"Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének előírásai alkotmányellenesek, "bantusztánokat" hoznának létre, tagadják a szuverén román állam jogát, írta Valentin Borda, a Vatra Romaneasca alelnöke a kormány napilapjában, a Vocea Romanieiben. /Pesti Hírlap, febr. 1./"

Az RMDSZ újabb memorandumot, Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával ellátott Aide Memoire-t juttatott el az Európa Tanácshoz, Romániának a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségének betartásáról. Az Emlékeztető felsorolja a nem teljesített vállalásokat, ezek között szerepel az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratok alkalmazása, az esélyegyenlőség biztosítása, az oktatásügyi törvények elfogadása, a bírói hatalom függetlensége, az egyházi javak visszaadása, az etnikai alapon elítéltek ügyének rendezése, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Háromszék megyei képviselőinek RMDSZ-tanácsa állásfoglalásában tiltakozott a magyarellenes intézkedések miatt. A megye lakosságának 76 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra vezető tisztségeiben az alelnök kivételével egyetlen magyar sincs, a megyei vezetők /hadsereg, rendőrség, bank, levéltár, stb./ csak románok. Román tanfelügyelők lelki nyomást gyakorolnak a tanárokra és a szülőkre, hogy román iskola induljon. Számos vállalat élére magyarellenes vezetőt neveztek ki, aki az etnikai tisztogatást fogják alkalmazni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Jan. 28-án Nagyváradon tanácskoztak a romániai magyar lap- és könyvkiadók. Megállapodtak abban, hogy a válságos helyzet megoldása érdekében létrehozzák a külön jogi személyként működő Lapkiadó Szövetséget és a Könyvkiadók Egyesületét. Ápr. 9-re, Kolozsvárra összehívják az alakuló ülést. A két testület közös irodát fog működtetni. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 1., 211. sz./ Súlyos problémát jelent, hogy ismét emelte a monopolhelyzetben levő bákói papírgyár az újságpapír árát, az importpapír vámmentességét pedig megszüntették. A résztvevők kezdeményező csoportot hoznak létre, hogy megalakítsák az érdekvédelmi szervezetüket. /Papírárak, nyomda, terjesztés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Febr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertették az Iliescu elnökkel történt megbeszélésüket. A találkozó az államfő javaslatára történt, tehát hamis volt a televízióban elhangzott állítás, hogy azt az RMDSZ kérte. Az álláspontok változatlanul eltérőek. Takács Csaba elmondta, hogy egy küldöttség élén tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, akinek átadta az RMDSZ memorandumát az anyanyelvi oktatás problémáiról. A miniszter megígérte, hogy válaszolni fog a felvetett kérdésekre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A szenátusban Valer Sulian, a Román Nemzeti Egységpárt szenátorának javaslatát elfogadták: az ország biztonságát és nemzetközi kapcsolatait veszélyeztető hamis információkért és dokumentumokért a tettes 1-től 5 évig terjedő börtönnel sújtható. Másik ötletét, hogy büntessék a nemzet hőseinek becsmérlését, nem fogadták el, mert jogilag nehezen körülírható fogalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Ugyanezen szenátor előállt további, a Btk-t kiegészítő javaslattal: aki Romániát vagy a román népet becsmérli, az félévtől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A törvénytervezet ellen nemcsak az RMDSZ, hanem Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártja vezetője is szót emelt. Ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt képviselője javasolja, amelyik doktrínáját a magyarellenességre alapozza. Ennek ellenére a szenátus elfogadta ezt a javasolt módosítást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Az RMDSZ képviselői, Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselőházi szakbizottsági alelnök és Nagy Benedek képviselő febr. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel tartott megbeszélést, átnyújtották az RMDSZ elvárásait összegező memorandumot. A tanügyi tervezet szakbizottsági vitája a végéhez közeledik, azonban a bizottság még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe. A megbeszélésen az RMDSZ képviselői felsorolták az anyanyelvi oktatás problémáit. /Ferencz L. Imre: Gyorsuló események sűrűjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Zárt ajtók mögött tárgyalt febr. 1-jén Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel, Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető alelnökkel, Tokay Györggyel és Verestóy Attilával, a parlamenti frakciók vezetőivel. A magyar küldöttség átadta a kisebbségekről szóló törvény tervezetét, továbbá a megoldatlan kérdésekre és a megoldásukra tett javaslatot tartalmazó dokumentumot. Az elnök megígérte, hogy tanulmányozni fogja a javaslatokat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az RMDSZ csaknem egy éve tárgyalt utoljára az államelnökkel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla elnök. Átadták Iliescu elnöknek az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz intézett memorandumát Románia fölvételével kapcsolatban, továbbá számos elemzést, dokumentációt az oktatással, az önkormányzattal, az egyházi javak visszaszármaztatásával, a magyar elítéltekkel, a Kovászna és Kolozs megyei egyre feszültebb interetnikai viszonnyal kapcsolatban, azonkívül a megoldási javaslatokat is. Iliescu elnök álláspontja az előző tárgyalás óta nem változott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Az előző RMDSZ-Iliescu megbeszélés: 1993. febr. 24. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. febr. 26./ Markó Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az Európa Tanácsba történt felvételkor tett vállalások terén, továbbá folytatódik a magyarellenes politika. Nem közeledtek az álláspontok, összegezett Markó Béla. Iliescu szerint viszont nincsenek különösebb problémák. /Magyar Hírlap, febr. 2./ Tokay György is nyilatkozott a megbeszélésről. Iliescu elnök egyetlen kérdésre sem felelt, mondván, hogy további tanulmányozás után ad választ. Az államfő kifogásolta, hogy az RMDSZ nemzetközi szervezetekhez fordul, ahelyett, hogy elképzeléseit helyi szinten szorgalmazná. Az RMDSZ minden alkalmat megragadott, válaszolták, hogy feladatainak eleget tegyen. Tokayt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néztek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Febr. 3-án a képviselőházban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő nyilatkozatot olvasott fel az Állami Vagyonalap Kovászna megyében folytatott politikájáról: mellőzik a helyi autonómia elvét és a kinevezéseknél a magyar nemzetiségűeket. Felszólította a képviselőházat, foglaljon állást abban, hogy biztosítsák a megyében az esélyegyenlőséget. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

