zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltekét. Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István 15-15 éves, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Illyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass-Kiss Előd 18 és 20 év közötti, továbbá Bálint Mihály börtönbüntetését. Ugyanakkor kegyelmet kaptak a volt RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai. Az elnöki kegyelem még nem teszi lehetővé a szabadulásukat, azonban a helyi szerveknek jogukban áll szabadlábra helyezni őket. Az RMDSZ ezt pozitív lépésnek tekinti, mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, azonban tovább folytatják a harcot a börtönben maradt Cseresznyés Pálért. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ Cseresznyés Pált tíz évre ítélték 1993. jún. 7-én. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1994. június 9.
A magyarországi választások következményeiről nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A magyar kormányban bizonyos folytonosságra szükség van, mondta: a határon túl élő magyarság kérdésének prioritással kell szerepelnie a magyar külpolitika fő célkitűzései között. Igényt tartanak a konzultációra a román-magyar tárgyalások alkalmával. Jó viszony nem lehetséges az erdélyi magyarság helyzetének rendezése nélkül. /Új Magyarország, jún. 9./
1994. június 10.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és az RMDSZ kolozsvári tanácsosai közleményben jelentették be, hogy nem vesznek részt a memorandista-emlékmű avatási ünnepségén, mert az emlékmű megváltoztatja Kolozsvár történelmi központjának arculatát, hiányzik az Országos Műemlékvédő Bizottság engedélye, egyetlen városi tanácsülésen sem vitatták meg az emlékmű helyét, erre nincs is határozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1994. június 11.
"Kormányzati programunkban az egyik kiemelt prioritás a határon túli magyarság létfontosságú autonómiatörekvéseinek támogatása -írta Horn Gyula választáviratában, melyet Markó Bélának, az RMDSZ elnökének küldött, megköszönve jókívánságait. Azonban Horn üzenete csak az RMDSZ Tájékoztatóban jelent meg /a magyarországi sajtóban nem/, ezt vette át a román hírügynökség /jún. 9-én/, majd ennek alapján adtak hírt a választávirat tartalmáról a magyarországi napilapok jún. 11-én. Egyedül az Új Magyarország közölte, hogy a táviratot csak az RMDSZ kiadványa közölte, a többi napilap ezt nem említette. /Új Magyarország, jún. 11./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 10-i sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az etnikai alapú autonómia ellenkezik az európai normákkal. Romániában "ilyen autonómia megadásáról a magyarlakta területeken szó sem lehet". Egyrészt azért, mert ez "bantusztanizálná a magyar kisebbséget, illetőleg a túlnyomórészt magyarok lakta területeken élő román lakosságú településeket", másrészt "az etnikai alapú autonómia megvalósítása dinamittal aknázná alá a román állam egységét." /Népszabadság, jún. 11./"
1994. június 11-12.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jún. 7-én ülésezett Kolozsváron, elemezték a tanügyi törvény képviselőházi üléseinek eddigi szakaszát. A polgári engedetlenségről alkalmazási lehetőségeiről tárgyaltak arra az esetre, ha a vita során nem történik változás a kisebbségi oktatás kielégítő rendezés irányában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./
1994. június 11-12.
Kolozsvárott jún. 9-én, a memorandum per centenáriumán felavatták a memorandisták emlékművét, felolvasták Iliescu elnök üzenetét. A hírhedt magyargyűlölő Raoul Sorban felszólalásában éles kirohanást intézett az RMDSZ és Göncz Árpád elnök ellen. Mindaddig nem lesz békesség, amíg meg nem szűnik a magyar beavatkozás a románok egysége ellen. Az RMDSZ főpapjai elfelejtették a románság ellen Hitler segítségével elkövetett atrocitásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12./
1994. június 15.
Frunda György RMDSZ-szenátor lett az Európa Tanács litvániai raportőre. Litvániában is hat hónaponként ellenőrzik az emberi jogok betartását. /Népszabadság, jún. 14., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./
1994. június 15.
Buchwald Péter szenátor interpellációjában a kormány álláspontját tudakolta Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációi kapcsán. Kolozsváron az etnikai feszültség az elviselhetőség határáig fokozódtak. A történtekét a kormány is felelős. Az RMDSZ jún. 20-ig várja az írásbeli választ. /Magyar Hírlap, jún. 15./
1994. június 15.
Körlevelet küldött a Külügyminisztérium és a Helyi Közigazgatási Főigazgatóság a településekre, ebben korlátozza a helyi hatóságok jogát abban, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítsenek határon túli településekkel. Ez ellen interpellált az RMDSZ-frakció nevében Márton Árpád máj. 23-án, emellett több székelyföldi település a kormányhoz írt közös levelében tiltakozott a korlátozások ellen, így például külön engedélyhez kötik a kiutazásokat, útijelentéseket kell írni. Mindez alkotmányellenes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1994. június 16.
A tanügyi törvénytervezet képviselőházi vitája során hiába volt az RMDSZ-képviselők minden érvelése jún. 14-én, nem sikerült elérni a kisebbségi magánoktatás engedélyezésének kimondását. Az ellenzéki képviselők sem állnak az RMDSZ mellé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
1994. június 16.
Jún. 14-én Kolozsvárra látogatott Bogumil Luft, romániai lengyel nagykövet, találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, majd megtekintette a bevakolt Bem József-emléktáblát és sajnálatát fejezte ki a jogállamban elfogadhatatlan polgármesteri eljárás miatt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 16., Új Magyarország, jún. 16./
1994. június 17.
Az RMDSZ-frakció mindent elkövetett a tanügyi törvénytervezet vitájában, de kevés eredményt ért el. Jún. 15-én vitatkoztak arról az előírásról, hogy a románok történelmét és Románia földrajzát románul kell tanítani. A tervezetről még nem született döntés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./