"Az RMDSZ és a visegrádi csoport szétbomlásának szindrómája címmel közölt vezércikket az államelnökséghez közel álló Dimineata febr. 4-i száma. A békepartnerséggel túlhaladottá vált a visegrádi csoport. A szlovákiai és romániai magyar etnikai pártok "Budapest karmesteri pálcájának intésére cselekszenek." /Népszava, febr. 5./"

Márc. 5-én az RMDSZ kolozsvári székházában a területi szervezetek elnökei és a frakcióvezetők tanácskoztak. Foglalkoztak a régebben tervezett Egyeztető Tanács felállításának ügyével is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dokumentációt állít össze a kétnyelvű feliratok elleni prefektusi óvások ügyéről, ilyen történt már Kovászna, Hargita és Szilágy megyékben. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7./

Az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a román államról, arra vonatkozóan, hogy mennyiben tett eleget az Európa Tanács ajánlásainak, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő febr. 4-i sajtóértekezletén, egyben külön nyilatkozatban foglalta össze Iliescu elnök és az RMDSZ-vezetők találkozóját. Iliescu elnököt az zavarja, hogy az RMDSZ vezetői igyekeznek elhitetni, hogy a forradalom óta semmi sem változott, a romániai magyar közösséget továbbra is elnyomják, beolvasztással fenyegetik. /Magyar Hírlap, febr. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Febr. 7-én a képviselőházban Németh János RMDSZ-képviselő interpellációjában felhívta a tanügyminiszter figyelmét arra, hogy Maros megyében a tanfelügyelőségen két éve hiányzik a magyar képviselet. /RMDSZ Tájékoztató, 216. sz., febr. 8./

"Febr. 5-én tartotta a Vatra Romaneasca alapításának negyedik évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen nagygyűlését. A felszólalók között volt Ioan Racoltea, Maros megye prefektusa, Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is. Zeno Opris elnök a Vocea Romaniei kormánylap febr. 7-i számában kifejtette, hogy a szervezet egy álnok veszéllyel szemben jött létre és ez az RMDSZ, "ez az etnikai párt, a revansvágyó hungarizmus képviselője". A Vatrát - évfordulója alkalmából - köszöntötte Iliescu elnök is, a kormánylap hozta a köszöntés szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8., Népszabadság, febr. 8./"

Marosvásárhelyen a Maros megyei törvényszék úgy döntött, hogy támogatni kell Antonescu szobrának felállítását /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./, a döntés ellen tiltakozott az RMDSZ és a zsidó hitközség. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a parlament tanügyi szakbizottságának tagja nyilatkozott a magyar oktatás helyzetéről. Országos viszonylatban 12,5 %-os a szakképzetlen pedagógusok létszáma, ez magyar vonatkozásban 25,3 százalék. Romániában az 1-8. osztályt végzett gyermekek száma 1990-hez képest 5,9 százalékkal csökkent, a magyaroknál viszont 9,5 százalékkal. A nyolcadikat végzettek 53 százaléka tanul tovább, a magyaroknak csak a 43 százaléka. A parlamentben a gyűlölködés légkörében dolgoznak, mondta Asztalos Ferenc. /Új Magyarország, febr. 10./

Közel egy hónapos egyesült államokbeli körút után hazatért a román parlamenti küldöttség, tagjai között van Frunda György RMDSZ-szenátor. A küldöttség tanulmányozta az USA politikai, gazdasági, kulturális életét és az ott élő etnikumok helyzetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Febr. 9-én tárgyalta a képviselőházi oktatási bizottság a tanügyi törvénytervezetnek a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó részét. Az RMDSZ oktatási bizottsági négy tagja hiába érvelt azzal, hogy javaslatuk alkotmányos, a többség elutasította a javaslatokat. Azt még elfogadták, hogy a kisebbségek gimnáziumban és líceumban tanulhassák saját történelmüket, azonban Románia történelmét, az ország földrajzát, a honpolgári nevelést, továbbá az egészségügyi, jogi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági oktatásban a szaktárgyakat románul kell tanítani. Az RMDSZ oktatási bizottsági tagjai javasolják az azonnali tájékoztatást, az RMDSZ adjon ki állásfoglalást és ezt el kell juttatni Iliescu elnöknek és az Európa Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Febr. 9-10-én Kolozsvárott ülésezett az RMGE országos elnöksége. Szervezési, gazdasági kérdésekben döntöttek. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 11./

Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/

Febr. 10-én a Képviselőházban Turlea képviselő interpellációjában elítélte a külföldi román- és Antonescu-ellenes kampányt, személy szerint pedig Moses Rosen főrabbit. Tokay György RMDSZ-képviselő a kormányhoz címzett interpellációjában a Vocea Romaniei kormánylapnak azt a cikkét tette szóvá, amelyik azzal vádolja az RMDSZ parlamenti frakcióját, hogy az 1918 előtti határokat akarja visszaállítani. Az egyik képviselő pedig Borbély Imre RMDSZ-képviselőt nevezte románellenesnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Febr. 11-12-én a magyar katolikus egyházfők meghívására az RMDSZ küldöttsége, Markó Béla elnökkel az élen, látogatást tett dr. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érseknél, Seregély István egri érseknél és más egyházi vezetőknél. A találkozók során az RMDSZ vezetői tájékoztatást adtak a Szövetség szerepéről az erdélyi magyarság önépítő munkájának összehangolásában, méltatták a romániai magyar történelmi egyházak társadalmi szerepvállalását. Febr. 11-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke találkozott Budapesten Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével. Tájékoztatták egymást a két ország kisebbségeinek helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Magyar Kurír, febr. 15./

Febr. 14-én Magyari Lajos RMDSZ-szenátor felhívta a művelődési miniszter figyelmét arra a törvénytelen kísérletre, amellyel a Kovászna megyei Számvevőszék /prefektusi támogatással/ megpróbálja megfosztani székházától a Sepsiszentgyörgyi Képtárat. /RMDSZ Tájékozató, 221. sz., febr. 15./

Febr. 9-én Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen András magyar külügyi államtitkár meghívására Duray Miklóssal, Ágoston Andrással és Fodó Sándorral együtt Székesfehérváron részt vett a Határon Túliak Fórumán, ahol a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzetéről, autonómia-törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. Az RMDSZ küldöttsége febr. 9-én Budapesten megbeszélést folytatott Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, elemezték az intézményesített kapcsolattartás tapasztalatait, körvonalazták az 1994-es év feladatait az oktatás és a művelődés területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Tiltakozást tett közzé a MISZSZ a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek székházukból való kilakoltatása ellen. /RMDSZ Tájékoztató, 222. sz., febr. 16./

A Demokratikus Konvenció /DK/ stratégiai főigazgatósága nem támogatja az RMDSZ kisebbségi törvény tervezetét. Kifogásolták az autonóm közösségek, a kollektív jogok fogalmát, közölték, hogy nem tudják elfogadtatni választóikkal a kétnyelvű feliratokat és az önálló magyar iskolahálózatot. /Magyar Hírlap, febr. 16./

1993. december elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület tíz százaléka állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene és elsősorban a kisebbségeket sújtaná ez a törvény, figyelmeztetett dr. Elek Barna RMDSZ-képviselő, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjed, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./

Febr. 14-én Szabó Károlyt választották meg az RMDSZ szenátusi frakciójának elnökévé. Elődje, Verestóy Attila, alelnök lett. Frakciótitkár továbbra is Buchwald Péter maradt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

1992 őszén az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordult a romániai magyarsághoz, hogy segítsen összegyűjteni a Cseresznyés Pálra kirótt embertelen büntetés összegét. A felhívásnak széles körű visszhangja támadt, mert mindenki tudta, hogy Cseresznyés Pált és társait, mint ahogy a zetelakiakat és az oroszhegyieket is azért ítélték el, mert magyarok. A Cseresznyés Pál javára összegyűlt összeget egy kuratóriumra bízták. A kuratórium 2 511 763 lejt fizetett ki Cseresznyés Pál javára, a perköltségek, Cofaru Mihail életjáradéka, a hozzátartozók segélyezése és élelmiszer-csomagok fedezésére. A többi elítélteket, az időközben kiszabadult Szabadi Ferencet és az erdőcsinádiakat is ebből az alapból fedezték, olvasható a Cseresznyés Pál Alap kuratóriumának tájékoztatójában. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Marosvásárhelyen márc. 15-én a Székely vértanúk emlékművénél ünnepelt a város magyarsága. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékezett beszédében az 1848-as szabadságharcra. Emlékeztetett arra, hogy ezt a tiszta ünnepet sokan rágalmazzák, tartalmát meghamisítják, akik jogainkat támadják, saját jogaikat teszik támadhatóvá. Beszédet mondott még Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök, Ungvári Zrínyi Imre, koszorút helyezett el - többek között - Sütő András, Nagy Győző polgármester és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./